Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-28 / 174. szám, kedd
Aj szú 5 387. VII. 28. A rokkantság megelőzéséért írta: Nagy Kázmér, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere A Szlovák Szocialista Köztársaságban évente 9000 produktív korban lévő dolgozó kénytelen megválni munkahelyétől rokkantság miatt. Ezenkívül mintegy 6000 állampolgár részleges rokkantság miatt csak meghatározott munkát végezhet. Ez egyrészt gazdasági veszteséget jelent, a másik oldalon viszont növeli a nyugdíj és szociális ellátásra fordított kiadásokat. Figyelembe kell venni a lélektani szempontot is: évente 15 000 ember számára válik lehetetlenné, hogy örüljön munkaeredményeinek, éljen az önmegvalósítás lehetőségeivel. 1986 végén Szlovákiában 184 000 személy kapott rokkant- nyugdijat, mintegy felük produktív korban volt. Részleges rokkantsági járadékot több mint 54 000-en kaptak. Szlovákiában ezekre a nyugdíjakra összesen 3,5 milliárd koronát fordítunk évente. A munkaerő nemkívánatos csökkenése A rokkantság társadalmi-gazda- sági következményeit tekintve szlovákiai viszonylatban megállapíthatjuk, hogy a produktív korban lévő állampolgárok mintegy öt százaléka az anyagi értékek képzése helyett teljesen vagy részben a társadalom segítségére szorul. Ráadásul, nem ritkán szakképzett munkások, gazdag tapasztalatokkal rendelkező dolgozók kénytelenek kiválni a munkafolyamatból. Ezenkívül a dolgozók 3 százaléka részleges rokkantság miatt csak korlátozott mértékben kapcsolódhat be a nemzeti jövedelem képzésébe. Rendszeresen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, értékeljük a rokkantakról való gondoskodás tervéből eredő feladatok teljesítését. A legfontosabb cél azonban a rokkantság megelőzése, a gazdasági következmények csökkentése. Társadalmunkban a szociálpolitika fontos eszköz abban, hogy az ember érdekeit összekapcsoljuk munkahelyi kötelességeinek teljesítésével, hogy összhangot teremtsünk a társadalmi szükségletek és az egyének érdekei között. Ezt az elvet fejezik ki konkrétan az egyes munkahelyek káder- és szociális fejlesztési programjai, amelyek a gazdasági tervek elválaszthatatlan részét képezik. Fő feladatuk, hogy az egyes munkahelyek sokoldalúan és céltudatosan javítsák a munkafeltételeket, a munkavédelmet. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításába a szakszervezeti szervek és szervezetek is bekapcsolódnak. Jó eredményeket értünk el például az üzemi balesetek számának csökkentésében, az üzemi étkeztetés bővítésében, az üdültetésben, a gyermekintézmények építésében, az üzemegészségügyi létesítményekben a megelőző és gyógyító munka javításában. Egyre bővül az üzemegészségügyi ellátás, 1986- ban már a dolgozók 78 százaléka üzemorvosi ellátásban* részesült, ami 2 százalékkal több mint 1985- ben. A népgazdaság kulcsfontosságú ágazataiban már csaknem az összes dolgozóról üzemorvosok gondoskodnak. Gondoskodás a dolgozókról A hatékony szociális ellátást, adol- gozók egészségéről való gondoskodást, a munkafeltételek állandó javítását, az egészséges élet- és munkamódot, a dolgozók jogainak és jogos igényeinek védelmét valamennyi munkahelyen rendkívül fontosnak tartjuk, mivel mindez elsőrendű feltétele a szociális ellátás javításának és ezáltal annak is, hogy a dolgozók jól és hatékonyan dolgozzanak. Ebből a helyzetből valamint a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokból indulunk ki, amikor meghatározzuk célkitűzéseinket a rokkantság megelőzésében, az orvosi és a munkahelyi rehabilitációban, a rokkantakról és a megváltozott munkaképességű állampolgárokról való gondoskodásban. Az illetékes központi szervekkel és a nemzeti bizottságok vezetőivel együtt vitatjuk meg a gondokat és oldjuk meg a feladatokat. Egységessé válik az alacsonyabb szervek módszertani irányítása, tevékenységük ellenőrzése és együttműködésük a rokkantak és a megváltozott munkaképességű állampolgárok ellátásában. A betegbiztosítási igazgatósággal együtt például aránylag hatékonyan ellenőrizzük, hogy a betegbiztosítási, szociális és egészségügyi szervek helyesen és idejében járnak-e el, ha valaki hosszantartó munka- képtelenség után rokkanttá válik. Az egészségügyi minisztériummal együtt intézkedést hoztunk a munkaképtelenség alakulásának körültekintőbb figyelemmel kísérésére, különösen a szövetkezeti földművesek esetében. Mindkét tárcában javítani kell az orvosi felülvizsgáló bizottságok munkájának irányítását. Fontos az együttműködés az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségével, amely figyelemmel kíséri a foglalkozási rehabilitációt, a megváltozott munkaképességű dolgozók bekapcsolódását a munkafolyamatba a rokkantak ipari szövetkezeteiben. Intézkedéseket hoztak a megfelelő termelési programok bevezetésére, a rokkantság ipari szövetkezete üzemegységeinek helyes elosztására és arra, hogy kiválaszszák a rokkantak vagy megváltozott munkaképességű lakosok számára alkalmas munkahelységeket. Körültekintőbb felülvizsgálást Az SZSZK Munka- és Szociális- ügyi Minisztériuma hangsúlyt helyez a legfontosabb társadalmi jelentőségű feladatra - arra, hogy a felülvizsgáló bizottságok mindenütt egységesen, jól és objektiven járjanak el. Jelenleg Szlovákiában 132 ilyen bizottság működik, hálózatukat lényegében kiépítettnek tekinthetjük. A 8. ötéves tervidőszakban csak a nemzeti bizottságok jogos kérései alapján létesítünk továbbiakat. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a felülvizsgáló bizottságok, mint a nemzeti bizottságok igazgatási szervei helyesen teljesítik feladataikat az állampogárok egészségi állapotának és munkaképességeinek felülbírálása során, hogy megállapítsák milyen szociális ellátásra jogosultak. Rendkívül sok munkát végeznek szocálpolitikánknak ezen a területén. Évről'évre több esetet kell megtárgyalni. így például tavaly 165 ezret, ami 1985-höz képest 19 ezerrel több. Ezért gondot okoz, hogy a bizottságnak egy-egy ülésén •rendszerint több mint 12 esettel kell foglalkoznia. Ez kedvezőtlenül befolyásolja tevékenységük minőségét. Tudatosítjuk, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása új hozzáállásokat követel meg az államigazgatásban, a nemzeti bizottságok felülvizsgáló bizottságainak munkájában, de a többi illetékes szerv és létesítmény tevékenységében is. Vonatkozik ez elsősorban az egészségügyi szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, főleg a szakszervezetekkel, a Rokkantak Szövetségével, a Szövetkezeti Földművesek. Szövetsége Szlovákiai Bizottságával folytatott együttműködésre. A CSKP XVII. kongresszusának határozatai, valamint a XI. szakszervezeti kongresszus határozatai értelmében tovább kell tökéletesíteni a felülvizsgáló bizottságok tevékenységét. Tovább kell szilárdítani az állami fegyelmet, az objektivitást, elmélyíteni a humanizmust az állampolgárok egészségi állapotának és munkaképességének felülvizsgálása során. A nemzeti bizottságoknak és szakbizottságaiknak az eddiginél jobban kell ügyelniük arra, hogy javuljon az orvosi ellenőrző vizsgálatok színvonala és megalapozottabban ajánljanak fel munkalehetőségeket azok számára, akiknek a megváltozott munkaképességét a bizottság elismerte. Figyelembe kell venni az átképzés szükségességét, az előző szakképzettség kihasználásának, illetve az új szakképzettség megszervezésének lehetőségét annak érdekében, hogy ezek az emberek jobban érvényesülhessenek népgazdaságunkban. Javítani kell a feltételeket a bizottságok munkájában azáltal is, hogy az eddiginél körültekintőbbben kell kiválasztani a munkalehetőségeket a megváltozott munkaképességű állampolgárok számára. A bizottságoknak ügyelniük kell arra, hogy a táppénzállományban lévők szükség esetén folyamatosan megkapják a rokkantnyugdíjukat, hatékony összhang legyen az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció között. A szocialista törvényesség megtartásával Ki kell terjeszteni figyelmünket a cigány állampolgárok rokkantságának és foglalkoztatottságának alakulására. Hangsúlyoznunk kell, hogy a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben a cigány rokkantak száma stabilizálódott és napjainkban részarányuk megfelel a szlovákiai átlagnak. Miért tűnik mégis úgy, mintha a cigány állampolgárok között sok lenne a rokkant? Amennyiben elismerik részleges rokkantságukat, rendszerint már nem akarnak munkát vállalni. Ez nem kívánatos, mert a társadalom elvárja és több okból meg is követeli, hogy a részleges rokkantak dolgozzanak. Természetesen olyan mértékben, olyan szakmákban, amelyek megfelelnek egészségi állapotuknak. Ezért, főleg a nemzeti bizottságoknak, a munkaadóknak, de a társadalmi szervezeteknek is nagyobb nevelő hatást kell gyakorolniuk ezekre az állampolgárokra, kihasználva a jogszabályokat is arra, hogy fokozzák a részleges rokkantak, köztük a cigányállampolgárok munkaaktivitását. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a szocialista törvényesség megtartásának az egészségkárosult állampolgárok állapotának felülbírálásában és a róluk való gondoskodásban. Ezen a téren is időszerű a CSKP KB Elnökségének 1982 októberi Levele. Objektiven, de ugyanakkor érzékenyen, tapintatosan kell viszonyulnunk az állampolgárok szükségleteihez. Nem szabad megengednünk a helytelen döntéseket, amelyek egyrészt ártanak a társadalom érdekeinek, másrészt törvényellenesen, a szocialista erkölcsöt megsértve jogtalan előnyhöz juttatnak egyeseket. A nemzeti bizottságoknak következetesen, bíráló igényességgel meg kell teremteniük a megfelelő feltételeket a felülvizsgáló bizottságok tevékenységéhez, meg kell oldani a káderkérdéseket, javítva a bizottságok tagjainak szakmai és politikai képzését. Egyúttal gondoskodniuk kell arról, hogy a társadalmi szempontból fontos jó munkájukért megfelelő jutalmat kapjanak. Folytatjuk a nemzeti bizottságokban az adminisztratív munkák mennyiségének csökkentését és ez a felülvizsgáló bizottságokra is vonatkozik. Tudjuk, hogy a minisztériumra, a nemzeti bizottságokra és a többi illetékes szervre nagyon sok fontos feladat hárul a következő időszakban a felülvizsgáló tevékenységben. Ezeknek a feladatoknak a következetes teljesítésével is hozzá akarunk járulni az egészségkárosult állampolgárok életszínvonalának emeléséhez, szociális biztonságának megszilárdításához, s ezáltal a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítéséhez. A plzeňi Prazdroj sörgyár az idén ünnepli alapításának 145. évfordulóját. A vállalatnál a termelés modernizálása folyik, a kiviteli lehetőséget a söröshordók kezelése terén bevezetett innoválással javították. A felvételen Anna Šmolíková söröshordókat mos. (Jifí Vlach felvétele - ČTK) „Nyaralni jó“ mondják a Szlovák Magne^itművek lubeníki üzemének dolgozói, akik gyönyörű környezetben, a gömöri hegyek között, vállalati üdülőben tölthetik családostól szabadságukat.- Amikor 1972-ben felépült az eredeti 26 ágyas üdülő, tudtuk, az építkezést folytatni kell, az üdülőt rehabilitációs központtá alakítjuk majd át. Jelenlegi kapacitásunk 85 személy, de ami talán a legfontosabb, télen-nyáron a dolgozók rendelkezésére áll a fedett uszoda és a szauna is. Tizennégy alkalmazott gondoskodik a vendégekről, akik, mint meggyőződhetett róla, elégedettek - közölte Ernest Hauser, a vállalati üdülőközpont vezetője. Mint megtudtam, a központ egész héten üzemel, itt rendezik meg az üzemi tanfolyamok zömét, de közkedveltek a családi hétvégék is, amelyeken rendszerint egy-egy szocialista munkabrigád tagjai vesznek részt, természetesen családtagjaikkal együtt. A nagy érdeklődés és közkedveltség miatt a központban nem rendeznek nyári pionírtáborokat. S hogy a gyerekek mégis élvezhessék a szép környezetet, évenként kétszer övék az üdülő. Télen síkiképzésen, majd úszótanfolyamon vehetnek részt. S akinek volt már lehetősége egy kiadós síelés után szaunázni, majd úszni a jól fűtött medencében, az nem csoda, hogy visszavágyik a murányi fennsík egyik legszebb üdülőjébe.- Az úszáson kivül van más sportolási lehetőség is, nemrég épültek fel a sportpályák, s a gyerekek számára társadalmi munkában játszóteret építettünk. Nem mindig süt ilyen gyönyörűen a nap, hűvösebb idő esetében sem unatkoznak azonban vendégeink, erdei túrák, gombázás teszi széppé, élvezetessé az ittlétet. Igaz viszont, hogy az üdülőben hiányzik a klubterem, de így is megoldottuk, hogy esténként két tv- készüléken a bratislavai, valamint a budapesti műsort is nézhessék az érdeklődők. A napozó, fürdőző vendégek hangos lármáját egy három év körüli kislány keserves sírása törte meg.- Anyu, hol vagy? - ismételgette magyarul. - Gyere - fogta kézen Hauser Ilona, s a kicsit elvezette a szüleihez. - Csereüdültetés keretében a budapesti Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a békéscsabai Állami Építészeti Vállalat dolgozóit látjuk vendégül. A mieink a balatoni nyaralástól, vendégeink pedig a mi üdülőnktől vannak elragadtatva- mondta férje helyett, akinek más sürgős tennivalója akadt. S hogy mi, arra is választ kaptam. A vezetó gondja az áruszállítás, s mert az üdülőközpontban egy IV. osztályú, szépen berendezett büfé is működik, gazdag áruválasztékkal, a vendégek egésznapi ellátása nem kis gond.- Négy évvel ezelőtt vállalta el a férjem az üdülő vezetését azzal, hogy én is vele tartok. Aranyműves ■ voltam, jelenleg a gazdasági teendőket látom el. S amikor lélegzetvételnyi időm van, a központ körüli virágágyásokat ápolom. Mindketten kertbarátok vagyunk, s ha már az otthonit elhanyagolom, legalább az itteni legyen szép.- Itt is vagyok- toppant be Ernest Hauser izzadtan, de elégedetten.- A mai bevásárlókörutam sikeres volt, van zöldségem, gyümölcsöm is. S az üzemben most tudtam meg, újabb tizenkét vendég érkezik. Látva felesége meglepett arcát, azonnal nyugtatni kezdte. - A síházban szállásoljuk el őket, s az ebédlőbe négy asztal még elfér. Szólok a lányoknak, készítsék elő a szobát - rohant el ismét.- Ezt a munkát csak hobbiként szabad végezni, szerencsére a férjemnek az üdülő lett a második otthona. Revúca csak pár kilométernyire van innen, de haza a főszezonban csak ritkán látogathatunk - árulta el a feleség. Elmondta azt is, a férje, míg az üzemben dolgozott, a turisztikai szakosztályt vezette, majd a tájékozódási versenyzők edzője volt. Az üdülővendégeknek haáznos tanácsokat osztogat, mindig tudja hányán, merre mentek túrázni. S a fárasztó nap után este vidáman, és szívesen áll a keverőpult mögé, ahol lemezlovasi teendőket is ellát. Hirtelen csengők, kolompok dallama szállt hozzánk a nyitott ablakon, s mi is, mint az üdülő valamennyi vendége, megcsodáltuk a legelőről hazatérő birkanyájat. A vendégek egy csoportja a birkák irányába indult, mi is velük tartottunk. Ondrej Švonavec juhász bojtáraival a karámba terelte a majdnem 700-as nyájat, s aznap már másodszor az öt férfi leült és elkészült a fejéshez. - Ilyenkor már kevesebb a tejük, magyarázta a juhász a bámészkodóknak, s látszott rajta, megszokta a vizsgáló tekinteteket. - Egy juh az idényben 18 kiló sajtot ad, s bizony nem könnyű elérni, hogy a termék a legjobb minőségű legyen. Az esti fejés után készítjük Ondrej Švonavec, a revúcai Szlovák Nemzeti Felkelés Egységes Föld- műves-szövetkezet juhásza kiváló minőségű sajtot készít (CSTK-felvétel) a sajtot, s aki nem látta, el sem hiszi, hogy a juhászság mennyire kemény munka. Vagy másfél órát tartott a fejés, s ahogy befejezték, a juhászbojtárok új legelőre hajtották a csilingelő nyájat. A többi férfi akkor látott ebédhez, s jóízűen falatozva dicsérték a juhászné, Jolka asszony főztjét. A tányérok egy-kettőre kiürültek, s mindenki a dolga után ment. A kíváncsiskodók közül valaki megkérte a juhászt, hadd látogathasson el egy igazi „szalasra“. - Van még egy darabka sajtom, s jól hűtött zsendicém, kell-e? - kérdezte huncut mosollyal, hisz juhászkodása tizenhét éve alatt megszokhatta, hogy senki sem mond nemet.- Ez is egy maradanó emlék - mondta már ismét az üdülőben Ernest Hauser. Igen, bólintottam, s fájó szívvel búcsúztam nemcsak a csodálatos gömöri tájtól, hanem a kedves, munkáját lelkesen végző házaspártól is. S némi irigységgel figyeltem a napozó, lubickoló vendégeket, s velük együtt arra gondoltam, hogy itt nagyon jó nyaralni. PÉTERFI SZONYA
