Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-06 / 155. szám, hétfő

A Szovjetunió törvénye az állami vállalatról (egyesülésről) (Folytatás'a 3. oldalról) a Komszomol és az egyéb társadalmi szervezetek munkáját és ellenőrzi a gaz­dasági vezetés tevékenységét. A vállalat tevékenységét érintő gazda­sági és szociális döntéseket az igazgató dolgozza ki és hagyja jóvá a dolgozókol­lektíva, a vállalat párt-, szakszervezeti és Komszomol-szervezetének, valamint az egyéb társadalmi szervezetek közremű­ködésével, összhangban azok alapsza­bályzataival és a törvényekkel. 2. A vállalatban a vezető dolgozókat választják (rendszerint versenypályázat alapján), ami szavatolja az irányító káde­rek struktúrájának tökéletesítését és nö­veli felelősségüket a munka eredményei­ért. A választhatóság alapelve érvényesül a vállalatok, a strukturális egységei*, az egyesülések, az üzemek, az üzemegysé­gek, az osztályok, a részlegek, a farmok • vezető dolgozói, egyben a mesterek és a brigádok vezetői esetében. 3. A vállalatnak, az egyesülés struktu­rális egységének igazgatója kifejezi az állam és a dolgozókollektíva érdekeit. A dolgozókollektíva plénumülésén (kon­ferenciáján) választják titkos vagy nyilvá­nos szavazással (a gyűlés vagy a konfe­rencia megszavazott döntése alapján) öt esztendőre és a felettes szén/ hagyja jóvá. Amennyiben a dolgozókollektíva által megválasztott jelöltet a felettes szerv nem erősíti meg, a választást meg­ismétlik. Ebben az esetben a felettes szerv köteles a dolgozókollektívának megmagyarázni, miért utasította el a vá­lasztási eredmény megerősítését. A vállalatnak, az egyesülés strukturális egységének igazgatóját a felettes szerv idő előtt felmentheti tisztségéből a dolgo­zókollektíva plénumülésének (konferen­ciájának) határozatával, illetve a felettes szerv felhatalmazása alapján a dolgozó­kollektíva tanácsának határozatával. Az alapvető strukturális egységnek (alapvállalatnak) a dolgozókollektíva által megválasztott igazgatóját a felettes szerv erősíti meg az egyesülés igazgatójának tisztségében. Abban az esetben, ha az egyesülést önálló apparátus igazgatja, az egyesülés igazgatóját az egyesülés struk­turális egységei és vállalatai dolgozókol­lektívái küldötteinek a konferenciáján vá­lasztják meg. Az egyesülés igazgatójának idő előtti felmentésénél hasonló az eljárás. Az illetékes kollektívák titkos, vagy nyilvános szavazással öt évre választják az egyes alakulatok - az üzemek, üzem­egységek, osztályok, részlegek, farmok és csoportok vezetőit, valamint a meste­reket és a brigádok vezetőit. Megválasz­tásukat a vállalat igazgatója hagyja jóvá. Az említett vezetőket az adott alakulat kollektívájának döntése alapján a vállalati igazgató idő előtt felmentheti tisztsége alól. A tisztségük alól felmentett vállalati igazgatókat, az egyesülések szervezeti egységeinek igazgatóit, az alakulatok ve­zetőit, a mestereket és a brigádvezetóket a megbízatási időszak letelte után ismé­telten megválaszthatják, vagy pedig a vá­lasztott tisztségek alól felmentett szemé­lyekre vonatkozó törvényes rendeletek értelmében más munkával bízhatják meg. Az igazgatóhelyetteseket, a vállalati jogi osztály és a bérelszámoló osztályok vezetőit, a minőségellenőrző alakulatok vezetőit az érvényes rendeletek szerint a vállalati igazgató nevezi ki, illetve menti fel. 4. A vállalati önigazgatás rendszeré­ben az oszthatatlan jogkör elve a vállalati igazgató, az egyesülés szervezeti egysé­geinek igazgatói és az alakulatok vezetői révén érvényesül. A vállalat igazgatója (vezérigazgató, igazgató, üzemvezető) irányítja, a vállalat egész tevékenységét és szervezi munká­ját. Felelősségei tartozik az államnak és a dolgozókollektívának a vállalat eredmé­nyeiért. A vállalat igazgatója felhatalmazás nélkül a vállalat nevében jár el, képviseli azt valamennyi vállalatnál, hivatalban és szervezetben, rendelkezik a vállalat va­gyona fölött, szerződéseket köt, megbíza­tásokat ad, a bankokban elszámolási és más vállalati számlákat nyit. A vállalat hatáskörében az igazgató utasításokat és rendeleteket ad ki, ame­lyek a vállalat valamennyi dolgozója szá­mára kötelezőek. A szervezeti egységek és alakulatok vezetőinek, a mestereknek, a brigádvezetóknek a döntései kötelező érvényűek valamennyi általuk irányított dologozó számára.. 5. A dolgozókollektíva jogköre érvé­nyesítésének legfontosabb formája a köz­gyűlés (konferencia). A dolgozókollektíva közgyűlése (kon­ferenciája): megválasztja a vállalat igaz­gatóját, a dolgozókollektíva tanácsát, megvitatja a tevékenységükről szóló be­számolókat; megtárgyalja és jóváhagyja a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ter­veit, meghatározza a munkatermelékeny­ség és a nyereség (bevétel) növelésének, a termelés hatékonysága fokozásának és minősége javításának, az össznépi tulaj­don megvédésének és megsokszorozá­sának, a termelésnek a kollektíva léte és tevékenysége alapját képező anyagi-mű- szaki alap megszilárdításának módjait; jóváhagyja a kollektív szerződést, fel­hatalmazza a szakszervezeti bizottságot, hogy azt a dolgozókollektíva nevében a vállalat vezetőségével együtt aláírja; szocialista felajánlásokat tesz; jóváhagyja a vezetőség és a szakszervezeti bizott­ság által előterjesztett vállalati munkarend szabályait; megtárgyalja a vállalat tevékenységé­vel kapcsolatos többi legfontosabb kér­dést. 6. A dolgozókollektíva tanácsa szük­ség szerint, de legalább kétszer egy év­ben összehívja a vállalat dolgozókollektí­vájának gyűlését, (konferenciáját). A gyű­léseken (konferenciákon) megvitatandó egyes kérdéseket a dolgozókollektíva ta­nácsának a vezetők, a párt-, a szakszer­vezeti, a Komszomol-szervezete és más társadalmi szervezetek, a népi ellenőrzési szervek, a kollektíva egyes tagjainak, va­lamint a felettes szerveknek a kezdemé­nyezésére terjesztik elő. 7. cikkely. A vállalat dolgozókollektí­vájának tanácsa 1. A gyűlések (konferenciák) közti idő­szakban a dolgozókollektíva jogkörét a vállalat (az egyesülés szervezeti egysé­ge) dolgozókollektívájának tanácsa gya­korolja. A tanács fő figyelmét a dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésé­re, minden dolgozónak a közös tevékeny­séghez való hozzájárulásának növelésé­re összpontosítja, lépéseket tesz, hogy a vállalat jó végeredményeket, a kollektí­va magas önelszámolási jövedelmet érjen el. A dolgozókollektíva tanácsa: ellenőrzi a dolgozókollektíva közgyűlé­se (konferenciája) határozatainak teljesí­tését, a munások és a többi dolgozó bíráló észrevételeinek és javaslatainak megvalósítását és tájékoztatatja a dolgo­zókollektívát ezek teljesítéséről; megtárgyalja a gazdasági vezetőség­nek a tervteljesítésre, a szerződéses kö­telezettségek teljesítésére, a termelési­gazdasági tevékenység eredményeire vonatkozó beszámolóit, intézkedéseket hoz a vállalat munkája hatékonyságának növelésére, a szociális igazság elveinek megtartására; a párt-, szakszervezeti és Komszo- mol-szervezetek választott szerveivel együtt jóváhagyja a szocialista verseny feltételeit és értékeli eredményeit; dönt a vállalat irányításának és szer­vezeti felépítésének tökéletesítésére, a dolgozók bére és személyes hozzájáru­lása közti összhangra, a szocialista vív­mányok igazságos elosztására vonatkozó kérdésekben; dönt a termelés, a tudomány és a technika fejlesztési alapjának kihaszná­lásáról, az ösztönző béralap, a szociális fejlesztési alap felhasználásáról, a laká­sok, gyermekintézmények, éttermek épí­tésére, a munkafeltételek javítására, a munkavédelemre, a munkások és a töb­bi alkalmazott egészségügyi és kulturális ellátására előirányzott eszközök felhasz­nálásáról, valamint a kollektíva szociális fejlesztésének más kérdéseiről; dönt a káderek felkészítéséről, szak- képzettségük növeléséről, a vállalati munkarend szabályainak, a munka- és termelési fegyelem megtartásáról és in­tézkedéseket hoz megszilárdításukra; ellenőrzi az újítóknak, a legjobb dolgo­zóknak, a háborús veteránoknak, az ér­demes dolgozóknak az ösztönzési alap­ból és a szociális fejlesztési alapból nyúj­tott kedvezmények és előnyök megítélé­sét; megtárgyalja az alakuiat kollektívájá­nak képviselője által előterjesztett beszá­molókat, intézkedéseket javasol a mun­kasikerek erkölcsi és anyagi elismerésére és megtárgyalja az állami kitüntetések odaítélésére vonatkozó javaslatokat; dönt az egyes üzemek, üzemegysé­gek, osztályok, részlegek és más alakula­tok kollektívái tanácsának választásával összefüggő kérdésekben és saját jogkö­rének a keretében meghatározza joga­ikat; dönt a termelési és szociális fejlesztés más kérdéseiben, amennyiben azok nem tartoznak a dolgozókollektíva gyűlésének (konferenciájának) jogkörébe. A dolgozókollektíva tanácsa szorosan együttműködik a vezetőséggel, a párt-, a szakszervezeti és Komszomol-szerve- zettei és más társadalmi szervezetekkel. 2. A dolgozókollektíva tanácsának döntései, amennyiben megfelelnek jogkörének és összhangban állnak a tör­vényekkel, kötelezőek a vezetők és a kol­lektíva minden tagja számára. Amennyiben a vállalat vezetősége nem ért egyet a dolgozókollektíva taná­csával, a kérdést a dolgozókollektíva köz­gyűlésén (konferenciáján) kell megoldani. 3. A dolgozókollektíva tanácsát a vál­lalati kollektíva (az egyesülés szervezeti egysége kollektívájának) közgyűlésén (konferenciáján) titkos vagy nyílt szava­zással választják meg két vagy három évre. A tanácsba munkásokat, brigádve­zetőket, mestereket, szakembereket, a vezetés, a párt-, a szakszervezeti és Komszomol-szervezetek, valamint más társadalmi szervezetek képviselőit vá­lasztják. A tanács tagjainak a számát a dolgozókollektíva közgyűlése (konfe­renciája) határozza meg. A dazdasági vezetés képviselőinek részaránya nem lehet nagyobb a dolgozókollektíva taná­csa tagjai számának egynegyedénél. Rendes választások során a tanács összetételének legkevesebb egyharma- dát fel kell újítani. A dolgozókollektíva tanácsa soraiból megválassza elnökét, elnökhelyetteseit és a tanács titkárát. A tanács gyűléseit szükség szerint, de legalább egyszer ne­gyedévenként hívják össze. A dolgozó­kollektíva tanácsának tagjai önként töltik be tisztségüket. A dolgozókollektíva tanácsának tagját nem bocsáthatják el és nem indíthatnak ellene fegyelmi eljárást a dolgozókollektí­va tanácsának beleegyezése nélkül. A tanácsnak azt a tagját, aki visszaélt a kollektíva bizalmával a dolgozókollektí­va közgyűlésének (konferenciájának) ha­tározata felmentheti tisztsége alól. A vállalat vezetősége megteremti a szükséges feltételeket a dolgozókollek­tíva tanácsának hatékony tevékenysé­géhez. 8. cikkely. A vállalat káderei 1. A vállalatnál a vezetőség és a párt­szervezet a dolgozókollektíva tanácsá­nak, a szakszervezeti és Komszomol- szervezetnek és a többi társadalmi szer­vezetnek aktív részvételével választja ki, helyezi el és neveli a kádereket. A vállalat stabil munkakollektívát ké­pez, amely, a teljes önelszámolás, az önfinanszírozás és önigazgatás'feltételei között jó végeredményeket képes elérni. Biztosítja, hogy a káderek megfeleljenek a korszerű termelés növekvő igényeinek, fejleszti a dolgozók vállalkozókészségét, felelősségét a vállalat feladatainak teljesí­téséért, a legjobb munkahelyi hagyomá­nyok szerint a saját kollektívára való büszkeség szellemében neveli a kádere­ket, növeli érdekeltségüket a legmaga­sabb munkatermelékenységben; arra tö­rekszik, hogy minden dolgozó megbe­csülje a helyét. 2. A vállalat folyamatosan gondosko­dik a káderek szakismereteinek, politikai és kulturális színvonalának szüntelen nö­veléséről, általános művelődésükről, va­lamint arról, hogy a dolgozókat szakkép­zettségük figyelembevételével, a terme­lés érdekeinek megfelelően helyezzék át. A vállalat ennek érdekében megszervezi a káderek felkészítését, átképzését, mi­közben a szakmai képzést szervesen összekapcsolja a gazdasági képzéssel, közvetlenül a termelésben és az iskolák­ban lehetővé teszi a dolgozók szakkép­zettségének növelését, javítja az oktatás anyagi feltételeit, szakképzettséget adó tanfolyamokat és központokat szervez, bevezeti a haladó munkamódszerek isko­láit és fejleszti a patronálást. A vállalat megteremti a szükséges fel­tételeket a munka melletti tanuláshoz és megadja a törvény által meghatározott kedvezményeket. A vállalat a dolgozókat, amennyiben azzal egyetértenek, szakkö­zépiskolákba és főiskolákra, tudományos fokozat elérését célzó tanulmányokra küldheti, miközben ösztöndíjat fizet nekik A vállalat fedezi szakemberei felsőfokú képzésének és a dolgozók szakképzett­sége növelésének költségeit. A vállalat segítséget nyújt az iskolák­nak ahhoz, hogy az ifjúságot felkészítsék a munkára és kialakuljon szakmai érdek­lődésük. 3. A vállalat vezetókádereinek kiváló munka-, politikai és erkölcsi tulajdonsá­gokkal kell rendelkezniük, szocialista vál­lalkozókészséget, elvszerűséget kell ta­núsítaniuk, képeseknek kell lenniük arra, hogy egységes kollektívát formáljanak és egybehangolják a dolgozókollektívák ér­dekeit az össznépi érdekekkel. A korsze­rű vezetőnek magas szakmai színvonalon kell állnia, el kell sajátítania az irányítás elméletének és a gazdasági gondolko­dásmódnak az alapjait, ami lehetővé te­szi, hogy lássa a távlatokat és hatéko­nyan gazdálkodjon. A vállalat kialakítja a vezető tisztségek kádertartalékait és szüntelenül dolgozik ezekkel. 4. A káderek jobb felkészítése, elhe­lyezése és nevelése, szakképzettségük növelése, munkájuk hatékonyságának és minőségének javítása, a bérek és a mun­kaeredmények közti szorosabb kapcsolat elérése érdekében a vállalatnak értékel­nie kell a vezetőket és a szakembereket. A vállalat igazgatója az értékelés eredmé­nye szerint dönt arról, hogy a vezető magasabb funkcióba kerül-e vagy alacso­nyabba, melyik osztályba és szakképzett­ségi kategóriába sorolják, emelik-e vagy csökkentik a funkciójával járó fizetését, fizetnek-e pótlékot a fizetéséhez, illetve módosítják-e ennek összegét, vagy meg­szüntetik teljesen, magasabb funkcióba nevezik ki, vagy pedig felmentik tisztsége alól. Amennyiben az értékelés eredményei szerint a dolgozókollektíva által megvá­lasztott alakulatvezetők nem tudják betöl­teni tisztségüket, az adott alakulat kollek­tívája dönthet felmentésükről. 9. cikkely. A vállalat,a felettes szerv és a helyi népképviseleti szervek közti kapcsolat 1. A vállalat és a felettes szervek (mi­nisztérium, állami bizottság, hivatal vagy más felettes szén/) kapcsolata a tervsze­rű irányításra, a vállalatnál a teljes önel­számolás, önfinanszírozás és önigazga­tás elveinek megtartására támaszkodik. Az államhatalmi és igazgatási szer­veknek sokoldalúan hozzá kell járulniuk a vállalatok és kollektíváik gazdasági önállóságának, kezdeményezésének és szocialista vállalkozásának fejleszté­séhez. A vállalatot elsősorban gazdasági módszerekkel, az irányszámok, az állami megrendelések, a hosszú lejáratú gazda­sági normatívumok és limitek alapján irá­nyítják. A vállalatra lebontott irányelvek, gazdasági normatívumok és limitek összességét a Szovjetunió Minisztertaná­csa hagyja jóvá. A felettes szervnek nem áll jogában, hogy a jóváhagyott kereten felül irányszámokat, gazdasági normatí- vumokat és limiteket határozzon meg a vállalat számára. Az állami megrendelé­sek összetételét a Szovjetunió Állami Tervbizottsága és a Szovjetunió illetékes minisztériuma (központi hivatala) hatá­rozza meg. A köztár§asági minisztériu­mok és hivatalok által irányított vállalatok számára, és ugyanígy a fogyasztási cik­kek és a fizetett szolgáltatások esetében, (a Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a Szovjetunió minisztériumai és központi hivatalai által meghatározott állami meg­rendeléseken kívül) az állami megrende­lések összetételét a szövetségi köztársa­ság minisztertanácsa hagyja jóvá. A vál­lalatok tervezéséhez kiindulópontként meghatározott adatoknak kölcsönösen össze kell kapcsolódniuk. A vállalat az ágazatok keretében a mi­nisztérium vagy központi hivatal által meg­valósított egységes műszaki politika kö­vetelményeit tartja szem előtt, amelyek segítséget nyújtanak a káderek felkészí­téséhez és átképzéséhez, valamint a bel­ső gazdasági kapcsolatok kialakításához. A felettes szerv kötelessége, hogy egész tevékenységével megteremtse a feltételeket a vállalat hatékony munká­jához, szigorúan megtartsa a vállalat jo­gait, elősegítse a jogok teljes érvényesí­tését, ne avatkozzon be rugalmas gazda­sági tevékenységébe és egyúttal tájékoz­tassa a vállalat dolgozókollektíváját tevé­kenységéről. A felettes szén/ olyan intézkedésekkel lép fel az egyes vállalatok monopoltörek­vései ellen, amelyeknek célja, hogy ne nagyítsák fel saját költségeiket és áraikat, leküzdik a pangást a termelés műszaki fejlesztésében, valamint az olyan termé­kek előállításának és értékesítésének 10. cikkely. A tervezés 1. A vállalat a demokratikus centraliz­mus elvei szerint, tudományos alapon tervezi tevékenységét, miközben a dolgo­zó-kollektívák széleskörűen részt vesz­nek a tervek kidolgozásában és megtár­gyalásában. Abból indul ki, hogy ki kell elégíteni a fogyasztók növekvő keresletét a kiváló minőségű termékek (munkák, szolgáltatások) iránt, amelyeket minimális költségekkel állítanak elő és szavatolni kell a kollektíva önelszámolási jövedel­mének növekedését, amely a termelési és szociális fejlesztés, valamint a javadal­mazás önfinanszírozásának fő forrását képezi. 2. A vállalat az ágazat távlati feladatai mesterséges korlátozását, amelyek iránt kereslet van. 2. A vállalat a meghatározott normatí- vum szerint nyeresége (bevétele) egy ré­szét felettes szervének fizeti be a közpon- ti alapok és tartalékok kialakítására. A fe­lettes szerv ezekből az alapokból és tarta­lékokból eszközöket adhat a vállalatnak az ágazat fejlesztéséhez szükséges in­tézkedések végrehajtásához. 3. A felettes szén/ kötelessége ellenő­rizni a vállalat tevékenységét, a szocialis­ta tulajdon gondozását és a törvények megtartását. A felettes szén/ legfeljebb évente egyszer az illetékes szervezetek részvételével komplexen ellenőrzi a vál­lalat termelési, pénzügyi és gazdasági tevékenységét. A minisztérium, hivatal vagy más felet­tes szerv csakis a törvény által meghatá­rozott jogkörével összhangban adhat uta­sítást a vállalatnak. Amennyiben a mi­nisztérium, központi hivatal vagy más fe­lettes szerv jogkörébe nem tartozó vagy törvénysértő utasítást ad, a vállalatnak jogában áll azzal a kéréssel fordulni az állami döntőbírósághoz, hogy nyilvánítsa részben vagy teljesen érvénytelennek ezt a rendeletet. A felettes szerv vállalat jogait sértő utasításának teljesítése következtében keletkezett vállalati kárt és ugyanúgy azt a kárt, amelyet azáltal szenvedett, hogy a felettes szén/ nem teljesítette maradék­talanul kötelességeit a vállalattal szem­ben, ennek a szervnek kell megtérítenie. A károk megtérítésére vonatkozó vitá­kat az állami döntőbíróság dönti el. 4. A vállalat aktívan részt vesz a nép- képviseleti tanácsoknak a törvényhozó tevékenységgel összhangban végzett te­vékenységében, amelynek célja a területi egység komplex gazdasági és szociális fejlesztése, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése és a meghatározott nor­matívák szerint részt vesz a helyi költség- vetés kialakításában is. A vállalat együttműködik a népképvi­seleti tanácsokkal a fejlesztés meggyorsí­tása és a termelési hatékonyság növelése tartalékainak feltárásában és kiaknázásá­ban. Azoknak az eszközöknek egy részét, amelyeket a vállalat azon intézkedések megvalósítása révén takarít meg, ame­lyeket a helyi szovjetek kezdeményeztek a termelésnövelés tartalékainak kihasz­nálására és a források megtakarítására, átadja a szövetségi (területi tagolás nél­kül) minisztériumoknak és az autonom köztársaságok minisztériumainak, vala­mint a helyi népképviseleti tanácsok vég­rehajtó bizottságainak, hogy használják fel az adott területi egység gazdasági és szociális fejlesztésére. A vállalat a szövetségi (területi tagolás nélkül), az autonom köztársaság illetékes minisztertanácsával és a helyi szovjetek végrehajtó bizottságával megtárgyalja az objektumok építésének műszaki-gazda­sági indokolását, az előzetes műszaki­gazdasági számításokat és a meghatáro­zott mutatóknak megfelelően az építkezé­sek jegyzékét. A helyi népképviseleti tanácsok segítik a területükön gazdálkodó vállalatok haté­kony tevékenységét, intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az üzle­tek, a közétkeztetési létesítmények, a szolgáltatások, az egészségügy, a kul­turális létesítmények, a helyi közlekedés és a gyermekintézmények megfelelően üzemeljenek. 5. A vállalat a felettes szerv vagy a népképviseleti tanácsok által feladatul adott terven felüli munkákat gazdasági szerződés alapján végzi el úgy, hogy a költségeket azok a vállalatok és szerve­zetek fedezik amelyek számára ezeket a munkákat vagy szolgáltatásokat végzik (kivételt képez a természeti csapás vagy szerencsétlenségek következményeinek kiküszöbölése.) alapján, a komplex területfejlesztési ten/ figyelembevételével kidolgozza termelési és szociális fejlődésének távlati tervét. Intézkedéseket irányoz elő a termelés növelésére, műszaki színvonalának eme­lésére, a termékszerkezet felújítására és a termékek minőségének javítására a ha­zai és a világpiac keresletével összhang­ban, a tudományos-műszaki ismeretek lehető legnagyobb mértékű kihasználása, az országos, az ágazati és a tudomá­nyos-műszaki programokban, valamint a KGST-tagországok közös programjai­ban való aktív részvétel érdekében. (A törvény második részét lapunk hol­napi számában közöljük.) III. A vállalat termelő- és szociális tevékenysége ÚJSZŰ 4 1987. VII. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents