Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-16 / 138. szám, kedd
Levelezőink írják Negyven év a vegyiparban Ernest Rojka (a felvételen) a Vágsely- lyei (Šaľa) Duslo vállalat dolgozója negyven éve dolgozik a vegyiparban. Az NPK granulált műtrágyát gyártó részlegen munkásként kezdte, majd szorgalma, munkaszeretete és tudása révén mester lett. Felettesei elégedettek munkájával, ennek bizonyítéka, hogy megkapta a Vállalat Legjobb Dolgozója kitüntetést. Az idén már nyugdíjasként élvezhetné a megérdemelt pihenést, de úgy döntött, hogy még marad, és továbbra is segíti szocialista munkabrigádját a termelésben. Légkondicionáló berendezések exportra A Szovjetunióval való 2000-ig szóló gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés programja értelmében az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat szerződést kötött a Rosztov-na-Donu-i Rosztalmas vállalattal. Az együttműködés a Don kombájnokhoz használható légondicionáló berendezés gyártására vonatkozik. Az elektrosvit május végén indította el az első szállítmányt a Szovjetunióba, mégpedig a próbagyártásból származó 150 darab légkondicionáló berendezést. Ezzel teljesítették az egyik feltételét annak, hogy a kapcsolat a szovjet partnerekkel kedvezően fejlődjön, és meginduljon a sorozat- gyártás. Cseri Zita Elektronika az iskolában Az elektronizálás fontos szerepet játszik népgazdaságunk átalakításában. Ezzel a kérdéssel sokat foglalkoznak, s az egyik fontos feladat az iskolák korszerű segédeszközökkel való felszerelése, mivel ha képzett fiatalokat akarunk nevelni, akkor ezt már az alapiskolában el kell kezdeni. Az alapiskolák elektronikai eszközökkel való ellátásának nagy figyelmet szentelnek a Galántai (Galanta) járásban is. Az eredményekről Ludmila Dúbravčíková, a jnb oktatási osztályának vezetője számolt be. Elmondta, hogy a követelményeknek megfelelően a járásban is kidolgozták az elektronizálás progamját. Elsőrendű feladatuk a megfelelő káder- és szervezési feltételek megteremtése volt. Az elektronizálással foglalkozó pedagógusokat átképezték. Elsőként a kiválasztott iskolai központokat és pionírházakat látták el mikroelektrotechnikai felszereléssel. A járásban 33 mikroszámítógép áll a tanulók rendelkezésére - nagyrészt PMD-85, Alfa-Didaktik és Delta típusúak és maximálisan kihasználják őket. A legjobban a Vágsellyei (šaľa) Pionír- és Ifjúsági Ház, valamint az ottani Vág-lakótelepi alapiskola van felszerelve - összesen 18 mikroszámítógépe van s egyike Szlovákia azon 12 iskolájának, ahol a számítástechnikai feladatok alkalmazásának felmérésével foglalkoznak. Galántán érték el eddig a legjobb eredményeket, ami elsősorban a rendszeres, jó munkának, valamint a Duslo vállalat tudományos-mű- szaki klubjának és a fiatal technikusok szakkörének köszönhető. Két alapiskolát: a galántai Šafárik utcait, és a sereďi Komenský utcait, valamint a járási pionír- és ifjúsági házat sikerült felszerelni megfelelő technikával, s egy-egy számítógéppel rendelkezik a šintavai és a Hidaskürti (Mostová) Alapiskola. Oláh Gyula A katonai pályával ismerkedtek A Losonci (Lučenec) Járási Katonai Parnacsnokság a Losonci B. S. Timrava Gimnázium igazgatóságával közösen találkozót szervezett a járásban levő szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek harmadikos diákjai részére, akik érdeklődést tanúsítottak a katonai pálya iránt. A találkozóra meghívták az említett iskolák volt diákjait, akik sikeresen folytatják tanulmányaikat az ország különböző katonai főiskoláin, akadémiáin. A csaknem száz diákot Tibor