Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-26 / 147. szám, péntek

František Mišeje elvtárs beszédéből František Mišeje pénzügyminisz­ter beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a nemzeti jöve­delem növekedésének dinamikája megközelítette az előirányzott üte­met és meggyorsult a források kép­zése, főleg az iparban. Ez lehetővé tette, hogy valóra váltsuk elképzelé­seinket az életszínvonal emelésé­ben is. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gazdasági növekedést nem jellemezte a kívánatos színvonal. Több területen a feladatokat exten­zív módszerekkel valósították meg. A mennyiségi mutatók teljesítése el­lenére nem értük el a célodat a szál­lítmányok struktúráját és minőségét illetően, és nem teljesítettük a fela­datokat a gazdaság hatékonyságá­nak növelésében sem. A hatékonyság növelésével kap­csolatos problémák különösen ked­vezőtlenül nyilvánultak meg a köz­pontilag irányított vállalatok gazdál­kodásában. A nem kielégitó gazda­sági eredmények kedvezőtlen ha­tással voltak több vállalat és terme­lési-gazdasági egység pénzügyi és gazdasági helyzetére. A nyereség­képzésben több mint 200 millió ko­ronás a lemaradásunk. A gazdálko­dás alacsony színvonala miatt nem felel meg a kívánalmaknak a terme­lés rentabilitása és nem kielégítő a helyzet több vállalat veszteséges­ségét illetően sem. Olyan területről van szó, amelyen több intézkedés ellenére sem értünk el javulást. 1986-ban mintegy hatvan vállalat volt veszteséges, miközben a vesz­teség döntő többsége, csaknem 750 millió korona, húsz ipari és építőipari vállalatba koncentrálódik. A veszte­ség csökkentése ellenére ezek. a vállalatok nem teljesítették felada­taikat. Különösen kedvezőtlen tény, hogy több olyan szervezet is veszte­séges volt, amelynek a terv szerint nyereséget kellett volna elérnie. A mai helyzetben több vállalat és termelési-gazdasági egység nem érné el az önálló elszámolás alapján való újratermelést az átalakítás el­veiben leszögezett önfinanszírozás elve szerint. Az SZSZK kormányá­nak az állami zárszámadásról elfo­gadott határozata feladatul adja a veszteség csökkentését és annak megakadályozását, hogy további sze; vezetek is vesztesegesek le­gyenek. Ennek a feladatnak a meg­valósítása megköveteli, hogy új mó­don közelítsük meg az egyes ágaza­tok fejlesztésének intenzifikálását. Több irányítószervnek nincs erre vo­natkozóan világos koncepciója. Több minisztérium nem tekinti a teljesítmények és a hatékonyság növelésének programjait olyan esz­köznek, amellyel megoldhatók a problémák és mozgósíthatók a tar­talékok. Sok helyen nem dolgozták ki a programokat, illetve csak formá­lisan teljesítették ezt a feladatukat. Figyelmeztető tény, hogy több szer­vezet nem érte el a programokban kitűzött feladatokat, sőt, hatékony­ságuk tovább romlott. Különösen kedvezőtlenül befo­lyásolja gazdasági eredményeinket és a rentabilitást, hogy termelésünk az országos színvonalhoz viszonyít­va alapanyag- és energiaigénye- sebb. Az irányítószervek nem oldják meg elég határozottan és követke­zetesen ezt a súlyos problémát. A gazdaság intenzifikálását ked­vezőtlenül befolyásolja lemaradá­sunk a tudományos-műszaki fej­lesztésben. A tudomány és technika fejlesztésére fordított 3,1 milliárd ko­rona nem hozta meg a várt eredmé­nyeket. A műszaki fejlesztést a bőví­tett szocialista újratermelés elvá­laszthatatlan részének kell tekinteni. Mindenekelőtt az építkezési beruhá­zásokon és általában a termelésben nem alkalmazzák kellő rugalmas­sággal a tudományos-műszaki is­mereteket. A beruházások közül a műszaki színvonal szempontjából csak kevés vethető össze a világ- színvonallal. A gazdasági fejlődés hatékonysá­ga