Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-16 / 138. szám, kedd

ÚJ szú 5 * 1987. VI. 16. A TEJ MINŐSÉGÉBEN A TERMELŐ ÉS A TEJIPAR EGYARÁNT ÉRDEKELT Küzdelem a koronákért Az idén 21 százalékkal több az elsőosztályú tej • Az új szabvány életbelépésének határideje közeleg, a felkészülés késik • Laboratórium - integrációs hozzájárulással • Növelni kell a jövedelmezőséget A Lounyi Erősáramú Vállalat a nagyfeszültségű vezetékek és berendezések szigeteléséhez szükséges kerámia egyedüli gyártója hazánkban. Nemcsak a csehszlovák ipar szükségletét elégíti ki, termékeinek egy részét szocialista és kapitalista országokba exportálja. A képen: František Červeňák nagyfe­szültségű szigetelőt állít be. (Jifí Kruliš felvétele - ČTK) GYORS INTÉZKEDÉSRE VAN SZÜKSÉG A lezúduló esők után tengerré változtak a szántóföldek • Becslések szerint a talajvíz 50 cm-rel emelkedett • Segít a kettes csatorna? • A lucerna első termésének jelentős része tönkrement Az élelmiszeripar jobb minőségű nyersanyaggal való ellátásának megoldására hozott határozatok maradéktalan teljesítése érdekében, egyebek között a felvásárlásra kerü­lő tej minőségét is lényegesen javí­tani kell. A szigorúbb elvárások alapján kidolgozták azt az új állami szabványt, melynek értelmében a jövőben a valós mikrobiológiai ér­ték szerint fogják megállapítani a tej minőségét és felvásárlási árát. Az új szabvány - kétévi átmeneti időszak után - 1988. január 1 -jén lép életbe. Az átmeneti időszak azt volt hivatott szolgálni, hogy a mezőgazdasági termelővállalatok, ^ felvásárló üze­mek és az ellenőrző szervek egy­aránt felkészülhessenek az új felté­telekre. A tej minőségében tapasz­talható lényeges eltérések, sajnos, azt mutatják, hogy még mindig nem sikerült valamennyi üzemben meg­teremteni a minőség javításának alapfeltételeit. Erről a Milex nemzeti vállalat štúrovói üzemegységében tett minapi látogatásunk alkalmával is meggyőződtünk. Javult, de nem kifogástalan a helyzet-A körzet huszonegy mezőgaz­dasági vállalatától naponta hozzá­vetőlegesen 50 000 liter tejet vásá­rolunk fel - mondta egyebek között Bognár Róbert, a tejüzem vezetője. - örömünkre szolgál, hogy a múlt évi valósághoz viszonyítva lényeges javulás tapasztalható a minőségben, ami arra utal, hogy a termelők több­sége igyekszik eleget tenni az egyre komolyabb elvárásoknak. Sajnos, ennek ellenére is akadnak gondja­ink, mert partnereink közül néhá- nyan nem képesek lépést tartani a haladással. A felvásárolt tej minőségére vo­natkozó konkrét adatok iránt a legil­A Milex nemzeti vállalat štúrovói üzemében kétféle keménysajtot gyártanak. Ezek közül a kevesebb zsírt tartalmazó, az ésszerű táplál­kozás követelményeinek jobban megfelelő füstölt szalámisajt kere­settebb a fogyasztók körében. A fel­vételen Veres Ágnes, a szocialista munkabrigád bronzérmes tagja lát­ható az Eidami téglasajt csomagolá­sa közben. (A szerző felvétele) letékesebbektől, Petrovics Annától, az üzem laboratóriumának vezetőjé­től érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az üzem által a múlt évben felvásá­rolt tejnek csak 51,98 százaléka fe­lelt meg az első minőségi osztály követelményeinek. A másodosztá­lyú nyersanyag részaránya 41,27, a harmadosztályúé pedig 6,75 szá­zalék volt.- Az idén sokatmondó javulás ta­pasztalható - mutatta a laboratóriu­mi elemzés eredményeit tartalmazó jegyzéket Petrovics Anna. - Az első negyedévben átvett tejnek több mint 73 százaléka első osztályú minősí­tést kapott, s harmadosztályú nyers­anyagunk egyáltalán nem volt.- Körzetükben melyik mezőgaz­dasági vállalatok mutatnak jó példát a tej minőségéről való gondosko­dásban?- Rendszerint kifogástalan minő­ségű tejet kapunk a Szálkái (Salka) Efsz-ből, a Libádi (Ľubá) Efsz bélai (Belá) részlegéről, és újabban aGa- ramkövesdi (Kamenica nad Hro­nom) Efsz-ből is, amely tavaly még komoly problémákkal küszködött. Ezzel szemben a Štúrovói Állami Gazdaság ebedi (Obid) és kőhíd- gyarmati (Kamenný Most nad Hro­nom) részlegén, valamint a Kéméndi (Kamenín) Efsz kicsindi (Malá nad Hronom) telepén még sok rossz mi­nőségű tejet termelnek. Persze a Muzslai (Mužla) Efsz és néhány további gazdaság is tanulhatna a körzet legjobbjaitól. Gyökeres változás a Virágzás Efsz-ben Az Eürsekújvári (Nové Zámky) já­rás élvonalbeli üzemei között nyil­vántartott garamkövesdi, Virágzás Egységes Földműves-szövetkezet­nek az utóbbi években valahogy nem sikerült javítania a tej minősé­gét. Az idei zárszámadón is szóba került, hogy a járási átlagot túlhala­dó, 3847 literes tehenenkénti terme­lékenységgel büszkélkedő és az ér­tékesítési feladatait rendre túlteljesí­tő szövetkezetben a múlt évben sem hozott említést érdemlő változást a minőség javítását célzó erőfeszí­tés. A tejüzem a szövetkezettől fel­vásárolt tejnek csupán 57 százalé­kát ismerte el elsőosztályúnak. Arról már nem is beszélve, hogy a felvá­sárlók több mint tízezer liter tejet nem is vittek el a szövetkezetből, mert fogyasztásra alkalmatlannak bizonyult.- A gazdaságunkat anyagilag és erkölcsileg egyaránt sújtó helyzetet főleg a bajtai (Bajtava) részlegen uralkodó viszpoyok idézték elő - mondta június eleji találkozásunk alkalmával Tóth Róbert, a közel kétezer hektáros szövetkezet elnö­ke. - Ugyanis ez a részlegünk tavaly egyetlen liter tejet sem volt képes az első minőségi osztályban értékesí­teni. A problémát a termelési érte­kezleteken kívül a pártalapszervezet évzáró taggyűlésén, valamint a szö­vetkezeti zárszámadón is megvitat­tuk. Az elfogadott határozatok kö­vetkezetes valóraváltása gyökeres változást eredményezett. Május vé­géig kizárólag első minőségi osz­tályba sorolt tejet értékesítettünk, pedig közel 563 ézer litert adtunk el. Ilyen teljesítményre szövetkezetünk történetében eddig nem volt példa Június 20-21-én kerül sor Brati­slavában a pionírszervezeti dolgo­zók országos konferenciájára. Ezt előzte meg Pardubicében a pionír szervezeti dolgozók csehországi ta­lálkozója. Mint azt Jaromír Meitner, a SZISZ KB titkára, a SZISZ Pionírszerveze­te Központi Tanácsának elnöke és Jaroslav Koutný, a SZISZ Cseh­országi Központi Bizottságának el­nökhelyettese és a SZISZ Pionír­szervezete Cseh Központi Ta­nácsának elnöke sajtóértekezleten Prágában elmondta, az eddigi ta­nácskozások nyílt, kritikus légköre jellemzi majd a bratislavai konferen­ciát is. A pionírszervezetben tapasz­talható égető problémákra pró­bálnak majd megoldást találni a ta­nácskozások résztvevői. Napirendre kerülnek olyan, immár évek óta nagy gondot jelentő kérdések, mint a pio­nírvezetők magas fluktuációja, a nyári pionírtáborok rajvezetőinek biztosítása - a vállalatok általában nem szívesen engedik el dolgozói­kat az ifjútechnikus-állomások és a klubhelyiségek elégtelen műszaki anyagi felszereltsége. E problémák megoldásához feltétlenül szükséges Rendszeresen ellenőrizzük a minőséget Hegedűs Gábor mérnök január óta áll a szövetkezet állattenyésztési ágazatának élén. A Drietomai Efsz- ben és a Veľké Bierovce-i Közös Mezőgazdasági Vállalatnál szerzett tapasztalatainak birtokában vállalko­zott a feladatra, hogy megoldja a tej minőségével kapcsolatos gondokat.- A tej minősége mindenekelőtt a hozzáértés és a hozzáállás függ­vénye - mondotta az ágazatvezető. - Nagyon sok múlik az istálló, az állatok és a fejőberendezések tisz­tántartásától, fejéskor az első tej- cseppek különválasztásától stb. Eb­ből kiindulva, szigorítottuk az ellen­őrzést. Akárcsak a tejüzem, mi is havonta két alkalommal veszünk mintát, de nem a szövetkezeti átlag­ra, hanem az egyének és a kisebb dolgozókollektívák munkájának mi­nőségére összpontosítjuk a figyel­münket, és az ellenőrzések eredmé­nye alapján ítéljük oda a jutalmakat. Az idén már a bajtavai részlegen is kizárólag első minőségű tejet terme­lünk s a járás huszonöt vállalata közül a harmadik helyen vagyunk a tej minősége tekintetében. Később a szövetkezet elnöke ar­ról beszélt, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján a nemtörődöm állatgondozókat más munkára osz­tották be, és bármilyen nagy ellenál­lásba ütközött, az évi feladatokat szétirták az önelszámolási egysé­gekre. Az egyéni jutalmak meghatá­rozásában mindenkor figyelembe veszik az elvégzett munka minősé­gét is. S ami szintén említést érde­mel: a kedvező munkafeltételek megteremtése érdekében a hűtőbe­rendezések karbantartását az Ér­sekújvári helyett a jobb munkát vég­ző Hurbanovói Gép- és Traktorállo­másra bízták. Most - tejipari hozzá­járulással - saját laboratóriumot épít a szövetkezet, hogy még hatéko­nyabbá tehesse az ellenőrzést, mert a minőség megőrzésén kí\7ul a tej zsírtartalmát is növelni szeretnék. Ezzel számításuk szerint literenként egy koronával jobb értékesítési át­lagárat érhetnének el a jövőben, vagyis lényegesen javíthatnák a tej­termelés jövedelmezőségét. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1990-ben ' már közel 1,5 millió liter tejet kell értékesíteni a szövetkezetnek, akkor érthető a boldoguláshoz nélkülözhe­tetlen koronák megszerzésére tett erőfeszítés, amely egyúttal az élel­miszeripar és a fogyasztók érdekeit IS szolgálja. KÁDEK GÁBOR az állami és a társadalmi szervekkel való együttműködés további foko­zása. Központi helyen szerepel majd a pionírmunka tartalmi kérdéseinek megvitatása is. ,,A SZISZ Pionír­szervezete - hangsúlyozta Meitner elvtárs - a gyermekek szervezete, ezért szeretnénk, a pionírok na­gyobb döntési jogot nyernének, és így aktívabban befolyásolnák őrsük, csapatuk munkáját.“ A tanácskozások olyan területe­ket is érintenek majd, mint a környe­zetvédelem, a gyermekek esztétikai nevelése, a gyermek és a tudomá­nyos-műszaki fejlődés, valamint a szülőknek és a nyilvánosságnak a pioníréletről való szélesebb körű és hatékonyabb informálása. A sajtóértekezleten ugyancsak tájékoztattak az immár hagyomá­nyos országos pionírtalálkozóról, melynek június 24-e és július 7-e között Hradec nad Moravicí ad ott­hont. A találkozó ezúttal is gazdag programmal várja hazánk legkivá­lóbb pionírjait és pionírkollektíváit. (tar) A Mátyusföld mindig a mezőgaz­dasági termelés eldorádója volt. A farkasdi (Vlčany), zsigárdi (Žiha- rec), tešedikovói és nádszegi (Trsti­ce) zöldségtermelők országszerte jó hírnevet szereztek. A kalászosok is bő termést adtak a Galántai'(Galan­ta) járásban, és a kukorica számára is kedvezőek voltak itt a feltételek. Az utóbbi években megváltozott a helyzet. Az éghajlati- és talajviszo­nyok következtében jelentős lema­radás észlelhető egyes termelési szakaszokon. Az elmúlt évben a vágkirályfai (Kráľová nad Váhom) víztározó körzetében 2500 hektár a talajvizek miatt nem adott termést, ami fölöttébb kedvezőtlenül hatott a takarmányalap megteremtésére. Az idén az esős tavasz még tetőzte a problémákat. Megközelítőleg 7000 hektáros területen okozott problé­mákat a talajvíz és az áradás. Mindezt Ján Sampor mérnök, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztési osztályának vezetője mondta el a minap. A zöldhagymában és más zöldségfélékben a szél tett kárt, a víz pedig nagymértékben fékezte a tavaszi munkákat. A Zelenina a rendkívüli helyzetre való tekintet­tel, a lehető legnagyobb mennyiség­ben felvásárolja a járásban a zöld­séget. Az évelő takarmányok jó ter­mést ígértek, de 1700 hektáros terü­leten jó ideig rendre vágva ázott a lucerna. A termést üggyel-bajjal betakarították a vállalatok, amelyek most abban bíznak, hogy a második termést talán jobb minőségben tá­rolhatják. Igaz, az első termés minő­ségének megmentésére is lett volna megoldás - takarmánylisztet vagy szemcsézett fehérjedús eleséget készíthettek volna a lucernából. Igen ám, csakhogy a terményszárítók ter­ven felüli üzemeltetéséhez a vállala­tok riern kaptak elegendő fűtőanya­got. Joggal kérdezik a járásban, hogy mire volt jó ez a takarékosko­dás? Igaz, megtakarítottak némi fű­tőanyagot, csakhogy azt nem etet­hetik meg az állatokkal. A gazdasá­goknak több százezer korona káruk keletkezett amiatt, hogy késett a ru­galmas intézkedés. A járási mezőgazdasági igazga­tóság növénytermesztési osztályve­zetője szerint a belvizek miatt 2168 hektáros földterületet nem lehetett idejében bevetni. Ugyanakkor 1700 hektár búza, 402 hektár árpa, 1196 hektár kukorica, valamint 320 hektár cukorrépa állt rövidebb-hosszabb ideig víz alatt, és a takarmányok egy részét is elárasztotta a víz. ..Sok gonddal kell megküzdeniük, főleg a vágsellyei (Šaľa), a nádszegi, a zsigárdi, a felsószeli (Horné Sa- liby), a tešedikovói és a deáki (Dia- kovce) földműveseknek, de a Slo­venské Pole-i Állami Gazdaság is érzékeny károkat szenvedett. Hetek, hónapok óta húzódik az áldatlan helyzettel kapcsolatos probléma megoldása. A járás mező- gazdasági vállalatainak vezetői több fórumon kértek gyors segítséget, hatékony intézkedést. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 9. ülé­sén a képviselők határozott intézke­dések megtételét sürgették. Az SZSZK mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettese ígéretet tett, hogy kivizsgáltatják a helyzetet s a tapasztalatok alapján intézkedé­seket foganatosítanak a vízgazdál­kodás javítására. Június 4-én a bi­zottság ugyan megkezdte munkáját, de úgy látszott, nem akadt, aki irá­nyítsa a tevékenységét. Végül De- mián Macák mérnök, a járási mező- gazdasági igazgatóság vezetője igyekezett informálni, gyors és ered­ményes munkára ösztönözni a bi­zottságot. A tanácskozás fő témakö­re a Kajal 2-es vízelvezető csatorna meghosszabbítása volt. Előkerültek a térképek és a tervrajzok, de már a bizottság ülésének első perceiben ellentétek merültek fel a javaslat megalapozottságát illetően. A határozott intézkedés tehát még várat magára, miközben a járás egy része vízben úszik. Takács Gá­bor, a Deáki Efsz üzemgazdásza említette, hogy náluk ott is feltört a talajvíz, ahol korábban emberem­lékezet óta nem voltak víztócsák. A Tešedikovói Efsz-ben Majba Sán­dor gépesítő arról tájékoztatott, hogy náluk 300 hektáron tört fel a víz, s becslése szerint a talajvíz szintje legalább 50 cm-rel emelkedett. Jo­zef Lipták, a szövetkezet beruházási részlegének vezetője azt nehezmé­nyezte, hogy az építkezés többe kerül, mint évekkel ezelőtt, ugyanis legalább 60 cm-rel magasabb ala­pokat kell készíteniük, hogy a gaz­dasági épületekbe ne hatolhasson be a víz. Egyébként nagyon szereti a kék vizű tározót, ahol horgászni és csónakázni lehet, s évekkel ezelőtt ő se gondolta volna, hogy egyszer a mesterséges tó ilyen problémákat okoz majd a vidék mezőgazdasá­gának. Határszemlére indultunk, miköz­ben egy vihar után újabb néhány száz hektár szántóföld került víz alá. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Galántai járásban nem csupán a víztározó miatt került az idén is több ezer hektár víz alá. Az is közrejátszik, hogy az ismétlődő eső­zések túlságosan eláztatják a földet, és nincs megoldva a felgyülemlett vízmennyiség gyors elvezetése. 'Eírért a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium állásfoglalása nagyon is helytálló: komplex módon kell kivizsgálni, hogy mi történt a já­rásban, és az elemzések eredmé­nyeiből kell levonni a következteté­seket. Oftjártamkor arról is szó volt, hogy a károsult mezőgazdasági vál­lalatoknak más járásokból kellene takarmányt szállítani, és esetleg csökkenteni lehetne a vízkárosult mezőgazdasági vállalatok gabona­eladási kötelezettségét. De ez még mindig feltételes mód, pedig gyor­san kell intézkedni, mert a helyzet a múlt évinél is kritikusabb. BALLA JÓZSEF Az országos pionírszervezeti dolgozók konferenciája előtt

Next

/
Thumbnails
Contents