Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-01 / 151. szám, szerda

Új törvények az átalakítás szellemében (Folytatás az 1. oldalról) de a teljes önelszámolás, rentabili­tás és az önfinanszírozás elveihez tartja magát. Ez azt jelenti, hogy a vállalat kollektívája, élén a maga által választott vezető dolgozókkal, önállóan oldja meg a termelési jelle­gű és a szociális fejlesztéssel összefüggő valamennyi kérdést. A tegnapi ülésen terjesztette elő Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az állami élet fontos kérdései­vel kapcsolatos össztársadalmi vitá­ról szóló törvényjavaslatot. Elmond­ta, ezzel, továbbfejlesztjük az alkot­mánynak azokat a cikkelyeit, ame­lyek a szovjet állampolgároknak a társadalom és az állam ügyei irá­nyításában való részvételével foglal­koznak. A törvény értelmében össz­társadalmi vitára bocsátják az or­szág politikai, gazdasági és szociális fejlesztése fő irányaival, az alkotmá­nyos jogok, szabadságjogok és kö­telességek érvényesítésével össze­függő kérdéseket. Nemcsak az össz-szövetségi, ha­nem a köztársasági, területi és helyi kérdések megvitatására is érvényes lesz az össztársadalmi vita elve - hívta fel a figyelmet Andrej Gromi­ko. Megállapította, ma feltétlenül szükség van arra, hogy az emberek­„Valahol valamit...“ (ČSTK) - Az amerikai alkot­mány elfogadásának 200. évfor­dulója eléggé hangos megün­neplésének esztendejében az ország ifjúságának egy része úgy tudja, hogy az alaptörvény egyik szerzője - Ronald Reagan elnök volt. Az iskolás korú gyermekek között végzett felmérés ugyan megmutatta, hogy a többség ,, valahol valamit hallott az alkot­mányról“, de a megkérdezett gyerekek 64 százaléka egyálta­lán nem tudta miért éppen az idén beszélnek annyit az alap­törvényről. Természetesen nem róható fel a kisdiákoknak, hogy, enyhén szólva, alig tudnak valamit az alkotmányról. Hasonló felmérést végeztek szüleik körében is, s a felnőttek 54 százaléka kije­lentette, az alkotmány értelmé­ben hozták létre a szövetségi kormányt, míg 26 százalék azt a véleményét hangoztatta, az al­kotmányt azért fogadták el, hogy az Egyesült Államokat Angliától függetlenné nyilvánítsák... kel megvitassák’ a fontos ügyeket. Ilyenek az urbanisztika, az ipari üze­mek telepítése, a lakásépítés, a régi városrészek sorsa, az emlékművek építése, de a helységek és utcák elnevezése és átnevezése is. A he­lyi problémákat természetesen az érintett terület, város vagy városke­rület lakosai fogják megvitatni. Andrej Gromiko emlékeztetett az olyan esetekre, amikor a közvéle­mény időben történt figyelembevé­tele és tiszteletben tartása lehetővé tette a súlyos hibák megelőzését. Még nagyon sok sürgető kérdés van - mondotta -, s ezeket az emberek­kel való megvitatás után kell megol­dani. Ezt a célt szolgálja az új tör­vény, amely bővíti a szovjet állam­polgárok demokratikus jogait és le­hetőségeit, s amely bizonyára hatal­mas ösztönzést ad a lakosság társa­dalmi-politikai aktivitása fokozá­sának. Andrej Gromiko beszéde után a képviselők jóváhagyták a javasla­tot. A törvény a szovjet alkotmány két cikkelyét kompletizálja: az első szerint az ország élete legfontosabb kérdéseit megvitatásra az egész nép elé kell terjeszteni, a másik cikkely pedig rögzíti az állampolgá­rok jogát arra, hogy részt vegyenek a társadalom és az állam ügyeinek irányításában, az elfogadásra kerülő törvények és döntések megvitatá­sában. Georgij Razumovszkij képvise­lő, az SZKP KB titkára ugyancsak tegnap terjesztette elő azt a törvény­javaslatot, amely a törvénytelen esz­közöket alkalmazó és az állampol­gárok jogait korlátozó hivatalos sze­mélyiségek elleni büntető eljárásra vonatkozik. Az emberi jogok sokoldalú védel­me a szocialista rendszer valódi ér­tékeinek fontos alkotó eleme, a szovjet társadalom egyik legfonto­sabb politikai, erkölcsi és jogi köve­telménye - mondotta Georgij Razu­movszkij. Megállapította, a gyakor­latban még mindig előfordul a jogi normák megsértése, még nem sike­rült megszüntetni a bürokratikus, ad­minisztratív huzavonákat, az embe­rekhez való távolról sem felelősség- teljes viszonyulást. Az új törvényjavaslat értelmében minden szovjet állampolgár panaszt tehet a bíróságon a hivatalos sze­mélyiségek vagy az általuk képviselt szervek eljárása ellen. A törvényja­vaslat értelmében az ilyen jellegű panaszokat a bíróságoknak tíz na­pon belül kell elbírálniuk. A törvénybe foglalt szabályok ér­telmében az állampolgár csak akkor fordulhat a bírósághoz, ha a vádolt személy felettese vagy felettes szer­ve az állampolgár panaszát nem intézte el megnyugtatóan. Az előter­jesztés szerint az új törvény 1988 január elsején lépne hatályba. A törvényjavaslatot a képviselők elfogadták, és ezzel tegnap Moszk­vában befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. Dél-Koreában enyhült a feszültség Kim De Dzsung éberségre int (ČSTK) - Csőn Tu Hvan dél­koreai államfő tegnap megbeszélést folytatott Ro Te Vuval, a kormányzó Demokratikus Igazság Párt elnöké­vel, az államfő kijelölt utódjával. A tanácskozáson a pártvezetés hét­fői döntéséről volt szó, miszerint a rezsimnek teljesítenie kellene az ellenzék több politikai követelését. Ro Te Vu szerint az elnök „elvben“ elfogadta az ellenzék követeléseit. Hivatalos álláspontját ma jelenti be tévényilatkozatában. Előzőleg azon­ban a kormánnyal és tanácsadóival szeretne konzultálni. A dél-koreai diktátor álláspontjá­ban beállt fordulat enyhítette a bel­politikai feszültséget. A városokban helyreállt a nyugalom, megszüntet­ték a 120 ezer rendőr teljes készült­ségét, mely június 9-e óta volt ér­vényben. Mint ismeretes, az elmúlt hetekben Szöulban és az ország több Nicaraguai ellenforradalmárok akciói (ČSTK) - Nicaraguai ellenforra­dalmárok León tartományban meg­támadtak egy polgári tehergépkocsit és két személyt megöltek. Az egyik egy chilei agronómus, aki önkénte­sen érkezett Nicaraguába, a másik pedig a sandinista hadsereg katoná­ja volt. A Barricada című managuai lap felhívta rá a figyelmet, hogy a bandi­ták most a CIA utasítására könnyen sebezhető polgári célpontok, egye­bek között közlekedési eszközök, elektromos távvezetékek és közutak ellen intéznek támadásokat. Az el­lenforradalmárok ezzel azt a látsza­tot akarják kelteni, hogy aktív harci tevékenységet folytatnak, így továb­bi 100 millió dolláros segélyt kíván­nak szerezni az amerikai Kongresz- szustól. Az ellenforradalmárok azonban nem képesek sikerrel felvenni a har­cot a sandinista hadsereggel. Jino- tega tartományban például múlt szombaton súlyos csapást szenved­tek, négy bandita életét vesztette és az ellenforradalmi csoport kénytelen volt visszavonulni. A nicaraguai jogászszövetség tá­mogatja a kormány azon követelé­sét, hogy az Egyesült Államok térít­se meg az agresszió által okozott károkat. A kártérítési követelést Ma­nagua a hágai nemzetközi bíróság­hoz nyújtotta be. más nagyvárosában hatalmas tünte­téseket rendeztek a diktatúra ellen. Kim De Dzsung, az ellenzék egyik vezéralakja, aki egyébként Csőn Tu Hvan legnagyobb vetély- társa, arra figyelmeztette a közvéle­ményt, ne hagyja magát illúziókba ringatni a diktátor ígéreteitől. Az al­kotmány és a választási törvény mó­dosítása még nem jelenti a rendszer feletti győzelmet - mondotta, hozzá­téve, hogy a demokratikus választá­sok utáni hatalomváltásig teljes éberségre van szükség. KB-ülés Ulánbátorban (ČSTK) - Ulánbátorban tegnap ülést tartott a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága. Az ülé­sen a termelés hatékonyságának növelésével, a termékek minőségé­nek javításával és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal foglalkoz­tak. Az ülésen felszólalt Dzsambin Batmönh legfelsőbb mongol veze­tő, és tájékoztatott a gazdaságirá­nyítás közgazdasági módszereire való áttérés feladatairól, a szocialis­ta demokrácia fejlesztéséről, a gaz­dasági mechanizmus és a tervezés tökéletesítéséről, valamint a dolgo­zóknak a termelés irányításában va­ló részvételéről. Hangsúlyozta, a kulcsfontosságú gazdasági fel­adatok teljesítésében Mongólia nagymértékben támaszkodik a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal kialakult együttműkö­désre. Leningrádból június 15-én indult útnak az a szovjet-amerikai békemenet, amely célja a szovjet főváros, Moszkva. A menet az elmúlt napokban ért Kalinyinba, ahol a szovjet és az amerikai közvélemény képviselői egyebek között virágokat helyeztek el a győzelmi obeliszknél. Képünkön: a békemenet résztvevői. (Telefoto - ČSTK) Leszerelés és fegyverkezés Reagan ellentmondásos beszéde (ČSTK) - Ronald Reagan ameri­kai elnök hétfőn beszédet intézett a Republikánus Párt aktivistáihoz. Kijelentette: eljött a Szovjetunió és az USA közti kapcsolatokhoz való realisztikus hozzáállás ideje. Ez a realizmus azonban nem a fegyve­rek felhalmozásának ellenőrzésé­ben nyilvánul meg, hanem a nukleá­ris fegyverek valódi és ellenőrizhető csökkentése elérésében. Reményét fejezte ki, hogy mielőbb sikerül ered­ményesen befejezni a kétoldalú tár­gyalásokat az európai közepes ha­tótávolságú atomfegyverek felszá­molásáról. Ellentmondva az előbbieknek Rea­gan azt sürgette, hogy a törvény- hozás teljes összegben és megjegy­zések nélkül hagyja jóvá a kormány katonai célú követeléseit. A Fehér Ház az 1988-as költségvetési évre összesen 312 milliárd dollárt akar fordítani ezekre a célokra, mindenek­előtt az atomfegyverek felhalmozá­sára, beleértve az MX és Trident-2 típusú csapásmérö rakétákat, a ro­botrepülőgépeket, az új Midgetman Új kormány Peruban (ČSTK) - Alan Garcia elnök ke­zébe hétfőn letette az esküt az új perui kormány. A miniszterelnök Guillermo Larco Cox lett, s a kabi­netnek két nő - az oktatási, illetve az egészségügyi miniszter - tagja van. Az államfő felszólította a kormányt, igyekezzen mielőbb enyhíteni az or­szág gazdasági nehézségein, főleg a költségvetési deficiten és az inflá­ció növekedésén. Guillermo Larco Coxot múlt pén­teken nevezték ki kormányfővé Luis Alva Castro helyébe, aki az elnök­kel támadt nézeteltérései miatt mon­dott le. típusú rakéták fejlesztését és gyártá­sát, s Stealth vadászbombázókat és a kozmikus fegyverrendszereket. Az elnök a katonai költségvetés korlátozására irányuló törvényhozá­si törekvésekkel kapcsolatban kije­lentette: „Nem engedem meg a vé­delmi kiadások csökkentését." Új-Zéland Augusztusban választások (ČSTK) - David Lange új-zélandi miniszterelnök tegnap bejelentette: az általános parlamenti választáso­kat augusztus 15-re tűzték ki. Lange munkáspárti kormányának három­éves választási időszaka ezen a hé­ten jár le. A közvéleménykutatások legutóbbi eredményei szerint a mun­káspárt 25 százalékos előnyt élvez a jobboldali új-zélandi Nemzeti Párt előtt, amely 1984-ig több mint tíz éven keresztül volt hatalmon. Panamai döntés (ČSTK) - A panamai parlament hétfőn határozatot hagyott jóvá, amelyben követeli, hogy a kormány nyilvánítsa nemkívánatos személy­nek Arthur Davist, az Egyesült Álla­mok panamai nagykövetét. Davist a kormány megdöntését célzó összeesküvésben való részvétellel vádolják. Ismeretes, az elmúlt hetekben a panamai reakciós erők az amerikai nagykövetséggel együtt kormányel­lenes akciókat szerveztek. A pana­mai kormány ezért kénytelen volt elrendelni a rendkívüli állapotot. Panamából tegnap érkezett a je­lentés, hogy feloldották a rendkívüli állapotot, s megszüntettek több olyan törvényt, amely szükségintéz­kedéseket irányzott elő. Ki ellenzi az atommentes Ázsiát? szú A nicaraguai el­lenforradalmá­rok szabotázs­akciói az elmúlt öt év során csaknem 3 milli­árd dolláros kárt okoztak az or­szág gazdaságá­nak. A somozis- ták most újabb pénzügyi támo­gatásra számíta­nak az Egyesült Államoktól, ezért igyekeznek fo­kozni harci tevé­kenységüket. Képünkön: el­lenforradalmi egység valahol Nicaraguában. (ČSTK­reprodukció) A moszkvai Pravda tegnapi szá­mában kommentárt közölt a köze­pes hatótávolságú rakéták átfogó felszámolásával kapcsolatos nyu­gati rágalmakról. Az Egyesült Államokban, Nyugat- Európában és Japánban gondosan egyeztetett rágalomhadjárat indult, amely célja, hogy a Szovjetuniót úgy állítsa be, mint a közepes hatótávol­ságú rakéták világméretű felszámo­lásának ellenzőjét - írja a Pravda. A rágalmak kiagyalói azt állítják, hogy a Szovjetuniónak szüksége van a közepes hatótávolságú nukle­áris rakétákra, mégpedig azért, hogy Kínát fenyegesse. Ez az állítás azonban teljesen tarthatatlan. Mind a szovjet, mind a kínai veze­tés hangsúlyozza, hogy békére van szüksége a társadalmi megújulás belső feladatainak teljesítéséhez. A Szovjetunió és Kína számos kulcsfontosságú nemzetközi problé­mát hasonlóan közelít meg. A két szomszédos szocialista állam nyil­vánosan kijelentette, hogy elsőként sosem alkalmaz nukleáris fegyvert, mindkét ország a világűr militarizálá- sa ellen foglal állást. A Nyugaton másféle rágalmak is felbukkantak. Például az, hogy az ún. „kettős nulla plusz száz“ válto­zat veszélyezteti Japán biztonságát. A japán közvélemény körében éles tiltakozásokat váltott ki Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök kijelenté­se, miszerint ha a Szovjetunió nem fog beleegyezni összes ázsiai köze­pes hatótávolságú rakétájának fel­számolásába, az Egyesült Államok­nak ilyen rakétákat kellene elhelyez­nie Alaszkán. A Mainicsi Simbun című tokiói lap joggal nevezte ezt a nyilatkozatot olyan kísérletnek, amely célja, hogy Japánt bevonja az Egyesült Államok nukleáris stratégi­ájába. Miért értett egyet a Szovjetunió Reykjavíkban azzal, hogy a Szovjet­unió és az USA egyaránt száz rob­banófejet hagy meg ázsiai közepes hatótávolságú rakétáin? Ez a maga nemében kompromisszum, s indíté­ka az, hogy az amerikai kormány a Szovjetunió ellen irányuló nukleá­ris eszközöket kíván fenntartani Ázsiában. Az USA Ázsia és a Csen- des-óceán térségében hatalmas nukleáris erőkkel rendelkezik, s egy­re bővíti a hadihajóin és a támasz­pontjain elhelyezett nukleáris fegy­verzetet. Ez a Szovjetuniót az erőe­gyensúly fenntartására kényszeríti. Ezzel párhuzamosan azonban a Szovjetunió kész megoldani világ­méretű alapon a közepes hatótávol­ságú rakéták problémáját. Ezen az úton nem lenne semmi akadály, ha az Egyesült Államok kész lenne fel­számolni Japánban, Dél-Koreában és a Fülöp-szigeteken elhelyezett atomeszközeit és visszavonni repü- lőgép-anyahajóit a megbeszélt ha­tárok mögé, s végül, természetesen, ha nem rendelkezne saját területén elhelyezett közepes hatótávolságú rakétákkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a „globális nullaváltozat“ elé­rését nem a Szovjetunió fenntartá­sai, hanem az Egyesült Államok ázsiai és csendes-óceáni nukleáris ambíciói akadályozzák - fejezi be kommentárját a moszkvai Pravda.

Next

/
Thumbnails
Contents