szempontjából veszteséget okoz, hogy a tudomány és technika nem járul hozzá megfelelő mértékben a termékek műszaki színvonalának^- minőségének és megbízhatóságá­nak javításához. Ez negatívan nyil­vánul meg a külkereskedelemben is. Termékeink nem kielégítő külföldi értékesítési ára, illetve a kőolajter­mékek értékesítési árának csökke­nése ahhoz vezetett, hogy a gazda­sági szféra nagyobb igényeket tá­maszt az állami költségvetéssel szemben. Továbbra is jelentős tartalékot je­lent a hatékonyság növelésében a fegyelem, a rend, a munkaszerve­zés és gazdaságosság javítása. A készletgazdálkodás továbbra is kedvezőtlenül alakul. Nem sikerült teljes mértékben megszüntetnünk az eladhatatlan készletek kialakulá­sát. Aggasztó, hogy egyes dolgozók nem viszonyulnak megfelelően a társadalmi tulajdonhoz és a törvé­nyekhez. Még határozottabban kell fellépnünk a törvénysértések ellen. Tavaly is problémák merültek fel a gazdasági tervek módosításával és az érdemek szerinti javadalma­zással kapcsolatban. Költségvetési gazdálkodásunk ta­valy nem felelt meg az előirányzat­nak, főleg a bevételek és kiadások szerkezetét illetően. Feszültségeket okozott a minőségi feladatok nem teljesítése, a külkereskedelem ala­csony hatékonysága és az állami terv módosításai. Ennek ellenére a költségvetési gazdálkodás arány­lag kiegyensúlyozott volt, a kiadások és a bevételek összege egyaránt 87,4 milliárd korona volt. Ez 2,7 százalékkal több a tervezettnél. Eredményes volt a nemzeti bi­zottságok költségvetési gazdálkodá­sa. A tervezettnél 3,4 százalékkal több forrást képeztünk, ami nagyobb lehetőségeket teremtett ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok megteremt­sék a feltételeket a társadalmi és helyi szükségletek kielégítéséhez, az életfeltételek javításához. A felmerülő gondok ellenére to­vábbra- is előirányzatnak megfe­lelően, tervszerűen fejlesztettük a társadalmi fogyasztást. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizott­ságok költségvetéséből csaknem 63 milliárd koronát fordítottunk a társa­dalmi fogyasztásra. Ennek ellenére, nem valósítottuk meg az összes ter­vezett feladatot. A tervezett beruhá­zási és nem beruházási kiadásokból több esetben nem kívánatos össze­geket takarítottunk meg. A beruhá­zásokra előirányzott eszközök meg­takarítása kedvezőtlenül befolyásol­ta a társadalmi szolgáltatások anya­gi-műszaki alapjának bővítését, fő­leg az egészségügyben, és az okta­tásügyben. Mindenekelőtt meg kell oldani a kapacitások gyorsabb áta­dását, miközben jobban figyelembe kell venni a népesség dinamikus alakulását. Az állami költségvetésből és a nemzeti bizottságok költségveté­séből 27,7 milliárd koronát fordítot­tunk szociális ellátásra. Nyolc szá­zalékkal nőttek a házi szociális gon­dozásra nyújtott kiadások. Az év folyamán 7,7 százalékkal nőtt a gon­dozott idős lakosok száma. Az egészségügyre 8,6 milliárd koronát fordítottunk, ami 640 millió koronás növekedést jelent. Hangsúlyt he­lyeztünk az egészségügyi szolgálta­tások javítására, a megelőzésre és az egészségügyi programok megva­lósítására. A kardiovaszkuláris és az onkológiai program keretében több mint 1,2 millió személy vett részt szűrővizsgálaton. Nem teljesítettük a feladatokat az egészségügy anyagi-műszaki alap­jának bővítésében. A központi­lag irányított egészségügyi intézmé­nyek az erre a célra előirányzott eszközök mintegy egynegyedét nem használták fel. Tíz milliárd koronát fordítottunk a költségvetésből az oktatásügyre, ami 550 millió koronával több mint az előző évben. Nyolc százalékkal többet fordítottunk arra, hogy az is­kolákat korszerű segédeszközökkel lássuk el és karbantartsuk a külön­böző iskolai létesítményeket. 7,1 százalékról 6,7 százalékra csökkent az alapiskolákban a többműszakos oktatás. A tavalyi terv teljesítése során megnyilvánuló problémák több szempontból az idén is előfordulnak. Nem sikerül pótolni a tavalyi lemara­dásokat, sőt, még az idei feladatokat sem teljesítik. Ez mindenekelőtt _a minőségi mutatókra vonatkozik, de a gazdasági eredmények sem meg­felelőek. Súlyos problémákról van szó, amelyeket halaszthatatlanul meg kell oldanunk, ha teljesíteni akarjuk az ötéves tervet és eleget akarunk tenni az átalakítás követel­ményeinek. A MEGÚJULÁS JEGYÉBEN Két társával nagy homokbucka tetejéről lapátolja az alapanyagot a betonkeverőbe. A Lakszakállasi (Sokolce) Efsz kőművescsoportjá­nak tagjai az istállók felújításán dol­goznak. Ö maga huszonhárom éves. A komáromi (Komárno) Gépé­szeti Szakközépiskola építészeti szakán érettségizett 1983-ban. A kétéves katonai szolgálat óta se­gédmunkásként szülőfalujában dol­gozik. Kürthy Kálmánt tavaly január­ban a SZISZ-alapszervezet élére, májusban a hnb képviselőjévé, az ifjúságért és a sportért felelős bizott­ság tagjává választották.- Itt születtem, itt szeretnék dol­gozni és élni. Fiatal vagyok és ah­hoz, hogy társaimmal együtt hasz­nosan töltsük szabadidőnket, meg kellett szervezni a közösségi életet. Valakinek kézbe kellett fognia a gyeplőt. Egyik barátommal meg­kerestük Kovács Istvánt, a hnb elnö­két, és javaslatot tettünk egy ifjúsági klub létrehozására, hogy fellendít­sük a szervezet életét. A környékbeli falvakban jól működtek a SZISZ alapszervezetei, csak nálunk torpant meg. Megkaptuk a támogatást és egy helyiséget is, amelynek átalakí­tása folyamatban van. A kastély árkádos folyosóját és a klubnak szánt két helyiséget már ízlésesen kifestették és elkészült a szőnyegpadló is. A kisebbik helyi­ség falait úgy alakították ki, hogy akusztikailag megfeleljen a SZISZ tagjaiból alakult rockzenekar igé­nyeinek. A bútor még hiányzik, de erre a célra a kulturális alapból kap­tak 30 ezer koronát.- Szükségünk van egy saját he­lyiségre, ahol bármikor összejöhe­tünk. De ettől eltekintve az elmúlt több mint egy év alatt másképp is törekedtünk a szervezet munkájá­nak fellendítésére. Megkíséreltük szervezni a fiatalokat érdeklő ren­dezvényeket. Nem igaz például, hogy a különféle előadásokkal elri­asztjuk tagjainkat. Csak rá kell talál­ni az őket foglalkoztató, s az őket közvetlenül érintő témákra. Megelő­ző, nevelő jelleggel előadásokat tar­tottunk az alkoholizmus és a narko­mánia egészségromboló hatásáról és a fiatalok bűnözéséről. Tény, hogy legnagyobb az érdeklődés a zenés szórakoztató műsorok, a diszkók, mulatságok iránt. S az előadásoknak éppen itt látjuk a gya­korlati jelentőségét. Abban, hogy fia­taljainkat neveljük a szórakozás kul­turáltabb módjainak befogadására. Persze azért nyugodt, szolid környe­zetben, jó hangulatban szórakozni is akarunk, ezért szerveztük meg a nosztalgiabált is, amelyen a szülök és gyermekeik együtt töltöttek el egy estét. A rendezvénynek nagy sikere volt. Most az AIDS elleni védekezés­ről tervezünk felvilágosító előadást. Az előző szervezet vezetősége huszonévesekből tevődött össze, akik nem tudták összefogni, irányí­tani, soraikba kellően, bevonni a ti­zenéveseket. Pedig azok igényelték az összejöveteleket, a közösségi munkát.