Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-29 / 149. szám, hétfő
Ján Riško elvtárs beszéde Jan Fojtík elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben ez lehetséges, idejében meg kell akadályozni a nagy veszteségeket, idejében kell jelezni a társadalmat fenyegető veszélyeket, felhívni a figyelmet minden felelőtlenségre, a társadalom érdekeinek mellőzésére. Semmilyen esetben sem szabad megtűrni az olcsó propagandát, azoknak a bonyolult problémáknak az elkendőzését, amelyeket a szocializmus további fejlesztése vagy a deformáció felszámolása érdekében meg kell oldani. A sajtó közvetlenül felelős azért, hogy az emberek hogyan viszonyulnak ezekhez a problémákhoz, milyen tájéko- zottan vélekednek róluk, és az igazságnak megfelelően látják-e azokat a tényeket és összefüggéseket, amelyek döntőek a problémák megoldása szempontjából. valaki olyasmiről ír, amiről maga nincs meggyőződve, ami bántja lelkiismeretét. Újságírásunkban azonban nincs szükségünk ilyen emberekre. Ez egyúttal meghatározza a választ arra a kérdésre is, hogy vajon kizárunk-e eleve bárkit is a vitából. Nincsenek névsoraink azokról, akik nem kapcsolódhatnak be, egyedüli érdekünk, hogy teljes mértékben kamatoztassuk társadalmunk szellemi gazdagságát. Mindenki önmaga saját tudásával, saját tapasztalataival természetes tekintélyével, tetteivel, a társadalom és a szocializmus iránti viszonyával dönt lehetőségeiről. Egyértelműen le kell azonban szögeznünk: aligha adnak helyes tanácsokat ellenségeink arra vonatkozóan, hogyan építsük a szocializmust. Azok, akik vizet prédikálnak, de bort isznak, sem lehetnek meggyőzőek. getnek, amelyeknek elhanyagolása előre nem látható következményekkel járna. Ezért a tájékoztatóeszközöknek riadóz- tatniuk kell a közvéleményt. Nincs szó pánikkeltésről, csupán erőinket egy rendkívül fontos létszükségletú probléma megoldására kell mozgósítanunk. Alaposan átgondolt, rendszeres propagandatevékenységet kell kifejtenünk környezetünk védelme létfeltételeinek kulturáltsága érdekében, és általában úgy kell formálnunk a közvéleményt, hogy ezen a téren senki se tanúsíthasson felelőtlenséget. Propagandánk offenzív jellegét a honvédelem kérdéseiben, a szocialista törvényesség elsajátításában, az egészség- ügyi nevelésben és mindenütt fokoznunk kell, ahol az emberek érdekeiről és szükségleteiről van szó. Beszéde további részében Jan Fojtík értékelte, hogy a csehszlovák tájékoztatóeszközök milyen nagy figyelmet szentelnek a külpolitika időszerű problémáinak. Ezen a téren sem lehetünk önelégültek, itt is van mit javítanunk, főleg ami érvelésünk, rugalmasságunk javítását, szavaink meggyőző erejét illeti. Különösen fontos, hogy az emberek teljes mértékben azonosuljanak azzal, amit új politikai gondolkodásmódnak nevezünk. Ennek alapvető követelménye, hogy az egyes társadalmi rendszerek között megteremtsük és elmélyítsük a bizalmat, hogy propagandánk az eddiginél még kezdeményezőbben támogassa ezt az alapvető követelményt. Jobban kell magyaráznunk az emberiség előtt álló globális problémákat, rá kell mutatnunk arra, hogy mi az, ami törvényszerűen együttműködésre készteti a nemzeteket. Ebben a törekvésünkben ki kell emelnünk a szocialista közösség, a Varsói Szerződés országainak szerepét. A Varsói Szerződés országai a közelmúltban a szervezet katonai doktrínájának védelmi jellegére vonatkozó dokumentummal ismét megerősítették, hogy a világban ók szavatolják a békét és haladást. Továbbá hangsúlyozta, hogy a leszerelésért folytatott küzdelem bonyolult folyamat, és ezt a propagandánknak ki kell emelnie. Megemlítette egyes nyugati államok fondorlatait a közepes hatótávolságú és a hadászati taktikai rakéták felszámolásáról folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban. Aggodalmat vált ki például az amerikai fél azon törekvése, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodása után továbbra is az NSZK területén maradnának a Pershing nukleáris robbanófejei a Bundeswehr „tulajdonában“. Jan Fojtík befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy a csehszlovák sajtó a továbbiakban is a kommunista párt, a szocialista állam, a Nemzeti Front megbízható harci osztagát képezi majd az ideológiai küzdelmünkben. További sok sikert kívánt a sajtó, a rádió, a televízió, valamennyi tájékoztató eszköz munkatársának. (Folytatás az 1. oldalról) összes politikai, szociális, gazdasági és kulturális kérdés megoldását. Feladatunk sokkal könnyebb lenne, ha a világot nem veszélyeztetné az imperializmus agresz- szív politikája. Az imperialista erők fokozzák a szocialista világ ellen folytatott lélektani agressziójukat. Ezért rugalmas, offenzív ellenpropagandát kell kifejtenünk. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a kapitalizmus általános válsága mai megnyilvánulásainak. Ezeknek a kérdéseknek helyes marxista-leninista magyarázata nagymértékben befolyásolja állampolgáraink, fóleg a fiatalok helyes politikai nézeteinek kialakítását. Ezért több kérdést kell felvetnünk külpolitikai híradásunkban és általában publicisztikánkban. Az új gondolkodásmód, a Szovjetunió és a szocialista közösség külpolitikájának.új stílusa kérdésessé teszi, vajon a világ eseményeiről való tájékoztatásunk megfelel-e ennek az új gondolkodásmódnak. A tájékoztatóeszközöknek fontos szerepük van abban, hogy a széles néprétegek aktívan részt vegyenek a politika kimunkálásában és ellenőrzésében - hangsúlyozta Ján Riško. A közvélemény a hírközlő eszközök révén ismeri meg a határozatokat, döntéseket. A sajtó, a rádió és a televízió feladata, hogy magyarázza a határozatokat, és mozgósítson megvalósításukra. Tapasztalataink szerint még mindig lassan és következetlenül érvényesítjük a pártnak azt az irányvonalát, miszerint a tárcáknak, a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek tájékoztatniuk kell a közvéleményt, milyen intézkedéseket hoznak az egyes problémák megoldására, hogy az emberek a tájékoztatóeszközök révén elmondhassák ezzel kapcsolatos nézetüket, véleményüket. Megállapíthatjuk, a cseh és a szlovák újságírók többsége figyelemmel kíséri és megérti jelenünket. Azért beszélünk a többségről, mert még mindig vannak köztünk olyan újságírók, akik nem tudják színvonalasan megvilágítani a bonyolult társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokat. Nevelő munkánkban többet kell tennünk azért, hogy minden tagunk tudatosítsa: szocialista újságírónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy valamely szerkesztőségben dolgoznak, vagy a szövetség tagjai. Igazi szocialista újságíró csak az lehet, aki mély meggyőződéssel készen áll, hogy minden erejét a szocializmus szolgálatába állítsa. A CSKP tervei eredményes megvalósításának további feltételét magába foglalja Mihail Gorbacsovnak az az ismert kijelentése, hogy - több szocializmust, több demokráciát. A több demokrácia elképzelhetetlen anélkül, amit a „glasz- noszty" fogalom fejez ki. A széles körű tájékozottság lehetővé teszi, hogy világos, reális elképzelésünk legyen arról, hogy az egyes területeken milyen feladatok állnak az emberek, a kollektívák és az ország előtt, milyen nehézségeink és fogyatékosságaink vannak. Segít abban, hogy elkerüljük a hibákat és tévedéseket, megakadályozzuk a híreszteléseket, rágalmazásokat, és így leszereljük az ellenséges progpagandát. A nyílt politika természetesen azt is feltételezi, hogy bíráljuk a negatív, a szocialista demokráciával, törvényességgel, erkölccsel és fegyelemmel összeegyeztethetetlen jelenségeket. Csehszlovákia Kommunista Pártja valósítja meg ezt a politikát, és joggal várja el, hogy teljes mértékben eleget tegyünk a glasznoszty politikájából ránk háruló elvárásoknak. Szem előtt kell tartani, hogy a közvélemény széles körű tájékoztatása része és bizonyos mértékben feltétele az eredményes átalakításnak, a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy a gyorsítás stratégiájának megvalósítása problémamentes, hogy az új gondolkodásmód már mindenütt megnyilvánul, és új tettekhez vezet. Fontos azonban annak tudatosítása, hogy eredményességünkről mindenütt az emberek döntenek, és újságírásunknak az eddiginél még nagyobb figyelmet kell szentelni az ilyen emberek nézeteinek és tetteinek. Nagyon nagy feladatok állnak a népgazdasággal foglalkozó újságírók és szerkesztőségek előtt. A gazdasági mechanizmus átalakítása új viszonyokat teremt a termelési folyamatban részt vevő szállítók és megrendelők között. Sok mindent megold majd a szocialista vállalatról szóló törvénytervezet, amelyet rövidesen vitára bocsátunk. Alaposan meg kell ismernünk ezt a dokumentumot, hogy megmagyarázhassuk politikai és gazdasági jelentőségét, reagálni tudjunk az esetleges helytelen nézetekre és hangulatokra. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a szociálpolitika szerepének a gyorsítás stratégiájában. A gazdasági fejlődést is a nevelés aktív tényezőjének kell tekintenünk. A kommunista párt a XVII. kongresszus után rendkívül tág teret biztosított tevékenységünkhöz. Felszólított bennünket, írjuk meg a teljes igazságot még akkor is, ha az néha fájdalmas, fejlesszük a bírálatot és önbírálatot, növeljük a tájékozottságot, és fejlesszük társadalmunk demokratikus alapelveit. Nincs ma olyan terület, amelyet ne bírálhatnánk meg - hangsúlyozta Ján Riško. Bármiről írhatunk, de nem akármit és bárhogyan. Nincs jogunk arra, hogy felületesen ábrázoljuk a jelenségeket anélkül hogy elemeznénk az okokat. Nem áll jogunkban, hogy alaptalan tényeket közöljünk, sértegessük az embereket, megsértsük becsületüket, méltóságukat. A bírálat éles fegyver, könnyen megsebez bárkit. Időnként találkozhatunk olyan nézetekkel, hogy a sajtó hasábjain fékezni kellene a bírálatot, de vannak, akik azt szorgalmazzák, hogy legyen egyre több bíráló cikk. Lehet, hogy véletlenül, lehet, hogy szándékosan, de ugyanakkor nem feledkeznek meg arról, mi minden történt ebben az országban az elmúlt két évtizedben. Mind a két nézetet el kell utasítani. Egyre fontosabb, hogy alaposan tájékoztassuk a lakosságot. Tovább kell tökéletesítenünk újságaink, a rádió és a televízió hírszolgálatát. Döntő előnybe kerül az, aki gyorsabban, pontosabban, érvekkel alátámasztva tájékoztat. Tőlünk függ, hogy mi leszünk-e az elsők, a pontosabbak, a gyorsabbak. Ilyen módon megakadályozhatjuk a találgatásokat, a híreszteléseket, a rágalmazásokat. Ez vonatkozik a szocialista országok életéről való tájékoztatásra is. Kulcsfontosságú az, hogy széleskörűen, az igazságnak megfelelően tájékoztassunk arról, mit tesznek a testvérországokban, fóleg a Szovjetunióban a szocializmus fejlesztéséért és megszilárdításáért. Keresni kell az újságírói munka új, hatékonyabb formáit, konkrétan kell ábrázolni a KGST keretében végbemenő integrációs folyamatokat. A szerkesztőségekbe, a rádióba és a televízióba érkező napi többezer levél azt bizonyítja, hogy nő az érdeklődés a hazánkban és a világban végbemenő események iránt. Ezt a hatalmas áramlatot jobban ki kell használnunk, mivel ez a glasznoszty elválaszthatatlan része, ez jelenti az egyik módját a közvélemény részvételének a közügyek megoldásában. Ügyelni kell arra, hogy a levelek ne maradjanak visszhang nélkül. Többet és céltudatosabban kell dolgozni a közvéleménnyel. Ján Riško foglalkozott még az újságíró-szövetség nemzetközi tevékenységével, majd a tagság kérdéseivel. Kiemelte a helyi sajtó jelentőségét. Foglalkozott az újságírók szociális ellátásával, fizetésével. Az egyik legfontosabb problémaként említette a tömegtájékoztatás anyagi-műszaki alapjának tökéletesítését. Jan Fojtík a továbbiakban arról beszélt, milyen feladatok hárulnak a csehszlovák sajtóra, társadalmunk átalakításának folyamatában. Az átalakítás megvalósításának üteme és következetessége jelentős mértékben attól függ majd, hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba az újságírás. Ennek a rendkívül fontos törekvésnek az eredményességét tulajdonképpen az befolyásolja, hogy a társadalom széles rétegei mennyiben teszik magukévá, sikerül-e megteremteni a megfelelő társadalmi légköri, amely az átalakításra ösztönöz, és szavatolja a társadalmi élet politikai, gazdasági és szellemi területe egyes részeinek összefonódását, annak szükségszerűségét, hogy lépésről lépésre a közvélemény széles részvételével egymás után oldjuk meg a problémákat. Ezzel összefüggésben rámutatott az SZKP ösztönző példamutatására, az átalakításban tanúsított következetességére és céltudatosságára. A mélyreható társadalmi változásokat az emberek és a széles közvélemény gondolkodásában és pszichikumában változások kísérik, melyek közvetlenül a széles körű „glasz- nosztytóľ a politika nyíltságától, a legkülönbözőbb égető kérdésekről folytatott heves tárgyilagos vitáktól, a szocializmus fejlesztésére és megszilárdítására irányuló véleménykonfrontációtól, a szocialista demokrácia és a nép szocialista önigazgatásának elmélyítésétől függnek. A szovjet tájékoztató eszközök példát mutatnak abban, hogy a szocialista társadalomban hogyan teljesítheti a sajtó demokratikus funkcióját, hogyan használhatók ki ezek az eszközök arra, hogy a dolgozók necsak a politika objektumai, hanem szubjektumai is legyenek. Társadalmunk fejlődésének mai szakaszában elsősorban két dologról van szó: tudatosítani kell, hogy az intenzív gazdaságfejlesztésre való határozott áttérés létkérdés, és ezzel együtt fel kell számolni azt a mechanizmust, amely fékezi társadalmunk fejlődését, akadályozza korszerűsítését, főleg a tudományosműszaki fejlődés eredményeinek alkalmazását; meg kell teremteni a feltételeket a társadalom alkotó erejének széles körű fejlesztéséhez és érvényesüléséhez, a széles demokráciához, amelyet nemcsak szavakban hirdetnek, hanem a széles néprétegek, valamint a munkáskollektívák és az állampolgárok valódi aktivitása és kezdeményezése fejez ki. Jan Fojtík hangsúlyozta, olyan időszak előtt állunk, amelyben társadalmunk további fejlődése kulcsfontosságú kérdéseinek nyilvános megvitatása egyre jelentősebb lesz, és meggyőződésünk szerint a nép társadalmi aktivizálásának mindennapi módszerévé válik. Tömegtájékoztató eszközeinknek nem szabad alkalmazniuk azt a módszert, amikor a „véleménycserének“ csak bizonyos részeit közük, ugyanis egyes szerkesztők néhány véleményt előnyben részesítenek, másokat elnyomnak, gyakran a pártpolitikával ellentétben. Ez a módszer nem tükrözi a tényleges közvéleményt, de nem is teszi lehetővé, hogy a társadalom áltai kitűzött távlati célokkal összhangban befolyásoljuk és formáljuk közvéleményünket. A módszer leküzdése megköveteli, hogy bővítsük a vitaalapot, az emberek széles körét vonjuk be az eszmecserébe, bevonjuk mindazokat, akiknek van mondanivalójuk a vitatott problémáról, akik értékes ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, és amennyiben az égető problémákat nem kerülgetjük, tárgyilagosan tudnak érvelni. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés: tulajdonképpen mi szabályozza a vitát? Álláspontunk egyértelmű: a társadalmi hasznosság, a pártpolitika, államunk, a Nemzeti Front alapvető érdekei. Ahhoz, hogy respektálják ezt a társadalmi hasznosságot, politikánk alapvető érdekeit, ehhez nincs szükség semmilyen cenzúrára, semmilyen „öncenzúrára" amelyről tulajdonképpén csak akkor lehet szó, ha Jan Fojtík a továbbiakban foglalkozott a bírálat funkciójával. A bírálat a demokratizálás fontos tényezője és emlékeztetett arra, hogy a „glasznoszty" fokozza az újságírók felelősségtudatával szemben támasztott igényeket, és ezzel összefüggésben kiemelte, hogy tovább kell emelni a sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak politikai és szakmai képzettségét. Rámutatott, hogy rendkívüli figyelmet kell szentelni a gazdasági propagandának, bővíteni azok körét, akik a gazdasági problémákkal foglalkoznak. Még mindig találkozhatunk lyan gazdasági propagandával, amely csak a termelőket veszi figyelembe és amennyiben tolmácsolja a fogyasztók érdekeit, azt csak elavult módon teszi, csupán abból a szempontból, mit nem tudott beszerezni, mi hiányzik. Ez a szempont is jogos, de keresni kell az okokat is, nem szabad megtűrni, hogy az emberek úgy vélekedjenek, hogy csak mint fogyasztók támaszthatnak követelményeket, és a termelés bírálata nem vonatkozik rájuk. Arról sem szabad megfeledkezni - amint azt Mihail Gorbacsov elvtárs is mondotta - az emberek érdekeit irányítani kell, a szükségleteket a szocialista életmód kritériumaival összhangban kell kialakítani. Ebben aktív és nagy szerep hárul a tájékoztató eszközökre. A közeljövőben nyilvánosságra hozzuk az állami vállalatról szóló törvénytervezetet, és október végéig nyilvános vita folyik majd róla. Ez a demokrácia fontos próbája lesz. Úgy mint a Szovjetunióban, nálunk is a teljes önálló elszámolás, a rentabilitás, az önfinanszírozás alapján ki kell alakítani a vállalatok tevékenységének olyan mechanizmusát, amely belülről hatékonyan ösztönzi további fejlődésüket, hat a sokoldalú gazdaságosságra, a tudomány és technika széles körű alkalmazására. Ez az átmenet rendkívül bonyolult folyamat lesz, amelyet szükségszerűen feszültségek és konfliktusok kísérnek majd. Mi következik ebből? Vitatkozzunk, és várjunk a mindent megmentő új mechanizmusra? Már ma találkozhatunk a várakozás veszélyes irányzatával, amelyet nyilván az okoz, hogy az új mechanizmusra úgy tekintenek, mint egy felülről bevezetett módszerre, amely gyors, kedvező fordulatot idéz elő, s amelynek révén az intenzifikálás új szakaszába lépünk, és ezáltal mentesülünk mindaz alól, ami eddig nehezítette gazdálkodásunkat- a nagy termelési fogyasztás, a nyersanyagok alacsony értékesítési ára, a rossz munkaerógazdálkodás, az állóalapok nem kielégítő kihasználása, a beruházási eszközök szétaprózása, a legszükségesebb termékek hiánya, a termékek rossz minősége stb. Az új gazdasági mechanizmusnak- hangsúlyozta Jan Fojtík - valóban fordulathoz kell vezetnie. Hosszú távú folyamatról lesz azonban szó, amelyet meghatározott szakaszonként kell végrehajtanunk. Természetesen érdekünk, hogy ne vesztegessük az időt, és a lehető leghatározottabban járjunk el. Éppen ennek érdekében intenzívebbé kell tennünk a gazdasági vezetők, az egész közvélemény, a dolgozókollektívák erkölcsi, ideológiai és lélektani felkészítését. Egész gazdasági propagandánkat ennek a célnak kell alávetnünk. Ez azonban azt feltételezi, hogy figyelmünket a terv konkrét feladataira, a 8. ötéves tervidőszak első két évében felmerülő nehézségekre összpontosítsuk, azokra a nehézségekre, amelyek tanúsítják, milyen mély gyökereket eresztett az extenzív gazdálkodási mód. Annak ellenére, hogy a legnagyobb figyelmet a gazdaságra fordítjuk - mondotta továbbá Jan Fojtík -, sajtónknak más problémákkal is foglalkoznia kell, így például a szolgáltatások kérdéseivel, az egész terciális szféra munkájával, a szociálpolitikával, a környezetvédelemmel. Az ökológiában óriási veszélyek fenyeA kongresszus levele a CSKP Központi Bizottságának Tisztelt elvtársak! A Csehszlovák Újságírók Szövetsége IX. kongresszusának elvtársi, harci üdvözletét tolmácsoljuk. A kongresszus egyértelműen megerősítette, hogy a csehszlovák újságírás hatékonysága növelésében alapvető kiindulópontnak tekintjük a CSKP XVII. kongresszusának programját, a központi bizottság 4. és 5. ülésének határozatait. Felelősségünk tudatában értékeltük szervezetünk munkáját, és meghatároztuk feladatainkat a következő időszakra. Készen állunk, hogy alkotó tevékenységet fejtsünk ki egész társadalmunknak, a stratégiai irányvonal következetes megvalósítására való mozgósítása érdekében. Céltudatosan megvalósítjuk a társadalom valamennyi szakasza átalakításának és a társadalom demokratizálásának stratégiai irányvonalát, hatni fogunk a szocialista ember tudatának formálására. A csehszlovák újságíróknak szilárd, elvszerü nézeteket kell vallaniuk, támogatniuk kell az újszerű gondolkodásmódot, a párt harcos társaiként kell küzdeniük a gyorsítás stratégiájának következetes megvalósításáért. Napjaink beosztásunkra, politikai hovatartozásunkra való tekintet nélkül valamennyiünktől megkövetelik, hogy minden képességünket, tudásunkat és tehetségünket kihasználjuk. Tudatosítjuk felelősségünket szocialista hazánk további felvirágoztatásáért, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével. Erre fordítjuk minden alkotó erőnket. A testvérországok, elsősorban a Szovjetunió, újságíróival együtt kölcsönösen elmélyítjük tájékoztatásainkat országaink életéről. Aktívabb szerepet akarunk betölteni a KGST-országok együttműködése új formáinak fejlesztésében, főleg a gyorsítás irányvonalának megvalósításában, amely szorosan összekapcsolódik a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fejlesztésével és a tudományos-múszaki haladással. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának évében bemutatjuk az építés nagy eredményeit a szovjetek országában, a történelmi sikereket, a Szovjetunióban végbemenő forradalmi folyamatot, amely új derűlátással és eltökéltséggel tölt el bennünket. Magyarázni és támogatni fogjuk a Szovjetunió békekezdeményezéseit, és továbbfejlesztjük sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködésünket a világ összes haladó szellemű újságírójával, azzal a célfal, hogy megvédjük a békét és bolygónk lakosságának boldog életét. A Csehszlovák Újságírók Szövetségének IX. kongresszusa ÚJ SZÚ 2 1907. VI. 29
