Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-04 / 128. szám, csütörtök

Antonín Kapek elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Az ülés rendkívül fontos eredményé­nek kell tekinteni a Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínájáról szóló történelmi jelentőségű dokumentum jóvá­hagyását. Szocialista társadalmunk fejlesztésé­nek meghatározó feladata a XVII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtá­sában a politika, a gazdaság, a kultúra terén és társadalmunk életének minden területén ma az, hogy kidolgozzuk és elsajátítsuk az olyan utakat és munka- módszereket, amelyek a gyakorlatban el­vezetnek országunk eredményes fejlesz­téséhez, és minőségileg magasabb szint­re emelik a társadalom fejlődését és a dolgozók szükségleteinek kielégítését. A kezdeményezés, az aktivitás, az alkotó hozzáállás, a nagyfokú felelősség- tudat és az öntudatos fegyelem a szocia­lizmus legnagyobb értékei közé tartozik. A megismerés, a tapasztalatok és a tudo­mány széles körű felhasználásával együtt egyúttal további fejlődésének legnagyobb forrásai közé soroljuk őket. Teljes követ­kezetességgel tudatosítanunk kell, hogy ha el akarjuk érni céljainkat, akkor támo­gatnunk kell az alkotó munkát, növelnünk kell társadalmi súlyát, és sokoldalúan meg kell becsülnünk mint a szocializmus tökéletesítésének kulcsfeltételét. A párt ezt az emberek kimeríthetetlen alkotó potenciálja továbbfejlesztése és széles körű felhasználása fő feltételének tekinti. E célok elérésére fordítjuk az azzal kapcsolatos erőfeszítéseinket, hogy szo­cialista rendszerünk a társadalmi szerve­zettség legkorszerűbb formáját vegye fel, s hogy maximálisan éljünk humánus vol­tával. És éppen ezekre a célokra és feladatokra gondoltak a CSKP Központi Bizottságának 5. ülésén, amely számos feladatot és intézkedést hagyott jóvá a szocialista demokrácia és önigazgatás továbbfejlesztésével, a nyilvánosság tájé­koztatásának s a bírálatnak és az önbirá- latnak a kiterjesztésével, valamint a fe­gyelem és a rend megszilárdításával kap­csolatban. Mindez elválaszthatatlan a kul­turális színvonal emelésétől, valamint a képzettség és a műveltség növelésétől. Ezért őszintén örülünk annak, hogy egész társadalmunkban egyre meggyő­zőbben érvényesül az a felismerés, mi­szerint a XVII. pártkongresszuson a gyor­sításról hozott határozatok végrehajtásá­nak és a szocializmus fejlesztése maga­sabb minőségére való áttérésnek fő esz­köze a társadalmi tevékenység minden szférájában végrehajtott átalakítás. Eb­ben a felismerésben nagyon soKat segí­tettek az SZKP KB januári plenáris ülésé­nek határozatai, amelyek a szovjet kom­munistákat az átalakítás elméletével vér­tezték fel, és amelyeket problémáink megoldásának viszonylatában is fontos mérföldkőnek tartunk számon országunk átalakításával kapcsolatos koncepció - amelyet a CSKP KB 5. ülése szüksé­gesnek nevezett - kialakításában. Igen, mindez teljes összhangban áll tanítá­sunkkal, a marxizmus-leninizmus alapítói örökségének következetes megvalósítá­sával, s arról szóló következtetéseikkel, hogy a szocialista társadalom nem egy­szer s mindenkorra kész dolog, hanem más társadalmi rendszerekhez hasonlóan állandó változásában és átalakulásában kell értelmezni. A XVII. pártkongresszus óta eltelt egy év folyamán lényeges haladást értünk el a szociális és a gazdasági fejlesztés fő irányainak, a 8. ötéves tervnek és a többi területen kitűzött feladatoknak a megvaló­sításában. Ebben az időszakban fokoza­tosan és intenzíven tudatosítjuk az átala­kításnak, amely utat tört, a mélységét és szükségszerűségét; erről az útról már nem lehet letérni, sót visszatérni sem ahhoz, ami már elavult. Ebben az idő­szakban egyre mélyebben megértjük azt, hogy a változások nem lehetnek az adott helyzeten eszközölt kisebb javítások, részleges módosítások. Vonatkozik ez minden területre, így kulturális életünkre is. Dolgozóink döntő többsége támogatja az így értelmezett átalakítást, amelynek távolról sem csak a gazdasági mechaniz­mus átalakítása a célja, hanem a szocia­lizmus fejlesztésének forradalmian új mi­nősége. Ez Mihail Gorbacsov elvtárs nemrég lezajlott csehszlovákiai látogatá­sa során is megnyilvánult. Természetesen- nem tagadhatjuk, hogy az átalakítást támogató hangok kö­zött lehetnek és néha vannak is hamis hangok, amelyek a problémák elégtelen megértésének, a leegyszerűsített gondol­kodásmódnak a megnyilvánulásai, amint ezt önök is jól tudják. Az ilyen hangokat ki kell küszöbölni, mégpedig az erejüknek és jelentőségüknek megfelelő mértékben. Hiszen hamis hangú énekest egyetlen karmester sem hajlandó vezényelni, és az együttes sem túri meg. Naivak len­nénk, ha lebecsülnénk belföldi és külföldi eszmei ellenségeink arra irányuló törek­vését, hogy az átalakítást népünk és a szocializmus érdekeivel ellentétben használják fel. De ez sem adhat okot arra, hogy feladjuk a társadalmunk lényeges tökéletesítésével kapcsolatos szándé­kunkat. Éppen ellenkezőleg, annál na­gyobb mindannyiunk, a párt-, a társadal­mi, a gazdasági és az állami szervek felelőssége az átalakítás pozitív program­jainak az irányítás minden szintjén, a tár­sadalmi tevékenység minden területén való lebontásáért, és mindenekelőtt a pártszervek vezetésével történő meg­valósításáért. A kongresszusi határozatok végrehaj­tásának legfontosabb célja a gazdaság fejlesztése és szükséges növekedési üte­mének elérése, elsősorban a fejlesztés minőségi és intenzifikálási tényezőinek mozgósítása útján. Jól ismerjük a korsze­rűsítésre, a jó minőségre, a hatékonyabb kivitelre, a termelési szükséglet lényeges csökkentésére és a beruházási tevékeny­ség gazdaságosságára való orientáció jelentős és még mindig kihasználatlan tartalékait. A tudományos és a műszaki eredmények gyorsabb érvényesítésének szükségességéről nemrég a központi bi­zottság 5. ülése tanácskozott. Ez kulcs- fontosságú probléma, amellyel mindeddig nem sikerült megbirkózni. Ez a mélyebb oka annak, amiért késlekedik a gazdaság ütem váltása és a 8. ötéves tervidőszak második évére kitűzött feladatok teljesíté­sével kapcsolatos jelenlegi problémák megoldása. E feladatok hatékonyabb teljesítésé­nek és az idei terv megvalósításának útját- amelyre a legnagyobb súlyt helyezzük- ezért elsősorban abban látjuk, hogy nagyobb hozzáértéssel és határozottság­gal járjanak el a konkrét kapcsolatok és feladatok megoldásában, lényegesen emelkedjék a gazdasági szféra vezetői irányítótevékenységének színvonala, nö­vekedjék felelősségük, és lényegesen változtassanak a gazdálkodási módsze­reken, amelyek alapját a gazdasági me­chanizmus átalakításának elvei s a szo­cialista vállalatról szóló, most kidolgozott törvény képezi. Ezek a létfontosságú fela­datok az egész társadalom támogatását megkövetelik. Ha az átalakítást az egész társadalmi élet forradalmi átszervezésének tekintjük- és másként egyszerűen nem is tekint­hetjük akkor elképzelhetetlen, hogy a kultúra és a művészet félreálljon ebből a forradalmi folyamatból, és csak önma­gának fejlődjék. Törvényszerűen töreked­ni kell az alkotási folyamat átalakítására, a szellemi értékek terjesztésére szolgáló módszereknek és azon módszereknek a fejlesztésére, amelyekkel a művész be­lép a mai életbe, hogy hasson, részt vegyen az új dolgok megérlelésében, s meggyőzően válaszoljon arra a kérdés­re, melyik oldalon áll. Ennek útja elsősorban az, hogy erőfe­szítéseket kell tenni a szakmai hozzáér­tés növelésére és a kulturális élet demok­ratizmusának továbbfejlesztésére. Azt hi­szem, pozitívnak tekinthetjük, hogy ezen az úton értékes ösztönzéseket adtak és adnak a művészeti szövetségek eddig lezajlott kongresszusai és az önök kong­resszusa is, amint erre a Nováček elvtárs által tevékenységükről előterjesztett be­számoló és az eddigi vita is utalt. Hiszen, a CSKP KB Elnökségének állásfoglalásá­val teljes összhangban a művészeti szö­vetségek kongresszusai kritikusan szól­nak az alkotómunkáról, rámutatnak arra, mennyire aggasztja a szövetségek szá­mos tagját egyes alkotások felületessége, sekélyessége, a művész társadalmi fele­lőssége alóli kibúvás és számos más hasonló jelenség. És azt hiszem, nagyon helyes, hogy önbírálóan és konstruktívan szólnak a művészeti szövetségekben vi­selt tagságról, főleg a fiatal művészekkel kapcsolatban, hogy figyelmet fordítanak az új nemzedék Iskolai nevelésére, eszté­tikai érzékelésére és érzéseire. Mindezekre a kérdésekre a CSKP KB Elnöksége is nagy figyelmet fordít, ugyan­úgy foglalkozott velük, mint a művészeti tevékenység fogyatékosságaival, hibáival és az e tevékenységbe való érzéketlen beavatkozásokkal, amelyeknek a múltban szintén tanúi lehettünk. Ezért, örömmel fogadjuk a nyílt esz­mecserét kongresszusukon is, támogat­juk a bíráló igényességét azoknak, akik a fogyatékosságok és a negatív jelensé­gek okainak felderítésére törekszenek anélkül, hogy csökkentenénk az eddig végzett munka nagy értékét. A művészeti szövetségek és a társa­dalmi szervezetek kongresszusaival kap­csolatban hangsúlyozni kell, hogy ha ko­molyan gondoljuk társadalmunk demok­ratizálását, ha tudjuk, hogy maximális aktivitással és elkötelezettséggel akarunk törekedni az átalakításra, akkor meg kell tanulnunk figyelembe venni mások néze­teit, és tárgyszerűen elbeszélgetni velük, természetesen elvhúen, s ha nem értenek egyet szocialista társadalmunk eszmei alapelveivel, meg kell cáfolni, le kell lep­lezni helytelen nézeteiket, meg kell világí­tani, miért helytelenek és károsak. És önöknek, művészeknek ezért ma széle­sebb utat kell keresniük közönségükhöz, találkozniuk kell hallgatóikkal, hogy új ösztönzéseket nyerjenek alkotómunká­jukhoz, és ezzel új hallgatókat szerezze­nek, akik érzik, hogy a művészet rezonál arra, amit éreznek, amit meg akarnának valósítani. És még egy kérdés nyomja a szíve­met, és ezt itt szeretném részletezni. Sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a legfontosabb szerep a XVII. párt- kongresszus határozatainak megvalósí­tásában az egész társadalmon belül a munkásosztályra hárul. Az értékek alko­tójára, amely végső soron társadalmunk színvonaláról, gazdagságáról dönt, még­pedig nemcsak anyagi szempontból, ha­nem a szellemi értékek fejlesztésének szempontjából is. Engedjék még meg, hogy szóljak munkájukról, és kérem önöket, ne tekint­sék szerénytelenségnek, ha tanácsot akarok önöknek adni. Csak azt szeretném mondani, amiről a párt vezetőségében több alkalommal is vitatkozunk és ami kapcsolatos munkájukkal. A zene vitathatatlanul részét képezi szocialista kultúránk fejlődése széles áramlatának, nemzeteink gazdag, haladó zenei hagyományának, amely mélyen visszanyúlik a történelembe. Ezért állan­dóan fejlesztenünk kell a nemzeti nagyja­ink öröksége iránti fogékonyságot és sze­retettel ápolni szellemi hagyatékukat. Eb­ből sohasem elég. De ugyancsak nagyra értékeljük a jelenlegi alkotásokat, az esz­meileg és művészileg kifejező zeneműve­ket, amelyek elősegítik korunk emberé­nek harmonikus fejlődését. A kommunista párt XVII. kongresszu- '' sa pozitívan értékelte, hogy a legkülönfé­lébb irányzatú és műfajú zenei alkotásban utat tör az a becsületes igyekezet, hogy kifejezzék korunk emberének életérzését. És joggal állapította meg, hogy magas színvonalat ért el a zenei előadómúvé­szét, joggal domborította ki a csehszlová­kiai zenekultúra külföldi propagálásának jelentős sikereit, amelyekre büszkék va­gyunk. Szocialista társadalmunk méltán becsüli nagyra a művészi alkotásokat, szerzőiket és előadóikat, méltán jutal­mazza őket a legmagasabb kitüntetések­kel. Említsük csak meg, hogy a XIV. pártkongresszus óta huszonkilenc zene­szerzőnek és előadóművésznek adomá­nyozták a Nemzeti Művész címet. Az elismerés érzésével akarok szólni a háború utáni évtizedek szerzőiről, a szocialista időszak alkotóiról, Ludvík Podéštéról, Václav Dobiášról, Josef Sta- nislavról, Jiŕí Pauerról, Eugen Suchoňról, Ján Cikkerról, Alexander Moyzesról és sok-sok más szerzőről, akikhez sok eset­ben fűzött bennünket szoros személyes kapcsolat. A nyomdokaikon haladó szá­mos szerző közül, a fiatal nemzedék so­rából hadd említsem meg Oldrich Flos- man, Otmar Mácha és Václav Kučera nevét. Az annyira ellentétesen értékelt, de mégis a zenei produkció legtömegesebb fajtájához tartozó értékes könnyűzene széles áramlatának képviselői közül nagyra értékeljük azokat az alkotókat és előadókat, akik becsülettel jó minőségre és egyéni sajátosságokra törekszenek. Szerencsére nincsenek kevesen. De az élet olyan, hogy a sikereken kívül konfliktusokat és néha kudarcokat is hoz magával. Becsülettel szóltak arról csehországi és szlovákiai kongresszusu­kon, és örülünk annak, hogy az ilyen alkotói problémákról ezen a kongresszu­son is elgondolkodnak. Sajnos, nem mindig sikerül a zenemű­vészeknek eléggé vonzóan érvényesíteni alkotásaikban a szociális és az erkölcsi kritériumokat, valamint a kor követelmé­nyeit. A zeneszerzők szövetségének ezért még nagyobb mértékben részt kell vennie az alkotó keresés folyamatában, nagyobb hatáskört kell e téren vállalnia, és még effektívebben kell ösztönöznie a társadalmunk életével kapcsolatos al­kotó tetteket. A csehországi és a szlovákiai zene­szerzők alkotóműhelyeiben új művek szü­letnek, amelyek két nemzetünk kultúrájá­nak kapcsolatát és szoros összefüggéseit dokumentálják. Ezért fel kell tennem egy kérdést. Nem kellene a szövetség aktivi­tását még nagyobb mértékben összpon­tosítani arra, hogy a cseh zene Szlovákiá­ban és a szlovák zene Csehországban szerves részévé váljék a hangverseny­programoknak s arra, hogy kölcsönössé­günk a zenei megismerés útján is egyre természetesebbé váljék, és mindennapi életünkben az eddiginél nagyobb mérték­(Folytatás az 1. oldalról) és a szövetségi kormány küldöttsé­gének vezetője. A külföldi küldöttségek nevében Karerj Hacsaturjan, a Szovjetunió nemzeti művésze, a Szovjet Zene­szerzők Szövetségének titkára kö­szöntötte a kongresszust. A vita után, amelyben összesen 15 küldött és vendég szólalt fel, a delegátusok jóváhagyták a szövet­ben kölcsönösen gazdagítson ben­nünket? Amint már megállapítottam, az emberek körében, a tömegtájékoztató eszközök­ben sok vita folyik a könnyűzenéről, a szövegek és az előadók színvonaláról. Sok esetben a bírálat nyilvánvalóan jo­gos, bár gyakran nagyon egyoldalú. A szórakoztató zene terjesztéséért felelős intézmények azonban nyilván nem tuda­tosítják teljes mértékben, hogy bár ez a zene elsősorban szórakoztató, pihente­tő szerepet tölt be, nem vesztheti el esztétikai szerepét, nem szabad negatí­van hatnia, elrontania a fiatalok ízlését és a művészi értékek iránti érzékét. Ezért e téren is kérdést kell feltenni. Nem kelle­ne a szórakoztató zene terjesztése során többet törődni azzal, hogy ez elsősorban olyan zene legyen, amely a hallgatóban örömet, derűlátást kelt, erősíti pozitív em­beri tulajdonáságait? Természetesen közben teljes megértéssel is kellene vi­seltetni a fiatalok érdeklődése és kedvte­lései iránt. És még egy problémával kapcsolatban szeretnék legalább röviden állást foglalni. A művészeti szövetségek kongresszu­sainak előkészületei és lebonyolítása so­rán elég gyakran aggodalmak hangzottak el az esztétikai nevelés színvonalával és terjedelmével kapcsolatban, és ami a ze­nét illeti, bíráló és ösztönző megjegyzé­sek a zenei nevelés színvonalát és terje­delmét illetően. A bírálat nyilvánvalóan jogos. Valóban nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ifjúság esztétikai és ezen belül zenei nevelésének fejlesztésére, s a XVII. pártkongresszuson kitűzött kul­túrpolitikai irányelvekkel összhangban ki kell dolgoznunk és határozottabban kell megvalósítanunk az esztétikai nevelés társadalmi programját, felhasználva en­nek során az érdekképviseleti szerveze­tek és számos önkéntes szervező jó ta­pasztalatait. Köszönetét akarok mondani mindazo­kért a pozitív dolgokért, amelyeket szö­vetségük az elmúlt időszakban a zenekul­túra fejlesztéséért és népünk kulturáltsá­gáért tett. ség alapszabályzatában javasolt módosításokat. Ezek szerint a szer­vezet neve: Csehszlovák Zeneszer­zők és Előadóművészek Szövetsé­ge. A tanácskozás végén a küldöttek megválasztották a szövetség vezető szerveit, s üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának. A szövetség központi bizottságának elnöke Milan Novák érdemes mű­vész lett. SOMOGYI MÁTYÁS Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén jelentést vitatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének berlini üléséről. E tanácskozás eredményeit illetően a szövetségi kormánnyal közösen állásfoglalást hagyott jóvá. A továbbiakban meghallgatta Gustáv Husák tájékozta­tóját a Varsói Szerződés tagországai testvérpártjai vezetői­nek találkozójáról, amelyre a Politikai Tanácskozó Testület ülése után került sor. Az elnökség nagyra értékelte e találko­zó jelentőségét a tapasztalatcsere és a testvérpártok által a jelenlegi időszak új feladatainak megoldásai terén követett eljárás egyeztetése szempontjából. Utasítást adott arra, hogy az ott elfogadott határozatokat használják fel a CSKP további tevékenysége során. Ezután az elnökség néhány gazdasági kérdéssel foglalko­zott. Megtárgyalta a nagykereskedelmi árak rendszerének 1989. január 1-jén hatályba lépő komplex átalakítását. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendszerének átalakítására az iparban, a mezőgazdaságban, az építőipar­ban, az erdőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és néhány további ágazatban kerül sor. Az intézkedés célja a gazdasági mechanizmus átalakítását célzó elvekkel összhangban meg­teremteni a feltételeket a gazdasági szabályozók objektivizá- lásához és a vállalatok alapjaiban egységes kriteriális nyere­ségelvonásának érvényesítéséhez. Részét képezi azoknak a gazdasági intézkedéseknek, amelyeknek célja a termelési költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében való érdekeltség növelése és az erre gyakorolt nyomás fokozása. Az átalakítás nem emeli a nagykereskedelmi árak szintjét, hanem megteremti a feltételeket a vállalatok önfi­nanszírozására való áttéréshez. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, s nem érinti a fogyasztói árakat. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a nagykereskedelmi árak átalakításának céljait, és hangsúlyozta, hogy a kormányok, szerveik a konszernek és a trösztök, valamint a vállalati szféra felelősek a helyes és idejében történő kiértékeléséért. Ezt követően az elnökség intézkedéseket vitatott meg a jövő téli időszakban való fűtőanyag- és energiaellátás előkészületeiről. Nagyra értékelte az emberek áldozatkész­ségét, amellyel az elmúlt év folyamán megbirkóztak az igényes feltételekkel, és kiemelte, hogy a szerzett tapaszta­latokat fel kell használni, hogy a központi és a helyi szervek nagyobb igényességgel készüljenek fel a következő télre. Sürgető követelmény a készletek teljes feltöltése, ami szük­ségessé teszi a széntermelés idei tervének túlteljesítését - legalább 2,5 millió tonna szén kitermelését -, a szénme­dencék termelési felkészültségének megbízható megszerve­zését s energia- és a hötermelö berendezések építését, valamint javítását. Az elnökség nyomatékosan hangsúlyozta azt a követelményt, hogy meg kell szilárdítani a fűtőanyag- és energiatartalékokkal való gazdálkodás rendjét, javítani kell az ésszerűsítési folyamat irányítását, s aktivizálni kell a fűtőanyag- és az energiatakarékosság terén végzett politi­kai és szervezőmunkát. A CSKP KB Elnöksége a továbbiakban az évzáró taggyű­lések eredményei alapján intézkedéseket vitatott meg a párt­alapszervezetek munkájának hatékonyabbá tételéről. Nagy­ra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a pártszer­vezetek hatáskörükön belül a pártpolitika feladatainak telje­sítésére tesznek. Egyidejűleg rámutatott annak fontosságá­ra, hogy gyorsabban küzdjék le az annak ütemében mutat­kozó jelentős különbségeket, ahogyan az egyes alapszerve­zetek tökéletesítik munkamódszereiket a CSKP XVII. kong­resszusán, valamint a párt központi bizottságának decem­beri és márciusi ülésén kitűzött irányvonal megvalósításával kapcsolatban. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a párt min­den láncszemének tevékenységében energikusabban kell kibontakoztatni a nyíltság, az elvhű bírálat és önbírálat, a fogyatékosságokkal szembeni engesztelhetetlenség lég­körét, az új feladatok és követelmények offenzív és aktív érvényesítését, törődjenek a párton belüli demokrácia elmé­lyítésével és a kommunisták elkötelezettségének növelésé­vel. Az elnökség a legsürgetőbb jelenlegi feladataként a párt- szervezetek által a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő igényes feladatokra való felkészülés és az idei tervfeladatok következetes teljesítése terén kifejtett aktivitás fokozását jelölte meg. Az ülés napirendjén számos külpolitikai kérdés is szere­pelt. Az elnökség megtárgyalta Branko Mikulics, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársasági Szövetségi Végre­hajtó Tanácsa elnöke Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásának eredményeit. Ezzel kapcsolatban pozitívan értékelte a két ország kapcsolatainak eddigi fejlődését, és hangsúlyozta: Csehszlovákia a Jugoszláviához fűződő köl­csönösen előnyös kapcsolatok sokoldalú elmélyítésére tö­rekszik. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a Ľubo­mír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök által Cipruson tett látogatásról szóló jelen­tést. Ezután megismerkedett a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai politikai szervezőmunkával foglalko­zó központi bizottsági titkárai Bukarestben tartott nemzet­közi ülésének eredményeivel. Ezen a tanácskozáson részt vett a CSKP KB küldöttsége Mikuláš Beóónak, a KB titkárá­nak vezetésével. Az elnökség jelentést hallgatott meg a Gö­rög Kommunista Párt kongresszusának eredményeiről, amely tanácskozáson a CSKP küldöttségét Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök vezette, továbbá megtárgyalta a Jan Fojtfk, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára által Magyarországon és a František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára által Lengyelországban tett látogatás eredmé­nyeiről szóló tájékoztatót. A zene váljék a széles néptömegek tulajdonává

Next

/
Thumbnails
Contents