Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-24 / 171. szám, péntek
A világ problémáit katonai úton nem lehet megoldani (Folytatás a 3. oldalról) dék eszméi. Ugyanez érvényes az Indiában megrendezésre kerülő szovjet fesztiválra. Ezek megtestesítik az országaink és népeink közötti kapcsolatok jelenét és jövőjét is. KÉRDÉS: A regionális konfliktusok témájával kapcsolatban mit tudna mondani? VÁLASZ: Fontos, és bonyolult ez a kérdés. Minden regionális konfliktusnak meg vannak a gyökerei, meg van a „kórlapja" megvannak a sajátos gyógymódjai is. Ezt Afganisztán példáján szeretném bizonyítani, ahol a nemzeti megbékélés politikája - az afgán vezetés következetesen erre törekszik - fokozatosan megváltoztatja az országban a helyzetet. A lázadók egész csoportjai állítják le katonai akcióikat, a menekültek visszatérnek elhagyott otthonaikba. A hazatérők sokkal többen lennének, ha a pakisztáni és iráni szervek nem gördítenének akadályokat az útjukba. Felmerült a koalíciós kormány létrehozásának a gondolata, amely feltételezi a hatalom megosztását mindazon erők között, amelyek az ország belső békéjére törekednek, vagy hajlandók erre, s céljuk a vérontás megállítása. Törvényt fogadtak el, amely engedélyezi a politikai pártok tevékenységét, össznépi vitára bocsátották az új afgán alkotmánytervezetet. Mindez megteremti a béke helyreállításának feltételeit Afganisztánban. Ha valaki ezt nem látja, az azt jelenti, hogy nem kívánja az afgán kérdés rendezését. A nemzeti megbékélés Afganisztánban természetesen kizárólag az afgánok ügye, azoké is, akik az ország határain túlra kerültek. Szükség van a dialógusra, tárgyalásokra, a nagyobb bizalomra a szembenálló felek között. Alapjaiban véve megoldódott a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának kérdése. Amellett vagyunk, hogy a csapatkivonás terminusai rövidek legyenek. viszont meg kell szüntetni az ország belügyeibe való beavatkozást, s garanciákra van szükség, hogy azt nem fogják felújítani. Ami a kambodzsai problémát illeti, úgy tűnik, hogy körvonalazódnak a rendezés lehetőségei. Erősödik az a meggyőződés, hogy ezt a kérdést egyedül politikai eszközökkel lehet megoldani. Bejelentették a vietnami csapatok távozásának konkrét időpontját, s nekünk meggyőződésünk, hogy azt meg is tartják. Véleményünk szerint az a legfontosabb, hogy a nemzeti egység gondolata lassan, de biztosan utat tör magának. A párbeszédnek itt is előnyt kell élveznie a konfrontációval szemben, itt is van lehetőség a nemzeti erők koalíciójára. Arra gondolok, hogy az ASEAN-orszá- gok is jelentősen hozzájárulhatnak a születőfélben lévő folyamathoz Tudunk Indonézia és néhány további ország kezdeményező lépéseiről, s üdvözöljük azokat. Szolidárisak vagyunk az KNDK-nak az ország békés egyesítésére és a katonai feszültség megszüntetésére irányuló politikájával. Megértjük a dél-koreai nép azon erőfeszítéseit, hogy megszabaduljon a külföldi csapatoktól, katonai támaszpontoktól, s egyidejűleg a nukleáris fegyverektől is. Ami az iráni—itaki háborút illeti, az régen több kétoldalú ügynél. E véres konfliktus fokozása közvetlen felhívást jelent a világ közvéleménye számára, melynek bizonyítania kell, hogy képes megállítani az egész világ számára különösen veszélyes események alakulását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a harcok és minden katonai akció beszüntetését, valamint az iráni és iraki csapatoknak a nemzetközileg elismert határok mögé való visszavonását követelő határozatot hagyott jóvá. Mi is e határozat mellett foglaltunk állást. A Perzsa-öbölben kialakult helyzettel és kiéleződésének okaival kapcsolatos véleményünket a közelmúltban már hivatalosan megmagyaráztuk. Csak annyit mondok, szükséges lenne a helyzet rendezésére irányuló intézkedéseket hozni ebben a kérdésben. Ha el akarjuk oltani a mostani tűzfészkeket, kerülni kell az újabbak szítását. Gondolok itt a Srí Lankán kialakult etnikai kérdés kiéleződésére. Jó, hogy az érintett országok szükséges mérsékletet tanúsítanak, ezt azonban sajnos nem mondhatjuk el egyes olyan országokról, melyeknek a konfliktus helyétől mért földrajzi távolsága fordítva arányos egyértelmű felforgató tevékenységükkel. KÉRDÉS: Mindenki tudatosítja, milyen fontos a nemzetközi béke és biztonság szempontjából - elsősorban Ázsiában -, a szovjet-kínai viszony. Hogyan fejlődik ez az utóbbi időben? VÁLASZ: A Kínai Népköztársasággal való viszonyunkra jellemző a kapcsolatok fokozatos bővítése. Jelentősen javultak a kereskedelmi, gazdasági, tudományosműszaki és kulturális kapcsolatok, s minden egyes említett területen még nagy tartalékokkal rendelkezünk. Folyik a politikai párbeszéd is, s ezt egyértelműen nem kívánjuk korlátozni. Konzultációkat tartunk, valamint felújítottuk a határtárgyalásokat is. Ázsiában mindkét nukleáris nagyhatalom - a Szovjetunió és Kína - kötelezettséget vállalalt, hogy nem vet be elsőként nukleráis fegyvert. Az ázsiai és csendesóceáni államok számára nem lehet közömbös, hogy végül is hasonló lépésre szánja el magát a többi nukleáris nagyhatalom is, vagy sem. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a Szovjetunió és Japán viszonyának a fejlődését? VÁLASZ: E kapcsolatok eddig nem eléggé körvonalazottak. Az utóbbi években nagy erőfeszítések történtek arra, hogy új lökést kapjanak, s a kölcsönös viszonyban normális légkör alakuljon ki. Véleményünk szerint erre mindkét félnek jó - s nemcsak gazdasági vonatkozású- indítékai vannak. A Szovjetunió és Japán között szeriózus és megbízható partneri kapcsolat alakulhatna ki, amely- meggyőződésem szerint - a stabilitás jelentős tényezője lehet Ázsia és a csendes-óceáni térség egész helyzete szempontjából. ( A közelmúltban mintha kivirradt volna, sőt, szó esett arról, hogy ellátogatok Japánba. Személy szerint hajlandó lennék elmenni e figyelemreméltó országba, amely nagy szerepet játszik a világazda- ságban, s egyre nagyobb a jelentősége a világpolitika alakulásában is. Japánban azonban olyan erők akadtak, amelyeknek újból sikerült a látóhatárt sötét felhőkkel beborítaniuk. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen a Szovjetunió szerepe a regionális gazdasági együttműködés fejlesztésében? VÁLASZ: A normális gazdasági kapcsolatok csupán egészséges, civilizált viszonyok közt fejlődhetnek és kell is, hogy így fejlődjenek, legyen szó akár általános politikai, diplomáciai, akár egyszerű emberi kapcsolatról. Sajnos azonban nemegyszer olyan helyzettel találtuk magunkat szembe, amikor azon erőfeszítéseinket, hogy az adott térség valamely országával jó, vagy csak legalább diplomáciai és üzleti kapcsolatokat létesítsünk, azon nyomban alattomos politikai cselnek minősítették. Az önálló fejlődés útjára lépett kis országok kormányainak és közvéleményének megfélemlítésére irányuló próbálkozások' során nemegyszer politikai nyomást alkalmaznak. Képzelje el, ha a Szovjetunió tiltakozni kezdene az ellen, hogy az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia normális viszony kialakítására törekszik a csendesóceáni szigetországokkal vagy más államokkal. Ez abszurdum. Sosem jártunk el-így és nem is fogunk. Egy országgal sem építjük kapcsolatainkat más országok érdekeinek rovására. A nemzetközi kapcsolatok legjobb, és egyedüli szilárd alapját az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kétoldalú előnyösség képezi. Épp e célt szolgálja majd az ázsiai-csen- des-óceáni gazdasági együttműködési bizottság, melyet most hozunk létre a Szovjetunióban. Még valamit szeretnénk mondani. Országunk gyors szociális-gazdasági fejlődésének koncepciója alapján - s elsősorban az SZKP KB júniusi plenáris ülését követően - különös figyelmet szentelünk az Urálon túli területeknek, amelyek gazdasági potenciálja néhányszorosan meghaladja a Szovjetunió európai részének aktívumait. E területek gazdagságának kiaknázásába bekapcsolódhatnának az ázsiai és csendes-óceáni vállalkozói körök együttműködésével létesített közös vállalatok és cégek is. Az általános biztonság gondolata számunkra szervesen magába foglalja a nemzetközi gazdasági biztonságot. A jelenlegi lehetőségek elemzése meggyőzött minket, hogy az ehhez vezető legjobb út a „fejlesztésért való leszerelés“ elvének érvényesítése. A fejlődő országok súlyos eladósodásának enyhítése érdekében jelenleg meg lehetne valósítani az azonnali akciók programját. Ennek részeként fel lehetne újítani a pénzügyi eszközök beáramlását a fejlődő országokba, s a nemzetközi hiteleket meg kellene szabadítani a magánbankok rosszindulatú beavatkozásaitól. Ennek útja: ki kell bővíteni az ezeknek az országoknak - kedvező feltételek mellett nyújtott - államközi segítséget. KÉRDÉS: Végezetül szeretném megismerni az ön véleményét a szovjet-indonéz kapcsolatokról és arról, hogy milyen szerepe van Indonéziának a jelenlegi világpolitikában. VÁLASZ: Nagy távolság választ el minket egymástól, a szovjet embereknek azonban jó az emlékezetük és a történelmi áttekintésük. Emlékezünk még a szovjet-indonéz együttműködés éveire annak a korszaknak a kezdetén, amikor önök felszabadultak a kolonializmus alól. Népük ebben az időben harcolta ki függetlenségét és szerzett a szovjetek országában számos barátot. A „merdeka - szabadság" szót, amely az önök napilapjának a címe, jól ismerjük, drága és közeli számunkra. A haladás, mely az országaink közti viszonyban kezdődött, a magas szinten megvalósult kontaktusok, Suharto elnök előkészületben levő látogatása országunkban és Kuszmaatmadja külügyminiszter a közejlövőben esedékes szovjetunióbeli útja támasztja alá azt a nézetünket, hogy a szovjet-indonéz együttműködés minőségileg új fokra emelkedik. Indonézia, mint dinamikusan fejlődő ország, mint az el nem kötelezettek mozgalmának és az ASEAN-nak a tagállama, valamint számos világméretű és regionális kérdés megoldásának aktív résztvevője, meggyőződésünk szerint egyre nagyobb szerephez jut. Abból indulunk ki, hogy Indonézia, mint a világ egyik legnagyobb országa, a lakosság számát illetően az ötödik nagyhatalom, még nem egyszer hallatja szavát a nemzetközi politika porondján. Közösen tudatosítjuk a lázas fegyverkezési hajsza leállításának szükségszerűségét és hogy szavatolni kell a nemzetközi biztonságot mind az egész világon, mind Ázsia és a Csendes-óceán térségében. Megengedhetetlennek tartjuk a lázas fegyverkezés világűrre való kiterjesztesét. Széleskörűen és sokoldalúan tájékoztattuk az indonéz vezetést arról, milyen súlyos következményekkel járna a béke számára a rakétaelhárító rendszerről szóló szerződés megszegése. A Szovjetunió és Indonézia hozzáállása a kulcskérdések többségét illetően megegyezik. Mindez megbízható kiindulópont a sokoldalú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok megteremtésére mind kétoldalú alapokon, mind az ASEAN keretében. Lehetőségeink széles körűek. Vajon nem erről tanúskodnak-e a világűr békés célú kihasználására irányuló szovjet-indonéz együttműködés távlatai? Ebből az alkalomból szeretném az Indonéz Köztársaságnak és az indonéz népnek kifejezni a szovjet vezetés és a szovjet nép őszinte tiszteletét, tolmácsolni szívélyes üdvözletünket, s kívánok minden jót. Irak hivatalosan elfogadta a Biztonsági Tanács határozatát A Koreai NDK békekezdeményezése (ČSTK) - A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tegnap újabb békekezdeményezést terjesztett elő a feszültség csökkentésére a Koreai-félszigeten. A nyilatkozatot tegnap tette közzé a KNDK kormánya, s ebben konkrét lépéseket ajánl a fegyveres erők fokozatos csökkentésére a térségben. A dokumentum leszögezi, hogy Északon és Délen meg kell őrizni a katonai egyensúlyt - nem a fegyveres erők növelésével, hanem csökkentésével. A KNDK ehhez az elvhez tartja magát, s javasolja, hogy 1988 és 1991 között három szakaszban mindkét oldalon csökkentsék a katonák számát olymódon, hogy végül Északon és Délen is 100 ezer katona maradjon. Annak alapján, hogy ezt miként sikerül a gyakorlatban megvalósítani, fokozatosan ki kell vonni az amerikai csapatokat és nukleáris eszközöket Dél-Koreából azzal a céllal, hogy a Koreai-félszigeten felszámoljanak minden katonai támaszpontot, miután Észak és Dél befejezte az említett haderócsökkentést. A javaslat számol a kölcsönös tájékoztatással is, A KNDK arra törekszik, hogy az Észak- és Dél-Koreát elválasztó de- militarizált övezetet a béke övezetévé változtassák, s e térségbe a semleges országok megfigyelőit küldjék. A KNDK javasolja, hogy e kérdések megtárgyalása céljából 1988 márciusában Genfben rendezzenek sokoldalú leszerelési konzultációkat Észak, Dél, valamint az USA között, s e tárgyalásokon megfigyelőként részt vehetnek Lengyelország, Csehszlovákia, Svédország, Svájc képviselői, vagyis azon országokéi, amelyek tagjai a koreai túzszüneti felügyeleti bizottságnak. MA ÉRKEZIK HAZAI VIZEKRE AZ AMERIKAI HADIHAJÓK KÍSÉRTE KÉT KUVAITI TARTÁLYHAJÓ (ČSTK) - Két kuvaiti tartályhajó négy amerikai hadihajó kíséretében tegnap reggel elhagyta a bahreini partokat és eljutott a Perzsa-öböl északi részébe. A Pentagon szóvivőjének jelentése szerint eddig nem érte támadás a konvojt. Az Egyesült Arab Emírségekből a két tankhajó szerdán indult útnak a Hormuzi-szo- roson keresztül Kuvait felé. Kuvaiti vizekre pénteken hajnalban kellene megérkezniük. A négy kísérő hadihajón az út kezdetétől fokozott készültség van, s a konvoj felett a Constellacion anyahajó harci repülőgépei, valamint AWACS-rend- szerrel ellátott repülőgépek cirkálnak. Robert Sims, a Pentagon szóvivője szerint szerdán néhány iráni repülőgép tűnt fel a konvoj közelében, de nem intéztek támadást a hadihajók ellen. Viszont hamis riadót rendeltek el egy biztonságos távolságban haladó tartályhajó miatt. XXX Irak hivatalosan is az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata mellett foglalt állást, amely követeli az iraki-iráni konfliktus azonnali beszüntetését. A döntést az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának regionális vezetősége és a forradalmi parancsnoki tanács szerdai együttes ülésén hozták meg, melyen Szad- dam Husszein államfő elnökölt. Befejeztével az ÍRNA hírügynökség szóvivője bejelentette: Irak támogatja a BT határozatát és kész együttműködni az ENSZ főtitkárával, annak megvalósítása érdekében. Hangsúlyozta azonban, a kölcsönös kötelezettségvállalás teljesítése érdekében elengedhetetlen, hogy a dokumentumot Irán is elfogadja. Szaid Radzsaje Horaszani, Irán állandó ENSZ-képviselője bejelentette, Irán nem intéz támadást a Perzsa öbölben az amerikai hadihajók által kísért kuvaiti tartályhajók ellen, ha az iraki repülőgépek sem támadják meg az iram partok felé tartó iráni hajókat. xxx André Giraud francia külügyminiszter a Libération napilapnak adott interjújában közölte, Franciaországnak sosem állt szándékában passzívan szemlélnie a hajói elleni esetleges támadást a Perzsa-öbölben. Egyidejűleg közölte, Franciaország úgy döntött, további három hadihajót küld a Perzsa-öböl térségébe. Szovjet-brit parlamenti megbeszélések A kölcsönös megértés és bizalom mélyítésére törekedve (ČSTK) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amelyet Vlagyimir Karpov, az Interparlamentáris. Unió szovjet tagozata mellett működő szovjet-brit csoport elnöke vezet, tegnap Londonban megkezdte tárgyalásait a brit törvényhozás képviselőivel. A szívélyesség légkörében s abbeli igyekezetükben, hogy keressék az utat a kölcsönös megértés és bizalom mélyítéséhez, a felek részletesen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A brit képviselők őszinte érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunióban folyó átalakítás, valamint az SZKP KB júniusi ülésének és a legfelsőbb tanács ülésének eredményei iránt. Kiemelték a Szovjetunióban folyó társadalmi-gazdasági változások nemzetközi jelentőségét. Rámutattak arra. hogy az átalakítás politikája sok tekintetben Nyugaton is megváltoztatta a közvélemény elképzelését a szovjet államról, s ez reményt ad arra, hogy a világ a valóságban is előrelép a tartós biztonság felé vezető úton - a széles körű nemzetközi együttműködés feltételei közepette. A szovjet vendégeket fogadta David Mellor, a külügyekkel és a Nemzetközösség ügyeivel foglalkozó államminiszter is. Japán-amerikai kereskedelmi ellentétek Újabb megtorló lépés (ČSTK) - Macunaga Nabuo, Japán washingtoni nagykövete szerdán levelet küldött minden amerikai szenátornak és a képviselőház egyes befolyásos tagjainak. Ebben kifejti országa álláspontját arról a kereskedelmi törvényjavaslatról, amelyet az amerikai szenátus kedden nagy szavazattöbbséggel hagyott jóvá. Macunaga bírálja a törvényt nyíltan protekcionista jellege miatt, felszólítja az amerikai honatyákat, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a japán törekvéseknek, amelyek azt célozzák, hogy megnyissák a japán piacot a külföldi áru előtt. Felhívta az amerikai törvényhozók figyelmét arra, hogy egy ilyen törvény jóváhagyása veszélyezteti a nemzetközi kereskedelem egész rendszerét. a Toshiba cég ellen Az amerikai képviselőház hadügyi bizottsága szerdán egyhangúlag határozatot hagyott jóvá, amely megtiltja a Toshiba japán cég termékeinek eladását a világ összes (411) amerikai katonai támaszpontja számára. A bizottság ilymódon akarta megbüntetni az ismert japán céget azért, hogy a közelmúltban szerszámgépeket adott el a Szovjetuniónak, amelyek - Washington szerint - „veszélyeztetik az USA nemzeti biztonságát“. Ugyanakkor felszólították a hadügyminisztériumot, hogy a jövőben semmilyen szerződést ne kössön a Toshibával. Ez természetesen nem ízlik majd a Pentagonnak, mert éppen a napokban tárgyal a cég vezetőivel számítógépek vásárlásáról az amerikai légierő számára. Ez mintegy 100 millió dolláros üzlet lenne. Fülöp-szigetek Az ültetvényesek elutasítják a földreformot (ČSTK) - Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Corazon Aquino Fülöp-szigeteki elnök szerdán jóváhagyta a földreformot. Várható volt, hogy a dekrétum ellen fellépnek a leggazdagabb kókusz- és cukornádültetvényesek, akik szerdán saját vérükkel írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben esküvel fogadták, hogy elpusztítják az ültetvényeket és a termést, ha földjeiket erőszakkal elosztják. A földbirtokosok eljárása nagy csalódást okozott a föld nélküli kis- és szegényparasztoknak. A legnagyobb Fülöp-szigeteki mezőgazdasági szakszervezeti központ, a KMP, amely hozzávetőleg 750 ezer tagot tömörít, péntekre tiltakozó felvonulást hirdetett a manilai elnöki palota előtt. A KMP szintén nyilatkozatban állapította meg, hogy a földbirtokosok több millió parasztnak okoztak csalódást, s a parasztok nem tudnak csúszópénzt fizetni a kormánynak a számukra adandó földekért. Ugyanakkor annak az aggodalmának ad hangot, hogy a parlament, melynek tagjai nagyrészt földbirtokosok, nem fogja jóváhagyni az igazi földreformot. Tüntetés Haitiban (ČSTK) - Haiti fővárosában, Port- au-Princeben a rendőrség szerdán brutálisan szétverte a nők tüntetését, melyen követelték Henry Namphy katonai rendszerének felszámolását és a demokratikus választások kiírását. A rendőrség a tüntetők ellen gumibotokat és könnygázgránátokat vetett be, több személyt megsebesített, negyvenet pedig letartóztatott. Az akció során külföldi újságírókat is megtámadtak és kikényszerítették film- és további anyagaik kiadását. Egy újságíró megsebesült, egyet pedig letartóztattak. ÚJSZl 4 1987. VII.
