Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-28 / 122. szám, csütörtök
Diagnosztikai szérumok gyártását kezdték meg ezekben a napokban az olomouci Zöldségtermesztési Kutató- intézetben. Az immunitásvizsgálatra szolgáló szérumok segítségével ültetőanyagokat és vetőmagokat vizsgálnak majd. Ezzel a módszerrel évente 75 millió koronát takarítanak meg. A Monoklonális Genetikai Intézettel és a CSTA Kísérleti Botanikai Intézetével együtt monoklonális anyagok gyártását tervezik a közeljövőre. Képünkön Elena Novosadová (balra) és Beata Berge- rová, az olomouci kutatóintézet munkatársai láthatók. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Nyugdíjasat! is a köz javán munkálkodik Sikeres jubileumi mérleg A strážskej Chemko Szlovákiai iparosítási programjának jelentős vívmánya Harmincöt esztendővel ezelőtt Strážské község a Michalovcei járás mezőgazdasági jellegű települései közé tartozott, ma pedig a Keletszlovákiai síkság északi részének egyik sokrétűen fejlődő, csinos városkája, a vegyipari dolgozók népes családjának kedvelt, őszintén megbecsült otthona. Kétségtelen, az évek folyamán nagyon gyorsan és sok irányban fejlődött Strážské, s ebben nagy érdeme van a település határában, közel hatszázötven hektáros területen felépített, immár három és fél évtizede működő Chemko vegyipari vállalatnak. A hajdani falu szélén, erdőkön és szántóföldeken rakták le az üzem alapjait, ami különösen a földművesek körében vegyes visszhangra talált. Viszont a gyakorlati élet meggyőzte őket az intézkedés helyességéről, s ma már hálásak azért, hogy az évente több mint 2,7 milliárd korona értékű árut termelő vegyipari üzem Strážskéban létrejött. Tegyük hozzá, annak ellenére, hogy egy ilyen üzem a környezetében gondokat is előidéz. Ezeket igyekeznek leküzdeni. Miroslav Vála elvtárs három évtizeden át vezette, irányította a vállalat kollektívájának munkáját, pedig csak három évre küldték ide, ezt sokszor emlegette beszélgetéseink idején. Mielőtt idejött, a prágai Chemo- projekt vegyipari tervező vállalat vezetőjeként dolgozott. Az akkori Vegyipari miniszter adta át neki a kinevezési okmányt és a vállalat alapító levelét, ezekkel a szavakkal: „Vála elvtárs, olyan fiatal szakemberre van most szükség a keletszlovákiai új vegyipari üzem létrehozásának szervezésénél Strážskéban, akinek nem idegen ez az ágazat, ezért esett önre a választás, azt a három évet kibírja...“ Alapjában véve igaza volt a miniszternek. Vála elvtárs ennek tízszeresét is „kibírta“, s ezalatt felejthetetlen, népgazdasági szempontból igen hasznos munkát végzett. Magas szintre fejlesztette az idén jubiláló strážkei Chemko vállalatot. Vála elvtárssal együtt igen sok szakember érkezett ide Csehországból. Világos volt számukra a feladat, amely Szlovákia iparosítási programjából eredt. Az ide irányított emberek közti kapcsolatot a feladat nagysága, a kölcsönös segítő- szándék, a derűlátástól fűtött tenni- akarás erőssé, ütőképessé tette. Olyan nagyszerű kollektíva ková- csolódott össze, amely Vála elvtárs vezetésével képes volt leküzdeni a legnagyobb problémákat is, kedvező feltételeket biztosítani a gazdasági feladatok folyamatos teljesítéséhez. 1955 végén elkezdődött a munka, először az urotropin, majd a formaiin gyártása. A termelés első évében tízmillió korona értékű árut termeltek. A vállalat termelési kapacitása állandóan bővült. Ebből a szempontból igen jelentős volt az 1962-es év, amikor elkezdték a Diakol, a salétA műszaki tervezés automatizálása Lakástervek - számítógéppel? ÚJ SZÚ 1987. V. 28. Ha néhány évvel ezelőtt valaki csak feltételezte volna, hogy lehetséges számítógéppel különböző szerkezetek, vagy akár ipari létesítmények tervdokumentációit elkészíteni, aligha hittek volna neki. Manapság azonban ez már valóság, és a szakemberek a tudományos-mű- szaki fejlesztés egyik lényeges láncszemének tekintik különböző gépszerkezetek, épületkonstrukciók tervdokumentációinak automatizált elkészítését. Mindez már annyira előrehaladott stádiumban van, hogy a külföldi piacokon egyre nő az olyan termékek iránti kereslet, amelyeknél már a termelést megelőző időszakban a számítástechnika játszotta a főszerepet. Idehaza a tervezői tevékenység hosszú lejáratú automatizálási koncepciójában elsősorban a 08-as számú állami célprogramhoz kell igazodni, összhangban a nagyvilágban tapasztalt irányzatokkal, e technológiát elsősorban az elektronikában, az elektrotechnikában, a gépiparban, az építőiparban és a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban alkalmazzuk majd a jövőben. A tervezési munkák automatizálása jelenleg idehaza még kezdeti stádiumban van. Az elektronikában és az elektrotechnikában mintegy 40 tudományos intézményben folytatnak kutatásokat annak érdekében, hogy olyan integrált áramköröket tervezzenek, amelyek alkalmasak az ilyen feladatok végrehajtására. Előrébb tartanak a kutatók az erősáramú elektrotechnika, az irányítás- és méréstechnikai rendszerek, az elektromos gépek automatizált tervezési munkálatainak előkészítésében. A gépiparban nemcsak bizonyos termékek automatizált tervezését szándékoznak megvalósítani, hanem elkészülésük után azok számítógépes ellenőrzését is. Ebben a folyamatban a termelés előkészítését és irányítását is automatizált rendszerrel hajtanák végre. Mintegy 33 tervezőintézet működik országszerte, amelyben az építőipari tervezés automatizálásához szükséges számítástechnikai berendezések megvannak, s kb. 50 százalékukban a nagy beruházások tervezését előkészítő folyamatok automatizálásával is foglalkoznak, ezt követi az építkezések tervdokumentációinak elkészítése. Az említett intézményekben folyó tervezési munkálatokból az automatizált építőipari tervezés eddig még csak mindössze 2 százalékot tesz ki, a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakban pedig az egyes termékek számítógépes automatizált tervezésének folyamatában mindössze a kísérleti-fejlesztési stádiumnál tartanak- ‘ (č-m) romsav és a timsó gyártását. A Chemko termékei a külföldi piacon is megjelentek. Első termékként a hexamin Brazíliában került piacra. Ezt követte a Chemopor, a Difenyl, a Delor, a Diakol és a Pentol. A Chemko termékei ismertté váltak nemcsak Európában, hanem Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ázsiában, később Új-Zélandban, majd Ausztráliában is. 1975-ben az árutermelés 20 százaléka kivitelre került. Egy évvel később kitermelték az első 1 millió tonna műtrágyát, majd elkezdték a cyklohexanon gyártását. A jelenleg több mint 4 ezer embert foglalkoztató, évente csaknem 2,7 milliárd korona értékű árut termelő strážskei Chemko vállalat hazánk legjelentősebb vegyipari létesítményei közé sorakozott fel, s a KGST tagállamai közös programjának megvalósítása keretében is igen fontos feladatokat teljesít. A vállalat gazdasági, termelési feladatainak teljesítését illetően talán elegendő annyit elmondani, hogy 35 esztendős működése alatt csak egyetlen egyszer nem teljesítette az éves tervet. A jubiláló vállalat dolgozóinak sikeres munkáját számos állami kitüntetés és más elismerés fémjelzi. Azt is nagyon szívesen elmondjuk, hogy a Chemko n. v. termékei országos viszonylatban is a legjobbak közé tartoznak, csaknem 75 százaléka az itt gyártott termékeknek első osztályú minősítésbe sorolt áru. Ilyen eredménnyel ma még kevés helyen dicsekedhetnek. De azzal sem, hogy a dolgozók csaknem 60 százalékánál vezették be itt a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Tavaly ez a kezdeményezés több mint 25 millió korona gazdasági hasznot eredményezett, amikor a vállalat 206 millió korona nyereséggel zárta gazdasági mérlegét. Az idén 301 millió korona tiszta nyereséget terveznek. A vállalat termelési kapacitása az 1980-as évhez viszonyítva gyakorlatilag megkétszereződött, ami - vegyipari üzemről lévén szó - azt is jelenthetné, hogy megnövekedett a vállalat által előidézett környezet- szennyezés mértéke. Legnagyobb örömünkre azt állapíthattuk meg, hogy ennél a vállalatnál megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, s egyre csökken a szennyezettség a Chemko körzetében. Igaz, mindez nagyon jelentős anyagi ráfordításokat igényel. Az 1970-75-ös években 28,3 millió koronát, az 1975-80-as években 111,3 milliót, az utóbbi öt év alatt csaknem 240 millió koronát fordítottak környezetvédelmi célokra, s a jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben csaknem 400 millió koronát fordítanak környezetvédelemre. Nyugodt lelkiismerettel kimondhatjuk, hogy a strážskéi vállalat dolgozói az elmúlt három és fél évtized folyamán sikeres munkájukkal bizonyították: megtalálták helyüket a szocialista építés frontján, vállalatuk hazánk vegyiparának egyik szilárd bázisa, ahol 323 mérnök, sok száz munkás - szlovák, cseh, ukrán, magyar és lengyel nemzetiségű - 35 éve él együtt és eredményesen dolgozik. KULIK GELLERT A kora reggeli munkaelosztáson elnézem Németh Istvánt, a Hetényi (Chotín) Egységes Földműves-szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjét, s közben akaratlanul is arra gondolok, vajon hányszor lesz még képes újítani ez a fáradhatatlan ember? A kérdés jogos, ugyanis Pista bácsi nemsokára 66 éves lesz. Lán- dor-pusztán született 1921-ben. A szülei béresek voltak, így a mező- gazdasági munkát már gyemekko- rában alkalma volt megismerni, megszeretni. A polgári után mező- gazdasági szakiskolát végzett, ám a felszabadulásig mégsem vitte mezei munkásnál többre. Ezután egy ideig papi birtokon, majd az államosítást követően a Galántai (Galanta) és a Komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeiben dolgozott több-kevesebb ideig. Végül a Bálvá- nyi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaságban eresztett gyökeret.- Amikor elvállaltam a gazdaság növénytermesztési ágazatának irányítását kimondottan silány talajokat találtam - mondja Németh Isvtán. - Erről talán csak annyit, hogy húsz év alatt 1,4 százalékról 7,5 százalékra növeltük a gazdaság szántóföldjeinek humusztartalmát. Hogy közben a talaj termőképességének megfelelően javultak a termelési eredményeink is, az magától értetődő. Pista bácsi öt és fél éve nyugdíjba vonult, de a munkának nem fordított hátat. A vetőmagtermesztésben szerzett gazdag tapasztalatait a Slovo- sivo agronómusaként igyekezett kamatoztatni. lit főleg a lucernamag termesztését irányította. Mindaddig, amíg be nem kopogtatott ajtaján Tvrdoň Szilveszter mérnök, a Hetényi Efsz újdonsült elnöke, aki arra kérte, vállalná el egy hullámvölgybe jutott szövetkezet növénytermesztésének fellendítését. Pista bácsi kötélnek állt, s irányításával a 7. ötéves tervidőszak végén forradalminak mondható változásokra került sor a hetényi szövetkezetben. A komoly életcélra lelt okleveles technikus egycsapásra megfiatalodott, mindenütt jelen volt, intézkedett - és szigorúan ellenőrizte az utasítások végrehajtását, megkövetelve a munka- és technológiai fegyelem megtartását. Az eredmény? A szövetkezet növénytermesztési ágazata 1985-ben a bruttó termelési tervét 102, a bevételi tervét pedig - az elemi csapások fejében kapott térítéseket is beleszámítva - 110 százalékra teljesítette. Ez az év amolyan mérföldkő volt a szövetkezet növénytermesztésének történetében. A szövetkezet a gabonatermesztést tekintve feliratkozott a 6 tonnás átlaghozammal büszkélkedő gazdaságok sorába, és több más növénynél is túlszárnyalták a korábbi csúcshozamokat. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1986. január 1 -jétől már nem az elmaradozó, hanem ismét a közepes eredményeket elérő gazdaságok között tarthatta nyilván a Hetényi Efsz-t. A szövetkezetben senki nem vitatja, ki volt a siker fő kovácsa. Az eredmények láttán, a szövetkezetben bizakodással várták a nyolcadik ötéves tervidőszak kezdetét, a siker folytatását. Nem vártak hiába, mert Pista bácsi - egészséges versengésre ösztönözve a környék mezőgazdasági vállalatait -, valósággal csodákat művelt. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező Németh Istvánt nem könnyű lepipálni, mert az új termelési módszerek alkalmazásától sem zárkózik el. A múlt évi aszályban is feltalálta magát s tudott újítani. Ennek köszönhető, hogy a kalászos gabonafélék hozamát tekintve a környékbeli mezőgazdasági üzemek között a harmadik, a cukorrépa 38,5 tonnás hektárhozamával pedig járási méretben is első helyen végzett a szövetkezet. A vetőmagnak termesztett kukoricájuk a tervezett 2,5 tonna helyett 3 tonnás hektáronkénti terméshozamot nyújtott.- Adottságaink közepette három fő tényezőtől függ az intenzifikációs program megvalósítása - hangoztatja az okleveles szakember. - Az öntözéstől, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas alkalmazásától, valamint az emberi hozzáállástól. Pista bácsi mindjárt tényekkel is igazolja állítását. Egyebek között arról beszél, hogy az aszályos tavalyi évben a rendszeresen öntözött területeken 7, a sorsukra bízott növényzetnél pedig csupán 3,7 tonnás hektárhozamot értek el kukoricából. Ugyancsak az öntözési lehetőségek átgondolt kihasználásának köszönhetően 1,5 évre elegendő lucernaNémeth István tapasztalatainak kamatoztatásával nagyban hozzájárult a Hetényi Efsz növény- termesztésének fellendítéséhez (Krüger Viktor felvétele) szénát, és a tervezettnél 28 százalékkal több silót készíthettek be az állattenyésztés részére. A kiváló eredményekhez egyebek között a jól megválasztott másodnövények valamint az is hozzájárult, hogy a siló- kukorica vetőmagjának egy hányadát lézersugárral kezelték, ami 60 hektáron 1,3 tonnával, vagyis 7 százalékkal nagyobb terméshozamot eredményezett.- A termelés hatékonyságát csak a talaj termőképességének növelésével lehet fokozni - mondja Pista bácsi. - A laboratóriumi elemzés nem sok jót mutatott, s később a feljegyzésekből is megtudtam, hogy a szövetkezetben korábban a szántónak csak 9-10 százalékra juttattak istállótrágyát. Most az istálókban kiadósán almozunk, így a szántónak mintegy 31 százalékára tudunk istállótrágyát adni. További lehetőségeket látok a fajta szerinti agrotechnikában, illetve a legmegfelelőbb fajták következetes megválasztásában. Például a cukorrépánál a fajta- kísérleteken 48 tonnás átlaghozammal és 16 százalékos cukortartalommal az Arimona érte el a legjobb eredményt. Az idén erre a fajtára alapoztunk. A paradicsomtermesztésben pedig igyekeztünk kamatoztatni azt a tapasztalatot, hogy a lézersugárral kezelt vetőmagról nevelt növényzet 37 százalékkal nagyobb termést nyújtott mint az ellenőrző parcella növényzete. Németh István számos oklevelet és kitüntetést kapott a termelés fejlesztésében elért eredményeiért, illetve a társadalmi szervezetekben végzett közérdekű munkájáért. A legnagyobb elismerésnek mégis azt tartja, hogy magas életkora ellenére a Hetényi Efsz vezetősége és tagsága éppen neki szavazott bizalmat, amikor a hullámvölgyből kivezető utat kereste. KOLOZSI ERNŐ
