Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-29 / 149. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HETFO 1987. június 29. XL. évfolyam 149. szám ★ Ára 50 fillér A Csehszlovák Újságírók Szövetségének IX. kongresszusa Az új gondolkodásmódért folyó küzdelem élvonalában A CSKP KB, a Nemzeti Front és a szövetségi kormány küldöttségét Jan Fojtik vezette • A vitában 33 újságíró szólalt fel • Határozat a szövetség feladatairól • A szövetség elnöke ismét Ján Riško lett (Tudósítónktól) - A Csehszlovák Újságírók Szövetsége az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap tar­totta meg a prágai Kultúrpalotában IX. kongresszusát. A 7296 tagot számláló újságírószervezet legfel­sőbb fórumának tanácskozására olyan időszakban került sor, amikor társadalmunk új szakaszba lépett, amelynek alapja a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításá­nak stratégiája. Ennek a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusán kitűzött fő irányvo­nalnak a célja népünk életszínvona­lának emelése, a népgazdaság kor­szerűsítése, valamint Csehszlovákia nemzetközi helyzetének és a szo­cializmus pozícióinak megerősítése a világban. Mindez új megközelítést, új szemléletet, a népgazdaság in- tenzifikálását, valamint a tudomá­nyos-műszaki haladás vívmányai­nak teljes kihasználását követeli meg. E feladatok valóra váltásához sokrétű tevékenységével, tagjai esz­mei és szakmai színvonalának szüntelen emelésével járulhat a leg­jobban hozzá az újságírók szerve­zete. A tanácskozást a himnusz el­hangzása után Ján Riško, a szövet­ség központi bizottságának elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a CSKP KB, a Nemzeti Front és a szövetségi kormány küldöttségét, amelyet Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára vezetett. A delegá­ció további tagjai voltak: Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Rudé právo főszerkesztője, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára, Otto ömölik, a CSKP KB osztályvezető­je, Matej Lúčan szövetségi minisz­terelnök-helyettes és Tomáš Tráv- níček, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke. A kongresszuson jelen voltak a hazánkkal szomszédos szocialista országok újságíró-szervezeteinek képviselői. Mihail Fjodorovics Nyenasev, a szovjet, Kopka János, a magyar, Kurt Vogel, az NDK-beli újságírók szövetségének elnökhe­lyettese, Andrzej Ziemski, a lengyel újságírószövetség elnöke s Jirí Kubka főtitkár vezetésével a Nem­zetközi Újságírószervezet küldöttsé­ge. A vendégek közt voltak a testvéri szocialista országok prágai diplomá­ciai képviseleteinek sajtótitkárai, és közéletünk számos személyisége. A Csehszlovák Újságírók Szövet­sége Központi Bizottságának, a szö­vetségnek a VIII. kongresszus utáni időszakban kifejtett tevékenységé­ről, valamint a CSKP XVII. kong­resszusa határozatainak teljesítése terén reá háruló feladatokról szóló jelentését Ján Riško terjesztette elő. A beszámoló és a központi reví­ziós bizottság jelentése után meg­kezdődött a vita, amelyben össze­sen 33 újságíró szólalt fel. A felszó­lalások homlokterében az újságírói munka időszerű kérdései állottak: elsősorban a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításához elenged­hetetlenül szükséges új gondolko­dásmód térhódítása érdekében vég­zett munka. A felszólalók nyíltan beszéltek a fejlődés útjában álló akadályokról, a bürokrációról, a for­malizmusról és sok területen a sza­vak és a tettek közti összhang hiá­nyáról. A sokrétű vita során értékes megállapítások hangzottak el az átalakításról, s arról is, hogy egyes tömegtájékoztató eszközök a hibák és a fogyatékosságok feltárása mel­A kongresszus résztvevői lett megfeledkeznek népünk építő munkája kézzel fogható eredménye­inek, a követendő példáknak a be­mutatásáról. Felhívták a figyelmet a kommunista és a haladó publicisz­tika hagyományai és a jelen közti összefüggésekre, az építő szándé­kú bírálat jelentőségére, a levele­zőkkel és a külső munkatársakkal való rendszeres együttműködés, az újságírók állandó képzésének fon­tosságára. Figyelemre méltó tájé­koztatás hangzott el a tömegtájé­koztató eszközök korszerűsítése terveiről, a modern újságíráshoz annyira szükséges információs rendszer kiépítéséről. A felszólalá­sokból kitűnt, hogy a csehszlovákiai újságírók rendkívüli figyelemmel kí­sérik szovjet kollégáik tapasztalatait, s hogy ezek a tapasztalatok nagy ösztönzést adnak munkájukhoz. Felszólalt a vitában a szovjet új­ság í ró-szövetség elnökhelyettese is. Utalva Gorbacsov elvtárs áprilisi csehszlovákiai látogatására s a két ország újságíró-szervezetei és szer­kesztőségei közti szoros együttmű­ködésre, örömét fejezte ki afölött, hogy hazánkban rendkívüli érdeklő­dés kíséri a Szovjetunióban végbe­menő fejlődést. A vitában Jirí Kubka, a NÚSZ főtitkára, Štefan Bachár, a Szlová­kiai és Josef Valenta, a Csehorszá­gi Újságírók Szövetségének elnöke is felszólalt. Vasárnap délelőtt kért szót Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság tit­kára. (Telefoto-ČSTK) A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a szövetség 92 tagú központi bizottságát és a revíziós bizottságot. Az új központi bizottság első ülésén, ugyancsak titkos sza­vazással választotta meg a központi bizottság elnökségét és titkárságát. Ján Riškót, a Csehszlovák Rádió főigazgatóját választotta ismét a szövetség élére. A szövetség alel­nökei: Štefan Bachár, Josef Valenta és Ljuba Mesteková, központi titká­ra Josef Veselý. A revíziós bizott­ság elnökévé Ludmila Lehkát, a Tribúna szerkesztőjét választották. A küldöttek egyhangúlag jóvá­hagyták A csehszlovák újságírók feladatai a CSKP XVII. kongresszu­sa után című határozatot, amely egyebek között megállapítja: Olyan időszakba léptünk, amely az egész társadalomtól - s különösképpen tő­lünk, újságíróktól - nap mint nap teljes értékű munkát követel meg. Készek vagyunk képességeinket, tudásunkat és tehetségünket a kitű­zött célok sikeres teljesítésének, a szocializmus megszilárdításának szolgálatába állítani. Elsőrendű kö­telességünknek tekintjük e feladatok népszerűsítését és a dolgozók moz­gósítását a CSKP XVII. kongresszu­sán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósítására. A küldöttek ugyancsak egyhan­gúlag jóváhagyták a CSKP KB-nek küldött üdvözlő levél szövegét. A kongresszus Ján Riško zársza­va után az Internacionálé hangjaival ért véget. SOMOGYI MÁTYÁS Ján Riško elvtárs beszéde A szocialista társadalom a fejlődés új szakaszába lépett, amelyet új dinamika, bátor tettek és újszerű gondolkodásmód jellemez. Napjaink ismét megerősítik a marxizmus-leninizmus életképességét, azt, hogy meg tudja oldani a társadalmi fejlődés újonnan felmerülő problémáit, választ tud adni az adott konkrét történel­mi helyzetben időszerű kérdésekre. Mind­ez megerősíti, hogy a kommunista párt megtalálja az utat a szocializmus gyor­sabb és hatékonyabb fejlődését akadá­lyozó tények felszámolásához, és a régi formákat új, az új feltételeknek megfelelő módszerekkel helyettesíti - mondotta be­vezetőképpen Ján Riško. Az újságíró-szövetség kerületi konfe­renciái, valamint csehországi és szlová­kiai konferenciái megmutatták, hogy az újságírók magukévá tették a CSKP XVII. kongresszusának határozatait, ösztönző forrásként tekintenek az SZKP XXVII. kongresszusára és a szovjet sajtó példá­jára. Jogosan állapíthatjuk meg, hogy új­ságíróink szervezete a társadalmi-gazda­sági fejlődés meggyorsításának irányvo­nalát, az átalakítás programját támogatja. Realisták vagyunk azonban, és jól látjuk, az új szellem nem hatotta át egész újság­írásunkat, nem fejezi ki az összes szer­kesztőség és újságíró tettekben a XVII. kongresszus iránti viszonyát, nem látott hozzá mindenki egyforma lelkesedéssel az új feladatok megvalósításához. A tájékoztatóeszközök tekintélye so­hasem volt olyan nagy, mint napjainkban. Az újságok példányszámai nőnek, de en­nek ellenére egyes újságok hiánycikké válnak. Ez fokozza felelősségünket. Napjainkban a világ túlnyomó részé­ben még nem szüntették meg a kizsák- mányolók és a kizsákmányoltak közti an- tagonizmust. Ezért törvényszerűen harc folyik a különböző társadalmi és politikai erők között a szocialista társadalmi rend győzelméért. Mindenekelőtt az emberiség megmentéséért kell küzdenünk. A nuk­leáris katasztrófa elhárítása feltételezi az (Folytatás a 2. oldalon) Jan Fojtik elvtárs beszéde Jan Fojtik beszéde bevezető részé­ben tolmácsolta a CSKP KB Elnökségé­nek és személyesen Gustáv Husák elv­társnak az üdvözletét. Kiemelte az ideoló­giai front munkájának társadalmi jelentő­ségét abban az időszakban, amikor a párt és a társadalom döntő harcot folytat a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött program megvalósításáért, a gazdasági­szociális fejlődés meggyorsításáért, tár­sadalmi életünk valamennyi területének átalakításáért. Hangsúlyozta, hogy szo­cialista sajtónknak is hozzá kell járulnia ennek a harcnak az eredményességéhez. A Csehszlovák Újságírók Szövetségének IX. kongresszusa is tanúsítja, hogy az újságírók tudatosítják ezt a feladatukat. Jan Fojtik értékelte a kongresszusi tanácskozás tárgyilagosságát. Az itt el­hangzott bírálat - mondotta - tükrözi azt az őszinte törekvést, hogy ki akarják kü­szöbölni a hiányosságokat. Annak meg­nyilvánulása, hogy magasabb szintre akarják emelni az újságírók munkájának színvonalát az új szükségletekkel és kö­vetelményekkel összhangban. Napjaink­ban ez a legfontosabb. Egyetlen szer­kesztőségben sem elégedhetünk meg az elért színvonallal, sehol sem gondolhatjuk azt, hogy nincs mit javítanunk. Mindenütt, az összes szerkesztőségben bírálóan kell tekintetni az eddigi munkára. Nemcsak azért, mert ma mindenütt beszélünk a bí­rálatról, a bírálat szükségességéről, ha­nem azért is, mert nélküle nem tudjuk megfelelő szinten megoldani az előttünk álló feladatokat. Felelősségteljesen át kell gondolni minden újságszámot, minden oldalt, cik­ket, jegyzetet, hírt, sajtóban közölt anya­got. Az egyes kollektívákban felül kell bírálni, hogy elég meggyőző és hatásos-e az én/elésünk, mennyiben segítjük olva­sóinkat, hallgatóinkat és nézőinket a poli­tikai, az eszmei orientálódásban, abban, hogy megismerjék az életet. Újságírói munkánk értelmének kérdé­sét - folytatta Jan Fojtik - mindenütt ismételten fel kell vetnünk, nem eléged­hetünk meg a magyarázkodással vagy felületes válasszal, a választ nem korlá­tozhatjuk csak a munkánk formális oldalá­ra, a vonzerő, a keresettség kérdésére. Amikor az úgynevezett apró anyagokkal dolgozunk, akkor is szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy publicisztikánk­nak nemcsak az a feladata, hogy valósá­gunk érdekes jelenségeit tükrözze, ha­nem mindenekelőtt az, hogy hozzájárul­jon az emberi tényező aktivizálásához, felkeltse az emberek érdeklődését a poli­tikai élet, országunk sorsa, a nemzetközi helyzet fejlődése iránt, arra ösztönözze őket, hogy aktívan és öntudatosan részt vegyenek a szocialista építés nagy közös művében, a szocializmus értékein alapuló új társadalom megteremtésében. Ott sem lehetnek elégedettek, ahol jogosan úgy vélik, hogy lépést tartanak a korral. A napjaink követelményeinek megfelelő újságírásban ez nem elegendő. Nagyobb célok elérésére kell töreked­nünk. Fáradhatatlanul, szüntelenül újabb javaslatokat kell tenni, ösztönözni a fejlő­dést, megvalósítani az élenjárók gyakor­lata által igazolt gondolatokat, terjeszteni ezeket, és kitartóan arra ösztönözni, hogy merészen keressük a fejlődés új útjait. (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában megnyílt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IX. kongresszusa Szombaton fejeződött be a nők világkongresszusa (ČSTK) - A szovjet fővárosban tegnap megkezdődött a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IX. kongresszusa. A kétnapos tanács­kozás értékeli a nők világkongresz- szusának tevékenységét, amely szombaton fejeződött be Moszkvá­ban és kidolgozza az NDSZ mun­kaprogramját az elkövetkező idő­szakra. A kongresszus elnökségé­ben foglal helyet többek között Ma­rie Kabrhelová, a CSKP KB Titkár­ságának tagja, a Csehszlovák Nő- szövetség KB elnöke. Nyitóbeszédet Freda Brown, az NDSZ elnöke mondott. Nagyra érté­kelte a nők moszkvai világkongresz- szusának eredményeit és megálla­pította, hogy az utóbbi időben a nemzetközi nőmozgalom még ak­tívabb lett és kiterjesztette tevékeny­ségi területét. Hangsúlyozta, a moszkai fórum megmutatta, ke­resni kell az új utakat a nőmozgalom nemzeti szervezetei közti együttmű­ködéshez, tekintet nélkül az ideoló­giai különbségekre, hiszen az összes nőszervezetet összeköti a békés, boldog élet utáni vágy. Mirjam Vire-Tuominen, a Nem­zetközi Demokratikus Nöszövetség főtitkára tartott beszámolót az NDSZ-nek« VIII. kongresszusa óta végzett munkájáról és a nemzetközi szervezet további célkitűzéseiről. Megállapította, a szervezet vitatha­tatlan sikerei ellenére keresni kell a nőmozgalmak közti együttműkö­dés olyan új útjait, melyek teljes mértékben megfelelnének korunk követelményeinek. Figyelmeztetett arra, hogy csak valamennyi tagszer­vezet együttműködése garantálhatja az NDSZ hatékony tevékenységét. A beszámolót követően vitával folytatódott a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség IX. kongresz- szusa. A nők világkongresszusán, ame­lyik szombaton fejeződött be, több mint 150 országból kb. 3000 küldött vett részt 800 nemzeti nőszerveze­tet képviselve. Az ötnapos tanács­kozáson a béke és a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseit, a nők helyzetét a társadalomban vitatták (Folytatás a 6. oldalon) Gorbacsov-Mugabe találkozó Az el nem kötelezettek mozgalma a világpolitika jelentős tényezője (CSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Moszkvában szombaton találkozott Robert Mu- gabeval, a Zimbabwei Afrikai Nem­zeti Szövetség-Hazafias Front első titkárával, miniszterelnökkel. Muga­be az el nem kötelezettek mozgalma soros elnökeként a nők világkong­resszusának díszvendége volt. Mihail Gorbacsov és Robert Mu­gabe megbeszéléseiken megelége­déssel nyugtázták a kétoldalú kap­csolatok fejlődésének szintjét. Ezek a kapcsolatok még inkább kibonta­koztak a zimbabwei miniszterelnök 1985 decemberében tett szovjet­unióbeli látogatása után, fejlődnek pártvonalon is és erőfeszítések tör­ténnek az együttműködés tökélete­sítésére a gazdaságban és más te­rületeken. A Szovjetunió elkötelezte magát az olyan elvek mellett, mint az egyenlőség, a kölcsönös előnyös­(Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents