Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-28 / 122. szám, csütörtök
Rövid távra nem érdemes Gondolatok a tanulásról és az ismétlésről előttünk álló hetek próbára teszik tanulóink szellemi erejét és teljesítőképességét. Gyakorlati tapasztalatai alapján mindenki tudja, hogy az év végi ismétlés sok erőfeszítést, nagy önfegyelmet követel. Gyermekeink teljesítőképességének határai rugalmasak, de korlátlanul nem feszíthetők. Időszerű feladat tehát, hogy közelebbről megvizsgáljuk, mit mondanak a tanulás fiziológiájával és pszichológiájával foglalkozó szakemberek olyan kulcsfogalmakról, mint a tanulás és az ismétlés. A vizsgálat tapasztalatai ugyanis hozzájárulhatnak gyermekeink tanulmányi teljesítményének fokozásához. A lélektani és oktatáselméleti kutatások tanúsága szerint az ismeretek megtartását - a bevésést épp úgy, mint az emlékezést - nagy mértékben befolyásolja a gyakorlás mennyisége és az ismétlés gyakorisága. A tanítási órán a pedagógusok, az otthoni felkészülés során a szülők ügyeljenek arra, hogy a gyermekek ne csak olvasgassanak és másolgassanak, hanem valóban tanuljanak; figyelmesen, aktívan ismételjék az anyagot, mert csak ebben az esetben maradnak pontos emléknyomok. A tudatosan elsajátított ismeretek jobban bevésődnek és szükség esetén - feleléskor, különböző élethelyzetekben - helyesebben és pontosabban reprodukálhatók, mint a mechanikusan ismételgetett tananyag. Kísérletek sora igazolja, hogy a legtöbbször ismétlő, cé'tudatosan gyakorló tanulók felejtenek a legkevésbé. Figyelmeztessük gyermekeinket arra is, hogy a bekezdéseken, oldalakon való gyors és felületes átfutás teljesen értelmetlen és felesleges. Bár az ilyesfajta ismétlést - elsősorban a maguk megnyugtatása szempontjából - nagyon hasznosnak és szükségesnek tartják a gyermekek, a célhoz, a tananyag pontos és részletes felidézéséhez nem viszi közelebb őket. Az olvasottakat mindig át kell gondolni. A felidézés szempontjából célszerű módszer a jegyzetkészítés; egy-egy fejezet lényegét egy mondatba sűrítve összefoglalni és lejegyezni. Gondoljunk arra kis, hogy az idő mind az ismétlés, mind a gyakorlás Lehet rajta vitatkozni, mennyiben tekinthető mellékesnek, ha elsősorban a kollektív teljesítményre alapozott együttesből egy olyan kiváló egyéni képességű és tehetséges zenész kiválik, mint Kopell- man József. A Szlovák Kamarazenekarnak Andrea Šestáková személyében új elsóhegedúse van. A május 7-i hangverseny első száma afféle felvezetője volt a hallgatónak a komolyabb kamaradarabok világába. Antonio Vivaldi G-dúr hegedűversenye rövid, hármas tagolású kompozíciója is prog- ramjellegú, mint a legtöbb ebből a barokk műhelyből kikerült darab. A Szlovák Kamarazenekar Bohdan Warchal vezetésével ezzel a produkcióval megadta az est jellegét: a pontosságot. Jean-Baptiste Lully olasz származású, de francia udvarban élt királyi zeneszerző volt. A szerelem diadala című balettszvitje a most hallott tolmácsolásban elsősorban a dinamikájukban különböző tételek pontos hangulataival szólalt meg. Ugyanakkor ebből az eredetileg derűs, érzelmi töltésében árnyalt álkotásból ezúttal csak a zenekar precizitása, a tiszta szólam volt meggyőző. Hiányzott az érzelmi telítettség és az oldottság, aminek következtében adósak maradtak azzal a bizonyosságra alapozott derűvel, ami ennek a kamarazenekarnak a jellemzője. Külföldi múvészvendége is volt a hangversenynek Arto Noras finn gordonkaművész személyében, aki Joseph Haydn D-dúr gordonkaversenyét adta elő. A finn művész mindvégig uralta a darabot, s a zenekar hű kiegészítője volt a végső hangzás megteremtésében. ízig- vérig mai játékstílusa, a közös produkció sima kapcsolódásai élményszámba mentek. A gordonkaszólam virtuóz követelményének megfelelt Arto Noras felkészültsége, tehát ez a teljesítmény nem véletlenül jelentette az est kicsúcsoso- dását. Szünet után nagyjából a századforduló táján egy időben alkotó angol és cseh zeneszerzők egy-egy alkotását hallhattuk. Edward Elgar bár jóval a romantika során fontos tényező. Gyakorolni és ismételni ugyanis kétféleképpen lehet. Szoros egymás utánban, szinte szünet nélkül; ez a halmozott gyakorlás. Az ismétlésnek ez a formája nem teszi lehetővé, hogy a tananyag egyes részei között kialakuljanak és megszilárduljanak az asszociációs kapcsolatok. A túl sűrű ismétlés nem kedvez a feltételes reflexek létrejöttének. Az egyhangú (monoton) ingerek gátló hatást gyakorolnak az asszociációs kapcsolatokra, a halmozott ismétlés előbb-utóbb kioltja a reflexeket, s a gyermek könnyen elfárad. A másik módszer szerint a tanuló időben széthúzza, több tanulási alkalomra elosztja a gyakorlást és az ismétlést. Ez az elosztott ismétlés. Tanulóinknak az utóbbi módszert ajánljuk, mert az időben széthúzott, elosztott gyakorlás segíti a kapcsolatképzést, az így kiépített asszociációk szilárdak, maradandók és jobban ellenállnak a kioltásnak; az ily módon ismétlő gyermek nehezebben felejt. A tanulás fiziológiájával foglalkozó kutatók azt is megfigyelték, ha az ismétlés és a lecke felmondása közé szüneteket iktatnak, a gyermekek könnyebben reprodukálják az anyagot, mintha közvetlenül a tanulás után kérnék számon az ismereteket. Dr. Barkóczy Ilona és dr. Putnoky Jenő megállapítása szerint a leghatékonyabb tanulást a 12 napig tartó ismétlés biztosítja, naponta két-két alkalommal. Gyermekeinknek magyarázzuk meg, hogy rövid távra nem érdemes tanulni, ne a másnapi felelés legyen a cél. Tanulni a jövő számára kell, úgy, hogy képesek legyenek hosszú ideig megtartani és különböző helyzetekben alkalmazni az ismereteket. Már csak azért is fontos megértetni velük, hogy az ismereteket hosszú távra kell elsajátítani, mert a sok évszázados tapasztalat szerint minden, amit az ember megtanul az egyik feladat megoldása során, átvihető egy másik feladatra - transzferálható. A most megtanult tananyag befolyásolja a későbbi ismeretszerzést, segítheti vagy gátolhatja az új feladatok megoldását. A tanulás szempontjából nagy szerepe van a beállítódásnak is, mely az előzetes tapasztalatok és kora után kezdett komponálni, műveiben megőrizte ennek a nagy stíluskorszaknak a jegyeit. E-moll vonósszerenádja kellemes muzsika, amelynek tolmácsolásával a Szlovák Kamarazenekar igazolta az első részről alkotott véleményt. Az oldottság, az érzelmi telítettség hiányzott a produkcióból, amely helyett előtérbe került a kínos precizitás. Csak a lágy dallamfonatok érzékeltetésére jutott ebből a pontosságból. Leoš Janáček Vonószenekari szvitje ugyanannak a stíluskorszaknak a sajáa már megszerzett ismeretek alapján épül ki. Ha az ismeretek és az új tananyag összhangban van az iskolai és a társadalmi elvárásokkal, a gyermekben kialakul a pozitív beállítódás. Erről a fogalomról azért kell beszélni, mert a pozitív beállítódás (irányultság) szelektív hatást gyakorol a tananyag elsajátítására és biztosítja a céltudatos tanulást, a negatív viszont gátolja az aktivitást. A beállítódás hatással van a gyermek egész magatartására. Mindenféle tanulás alapvető célja a gyermeki személyiség sokoldalú alakítása. Az ismétlések idején előnyös helyzetben vannak azok a tanulók, akiknek szülei és pedagógusai a háttérben maradnak, hogy a gyermek számára ne váljanak állandó és kizárólagos információforrássá és hagyják kibontakozni a gyermeknek azt a képességét, hogy önmagát korrigálja. Ha a gyermek kérdezett, nem adtak azonnal választ, felhívták a figyelmét a forrásmunkákra. A lexikonokban böngészők ismeretszerzés közben megtanulták célszerűen szervezni a tanulást, beosztani az időt. Nem csak a kész ismereteket vésték emlékezetükbe, önállóan is átgondolták a tananyagot, és megtanulták irányítani azt a folyamatot, amely a tudás megszerzéséhez vezet. Ezzel a módszerrel elsősorban a lusta, vagy a szétszórt figyelmű gyermekeket érdemes foglalkoztatni. Ily módon a gyermekek nem csak tanulnak. Az a tudat, hogy ők nem magolnak, hanem a lexikonokban, az ismeretterjesztő könyvekben vagy a sajtótermékekben is képesek utánanézni az anyagnak, növeli az önbizalmukat, formálja emberi tartásukat és jólneveltségüket. H a a gyermek hasznát látja a szülő és pedagógus tanácsainak, nem a tiltó és irányító hatalmat látja a felnőttekben, hanem az óvó barátot, a védelmező erőt. Várja és igényli a tanácsokat. Az iskolai munka nehézségei, a felelés esetleges megrázkódtatásai nem teszik zárkózottá. Segítőtársat lát a felnőttben, akinek logikus tanácsai hozzásegítik annak a hatalmas anyag- mennyiségnek az elsajátításához, amelyet a további évek hoznak. TÖRÖK ZSUZSA tosságait viseli magán, mint az angol komponista müve. Romantikus alkotása egyike az elsó alkotói korszakából ismert legszebb daraboknak. A kamarazenekar ezzel a produkciójával végül is megsejtetett valamit a változás lényegéből, amely valószínűleg még nem teljesedhetett ki a rövid idő alatt. Bohdan Warchal hege- dújátéka az előadás középpontjába került, s így végeredményben bizonyos mértékű teatralitást is vállalva, ezen az. estén sem maradt el a siker. Szúnyog Judit Május elején tartotta meg Prágában IV. kongresszusát a Cseh Drámaművészek Szövetsége. A választmány beszámolóját annak elnöke, Jiŕina švorcová nemzeti művész terjesztette elő. A dokumentum egyaránt elemezte a szövetségi szervek és a tagság sikereit, a tevékenység fogyatékosságait. Egyebek közt rámutatott: ,.Tudjuk, részesei vagyunk az átépítés történelmi folyamatának, amikor senki sem burkolózhat szép szavakba, senki sem térhet ki a tettek elől. A színház- és filmművészetnek, a rádiónak és a televíziónak jelentős szerepet kell vállalnia az előttünk álló nagy feladatok megoldásában“- hangoztatta Jiŕina Švorcová, majd felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyeknek orvoslása az elkövetkező időszakban a legsürgetőbb teendők közé tartoznak: „Nem áltathatjuk magunkat, hogy a sikertelenség oka csakis, vagy nagyobbrészt a színházakon kívül keresendő. A középszerűségnek mély gyökerei vannak a színházakon belül, a színházak irányításában, de egyes alkotók tehetségében is“ - mondotta. „Még mindig kevés a gondolatokban gazdag, valóban igényes kortárs dráma. Számos új alkotás a kiforratlanság jegyeit viseli magán.“ A filmművészet - egyes, kétségkívül kiemelkedő alkotások ellenére - nem tesz eleget teljes egészében társadalmi feladatainak. A televízió képviselői az elmúlt öt évben számos sikert értek el, főként a család és az ifjúság életét érintő 'műsoraikkal. A legsikeresebb műsorok a jelenből merítő sorozatok és tévéjátékok. A jelen ábrázolásának követelménye vonatkozik a rádiójátékokra is, hiszen a ma bemutatása ebben a szférában nemegyszer leíró jellegű sablonos kísérlet csupán. Felszólalt a kongresszuson Josef Haviin, a CSKP KB titkára is. Méltatta, hogy a cseh drámaművészek egyöntetűen támogatják a CSKP XVII. kongresszusának irányvonalát. Egyebek közt megállapította, a színház-, televízió rádió és filmművészet még bátrabban meríthetne ösztönzést a szovjet művészeti élet tapasztalataiból, amely már következetesen elkerüli az álproblémák ábrázolását - hangoztatta a KB titkára. A hazai alkotók figyelmét felhívta arra, hogy ma a színpadon, a tévében, a filmvásznon vagy a rádióban érezhetően hiányoznak az új gondolkodásmódot, a tudományos-műszaki haladást megtestesítő hősök. A Cseh Drámaművészek Szövetsége IV. kongresszusának tanácskozását a nyílt véleménycsere jellemezte. Több felszólaló hangsúlyozta. hogy a cseh művészek és a művelődéspolitika képviselői nagy figyelemmel kísérik a Szovjetunióban folyó változásokat, s a szovjetek országában végbemenő folyamatok a csehszlovákiai kulturális élet számára is tanulságosak és ösztön- zőek. A kongresszust megelőzően a Scéna című lap körkérdéseire válaszolva sok művész fejtette ki véleményét a drámaművészet és a színházpolitika időszerű kérdéseiről. A csehszlovákiai színházak jellegtelen repertoárja, az új művek gyenge színvonala és a nem ritka középszerűség azzal is összefügg, hogy az utóbbi időben mintha csökkent volna az új tehetségek beáramlása a színházművészet vérkeringésébe - válaszolta a körkérdésre egyebek közt Vladimír Štefko szlovák kritikus. Vonatkozik ez a cseh opera-társulatokra is, amelyekben Dalibor Jedlička operaénekes véleménye szerint - a régebbi gondok többsége (a társulatok bürokratikus irányítása, a zenei oktatás és a zenekritika hiányosságai stb.) mindmáig megoldatlan. Daniel Wiesner, a prágai Nemzeti Színház koreográfusa a táncművészet társadalmi szerepének elmélyítését sürgette, egyebek közt olyan dramaturgia kialakításával, amely a cseh nemzeti érzésre építve erősítené a sajátosan cseh tánckultúrát. A vitában - a Scéna hasábjain - sokan síkraszálltak a színházak nagyobb önállósága és felelőssége mellett, rámutatva, hogy a darabok jelenlegi jóváhagyási rendszere ellentétben áll az alkotómunka alapelveivel, így tompítja a bíráló szemlélet élét. Kritizálták a még érvényben levő színházi törvényt, amely gátolja kibontakozásukban a fiatal színészgeneráció tagjait. A kritika és a színház kapcsolatának alapja a nyílt párbeszéd, s ha nem szűnik meg a ,,bí- rálhatatlan“ színházak, drámaírók, rendezők és színészek kategóriája, hiába igényeljük a kritika és az elméleti munka kibontakozását - olvashatjuk a hozzászólásban. Alex Koenigsmark drámaíró is több javaslatot terjesztett elő a színházi élet problémáinak orvoslására. Sürgette a színházigazgatók nagyobb döntési önállóságát, illetve az igazgatói posztra javasolt személyek nevének közzétételét, hogy „a javaslatokhoz hozzászólhassanak a színészek és a nyilvánosság is." A vita a tévédramaturgiával kapcsolatban az alkotók társadalmi aktivitásának és a művekért való személyes felelősségüknek kérdését emelte ki. A kongresszus szellemét a Rudé právóban közzétett néhány vitafelszólalás is érzékeltette. A pártlapban olvashattuk május 7-én például Miloš Kopecký nemzeti művész hozzászólását, amelyben hitet tesz a Szovjetunióban végbemenő forradalmi átalakítás mellett. A művész ugyanakkor aggályait is kifejezte a hazai fejlődés egyes jelenségei fölött Véleménye szerint,, ami jelenleg kultúránkban a legnagyobb veszélyt jelenti a szocializmus szempontjából, az azoknak az embereknek a be nem vallott és álcázott személyi érdekei, akik abban a tévhitben élnek, hogy az úgynevezett új gondolkodásmód csupán új politikai fügefalevél, nem pedig erkölcsi, szellemi és történelmi kategória... Korunk nem radikalizmusra, hanem igazságra, becsületes munkára, műveltségre és ésszerűségre szólít fel bennünket. Azaz olyan tulajdonságok kialakítására, amelyeket már Marx és Engels is nagyra értékelt. Az emberi értelem a szocializmus legerősebb szövetségese, azé a szocializmusé, amely maga is az emberi értelem szülötte. “ SOMOGYI MÁTYÁS Színes műsor - új színpadon Holnap kezdődik a XXIV. országos népművészeti fesztivál E hét végén rendezik meg a Lévai (Levice) járásban a XXIV. Országos Népművészeti Fesztivált. A változatos műsor holnap délután egy órakor kezdődik a lévai városi művelődési központban, ahol a legjobb szlovákiai magyar gyermektáncegyüttesek versenye lesz. Este ezek a csoportok a Tisztelet- adás című - a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója jegyében sorra kerülő - programban szerepelnek Léván, Farnadon (Farná, Nagyölveden (Veľké Lu- dince), és Nagysallón (Tekovské Lužany). Szombaton a zselizi (Želiezovce) művelődési otthonban nyitják meg A gyermekekről gyermekeknek című néprajzi kiállítást. Délután új helyszínen, az elmúlt hét végén átadott helyi szabadtéri színpadon folytatódik a műsor. 17.30-kor kezdődik a Csak tiszta forrásból című program, amelyben a Nyitrai (Nitra) járás hagyományőrző csoportjai és szólistái szerepelnek. Este 8 órakor a Zseliz üdvözlése című műsorblokkban fellép a Hajós, a Csalló együttes, továbbá a tolmácsi (Tlmače) Vatra táncegyüttes, a humennéi Kalina folklórcsoport és a magyarországi, bagi gyermektánccsoport, továbbá a budapesti Hegedős népzenei együttes és szólistái: Sebestyén Márta, Szvorák Katalin, valamint Balogh Márton. Szerepel a programban az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes kamarazenekara is. Ezt követően táncház, majd népmulatság kezdődik. Vasárnap délelőtt menettáncbemutató lesz, majd a Hegedős együttes lép fel. Őket az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes műsora követi, amely délben kezdődik. A délután 3 órakor kezdődő gálaműsorban a legjobb szlovákiai magyar gyermek- és felnőtt tánc- együttesek, továbbá a vendégegyüttesek és szólisták lépnek fel - remélhetően jó időben és sok néző előtt.-y-f Zselizi hangulat (Gyökeres György felvétele) Változás után, változás előtt? A Szlovák Kamarazenekar új felállásban Cseh kulturális mozaik Színház - a betegségek ellen Különös színház működik Szudán egyik városában, Port-Sudanban. Nem drámákat, s nem is szórakoztató vígjátékokat játszanak. A veszélyes betegségek - a tífusz, a tüdőbaj, a himlő, a malária, az AIDS stb. - a főszereplő. A betegséget megszemélyesítő színész maszkja bor- zadályt keltő, ruházata iszonyatos. A közönség előadás közben megtudhatja, milyen veszélyesek ezek a betegségek és hogyan előzhetők meg. A bedzsák többsége analfabéta. A bedzsákok - hámi eredetű nép - főleg az ország északkeleti részén élnek. Az évek óta tartó szárazság kényszerített sok embert arra, hogy elhagyja szülőhelyét. A menekültek többsége Írástudatlan, ezért a higiéniai ismeretek terjesztésének egyik hatékony módja a színelőadással történő felvilágosítás. A közönség megkedvelte a művészeket, a betegségek, járványok elleni harc zászlóvivőinek, megszemélyesítőinek tartja őket. -yb-