Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-28 / 122. szám, csütörtök

Másképp, mint eddig Farkas István bemutatása az ol­vasónak több szempontból is érde­kes lehetne, hiszen vezetője annak á Szocialista munkabrigádnak, mely­nek 11. arany-, 8 ezüst- és 7 bronz­jelvényes tagja van. Jómaga az aranyjelvényesek közé tartozik. Sok érdekeset és tanulságosat tudna mondani a hajógyár 10. pártalap- szervezete bizottságának tagjaként, a gazdasági bizottság elnökeként és a szakszervezet műhelybizottságá- nak tagjaként. Mindez azonban szinte mellékes tudnivaló Farkas Istvánnal kapcso­Egy kiváló újító vallomása kellett Tizennyolc éves kora óta a gyár alkalmazottja. Korábban a Nagyme­gyeri (Cal(^o) Állami Gazdaságnál munkásként dolgozott. A lakatos szakma elméleti ismereteit féléves tanfolyamon sajátította el 1959-ben, azaz már a hajógyárban. A közeli Lakszakállasról (Sokolce) szárma­zik, de 1963 óta Komáromban lakik üzemi lakásban. Felesége szintén a hajógyárban dolgozik. Egy lányuk, és egy fiuk van.- Lányunknak a Zsuzsa nevet ad­tuk - mondja, aztán mosolyogva hozzáteszi: - Tudja miért? Azért, Farkas István latban. Igen, ez a véleményem ala­kult ki, miután megtudtam, hogy a 53. életévét taposó hajólakatos nemcsak a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár legkiválóbb újítója, hanem az egész járásé is. Legalábbis a munkások közt a leg­eredményesebb. Tizenkét alkalom­mal pedig a tárca legjobbja volt. Ez az jelenti, hogy ugyanannyiszor a vállalat munkás újítói közt is ő volt a legeredményesebb. S ez sem ki­csiség, hiszen a Martini Nehézgép­ipari Műveknek 27 üzeme van. Ezek egyike a Steiner Gábor Hajógyár. Minisztériumi ezüstéremben is ré­szesült már Farkas István. Ezt az újításaiból származó egymillió koro­nát meghaladó haszonért kapta. 1958 óta azonban (ekkor adott be először újítást) ötleteinek megvaló­sításából mintegy 3,5 millió korona haszna volt a gyárnak.-Ez akkor 14, illetve 18 ezer korona megtakarítást eredménye­zett - mondja első újításáról, majd így folytatja ma azonban legalább 60-70 ezer korona haszon szár­mazna belőle, hiszen a megtakarí­tott anyagok ára azóta emelkedett. Lemezek megspórolását tettem le­hetővé a vágás tervének átrajzolá­sával. (Karol Vlčko felvétele) mert abban az időben játszottuk Lovicsek Béla színdarabját, a Húsz év utánt, s a főszereplőt Zsuzsiké­nak hívták. Ma már neki is van egy kislánya. Tibor fiunk még nem há­zas. Kezdetben ő is a gyárban dol­gozott, de nem maradt itt, mert ke­vesellette a keresetét. Én elégedett vagyok vele. Igaz, elég nagy erőfe­szítéssel dolgozom, de megéri. Az újításokat mind-mind otthon, vagyis a szabadidőmben végzem. A rajzo­kat saját kezűleg készítem. A szöve­get, azaz az újítás leírását a felesé­gem fordítja szlovák nyelvre. Első ötletének benyújtása óta bi­zony sok víz folyt le a hajógyár mögött hömpölygő Dunán. Csak­nem hihetetlen, de a mai napig nem kevesebb, mint 240 újítását fogad­ták el. A jóvá nem hagyott újítási javaslatainak a száma körülbelül 60-70.- Szerintem legalább a felét ezeknek is meg lehetett volna való­sítani - jegyzi meg. Az üzem érde­keinek a nagyobb figyelembe vétele volna hozzá. Olykor talán irigység is közrejátszott. Mégis azt mondom, hogy tulajdonképpen nem az újítási javaslatok elfogadtatása okozza a legnagyobb gondot, ha­nem az ötletek megvalósítása tart sokáig, aminek az egész népgazda­ság szenvedi kárát.- Hallhatnánk egy konkrét példát ennek szemléltetésére?- Például tavaly nekem két javas­latom volt arra, hogy a motorblokkok elkészítéséhez 12 és 10 milliméte­res lemezek helyett alkalmazzunk 13, iletve 9 millimétereseket, fel­használva ezzel a hajógyártásnál megmaradt huliadékanyagot. A prá­gai ČKD, melynek a motorblokkokat gyártjuk, egy hónapon belül vissza is igazolta, hogy a változtatás megfe­lel, nálunk, a gyárban mégsincs be­vezetve hivatalosan ez az újítás. A gyakorlatban azonban alkalmaz­zuk, mivel már ismerjük a megren­delő kedvező véleményét. Remé­lem, rövidesen a hivatali formaságo­kat is elintézik, s akkor az újításért járó jutalmat is megkapom. Ez a két újítás együtt évente 150 ezer korona megtakarítást eredményez. Tavaly 14 újítását realizálták: Az idén eddig hét újítási javaslatot nyúj­tott be, s közülük egyet már beter­jesztettek megvalósításra. Eddigi összes újítása közül a legjelentő­sebb három eszendő alatt 400 ezer korona hasznot eredményezett. Ez traktoralkatrészek gyártását tette ol­csóbbá, természetesen hajógyári anyaghulladék felhasználásával. Amikor azt kérdeztem tőle, mi kell ahhoz, hogy valaki újító legyen, el­mosolyodott.- Egyszerűen szeretek töprenge­ni. Mindig azon töröm a fejem, ho­gyan lehetne valamit másképp vé­gezni. Nem szeretek kétszer ugyan­úgy csinálni valamit. Ennyi az egész.- És a jutalom?- Szerintem az újító méltó juta­lomban részesül. Az ötlet megvaló­sítói azonban nem mindig, mivel gyakran olyanok is kapnak a pénzből, akiknek a realizáláshoz vajmi kevés közük van. Ha ez a kérdés megol­dódna, meggyorsulna az újítások megvalósítása egész népgazdasá­gunk hasznára, s azok serkentésé­re, akik részt vesznek az elfogadott javaslatnak a gyakorlatba való beve­zetésében, ami általában még min­dig igen lassan történik, bár némi javulás tapasztalható. így vélekedik Farkas István, aki a kiválók közt is a legkiválóbbak közé tartozik, az új, egyre jobb meg­oldások keresésében, a soha ki nem merülő tartalékok feltárásában. FÜLÖP IMRE Tilalomfák a korrupció útjában Túlzás nélkül állíthatjuk, társadalmi életünk egyik elterjedt rákfenéje a korrupció megannyi formája. Lényege valamilyen kötelességszerü teljesítésért csúszó-, hálapénzt, esetleg ellen­szolgáltatást igényelni és elfogadni, az érem másik oldalaként pedig ezt felkínálni. Tisztességet, erkölcsöt és törvényt általában is, szocialista morált és törvényességet pedig kiváltképp sértő jelenség ez, amely - sajnos - széles körben nyert „polgárjogot“, s amely rombolja társadalmi erkölcseinket. Törvényeink ezért a megvesztegetés feltárt eseteit meglehető­sen szigorúan büntetik. Erre az utóbbi egy-két évben akadt a nyilvánosság elé is kerülő néhány „iskolapélda“. Ezekből is kitűnt, hogy ugyan általában sem megy t>abra a játék, ha valaki erre az útra téved, de különösképpen nem ajánlatos megveszte­getést elfogadniuk a közéleti személyeknek, a tisztségviselők­nek, illetve őket kísértésbe vinni. Persze csak akkor, ha erre fény derül. Ilyenkor ugyanis az első esetben a szabadságvesztés­büntetés elérheti az öt, az utóbbiban pedig a három évet. Búnüldöző szerveink legfrissebb adatai szerint tavaly növeke­dett az ilyen címen pórul járt személyek száma, amely országo­san meghaladta a nyolcszáz főt. A legtöbben közülük egészség- ügyi dolgozók voltak (155). Alig valamivel maradtak le a sorban az állami és a szövetkezeti kereskedelem alkalmazottjai (152) s a listavezetők számát háromra az államigazgatási dolgozók egészítették ki (110). „Hát ettől jóval többen vannak az ilyen jómadarak“ - mond­hatná valaki és nyilván sokan csatlakoznának ehhez a vélemény­hez, nemegyszer a saját környezetükből vett példák ismeretében is. Joggal vélekedhetnek igy. Minden jel arra vall, hogy a meg­vesztegetés bűnébe esők száma összehasonlíthatatlanul nagyobb az említett nyolcszáz egynéhánynál. A megvesztegetés ugyanis az a bűncselekmény, amelynek viszonylatában minden kétséget kizáróan a legnagyobb hányadot teszik ki a rejtve maradt, fel nem derített esetek. Mi ennek a magyarazata? Mielőtt erre a kérdésre adnánk választ, szót kell ejtenünk arról, hogy tulajdonképpen mi is a fő oka a korrupciónak? Nos, nem titok, hogy elsősorban bizonyos cikkek, szolgáltatások hiánya vagy nehezen hozzáférhetősége. De bármennyire is igaz ez, s következésképpen az is, hogy a megoldás kulcsa elsősorban a hiánygazdálkodás megszünte­tése, az adott helyzet nem lehet menlevél az ilyen társadalom- és közmorál ellenes viselkedésre, amely a nyerészkedésnek egyik, nem is akármilyen forrása. S gondolnunk kell arra is, hogy az előbb említett objektiv ok mellett ennek a visszás jelenségnek van szubjektív oka is. Nevezetesen az, hogy eléggé széles körben nem ügyelnek (ügyelünk) eléggé bizonyos erkölcsi nor­mákra és következetes számonkérésükre. Ezzel összefügg válaszunk arra a kérdésre is, hogy miért olyan sok a felderítetlen megvesztegetés. Ebben a vonatkozásban is meglehetősen nagy a szerepe annak, hogy sokan elnézően kezelik a csúszó- és a hálapénz felkínálásának, illetve elfogadá­sának gyakorlatát. Ezt amolyan bocsánatos bűnnek tekintik. így' igaz ez, jóllehet a konkrét esetek felderítését bizonyos mérték­ben nehezíti, hogy a dolog lényegénél fogva a korrumpálásnál ritkán vannak tanúk, nehezen bizonyítható. Nem kétséges tehát, hogy a törvény önmagában, még ha a legszigorúbb mércét is alkalmazza, távolról sem oldhat meg mindent. A hangsúly a megelőzésen van. Egyrészt a már említett hiányosságok fokozatos megszüntetésén és az ellenőrzés töké­letesítésén, másrészt az erkölcsi tartást szilárdító, a kisiklásokat hatékonyan elmarasztaló feltételrendszer és társadalmi légkör megteremtésén. Ebből a tevékenységből a családnak, az iskolá­nak, a munkahelyi kollektíváknak, de nemkülönben az állami és a társadalmi szerveknek, szervezeteknek az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk. GÁLY IVÁN Új lámpák, régi gondok Az együttműködés szilárdítja az Elektrosvit gyártási programját A Dub nad Moravou-i Virágzás Efsz a napokban megkezdte a spenót betakarítását. A szövet­kezet a termést az olomouci hűtő­üzembe szállítja, amelyet ott két műszakban dolgoznak fel. Egy műszak alatt 10 tonna mélyhűtött spenótot készít el 450 grammos és 10 kilogrammos csomagolás­ban. A képen: Mojmír Černoch művezető és Jarmila Kozáková laboráns a spenót őrlését ellen­őrzi. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Friss szelek fújnak az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben. Csontos János, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese szerint ez már az új gyártási program eredménye. Azé a programé, amely hosszú távra, s nem csupán néhány évre szól.- Sok mindent gyártottunk az elmúlt esztendők során. Naftakályhát, tusolófülkét, villanytűzhelyt, napkollektort, hűtőszekrényt - hadd ne soroljam tovább. Alighogy elsajátítottuk a gyártási techno­lógiát, már jött is az átállás, amely minden egyes alkalommal rengeteg energiánkba került. Hova­tovább, egyre inkább változtatni akartunk a hely­zeten. Olyan termelési program bevezetését szorgalmaztuk, amely új távlatokat, jobb piacokat biztosít számunkra. A jelek szerint jó úton hala­dunk. Mostani gyártási programunk 75 százalé­kát ipari világítótestek és utcai lámpák teszik ki. A csillárok, a hangulatlámpák nem nálunk készül­nek, a mi fénycsöveink gyárakban, műhelyekben, szerelőcsarnokokban, irodákban, művelődési há­zakban, egészségügyi központokban világítanak Tőlünk kap fénycsöveket a prágai metró, vasúti kocsikban, hajókon, bányafolyosókon szórják a fényt a nálunk gyártott világítótestek. Évente 280 típust, s több mint másfél millió darabot gyártunk.- Egy-egy fénycső vagy lámpa innoválását általában mitől teszik függővé?- A fogyasztástól. Ez a legfontosabb szem­pont. Az utcai nátriumlámpák gyártását is azért kezdtük meg, mert azonos fénykibocsátáshoz fele annyi áramot fogyasztanak, mint a higany­gőzlámpák. A 38 milliméteres fénycső helyett pedig 26 millimétereseket fogunk gyártani, ami pontosan tíz százalékkal fogyaszt kevesebbet, mint az előbbi.- A világítótestek mellett, úgy tudom, klimatizá- ciós berendezéseket is gyártanak.- És még valamit: villanymotorokat. A kombáj­nok vezetőfülkéjébe szerelhető klimatizációs be­rendezést moszkvai kollégáinkkal fejlesztettük ki, s bár a sorozatgyártást csak az év végén kellett volna megkezdenünk, a rosztovi ROSZTSZEL- MAS gyárnak ezen a héten küldjük el az első szállítmányt - 150 darabot. A nagy teljesítményű DON-kombájnok pilótáinak nem kell majd porban és rekkenő hőségben ülve aratniuk. Év végén ezer ilyen berendezést kapnak még tőlünk a rosztoviak, jövőre pedig 33 ezer darabra szól a megrendelésük. Nem feledkezünk meg persze a hazai aratókról sem, sót 1989-ben már az UR—III. jelzésű Zetor traktorok és a legújabb tehergépkocsik vezetőfülkéibe is kerül a nálunk gyártott klimatizációs berendezésekből.- A tényekből s a tervekből úgy tűnik: jól zárják majd az év első hat hónapját.- Kemény négy hét vár ránk. Nem is képzeli, micsoda hetek lesznek ezek. Januárban, a nagy fagyok idején, amikor a hó elzárta előlünk a rak­tárakat, óriási kieséseket könyveltünk el. Március végére szerencsére behoztuk a lemaradást, sőt a tervezettnél másfél millió koronával többet termeltünk. Áprilisban azonban megint lemarad­tunk - ma hétmillió korona a hátrányunk. Hogy mi az oka ennek? Először is: akadozik az alap­anyag-ellátás. Ha például nem jön meg időben az alumíniumlemez-szállítmány, nincs mihez nyúl­nunk, mert annyit sosem kapunk, hogy tartalékol­ni is tudjunk belőle. Aztán ugye, pótalkatrészek­ből is több kellene. De hiába küldözgetjük a meg­rendeléseket, mindenütt csak türelemre intenek bennünket.- Ezek szerint az export-feladatokat sem tud­ják maradéktalanul teljesíteni.- De igen. Az export területén sosincs lemara­dásunk. Fénycsőből 186 ezer darabot, utcai lám­pából pedig 80 ezer darabot szállítunk évente a Szovjetunióba.- Ha minden tervünk valóra válik, a klimatizá­ciós berendezésekből is tudunk majd exportálni a jövőben - veszi át a szót Horváth Károly, a műszaki-fejlesztési osztály vezetője. - Volt nálunk néhány japán mintadarab; kipróbáltuk, felülvizsgáltuk valamennyit. Akár hiszi, akár nem, nem kell szégyenkeznünk. A nálunk gyártott be­rendezés inkább csak külsőleg különbözik a ja­pántól, a minősége első osztályú. S mivel a szo­cialista országok közül egyik sem gyárt ilyet, vagy ehhez hasonlót, további megrendelőkkel számo­lunk. Ami pedig a gyártmányfejlesztést illeti: vilá­gítótesteink 33 százaléka mindig újnak mondha­tó. Változtatni leginkább, azt hiszem, azon kelle­ne, hogy a szakmai értékelést, az új típusok felülbírálását ne hat hónap alatt végezzék el az illetékesek. Ez nagy idő! Borzasztó nagy idő! Ez nemcsak a termelésben, a tervezésben is fékez bennünket. Sokat segítene rajtunk az is, ha a gyártmányok műszaki paramétereit a mostani­nál korszerűbb laboratóriumi műszerekkel vizs­gálhatnánk felül. A versenyt csak úgy tudjuk felvenni a vetélytársainkkal, ha nemcsak a terme­lésben, a kutatóműhelyben is modern berende­zésekkel dolgozhatunk.- Tavaly, amikor itt jártam, azt hallottam, hogy szakembereik egy olyan világítótestet fejlesztet­tek ki, amely megkönnyíti a fogorvosok munkáját. Hol tartanak a kísérletek?-A kísérletek befejeződtek, a gyártást 1988- ban kezdjük el. Ugye, ebből is kitűnik, nem ülünk ölbe tett kézzel. SZABÓ G. LÁSZLÓ ÚJ SZÍ 4 1987. V. ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents