Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-04 / 128. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1987. VI. 4. Megnyílt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 73. konferenciája A szocialista országok a tárgyszerű együttműködést szorgalmazzák Az utóbbi hetekben a nyugati országokban megszaporodtak a munka­helyek megszüntetése és az igazságtalan szociálpolitika miatti sztráj­kok. A brit kabinet például a közelmúltban újabb szakszervezetellenes törvényjavaslatot terjesztett elő, amely nehezítené a sztrájkok meghirde­tését, és támogatná a sztrájktörőket. Képünkön: a rotterdami (Hollan­dia) kikötőmunkások tiltakoznak amiatt, hogy a vezetőség ismét több száz dolgozót akar az utcára küldeni. (Reprodukció - ČSTK) TALÁLGATÁSOK A LÉGTÉRSÉRTÉS KÖRÜLMÉNYEIRŐL így próbálták provokálni a Szovjetuniót Túl sok a „véletlen“ egyebeesés (ČSTK) - A genfi Nemzetek Palo­tájában szerdán megkezdődött a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 73. konferenciája. A tanácskozáson a szervezet 150 tagállamának kor­mányai, szakszervezetei és munka­adói képviseletében mintegy 2 ezer küldött vesz részt. A csehszlovák küldöttséget Miroslav Boďa szövet­ségi szociális és munkaügyi minisz­ter vezeti, tagjai: Viliam Kožík, az SZKT titkára és Jozef Cigánik, a csehszlovák kereskedelmi és ipari kamara alelnöke. A június 24-ig tartó konferencián a dolgozók szociális és jogi helyze­tével összefüggő kérdések széles (ČSTK) - Új-Zéland elutasította azt a francia javaslatot, hogy a veze­tő nyugati hatalmak részvételével tartsanak értekezletet, amelyen a Csendes-óceán térségét érintő kérdésekben „egységes“ politikát dolgoznának ki. David Lange kor­mányfő a dél-csendes-óceáni ügyekkel megbízott francia államtit­kárral tartott wellingtoni találkozója után kijelentette, egy ilyen konferen­Történelmi jelentőségű szerződés (ČSTK) - Tegnap volt 15 éve annak, hogy életbe lépett a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi szerző­dés, amelyet a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország írt alá. A dokumentum jelentős mérték­ben hozzájárult az európai helyzet javításához. Meggyőzően bizonyí­totta, hogy a kellő jóakarat mellett még a legbonyolultabb kérdésekben is kölcsönösen elfogadható megál­lapodást köthetnek az érdekelt ál­lamok. A Szovjetunió következetes bé­kepolitikájához hűen maradéktala­nul megtartja a rendkívül fontos nemzetközi dokumentum szellemét és betűjét. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség az évfordulóval kapcso­latban hangsúlyozta, hogy ez vi­szont nem mondható el a nyugati hatalmakról, szívesen mellőznék a szerződés alapcikkelyét, amely ki­mondja: Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak, s nem is tartozik az NSZK irányítása alá. A nyugati or­szágok hallgatólagos beleegyezé­sével, néha közvetlen támogatásá­val is, Bonn nemegyszer tett kísérle­tet arra, hogy megváltoztassa Nyu­gat-Berlin különleges politikai státu­sát. A nyugatnémet politikusok úgy szeretnének bánni a várossal, mint­ha az NSZK egyik tartományáról lenne szó. Ezt bizonyítja az is, hogy a bonni politikai pártok, parlamenti csoportok törvényellenesen ott tart­ják üléseiket, s Nyugat-Berlinben van néhány nyugatnémet kormány- intézmény székhelye. Ezek a kö­rök ignorálják a város nemzetközi jogi helyzetét, s külföldi vendégeket fogadnak ottani,.rezidenciájukban“. Az NSZK vezető politikusai ezen túlmenően nyugat-berlini tartózko­dásukat arra használják ki, hogy demonstrálják: nem értenek egyet a második világháború utáni realitá­sokkal. A közelmúltban Kohl kancel­lár ottjártakor kijelentette: „Nyugat- Berlin a nyitott német kérdés szim­bóluma“. Az ilyen akciók aláássák a négy­hatalmi szerződés alapjait, élezik az európai helyzetet és veszélyeztetik Nyugat-Berlin békés jövőjét. körét vitatják meg. A tanácskozás napirendjén szerepel továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a szervezet végrehajtó szerve) főigaz­gatójának jelentése a dél-afrikai apartheid-politikáról szóló nyilatko­zat teljesítéséről. A küldöttek megvi­tatják azt is, hogyan hajtják végre a szervezet korábbi ajánlásait és határozatait. Négy éves szünet után a konfe­rencián részt vett a lengyel küldött­ség is. Ismeretes, Lengyelország az elmúlt években azért nem vehetett részt a szervezet munkájában, mert az NMSZ durván beavatkozott az or­szág belügyeibe. Ez az első ilyen tanácskozás a szervezet alkotmányának módosí­tása óta. A tanácskozásnak meg kellene mutatnia, mennyire képesek a szervezeten belüli konzervatív erők megérteni a jelenlegi realitáso­kat és felhagyni a szocialista orszá­gokkal szembeni megkülönbözte­téssel. A szocialista államok min­dent megtesznek azért, hogy a kon­ferencia a tárgyszerű együttműkö­dés jegyébeQ^végezze munkáját. A szervezet tevékenységének de­mokratizálása érdekében közös ha­tározati javaslatot dolgoztak ki. cia csak a politikai labilitás receptjét dolgozhatná ki. Diplomáciai források szerint a konferencia összehívásával Párizs arra törekszik, hogy elismertesse az Üj-Kaledónia és Polinézia nagy ré­sze feletti gyarmati jogát. A francia államtitkár egyébként elmondta: ja­nuárban George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott megbe­szélést a kérdésről, s a párizsi indít­vány iránt Washington „megértést“ tanúsít. A konferencián a javaslat szerint az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zé- land és Japán venne részt. Az új-zélandi miniszterelnök és a francia államtitkár találkozója az első ilyen magas szintű kétoldalú megbeszélés volt azóta, hogy Auck­land kikötőjében két évvel ezelőtt francia ügynökök elsüllyesztették a Rainbow Warrior nevű hajót, xxx A párizsi kormány úgy döntött, hogy a Csendes-óceán déli térségé­ben francia egyetemet létesítenek. Célja az lesz, hogy a francia nyelvet és kultúrát terjessze. • Székhelye Francia-Polinézia közigazgatási központja, Papeete kikötőváros lesz. Ezzel a tervvel 1985-ben Mit­terrand francia államfő állt elő. Franciaország ezzel is szeretné megőrizni befolyását a térségben. (ČSTK) - Az NSZK sajtója általá­ban az olcsó szenzációk szellemé­ben foglalkozik a szovjet légtér meg­sértésével, amit Mathias Rust nyu­gatnémet állampolgár követett el sportrepülőgépével. Megjelentek azonban már olyan cikkek is, ame­lyek felvetik az incidens esetleges hátsó szándékait. Felteszik a kér­dést: valóban nem volt szándékos a légtérsértés, vagy előre eltervelt akcióról van szó? A CDU-hoz közel álló Reinisch Post napilap azt írja, Moszkvában most vizsgálják, nem állt-e valaki a nyugatnémet pilóta mögött, nem lett-e a fiatalember egy nagyobb horderejű terv könnyelmű áldozata. A kérdés felvetésének egyik oka, hogy a légtérsértés időben egybee­sett két fontos politikai eseménnyel: a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének berlini ülé­sével és az atomháborúellenes or­vosmozgalom moszkvai, 7. kong­resszusával. Joggal várták, hogy ezek az események nagy visszhan­got váltanak ki, ehelyett a nyugati tömegtájékoztató eszközök figyel­mének középpontjába Mathias Rust került. A lap azt a feltételezést sem veti el, hogy - mivel a Nyugaton nőtt a Szovjetunió iránti bizalom - az enyhülés ellenségei megpróbálták kiprovokálni a Szovjetuniót katonai eszközök bevetésére a határsértő­vel szemben. Ez bizonyára felhábo­rodást váltott volna ki a közvéle­mény körében, elszigetelte volna a Szovjetuniót és akadályozta volna a genfi leszerelési tárgyalásokat. Nagyon sok a tisztázatlan körül­mény ebben a históriában. A nyu­gatnémet tömegtájékoztató eszkö­zök közölték, hogy Rust kalandjában egy „útitársnó" is részt vett, de a „titokzatos ismeretlenről“ azóta semmi hír. Az NSZK és más nyugati országok televíziói egymással ver­sengve közvetítik a leszállásról „egy turista“ által készített filmet. Az Augsburger Allgemeine napilap sze­rint azonban a film kitűnő minőségű, nehéz elhinni, hogy a leszállás szín­helyén teljesen véletlenül tartózko­dott volna egy hivatásos operatőr. Figyelmet érdemel az a körül­mény, hogy bizonyos nyugatnémet körök kitartóan állítják: véletlen ha­társértésről, nem pedig kémkedésről vagy provokációról van szó. Jellem­ző a bonni hadügyminisztérium rea­gálása is. Peter-Kurt Würzbach, a hadügyminisztérium parlamenti ál­lamtitkára kijelentette: Rust repülése azt bizonyítja, hogy a légierő tagjait meg kell tanítani az alacsony repü­lésre. Eközben a hamburgi Stern hetilap megállapodást kötött a pilóta szülei­vel az incidensről szóló anyagok kizárólagos közléséről. Rust apja ar­ról nem nyilatkozott, hogy mekkora összeget fizetett ezért a Stern. Emlí­tésre méltó, hogy a kölni Express napilap nyomban az incidens után idézte Rust szüleit: „Ez az egész história nem az ő érdeme." (ČSTK) - Jugoszlávia Brioni szi­getén tegnap megkezdődött Algéria, Egyiptom, Jugoszlávia, Ciprus, Li­banon, Líbia, Málta, Marokkó, Szíria és Tunisz külügyminisztereinek két­napos konferenciája. A tanácskozá­son részt vesznek a PFSZ, valamint Zimbabwe képviselői, ez utóbbi az el nem kötelezett országok soros elnö­ke. A megbeszéléseken a Földközi­Brit választási kampány A Labour ledolgozza hátrányát? (ČSTK) - A kulcsfontosságú vá­lasztási körzetekben tartott legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutat­ják, hogy a június 11-re kiírt parla­menti választások előtt az ellenzéki brit Munkáspártnak sikerült csök­kentenie a kormányzó konzervatí­vok előnyét. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a 650 tagú alsó­házban az eddigi 144 mandátumos többséggel szemben Thatcher párt­jának többsége csak 22 mandátu­mos lenne. A BBC televíziós társaság esti hírprogramja számára készített fel­mérésben a megkérdezettek 40 százaléka adta szavazatát a konzer­vatívokra, 35 a Munkáspártra, 23 százalék pedig a szociáldemokraták és liberálisok koalíciójára. Megyfi- gyelők szerint azonban ez az ered­mény nem feltétlenül tükrözi az or­szágos arányokat, de mégis jelen­tős, mert a közvélemény-kutatást azokban a választási körzetekben tartották, melyekben 1983-ban na­gyon szoros eredmények születtek. A két hete beindult választási kampány óta ez volt a 10. közvéle­mény-kutatás. Valamennyi Thatcher győzelmét jósolja, de sokkal kisebb többséggel, mint amilyennel eddig rendelkezett. Tivari Moszkvában (ČSTK) - Marajan Datt Tivari indiai külügyminiszter tegnap a szovjet főváros­ba érkezett, s részt vesz a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottságá­nak ülésén. Halálos ítélet (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Bírósága golyó általi halálra ítélte Karimovot, az Üzbég KP bu- harai területi bizottságának volt első titkárát. A bíróság megállapította: Kari­mov felelősségteljes szolgálati be­osztásával visszaélt, s rendszere­sen nagy összegű hálapénzt foga­dott el sok funkcionáriustól és ő ma­ga is több személyt fizetett le. Tör­vénytelenül szerzett vagyonát elko­bozták. A Karimovot megvesztege­tő, illetve az általa megvesztegetett személyek egy részét már korábban elítélték. A többi esetet az ügyész­ség vizsgálja. tenger térségének helyzetét, a béke és biztonság erősítésének, s a Kö- zel-Kelet békés rendezésével foglal­kozó nemzetközi konferencia össze­hívásának lehetőségeit tekintik át. Megvitatják a gazdasági együttmű­ködés bővítését is. A tárgyalások eredményeit tartalmazzák azok a zá­ródokumentumok, melyeket előre­láthatóan ma írnak alá. Lezárult a „lyoni hóhér“ perének egy fontos szakasza Meghatottság és szörnyülködés a tárgyalóteremben (ČSTK) - A lyoni Barbie-per egyik legjelentő­sebb szakasza ért véget kedden: befejeződött a tanúk kihallgatása 44 izieu-i zsidó gyermek elrablása és legyilkolása ügyében. Utolsóként az auschwitzi gázkamrákban odaveszett két gyer­mek anyja, illetve Elie Weisel Nobel-díjas író tett vallomást. A lyoni igazságügyi palota nagytermében a meghatottság és a szörnyülködés pillanatai váltogatták egymást, amikor a tanúk azt írták le, hogy Klaus Barbie irányításával hogyan bántak a nácik az izieu-i árvákkal. A jelenlevőkre a leg­nagyobb hatást talán Edith Klebinder vallomása tette. Ez az asszony látta a gyerekeket utoljára, közvetlenül az előtt, hogy a gázkamrába kísérték őket. Ő mondta el a következő esetet is: Az egyik nap új „szállítmány“ érkezett a haláltáborba, a csoportot egyenesen a gázkamrák felé vezet­ték. Az egyik nő felismerte közöttük édesanyját és két gyermekét. Az egyik őr lába elé vetette magát és könyörgött, mentse meg őket. Azt válaszolta neki: „Amíg maga itt hever a lábam előtt, ők már ki is repültek a kéményen ke­resztül“. Az ilyen vallomások hallatán a teremben síri csönd uralkodik. A tanúknak rendszerint senki sem tesz fel kérdést, még Barbie ügyvédje sem. A tanúvallomások tartalma túl meggyőző ahhoz, hogy a tanúkat kérdésekkel zavarják. Barbie, a „lyoni hóhér“ vádlóinak köre egyéb­ként egyre bővül. Hétfőn Jeanne Larat asszony adott 4>e ellene keresetet, mert 1943 júniusában letartóztatta bátyját, Bruno Laratot, s koncentráci­ós táborba küldte, ahol meg is halt. Ha a lyoni ügyész elrendeli a vizsgálatot ebben az ügyben, a most folyó pert újabb tárgyalás követhetné. Ez sem lenne kevésbé érdekes, ugyanis azt kellene kiderítenie, milyen körülmények között vették őrizetbe a francia ellenállási mozgalom vezetői­nek egy csoportját, köztük Jean Moulint, az Ellenállás Országos Tanácsának elnökét. Larat asszony már a most folyó per elején kérte, hogy keresetét csatolják a vádirathoz, Cerdini bíró, az ítélőszék elnöke azonban elutasí­totta. Ismeretes, Moulin és társai titokzatos halá­lának körülményeit az ötvenes években már több tárgyaláson vizsgálták, de nem derítették ki. Az ügyet 20 év elteltével lezárták, mivel elévült. A párizsi illetékes bíróság azonban az emberi­esség elleni bűncselekmény fogalmának új ma­gyarázatáról hozott döntést, s így lehetővé válik, hogy Larat halálát ebbe a kategóriába sorolják. Nem lenne szó már „letárgyalt ügyről“ sem, mivel az említett perek az ötvenes években kizárólag Moulinnel foglalkoztak. Tehát ha sor kerülne újabb bírósági tárgyalásra, ismét a köz­vélemény figyelmének középpontjába kerülne Az izieu-i gyerekek deportálásának ügyében Lucien Favet földműves volt a koronatanú. (Képünkön). (Telefoto-ČSTK) a francia antifasiszta ellenállás egész vezetősé­gének elárulásával összefüggő szégyenletes botrány, amelyről Franciaországban bizonyára sokan szeretnének inkább megfeledkezni. CSENDES-ÓCEÁNI KÉRDÉSEK Új-Zéland elutasítja a párizsi mintájú „egységes“ politikát Külügyminiszteri konferencia A Földközi-tenger térségének békéjéről Békemegmozdulások Japánban (ČSTK) - Tokióban és több japán vá­rosban nagyszabású tüntetésekre került sor, melyekkel a Hirosima és Nagaszaki felhívása elnevezésű, a nukleáris fegy­verek tilalmát követelő háromnapos alá­írásokat gyűjtő kampányt támogatták. Az atom- és hidrogénfegyverek tilal­máért küzdő mozgalom által rendezett akció célja, hogy mozgósítsa a japán közvéleményt a nukleáris veszély elleni harcba, s létrehozza a háborúellenes erők egységfrontját.

Next

/
Thumbnails
Contents