Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-01 / 151. szám, szerda

A munka - egyéni, a haszon - közös A Szovjetunióban 1986 őszén törvényt hoztak az egyéni munkatevé­kenységről, ez május 1-én már érvénybe is lépett. Mi újat hoz ez a törvény az ország gazdasági életébe, a szovjet családok költségve­tése és mindennapi élete szempontjából? KOMMENTÁLJUK Védjük a szocialista vagyont Napjainkban sok szó esik a gazdaság átalakításáról, a fejlődés meggyorsításáról. A példák egész sora bizonyítja, hogy ott, ahol nem félnek az új módszerektől, nem várnak felsőbb ösztönzésre, jó gazdasági eredményeket érnek el, javul a dolgozók munkakez­deményezése, a munkaidő kihasználása. A folyamatos gazda­sági fejlődésnek azonban még vannak buktatói, kerékkötői. Ezek közé tartoznak a gazdasági bűncselekmények, amelyek tavaly is 330 millió korona kárt okoztak társadalmunknak. Sokan bizonyára úgy vélekednek, hogy nem nagy összeg ez a több milliárdos költségvetésben. A valós kár azonban jóval nagyobb, hiszen a gazdasági bűncselekményeknek csupán egy része lepleződik le, a többi felderítetlen marad. Egynéhány éve készült felmérés szerint a megkérdezettek mintegy fele állította, hogy közvetlen környezetében ismer olyan egyént, aki a társa­dalmat megkárosítva gazdagodott meg, tett szert anyagi előnyre anélkül, hogy azért felelősségre vonták volna. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges ez, a megkérdezettek azt felelték, hogy nem következetes a belső ellenőrzés és az illetőknek befolyásos ismerőseik vannak. A megkérdezettek arról nem tettek említést, hogy ők maguk miért nem éltek bejelentési kötelességükkel, de ez is arról tanúskodik, hogy szigorúbban ítéljük meg a magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeket, mint a közvagyon megkárosítá­sát. Ezen a helytelen szemléleten mielőbb változtatni kell. Nem ritka az olyan példa, amikor valamely üzemben, vállalatnál igyekeznek eltitkolni a bűncselekményt, nehogy rossz fényt vessen a munkaközösségre, a vállalat vezetőségére. Hogy hova vezet az ilyen hozzáállás, azt a bratislavai ZDROJ egyik üzemé­nek leltárhiánya is bizonyítja. Évekig különböző machinációkkal sikerült a bűnösöknek kibúvót találniuk, de végül is lebuktak. A statisztika azt bizonyítja, hogy az ellenőrző szervek feljelen­tése alapján tavaly csak az esetek 0,5, a lakossági bejelentések alapján 1,4 százalékát tárták fel, vagyis a bűncselekmények zömét a nemzetbiztonsági szervek derítették fel. Ez pedig sok mindent elárul. Minden üzemben nem állhat egy rendőr. Az ellenőrző szervek feladata a gazdasági előírások megtartása, a hiány megállapítása. Nem végeznek alapos munkát, nem derítenek fényt időben a bűncselekményekre, mert következetle­nek, s á munkamódszereik sem megfelelőek. A gazdasági bűncselekmények fölött nem lehet és nem sza­bad elsiklanunk, hiszen a bűncselekmények több mint egyne­gyedét tették ki az elmúlt évben is. A felelősségre vonás elmulasztása deformálja a közvéleményt, károsan hat azokra is, akik a szocialista vagyon védelme érdekében nyilvánosan szót emelnek. Nem hat kedvezően a közvéleményre az sem, ha egy- egy nagyobb bűnesetről nem adunk időben hírt, ha a bírósági tárgyalás hónapokig, sőt esetenként évekig elhúzódik. A párt központi bizottsága elnökségének Levelét nem árt tehát újra meg újra elővenni. Mindenkinek a maga munkahelyén, saját hatáskörében kell megvédenie a szocialista vagyont, harcot indítani a jogtalan haszonszerzés, a tisztségekkel való visszaé­lés ellen NÉMETH JÁNOS Lekaszálták már a rétet Az országban megkezdődött át­alakítás mindenkitől megköveteli, hogy képes legyen alkotó módon cselekedni, keresni a szokványostól eltérő megközelítéseket azért, hogy minél teljesebben kihasználhassuk a szocialista társadalom lehetősé­geit. Éppen ezt célozza ez az új törvény, amely kedvező feltételeket teremt mindazon állampolgárok szá­mára, akik készek kezdeményezni és akikben van vállalkozókedv. De ez a lépés egyáltalán nem jelent visszatérést a magánvállalkozás­hoz, mivel a Szovjetunióban már régóta nincs magántulajdon. A Szovjetunió Alkotmányának 13 cikkelye megengedi a személyi tu­lajdont, 17. cikkelye pedig - a társa­dalmilag hasznos egyéni munkate­vékenységet. Igaz, maga ez a kü­lönbözőképpen értelmezhető foga­lom korábban ürügyet adott néhány bürokratának arra, hogy becsületes dolgozókat „harácsolóknak“, „nye­részkedőnek“ nyilvánítsanak. Elő­fordultak olyan esetek, amikor e fo­galom értelmezésének eltérései mi­att egyenesen megsértették az em­berek törvényes jogait. Az új törvény mindent a helyére tesz. A törvény világosan és szaba­tosan kimondja: az országnak, az embereknek hasznot hozó bármi­lyen munka - legyen az gyárban vagy házi műhelyben végzett tevé­kenység, tiszteletre méltó és bátorí­tandó. Az országban jelenleg 58 millió nyugdíjas él. Közülük 10 millióan tovább dolgoznak a társadalmi ter­melésben; ók munkabért is, nyugdí­jat is kapnak. A fennmaradó 48 millió nyugdíjas közül sokan rendelkeznek kiváló szakképzettséggel és elég jó egészségnek örvendenek ahhoz,' hogy a maguk javára és a társada­lom hasznára egyéni munkatevé­kenységet végezzenek. Ugyanez vonatkozik a háziasszonyokra, az egyetemi és főiskolai hallgatókra, a korlátozott munkaképességű rok­kantakra is. De az állami vállalatok­nál vagy a kolhozokban dolgozó ál­lampolgárok szintén képesek lenné­nek (és akarnak is) mellékkereset­hez jutni az alapvető munkán kívül, szabadidőben. Országunkban érezhető hiány van egyes termékekben és szolgál­tatásokban. A nagy sorozat-gyártás kialakulása növelte az egyedi, tö­megméretekben nem ismételhető, nem reprodukálható termékek ke­resletét. Éppen itt lehet teljes mér­tékben felhasználni azoknak az embereknek szakmai jártasságát, szakértelmét és tudását, akik egyéni munkatevékenységként mindezzel foglalkozni szeretnének. Miféle fog­lalkozásokra és szolgáltatásokra gondolunk? Például:- ipar - házi- és kisipari tevé­kenységek: ruha- és lábbeli készí­tés, kötés, hímzés, szónyegszö- vés, bútorkészítés, fazekas- s kerá­miatermékek, játékok és ajándéktár­gyak, kertészeti és kézműipari fel­szerelések előállítása;- közlekedés - egyéni gépkocsi­tulajdonosok szolgáltatásai az ál­lampolgároknak, rögzített díjszabás­sal; egyéni tulajdonban lévő gépko­csik és szállítóeszközök javítása és műszaki karbantartása;- lakossági szolgáltatások -laká­sok, kerti lakok és más építmények építése, tatarozása, berendezése és konfortosítása; elaggott és más munkaképtelen személyek ellátása; fodrászati és kozmetikai szogláltatá- sok; fényképezés; üdülőknek, turis­táknak, kirándulóknak lakás és teljes ellátás nyújtása vállalatokkal és szervezetekkel kötött szerződések alapján;-mezőgazdaság - kiskertek és háztáji gazdaságok művelése;-kiskereskedelem és közétkez­tetés - mezőgazdasági, házi- és kisipari termékek eladása a kolhoz­piacokon; különleges nemzeti ételek készítése és értékesítése; családi vállalkozás kávézók, büfék, fala­tozók üzemeltetésére stb.;-egészségügy, - egyéni orvosi tevékenység;- szociális és kulturális szféra, oktatás - magánórák adása; szöve­gek fordítása idegen nyelvekről és a Szovjetunió népeinek nyelveiről; gépírási munkák. A törvény megtiltja az egyéni te­vékenység olyan fajtáit, amelyek el­lentétben állnajf a szocialista társa­dalom érdekeivel. Vonatkozik ez például a fegyverkészítésre és -javí­tásra, mérgező- és kábítószerek előállítására, szórakozóhelyek fenn­tartására és hazárdjátékok szerve­zésére. Az egyéni munkatevékenységről az engedélyt a népképviselők - ál­landó lakóhely szerint illetékes - ta­nácsának végrehajtó bizottsága nyilvántartásbavételi igazolvány for­májában állítja ki. Az engedély érvé­nyességi ideje nem haladja meg az 5. évet. Ha az ilyen szolgáltatások és foglalkozások állandó utazást igényelnek, külön engedélyt kell be­szerezni. A hatósági szervek kötelesek az „egyénieknek“ támogatást nyújtani a nyersanyagok és egyéb anyagok beszerzésében, valamint termékeik értékesítésében. Ezenkívül, e szer­vek kötelessége az is, hogy hitelt és kellő tájékoztatást nyújtsanak, lakás céljára nem szolgáló helyiségeket adjanak bérbe azoknak a szemé­lyeknek, akik egyéni munkatevé­kenységgel szándékoznak foglal­kozni. ösztönözni kell az „egyéniek“ egyesülését szövetkezetekbe, tár­sulásokba, társaságokba. A ritka műtárgyak készítésének mesteri tu­dásával rendelkező személyek hiva­talosan képezhetik azokat, akiknek erre hajlamuk és tehetségük van. A lakosság bizonyos része tehát kiegészítő jövedelemhez jut. Növek­szik majd az anyagi jólét. Nem ve­zethet-e ez „szovjet milliomosok“ megjelenéséhez? Egyéni munkával aligha lehet milliókat keresni. Más­részt, a törvényhozás szerfölött pon­tosan meghatározta az egyéni mun­katevékenység - tanácsok és pénz­ügyi szervek részéről gyakorolt - ellenőrzésének elveit. Nem sza­bad megfeledkezni az adókról sem. Az adókat a jövedelmek összegétől függően és a társadalmi érdekek figyelembevételével állapítják meg. Versenyre kell-e az új törvénnyel engedélyezett egyéni munkatevé­kenység a lakossági szolgáltatások állami rendszerével? Kétségtelenül. Ez arra készteti a „nagy szolgálta­tás“ vállalatait, hogy rugalmasab­ban dolgozzanak, figyeljenek jobban az egyes megrendelők és vevők igényeire. Az ilyen versenyzés ugyanakkor hatással lesz az „egyé­nire“ is: a rossz dolgozó aligha vet­heti meg a lábát. Ki fogja megvásá­rolni termékeit, ki igényli majd szol­gáltatásait, ha mindkettőt rosszul végzi? ALLA MAKSZIMOVICS Az aratás előtti legnagyobb nyári munkát - a rétek és a szántóföldi takarmánynövények első kaszálását - néhány gazdaság már befejezte Közép-Szlovákiában. A Sajó-parti királyi (Kráľ) földműves-szövetkeze- ten kívül pontot tett a szénabegyűj- tés végére a simonyi (šimonovce) és a rimajánosi (Rimavské Janovce) földműves-szövetkezet is. Ez utóbbi gazdaságában az idén külön cso­port végezte ezt a munkát, mégpe­dig brigádrendszerű munkaszerve­zési és javadalmazási rendszerben. A Rima menti mezőgazdasági nagy­üzemnek kettős haszna származott a jó munkaszervezésből: a gyorsa­ság ugyanis minőséget is jelentett, hiszen a kerület déli járásaiban is gyakran megzavarja a munkát az eső. Nem kedvező a helyzet a hegyvi­déki gazdaságokban sem. A Vepor lejtőin gazdálkodó klenoveci földmű- ves-szövetkezet földjeire június 23- án olyan nagy mennyiségű csapa­dék zúdult le néhány perc leforgása alatt, hogy a hagyományosan szárí­tott, petrencézett szénát lesodorta a völgybe. A kárt szenvedett gazda­ságok közé tartozik a tisoveci, hra­choví és a Veľké Teriakovce-i szö­vetkezet is, melynek felázott rétjeiről még a boglyákba rakott szénát sem tudják elszállítani. A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Járási Mezőgazdasági Igazga­tóság takarmánytermesztési osztá­lyának vezetője, Ondrej Múka el­mondta, hogy a szálas takarmányok első termése elmarad a tervezettől, ellenben jó második termésre lehet számítani a sok csapadéknak kö­szönhetően ... Az esős időjárás - sajnos - nem­csak a fű sarjadásának kedvez, ha­nem a kártevőknek is. Gömörben, Nógrádban és Hontban azonban már megkezdték a vegyszeres vé­dekezést. A munka dandárja az ag­rokémiai központokra hárul. Többek között repülőgépekről is permetez­nek. A peronoszpóra nagymértékű terjedését különösen a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) és a Rimaszombati járásban észlelték, s több mint ezer hektáron végeztek védőpermete­zést. Megjelent a peronoszpóra a napraforgó egy részén is, a burgo­nyatáblákon pedig elszaporodott a burgonyabogár. Adriana Smugalo- vá elvtársnőnek a Rimaszombati JMI növényvédelmi felelősének tájé­koztatása szerint a napraforgót ed­dig Bátkában, Driečanyban, Kálosán (Kalosa) és Hrnčiarske Zálužanyban permetezték, a burgonyabogár elle­ni védekezés pedig valamennyi ter­melőüzemben az időszerű napi fel­adatok közé tartozik. A szénabegyújtés és a növényvé­delem mellett mind több szó esik Gömörben a közelgő aratásról. A szakemberek az elmúlt óv folya­mán több nagyüzemet látogattak meg, s felméréseik alapjáq gabona­félékből jó közepes termésre van kilátás. A Közép-szlovákiai kerület kenyereskosarának nevezett Rima- szombati járásban 20 ezer hektáron termesztik a kalászosokat, s a két hét múlva kezdődő aratásra már kijavították a számításba vett beta­karítógépeket. A 220 saját arató- cséplőgép mellett 103 vendégkom­bájnt is várnak a csúcsmunkák ide­jére. így jelentősen lerövidül a beta­karítás időtartama. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján lényegesen lassúbb munkatempóra lehet számí­tani a szalmabegyújtésnél. Kedvező körülmények esetén sem kerülhet napi 1500 hektárnál nagyobb terü­letről kazlakba a szalma. Ez pedig kihat a tarlóhántásra, az őszi szán­tásra és egyéb aratás utáni teendők­re; ezért fontos a munka jó megszer­vezése s a társadalmi szervezetek tagságának és a védnökségi üze­mek dolgozóinak a segítsége.-h. a.­Ci JZOViei Káderek új feltételek között A Kommunyiszt című szov­jet folyóirat legutóbbi számá­ban közölte Georgij Razu- movszkij, az SZKP KB titkára cikkét a pártkáderek felkészí­tése minőségének javításáról, s arról, hogy meg kell őket tanítani az új feltételek között dolgozni. A káderek eszmei-politikai felké­szítésének a lebecsülése a múltban negatívan tükröződött a pártbizott­ságok munkastílusában - írja Razu- movszkij. Ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy a következő tíz-ti­zenöt évben a pártiskolák nappali tagozatain tanuló diákok számát kétszeresére, a levelező úton tanu­lókét pedig háromszorosára kell nö­velni. Ezek az iskolák már az idén 6300 jelentkezőt vesznek fel. Meg­különböztetett jelentősége van az irányítás városi és járási láncszeme­iben dolgozó pártkáderek felkészíté­sének. Az új követelményekkel össz­hangban vezetik be a gyakorlatba a pártiskolák és a szövetségi köztár­saságok kommunista pártjai köz­ponti bizottságai, továbbá a területi és a kerületi pártbizottságok közös kutató tevékenységének hosszú tá­vú programjait. Átalakul az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Társadalomtudományi Akadémia in­tézeteinek tevékenysége is. A politi­kai és szervező munka leghatéko­nyabb formáinak és módszereinek ellenőrzése és általánosítása céljá­ból a pártiskolák tanárai, aspiránsai és diákjai a vállalatok és intézmé­nyek pártbizottságaiban töltenek el egy bizonyos tanulmányi időt. A pártiskolák tevékenységének tö­kéletesítéséhez hozzájárul a test­vérpártok e téren szerzett tapaszta­latainak a rendszeres cseréje is. Korunk sajátossága abban rejlik, hogy az átalakítás folyamata az át­alakítás elméleti átgondolásának fo­lyamatával párhuzamosan megy végbe. A párt a gazdasági kísérle­tekről áttért a széles körű országos akciókra, az intenzifikálás gazda­ságpolitikájára. A gazdasági tantár­gyak tanárai azonban mindeddig nem küzdötték le az elméleti és módszertani nehézségeket, s ez fé­kezi a gazdasági mechanizmus tö­kéletesítésével összefüggő problé­mák tudományos általánosítását és magyarázatát. Az akadémia nem fordít kellő fi­gyelmet a fiatal, ígéretes káderekre. A doktori disszertációjukat védő dol­gozók átlagéletkora több mint 50 év. A történelmi feltételek és a jelen kor sürgető követelményei arra kényszerítenek bennünket, hogy ne pazaroljuk az időt és használjuk azt ki maximálisan. Ma megengedhetet­len bármiféle elnéző hozzáállás, ha­tározatlanság, a dinamika és az energia gyöngítése az átalakítás megvalósítása során. Ez teljes mér­tékben érinti a politikai főiskolák munkáját, amelynek teljes mérték­ben meg kell felelnie társadalmunk forradalmi átalakítása követelmé­nyeinek - írja végezetül Razu- movszkij. ÚJ 19r Fejlődő külkereskedelem A Szovjetunió nagymértékben hozzájárul a nemzetközi kereskede­lem és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Napjainkra már 145 országgal tart fenn üzleti kapcsolatokat. Külkereskedelmi mérlegét az el­múlt időszakban a kivitelnek a beho­zatallal szembeni növekedése jelle­mezte. Tavaly a szovjet külkerese- delmi vállalatok 68 milliárd rubel ér­tékű árut exportáltak, míg a behoza­tal értéke 63 milliárd rubel volt. A külgazdasági tevékenység további tökéletesítésének követelményével összhangban a Szovjetunió egyre inkább a késztermékek, elsősorban a korszerű gépek és berendezések kivitelére összpontosít. Ezenkívül fokozott figyelmet szentelnek az egyszerű árucseréről a széles körű ipari együttműködésre való áttérésnek. Elsősorban a külföl­di építkezéseken való műszaki rész­vételről és a beruházási egységek exportjáról van szó. Szovjet vállala­tok külföldön kohóipari üzemek, ce­ment-, gép- és más gyárak, valamint fűtőanyag- és energiaipari objektu­mok építésére összpontosítják fi­gyelmüket. A szovjet szakemberek csak 1981 -1985 között húsznál több országban kb. 150 ipari létesítmény és más objektum építésén vettek részt. (č)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents