Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-26 / 120. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1987. május 26. XL. évfolyam 120. szám Ára 50 fillér Veszteség és kiküszöbölése Ha alaposabban megvizsgáljuk a népgazdasági statisztikákat, kiderül belőlük az is, hogy például a tavalyi esztendőben nem kevesebb, mint 222 központilag irányított gazdasági szervezet volt deficites, és veszteségük összértéke meghaladta a 10,3 milliárd koronát. Persze, ha sorba vennénk a kisebb rendű, nem központi irányítású veszteséges vállalatokat is, a veszteséglistán elkönyvel­hető valós hiány összege jóval nagyobb lenne. Mindez, természetesen, nehezen érthető és még kevésbé elfo­gadható, hiszen aligha rejtőzik a számadatok mögött csupa olyan vállalat, amelyek vesztesége azért lenne indokolt, mert népgazdasá- gilag nélkülözhetetlen terméket gyárt, s így aztán „kerül, amibe kerül“ alapon kénytelenek az illetékesek a veszteségesség tényét elkönyvelni. Sokkal közelebbi képet kapunk a veszteségesség kérdéséről, ha megvizsgáljuk a szóban forgó vállalatok mérlegét a pénzügyminisz­tériumi ellenőrzések jelentéseinek tükrében. Eme elemzések révén megtudhatjuk, hogy az említett 222 veszteséges vállalatból 74-nek azért mutat hiányt a mérlege, mert többek között alacsony színvona­lon, kis hatásfokkal használják ki termelő kapacitásaikat, új techno­lógiai egységeiken lassan, vagy egyáltalán nem érik el a tervezett termelési paramétereket. Akad aztán még a fő okok között gazda­ságtalan exporttevékenység, drága tüzelőanyag és energia (jórészt az említett okokból eredően), magas összegű bírságok, kötbérek, hiányok, különböző károk. Nem kell hozzá különös szakértelem, hogy megállapítsuk: a leg­több ok gyökerét az irányítási munka alacsony színvonalában kell látnunk. Mindezt bizonyítani látszik a vezetó dolgozóknak a felméré­sekben kimutatott ama törekvése, amellyel a megoldást vállalaton kívüli forrásokban próbálják megtalálni. Sajnos, nemegyszer siker­rel is járnak. Gyakran előfordul, hogy egy termelési-gazdasági egységen belül, vezérigazgatósági szinten, kiegyenlítik a vállalatok mérlegét, s ily módon azok tervét - mérlegét - kiigazítva, mintegy konzerválják a veszteséges vállalatok helytelen gazdálkodását. Ezzel azonban inkább kedvüket szegik a jól gazdálkodó vállalatok dolgozóinak, ahelyett, hogy ösztönöznék őket. Az ilyenfajta „irányí­tás“ szöges ellentétben van a vállalati önelszámolás elvének érvényre juttatásával, s ez összeegyeztethetetlen a népgazdasági érdekkel. Manapság sem ritka az imént vázolt „veszteségelhárítás“, de - úgy túnik - például az SZSZK építőiparában, hosszú évek áldatlan állapota után, a helyes útra léptek. Míg 1984-ben nem kevesebb, mint 14 építőipari vállalat volt veszteséges, addig egy évvel később ennek már csak pontosan a fele, tavaly pedig további négy vállalat gazdálkodása vált deficitesből nyereségessé. Elgondolkoztató ebből a szempontból a szolgáltatások helyzete, itt a veszteségesség ténye szinte „divatos“! Egyik állandó vesztesé­ges terület a közétkeztetésé. Az aránylag magas élelmiszerárak és a nem olcsó szolgáltatások révén ezt már-már természetesnek tartják. Például az 1986-os esztendőben országos viszonylatban 94 millió korona volt az autójavító vállalatok deficitje, 166 millió a vendéglátóipar vállalataié! Erre a legtöbbünk aligha gondolt volna... A jövőben azonban mindez megengedhetetlen lesz. Eszünkbe juthatott ez akkor is, amikor a szovjet vállalati törvényjavaslat szövegét olvashattuk, majd pedig amikor a csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakításának irányelvei és az azt közelebbről megvi­lágító előadások és egyéb közlemények megjelentek a lapok hasáb­jain. Igaz, az önállóbb vállalati gazdálkodás tervezete eleve kétféle fogadtatásra talált a gazdasági vezetők körében. Számos, ma még veszteséges vállalat vezetői gondban vannak, miként alakul sorsuk a jelenleg részletes kidolgozás alatt álló vállalati törvény elfogadása után, mások meg éppen ettől várják, hogy gondjaik megszűnnek. Azt azonban mindenképpen megállapíthattuk, hogy az átalakítás egyik legfontosabb elve a gazdaságilag nem indokolt támogatások megszüntetése, különösen, ha az egymáshoz hasonló profilú válla­latok, üzemek gazdasági eredményeinek különbözőségét akarják közben elkendőzni. A veszteségesség természetesen nem szűnik meg önmagától és azonnal. Ha azonban egy-egy vállalat huzamosabb ideig lenne veszteséges, törvényszerűen elveszti önelszámolási státuszát és jogi önállóságát. Igaz, ezt megelőzően minden hatásosnak vélt eszközt is megpróbálnak alkalmazni gazdálkodásuk megjavítására. Hitelek, konszolidációs program, személycsere a vezetésben, egy­aránt meg kell, hogy előzzék a veszteséges vállalat leépítését, vagy beolvasztását. Feltéve, ha a veszteségesség ténye nem olyan vállalatot érint, amelynek további működése népgazdaságilag indo­kolt még veszteséges termelés esetén is. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk egy másik, nem kevésbé fontos alapelvet: az esetleges kényszerű leépítés következ­ményei nem fenyegethetik a dolgozók alapvető, jogos szociális biztonságát. MÉSZÁROS JÁNOS Gyűjtik a takarmányt (Tudósítónktól) - Gondos felké­szülés előzte meg az idei takar­mánybegyűjtést a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. Már­cius elejétől csaknem minden mező­gazdasági vállalat javítóműhelyében a ,,zöldaratáshoz'' nélkülözhetetlen kaszáló- és szecskázógépek javítá­sa és karbantartása folyt, s azóta minden számításba vett gépi eszköz üzemképes állapotba került. Mind­ezek ellenére a műszakiak nem te­kintenek aggályok nélkül ezek elé Változni és változtatni A gazdasági fejlődés meggyorsítása Kelet-Szlovákiában is időszerű feladat (Tudósítónktól) - A gazdasági mechanizmus átalakításának és a pártmunka tökéletesítésének alap­vető kérdéseivel foglalkozó kerületi pártaktíva-értekezlet volt tegnap Kassán (Košice). A főbeszámolót Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára tartotta. Mindenekelőtt utalt rá, miért van szükség a termelés átszervezésére, valamint a munka hatékonyságának növelésére: azért, mert az élet, a szocialista társadalom gyorsabb fejlődése ezt követeli tőlünk. A kö- z^s ügy érdekében lehetőségeinket, adottságainkat az eddiginél éssze­rűbben, gazdaságosabban kell ki­használnunk, s a KGST-tagállamok közös munkájában is úgy kell részt vennünk, hogy az egyaránt hasznos legyen hazánknak és a többi szocia­lista országnak. Jakeš elvtárs egyebek között rá­mutatott arra, hogy a tartalékok min­denekelőtt a beruházások okosabb, célszerűbb megvalósításában, az elektronika, a kohóipar és más fon­tos ágazatok fejlesztésében, a ter­mékek minőségének javításában, a termelés korszerűsítésében, a tu­dományos-műszaki fejlesztésben és nem utolsósorban a munkaszerve­zésben rejlenek. Fejlesztéskor igen lényeges a megfelelő termékszerkezet meg­választása. Ezenkívül ügyesebben kell akalmazni a tudomány hazai és külföldi vívmányait s tökéletesíteni együttműködésünket a KGST-tagál- lamokkal, főleg a Szovjetunióval. Az értekezlet vitával folytatódott, majd Ján Pirčnek, az SZLKP kerü­leti bizottsága vezető titkárának zá­róbeszédével fejeződött be. (gazdag) (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök tegnap Prá­gában fogadta Jindŕich Ŕehoŕeket, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagy­követét hivatalba lépése alkalmából. CSKP-küldöttség utazott Peruba (ČSTK) - Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának küldöttsége utazott tegnap Peruba Eugen Turzónak, az SZLKP KERB elnökének vezetésé­vel. Részt vesz a Perui Kommunista Párt IX. kongresszusán, amelyet május 27-e és 31-e között tartanak. A prágai repülőtéren a delegációt Radoslav Klein, a CSKP KB osz­tályvezető-helyettese búcsúztatta. Jókívánságok Kádár János 75. születésnapja alkalmából Gustáv Husák elvtárs üdvözlő levelet küldött a jubilánsnak (ČSTK) - Ma tölti be 75 életévét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Ebből az alkalomból Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársa­sági elnök üdvözlő levelet küldött a jubilánsnak. A levél szövege a kö­vetkező: Tisztelt Kádár Elvtárs! Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és Cseh ­szlovákia népe nevében, valamint saját nevemben is őszinte és szívből jövő jókívánságaimat küldöm ön­nek 75. születésnapja alkalmából Őszintén örülünk annak, hogy ezt a jubileumot a magyar nép javára, az MSZMP XIII. kongresszusán kitű­zött igényes célok eléréséért végzett alkotó munkában éri meg. Jeles jubileuma alkalmat ad arra, hogy kifejezzük mély tiszteletünket a Magyar Népköztársaság legfel­Ma hazánkba érkezik Branko Mikulics (ČSTK) - Ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterel­nök meghívására. sőbb párt- és állami tisztségeiben kifejtett sokéves áldozatos munkája iránt. Egész élete szorosan egybe­kapcsolódott a munkásosztály ügyé­vel, és szilárd kommunista meggyő­ződés, a marxizmus-leninizmus eszméi iránti hűség s odaadás hatja át. Az örömteli és a nehéz időkben egyaránt minden erejével küzdött a dolgozó nép szebb életéért és a szocialista Magyarország építésé­ért, valamint a szocialista közös­ség egységének megszilárdításáért. A jelenlegi időszakban nagymérték­ben hozzájárul azon igényes fel­adatok megoldásához, amelyeket a fejlődés új szakasza támaszt (Folytatás a 2. oldalon) a hetek elé, ugyanis a meghibáso­dott alkatrészeket nem minden eset­ben cserélhették újra, csupán felújí­tották, ami kétségtelenül magában hordozza az újabb meghibásodá­sok, üzemzavarok lehetőségét. A takarmány begyűjtését Gömör- ben is az őszi keverékek kaszálásá­val kezdték, elsőként azokban a gazdaságokban, melyekben már április elején fogytán volt a tartalé­(Folytatás a 2. oldalon) Branko Mikulics, a Jugoszláv, Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke 1928. június 10-én a Bosznia és Hercegovina Szocialista Köztársa­ságban levő Gornji Vakut város kö­zelében található Podgradje köz­ségben született. Horvát nemzetisé- gú. Tizenöt éves kora óta részt vett a német megszállók ellen vívott nemzeti felszabadító harcban. 1945-ben lépett be a kommunista párt soraiba. A Zágrábi Közgazdaságtudomá­nyi Főiskola befejezése után politikai és közéleti tisztségeket töltött be köztársaságában és szövetségi szinten. Több járási pártbizottság tit­kára, a Boszniai és Hercegovinái Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára és később, sok éven keresztül elnöke volt, ezenkí­vül e köztársaság Szkupstinája Vég­Mihail Gorbacsov Bukarestben Megkezdődtek a legmagasabb szintű szovjet-román tárgyalások (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap hivatalos, baráti látogatásra Romániába érke­zett Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, román államfőnek a meghívására. Az SZKP KB főtitká­rának kíséretében van Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Az Otopeni repülőtéren Mihail Gorbacsovot és feleségét Nicolae Ceausescu és felesége üdvözölte, továbbá jelen volt Constantin Das- calescu miniszterelnök, valamint a román párt- és állami élet más vezető tisztségviselői. Az ünnepélyesen feldíszített re­pülőtéren a két ország himnuszának elhangzása után Mihail Gorbacsov Nicolae Ceausescu kíséretében el­lépett a tiszteletére felsorakozott díszegység előtt. Az SZKP KB főtitkára tegnap dél­előtt megkoszorúzta a haza szabad­ságáért elesett román hősök emlék­művét. Ezt követően koszorút helye­zett el a Győzelem terén a Szovjet Hősök emlékművénél, valamint a Scinteia téren levő Lenin-emlék- münél is. Bukarestben tegnap megkezdőd­tek a tárgyalások Mihail Gorbacsbv, az SZKP KB főtitkára és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő között. Nagykövet fogadása Diplomata búcsú látogatásai (ČSTK) - Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök tegnap fogadta And­rzej Barzykot, Lengyelország brati­slavai főkonzulját megbízatásának befejezése alkalmából. Andrzej Barzyk tegnap Viliam Šalgovičnál, az SZLKP KB Elnök­sége tagjánál, az SZNT elnökénél is búcsúlátogatást tett. rehajtó Tanácsa elnökének tisztsé­gét is betöltötte. 1969 és 1982 között Bosznia és Hercegovina képviseletében a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagja volt, és egy éven át a JKSZ végrehajtó elnöké­nek tisztségét is betöltötte. 1983 májusában egy évre a Boszniai és Hercegovinái Szocialista Köztársa­ság Elnökségének élére is megvá­lasztották, 1984-tól 1986-ig a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Államelnökségének tagja volt. A kormányfői tisztséget 1986 májusa óta látja el. Érdemeinek elismeréséül Branko Mikulics számos magas jugoszláv és külföldi kitüntetést kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents