Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-21 / 168. szám, kedd
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének 1987 első félévi teljesítéséről A népgazdaság fejlődésében az idei első félévben folytattuk a feladatok kedvező teljesítését a termelés volumenét illetően. Az intenzifikálás növelésében és a hatékonyság fokozásában azonban nem értük el a célokat. Ez befolyásolta-a nemzeti jövedelem képzését, amely a becslések szerint nem egész 2 százalékkal növekedett. Főleg az első negyedévben befolyásolta kedvezőtlenül a népgazdaság alakulását a rossz időjárás. Emiatt nagyobb volt a tüzelőanyag- és energiafogyasztás. A fogyasztás tervét hozzávetőlegesen 1,7 millió tonna kőszénnel egyenértékű tüzelőanyaggal teljesítettük túl, ebből a termelési szférában 0,6 millió tonnával és a nem termelési szférában 1,1 millió tonnával. A népgazdaság tüzelő- anyag- és energiaellátása folyamatos volt. 1986 első félévéhez viszonyítva a bruttó ipari termelés 2,7 százalékkal növekedett, az állami terv évi 1,9 százalékos növekedést irányoz elő. Nem felelt meg azonban a tervnek a termelés struktúrája, ami kedvezőtlenül befolyásolta az ipari termelés értékesítési szerkezetét, a szállítói-megrendelői kapcsolatokat és a készletek megnövekedését. Az építőipar nem teljesítette teljes egészében a feladatokat és az év elején keletkezett lemaradásokat csak részben hozta be. Az építőipari munkák volumene 0,4 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly az első félévben, míg az állami terv 2,6 százalékos növekedést irányzott elő. Az építőipari vállalatok főleg a komplex lakásépítésben nem teljesítették feladataikat. Az ipari vállalatok egyharmada és az építőipari vállalatok fele nem érte el a gazdasági fejlődés előirányzott minőségi mutatóit. A feladatokat a tervezettnél nagyobb tüzelőanyag, energia, alapanyag, és bérfogyasztással teljesítettük. Ez az anyagköltségek tervezett színvonalának túllépésében és a bérigényesség megnövekedésében nyilvánult meg. Nem értük el a tervezett nyereséget és a saját termelési érték sem növekedett a tervezett ütemben. Az iparban és az építőiparban a munkatermelékenység és az átlagos bérek alakulása közti arány nem felelt meg a terv előirányzatának. A gazdaságban még mindig lassan érvényesítjük a tudományos- műszaki fejlesztést, eredményei nem nyilvánultak meg jelentősebb mértékben a költségek csökkentésében, a termelés és a termékek minőségének, valamint műszaki színvonalának javításában, a termékszerkezet felújításának meggyorsításában. A mezőgazdasági termelés általában a tervnek megfelelően alakult annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt megkésve fejlődtek a termékek. A legfontosabb állati termékek felvásárlásának tervét teljesítettük. A teherfuvarozás által szállított áru mennyisége kisebb volt, mint tavaly az első félévben. A szállítás tervét nem teljesítettük. Nőtt a személyszállítási eszközök által utazók száma. Bővült a telefonhálózat, nőtt az automatikus telefonbeszélgetések részaránya és további területeken vált lehetővé a tévéadás vétele. A népgazdaságban a beruházások terjedelme 65,9 milliárd korona volt, ami a múlt év első feléhez képest 3,3 százalékkal több. Az építkezési beruházások terén még mindig sok a megkezdett építkezések száma, egyes kapacitásokat nem helyeznek üzembe a tervezett időpontokban és nem érik el a tervezett mutatókat. A külkereskedelmi forgalom 1986 első félévéhez viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, ebből a szocialista országokkal lebonyolított kereskedelem 3,9 százalékkal. Ezeknek az országoknak a viszonylatában a tervfeladatokat túlteljesítettük. Továbbra is problémák merültek fel a nem szocialista országokba irányuló kivitelben. A kivitel hatékonysága nem növekedett jelentősebben. A lakosság reális pénzbevétele 1986 első félévéhez viszonyítva a tervnek megfelelően 2,3 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal volt nagyobb. Az élelmiszerellátás bizonyos választékbeli hiányok ellenére általában folyamatos volt, az egyes fogyasztási cikkek iránti keresletet azonban nem sikerült teljesen kielégíteni. Tovább nőtt a társadalmi fogyasztásra fordított összeg. A feladatok teljesítéséhez és az első félév során felmerülő problémák megoldásához aktívan hozzájárult a kezdeményezés széleskörű kibontakozása, amelyet mindenekelőtt a költségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztés széleskörű felújítására, az inno- válás fokozására és a termelés minőségének javítására kell irányítani. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS A csehszlovák kutatási és fejlesztési szervezetek, valamint termelő- vállalatok a KGST tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja keretében 90 fő feladat megoldásában vesznek részt. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésével függnek össze közvetlen kapcsolataik a KGST-tagországok termelővállalataival és kutatóintézeteivel. A műszaki fejlesztés állami tervének során az első félévben 368 kutatási és fejlesztési feladatot oldottak meg. Az ütemtervvel összhangban közülük 344-et oldottak meg, vagyis a feladatok 93,5 százalékát. így például eredményesen befejezték az egészségügyben diagnosztikai célokra használt ultrahangos dinamikus echotomograf, az érintkezők nélküli elosztók és az integrált mérőrendszerek fejlesztését, amelyeket az energetikában és a munkagépekben alkalmaznak majd. Ugyancsak eredményesen fejlesztették a szövés technológiáját és az új szövőgépek nemzedékét. Nem teljesítik azonban például a feladatokat a közúti jármüvek tartozékainak kutatásában és fejlesztésében, a gyógynövényekből és természetes anyagokból készült gyógyszerek kutatásában, a fogyasztási elektronika progresszív audiovizuális eszközeinek fejlesztésében, az intelligens robot irányító- rendszerének és a robotizált munkahelyek fejlesztésében. A műszaki fejlesztés állami terve a 889 alkalmazható kutatási eredmény bevezetésével 35,6 milliárd korona értékű termelést tervezett, de ezt a feladatot csak 45,1 százalékra teljesítettük (16,1 milliárd korona, ami 0,6 ponttal több mint az előző év első félévében). A műszaki fejlesztés állami tervének 1052 alkalmazható kutatási eredményének 34,7 százaléka új gépek, berendezések, műszerek bevezetésére 38,5 százaléka új technológiák alkalmazására. 11,3 százaléka új anyagok és vegyszerek gyártására, valamint új nyersanyagok kihasználására irányul, 15,5 százalékuknak nincs anyagi jellegük. A megoldott feladatok alapján például bevezették a tipizált, visszafelé is áteresztő tirisztorok; a módosított kétütemű- alacsonyabb fogyasztást és csökkentett légszennyezést biztosító- motorok; a VVER-1000-es típusú atomerőművek különleges tolószerkezeteinek; az új technológiával készülő, a digitális berendezések memóriaegységeiben használatos chi- pek; hét új, a biológiailag aktív anyagok megállapítására szolgáló diagnosztikai készülék; a csökkentett energiafogyasztású gabonaszárítók gyártását. Késik ellenben a grafikai, vektorá- lis kijelzők, a hőcserélős fűrészáru- szárítók, az automata lécszeletelőgépek és a girland típusú szállító szalagok gyártása. Az új gyártmányok termelésének terjedelme 57,2 milliárd korona volt, ami a múlt év azonos időszakához képest 1,2 milliárd koronával kevesebb. Nem lehetünk elégedettek a termékek minőségének és műszaki színvonalának alakulásával. A magas műszaki-gazdasági színvonalú új termékek részaránya az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 33,2 százalékról 30,9 százalékra csökkent és a magas műszaki-gaz- dasági színvonalú termékek részaránya általában alacsonyabb volt az ipari termékek termelésében. A fűtőanyagok és az energia szükségletének és felhasználásának ésszerűsítésére irányuló állami célprogram keretében a konkrét kiemelt akciók során 1,4 millió tonna egyezményes tüzelőanyag viszonylagos megtakarítását érték el. A fémfelhasználás ésszerűsítésének állami célprogramja keretében 243 000 tonna szürkéfémet és 6,8 ezer tonna egyéb fémet takarítottak meg. Az anyagi források képzésében az energia- és alapanyagigényesség csökkentése ellenére azt mondhatjuk, hogy népgazdaságunkban ezen a téren nagy kihasználatlan lehetőségek vannak. A termelés műszaki színvonalának emelését elősegítette, hogy a termelésben új robotokat és automata gépsorokat alkalmaztak. Ez hozzájárul a termelés minőségének javításához, valamint annak lehetőségéhez, hogy csökkentsük a munkaerők számát. A benyújtott újítási javaslatok és találmányok száma hozzávetőlegesen az elmúlt év azonos időszakának szintjén maradt. Több mint 4000 találmányt és több mint 190 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. Sok esetben azonban csak megkésve alkalmazzák ezeket a gyakorlatban. A tudomány és technika fejlesztésének szentelt figyelem ellenére a tudományos-műszaki fejlesztés még mindig nem vált a népgazdaság intenzifikálásának meghatározó tényezőjévé. Az erőknek és eszközöknek a döntő feladatokra való összpontosítása, a feladatok megoldásának gyorsasága és alkalmazása a termelésben, a termékszerkezet felújításának üteme, valamint a termékek minőségének valamint műszaki-gazdasági színvonalának javítása egyelőre nem felel meg a népgazdaság szükségleteinek, sem pedig reális lehetőségeinek. IPAR A központilag tervezett ipar termelése az első félévben a múlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal növekedett, miközben az egész évre szóló terv 1,9 százalékos növekedést irányoz elő. Az első félévben az évi terv 50,1 százalékát teljesítettük. A bruttó termelés tervét összességében 100,8 százalékra, az árutermelés tervét 100,6 százalékra teljesítettük. Az első félév folyamán fokozatosan behoztuk az első hónapokban keletkezett lemaradásokat. Fóleg az első negyedévben nem volt egyenletes a termelés és elmélyültek a problémák a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Nőtt azoknak a vállalatoknak a részaránya, amelyek az első félévben nem teljesítették a bruttó termelés tervét (31,7 százalék) tavaly az első félévben 21,4 százalék volt. Az ennek következtében keletkezett termeléskiesés értéke 3,3 milliárd korona. Az állami terv célkitűzéseit a minőségi mutatók terén az első félévben nem teljesítettük teljes mértékben. A központilag tervezett iparban a saját termelési érték terjedelme a múlt év első feléhez képest 3,3 százalékkal nőtt, az egész évi állami terv 5,4 százalékos növekedéssel számol. A vállalatok az első félévben 99,6 százalékra teljesítették gazdasági feladataikat, a tervteljesítésben keletkezett lemaradás értéke 0,6 milliárd korona. A vállalatok 31,2 százaléka nem teljesítette a saját termelési érték tervét. Ennek teljesítését mindenekelőtt az befolyásolta, hogy nem tettek eleget feladataiknak az anyagköltségek csökkentésében. A költségek aránya a teljesítmények összterjedelmén belül az ipari tárcában hozzávetőlegesen az elmúlt év első félévének szintjén maradt, az állami terv 1,1 százalékos csökkentéssel számol. Az anyag- költségek aránya a teljesítmények összterjedelmén belül viszonylagosan 0,6 százalékkal csökkent, az évi terv azonban 1,3 százalékos csökkenést irányoz elő. A nyereség az első félévben az előző év azonos időszakához képeset 5,0 százalékkal nőtt. Az évi terv a nyereség 8,2 százalékos növekedésével számol. A nyereség és a költségek kevésbé kedvező alakulásával összefüggésben a jövedelmezőség nem a terv előirányzatának megfelelően nőtt. A központilag tervezett iparban a munkatermelékenység a saját termelési érték terjedelméből kiszámítva az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest 3,1 százalékkal nőtt, a bruttó termelésből kiszámítva pedig 2,6 százalékkal. (A terv 1,2 százalékot irányoz elő.) Az első félévben a központilag tervezett iparban folytatódott a termelési alapok elégtelen kihasználtságának kedvezőtlen irányzata. Az állóeszközök kihasználtsága tovább csökkent, a készletek körforgása 2,1 nappal hosszabbodott meg, míg az évi terv azzal számol, hogy a körforgást 2,4 nappal kell lerövidíteni. Az iparban öt hónap alatt a készletek értéke 13,2 milliárd koronával nőtt. A készletek a legnagyobb mértékben a gépipari minisztériumok által irányított szervezetekben növekedtek (összesen 9,8 milliárd koronával). A foglalkoztatottság a központilag irányított iparban 0,1 százalékkal növekedett, (a terv 0,7 százalékkal számol), a foglalkoztatottak száma elérte a 2 702 000 főt. A központilag tervezett iparban a dolgozók havi átlagbére 3156 korona volt, a múlt év első feléhez képest 65 koronával, vagyis 2,1 százalékkal nőtt (a terv 0,6 százalékos növekedést irányzott elő). Sok vállalatnál nem a tervnek megfelelően alakult a bérköltségei, és a saját termelési érték viszonya. A központilag tervezett iparban az értékesítés a múlt év első feléhez képest nagykereskedelmi árakban számítva 2,8 százalékkal nőtt. A gépek és berendezések beruházási szállításainak terjedelme 10,2 százalékkal növekedett. A kiviteli szállítások terjedelme 1,6 százalékkal, ezen belül a szocialista országokba irányuló export esetében 4,3 százalékkal lett nagyobb, míg a nem szocialista országokba irányuló kivitel terjedelme 2,7 százalékkal visszaesett. A belkereskedelmi szállítások 2,3 százalékkal növekedtek. A további értékesítés 2,7 százalékkal növekedett. A szállítások szerkezete nem alakult minden esetben a terv szerint. A legnagyobb lemaradás a nem szocialista országokba irányuló kivitelben mutatkozott, főleg az általános gépipar és a fafeldolgozó ipar szállítmányainak késésében. Egyes ipari cikkek, főleg az általános gépipar, az elektrotechnikai ipar, a ruházati ipar és a cipőipar szállításainak struktúrája nem felelt meg a hazai piac szükségleteinek. Az egyes ipari ágazatokban a termelés az első félévben differenciáltan alakult. A szerkezeti és innovációs változások üteme lassúbb volt a tervezettnél. Az első félévben jelentősebben nőtt a termelés az elektrotechnikai iparban, az egészségügyi műszerek és alapanyagok gyártásában, a hő- és a villamosenergia termelésében, a vegyiparban, a kőolajfeldolgozásban, míg a bőrfeldolgozó- és cipőiparban a termelés csökkent. Az egyes iparágakban az első félévben a következő eredmények születtek a termelés fejlesztésében: A gépiparban és az elektrotechnikai iparban a termelés 3,7 százalékkal növekedett, miközben az egész évi terv 3,9 százalékos növekedést irányoz elő. A nehézgépipar termelése 0,7 százalékkal nőtt. Az évi terv 1,7 százalékos növekedéssel számol. A nehézgépipari vállalatok beruházási szállításai 4,8 százalékkal nőttek, ez a növekedés főleg az atomerőművi szállítások tekintetében volt lényeges. Az általános gépipar termelése 3.5 százalékkal nőtt, míg az évi terv 3.6 százalékos növekedést irányoz elő. Gyorsabban növekedett a termelés a textiliparban (6,9 százalék). A háztartási, fogyasztási cikkek termelése 3,6 százalékkal lett nagyobb. Ezzel szemben visszaesett az autóbuszok gyártása (1,9 százalékkal), a hűtőszekrények és a mélyhűtők gyártása (1,5 százalékkal). Az elektrotechnikai ipar 8,6 százalékkal növelte termelését az éves állami terv 7,4 százalékos előirányzata helyett. A leggyorsabb ütemben az elektronikai alkatrészek gyártása és a fogyasztási elektronikai cikkek gyártása (15,8 százalékkal), valamint az automatizálás és számítótechnika (13,7 százalékkal) növekedett. Ennek ellenére a szükségleteket nem sikerült kielégíteni. A kohóipari termelés az érckitermeléssel együtt 1,3 százalékkal növekedett, ami 0,7 százalékkal több az éves terv előirányzatánál. Az érckitermelésben a termelés 1,2 százalékkal nőtt, a vaskohászatban 1,2 százalékkal, az egyéb fémek feldolgozásában 1,8 százalékkal. A nyersvastermelés azonos szinten maradt, viszont az acéltermelés 1,2 százalékkal, a hengerelt áru termelése 0,7 százalékkal nőtt. Folytatódott a termelési-műszaki alap korszerűsítése. A fűtőanyagipar összesen 63,2 millió tonna szenet és lignitet termelt. Ez az állami terv 51,7 százalékos teljesítését jelenti. Az elmúlt év első feléhez képest a szén- és lignittermelés 0,2 százalékkal csökkent. A lakosság és a népgazdaság szilárd tüzelőanyagokkal való ellátása lényegében folyamatos volt. Annak ellenére, hogy a piaci szállítások tervét 697 ezer tonnával túlszárnyalták, néhol fogyatékosságok voltak az osztályozott szénnel, és a brikettel való ellátásban. A villamosenergia-termelés 43 543 millió kilowattórát ért el és 3.6 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. Az atomerőmüvekben termelt villamosenergia mennyisége 21,7 százalékkal, a vízi erőművekben termelt energia meny- nyisége 17,4 százalékkal nőtt, míg a hőermőmúvek teljesítménye 2,8 százalékkal csökkent. Az atomerőmüvek részaránya az egész villa- mosenergia-termelésben elérte a 23,1 százalékot. A villamosenergia-fogyasztás az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1886 millió kilowattórával, vagyis 4,4 százalékkal volt nagyobb, az éves terv 3,5 százalékos növekedéssel számolt. A közületi kisfogyasztóknál és a lakosságnál a növekedés 9,5 százalék, míg a nagyfogyasztóknál 3,1 százalék volt. A vegyiparban a termelés 4,7 százalékkal nőtt, az évi terv 1,5 százalékos növekedést irányoz elő. A vegyi anyagok gyártása és a kőolajfeldolgozás 4,9 százalékkal, a gumi- és a műanyaggyártás 3,0 százalékkal nőtt. Gyorsabb ütemben hö- vekedett a termelés a könnyűvegyipar egyes ágazataiban, a szerves termékek és a műanyagok gyártásában. Az egészségügyi termékek gyártása 6,3 százalékkal növekedett. Gyorsabb ütemben növekedett a gyógyszerek, az állategészségügyi és az immunológiai készítmények gyártása. (Folytatás a 4. oldalon)