- Munkánk iránt a huszonévesek most sem tanúsítanak érdeklődést, rájuk nem számíthatunk. Legtöbben a tanulóifjúságból jelentkeznek kö­zénk. Közülük hatan, Plauter Éva pionírvezető irányításával egy iro­dalmi körben dolgoznak, öten a ze­nekar tagjai, Vendégh Zsuzsa és Domonkos Zsuzsa pedig rajvezetők. S hogy mindenki megtalálja az ér­deklődésének megfelelő tevékeny­séget, sakkört és asztalitenisz kört is szervezünk. A szervezeti munka beindult, a vezetőség, a tagság összetétele megváltozott, a munka aktivizáló­dott. - A korábbi - tudtommal - rossz tapasztalatok alapján vajon nem nézték-e bizalmatlanul Kürthy Kálmán és általában a fiatalok szán­dékát? - tettem fel a kérdést Kovács Istvánnak, a hnb, valamint Antal Kál­mánnak, az efsz elnökének. A hnb elnöke: - Bár Kürthy Kál­mán idősebb a tagságnál, elfogad­ták, figyelembe veszik ötleteit, és ez megfordítva is érvényes. Az előzők­ben talán a mi részünkről sem volt meg a kellő odafigyelés, nem ellenő­riztük megfelelően fiataljaink tevé­kenységét, magatartását. A régi klubhelyiség távolabb esett a falu központjától, nem volt szem előtt, nem lehetett bezárni, s ezért előfor­dultak joggal elmarasztalható jelen­ségek is, például tönkretették a régi klub berendezését. Az efsz elnöke: - A SZISZ-tagság egyharmada szövetkezetünkben dolgozik. Többségében szorgalmas, munkáját becsületesen végző fiatal. Nekik szavazunk bizalmat. A régi klubot mi szereltük fel, s most újra ígértünk egy színes tévékészüléket, vásároltunk három pingpong-asz­talt, és a továbbiakban is támogatni kívánjuk a szervezetet. Ami pedig Kürthy Kálmánt illeti, ó nálunk dolgo­zik, közvetlenebbül átérzi a közös értékek, a tagság iránti felelősséget. Szeretnék a faluban megtartani a fiatalokat. .A szövetkezet ugyan négy lakásegységgel rendelkezik, de továbbiak építését vették tervbe, s évente 200 ezer koronát tesz ki az ifjú házasoknak nyújtott kamatmen­tes kölcsön. Új vezetőség és új tagok is, új lendület, új klubhelyiség és új ötle­tek, megfelelő támogatás. Minden együtt van tehát ahhoz, hogy a tizen­évesek újszerű munkát is végez­zenek. De mit tesznek szabadidejükben a huszonévesek? TALLÓSI BÉLA A Prága körüli középső közlekedési gyűrű építésé­nek legfontosabb része a strahovt alagút építése. A tervek szerint három alagút készül, egyenként két-két sávval. A középső alagútba a csúcsidőben a legnagyobb forgalmat te­relik majd. A képen Miro­slav šenk (elöl) és Ladislav Daniel látható. (Petr Merta felvétele - ČTK) Friss zöldség 19 millióért KÍSÉRLET A ZÖLDSÉGHAJTATÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE Még nem volt dél, amikor a hőmé­rő higanyszála 32 Celsius fokot mu­tatott. A nagy forróságban a Marcel- házi (Marcelová) Egységes Földmű- ves-szövetkezet kertészeti részle­gének dolgozói karfiolt vágtak. Már reggel hattól, szinte megállás nélkül, mert a délelőtt folyamán összesen 30 ezer darab karfiolt kellett betaka­rítaniuk, hogy délben már tehergép­kocsi rakományaként indulhasson a Zelenina felvásárló vállalat hetényi (Chotín) raktárába, illetve a fogyasz­tókhoz. A marcelházi szövetkezet az or­szág legnagyobb zöldségtermesztői közé tartozik. Primőrsaláta, korai és őszi karfiol, salátauborka, szabad­földi és hajtatott paprika, fogyasz­tásra és konzervgyári célokra ter­melt paradicsom - ez a szövetkezet kertészeti részlegének idei kínálata. A kertészetnek a szövetkezetben betöltött szerepét tükrözi többek kö­zött az is, hogy amíg a növényter­mesztési ágazat tervezett évi bevé­tele 39 millió korona, addig a kerté­szetnek 19 millió koronát kellene zöldség, dohány és virág formájá­ban kiprodukálni a mindössze 185 hektáron. A terv 4855 tonna zöld­ségfélével számol. Idáig csupán 37 ezer fejessalátát adtak el a felvásár­ló vállalatnak, de most van a korai karfiol szedésének ideje és kezdetét vette már a paprikaszezon is. Ha az időjárás közbeszól... Az időjárás idáig csak a zordabbik arcát fordította a marcelházi zöld­ségkertészek felé. A hosszan tartó, hideg tél jelentősen növelte a fűtési költségeket, a havazás fóliasátrakat döntött össze, rongált meg néhány nappal a palánták áttűzdelése előtt. A szokatlanul kiadós tavaszi esőzé­sek is nagy kárt tettek. A fóliasátrak­nak csaknem 10 százalékát meg­semmisítették, így mintegy 2 hektá­ros területen kellett újra palántázni. Az áprilisi 120 milliméter és a májusi 125 milliméter csapadék okozta ta­lajvíz azonban az újrapalántázott ré­szeket ismét kimosta. Sajnos, még ma is akadnak területek, melyeket a víztócsák miatt lehetetlen beültet­ni, megművelni. A szabadföldi paprikának és pa­radicsomnak sem kedvezett az idő­járás, amely három-hégy héttel el­odázta a növények fejlődését. A 110 hektár paradicsomból például 41 hektárnyit kellett a napokban kiszárí­tani, mert a májusi szélviharok az északi oldalról védtelen, homokos területen elpusztították a gyenge nö­vényeket. Takarmánynak drága lenne Csupán a 18 hektár tavaszi kar­fiolnak kedvezett a sok eső. Ebből a zöldségféléből a marcelháziak mintegy 400 ezer darabot szeretné­nek az idén betakarítani és a fo­gyasztók asztalára eljuttatni. Amint azt a szövetkezet főkertésze, Vider- man Péter mérnök elmondta, min­dent megtesznek annak érdekében, hogy a kitermelt zöldség időben és jó minőségben eljusson a fogyasz­tókhoz. A korai karfiol szedésének és szállításának meggyorsítása ér­dekében más részlegekről is átcso­portosítják a dolgozókat, beleértve az adminisztratív munkaerő egy ré­szét, valamint a dohánytermesztés­ben és az üvegházakban foglalkoz­tatott munkacsoportokat is. A kertészeti dolgozók azonban nem tudnak igazán örülni a jónak ígérkező karfioltermésnek. Az előző évek során szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a Zelenina felvá­sárló vállalatnak bármikor gondjai lehetnek a termés értékesítésével, s olyankor a szövetkezetnek kell kényszermegoldást találnia. Tavaly például a termésnek-több mint a fe­lét az állattenyésztési részlegnek kellett hasznosítania - megetetnie az állatokkal. Pedig a friss karfiol iránti kereslet egyáltalán nem mond­ható kicsinek. Sok település van az országban, ahol ez a zöldségféle ilyenkor még hiánycikk. A szövetke­zet anyagbeszerzői az országot jár­va azt tapasztalják, hogy bár a karfi­ol kapós portéka, a szedés napján azonnal elszállított karfiol olykor mégis hatnapos késéssel kerül az üzletekbe. Az ilyen árura pedig nem lehet azt mondani, hogy friss, még­ha hűtőházban tárolták is. Felvásárlás - állandó áron Az üvegházban dolgozó csoport egy órakor kezdi a délutáni műsza­kot, viszont a fóliasátrakban, ahol a múlt hét elején kezdték szedni a zöldpaprikát, a nagy meleg miatt csak délután három óra után lehet dolgozni. A 10 hektár, fóliával borí­tott területről összesen 750 tonna paprikát kellene az idén betakaríta­niuk, ami 7 millió korona bevételt jelentene. Ilyen eredményre azon­ban semmiképp nem számíthatnak, hisz a mostoha időjárás a kiültetett paprikapalánták egyötödét teljesen tönkretette, s ez jelentős terméskie­sést okoz. Az előző évekhez képest újdon­ságnak számít a szövetkezetnél kí­sérleti jelleggel alkalmazott állandó felvásárlási ár, amivel a Zelenina a hajtatott zöldségfélék termeszté­sének jövedelmezőségét szeretné biztosítani. Ugyanis a környékbeli gazdaságok némelyike, mint például a szilosi (Šrobárová), a dunamocsi (Moča), az alsópéteri (Dolný Peter), vagy a búcsi (Búő) szövetkezetek azért számolták fel, vagy csökken­tették a fóliás zöldségtermesztést, mert ráfizetéses volt a termelés. A marcelháziak idén kilogrammon­ként 12, illetve 8 koronáért adják majd a Zelenina felvásárló vállalat­nak a paprikát. Ha a kísérlet beválik, akkor más zöldségféléknél is alkal­mazni szeretnék az egész idényre megszabott, állandó felvásárlási árakat. GÁGYOR ALÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents