Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-06 / 155. szám, hétfő

A Szovjetunió törvénye az állami vállalatról (egyesülésről)

(Folytatás'a 3. oldalról)

a Komszomol és az egyéb társadalmi szervezetek munkáját és ellenőrzi a gazdasági vezetés tevékenységét.

A vállalat tevékenységét érintő gazdasági és szociális döntéseket az igazgató dolgozza ki és hagyja jóvá a dolgozókollektíva, a vállalat párt-, szakszervezeti és Komszomol-szervezetének, valamint az egyéb társadalmi szervezetek közreműködésével, összhangban azok alapszabályzataival és a törvényekkel.

2. A vállalatban a vezető dolgozókat választják (rendszerint versenypályázat alapján), ami szavatolja az irányító káderek struktúrájának tökéletesítését és növeli felelősségüket a munka eredményeiért. A választhatóság alapelve érvényesül a vállalatok, a strukturális egységei*, az egyesülések, az üzemek, az üzemegységek, az osztályok, a részlegek, a farmok

• vezető dolgozói, egyben a mesterek és a brigádok vezetői esetében.

3. A vállalatnak, az egyesülés strukturális egységének igazgatója kifejezi az állam és a dolgozókollektíva érdekeit. A dolgozókollektíva plénumülésén (konferenciáján) választják titkos vagy nyilvános szavazással (a gyűlés vagy a konferencia megszavazott döntése alapján) öt esztendőre és a felettes szén/ hagyja jóvá. Amennyiben a dolgozókollektíva által megválasztott jelöltet a felettes szerv nem erősíti meg, a választást megismétlik. Ebben az esetben a felettes szerv köteles a dolgozókollektívának megmagyarázni, miért utasította el a választási eredmény megerősítését.

A vállalatnak, az egyesülés strukturális egységének igazgatóját a felettes szerv idő előtt felmentheti tisztségéből a dolgozókollektíva plénumülésének (konferenciájának) határozatával, illetve a felettes szerv felhatalmazása alapján a dolgozókollektíva tanácsának határozatával.

Az alapvető strukturális egységnek (alapvállalatnak) a dolgozókollektíva által megválasztott igazgatóját a felettes szerv erősíti meg az egyesülés igazgatójának tisztségében. Abban az esetben, ha az egyesülést önálló apparátus igazgatja, az egyesülés igazgatóját az egyesülés strukturális egységei és vállalatai dolgozókollektívái küldötteinek a konferenciáján választják meg.

Az egyesülés igazgatójának idő előtti felmentésénél hasonló az eljárás.

Az illetékes kollektívák titkos, vagy nyilvános szavazással öt évre választják az egyes alakulatok - az üzemek, üzemegységek, osztályok, részlegek, farmok és csoportok vezetőit, valamint a mestereket és a brigádok vezetőit. Megválasztásukat a vállalat igazgatója hagyja jóvá. Az említett vezetőket az adott alakulat kollektívájának döntése alapján a vállalati igazgató idő előtt felmentheti tisztsége alól.

A tisztségük alól felmentett vállalati igazgatókat, az egyesülések szervezeti egységeinek igazgatóit, az alakulatok vezetőit, a mestereket és a brigádvezetóket a megbízatási időszak letelte után ismételten megválaszthatják, vagy pedig a választott tisztségek alól felmentett személyekre vonatkozó törvényes rendeletek értelmében más munkával bízhatják meg.

Az igazgatóhelyetteseket, a vállalati jogi osztály és a bérelszámoló osztályok vezetőit, a minőségellenőrző alakulatok vezetőit az érvényes rendeletek szerint a vállalati igazgató nevezi ki, illetve menti fel.

4. A vállalati önigazgatás rendszerében az oszthatatlan jogkör elve a vállalati igazgató, az egyesülés szervezeti egységeinek igazgatói és az alakulatok vezetői révén érvényesül.

A vállalat igazgatója (vezérigazgató, igazgató, üzemvezető) irányítja, a vállalat egész tevékenységét és szervezi munkáját. Felelősségei tartozik az államnak és a dolgozókollektívának a vállalat eredményeiért.

A vállalat igazgatója felhatalmazás nélkül a vállalat nevében jár el, képviseli azt valamennyi vállalatnál, hivatalban és szervezetben, rendelkezik a vállalat vagyona fölött, szerződéseket köt, megbízatásokat ad, a bankokban elszámolási és más vállalati számlákat nyit.

A vállalat hatáskörében az igazgató utasításokat és rendeleteket ad ki, amelyek a vállalat valamennyi dolgozója számára kötelezőek. A szervezeti egységek és alakulatok vezetőinek, a mestereknek, a brigádvezetóknek a döntései kötelező érvényűek valamennyi általuk irányított dologozó számára..

5. A dolgozókollektíva jogköre érvényesítésének legfontosabb formája a közgyűlés (konferencia).

A dolgozókollektíva közgyűlése (konferenciája): megválasztja a vállalat igazgatóját, a dolgozókollektíva tanácsát,

megvitatja a tevékenységükről szóló beszámolókat;

megtárgyalja és jóváhagyja a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének terveit, meghatározza a munkatermelékenység és a nyereség (bevétel) növelésének, a termelés hatékonysága fokozásának és minősége javításának, az össznépi tulajdon megvédésének és megsokszorozásának, a termelésnek a kollektíva léte és tevékenysége alapját képező anyagi-mű- szaki alap megszilárdításának módjait;

jóváhagyja a kollektív szerződést, felhatalmazza a szakszervezeti bizottságot, hogy azt a dolgozókollektíva nevében a vállalat vezetőségével együtt aláírja; szocialista felajánlásokat tesz; jóváhagyja a vezetőség és a szakszervezeti bizottság által előterjesztett vállalati munkarend szabályait;

megtárgyalja a vállalat tevékenységével kapcsolatos többi legfontosabb kérdést.

6. A dolgozókollektíva tanácsa szükség szerint, de legalább kétszer egy évben összehívja a vállalat dolgozókollektívájának gyűlését, (konferenciáját). A gyűléseken (konferenciákon) megvitatandó egyes kérdéseket a dolgozókollektíva tanácsának a vezetők, a párt-, a szakszervezeti, a Komszomol-szervezete és más társadalmi szervezetek, a népi ellenőrzési szervek, a kollektíva egyes tagjainak, valamint a felettes szerveknek a kezdeményezésére terjesztik elő.

7. cikkely. A vállalat dolgozókollektívájának tanácsa

1. A gyűlések (konferenciák) közti időszakban a dolgozókollektíva jogkörét a vállalat (az egyesülés szervezeti egysége) dolgozókollektívájának tanácsa gyakorolja. A tanács fő figyelmét a dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésére, minden dolgozónak a közös tevékenységhez való hozzájárulásának növelésére összpontosítja, lépéseket tesz, hogy a vállalat jó végeredményeket, a kollektíva magas önelszámolási jövedelmet érjen el.

A dolgozókollektíva tanácsa: ellenőrzi a dolgozókollektíva közgyűlése (konferenciája) határozatainak teljesítését, a munások és a többi dolgozó bíráló észrevételeinek és javaslatainak megvalósítását és tájékoztatatja a dolgozókollektívát ezek teljesítéséről;

megtárgyalja a gazdasági vezetőségnek a tervteljesítésre, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, a termelésigazdasági tevékenység eredményeire vonatkozó beszámolóit, intézkedéseket hoz a vállalat munkája hatékonyságának növelésére, a szociális igazság elveinek megtartására;

a párt-, szakszervezeti és Komszo- mol-szervezetek választott szerveivel együtt jóváhagyja a szocialista verseny feltételeit és értékeli eredményeit;

dönt a vállalat irányításának és szervezeti felépítésének tökéletesítésére, a dolgozók bére és személyes hozzájárulása közti összhangra, a szocialista vívmányok igazságos elosztására vonatkozó kérdésekben;

dönt a termelés, a tudomány és a technika fejlesztési alapjának kihasználásáról, az ösztönző béralap, a szociális fejlesztési alap felhasználásáról, a lakások, gyermekintézmények, éttermek építésére, a munkafeltételek javítására, a munkavédelemre, a munkások és a többi alkalmazott egészségügyi és kulturális ellátására előirányzott eszközök felhasználásáról, valamint a kollektíva szociális fejlesztésének más kérdéseiről;

dönt a káderek felkészítéséről, szak- képzettségük növeléséről, a vállalati munkarend szabályainak, a munka- és termelési fegyelem megtartásáról és intézkedéseket hoz megszilárdításukra;

ellenőrzi az újítóknak, a legjobb dolgozóknak, a háborús veteránoknak, az érdemes dolgozóknak az ösztönzési alapból és a szociális fejlesztési alapból nyújtott kedvezmények és előnyök megítélését;

megtárgyalja az alakuiat kollektívájának képviselője által előterjesztett beszámolókat, intézkedéseket javasol a munkasikerek erkölcsi és anyagi elismerésére és megtárgyalja az állami kitüntetések odaítélésére vonatkozó javaslatokat;

dönt az egyes üzemek, üzemegységek, osztályok, részlegek és más alakulatok kollektívái tanácsának választásával összefüggő kérdésekben és saját jogkörének a keretében meghatározza jogaikat;

dönt a termelési és szociális fejlesztés más kérdéseiben, amennyiben azok nem tartoznak a dolgozókollektíva gyűlésének (konferenciájának) jogkörébe.

A dolgozókollektíva tanácsa szorosan együttműködik a vezetőséggel, a párt-, a szakszervezeti és Komszomol-szerve- zettei és más társadalmi szervezetekkel.

2. A dolgozókollektíva tanácsának döntései, amennyiben megfelelnek jogkörének és összhangban állnak a törvényekkel, kötelezőek a vezetők és a kollektíva minden tagja számára.

Amennyiben a vállalat vezetősége nem ért egyet a dolgozókollektíva tanácsával, a kérdést a dolgozókollektíva közgyűlésén (konferenciáján) kell megoldani.

3. A dolgozókollektíva tanácsát a vállalati kollektíva (az egyesülés szervezeti egysége kollektívájának) közgyűlésén (konferenciáján) titkos vagy nyílt szavazással választják meg két vagy három évre. A tanácsba munkásokat, brigádvezetőket, mestereket, szakembereket, a vezetés, a párt-, a szakszervezeti és Komszomol-szervezetek, valamint más társadalmi szervezetek képviselőit választják. A tanács tagjainak a számát a dolgozókollektíva közgyűlése (konferenciája) határozza meg. A dazdasági vezetés képviselőinek részaránya nem lehet nagyobb a dolgozókollektíva tanácsa tagjai számának egynegyedénél. Rendes választások során a tanács összetételének legkevesebb egyharma- dát fel kell újítani.

A dolgozókollektíva tanácsa soraiból megválassza elnökét, elnökhelyetteseit és a tanács titkárát. A tanács gyűléseit szükség szerint, de legalább egyszer negyedévenként hívják össze. A dolgozókollektíva tanácsának tagjai önként töltik be tisztségüket.

A dolgozókollektíva tanácsának tagját nem bocsáthatják el és nem indíthatnak ellene fegyelmi eljárást a dolgozókollektíva tanácsának beleegyezése nélkül.

A tanácsnak azt a tagját, aki visszaélt a kollektíva bizalmával a dolgozókollektíva közgyűlésének (konferenciájának) határozata felmentheti tisztsége alól.

A vállalat vezetősége megteremti a szükséges feltételeket a dolgozókollektíva tanácsának hatékony tevékenységéhez.

8. cikkely. A vállalat káderei

1. A vállalatnál a vezetőség és a pártszervezet a dolgozókollektíva tanácsának, a szakszervezeti és Komszomol- szervezetnek és a többi társadalmi szervezetnek aktív részvételével választja ki, helyezi el és neveli a kádereket.

A vállalat stabil munkakollektívát képez, amely, a teljes önelszámolás, az önfinanszírozás és önigazgatás'feltételei között jó végeredményeket képes elérni. Biztosítja, hogy a káderek megfeleljenek a korszerű termelés növekvő igényeinek, fejleszti a dolgozók vállalkozókészségét, felelősségét a vállalat feladatainak teljesítéséért, a legjobb munkahelyi hagyományok szerint a saját kollektívára való büszkeség szellemében neveli a kádereket, növeli érdekeltségüket a legmagasabb munkatermelékenységben; arra törekszik, hogy minden dolgozó megbecsülje a helyét.

2. A vállalat folyamatosan gondoskodik a káderek szakismereteinek, politikai és kulturális színvonalának szüntelen növeléséről, általános művelődésükről, valamint arról, hogy a dolgozókat szakképzettségük figyelembevételével, a termelés érdekeinek megfelelően helyezzék át. A vállalat ennek érdekében megszervezi a káderek felkészítését, átképzését, miközben a szakmai képzést szervesen összekapcsolja a gazdasági képzéssel, közvetlenül a termelésben és az iskolákban lehetővé teszi a dolgozók szakképzettségének növelését, javítja az oktatás anyagi feltételeit, szakképzettséget adó tanfolyamokat és központokat szervez, bevezeti a haladó munkamódszerek iskoláit és fejleszti a patronálást.

A vállalat megteremti a szükséges feltételeket a munka melletti tanuláshoz és megadja a törvény által meghatározott kedvezményeket. A vállalat a dolgozókat, amennyiben azzal egyetértenek, szakközépiskolákba és főiskolákra, tudományos fokozat elérését célzó tanulmányokra küldheti, miközben ösztöndíjat fizet nekik A vállalat fedezi szakemberei felsőfokú képzésének és a dolgozók szakképzettsége növelésének költségeit.

A vállalat segítséget nyújt az iskoláknak ahhoz, hogy az ifjúságot felkészítsék a munkára és kialakuljon szakmai érdeklődésük.

3. A vállalat vezetókádereinek kiváló munka-, politikai és erkölcsi tulajdonságokkal kell rendelkezniük, szocialista vállalkozókészséget, elvszerűséget kell tanúsítaniuk, képeseknek kell lenniük arra, hogy egységes kollektívát formáljanak és egybehangolják a dolgozókollektívák érdekeit az össznépi érdekekkel. A korszerű vezetőnek magas szakmai színvonalon kell állnia, el kell sajátítania az irányítás elméletének és a gazdasági gondolkodásmódnak az alapjait, ami lehetővé teszi, hogy lássa a távlatokat és hatékonyan gazdálkodjon.

A vállalat kialakítja a vezető tisztségek kádertartalékait és szüntelenül dolgozik ezekkel.

4. A káderek jobb felkészítése, elhelyezése és nevelése, szakképzettségük növelése, munkájuk hatékonyságának és minőségének javítása, a bérek és a munkaeredmények közti szorosabb kapcsolat elérése érdekében a vállalatnak értékelnie kell a vezetőket és a szakembereket. A vállalat igazgatója az értékelés eredménye szerint dönt arról, hogy a vezető magasabb funkcióba kerül-e vagy alacsonyabba, melyik osztályba és szakképzettségi kategóriába sorolják, emelik-e vagy csökkentik a funkciójával járó fizetését, fizetnek-e pótlékot a fizetéséhez, illetve módosítják-e ennek összegét, vagy megszüntetik teljesen, magasabb funkcióba nevezik ki, vagy pedig felmentik tisztsége alól.

Amennyiben az értékelés eredményei szerint a dolgozókollektíva által megválasztott alakulatvezetők nem tudják betölteni tisztségüket, az adott alakulat kollektívája dönthet felmentésükről.

9. cikkely. A vállalat,a felettes szerv és a helyi népképviseleti szervek közti kapcsolat

1. A vállalat és a felettes szervek (minisztérium, állami bizottság, hivatal vagy más felettes szén/) kapcsolata a tervszerű irányításra, a vállalatnál a teljes önelszámolás, önfinanszírozás és önigazgatás elveinek megtartására támaszkodik.

Az államhatalmi és igazgatási szerveknek sokoldalúan hozzá kell járulniuk a vállalatok és kollektíváik gazdasági önállóságának, kezdeményezésének és szocialista vállalkozásának fejlesztéséhez.

A vállalatot elsősorban gazdasági módszerekkel, az irányszámok, az állami megrendelések, a hosszú lejáratú gazdasági normatívumok és limitek alapján irányítják. A vállalatra lebontott irányelvek, gazdasági normatívumok és limitek összességét a Szovjetunió Minisztertanácsa hagyja jóvá. A felettes szervnek nem áll jogában, hogy a jóváhagyott kereten felül irányszámokat, gazdasági normatí- vumokat és limiteket határozzon meg a vállalat számára. Az állami megrendelések összetételét a Szovjetunió Állami Tervbizottsága és a Szovjetunió illetékes minisztériuma (központi hivatala) határozza meg. A köztár§asági minisztériumok és hivatalok által irányított vállalatok számára, és ugyanígy a fogyasztási cikkek és a fizetett szolgáltatások esetében, (a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a Szovjetunió minisztériumai és központi hivatalai által meghatározott állami megrendeléseken kívül) az állami megrendelések összetételét a szövetségi köztársaság minisztertanácsa hagyja jóvá. A vállalatok tervezéséhez kiindulópontként meghatározott adatoknak kölcsönösen össze kell kapcsolódniuk.

A vállalat az ágazatok keretében a minisztérium vagy központi hivatal által megvalósított egységes műszaki politika követelményeit tartja szem előtt, amelyek segítséget nyújtanak a káderek felkészítéséhez és átképzéséhez, valamint a belső gazdasági kapcsolatok kialakításához.

A felettes szerv kötelessége, hogy egész tevékenységével megteremtse a feltételeket a vállalat hatékony munkájához, szigorúan megtartsa a vállalat jogait, elősegítse a jogok teljes érvényesítését, ne avatkozzon be rugalmas gazdasági tevékenységébe és egyúttal tájékoztassa a vállalat dolgozókollektíváját tevékenységéről.

A felettes szén/ olyan intézkedésekkel lép fel az egyes vállalatok monopoltörekvései ellen, amelyeknek célja, hogy ne nagyítsák fel saját költségeiket és áraikat, leküzdik a pangást a termelés műszaki fejlesztésében, valamint az olyan termékek előállításának és értékesítésének

10. cikkely. A tervezés

1. A vállalat a demokratikus centralizmus elvei szerint, tudományos alapon tervezi tevékenységét, miközben a dolgozó-kollektívák széleskörűen részt vesznek a tervek kidolgozásában és megtárgyalásában. Abból indul ki, hogy ki kell elégíteni a fogyasztók növekvő keresletét a kiváló minőségű termékek (munkák, szolgáltatások) iránt, amelyeket minimális költségekkel állítanak elő és szavatolni kell a kollektíva önelszámolási jövedelmének növekedését, amely a termelési és szociális fejlesztés, valamint a javadalmazás önfinanszírozásának fő forrását képezi.

2. A vállalat az ágazat távlati feladatai

mesterséges korlátozását, amelyek iránt kereslet van.

2. A vállalat a meghatározott normatí- vum szerint nyeresége (bevétele) egy részét felettes szervének fizeti be a közpon- ti alapok és tartalékok kialakítására. A felettes szerv ezekből az alapokból és tartalékokból eszközöket adhat a vállalatnak az ágazat fejlesztéséhez szükséges intézkedések végrehajtásához.

3. A felettes szén/ kötelessége ellenőrizni a vállalat tevékenységét, a szocialista tulajdon gondozását és a törvények megtartását. A felettes szén/ legfeljebb évente egyszer az illetékes szervezetek részvételével komplexen ellenőrzi a vállalat termelési, pénzügyi és gazdasági tevékenységét.

A minisztérium, hivatal vagy más felettes szerv csakis a törvény által meghatározott jogkörével összhangban adhat utasítást a vállalatnak. Amennyiben a minisztérium, központi hivatal vagy más felettes szerv jogkörébe nem tartozó vagy törvénysértő utasítást ad, a vállalatnak jogában áll azzal a kéréssel fordulni az állami döntőbírósághoz, hogy nyilvánítsa részben vagy teljesen érvénytelennek ezt a rendeletet.

A felettes szerv vállalat jogait sértő utasításának teljesítése következtében keletkezett vállalati kárt és ugyanúgy azt a kárt, amelyet azáltal szenvedett, hogy a felettes szén/ nem teljesítette maradéktalanul kötelességeit a vállalattal szemben, ennek a szervnek kell megtérítenie.

A károk megtérítésére vonatkozó vitákat az állami döntőbíróság dönti el.

4. A vállalat aktívan részt vesz a nép- képviseleti tanácsoknak a törvényhozó tevékenységgel összhangban végzett tevékenységében, amelynek célja a területi egység komplex gazdasági és szociális fejlesztése, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése és a meghatározott normatívák szerint részt vesz a helyi költség- vetés kialakításában is.

A vállalat együttműködik a népképviseleti tanácsokkal a fejlesztés meggyorsítása és a termelési hatékonyság növelése tartalékainak feltárásában és kiaknázásában. Azoknak az eszközöknek egy részét, amelyeket a vállalat azon intézkedések megvalósítása révén takarít meg, amelyeket a helyi szovjetek kezdeményeztek a termelésnövelés tartalékainak kihasználására és a források megtakarítására, átadja a szövetségi (területi tagolás nélkül) minisztériumoknak és az autonom köztársaságok minisztériumainak, valamint a helyi népképviseleti tanácsok végrehajtó bizottságainak, hogy használják fel az adott területi egység gazdasági és szociális fejlesztésére.

A vállalat a szövetségi (területi tagolás nélkül), az autonom köztársaság illetékes minisztertanácsával és a helyi szovjetek végrehajtó bizottságával megtárgyalja az objektumok építésének műszaki-gazdasági indokolását, az előzetes műszakigazdasági számításokat és a meghatározott mutatóknak megfelelően az építkezések jegyzékét.

A helyi népképviseleti tanácsok segítik a területükön gazdálkodó vállalatok hatékony tevékenységét, intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az üzletek, a közétkeztetési létesítmények, a szolgáltatások, az egészségügy, a kulturális létesítmények, a helyi közlekedés és a gyermekintézmények megfelelően üzemeljenek.

5. A vállalat a felettes szerv vagy a népképviseleti tanácsok által feladatul adott terven felüli munkákat gazdasági szerződés alapján végzi el úgy, hogy a költségeket azok a vállalatok és szervezetek fedezik amelyek számára ezeket a munkákat vagy szolgáltatásokat végzik (kivételt képez a természeti csapás vagy szerencsétlenségek következményeinek kiküszöbölése.)

alapján, a komplex területfejlesztési ten/ figyelembevételével kidolgozza termelési és szociális fejlődésének távlati tervét. Intézkedéseket irányoz elő a termelés növelésére, műszaki színvonalának emelésére, a termékszerkezet felújítására és a termékek minőségének javítására a hazai és a világpiac keresletével összhangban, a tudományos-műszaki ismeretek lehető legnagyobb mértékű kihasználása, az országos, az ágazati és a tudományos-műszaki programokban, valamint a KGST-tagországok közös programjaiban való aktív részvétel érdekében.

(A törvény második részét lapunk holnapi számában közöljük.)

III. A vállalat termelő- és szociális tevékenysége

ÚJSZŰ

4

1987. VII. 6.