Macko, a gimnázium igazgatója üdvözölte, majd a járási katonai parancsnokság dolgozója, Szabó Szilveszter őrnagy, mérnök ismertette a katonai főiskolákra való felvétel lehetőségeit és feltételeit. Ezután a volt diáktársak: Ján Lu- káč a brnói, Pavel Molnár a bratislavai, valamint Július Bujtor és Ján Hric a vyškovi katonai főiskolák hallgatói beszéltek iskolájukról, elmondták milyenek a tanulási feltételek és milyen egyéni célokat tűztek ki maguk elé az iskola elvégzése után a Csehszlovák Néphadseregben. A találkozó az érdeklődők kérdéseire adott válaszokkal ért véget. A beszélgetés hasznos volt, azt bizonyította, hogy a fiatalok érdeklődnek e szép, de ugyanakkor nehéz pálya iránt. Ádám Attila Alojz Peško géplakatos a Stará Turá-i Chirana vállalat egyik legjobb dolgozója. Már harmincegy éve dolgozik a vállalatnál, 1970- től az egyszeri használatos injekciós fecskendőket gyártó részleg hűtőrendszerének karbantartója. A folyamatos üzemelés érdekében a műszak kezdése előtt naponta ellenőrzi a hűtőberendezések műszaki állapotát. Négy újítási javaslatot nyújtott be, és ötnek a társszerzője. Ezek főleg a külföldről behozott pótalkatrészek helyettesítésére vonatkoznak. A Vállalat Legjobb Dolgozója kitüntetés mellett megkapta a Szocialista Munkaverseny Győztese címet, valamint az Elektrotechnikai Ipar Legjobb Dolgozója kitüntetést. Kép és szöveg: Mató Pál Gyerekszobabútor-kiállítás Gyerekszobabútor-kiállítást rendeztek Nagymegyeren (Čalovo). A bútorüzlet 600 négyzetméteres bemutatótermében közel 600 ezer korona értékű hazai, magyar és jugoszláv gyártmányú bútort tekinthettek meg az érdeklődők. A bemutató sikeréhez jelentősen hozzájárult Rácz Jenő üzletvezető és héttagú kollektívája, melynek tagjai már 1980-ban megkapták a brigádmozgalom aranyjelvényét. Kép és szöveg: Néveri Sándor p ilíB Híí rnn ň Lj ill ill lm US LaJ ÍAl lü A szabadság pénzbeni kiadása B. H.: A munkáltatóm, mint nemrég kiderült, már több éve helytelenül állapította meg a szabadságom évi mértékét. Szeretném tudni, követelhetek-e ezért valamilyen kártérítést, s ha igen, hány évre visszamenőleg? Ilyen esetekben nem a kártérítés szabályai szerint kell eljárni. A szabadsággal kapcsolatos jogigényeket ugyanis a Munka Törvénykönyve 109. § (2) és (3) bekezdésének a szabadság pénzbeni kiadásáról szóló rendelkezései szabályozzák. A ki nem merített szabadságért járó munkabér-megtérítést a munkáltató csak a törvényben felsorolt esetekben köteles kifizetni (ide tartozik a szabadság időtartamának helytelen megállapítása is), de csak akkor, ha a dolgozó a következő naptári év április 30-ig sem merítette ki a szabadságát, illetve annak egy részét. A dolgozó pénzbeli követelése tehát április 30-án válik esedékessé és ettől az időponttól számítják az elévülési határidőt is. Mivel a pénzbeli igények a Munka Törvénykönyve 263. § (1) bekezdése szerint egy év alatt évülnek el, lényegében csak egy évre visszamenőleg kérheti a szabadsága ki nem merített részének pénzbeli kiadását (vagyis az 1986-os évért). Ha a munkáltatója nem lenne hajlandó önként fizetni, az elévülési határidőben a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő döntőbizottsághoz vagy az illetékes járásbírósághoz fordulhat követelésével. Öröklés E. I.: A férjem halála után az unokám felajánlotta, hogy költözzek hozzájuk (a szülei ekkor már nem éltek). Eladatta velem a házat, a földemet, s a pénzt átvette. Koromnál fogva képtelen vagyok már mindent magam elvégezni a háztartásban, igy hát örültem a felajánlott segítségnek. De alig egy-két hónapig tartózkodtam náluk, amikor autóba ültettek, s elvittek a még élő gyermekemhez (az unokám nagynéniéhez), aki maga sem egészséges. Ennek már vagy három éve. Azóta a lányomék gondoskodnak rólam. Az unokámmal haragot nem tartok, bár a pénzt megtartotta magának. Nemrég viszont a tudomásomra jutott, azzal számol, megörökli utánam még azt a keveset is, amim megmaradt. Enazt tartanám természetesnek, hogy a történtek után csak a lányom és családja örököljön, hiszen ók voltak azok, akik ellenszolgáltatás nélkül is gondoskodtak rólam. Azt szeretném tehát tudni, örökölhet-e utánam az elhunyt gyermekemtől származó unokám, illetve megakadályozhatom-e azt, hogy örököljön és igazságtalanság történjen? Igazságtalanság lenne ez talán még a jogrend szempontjából is. Az unokáját a törvény kötelesrészre jogosult örökösnek tekinti ugyan (le- származónak), mivel az a gyermeke, aki az unokájának volt a szülője, már meghalt (lásd a Polgári Törvény- könyv 473. §-a (1) és (2) bekezdését). Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy még az esetleges végrendeletében is meg kellene emlékeznie róla követelésrésze erejéig. Ellenkező esetben az unokája megtámadhatná a végrendelet érvényességét. A jog szempontjából azonban fontos körülmény, hogy ön az unokájának ajándékozta az ingatlantulajdona eladásából származó vételárat. Ez az összeg nyilvánvalóan meghaladja a „szokásos ajándékozás“ kereteit. Ezért, ha nem hagy hátra érvényes végrendeletet, a törvény utasítása alapján ezt az ajándékot a hagyaték megosztása során be kellene számítani az unokája örökrészébe (Polgári Törvénykönyv 484 § (1) bekezdés). A távolabbi leszármazók (unokák, dédunokák stb.) törvényes öröklésekor ezen kívül azt is be kell számítani örökrészükbe, amit az örökhagyótól ingyenesen az elődjük kapott. Ennek a rendelkezésnek alapgondolata az, hogy a törvényhozó nem kívánta előnyben részesíteni az egyik leszár- mazót sem a másikkal szemben, illetve hátránnyal sújtani bármelyiküket azért, mert egyikük az örökhagyótól még az annak életében a szokásos ajándékot meghaladó ingyenes juttatásban részesült, a másik pedig nem. Ha ezt a körülményt a törvény figyelmen kívül hagynáés az egyes örökrészek megállapításánál csak az örökhagyónak a halála időpontjában meglévő vagyonát vennéfigyelembe, nyilvánvalóan előnyben részesülne az, aki bár az örökhagyótól ingyenes juttatásban részesült, ezen felül még a többivel egyenlő részt kapna a hagyatékból is. Az egyenlőtlenségnek és a méltánytalanságnak ezt a lehetőségét a törvény azzal küszöböli ki, hogy az örökhagyó által életében nyújtott ingyenes juttatást a megajándékozott örökrészébe beszámítja, vagyis az örökrészt az ajándék értéke akár ki is merítheti. Ha végrendelkezik, az unokájának nyújtott ajándékot csak akkor kell beszámítani annak örökrészébe, ha ön erre a végrendeletében külön utasítást ad. (A törvény alapján csupán akkor kell az ingyenes juttatást beszámítani, ha a megajándékozott örökös a végrendeleti örökössel szemben indokolatlanul kedvezményezve lenne.) Nem kis jelentősége lehet azonban annak is, hogy az unokája, bár elfogadta a szokatlan mértékű ajándékot, mindössze egy-két hónapig volt hajlandó gondoskodni önről. A Polgári Törvénykönyv 469. §-a szerint ugyanis az örökhagyó kitagadhatja a leszármazóját, ha az a szocialista együttélés alapelveinek megsértésével nem nyújtotta az örökhagyónak azt a szükséges segítséget, melyre az örökhagyó öregségében, betegségében vagy más súlyos esetekben rászorult. A kitagadásról szóló jognyilatkozatot az örökhagyónak az első betűtől az utolsóig saját kezűleg kell megírnia, aláírnia, valamint kelteznie az év, hónap és nap megjelölésével. A kitagadás azonban azzal jár, hogy a kitagadott örökös örökrészét elsősorban a helyébe lépő leszármazói (gyermekei) öröklik és nem az örököstársai. Lakáshasználat P. L.: A tulajdonomban levő családi házban idegenek laknak, holott egy másik községben saját házuk van. A családi házra most már nagy szükségünk lenne, mert a lányom férjhez akar menni. Hogyan kaphatnánk vissza a házat saját használatunkba ? A lakásgazdálkodásról szóló, 41/1964. sz. törvény 40. §-a szerint a helyi nemzeti bizottság a családi ház tulajdonosának indítványára megszünteti a házban lakók lakás- használati jogát, ha a tulajdonosnak, illetve nős (férjezett) gyermekének szüksége van a lakásra és a házban lakó előnyösebben lakik mint a tulajdonos, esetleg a gyermeke, vagy ha a lakó komoly indok nélkül megtagadja, hogy átköltözzön abba a lakásba, mely pótlakásnak tekinthető. Ha azonban a hnb megszünteti a lakó lakáshasználati jogát, az nem köteles addig a családi házból kiköltözködni, amíg nem kap pótlakást. Pótlakásnak nem tekinthető a lakó saját családi házában levő lakása, ha a ház egy másik községben van. Előnyösebb lenne talán, ha a Polgári Törvénykönyv 184. §-a (c) pontja értelmében a bíróság szüntetné meg a lakó lakáshasználati jogát abból az okból, hogy két lakása van. Ezameg- oldás azért lenne előnyös, mert ebben az esetben a lakók pótlakás kiutalása nélkül is kötelesek lennének kiköltözködni a családi házból (lásd a LakásgazdálkodásiTörvény 53. §-a (1) bek. d) pontját). A Polgári Törvénykönyv végrehajtására kiadott rendelet 9. §-a szerint a bíróság nem szünteti meg a lakáshasználati jogot, ha a különböző községekben levő lakásokat jeles tudományos vagy művészeti dolgozó használja, akinek a második lakásra feltétlen szüksége van munkájához, vagy ha jelentős közéleti személyről van szó, esetleg más, különleges méltánylást érdemlő körülményekről. (m-n.) ÚJSZ 6 1987. VI. Elkötelezett munkával A Hegyétei (Kútniky) Efsz-ben a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját elkötelezett munkával, a termelési feladatok teljesítésével, a hatékonyság növelésével és a termékek minőségének javításával köszöntik. Kulcsár Tihamér mérnök, üzemgazdász elmondta, hogy évről évre több dolgozó és brigád kapcsolódik be a szocialista versenybe. Az idén több mint 226 ezer korona értéket hoznak létre. A felajánlások nagy része a tervfeladatok teljesítésére- túlteljesítésére irányul, de több vállalás született a munkahelyi környezet javítására, valamint az önköltség csökkentésére. A növénytermesztők szocialista munkabrigádja vállalta, hogy búzából túllépik az 5,8 tonnás, árpából az 5,4 tonnás hektárhozamot, és terven felül 5 tonna olaj-, illetve 20 tonna takarmánynövényt termesztenek. Az állattenyésztésben dolgozó kollektíva felajánlotta, hogy az éves sertéshús-termelési tervüket november 7-ig teljesítik, és jelentősen túlszárnyalják a húseladás tervét. A fejők vállalták, hogy legalább 10 ezer liter tejjel többet értékesítenek a tervezettnél, és a minőség javításával 10 ezer koronás többlet- bevételt érnek el. A termelési feladataik teljesítése mellett minden munkaterületen csökkentik a kiadásokat. Ésszerű takarmánygazdálkodással több mint két tonna erótakarmányt takarítanak meg. A munkahelyi környezet javítására nyolc kollektíva 600 óra társadalmi munkát vállalt, továbbá hogy 80 ezer korona értékű anyagot takarít meg és 25 ezer korona értékű hulladékanyagot gyűjt össze. Krascsenics Géza Karbantartó - újító
