Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-16 / 138. szám, kedd

Levelezőink írják Negyven év a vegyiparban Ernest Rojka (a felvételen) a Vágsely- lyei (Šaľa) Duslo vál­lalat dolgozója negy­ven éve dolgozik a vegyiparban. Az NPK granulált műtrágyát gyártó részlegen munkás­ként kezdte, majd szorgalma, munka­szeretete és tudása révén mester lett. Fe­lettesei elégedettek munkájával, ennek bizonyítéka, hogy megkapta a Vállalat Legjobb Dolgozója ki­tüntetést. Az idén már nyugdíjasként élvez­hetné a megérdemelt pihenést, de úgy dön­tött, hogy még marad, és továbbra is segíti szocialista munkabri­gádját a termelésben. Légkondicionáló berendezések exportra A Szovjetunióval való 2000-ig szóló gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés programja értelmében az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat szerző­dést kötött a Rosztov-na-Donu-i Rosztalmas vállalattal. Az együttmű­ködés a Don kombájnokhoz használ­ható légondicionáló berendezés gyártására vonatkozik. Az elektro­svit május végén indította el az első szállítmányt a Szovjetunióba, még­pedig a próbagyártásból származó 150 darab légkondicionáló berende­zést. Ezzel teljesítették az egyik fel­tételét annak, hogy a kapcsolat a szovjet partnerekkel kedvezően fejlődjön, és meginduljon a sorozat- gyártás. Cseri Zita Elektronika az iskolában Az elektronizálás fontos szerepet játszik népgazdaságunk átalakítá­sában. Ezzel a kérdéssel sokat fog­lalkoznak, s az egyik fontos feladat az iskolák korszerű segédeszközök­kel való felszerelése, mivel ha kép­zett fiatalokat akarunk nevelni, akkor ezt már az alapiskolában el kell kezdeni. Az alapiskolák elektronikai eszkö­zökkel való ellátásának nagy figyel­met szentelnek a Galántai (Galanta) járásban is. Az eredményekről Lud­mila Dúbravčíková, a jnb oktatási osztályának vezetője számolt be. El­mondta, hogy a követelményeknek megfelelően a járásban is kidolgoz­ták az elektronizálás progamját. El­sőrendű feladatuk a megfelelő ká­der- és szervezési feltételek megte­remtése volt. Az elektronizálással foglalkozó pedagógusokat átképez­ték. Elsőként a kiválasztott iskolai központokat és pionírházakat látták el mikroelektrotechnikai felszerelés­sel. A járásban 33 mikroszámítógép áll a tanulók rendelkezésére - nagy­részt PMD-85, Alfa-Didaktik és Del­ta típusúak és maximálisan ki­használják őket. A legjobban a Vágsellyei (šaľa) Pionír- és Ifjúsági Ház, valamint az ottani Vág-lakótelepi alapiskola van felszerelve - összesen 18 mikroszá­mítógépe van s egyike Szlovákia azon 12 iskolájának, ahol a számí­tástechnikai feladatok alkalmazásá­nak felmérésével foglalkoznak. Ga­lántán érték el eddig a legjobb ered­ményeket, ami elsősorban a rend­szeres, jó munkának, valamint a Duslo vállalat tudományos-mű- szaki klubjának és a fiatal techniku­sok szakkörének köszönhető. Két alapiskolát: a galántai Šafárik utcait, és a sereďi Komenský utcait, vala­mint a járási pionír- és ifjúsági házat sikerült felszerelni megfelelő techni­kával, s egy-egy számítógéppel ren­delkezik a šintavai és a Hidaskürti (Mostová) Alapiskola. Oláh Gyula A katonai pályával ismerkedtek A Losonci (Lučenec) Járási Ka­tonai Parnacsnokság a Losonci B. S. Timrava Gimnázium igazgató­ságával közösen találkozót szerve­zett a járásban levő szakközépisko­lák és szakmunkásképző intézetek harmadikos diákjai részére, akik ér­deklődést tanúsítottak a katonai pá­lya iránt. A találkozóra meghívták az említett iskolák volt diákjait, akik si­keresen folytatják tanulmányaikat az ország különböző katonai főiskoláin, akadémiáin. A csaknem száz diákot Tibor Macko, a gimnázium igazgatója üd­vözölte, majd a járási katonai pa­rancsnokság dolgozója, Szabó Szil­veszter őrnagy, mérnök ismertette a katonai főiskolákra való felvétel lehetőségeit és feltételeit. Ezután a volt diáktársak: Ján Lu- káč a brnói, Pavel Molnár a bratisla­vai, valamint Július Bujtor és Ján Hric a vyškovi katonai főiskolák hall­gatói beszéltek iskolájukról, elmond­ták milyenek a tanulási feltételek és milyen egyéni célokat tűztek ki ma­guk elé az iskola elvégzése után a Csehszlovák Néphadseregben. A találkozó az érdeklődők kérdé­seire adott válaszokkal ért véget. A beszélgetés hasznos volt, azt bi­zonyította, hogy a fiatalok érdeklőd­nek e szép, de ugyanakkor nehéz pálya iránt. Ádám Attila Alojz Peško géplakatos a Stará Turá-i Chirana vállalat egyik leg­jobb dolgozója. Már harmincegy éve dolgozik a vállalatnál, 1970- től az egyszeri használatos injek­ciós fecskendőket gyártó részleg hűtőrendszerének karbantartója. A folyamatos üzemelés érdeké­ben a műszak kezdése előtt na­ponta ellenőrzi a hűtőberendezé­sek műszaki állapotát. Négy újítá­si javaslatot nyújtott be, és ötnek a társszerzője. Ezek főleg a kül­földről behozott pótalkatrészek helyettesítésére vonatkoznak. A Vállalat Legjobb Dolgozója ki­tüntetés mellett megkapta a Szo­cialista Munkaverseny Győztese címet, valamint az Elektrotechni­kai Ipar Legjobb Dolgozója kitün­tetést. Kép és szöveg: Mató Pál Gyerekszobabútor-kiállítás Gyerekszobabútor-kiállítást rendeztek Nagymegyeren (Čalovo). A bútorüzlet 600 négyzetméteres bemutatótermében közel 600 ezer korona értékű hazai, magyar és jugoszláv gyártmányú bútort tekinthet­tek meg az érdeklődők. A bemutató sikeréhez jelentősen hozzájárult Rácz Jenő üzletvezető és héttagú kollektívája, melynek tagjai már 1980-ban megkapták a bri­gádmozgalom aranyjelvényét. Kép és szöveg: Néveri Sándor p ilíB Híí rnn ň Lj ill ill lm US LaJ ÍAl lü A szabadság pénzbeni kiadása B. H.: A munkáltatóm, mint nem­rég kiderült, már több éve helytele­nül állapította meg a szabadságom évi mértékét. Szeretném tudni, kö­vetelhetek-e ezért valamilyen kárté­rítést, s ha igen, hány évre vissza­menőleg? Ilyen esetekben nem a kártérítés szabályai szerint kell eljárni. A sza­badsággal kapcsolatos jogigényeket ugyanis a Munka Törvénykönyve 109. § (2) és (3) bekezdésének a szabadság pénzbeni kiadásáról szóló rendelkezései szabályozzák. A ki nem merített szabadságért járó munkabér-megtérítést a munkáltató csak a törvényben felsorolt esetek­ben köteles kifizetni (ide tartozik a szabadság időtartamának helyte­len megállapítása is), de csak akkor, ha a dolgozó a következő naptári év április 30-ig sem merítette ki a sza­badságát, illetve annak egy részét. A dolgozó pénzbeli követelése tehát április 30-án válik esedékessé és ettől az időponttól számítják az el­évülési határidőt is. Mivel a pénzbeli igények a Munka Törvénykönyve 263. § (1) bekezdése szerint egy év alatt évülnek el, lényegében csak egy évre visszamenőleg kérheti a szabadsága ki nem merített részé­nek pénzbeli kiadását (vagyis az 1986-os évért). Ha a munkáltatója nem lenne hajlandó önként fizetni, az elévülési határidőben a szakszer­vezet üzemi bizottsága mellett mű­ködő döntőbizottsághoz vagy az ille­tékes járásbírósághoz fordulhat kö­vetelésével. Öröklés E. I.: A férjem halála után az unokám felajánlotta, hogy költözzek hozzájuk (a szülei ekkor már nem éltek). Eladatta velem a házat, a föl­demet, s a pénzt átvette. Koromnál fogva képtelen vagyok már mindent magam elvégezni a háztartásban, igy hát örültem a felajánlott segítségnek. De alig egy-két hónapig tartózkodtam náluk, amikor autóba ültettek, s elvit­tek a még élő gyermekemhez (az unokám nagynéniéhez), aki maga sem egészséges. Ennek már vagy három éve. Azóta a lányomék gon­doskodnak rólam. Az unokámmal haragot nem tartok, bár a pénzt megtartotta magának. Nemrég vi­szont a tudomásomra jutott, azzal számol, megörökli utánam még azt a keveset is, amim megmaradt. Enazt tartanám természetesnek, hogy a tör­téntek után csak a lányom és családja örököljön, hiszen ók voltak azok, akik ellenszolgáltatás nélkül is gondos­kodtak rólam. Azt szeretném tehát tudni, örökölhet-e utánam az elhunyt gyermekemtől származó unokám, il­letve megakadályozhatom-e azt, hogy örököljön és igazságtalanság történjen? Igazságtalanság lenne ez talán még a jogrend szempontjából is. Az unokáját a törvény kötelesrészre jo­gosult örökösnek tekinti ugyan (le- származónak), mivel az a gyermeke, aki az unokájának volt a szülője, már meghalt (lásd a Polgári Törvény- könyv 473. §-a (1) és (2) bekezdését). Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy még az esetleges végrendeletében is meg kellene emlékeznie róla követe­lésrésze erejéig. Ellenkező esetben az unokája megtámadhatná a vég­rendelet érvényességét. A jog szempontjából azonban fon­tos körülmény, hogy ön az unokájá­nak ajándékozta az ingatlantulajdona eladásából származó vételárat. Ez az összeg nyilvánvalóan meghaladja a „szokásos ajándékozás“ kereteit. Ezért, ha nem hagy hátra érvényes végrendeletet, a törvény utasítása alapján ezt az ajándékot a hagyaték megosztása során be kellene számí­tani az unokája örökrészébe (Polgári Törvénykönyv 484 § (1) bekezdés). A távolabbi leszármazók (unokák, dédunokák stb.) törvényes öröklése­kor ezen kívül azt is be kell számítani örökrészükbe, amit az örökhagyótól ingyenesen az elődjük kapott. Ennek a rendelkezésnek alapgondolata az, hogy a törvényhozó nem kívánta előnyben részesíteni az egyik leszár- mazót sem a másikkal szemben, illetve hátránnyal sújtani bármelyikü­ket azért, mert egyikük az örökhagyó­tól még az annak életében a szokásos ajándékot meghaladó ingyenes jutta­tásban részesült, a másik pedig nem. Ha ezt a körülményt a törvény figyel­men kívül hagynáés az egyes örökré­szek megállapításánál csak az örök­hagyónak a halála időpontjában meglévő vagyonát vennéfigyelembe, nyilvánvalóan előnyben részesülne az, aki bár az örökhagyótól ingyenes juttatásban részesült, ezen felül még a többivel egyenlő részt kapna a ha­gyatékból is. Az egyenlőtlenségnek és a méltánytalanságnak ezt a lehe­tőségét a törvény azzal küszöböli ki, hogy az örökhagyó által életében nyújtott ingyenes juttatást a megaján­dékozott örökrészébe beszámítja, vagyis az örökrészt az ajándék értéke akár ki is merítheti. Ha végrendelkezik, az unokájának nyújtott ajándékot csak akkor kell beszámítani annak örökrészébe, ha ön erre a végrendeletében külön utasítást ad. (A törvény alapján csu­pán akkor kell az ingyenes juttatást beszámítani, ha a megajándékozott örökös a végrendeleti örökössel szemben indokolatlanul kedvezmé­nyezve lenne.) Nem kis jelentősége lehet azon­ban annak is, hogy az unokája, bár elfogadta a szokatlan mértékű aján­dékot, mindössze egy-két hónapig volt hajlandó gondoskodni önről. A Polgári Törvénykönyv 469. §-a szerint ugyanis az örökhagyó kita­gadhatja a leszármazóját, ha az a szocialista együttélés alapelveinek megsértésével nem nyújtotta az örökhagyónak azt a szükséges segít­séget, melyre az örökhagyó öregsé­gében, betegségében vagy más sú­lyos esetekben rászorult. A kitagadásról szóló jognyilatko­zatot az örökhagyónak az első betűtől az utolsóig saját kezűleg kell megír­nia, aláírnia, valamint kelteznie az év, hónap és nap megjelölésével. A kita­gadás azonban azzal jár, hogy a kita­gadott örökös örökrészét elsősorban a helyébe lépő leszármazói (gyerme­kei) öröklik és nem az örököstársai. Lakáshasználat P. L.: A tulajdonomban levő családi házban idegenek laknak, holott egy másik községben saját házuk van. A családi házra most már nagy szük­ségünk lenne, mert a lányom férjhez akar menni. Hogyan kaphatnánk vissza a házat saját használatunkba ? A lakásgazdálkodásról szóló, 41/1964. sz. törvény 40. §-a szerint a helyi nemzeti bizottság a családi ház tulajdonosának indítványára megszünteti a házban lakók lakás- használati jogát, ha a tulajdonosnak, illetve nős (férjezett) gyermekének szüksége van a lakásra és a házban lakó előnyösebben lakik mint a tulaj­donos, esetleg a gyermeke, vagy ha a lakó komoly indok nélkül megtagad­ja, hogy átköltözzön abba a lakásba, mely pótlakásnak tekinthető. Ha azonban a hnb megszünteti a lakó lakáshasználati jogát, az nem köteles addig a családi házból kiköltözködni, amíg nem kap pótlakást. Pótlakásnak nem tekinthető a lakó saját családi házában levő lakása, ha a ház egy másik községben van. Előnyösebb lenne talán, ha a Pol­gári Törvénykönyv 184. §-a (c) pontja értelmében a bíróság szüntetné meg a lakó lakáshasználati jogát abból az okból, hogy két lakása van. Ezameg- oldás azért lenne előnyös, mert eb­ben az esetben a lakók pótlakás kiutalása nélkül is kötelesek lennének kiköltözködni a családi házból (lásd a LakásgazdálkodásiTörvény 53. §-a (1) bek. d) pontját). A Polgári Tör­vénykönyv végrehajtására kiadott rendelet 9. §-a szerint a bíróság nem szünteti meg a lakáshasználati jogot, ha a különböző községekben levő lakásokat jeles tudományos vagy művészeti dolgozó használja, akinek a második lakásra feltétlen szüksége van munkájához, vagy ha jelentős közéleti személyről van szó, esetleg más, különleges méltánylást érdemlő körülményekről. (m-n.) ÚJSZ 6 1987. VI. Elkötelezett munkával A Hegyétei (Kútniky) Efsz-ben a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulóját elkötelezett munkával, a termelési feladatok tel­jesítésével, a hatékonyság növelé­sével és a termékek minőségének javításával köszöntik. Kulcsár Tihamér mérnök, üzem­gazdász elmondta, hogy évről évre több dolgozó és brigád kapcsolódik be a szocialista versenybe. Az idén több mint 226 ezer korona értéket hoznak létre. A felajánlások nagy része a tervfeladatok teljesítésére- túlteljesítésére irányul, de több vál­lalás született a munkahelyi környe­zet javítására, valamint az önköltség csökkentésére. A növénytermesztők szocialista munkabrigádja vállalta, hogy búzá­ból túllépik az 5,8 tonnás, árpából az 5,4 tonnás hektárhozamot, és terven felül 5 tonna olaj-, illetve 20 tonna takarmánynövényt termesztenek. Az állattenyésztésben dolgozó kollektíva felajánlotta, hogy az éves sertéshús-termelési tervüket no­vember 7-ig teljesítik, és jelentősen túlszárnyalják a húseladás tervét. A fejők vállalták, hogy legalább 10 ezer liter tejjel többet értékesíte­nek a tervezettnél, és a minőség javításával 10 ezer koronás többlet- bevételt érnek el. A termelési feladataik teljesítése mellett minden munkaterületen csökkentik a kiadásokat. Ésszerű takarmánygazdálkodással több mint két tonna erótakarmányt takarítanak meg. A munkahelyi környezet javítá­sára nyolc kollektíva 600 óra társa­dalmi munkát vállalt, továbbá hogy 80 ezer korona értékű anyagot taka­rít meg és 25 ezer korona értékű hulladékanyagot gyűjt össze. Krascsenics Géza Karbantartó - újító

Next

/
Thumbnails
Contents