Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-21 / 168. szám, kedd
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének 1987 első félévi teljesítéséről (Folytatás a 3. oldalról) A fafeldolgozó ipar termelése 1,6 százalékkal nőtt, míg az évi terv 2,8 százalékos növekedést irányoz elő. A fafeldolgozó iparban a termelés 1,7 százalékkal, a cellulóz- és papíriparban 1,5 százalékkal növekedett. A faipari termelést kedvezőtlenül befolyásolták az első negyedév rossz időjárási viszonyai. A könnyűipari termelés a tavalyi év első félévéhez képest 0,7 százalékkal növekedett, az évi terv 1,7 százalékos növekedést irányoz elő. Az üveg-, a porcelán- és a kerámiaipar termelése 3,4 százalékkal, a nyomdaiparé 3,2 százalékkal, a ruhaiparé 1,1 százalékkal, a textiliparé 0,8 százalékkal nőtt, míg a bőr- feldolgozó- és cipőiparé 2,2 százalékkal csökkent. Ez utóbbinak egyik oka az volt, hogy ebben az ágazatban a dolgozók száma 1,8 százalékkal csökkent. AZ ALAPMUTATÓK ALAKULÁSA A KÖZPONTILAG TERVEZETT IPARBAN A dolgozók munkatermelékenysége Saját termelési érték Bruttó termelés Dolgozók száma a saját termelési érték alapján (0 (0 (0 Jí > N 0) C 0) C ■« £ > JÉ >> N > JÉ >- N 3 c o> C ■« £ L. 0) <D C <D c jó r. £ 0) > w > ’S» 5 <1) <D > > m 5) E > “ > 'C) C ti 'O w 5 'ä *"• 3! *"• c A gazdasái teljesítése százalékba (ü (J) <D TO « S«t W - Z c '<ü a) 2 «/>(/>■£ ’fl) (/) 'fl) ? <u ® a> ~ ^ Ž ^ > feSi § £ SiSl Is- N <Ö 2 eo te to M Ol N®.“ 1- tfl 1- > 3! 5 o>~ <s < £ !Ü N N <£) ° 00 00 2 CT) IM CD .2 y- tn t- > Központilag tervezett ipar 103,3 99,6 102,7 100,8 100,1 103,1 (a knb-ket beleértve) Ebből: hő- és villamos105,9 105,0 105,1 102,4 101,3 104,5 energia-termelés Kohóipar és 103,1 101,5 101,3 101,2 99,7 103,4 érckitermelés Ebből: 103,1 101,6 101,2 101,3 99,3 103,8 Vaskohászat 103,9 99,2 103,7 100,4 100,5 103,4 Gépipar Ebből. 101,4 100,4 100,7 100,1 100,4 101,0 Nehézgépipar 103,2 97,3 103,5 100,4 100,3 102,9 Általános gépipar 109,1 101,7 108,6 100,5 101,0 108,0 Elektrotechnikai ipar 107,3 98,6 104,7 100,9 100,2 107,1 Vegyipar Ebből: Vegyi anyagok és 106,8 98,9 104,9 100,9 100,3 100,6 kőlajfeldolgozás 109,8 97,4 103,0 100,4 99,9 110,0 Gumi- és műanyagipar 100,2 93,8 101,6 98,7 99,7 100,5 Fafeldolgozó ipar Ebből: 100,7 93,2 101,7 99,0 99,6 101,1 Fakészítmények 99,4 94,6 101,5 98,2 99,8 99,5 Cellulóz és papíripar 100,7 97,1 100,7 99,6 99,0 101,7 Könnyűipar Ebből: Üveg, porcelán 104,1 98,9 103,4 99,8 99,5 104,6 és kerámia 99,9 96,2 100,8 99,6 98,8 101,1 Textil 105,1 100,7 101,1 99,8 99,7 105,4 Konfekció Bőrfeldolgozó és 967 95,0 97,8 99,3 98,2 98,4 cipőipar Építkezési anyagok 99,1 95,5 101,0 100,1 99,9 99,2 gyártása MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KOMPLEXUM A mezőgazdasági termelés általában megfelelt a terv előirányzatának, annak ellenére, hogy a vegetáció a kedvezőtlen időjárás miatt megkésett. Az őszi gabonafélék kiszántása az előző évhez képest mintegy negyedrésznyivel kisebb mértékű. A hosszan tartó esős és hűvös időjárás befolyásolta az évelő takarmányok első betakarítását. Egyes területeken a talaj elvizenyősödése következtében megkárosodott a cukorrépa, a kukorica és a gabonafélék vetésterülete. Az elpusztult növényeket újabb vetéssel pótolták. Az állattenyésztésben a termelékenységi mutatók valamivel alacsonyabbak voltak, mint az előző év első félévében, a tejhozam kivételével. Ezt befolyásolta a takarmánykeverékek rosszabb minősége, valamint a rosszabb időjárási viszonyok. Az átlagos napi tejhozam 10,2 literre növekedett (tavaly 10,1 liter volt). A tehénállomány csökkenése ellenére az elmúlt év első feléhez viszonyítva a tejtermelés 0,2 százalékkal növekedett. A tojástermelés hozzávetőlegesen az elmúlt év szintjén maradt. Az egy tyúkra eső tojáshozam 124,4 darabról 121,9 darabra csökkent. Az elmúlt évhez hasonlóan a mezőgazdaság szocialista szektorában tovább csökkent a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, míg a sertésállomány növekedett. A GAZDASÁGI ÁLLATOK SZÁMA A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA SZEKTORÁBAN JÚNIUS 30-ÁN Szarvasmarha összesen Ebből tehén Sertés összesen Ebből kocák Baromfi összesen Ebből tyúk 1986 4 990 1 779 6 088 451 40 697 12 583 ezer darab 1987 4 944 1 758 6 336 464 40 564 12 372 Az állati termékek felvásárlási ütemtervét az első félév minden hónapjában az összes terméknél folyamatosan teljesítettük, a vágósertések kivételével. Ezeknél 5,9 tonna a lemaradás, főleg azért, mert az év elején a hizlalásban nem volt megfelelő a nagyobb súlyú sertések arányszáma. AZ ÁLLATI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSA Mértékegység 1987 1. félév Az ütemterv teljesítése százalékban Vágóállatok összesen (baromfi nélkül) ezer t élősúly 799 103,0 ebből vágómarha ezer t élősúly 380 108,2 vágósertés ezer t élősúly 403 98,6 vágóbaromfi ezer t élősúly 119 103,4 tej millió liter 2 982 100,4 tojás millió darab 1 450 102,7 Az állami gazdaságokban a bér- színvonal az elmúlt év első félévéhez képest 2,0 százalékkal 3030 * koronára növekedett, az efsz-ek dolgozóinak összehasonlítható javadalmazási színvonala 1,5 százalékkal nőtt és elérte a 3180 koronát. Az élelmiszeripar bruttó mezőgazdasági termelése az előző év első félévéhez viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az állami évi terv 1,4 százalékos növekedéssel számol. A saját termelési érték 3,3 százalékkal nőtt. Kiskereskedelmi árakban számítva az élelmiszeripar szállításai a hazai piacra 1,7 százalékkal nőttek. ERDŐGAZDASÁG Ebben az évben az első félévben a fakitermelés terjedelme 9,7 millió köbméter volt, ami az évi terv 52,7 százalékának felel meg. Értékesítésre került 9,1 millió köbméter fa, vagyis az egész évre tervezett mennyiség 50,0 százaléka, 41,0 ezer hektárnyi területet erdősítettünk, ami az évi terv 81,1 százalékát jelenti. VÍZGAZDÁLKODÁS Az első félévben a közvetlen fogyasztók 650 millió köbméter ivóvizet kaptak, ami az évi feladat 49,9 százalékát jelenti. A vezetékes ivóvízről ellátott lakosok részaránya az 1986 első félévi 76,6 százalékról 77,5 százalékra növekedett. Egyes területeken gondok merültek fel a vízellátásban. A csatornahálózatra rákapcsolt lakásokban élő lakosok részaránya 62,8 százalékról 63,3 százalékra nőtt. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 46,6 milliárd korona értékű építési munkát végeztek el. A feladatok teljesítését kedvezőtlenül befolyásolták az első hónapok rossz időjárási viszonyai. Az év közepéig csak részben sikerült behozni a téli hónapokban keletkezett lemaradásokat. Az építőipari vállalatok saját dolgozói által elvégzett építési munkák terjedelme az elmúlt év első feléhez viszonyítva 0,4 százalékkal nagyobb volt, míg az 1987. évi állami terv 2,6 százalékos növekedéssel számol. Az eredményeket nagymértékben befolyásolta, hogy az egyes építőipari vállalatok nem teljesítették egyenletesen tervezett feladataikat. 1' Az építőipari vállalatok 58,8 százaléka nem teljesítette az építési munkák tervezett terjedelmét. A legnagyobb lemaradás a CSSZK Építőipari Minisztériumához tartozó vállalatoknál (343,4 millió korona vagyis 1,7 százalék) és az SZSZK Építőipari Minisztériuma által irányított vállalatoknál (258,8 millió korona vagyis 2,1 százalék) mutatható ki. Az építkezési munkák tervezett terjedelmének nem teljesítése főleg a komplex lakásépítésben mutatkozott meg. Az állami terv kiemelt építkezései a tervfeladatok mennyiségi mutatóit teljesítették. A javítások tervezett terjedelmét is túlszárnyalták. A saját termelési érték elérte a 19,6 milliárd koronát, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,9 százalékkal volt kevesebb. Az építőiparban az egy főre eső munkatermelékenység 1986 első félévéhez viszonyítva 0,6 százalékkal alacsonyabb volt (az állami terv erre az évre 1,2 százalékos növekedést irányoz elő). A saját termelési érték alapján kiszámított munkatermelékenység pedig 1,9 százalékkal esett vissza. Az építőipari vállalatok nem érték el a célokat a pénzügyi gazdálkodás mutatóit illetően. Az általános és az anyagköltségek magasabbak voltak a tervezettnél. Az állóeszközök kihasználtsága az előző év első félévéhez képest 5 százalékkal alacsonyabb volt. Nőttek a készletek. A CSSZK és az SZSZK Építőipari Minisztériumai által irányított szervezetekben öt hónap alatt a készletek értéke 2,1 milliárd koronával lett nagyobb. 1 Az építőipari vállalatoknál az első félévben átlagosan 568,0 ezer személy dolgozott, ami az előző év azonos időszakához képest 5,5 ezer személlyel (1,0 százalékkal) több. Az építőipari vállalatok dolgozóinak havi átlagbére elérte a 3189 koronát, ami 1,7 százalékkal több, mint az előző év első félévében. Az építkezési anyagok gyártása az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt, míg az állami terv éves viszonylatban enyhe csökkenést irányoz elő. A csökkenés az építkezési alapanyagok, főleg a mész és a cement gyártásában nyilvánult meg, míg az égetett falazóanyagok, csempék, kerámiacsempék és burkolóanyagok gyártása enyhén növekedett. KÖZLEKEDÉS A teherszállításban a szállított áru mennyisége alacsonyabb volt, mint 1986 azonos időszakában. Nem teljesítették a feladatokat az áru vasúti szállításában, a közúti közlekedésben és a vízi szállításban sem. A szállítmányozó szervezetek 1987 első felében 304,1 millió tonna árut szállítottak, ami 4,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A tervet 95,9 százalékra teljesítették. A vasút 139,9 millió tonna árut szállított, ami 4,3 százalékkal kevesebb, mint 1986 első félévében. A vasúti árurakodás teljesítménye 119,2 millió tonna volt, a tervet 96,9 százalékra teljesítették. A szállítók továbbra is egyenlőtlenül rakodtak, főleg az ipari nyersanyagok és építkezési anyagok esetében. A vasúti vagonok körforgásának átlagos ideje az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 6,5 százalékkal hosz- szabb volt, vagyis elérte a 4,24 napot. Ez 6,8 százalékkal hosszabb időt jelent a tervezettnél. Feszültség keletkezett a szállítással szemben támasztott igények és a valós szállítás között. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 1987 első félévében 158,4 millió tonna árut szállított, ami 3,9 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A pótalkatrészhiány következtében nem volt kielégítő a tehergépkocsik javítási színvonala. A folyami közlekedés összesen 5,8 millió tonna árut szállított, ami 1986 első félévéhez viszonyítva 6,5 százalékkal kevesebb volt. A szállított áru 20,8 százalékát az energetikai szén képezte. A tömegközlekedési szervezetek 1413,8 millió személyt szállítottak, az utasok száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékkal, vagyis 14,7 millióval nőtt. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 1203,9 millió személyt, a vasút 209,4 millió személyt szállított. A légiközlekedés 0,5 millió személyt szállított, ebből a belföldi vonalakon 0,1 milliót. A prágai metrónak 215,5 millió utasa volt, vagyis 2,9 százalékkal több, mint az elmúlt év első félévében. A metrón napi átlagban 1,2 millió személy utazott. TÁVKÖZLÉS Az első félév végén 3778 ezer telefonállomás működött. Számuk 1986 végétől 71 ezerrel nőtt. A telefonállomások száz lakosra számított sűrűsége 24,3 volt. Nőtt az automatikusan kapcsolt beszélgetések száma. Javultak és bővültek a Csehszlovák Televízió adásának vételi feltételei. Az első program vételéhez üzembe helyezték a Frídek-Místek-i adót és felújították a brnói adót. A második program vételéhez adót helyeztek üzembe Ružomberokban, Voticében és Sykorban. A Szovjetunió központi televíziójának adását közvetíteni kezdte az ostravai, a Öeské Budéjovice-i és a plzeňi adó is. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelem forgalma 3,7 százalékkal nőtt, ebből a szocialista országokkal lebonyolított forgalom 3,9 százalékkal, a nem szocialista országokkal lebonyolított forgalom pedig 2,8 százalékkal. A kivitel a szocialista országokba a tervezettnél gyorsabban, növekedett, ezen a téren a behozatal hozzávetőlegesen megfelelt a terv előirányzatának. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem a tervvel összhangban alakult. Nem teljesítettük a tervet a nem szocialista országokba irányuló kivitelben, miközben a behozatal dinamikája a tervezettnél nagyobb volt. A kivitel évi tervét 48,3 százalékra teljesítettük, ebből a nem szocialista országokba 46,1 százalékra. A behozatal évi tervét 45,5 százalékra teljesítettük. Ebből a nem szocialista országokból 42,7 százalékra. A külkereskedelem hatékonyságát nem sikerült a kívánt mértékben javítani. A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM FEJLŐDÉSE 1987 1. félévének százalékos aránya 1986 1. félévéhez viszonyítva Kivitel ösäzesen 104,7 Ebből a szocialista országokba 106,6 Nem szocialista országokba 97,7 Behozatal összesen 102,7 Ebből szocialista országokból 101,3 Nem soc. államokból 109,1 A KGST-tagországokkal a külkereskedelmi forgalmunk az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,5 százalékkal, ezen belül a Szovjetunióval 1,1 százalékkal nőtt. A szocialista országok részaránya az egész külkereskedelmi forgalomban 80,4 százalékot ért el. Folytatódott Csehszlovákia gazdasági együttműködésének fejlődése a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval. Tovább fejlődtek a közvetlen kapcsolatok. Április végén a csehszlovák és szovjet vállalatok 128 megállapodást kötöttek a közvetlen kapcsolatokról. BERUHÁZÁSOK A népgazdaságban az első félévben a beruházási munkák és szállítások értéke 65,6 milliárd korona volt (Z akcióban és a lakosság magánépítkezésein kívül), ebből az építési munkák terjedelme 35,0 milliárd korona, a gépek és berendezések szállításának értéke 30,6 milliárd korona volt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a beruházási (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1987. VII. 21
