Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-08 / 131. szám, hétfő
\ Országunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása napjaink forradalmi feladata (Folytatás a 3. oldalról) felszámolása érdekében a Népi Ellenőrzési Bizottságot rendkívüli jogkörrel ruházták fel az olyan vállalatok és szervezetek elmarasztalása terén, amelyeknél már hosszú ideje minőségi fogyatékosságok tapasztalhatók. Ez valóban rendkívüli intézkedés, amely megfelel a helyzet komolyságának. Ezeknek a problémáknak a megoldását, amelyeknek komoly gazdasági és politikai kihatásuk van, s amelyekhez hozzá lehet sorolni az állóalapok nem kielégítő kihasználását, az alacsony műszakszámot és a nem kielégítő munkatermelékenységet, nem lehet halogatni. SZILÁRD KAPCSOLATOK A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT KÖZÖTT Lényeges mértékben tökéletesítenünk kell a tudományos-kutatási alap tevékenységét is. Szerkezetét a döntő feladatokra kell irányítani, növelni kell az anyagi érdekeltséget az elért eredményekben, s meg kell erősíteni a termelés előkészítő szakaszait. A kutatást, a tudományt és a műszaki fejlesztést el kell látni a szükséges tudományos műszerekkel, auto- matizációs eszközökkel, s tökéletesíteni kell az információs rendszert. A tudományos ismeretek gyakorlati érvényesítése, a gyártmányfejlesztés és a technológiai fejlesztés érdekében széles körben ki kell építeni a racionalizációs műhelyeket. Sokkal nagyobb szerepet kap a főiskolákon összpontosuló tudomány és kutatás. A tudomány és a technika gyorsabb érvényesülése érdekében megfelelő formákat fogunk alkalmazni a tudomány és a termelés összekapcsolásában, ilyenek például a tudományos-termelési társulások, valamint a vállalatok és a kutatóintézetek közti gazdasági szerződések. Széles körben kihasználjuk a nemzetközi együttműködést a tudomány és a technika területén, főleg a szocialista országokkal, ahogy azt a komplex program lehetővé teszi. A gyors ütemű tudományos-műszaki fejlesztés fokozott követelményeket támaszt a tudósok, a kutatók és a fejlesztési dolgozók szakképzettségével szemben. Nagy figyelmet kell fordítanunk a fiatal dolgozók nevelésére, felelős beosztásokat kell rájuk bízni, az irányítási funkciókat is beleértve, s megfelelő gondoskodásban kell részesíteni a különösen tehetségeseket. Az emberek műveltségének, politikai és erkölcsi fejlettséggel alátámasztott magas fokú szakképzettségének óriási jelentősége van napjainkban. A tudomá- nyos-technikai forradalom a szakképzett emberekből álló munkacsoportok tevékenységének az eredménye. Ha aktívabban be akarunk kapcsolódni ezekbe a folyamatokba, rendelkeznünk kell ilyen emberekkel. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy alapvető mértékben javítanunk kell oktatási-nevelési rendszerünk munkájának a színvonalát. Egyúttal arról is szó van, hogy kidolgozzuk és bevezessük az ismeretek állandó kiegészítésének és a szakképzettség fokozásának a rendszerét, s nemcsak a tudományos-kutatási alap dolgozói számára. Napjainkban jelentős szerepet kaptak a természettudományok és a műszaki tudományok. Semmi esetre sem becsülhetjük le és nem hanyagolhatjuk el azonban a társadalomtudományok területét. Ezeknek az a feladatuk, hogy figyelmük középpontjába helyezzék az embert, annak szükségleteit, érdekeit és a társadalmi folyamatban elfoglalt helyét. Az alapiskolákon és az általános műveltséget nyújtó iskolákon megfelelő arányokról kell gondoskodni az oktatás műszaki, természettudományi és humán jellegű összetevői között. Igen, magas szinten képzett szakemberekre van szükségünk, de nem technokratákra, akik nem képesek megérteni a társadalmi viszonyokat azok teljes bonyolultságában, s akik számára idegenek az emberiség humanisztikus értékei, amelyek éppen a szocializmusban jutnak érvényre. A gyorsítási stratégia megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy kialakítsuk a szükséges gazdasági és társadalmi feltételeket az emberek aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztéséhez, az elért eredményekben, a gazdaságos, hatékony és jó minőségű termelésben való érdekeltségükhöz, ahhoz, hogy ne tűrjék el a fogyatékosságokat és növekedjen a társadalmi felelősségük. Az ehhez vezetó utat a szocialista demokrácia minden lehetőségének teljes kihasználása jelenti a társadalom életének minden területén. Ez a szocializmus erősítését szolgálja. Ebben az irányban számunkra is útmutatók az SZKP KB januári ülésének határozatai az átalakításról és a kádermunkáról. Mihail Gorbacsov elvtárs nemrégi lelkes fogadtatása, kinek a személyével jogosan hozzuk összefüggésbe a szocializmus megerősítéséért és a világbéke megszilárdításáért folytatott energikus törekvést, egyúttal azt is kifejezte, hogy egyetértünk az átalakítás irányvonalával, amelyet a Szovjetunióval együtt mi is megvalósítunk, s azzal a felhívással, hogy ne tétovázzunk, s a CSKP XVII. r kongresszusán elfogadott határozatokkal összhangban következetesebben járjunk el ebben az irányban. Habár az átalakítással kapcsolatos feladatok megoldásában a konkrét lépéseket és eljárásokat az egyes országok feltételeihez kell igazítani - ami tulajdonképpen a marxista-leninista forradalmi elmélet alkotó érvényesítésének egyik követelményét képezi -, a gyorsítást a jelenlegi időszakban a szocialista építés általános érvényű törvény szerűségének tartjuk. Amikor a változásokról és az átalakításról beszélünk, ez nem jelenti azt, hogy elutasítjuk a múltat, sót hogy lemondunk a szocializmusról. Éppen ellenkezőleg, a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek teljesebb kihasználásáról, a szocializmus elmélyítéséről van szó, annak érdekében, hogy sikeresen teljesítse a haladást és a humanizmust megtestesítő történelmi küldetését. Napirendre tűzhetjük eddigi tapasztalataink alkotó elemzését és általánosítását, a hibák és a tévedések leküzdését, félretehetünk mindent, ami elavult, s magasabb minőségi szintre emelhetjük azokat a pozitívumokat, amelyeket a szocializmus hetvenéves fennállása alatt elértünk. Ezt a folyamatot a párt határozata alapján indítottuk el, s a párt vezetése alatt valósítjuk meg, ami garantálja a sikeres végrehajtást. AZ ÁTALAKÍTÁSRA NEM LEHET PASSZÍVAN VÁRNI Tudatában vagyunk annak, hogy a fejlett szocialista társadalom építése és további fejlesztése együtt jár a régi és az új között fennálló ellentétek megoldásával. A szocializmus problémamentes fejlődésére vonatkozó elképzelések, amelyekkel ff a múltban találkozhattunk, ellentmondanak a valóságnak, mert a fejlődéshez tartozik a társadalomban felmerülő ellentétek leküzdése és megoldása is, éppen a társadalmi haladás érdekében. Ez a folyamat törvényszerűen megvalósul a párton belül is, amely nincs és nem lehet elszigetelve a társadalomtól. Teljes mértékben vonatkozik ez a gazdaságra is, ezért az intenzifikálás, a hatékony és magas minőségi színvonalú fejlesztés meggyorsítása érdekében gazdasági reformot készítünk elő. Társadalmunk már megismerkedett a reform alapelveivel. Az év végéig komplex dokumentumot dolgozunk ki. Egyúttal befejezéshez közelednek az állami vállalatokra vonatkozó törvényjavaslatot előkészítő munkák, amelyet megtárgyal majd a párt központi bizottságának az elnöksége és a kormány, s ezután nyilvános vitára terjesztjük. Az átalakítás a gazdasági irányításban érvényesülő demokratikus centralizmusból* indul ki. Arra irányul, hogy javítsa a központi irányítás színvonalát, kiszélesítse a vállalatok önállóságát, jogkörét és felelősségét a feladatok teljesítésében, a teljes önálló elszámolás, az önfinanszírozás és az önigazgatás alapján. Gazdaságunk természetesen továbbra is központilag és tervszerűen irányított szocialista gazdaság marad. Ha lemondanánk erről az alapelvről, ez azt jelentené, hogy a szocialista gazdálkodási módot megfosztanánk az egyik alapvető előnyétől. Meg kell azonban változtatnunk a központi irányítás formáit. Ez azt jelenti, hogy korlátozni kell annak direktív jellegét, a tervezési tevékenységben a célprogra- mos eljárásokra kell támaszkodni, tökéletesíteni kell a nyilvántartást és az ellenőrzést, s alapvető mértékben meg kell növelni a gazdasági szabályozók, a hosszú távra ható normatívumok, az áru- és pénzügyi kapcsolatok, valamint az értéktörvény szerepét Arról van szó, hogy mindaz, ami a társadalom számára előnyös, előnyös és vonzó legyen az egyes kollektívák és dolgozók számára is. Az átalakításhoz egyértelmű hatékonysági kritériumokra lesz szükség, amelyek lehetővé teszik a kollektívák és az egyének teljesítményének objektív értékelését a társadalmi szükségletek kielégítésében. Az átalakítás alapvető értelme az, hogy kialakítsuk a feltételeket, a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításához, s az életszínvonal további emeléséhez. A gazdasági élet természetéből következik, hogy a fogyasztók helyzetének a javulása együtt jár a termelőkkel szemben támasztott igények növekedésével. A vállalatok a jövőben nem számíthatnak tervmódosításokra, rendkívüli beruházási keretekre és juttatásokra, különböző kivételekre és engedményekre, amelyekkel elkendőzhetik rossz gazdálkodásukat. Ugyanakkor lehetőségük nyílik arra, hogy önállóan döntsenek a javadalmazás és a beruházások kérdéseiben, a szervezeti felépítés kialakításában, az értékesítés és az anyagellátás feltételeinek meghatározásában stb. A dolgozók javadalmazása közvetlenül függ majd a vállalatok gazdálkodási eredményeitől, hasznuk származik abból, ha jó eredményeket érnek el a társadalmi szükségletek kielégítésében, de az esetleges veszteségek kockázatát is viselni fogják. Ennek megfelelően ki kell szélesíteni az irányításban és a tervezésben, valamint a szocialista önigazgatásban való részvételüket, s fokozni kell a befolyásukat a vezető dolgozók kiválasztására. Az új irányítási és tervezési rendszer teljes mértékben a 9. ötéves tervidőszakban lép érvénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várakozhatunk rá. Ma az lenne a legnagyobb hiba, ha arra építenénk, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása egy bizonyos naptól kezdve automatikusan fog hatni, s önműködően fogja növelni a népgazdaság teljesítményét. Sajnos, valóban előfordulnak ilyen könnyelmű elképzelések és gyakorlati viszonyulások. Ez azonban alapvető tévedés és az ilyen hangulatok ellen határozott harcot kell folytatni. TÁMOGASSUK A GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK CÉLJAIT Az átalakítás sikere már mai munkánktól függ. Ez egyaránt vonatkozik az egyes intézkedések előkészítésében részt vevő vezető dolgozókra, tudósokra és szakemberekre, valamint a többi dolgozóra is és az egész közvéleményre. A párt szerveitől és szervezeteitől elvárjuk, hogy a vezető gazdasági dolgozók, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság tagjainak közreműködésével világosan megmagyarázzák a dolgozóknak az átalakítás értelmét, valamint azt is, hogy az új intézkedések milyen gyakorlati hatást fognak kifejteni, milyen lehetőségeket eredményeznek Az embereknek pontosan tudniuk kell, hogy mi vár rájuk, hogy támogathassák az átalakítást. Ezért a gazdasági mechanizmus átalakításának politikai és tárgyi előkészítése napjaink kulcsfontosságú feladata, melynek teljesítése alapvető mértékben kihat az új intézkedések gyakorlati érvényesítésére. Bármilyen sikeres tevékenység fontos feltétele a fegyelem, a szervezettség, a rendetlenségek elmarasztalása, az érdemekhez igazodó javadalmazás, valamint a negatív jelenségekkel szembeni harc a CSKP KB Levele szellemében, ami a termelés területére kiemelten vonatkozik. Ezek olyan kérdések, amelyek megoldása teljes mértékben a vezető gazdasági dolgozók és a dolgozókollektívák hatáskörébe tartozik, s amelyek kialakítják a szükséges feltételeket az átalakítás végrehajtásához, a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításához. A feladatok sikeres teljesítésében nagyon fontos szerepet játszik az emberek kezdeményezése. Nagyra értékeljük, hogy ez éppen a nagy októberi forradalom 70. évfordulójának, valamint a dolgozó nép 1948-as februári győzelme 40 évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozik. Arra van szükség, hogy ez a kezdeményezés az intezifikálás döntő feladatainak a teljesítésére irányuljon, ahogy azt a Szakszervezetek Központi Tanácsának a felhívása is tartalmazza. A vezető gazdasági dolgozóktól elvárjuk, hogy bizonyítani fogják politikai és szakmai fejlettségüket, s azt, hogy helytállnak a jelenlegi időszak valóban forradalmi feladatainak teljesítésében. Munkájukat ennek megfelelően kell értékelni, s a fogyatékosságokból le kell vonni a következtetéseket. Történelmi jelentőségű feladatokat teljesítünk, s az átlagosság színvonalával nem jutunk előbbre. Abból indulunk ki, hogy a gyorsítás és az átalakítás nem korlátozódik csupán a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésére. Amint azt Vlagyimir lljics Lenin kifejtette, még gyakran kényszerülünk arra, hogy befejezzük, átformáljuk, vagy elölről kezdjük a munkánkat. A termelőerők és a kultúra fejlesztésében megtett lépésekkel együtt a társadalmi rendszert is át kell alakítani. A gyorsítás stratégiájának megvalósításához minőségi változásokra van szükség a társadalmi élet minden területén, az ideológiai munkában és propagandában, a kultúrában, a szolgáltatások, az iskola- és az egészségügy területén, a társadalmi szervezetek és a tömegtájékoztató eszközök tevékenységében, s a nemzetközi kapcsolatokban. A gyorsítás stratégiáját csak úgy valósíthatjuk meg, ha következetes harcot folytatunk az új gondolkozásért, a meg- szokottság, a merevség és a konzervativizmus ellen, ha szabad teret biztosítunk az emberek aktivitásának és alkotó- készségének kibontakoztatásához, akik munkahelyük gazdáiként személyes felelősséget fognak érezni az egész társadalom fejlődéséért. NAGYOBB JOGOK, NAGYOBB FELELŐSSÉG A gyorsítás, amint azt Gorbacsov elvtárs hangsúlyozta, objektív módon függ a demokrácia elmélyítésétől, amely elválaszthatatlan a szocializmustól, s melynek elhanyagolása fékezi a szocialista fejlődést. Mert mi mást jelent a szocialista önigazgatás, ha nem a nép hatalmát? Ezt nem érhetjük el másként, csak azzal, hogy rendszeresen kialakítjuk a feltételeket az emberek széles körű részvételéhez a munkahelyi kollektíva életére, a lakóhelyi és az országos viszonyokra vonatkozó döntésekben. A szocialista demokrácia elválaszthatatlan feltételét képezi a szociális igazságosság alapelveinek érvényesítése, főleg az érdemekhez való igazodás a javadalmazásban. Mindenkinek munkájának mennyisége és minősége szerint, ilyen a javadalmazás fő alapelve a szocializmusban. Minden állampolgár életszínvonalának összhangban kell lennie azzal, hogy milyen munkát végzett a társadalom javára. Jól tudjuk, hogy ezen a téren jelentős fogyatékosságaink vannak. Ezektől csak úgy szabadulhatunk meg, ha energikusan járunk el mindenkivel szemben, aki csak élősködni akar a társadalom rovására. Legyen bátorságunk a jó munkát jól megfizetni. Igen, ez nem megy konfliktusok nélkül, ennél kényelmesebb dolog belenyugodni az igazságtalan, de békés egyenlősdibe. Az ilyen elnéző magatartás azonban az átlagosság és a felületesség malmára hajtja a vizet, nagy károkat okoz nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom erkölcsi állapotában is. A szocialista demokrácia abban rejlik, hogy széles körben ki kell használni a dolgozók kollektív képességeit, a sokoldalú tájékoztatást, a problémákra vonatkozó vitákat, s érzékenyen kell reagálni az állampolgárok észrevételeire. A szocialista demokrácia azonban nem jelenthet önkényes hozzáállást mindenhez és mindenkihez. Rendet és fegyelmet is jelent, a szocialista törvényesség védelmét, a becsületes állampolgárok védelmét az olyan negatív, a szocializmustól idegen jelenségekkel szemben, amilyen a megvesztegetés, a közvagyon fosztogatása, a szolgálati beosztással való visszaélés, a bürokrácia, a pöffeszkedó, fölényeskedő magatartás az emberekkel szemben, a gazdasági eredmények torzítása, de a részegség is, a közrend és a munkafegyelem megsértése. Ez elsősorban az erre illetékes szervek és intézmények feladata. Tevékenységüket azonban olyan társadalmi légkörben kell megvalósítani, amely nem tűri el a haladásunkat fékező jelenségeket. Ebben az értelemben a negatív jelenségekkel szembeni harc az egész társadalom, minden állampolgár közös feladata. A PÁRT HALAD A VÁLTOZÁSOK ÉLÉN A szocializmus építésében és a válságos időszakban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sikereink alapvető feltételét minden esetben a marxista-leninista tanításhoz igazodó kommunista párt képezte. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa előtérbe helyezte pártunk munkájának tökéletesítését, vezető szerepének elmélyítését. Az átalakítás új követelményeket támaszt pártunk munkájával szemben. Arra van szükség, hogy minden szervezetben az elvtársi együttműködés, a kommunista elvszerüség és igényesség légköre uralkodjon. , Ezért gondoskodni kell a párton belüli demokrácia állandó elmélyítéséről, a döntések kollektív jellegéről, s támogatni kell a bírálat és az önbírálat fejlesztését. Ez képezi pártunk és az egész társadalom egészséges fejlődésének alapvető garanciáját. Az olyan kollektívában, amely nem nyújt elegendő teret a bírálathoz és az önbírálathoz, nem alakulhat ki az alkotó törekvés, az elvtársi együttműködés és az elégedettség légköre, hiányoznak a feltételek a káderek fejlődéséhez és az igazságos javadalmazáshoz. Arról van szó, hogy nem elég csupán hangoztatni a bírálat és az önbírálat jelentőségét, hanem annak gyakorlattá kell válnia minden alapszervezetben és pártcsoportban, mert ezek képezik a dolqozókollektivák politikai magvát. A pártszervezetekben megnyilvánuló kedvező politikai és erkölcsi viszonyok megalapozzák az egészséges kapcsolatokat a dolgozók egész kollektívájában, s növelik az egyének elkötelezettségét. Itt alakult ki az embereknek a munkához való új viszonyulása, a kollektíva eredményeiért, a védjegy és a gyár becsületéért érzett büszkeség. A bírálat és az önbírálat fejlesztésének, az ellentmondások idejében való feltárásának és megoldásának alapvető feltétele a párton belüli demokrácia fejlesztése. Ennek valóban elvi jelentősége van. Elsősorban a pártban, annak szerveiben kell kibontakoztatni a szabad véleménycserét, az optimális utak keresésére irányuló vitát. A pártnak, mint a jövő társadalmát ábrázoló közösségnek példát kell mutatni a szocialista demokrácia fejlesztésében és érvényesítésében. A párt alapszervezetei nem engedhetik meg, hogy a bírálat válasz nélkül maradjon, s hogy a felelős dolgozók ne oldják meg a problémákat. Ennek elhanyagolása elnyomná a kezdeményezést, s ilyen luxust nem engedhetünk meg magunknak. Ezért szigorúan kell eljárni azokkal szemben, akiknek nincs „fülük" az indítványok és a bírálatok meghallgatására. Azért beszélek erről részletesebben, mert ez napjaink egyik kulcsfontosságú kérdését képezi olyan vonatkozásban, hogy szilárduljon a dolgozóknak a párt, az állami és a gazdasági szervek iránt érzett bizalma. A párttagoknak élen kell járniuk a társadalmi szükségletek biztosításával kapcsolatos problémák feltárásában és megoldásában. A központi bizottság megköveteli a párt szervezeteitől és szerveitől, hogy következetesen érvényesítsék ellenőrzési jogukat, s ne forgácsolják szét az erőiket a gazdasági és állami szervek, intézmények illetékességének helyettesítésével, hanem teljes mértékben a politikai vezetés feladatait lássák el. Ehhez tartozik a káderek helyes kiválasztása, felkészítése és elhelyezése is. Mindenről az emberek döntenek. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mindenki a képességeinek és ismereteinek megfelelő beosztásba kerüljön. A tapasztalt és bevált elvtársak mellett fiatal dolgozókat kell felnevelni, akik képesek lesznek vezető beosztások ellátására, pártonkívülie- ket is beleértve. Az átalakítás feltételei között a pártnak nem új szavakra és új határozatokra, hanem tettekre van szüksége. Ennek megfelelően nagyobb igényeket kell támasztani a káderekkel szemben, s objektiven kell értékelni a munkájukat, annak társadalmi hasznossága szerint, s gondoskodni kell szakképzettségi színvonaluk állandó emeléséről. Ahhoz, hogy tovább haladhassunk Október útján, s megvalósíthassuk a gazdasági és szooiális fejlődés meggyorsításának irányvonalát, elsősorban békére van szükségünk. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békejavaslatai komplex intézkedéseket tartalmaznak a nemzetközi biztonság általános rendszerének kialakítására, az atomfegyverektől mentes világ létrehozására. A világ közvéleményének döntő többsége támogatja ezeket a javaslatokat. További lépést jelentett ebben az irányban a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nemrég tartott berlini ülése. Az itt elfogadott dokumentum a Varsói Szerződés tagországainak katonai doktrínájáról, valamint a közleményben ismertetett javaslatok újabb bizonyítékot nyújtottak a szocialista országok katonai politikájának békés és tisztán védelmi jellegéről. A szocializmus világos távlatokat nyújt az emberi civilizáció további fejlődése számára. A nagy októberi szocialista forradalom hagyatékát elsősorban úgy értelmezzük, mint felhívást az energikus alkotó munkára, a következetes előrehaladásra. Vállvetve haladunk leghübb barátunk, a Szovjetunió oldalán. Ebben látjuk a szocialista Csehszlovákia további sikeres fejlődésének a zálogát. A marxizmus-leni- nizmus tanításához igazodva haladunk előre, nem mint a szovjet jelenkor pasz- szív, de lelkes figyelői, hanem mint az SZKP és a szovjet nép aktív szövetségesei a szocialista világközösség tekintélyének és vonzerejének növeléséért folytatott forradalmi harcban. Az SZKP Központi Bizottságának a nagy októberi forradalom 70. évfordulója alkalmából a szovjet néphez intézett felhívása hangsúlyozza, hogy a Nagy Október ma is tovább folytatódik. Ezek nagyon kifejező szavak. A gyorsítás stratégiája és a társadalmi élet átalakítása nem egyéb, mint a hűség kifejezése az októberi forradalom és Lenin eszméi iránt, a leninizmus érvényesítésével, alapelveinek a jelenlegi feltételek közötti kibontakoztatásával. Ebben rejlik napjaink forra- dalmisága. (A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsolatban 1987. június 2-án rendezett szemináriumon elhangzott előadásból). Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ÚJ szil 4 1987. VI. 8
