Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-04 / 128. szám, csütörtök

Antonín Kapek elvtárs beszéde

(Folytatás az 1. oldalról)

Az ülés rendkívül fontos eredményének kell tekinteni a Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínájáról szóló történelmi jelentőségű dokumentum jóváhagyását.

Szocialista társadalmunk fejlesztésének meghatározó feladata a XVII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásában a politika, a gazdaság, a kultúra terén és társadalmunk életének minden területén ma az, hogy kidolgozzuk és elsajátítsuk az olyan utakat és munka- módszereket, amelyek a gyakorlatban elvezetnek országunk eredményes fejlesztéséhez, és minőségileg magasabb szintre emelik a társadalom fejlődését és a dolgozók szükségleteinek kielégítését.

A kezdeményezés, az aktivitás, az alkotó hozzáállás, a nagyfokú felelősség- tudat és az öntudatos fegyelem a szocializmus legnagyobb értékei közé tartozik. A megismerés, a tapasztalatok és a tudomány széles körű felhasználásával együtt egyúttal további fejlődésének legnagyobb forrásai közé soroljuk őket. Teljes következetességgel tudatosítanunk kell, hogy ha el akarjuk érni céljainkat, akkor támogatnunk kell az alkotó munkát, növelnünk kell társadalmi súlyát, és sokoldalúan meg kell becsülnünk mint a szocializmus tökéletesítésének kulcsfeltételét. A párt ezt az emberek kimeríthetetlen alkotó potenciálja továbbfejlesztése és széles körű felhasználása fő feltételének tekinti.

E célok elérésére fordítjuk az azzal kapcsolatos erőfeszítéseinket, hogy szocialista rendszerünk a társadalmi szervezettség legkorszerűbb formáját vegye fel, s hogy maximálisan éljünk humánus voltával. És éppen ezekre a célokra és feladatokra gondoltak a CSKP Központi Bizottságának 5. ülésén, amely számos feladatot és intézkedést hagyott jóvá a szocialista demokrácia és önigazgatás továbbfejlesztésével, a nyilvánosság tájékoztatásának s a bírálatnak és az önbirá- latnak a kiterjesztésével, valamint a fegyelem és a rend megszilárdításával kapcsolatban. Mindez elválaszthatatlan a kulturális színvonal emelésétől, valamint a képzettség és a műveltség növelésétől.

Ezért őszintén örülünk annak, hogy egész társadalmunkban egyre meggyőzőbben érvényesül az a felismerés, miszerint a XVII. pártkongresszuson a gyorsításról hozott határozatok végrehajtásának és a szocializmus fejlesztése magasabb minőségére való áttérésnek fő eszköze a társadalmi tevékenység minden szférájában végrehajtott átalakítás. Ebben a felismerésben nagyon soKat segítettek az SZKP KB januári plenáris ülésének határozatai, amelyek a szovjet kommunistákat az átalakítás elméletével vértezték fel, és amelyeket problémáink megoldásának viszonylatában is fontos mérföldkőnek tartunk számon országunk átalakításával kapcsolatos koncepció - amelyet a CSKP KB 5. ülése szükségesnek nevezett - kialakításában. Igen, mindez teljes összhangban áll tanításunkkal, a marxizmus-leninizmus alapítói örökségének következetes megvalósításával, s arról szóló következtetéseikkel, hogy a szocialista társadalom nem egyszer s mindenkorra kész dolog, hanem más társadalmi rendszerekhez hasonlóan állandó változásában és átalakulásában kell értelmezni.

A XVII. pártkongresszus óta eltelt egy év folyamán lényeges haladást értünk el a szociális és a gazdasági fejlesztés fő irányainak, a 8. ötéves tervnek és a többi területen kitűzött feladatoknak a megvalósításában. Ebben az időszakban fokozatosan és intenzíven tudatosítjuk az átalakításnak, amely utat tört, a mélységét és szükségszerűségét; erről az útról már nem lehet letérni, sót visszatérni sem ahhoz, ami már elavult. Ebben az időszakban egyre mélyebben megértjük azt, hogy a változások nem lehetnek az adott helyzeten eszközölt kisebb javítások, részleges módosítások. Vonatkozik ez minden területre, így kulturális életünkre is. Dolgozóink döntő többsége támogatja az így értelmezett átalakítást, amelynek távolról sem csak a gazdasági mechanizmus átalakítása a célja, hanem a szocializmus fejlesztésének forradalmian új minősége. Ez Mihail Gorbacsov elvtárs nemrég lezajlott csehszlovákiai látogatása során is megnyilvánult.

Természetesen- nem tagadhatjuk, hogy az átalakítást támogató hangok között lehetnek és néha vannak is hamis hangok, amelyek a problémák elégtelen megértésének, a leegyszerűsített gondolkodásmódnak a megnyilvánulásai, amint ezt önök is jól tudják. Az ilyen hangokat ki kell küszöbölni, mégpedig az erejüknek és jelentőségüknek megfelelő mértékben. Hiszen hamis hangú énekest egyetlen karmester sem hajlandó vezényelni, és az együttes sem túri meg. Naivak lennénk, ha lebecsülnénk belföldi és külföldi eszmei ellenségeink arra irányuló törekvését, hogy az átalakítást népünk és a szocializmus érdekeivel ellentétben használják fel. De ez sem adhat okot arra, hogy feladjuk a társadalmunk lényeges tökéletesítésével kapcsolatos szándékunkat. Éppen ellenkezőleg, annál nagyobb mindannyiunk, a párt-, a társadalmi, a gazdasági és az állami szervek felelőssége az átalakítás pozitív programjainak az irányítás minden szintjén, a társadalmi tevékenység minden területén való lebontásáért, és mindenekelőtt a pártszervek vezetésével történő megvalósításáért.

A kongresszusi határozatok végrehajtásának legfontosabb célja a gazdaság fejlesztése és szükséges növekedési ütemének elérése, elsősorban a fejlesztés minőségi és intenzifikálási tényezőinek mozgósítása útján. Jól ismerjük a korszerűsítésre, a jó minőségre, a hatékonyabb kivitelre, a termelési szükséglet lényeges csökkentésére és a beruházási tevékenység gazdaságosságára való orientáció jelentős és még mindig kihasználatlan tartalékait. A tudományos és a műszaki eredmények gyorsabb érvényesítésének szükségességéről nemrég a központi bizottság 5. ülése tanácskozott. Ez kulcs- fontosságú probléma, amellyel mindeddig nem sikerült megbirkózni. Ez a mélyebb oka annak, amiért késlekedik a gazdaság ütem váltása és a 8. ötéves tervidőszak második évére kitűzött feladatok teljesítésével kapcsolatos jelenlegi problémák megoldása.

E feladatok hatékonyabb teljesítésének és az idei terv megvalósításának útját- amelyre a legnagyobb súlyt helyezzük- ezért elsősorban abban látjuk, hogy nagyobb hozzáértéssel és határozottsággal járjanak el a konkrét kapcsolatok és feladatok megoldásában, lényegesen emelkedjék a gazdasági szféra vezetői irányítótevékenységének színvonala, növekedjék felelősségük, és lényegesen változtassanak a gazdálkodási módszereken, amelyek alapját a gazdasági mechanizmus átalakításának elvei s a szocialista vállalatról szóló, most kidolgozott törvény képezi. Ezek a létfontosságú feladatok az egész társadalom támogatását megkövetelik.

Ha az átalakítást az egész társadalmi élet forradalmi átszervezésének tekintjük- és másként egyszerűen nem is tekinthetjük akkor elképzelhetetlen, hogy a kultúra és a művészet félreálljon ebből a forradalmi folyamatból, és csak önmagának fejlődjék. Törvényszerűen törekedni kell az alkotási folyamat átalakítására, a szellemi értékek terjesztésére szolgáló módszereknek és azon módszereknek a fejlesztésére, amelyekkel a művész belép a mai életbe, hogy hasson, részt vegyen az új dolgok megérlelésében, s meggyőzően válaszoljon arra a kérdésre, melyik oldalon áll.

Ennek útja elsősorban az, hogy erőfeszítéseket kell tenni a szakmai hozzáértés növelésére és a kulturális élet demokratizmusának továbbfejlesztésére. Azt hiszem, pozitívnak tekinthetjük, hogy ezen az úton értékes ösztönzéseket adtak és adnak a művészeti szövetségek eddig lezajlott kongresszusai és az önök kongresszusa is, amint erre a Nováček elvtárs által tevékenységükről előterjesztett beszámoló és az eddigi vita is utalt. Hiszen, a CSKP KB Elnökségének állásfoglalásával teljes összhangban a művészeti szövetségek kongresszusai kritikusan szólnak az alkotómunkáról, rámutatnak arra, mennyire aggasztja a szövetségek számos tagját egyes alkotások felületessége, sekélyessége, a művész társadalmi felelőssége alóli kibúvás és számos más hasonló jelenség. És azt hiszem, nagyon helyes, hogy önbírálóan és konstruktívan szólnak a művészeti szövetségekben viselt tagságról, főleg a fiatal művészekkel kapcsolatban, hogy figyelmet fordítanak az új nemzedék Iskolai nevelésére, esztétikai érzékelésére és érzéseire.

Mindezekre a kérdésekre a CSKP KB Elnöksége is nagy figyelmet fordít, ugyanúgy foglalkozott velük, mint a művészeti tevékenység fogyatékosságaival, hibáival és az e tevékenységbe való érzéketlen beavatkozásokkal, amelyeknek a múltban szintén tanúi lehettünk.

Ezért, örömmel fogadjuk a nyílt eszmecserét kongresszusukon is, támogatjuk a bíráló igényességét azoknak, akik a fogyatékosságok és a negatív jelenségek okainak felderítésére törekszenek anélkül, hogy csökkentenénk az eddig végzett munka nagy értékét.

A művészeti szövetségek és a társadalmi szervezetek kongresszusaival kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy ha komolyan gondoljuk társadalmunk demokratizálását, ha tudjuk, hogy maximális aktivitással és elkötelezettséggel akarunk törekedni az átalakításra, akkor meg kell

tanulnunk figyelembe venni mások nézeteit, és tárgyszerűen elbeszélgetni velük, természetesen elvhúen, s ha nem értenek egyet szocialista társadalmunk eszmei alapelveivel, meg kell cáfolni, le kell leplezni helytelen nézeteiket, meg kell világítani, miért helytelenek és károsak. És önöknek, művészeknek ezért ma szélesebb utat kell keresniük közönségükhöz, találkozniuk kell hallgatóikkal, hogy új ösztönzéseket nyerjenek alkotómunkájukhoz, és ezzel új hallgatókat szerezzenek, akik érzik, hogy a művészet rezonál arra, amit éreznek, amit meg akarnának valósítani.

És még egy kérdés nyomja a szívemet, és ezt itt szeretném részletezni. Sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a legfontosabb szerep a XVII. párt- kongresszus határozatainak megvalósításában az egész társadalmon belül a munkásosztályra hárul. Az értékek alkotójára, amely végső soron társadalmunk színvonaláról, gazdagságáról dönt, mégpedig nemcsak anyagi szempontból, hanem a szellemi értékek fejlesztésének szempontjából is.

Engedjék még meg, hogy szóljak munkájukról, és kérem önöket, ne tekintsék szerénytelenségnek, ha tanácsot akarok önöknek adni. Csak azt szeretném mondani, amiről a párt vezetőségében több alkalommal is vitatkozunk és ami kapcsolatos munkájukkal.

A zene vitathatatlanul részét képezi szocialista kultúránk fejlődése széles áramlatának, nemzeteink gazdag, haladó zenei hagyományának, amely mélyen visszanyúlik a történelembe. Ezért állandóan fejlesztenünk kell a nemzeti nagyjaink öröksége iránti fogékonyságot és szeretettel ápolni szellemi hagyatékukat. Ebből sohasem elég. De ugyancsak nagyra értékeljük a jelenlegi alkotásokat, az eszmeileg és művészileg kifejező zeneműveket, amelyek elősegítik korunk emberének harmonikus fejlődését.

A kommunista párt XVII. kongresszu- '' sa pozitívan értékelte, hogy a legkülönfélébb irányzatú és műfajú zenei alkotásban utat tör az a becsületes igyekezet, hogy kifejezzék korunk emberének életérzését. És joggal állapította meg, hogy magas színvonalat ért el a zenei előadómúvészét, joggal domborította ki a csehszlovákiai zenekultúra külföldi propagálásának jelentős sikereit, amelyekre büszkék vagyunk. Szocialista társadalmunk méltán becsüli nagyra a művészi alkotásokat, szerzőiket és előadóikat, méltán jutalmazza őket a legmagasabb kitüntetésekkel. Említsük csak meg, hogy a XIV. pártkongresszus óta huszonkilenc zeneszerzőnek és előadóművésznek adományozták a Nemzeti Művész címet.

Az elismerés érzésével akarok szólni a háború utáni évtizedek szerzőiről,

a szocialista időszak alkotóiról, Ludvík Podéštéról, Václav Dobiášról, Josef Sta- nislavról, Jiŕí Pauerról, Eugen Suchoňról, Ján Cikkerról, Alexander Moyzesról és sok-sok más szerzőről, akikhez sok esetben fűzött bennünket szoros személyes kapcsolat. A nyomdokaikon haladó számos szerző közül, a fiatal nemzedék sorából hadd említsem meg Oldrich Flos- man, Otmar Mácha és Václav Kučera nevét.

Az annyira ellentétesen értékelt, de mégis a zenei produkció legtömegesebb fajtájához tartozó értékes könnyűzene széles áramlatának képviselői közül nagyra értékeljük azokat az alkotókat és előadókat, akik becsülettel jó minőségre és egyéni sajátosságokra törekszenek. Szerencsére nincsenek kevesen.

De az élet olyan, hogy a sikereken kívül konfliktusokat és néha kudarcokat is hoz magával. Becsülettel szóltak arról csehországi és szlovákiai kongresszusukon, és örülünk annak, hogy az ilyen alkotói problémákról ezen a kongresszuson is elgondolkodnak.

Sajnos, nem mindig sikerül a zeneművészeknek eléggé vonzóan érvényesíteni alkotásaikban a szociális és az erkölcsi kritériumokat, valamint a kor követelményeit. A zeneszerzők szövetségének ezért még nagyobb mértékben részt kell vennie az alkotó keresés folyamatában, nagyobb hatáskört kell e téren vállalnia, és még effektívebben kell ösztönöznie a társadalmunk életével kapcsolatos alkotó tetteket.

A csehországi és a szlovákiai zeneszerzők alkotóműhelyeiben új művek születnek, amelyek két nemzetünk kultúrájának kapcsolatát és szoros összefüggéseit dokumentálják. Ezért fel kell tennem egy kérdést. Nem kellene a szövetség aktivitását még nagyobb mértékben összpontosítani arra, hogy a cseh zene Szlovákiában és a szlovák zene Csehországban szerves részévé váljék a hangversenyprogramoknak s arra, hogy kölcsönösségünk a zenei megismerés útján is egyre természetesebbé váljék, és mindennapi életünkben az eddiginél nagyobb mérték(Folytatás az 1. oldalról) és a szövetségi kormány küldöttségének vezetője.

A külföldi küldöttségek nevében Karerj Hacsaturjan, a Szovjetunió nemzeti művésze, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének titkára köszöntötte a kongresszust.

A vita után, amelyben összesen 15 küldött és vendég szólalt fel, a delegátusok jóváhagyták a szövetben kölcsönösen gazdagítson bennünket?

Amint már megállapítottam, az emberek körében, a tömegtájékoztató eszközökben sok vita folyik a könnyűzenéről, a szövegek és az előadók színvonaláról. Sok esetben a bírálat nyilvánvalóan jogos, bár gyakran nagyon egyoldalú. A szórakoztató zene terjesztéséért felelős intézmények azonban nyilván nem tudatosítják teljes mértékben, hogy bár ez a zene elsősorban szórakoztató, pihentető szerepet tölt be, nem vesztheti el esztétikai szerepét, nem szabad negatívan hatnia, elrontania a fiatalok ízlését és a művészi értékek iránti érzékét. Ezért e téren is kérdést kell feltenni. Nem kellene a szórakoztató zene terjesztése során többet törődni azzal, hogy ez elsősorban olyan zene legyen, amely a hallgatóban örömet, derűlátást kelt, erősíti pozitív emberi tulajdonáságait? Természetesen közben teljes megértéssel is kellene viseltetni a fiatalok érdeklődése és kedvtelései iránt.

És még egy problémával kapcsolatban szeretnék legalább röviden állást foglalni.

A művészeti szövetségek kongresszusainak előkészületei és lebonyolítása során elég gyakran aggodalmak hangzottak el az esztétikai nevelés színvonalával és terjedelmével kapcsolatban, és ami a zenét illeti, bíráló és ösztönző megjegyzések a zenei nevelés színvonalát és terjedelmét illetően. A bírálat nyilvánvalóan jogos. Valóban nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ifjúság esztétikai és ezen belül zenei nevelésének fejlesztésére, s a XVII. pártkongresszuson kitűzött kultúrpolitikai irányelvekkel összhangban ki kell dolgoznunk és határozottabban kell megvalósítanunk az esztétikai nevelés társadalmi programját, felhasználva ennek során az érdekképviseleti szervezetek és számos önkéntes szervező jó tapasztalatait.

Köszönetét akarok mondani mindazokért a pozitív dolgokért, amelyeket szövetségük az elmúlt időszakban a zenekultúra fejlesztéséért és népünk kulturáltságáért tett.

ség alapszabályzatában javasolt módosításokat. Ezek szerint a szervezet neve: Csehszlovák Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetsége. A tanácskozás végén a küldöttek megválasztották a szövetség vezető szerveit, s üdvözlő levelet küldtek a CSKP Központi Bizottságának. A szövetség központi bizottságának elnöke Milan Novák érdemes művész lett. SOMOGYI MÁTYÁS

Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről

(ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén jelentést vitatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről. E tanácskozás eredményeit illetően a szövetségi kormánnyal közösen állásfoglalást hagyott jóvá. A továbbiakban meghallgatta Gustáv Husák tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagországai testvérpártjai vezetőinek találkozójáról, amelyre a Politikai Tanácskozó Testület ülése után került sor. Az elnökség nagyra értékelte e találkozó jelentőségét a tapasztalatcsere és a testvérpártok által a jelenlegi időszak új feladatainak megoldásai terén követett eljárás egyeztetése szempontjából. Utasítást adott arra, hogy az ott elfogadott határozatokat használják fel a CSKP további tevékenysége során.

Ezután az elnökség néhány gazdasági kérdéssel foglalkozott. Megtárgyalta a nagykereskedelmi árak rendszerének 1989. január 1-jén hatályba lépő komplex átalakítását. A nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendszerének átalakítására az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, az erdőgazdaságban, a vízgazdálkodásban és néhány további ágazatban kerül sor. Az intézkedés célja a gazdasági mechanizmus átalakítását célzó elvekkel összhangban megteremteni a feltételeket a gazdasági szabályozók objektivizá- lásához és a vállalatok alapjaiban egységes kriteriális nyereségelvonásának érvényesítéséhez. Részét képezi azoknak a gazdasági intézkedéseknek, amelyeknek célja a termelési költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében való érdekeltség növelése és az erre gyakorolt nyomás fokozása. Az átalakítás nem emeli a nagykereskedelmi árak szintjét, hanem megteremti a feltételeket a vállalatok önfinanszírozására való áttéréshez. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, s nem érinti a fogyasztói árakat. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a nagykereskedelmi árak átalakításának céljait, és hangsúlyozta, hogy a kormányok, szerveik a konszernek és a trösztök, valamint a vállalati szféra felelősek a helyes és idejében történő kiértékeléséért.

Ezt követően az elnökség intézkedéseket vitatott meg a jövő téli időszakban való fűtőanyag- és energiaellátás előkészületeiről. Nagyra értékelte az emberek áldozatkészségét, amellyel az elmúlt év folyamán megbirkóztak az igényes feltételekkel, és kiemelte, hogy a szerzett tapasztalatokat fel kell használni, hogy a központi és a helyi szervek nagyobb igényességgel készüljenek fel a következő télre. Sürgető követelmény a készletek teljes feltöltése, ami szükségessé teszi a széntermelés idei tervének túlteljesítését - legalább 2,5 millió tonna szén kitermelését -, a szénmedencék termelési felkészültségének megbízható megszervezését s energia- és a hötermelö berendezések építését, valamint javítását. Az elnökség nyomatékosan hangsúlyozta azt a követelményt, hogy meg kell szilárdítani a fűtőanyag- és energiatartalékokkal való gazdálkodás rendjét, javítani

kell az ésszerűsítési folyamat irányítását, s aktivizálni kell a fűtőanyag- és az energiatakarékosság terén végzett politikai és szervezőmunkát.

A CSKP KB Elnöksége a továbbiakban az évzáró taggyűlések eredményei alapján intézkedéseket vitatott meg a pártalapszervezetek munkájának hatékonyabbá tételéről. Nagyra értékelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a pártszervezetek hatáskörükön belül a pártpolitika feladatainak teljesítésére tesznek. Egyidejűleg rámutatott annak fontosságára, hogy gyorsabban küzdjék le az annak ütemében mutatkozó jelentős különbségeket, ahogyan az egyes alapszervezetek tökéletesítik munkamódszereiket a CSKP XVII. kongresszusán, valamint a párt központi bizottságának decemberi és márciusi ülésén kitűzött irányvonal megvalósításával kapcsolatban. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a párt minden láncszemének tevékenységében energikusabban kell kibontakoztatni a nyíltság, az elvhű bírálat és önbírálat, a fogyatékosságokkal szembeni engesztelhetetlenség légkörét, az új feladatok és követelmények offenzív és aktív érvényesítését, törődjenek a párton belüli demokrácia elmélyítésével és a kommunisták elkötelezettségének növelésével. Az elnökség a legsürgetőbb jelenlegi feladataként a párt- szervezetek által a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő igényes feladatokra való felkészülés és az idei tervfeladatok következetes teljesítése terén kifejtett aktivitás fokozását jelölte meg.

Az ülés napirendjén számos külpolitikai kérdés is szerepelt. Az elnökség megtárgyalta Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasági Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnöke Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásának eredményeit. Ezzel kapcsolatban pozitívan értékelte a két ország kapcsolatainak eddigi fejlődését, és hangsúlyozta: Csehszlovákia a Jugoszláviához fűződő kölcsönösen előnyös kapcsolatok sokoldalú elmélyítésére törekszik. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök által Cipruson tett látogatásról szóló jelentést. Ezután megismerkedett a szocialista országok kommunista és munkáspártjai politikai szervezőmunkával foglalkozó központi bizottsági titkárai Bukarestben tartott nemzetközi ülésének eredményeivel. Ezen a tanácskozáson részt vett a CSKP KB küldöttsége Mikuláš Beóónak, a KB titkárának vezetésével. Az elnökség jelentést hallgatott meg a Görög Kommunista Párt kongresszusának eredményeiről, amely tanácskozáson a CSKP küldöttségét Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök vezette, továbbá megtárgyalta a Jan Fojtfk, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára által Magyarországon és a František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára által Lengyelországban tett látogatás eredményeiről szóló tájékoztatót.

A zene váljék a széles néptömegek tulajdonává