Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-08 / 131. szám, hétfő
ÚJ szú 3 Országunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása - napjaink forradalmi feladata Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára Az orosz proletariátusnak a nagy októberi forradalomban hetven évvel ezelőtt, a Lenin által irányított kommunista párt vezetésével kivívott győzelme megmutatta az emberiség fejlődésének fö irányvonalát. Ezzel elkezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet új világtörténelmi korszaka. A Szovjetunióban a szocializmus hetvenéves története meggyőzően bizonyította e korszak haladó jellegét, a marxizmus leninizmus eszméinek, az SZKP politikájának és az áldozatkész munkának a diadalát. Ma, amikor az egyes szocialista országokban a további dinamikus gazdasági és szociális fejlődéshez vezető optimális utakat keressük, törvényszerűen visszatérünk a. nagy októberi szocialista forradalom óta kibontakozó forradalmi mozgalom egész történelmi korszakához. Leninhez igazodva, az ilyen jelentős évforduló alkalmából nemcsak az elért eredmények értékelésével foglalkoztunk, hanem a figyelmünket a megoldatlan feladatokra, a jövőre is irányítjuk. A jelenlegi korszak elemzéséből, ahogy azt az SZKP új szerkesztésű programja tartalmazza, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa hagyott jóvá, egyértelműen kitűnik, hogy ez folytatását képezi a kapitalizmusból a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenet korszakának, a két politikai és társadalmi világ- rendszer történelmi versenyének, a szocialista és a nemzeti felszabadító forradalmak korszakának, a gyarmatosítás felszámolásának, valamint annak a harcnak, amelyet a szocialista világrendszer, a. kommunista és munkásmozgalom, az újabban felszabadított országok nemzetei és a demokratikus tömegmozgalmak az imperializmus agresszív politikája ellen, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatnak. Napjainkban a szocializmus és a kapitalizmus közti verseny fő területét a gazdasági fejlődés képezi, melynek legfontosabb motorja a tudományos-műszaki haladás. A szocializmus sikerének alapvető feltétele tehát az, hogy előnyei összekapcsolódjanak a tudománnyal és a technikával. E feladat stratégiai jelentőségére már Vlagyimir lljics Lenin is rámutatott, amikor hangsúlyozta: „A kapitalista munkatermelékenységhez viszonyítva a kommunizmus a fejlett technikát kihasználó önkéntes, öntudatos és egyesült munkások magasabb munkatermelékenységét jelenti.“ A szocialista országok többségében alapjában véve kimerültek már az extenzív növekedés lehetőségei, s csak az intenzifikációs tényezők kihasználása, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés alapján lehet előre haladni. Meg kell mondani, hogy a szocializmus éppen ilyen vonatkozásban nem használta még ki a lehetőségeit, ami az utóbbi évtizedben a gazdasági és szociális fejlődés ütemének lelassulásában, a munkatermelékenység nem kielégítő növekedésében mutatkozott meg. E feladat nagysága abból a tényből következik, hogy a fejlett európai tőkés országok az európai KGST-országok munkatermelékenységének körülbelül a kétszeresét érik el, s színvonaluk megközelítése lassú ütemben halad. A GYORSÍTÁS FELTÉTELE AZ ÚJ MINŐSÉGŰ NÖVEKEDÉS A történelmi fejlődés jelenlegi szakasza, a tudomány és a technika szokatlan mértékű fejlődése és gyakorlati érvényesülése, amely lehetővé teszi a munkatermelékenység gyors ütemű növelését, az életszínvonal emelését és az ökológiai problémák megoldását, de ugyanakkor hatalmas pusztító erőket is mozgásba hozhat, megköveteli, hogy a szocializmus meggyorsítsa saját fejlődésének és az életszínvonal emelésének az ütemét, gátat vessen a tudománnyal és a technikával való, a civilizáció megsemmisítésével fenyegető visszaélésnek, s igy növelje a vonzerejét, igazolja történelmi fölényét, s szilárdítsa erkölcsi súlyát, nemzetközi tekintélyét. Itt nemcsak gyorsabb ütemű fejlődésről van szó, hanem új minőségű növekedéséről, amely a szocializmus előnyeinek jobb kihasználására épül. Ezeket a feladatokat, amelyek az új történelmi korszakban Október szellemének méltó folytatását képezik, a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének gyorsítási programja tartalmazza, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa fogadott el. A mi gyorsítási stratégiánk 2000-ig szóló alapvető céljait Csehszlovákia 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányzatai, s a 2000-ig előrejelzett kilátások határozzák meg. Ezek fö értelme az, hogy magasabb szintre emeljük az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, megszilárdítsuk élet- és szociális biztonságaikat, s új minőségű életet érjünk el. A személyi fogyasztásnak legalább felével kell növekednie, s egyúttal javulnia kell a minőségének és szerkezetének. A társadalmi fogyasztás további növekedésével számolunk, ami az életfeltételek sokoldalú javítására irányul. Szó van egészségügyünk színvonalának emeléséről, a gyermekes családok támogatásáról, az iskolaügy és a szociális gondoskodás fejlesztéséről, főleg az idős állampolgárok ellátásának javításáról, a munkafeltételek javításáról a fizikailag megterhelő munka részarányának csökkentéséről, a szabadidő fokozatos kiszélesítéséről, kihasználási lehetőségeinek javításáról, valamint a nagyon komoly ökológiai problémák megoldásáról. A lakásprobléma megoldásában jelentős lépés lesz másfél millió lakás felépítése, illetve korszerűsítése. A FEJLŐDÉS AKADÁLYAI Nagyon igényes feladatokról van szó. Főleg abból a szempotból, hogy a gazdasági fejlődés számos minőségi mtuatójá- ban komoly fogyatékosságaink vannak, s elmaradunk a világ legfejlettebb államaitól. Ez a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonyságára, a munkatermelékenységre, gazdaságunk energia-, nyersanyag- és alapanyag-igényességére vonatkozik. A nyolcvanas évek kezdetén Csehszlovákia a nemzeti jövedelem 1 főre számított termelésében a 17. helyen volt a világ államai között, de az elsődleges energetikai források fogyasztásában a 4. helyet foglaltuk el, az acélfogyasztásban pedig az elsőt. Ez a helyzetünk tovább romlik, ami annak a következménye, hogy lassú ütemben halad a népgazdaság intenzifikálása és a szerkezeti változások végrehajtása, csekély mértékű gazdaságunk bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, ami éppen a források hatékony értékesítésével jár együtt. Drágán és nem kielégítő műszaki színvonalon termelünk, ami kedvezőtlenül hat a társadalmi szükségletek kielégítésére és külkereskedelmünk hatékonyságára, amely az utóbbi tíz év alatt negyedrésznyi arányban csökkent. A gyorsítás stratégiájának sikeres végrehajtása érdekében sürgősen fel kell számolni a gazdasági fejlődés fogyatékosságait. Ezek nem társadalmi rendszerünk gyenge pontjaiban rejlenek, ahogy azt nyugati bírálóink szeretnék látni. Ezek objektív nemzetközi hatásokból és főleg saját szubjektív fogyatékosságainkból következnek. Abból, hogy meg tudtuk ugyan határozni a fejlődés helyes irányait és útjait, de nem voltunk képesek arra, hogy következetesen megváltoztassuk a be- idegzödött cselekvést, gondolkodást és viselkedést, s hogy céljainkat teljes mértékben valóra váltsuk. A gazdasági és társadalmi fejlődéshez való aktív és felelős viszonyulásnak ma döntő jelentősége van. A gyorsítás alapvető feltételeit már a 8. ötéves tevidő- szakban ki kell alakítani. Világos, hogy intenzifikálás nélkül, a régi módszerekkel nem érhetjük ezt el. Az 1986-os év eredményei, valamint az 1987-es év első 5 hónapjának az eredményei azt bizonyítják, hogy a gazdasági gyakorlatban az intenzív fejlesztésnek megfelelő új gondokodásmód csak lassanként érvényesül. S nemcsak a vállalati szférában, hanem a központi szerveknél is. Erre utal az a tény, hogy az elmúlt évben és az idén sem sikerült teljesíteni a gazdasági fejlődés minőségi mutatóit, aminek következtében a nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezett ütemtől. Számos vállalatnál nem érik el a tervezett hatékonysági mutatókat, legyen szó akár a saját termelési értékről, a nyereségről, a költségek, főleg az anyagi ráfordítások csökkentéséről, akár pedig a termelés minőségi színvonalának emeléséről, vagy a bérköltségek csökkentéséről. Komoly fogyatékosságok vannak a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, nem sikerül kialakítani a kívánt termelési szerkezetet, aránytalanul növekednek a készletek, továbbra is alacsony fokú a külkereskedelem hatékonysága. A munkatermelékenység növekedése nem felel meg a kitűzött céloknak, lassú ütemben érvényesül a tu- dományos-múszaki haladás. Sok új termelési kapacitást nem helyeznek üzembe a tervezett időben, egyeseknél pedig nem érik el a tervezett paramétereket. Aránytalanul sok a befejezetlen építkezés. Nem kielégítő mértékű az állóalapok kihasználása. Ezekkel a fogyatékosságokkal a CSKP KB 4. és 5. ülése is foglalkozott, amelyek határozatait következetesen kell teljesíteni. A TUDOMÁNYOS- MŰSZAKI FEJLESZTÉS POLITIKAI JELLEGE A mi feltételeink között az intenzifikálás érvényesítéséhez elsősorban a tudományos-múszaki haladást és annak gyakorlati hasznosítását, valamint a szerkezeti változások végrehajtását kell meggyorsítani. Mindez közvetlenül összefügg a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk kiszélesítésével, elsősorban a Szovjetunióval kapcsolatban. Egyúttal gondoskodni kell az emberek aktív részvételéről is a feladatok teljesítésében, amihez meg kell valósítani az irányítás és a társadalom átalakítását, az önigazgatás elvei alapján ki kell szélesíteni a szocialista demokráciát, el kell mélyíteni a tájékoztatást és a nyilvános ellenőrzést. A gazdasági fejlődés, az intenzifikálás szempontjából döntő jelentősége van a gazdasági mechanizmus átalakításának. Ezekre a kérdésekre, amelyekkel az SZKP XXVII. kongresszusa és az SZKP KB januári ülése behatóan foglalkozott, pártunk és egész társadalmunk nagy figyelmet összpontosít. Megoldásukra napjainkban a CSKP Központi Bizottsága és a központi szervek elsődleges figyelmet fordítanak. Ezekkel a kérdésekkel a CSKP KB 5. ülése is foglalkozott, nagy súlyt helyezve a tárasadalom átalakítására és a tudományos-műszaki fejlesztés széles körű érvényesítésére. A tudományos-múszaki haladás gyakorlati hasznosításának meggyorsítása elsősorban politikai feladat. A tudomá- nyos-műszaki fejlesztés politikai jellege elsősorban annak forradalmi tartalmából következik, amely tényleges teret biztosít az előrehaladáshoz, a társadalmi munkatermelékenység növeléséhez. E folyamat politikai jellege azonban összefügg azokkal az ellentétekkel is, amelyek a régi termelési, gazdasági és társadalmi érdekeknek a tudományos-múszaki fejlesztés új követelményeivel szembeni nem csekély ellenállásából következnek. Megértjük, hogy ezek a gazdaságunkon belüli problémák nem a téchnikával, vagy a szocializmus fejlesztésével szembeni ellenséges magatartásból erednek, hanem a termelés eddigi szerkezetéből adódó mindennapi feladatok teljesítésére irányuló egyszerű törekvésből, amelyre a tudományos-műszaki haladás minden új tényezője zavaróan hat. Ezen a területen tehát nemcsak tanúi, hanem konkrét résztvevői is vagyunk a régi és az új között folyó harcnak, s világosan látjuk, hogy a régi természetszerűen a gondolkozás, a döntések, az értékelés és a javadalmazás régóta megszokott és kipróbált formáira támaszkodik. HASZNÁLJUK KI A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEIT Ami a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünket illeti, ezen a szakaszon a tagországok 1986 novemberében tartott legmagasabb szintű tanácskozásából, az együttműködés mechanizmusának átalakítására vonatkozó döntésekből, valamint a KGST-országok tudományos-múszaki haladásának 2000-ig előirányzott komplex programjából indulunk ki. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-múszaki együttműködési programoknak is a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, valamint azoknak a határozatoknak, amelyeket Gorbacsov elvtárs idei baráti látogatása alkalmából fogadtak el. Gazdaságunk szempontjából létfontosságú kérdésekről van szó, amelyek gyakorlati megoldása az intenzifikálás legfontosabb forrásait képezi. A KGST-országok együttműködésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének szükségessége abból következik, hogy hasonló feldatokat teljesítünk, valamint abból, hogy napjainkban a világ egyetlen állama sem képes csupán saját erejére támaszkodva megoldani főleg a tudományos-múszaki fejlesztés problémáit, bármennyire is fejlett. Ezért van szükség a szocialista internaci- onalizálás folyamatára e kérdések megoldásában, annál is inkább, hogy a kapitalista államok is különböző közös programokat valósítanak meg, a gyorsítás érdekében minden ellentéteik dacára összevonják az erőiket, s nem mondhatjuk azt, hogy eredménytelenül. A komplex program a tudományosműszaki ismeretek fejlesztésének leginkább perspektív útjait tartalmazza. A miniszámítógépek, a robottechnika, a rugalmas gyártórendszerek stb. kihasználásával a termelés széles körű automatizálásával számol. A program egyik feladatát képezi az új nemzedékhez tartozó szuperszámítógép kifejlesztése, amely másodpercenként tízmilliárd művelet elvégzésére képes, s 2000-ig a KGST-orszá- gokban mintegy 200 ezer ipari robotot kell üzembe helyezni. A porkohászat, a félvezető alapanyagok, a polimerek és további új anyagok valamint technológiai eljárások kihasználása alapján lehetővé válik a munkatermelékenység és a hatékonyság gyors ütemű növelése, a hagyományos alapanyagok fogyasztásának csökkentése, s teljesen új feltételek alakulnak ki a termékek gazdasági és műszaki színvonalának emeléséhez. Különösen nagy jövő előtt áll a biotechnológiai eljárások kihasználása a termelésben. Ezek a módszerek a vegyiparban és az élelmiszer- iparban már a közeljövőben kifejthetik hatásukat a termelésre. A biotechnológiai eljárásokban óriási lehetőségek rejlenek az egészségügy számára a legkülönbözőbb betegségekkel szembeni harcban, valamint a környzeti feltételek javításában. Ezért országunk teljes mértékben és aktívan bekapcsolódott a komplex program megvalósításába. Arra törekszünk, hogy a megoldott feladatok minél gyorsabban érvényesüljenek a termelésben, s hogy ezáltal is elmélyüljön a termelési kooperáció és a gyártásszakositás, növekedjen a termelés hatékonysága, s megvalósuljanak a szükséges szerkezeti változások. A kooperáció és a szakosítás fejlesztésének nagy jelentőséget tulajdonítunk, főleg a gépiparban, annak érdekében, hogy csökkentsük termelésünk aránytalanul széles skáláját, amelyet nehezen lehet a szükséges műszaki színvonalon tartani. Tekintettel arra, hogy .a Szovjetunióval folytatott árucsere ágazatközi lehetőségei a hazánkba irányuló nyersanyag- és energiaszállítások stagnálása következtében lényegében kimerültek, s mivel szükség van az előnyös gazdasági együttműködés további fejlesztésére, arra törekszünk, hogy kiszélesítsük a szovjet gépipari termékek behozatalát, s a termelési skála beszükitése mellett növeljük a mi gépipari szállításaink sorozatnagyságát. Ez céltudatosabb beruházási politikát tesz lehetővé. A FONTOSSÁGI SORREND MEGVÁLASZTÁSA Elérkezett az idő, hogy a szocialista fejlődés reális szükségleteiből, a természeti erőforrások területén kialakult új viszonyokból, valamint az egész világgazdasági fejlődésből kiindulva szigorúan megválogassuk és szelektáljuk a termelési programokat. Az iparilag fejlett világban tapasztalható objektív irányzatok arra mutatnak, hogy a termelés és a gazdaság szerkezete kifejező mértékben változik, előtérbe kerülnek a legkorszerűbb tudományos ismereteket és a nagy szakmai tudást hasznosító termékek, s nélkülözhetetlen követelménnyé vált az olyan változásokra való rugalmas reagálás, amelyek a tudományos ismeretek és felfedezések gazdasági érvényesüléséből következnek. A legkifejezőbb példa erre a mikroelektronika, s annak bevezetése az emberi élet minden elképzelhető területén. Képletesen mondva a termelés bizonyos intellektualizálásáról van szó, arról, hogy nyersanyagokban nem nagyon bővelkedő országunk számára aránylag nagy előnyöket jelent az elért termelésiműszaki, szakképzettségi és életviteli színvonal. A gazdasági és tudományos-múszaki együttműködés fejlesztésének szükségessége és előnyössége megköveteli a KGST keretében folyó tevékenység és az együttműködési mechanizmus átalakítását, legyen szó akár az árakról, valutáris és jogi kérdésekről, szabványosításról, vagy pedig egyéb kérdésekről. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok új lehetőségeinek, a közös vállalatok és munkahelyek építésének. Aktívan részt veszünk ezeknek az új formáknak a fejlesztésében, amint azt a már aláírt megállapodások tucatjai, valamint a prešovi Robot közös vállalat és a nyitrai (Nitra) Közös Állattenyésztési laboratórium példái bizonyítják. Következetesen abból indulunk ki, hogy ezekkel az együttműködési formákkal a termelés hatékonyságának növelésére, s a tudo- mányos-múszaki haladás érvényesítésére kell törekedni. Az együttműködést nem korlátozzuk azonban csak a szocialista országokra, habár ennek van döntő jelentősége (külkereskedelmi forgalmunkban 75 százalékos arányt képviselnek). Az együttműködést főleg a szocialista irányzatú fejlődő országokkal, valamint a fejlett tőkés országokkal is fejleszteni akarjuk, a kölcsönös előnyösség alapján, a közös vállalkozásokat is beleértve. Elutasítjuk a különböző embargókat, amilyen például a COCOM által kifejtett tevékenység, amely arra irányul, hogy a szocialista országok ne jussanak korszerű technológiai eljárásokhoz. A gazdasági és tudományos-múszaki együttműködésben a kölcsönös megértés, a békés egymás mellett élés fontos eszközét látjuk. Ezért a bécsi tárgyaláson is olyan javaslatot terjesztettünk elő, hogy Prágában nemzetközi konferenciát tartsunk a gazdasági problémákról. Az intenzifikáció megvalósításában fontos szerepet játszik a beruházási politika, amely azonban gazdaságunk állandóan gyenge láncszemét képezi. A CSKP KB 5. ülése ezekre a kérdésekre is nagy figyelmet fordított. A beruházásokat a nemzetközi munkamegosztással összhangban döntő mértékben a termelési alap, főleg a gépipar korszerűsítésére és rekonstrukciójára, a csúcsszínvonalú technológiai eljárások bevezetésére, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésére, valamint az ökológiai és szociális problémák megoldására kell összpontosítanunk, az elavult termelési alap egyidejű felszámolása mellett. Ez számos alapvető intézkedést tesz szükségessé a fennálló fogyatékosságok felszámolására; jobban kell irányítani a beruházási folyamatokat, hogy az erre az ötéves tervidőszakra előirányzott beruházási eszközöket, csaknem 800 milliárd koronás terjedelemben hatékonyan használjuk ki. Nem engedhetjük meg az elavult termelési alapok újratermelését. Az intenzifikálás folyamatának és a hatékonyság növelésének elválaszthatatlan részét képezi a termékek minőségi fejlesztése. A rossz minőségű munka nem jelent egyebet, mint a nyersanyagokkal, az alapanyagokkal és az emberi munkaerővel való pazarlást. Jelentős gazdasági, de még nagyobb politikai és erkölcsi károkat okoz, a külföldi piacokon aláássa a termékeink iránt nehezen kiharcolt bizalmat. A fennálló fogyatékosságok (Folytatás a 4. oldalon) .9.7. v,:e. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllill
