Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-26 / 147. szám, péntek
František Mišeje elvtárs beszédéből František Mišeje pénzügyminiszter beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének dinamikája megközelítette az előirányzott ütemet és meggyorsult a források képzése, főleg az iparban. Ez lehetővé tette, hogy valóra váltsuk elképzeléseinket az életszínvonal emelésében is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gazdasági növekedést nem jellemezte a kívánatos színvonal. Több területen a feladatokat extenzív módszerekkel valósították meg. A mennyiségi mutatók teljesítése ellenére nem értük el a célodat a szállítmányok struktúráját és minőségét illetően, és nem teljesítettük a feladatokat a gazdaság hatékonyságának növelésében sem. A hatékonyság növelésével kapcsolatos problémák különösen kedvezőtlenül nyilvánultak meg a központilag irányított vállalatok gazdálkodásában. A nem kielégitó gazdasági eredmények kedvezőtlen hatással voltak több vállalat és termelési-gazdasági egység pénzügyi és gazdasági helyzetére. A nyereségképzésben több mint 200 millió koronás a lemaradásunk. A gazdálkodás alacsony színvonala miatt nem felel meg a kívánalmaknak a termelés rentabilitása és nem kielégítő a helyzet több vállalat veszteségességét illetően sem. Olyan területről van szó, amelyen több intézkedés ellenére sem értünk el javulást. 1986-ban mintegy hatvan vállalat volt veszteséges, miközben a veszteség döntő többsége, csaknem 750 millió korona, húsz ipari és építőipari vállalatba koncentrálódik. A veszteség csökkentése ellenére ezek. a vállalatok nem teljesítették feladataikat. Különösen kedvezőtlen tény, hogy több olyan szervezet is veszteséges volt, amelynek a terv szerint nyereséget kellett volna elérnie. A mai helyzetben több vállalat és termelési-gazdasági egység nem érné el az önálló elszámolás alapján való újratermelést az átalakítás elveiben leszögezett önfinanszírozás elve szerint. Az SZSZK kormányának az állami zárszámadásról elfogadott határozata feladatul adja a veszteség csökkentését és annak megakadályozását, hogy további sze; vezetek is vesztesegesek legyenek. Ennek a feladatnak a megvalósítása megköveteli, hogy új módon közelítsük meg az egyes ágazatok fejlesztésének intenzifikálását. Több irányítószervnek nincs erre vonatkozóan világos koncepciója. Több minisztérium nem tekinti a teljesítmények és a hatékonyság növelésének programjait olyan eszköznek, amellyel megoldhatók a problémák és mozgósíthatók a tartalékok. Sok helyen nem dolgozták ki a programokat, illetve csak formálisan teljesítették ezt a feladatukat. Figyelmeztető tény, hogy több szervezet nem érte el a programokban kitűzött feladatokat, sőt, hatékonyságuk tovább romlott. Különösen kedvezőtlenül befolyásolja gazdasági eredményeinket és a rentabilitást, hogy termelésünk az országos színvonalhoz viszonyítva alapanyag- és energiaigénye- sebb. Az irányítószervek nem oldják meg elég határozottan és következetesen ezt a súlyos problémát. A gazdaság intenzifikálását kedvezőtlenül befolyásolja lemaradásunk a tudományos-műszaki fejlesztésben. A tudomány és technika fejlesztésére fordított 3,1 milliárd korona nem hozta meg a várt eredményeket. A műszaki fejlesztést a bővített szocialista újratermelés elválaszthatatlan részének kell tekinteni. Mindenekelőtt az építkezési beruházásokon és általában a termelésben nem alkalmazzák kellő rugalmassággal a tudományos-műszaki ismereteket. A beruházások közül a műszaki színvonal szempontjából csak kevés vethető össze a világ- színvonallal. A gazdasági fejlődés hatékonysága szempontjából veszteséget okoz, hogy a tudomány és technika nem járul hozzá megfelelő mértékben a termékek műszaki színvonalának^- minőségének és megbízhatóságának javításához. Ez negatívan nyilvánul meg a külkereskedelemben is. Termékeink nem kielégítő külföldi értékesítési ára, illetve a kőolajtermékek értékesítési árának csökkenése ahhoz vezetett, hogy a gazdasági szféra nagyobb igényeket támaszt az állami költségvetéssel szemben. Továbbra is jelentős tartalékot jelent a hatékonyság növelésében a fegyelem, a rend, a munkaszervezés és gazdaságosság javítása. A készletgazdálkodás továbbra is kedvezőtlenül alakul. Nem sikerült teljes mértékben megszüntetnünk az eladhatatlan készletek kialakulását. Aggasztó, hogy egyes dolgozók nem viszonyulnak megfelelően a társadalmi tulajdonhoz és a törvényekhez. Még határozottabban kell fellépnünk a törvénysértések ellen. Tavaly is problémák merültek fel a gazdasági tervek módosításával és az érdemek szerinti javadalmazással kapcsolatban. Költségvetési gazdálkodásunk tavaly nem felelt meg az előirányzatnak, főleg a bevételek és kiadások szerkezetét illetően. Feszültségeket okozott a minőségi feladatok nem teljesítése, a külkereskedelem alacsony hatékonysága és az állami terv módosításai. Ennek ellenére a költségvetési gazdálkodás aránylag kiegyensúlyozott volt, a kiadások és a bevételek összege egyaránt 87,4 milliárd korona volt. Ez 2,7 százalékkal több a tervezettnél. Eredményes volt a nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodása. A tervezettnél 3,4 százalékkal több forrást képeztünk, ami nagyobb lehetőségeket teremtett ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok megteremtsék a feltételeket a társadalmi és helyi szükségletek kielégítéséhez, az életfeltételek javításához. A felmerülő gondok ellenére továbbra- is előirányzatnak megfelelően, tervszerűen fejlesztettük a társadalmi fogyasztást. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből csaknem 63 milliárd koronát fordítottunk a társadalmi fogyasztásra. Ennek ellenére, nem valósítottuk meg az összes tervezett feladatot. A tervezett beruházási és nem beruházási kiadásokból több esetben nem kívánatos összegeket takarítottunk meg. A beruházásokra előirányzott eszközök megtakarítása kedvezőtlenül befolyásolta a társadalmi szolgáltatások anyagi-műszaki alapjának bővítését, főleg az egészségügyben, és az oktatásügyben. Mindenekelőtt meg kell oldani a kapacitások gyorsabb átadását, miközben jobban figyelembe kell venni a népesség dinamikus alakulását. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségvetéséből 27,7 milliárd koronát fordítottunk szociális ellátásra. Nyolc százalékkal nőttek a házi szociális gondozásra nyújtott kiadások. Az év folyamán 7,7 százalékkal nőtt a gondozott idős lakosok száma. Az egészségügyre 8,6 milliárd koronát fordítottunk, ami 640 millió koronás növekedést jelent. Hangsúlyt helyeztünk az egészségügyi szolgáltatások javítására, a megelőzésre és az egészségügyi programok megvalósítására. A kardiovaszkuláris és az onkológiai program keretében több mint 1,2 millió személy vett részt szűrővizsgálaton. Nem teljesítettük a feladatokat az egészségügy anyagi-műszaki alapjának bővítésében. A központilag irányított egészségügyi intézmények az erre a célra előirányzott eszközök mintegy egynegyedét nem használták fel. Tíz milliárd koronát fordítottunk a költségvetésből az oktatásügyre, ami 550 millió koronával több mint az előző évben. Nyolc százalékkal többet fordítottunk arra, hogy az iskolákat korszerű segédeszközökkel lássuk el és karbantartsuk a különböző iskolai létesítményeket. 7,1 százalékról 6,7 százalékra csökkent az alapiskolákban a többműszakos oktatás. A tavalyi terv teljesítése során megnyilvánuló problémák több szempontból az idén is előfordulnak. Nem sikerül pótolni a tavalyi lemaradásokat, sőt, még az idei feladatokat sem teljesítik. Ez mindenekelőtt _a minőségi mutatókra vonatkozik, de a gazdasági eredmények sem megfelelőek. Súlyos problémákról van szó, amelyeket halaszthatatlanul meg kell oldanunk, ha teljesíteni akarjuk az ötéves tervet és eleget akarunk tenni az átalakítás követelményeinek. A MEGÚJULÁS JEGYÉBEN Két társával nagy homokbucka tetejéről lapátolja az alapanyagot a betonkeverőbe. A Lakszakállasi (Sokolce) Efsz kőművescsoportjának tagjai az istállók felújításán dolgoznak. Ö maga huszonhárom éves. A komáromi (Komárno) Gépészeti Szakközépiskola építészeti szakán érettségizett 1983-ban. A kétéves katonai szolgálat óta segédmunkásként szülőfalujában dolgozik. Kürthy Kálmánt tavaly januárban a SZISZ-alapszervezet élére, májusban a hnb képviselőjévé, az ifjúságért és a sportért felelős bizottság tagjává választották.- Itt születtem, itt szeretnék dolgozni és élni. Fiatal vagyok és ahhoz, hogy társaimmal együtt hasznosan töltsük szabadidőnket, meg kellett szervezni a közösségi életet. Valakinek kézbe kellett fognia a gyeplőt. Egyik barátommal megkerestük Kovács Istvánt, a hnb elnökét, és javaslatot tettünk egy ifjúsági klub létrehozására, hogy fellendítsük a szervezet életét. A környékbeli falvakban jól működtek a SZISZ alapszervezetei, csak nálunk torpant meg. Megkaptuk a támogatást és egy helyiséget is, amelynek átalakítása folyamatban van. A kastély árkádos folyosóját és a klubnak szánt két helyiséget már ízlésesen kifestették és elkészült a szőnyegpadló is. A kisebbik helyiség falait úgy alakították ki, hogy akusztikailag megfeleljen a SZISZ tagjaiból alakult rockzenekar igényeinek. A bútor még hiányzik, de erre a célra a kulturális alapból kaptak 30 ezer koronát.- Szükségünk van egy saját helyiségre, ahol bármikor összejöhetünk. De ettől eltekintve az elmúlt több mint egy év alatt másképp is törekedtünk a szervezet munkájának fellendítésére. Megkíséreltük szervezni a fiatalokat érdeklő rendezvényeket. Nem igaz például, hogy a különféle előadásokkal elriasztjuk tagjainkat. Csak rá kell találni az őket foglalkoztató, s az őket közvetlenül érintő témákra. Megelőző, nevelő jelleggel előadásokat tartottunk az alkoholizmus és a narkománia egészségromboló hatásáról és a fiatalok bűnözéséről. Tény, hogy legnagyobb az érdeklődés a zenés szórakoztató műsorok, a diszkók, mulatságok iránt. S az előadásoknak éppen itt látjuk a gyakorlati jelentőségét. Abban, hogy fiataljainkat neveljük a szórakozás kulturáltabb módjainak befogadására. Persze azért nyugodt, szolid környezetben, jó hangulatban szórakozni is akarunk, ezért szerveztük meg a nosztalgiabált is, amelyen a szülök és gyermekeik együtt töltöttek el egy estét. A rendezvénynek nagy sikere volt. Most az AIDS elleni védekezésről tervezünk felvilágosító előadást. Az előző szervezet vezetősége huszonévesekből tevődött össze, akik nem tudták összefogni, irányítani, soraikba kellően, bevonni a tizenéveseket. Pedig azok igényelték az összejöveteleket, a közösségi munkát.- Munkánk iránt a huszonévesek most sem tanúsítanak érdeklődést, rájuk nem számíthatunk. Legtöbben a tanulóifjúságból jelentkeznek közénk. Közülük hatan, Plauter Éva pionírvezető irányításával egy irodalmi körben dolgoznak, öten a zenekar tagjai, Vendégh Zsuzsa és Domonkos Zsuzsa pedig rajvezetők. S hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő tevékenységet, sakkört és asztalitenisz kört is szervezünk. A szervezeti munka beindult, a vezetőség, a tagság összetétele megváltozott, a munka aktivizálódott. - A korábbi - tudtommal - rossz tapasztalatok alapján vajon nem nézték-e bizalmatlanul Kürthy Kálmán és általában a fiatalok szándékát? - tettem fel a kérdést Kovács Istvánnak, a hnb, valamint Antal Kálmánnak, az efsz elnökének. A hnb elnöke: - Bár Kürthy Kálmán idősebb a tagságnál, elfogadták, figyelembe veszik ötleteit, és ez megfordítva is érvényes. Az előzőkben talán a mi részünkről sem volt meg a kellő odafigyelés, nem ellenőriztük megfelelően fiataljaink tevékenységét, magatartását. A régi klubhelyiség távolabb esett a falu központjától, nem volt szem előtt, nem lehetett bezárni, s ezért előfordultak joggal elmarasztalható jelenségek is, például tönkretették a régi klub berendezését. Az efsz elnöke: - A SZISZ-tagság egyharmada szövetkezetünkben dolgozik. Többségében szorgalmas, munkáját becsületesen végző fiatal. Nekik szavazunk bizalmat. A régi klubot mi szereltük fel, s most újra ígértünk egy színes tévékészüléket, vásároltunk három pingpong-asztalt, és a továbbiakban is támogatni kívánjuk a szervezetet. Ami pedig Kürthy Kálmánt illeti, ó nálunk dolgozik, közvetlenebbül átérzi a közös értékek, a tagság iránti felelősséget. Szeretnék a faluban megtartani a fiatalokat. .A szövetkezet ugyan négy lakásegységgel rendelkezik, de továbbiak építését vették tervbe, s évente 200 ezer koronát tesz ki az ifjú házasoknak nyújtott kamatmentes kölcsön. Új vezetőség és új tagok is, új lendület, új klubhelyiség és új ötletek, megfelelő támogatás. Minden együtt van tehát ahhoz, hogy a tizenévesek újszerű munkát is végezzenek. De mit tesznek szabadidejükben a huszonévesek? TALLÓSI BÉLA A Prága körüli középső közlekedési gyűrű építésének legfontosabb része a strahovt alagút építése. A tervek szerint három alagút készül, egyenként két-két sávval. A középső alagútba a csúcsidőben a legnagyobb forgalmat terelik majd. A képen Miroslav šenk (elöl) és Ladislav Daniel látható. (Petr Merta felvétele - ČTK) Friss zöldség 19 millióért KÍSÉRLET A ZÖLDSÉGHAJTATÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE Még nem volt dél, amikor a hőmérő higanyszála 32 Celsius fokot mutatott. A nagy forróságban a Marcel- házi (Marcelová) Egységes Földmű- ves-szövetkezet kertészeti részlegének dolgozói karfiolt vágtak. Már reggel hattól, szinte megállás nélkül, mert a délelőtt folyamán összesen 30 ezer darab karfiolt kellett betakarítaniuk, hogy délben már tehergépkocsi rakományaként indulhasson a Zelenina felvásárló vállalat hetényi (Chotín) raktárába, illetve a fogyasztókhoz. A marcelházi szövetkezet az ország legnagyobb zöldségtermesztői közé tartozik. Primőrsaláta, korai és őszi karfiol, salátauborka, szabadföldi és hajtatott paprika, fogyasztásra és konzervgyári célokra termelt paradicsom - ez a szövetkezet kertészeti részlegének idei kínálata. A kertészetnek a szövetkezetben betöltött szerepét tükrözi többek között az is, hogy amíg a növénytermesztési ágazat tervezett évi bevétele 39 millió korona, addig a kertészetnek 19 millió koronát kellene zöldség, dohány és virág formájában kiprodukálni a mindössze 185 hektáron. A terv 4855 tonna zöldségfélével számol. Idáig csupán 37 ezer fejessalátát adtak el a felvásárló vállalatnak, de most van a korai karfiol szedésének ideje és kezdetét vette már a paprikaszezon is. Ha az időjárás közbeszól... Az időjárás idáig csak a zordabbik arcát fordította a marcelházi zöldségkertészek felé. A hosszan tartó, hideg tél jelentősen növelte a fűtési költségeket, a havazás fóliasátrakat döntött össze, rongált meg néhány nappal a palánták áttűzdelése előtt. A szokatlanul kiadós tavaszi esőzések is nagy kárt tettek. A fóliasátraknak csaknem 10 százalékát megsemmisítették, így mintegy 2 hektáros területen kellett újra palántázni. Az áprilisi 120 milliméter és a májusi 125 milliméter csapadék okozta talajvíz azonban az újrapalántázott részeket ismét kimosta. Sajnos, még ma is akadnak területek, melyeket a víztócsák miatt lehetetlen beültetni, megművelni. A szabadföldi paprikának és paradicsomnak sem kedvezett az időjárás, amely három-hégy héttel elodázta a növények fejlődését. A 110 hektár paradicsomból például 41 hektárnyit kellett a napokban kiszárítani, mert a májusi szélviharok az északi oldalról védtelen, homokos területen elpusztították a gyenge növényeket. Takarmánynak drága lenne Csupán a 18 hektár tavaszi karfiolnak kedvezett a sok eső. Ebből a zöldségféléből a marcelháziak mintegy 400 ezer darabot szeretnének az idén betakarítani és a fogyasztók asztalára eljuttatni. Amint azt a szövetkezet főkertésze, Vider- man Péter mérnök elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kitermelt zöldség időben és jó minőségben eljusson a fogyasztókhoz. A korai karfiol szedésének és szállításának meggyorsítása érdekében más részlegekről is átcsoportosítják a dolgozókat, beleértve az adminisztratív munkaerő egy részét, valamint a dohánytermesztésben és az üvegházakban foglalkoztatott munkacsoportokat is. A kertészeti dolgozók azonban nem tudnak igazán örülni a jónak ígérkező karfioltermésnek. Az előző évek során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a Zelenina felvásárló vállalatnak bármikor gondjai lehetnek a termés értékesítésével, s olyankor a szövetkezetnek kell kényszermegoldást találnia. Tavaly például a termésnek-több mint a felét az állattenyésztési részlegnek kellett hasznosítania - megetetnie az állatokkal. Pedig a friss karfiol iránti kereslet egyáltalán nem mondható kicsinek. Sok település van az országban, ahol ez a zöldségféle ilyenkor még hiánycikk. A szövetkezet anyagbeszerzői az országot járva azt tapasztalják, hogy bár a karfiol kapós portéka, a szedés napján azonnal elszállított karfiol olykor mégis hatnapos késéssel kerül az üzletekbe. Az ilyen árura pedig nem lehet azt mondani, hogy friss, mégha hűtőházban tárolták is. Felvásárlás - állandó áron Az üvegházban dolgozó csoport egy órakor kezdi a délutáni műszakot, viszont a fóliasátrakban, ahol a múlt hét elején kezdték szedni a zöldpaprikát, a nagy meleg miatt csak délután három óra után lehet dolgozni. A 10 hektár, fóliával borított területről összesen 750 tonna paprikát kellene az idén betakarítaniuk, ami 7 millió korona bevételt jelentene. Ilyen eredményre azonban semmiképp nem számíthatnak, hisz a mostoha időjárás a kiültetett paprikapalánták egyötödét teljesen tönkretette, s ez jelentős terméskiesést okoz. Az előző évekhez képest újdonságnak számít a szövetkezetnél kísérleti jelleggel alkalmazott állandó felvásárlási ár, amivel a Zelenina a hajtatott zöldségfélék termesztésének jövedelmezőségét szeretné biztosítani. Ugyanis a környékbeli gazdaságok némelyike, mint például a szilosi (Šrobárová), a dunamocsi (Moča), az alsópéteri (Dolný Peter), vagy a búcsi (Búő) szövetkezetek azért számolták fel, vagy csökkentették a fóliás zöldségtermesztést, mert ráfizetéses volt a termelés. A marcelháziak idén kilogrammonként 12, illetve 8 koronáért adják majd a Zelenina felvásárló vállalatnak a paprikát. Ha a kísérlet beválik, akkor más zöldségféléknél is alkalmazni szeretnék az egész idényre megszabott, állandó felvásárlási árakat. GÁGYOR ALÍZ
