Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-23 / 118. szám, szombat

ÚJ szú 5 % 1987. V. 23. Jirí Smrt mérnök, dr. Josef Weisgerber, Karéi Ženíšek, Petr Mudr mérnökök és Jirí Štepánek (felvételün­kön) a CSTA Prágai Szerves Kémiai és Bio­kémiai Intézetének dol­gozói Klement Gott­wald Állami Díjat kaptak a Syngen-1 típusú automata vegyi szinte­tizátor kifejlesztéséért. Ilyen berendezést eddig csak a nyugati államok­ban gyártottak, és meg­közelítőleg egymillió devizakoronába került. Rövidesen a KGST-tag- államokba is szállítanak majd belőlük. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Az élet- és munkakörülmények javításáért Közügy lett a környezetvédelem Az élet-, és a munkakörülmények helyzetével és a korábban jóváha­gyott középtávú fejlesztési program módosításával foglalkozott legutóbbi ülésén az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottsá­ga. Az előterjesztett beszámolóból kitűnt, hogy a hetedik ötéves terv célkitűzéseit nem minden vonatko­zásban sikerült megvalósítani. Nem tisztult számottevően a levegő az ipari központok, Hnúšťa, Hačava és Rimaszombat térségében, s a la­kosság megfelelő ivóvízellátása is gondot okoz. A Rima folyó szennye­zettségét fokozták a Hnúšťában és a Rimaszombatban eszközölt újabb ipari beruházások, s a Sajó nagyfo­kú szennyezettsége sem csökkent, mert nem épült fel a nyolcvanas évek elejére tervezett tisztítóállo­más. Ugyanakkor némi javulás ta­pasztalható a termőföld védelmé­ben, bár egyes mezőgazdasági nagyüzemek helytelen vegyszere- zési gyakorlata jelentős károkat okoz. Egyértelműbb a javulás a la­káshelyzetet, a lakókörnyezetet ille­tően, s jelentős eredményeket értek el a pihenési és az üdültetési lehető­ségek tekintetében is. A nyolcvanas évek első felében 3493 lakás épült fel a járásban, s a járulékos beruhá­zások terén is javult a helyzet. A munkakörülmények minősége is felemás képet mutat. Az új létesít­ményekben kielégítő, nagy általá­nosságban azonban romlott a hely­zet. A veszélyes munkahelyek szá­ma az elmúlt időszakban ugyanis 2020-ról 3319-re nőtt. Különösen a mezőgazdasági termelésben ked­vezőtlen a helyzet, a növényvéde­lemben a vegyszerek használatával kapcsolatban, rendkívül sok baleset fordult elő, emellett jelentős a vibrá­ciós és a zajártalom is. Sok a megoldatlan probléma a hnúšťai vegyiművekben, ahol a hi­giéniai helyzet romlása miatt meg kellett szüntetni egy jelentős és igen gazdaságos exportcikk, a korozet gyártását. Nem készült még el a fő tisztítóberendezés a műszaki gumit gyártó termelési részlegben sem, igy a káros vegyianyagok szinte akadály nélkül jutnak el a légtérbe. A szilárd hulladékanyagok tárolása sem megoldott, az eddig alkalmazott közvetlen elégetés ugyanis csak fo­kozza a térség szennyezettségét. Higiéniai és környezetvédelmi szempontból jelentős problémák vannak a tisoveci nehézgépgyár­ban, a hnúštái ércbányában, a ha- čavai magnezitüzemben és a járási szolgáltatóvállalat šafárikovói akku­mulátorkészítő részlegében. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a dolgozók pihenését és regeneráló­dását megfelelően szolgálják az új szociális létesítmények, az üdülési lehetőségek. A meglévő létesítmé­nyeken kívül a kurinci tó közelében egy melegvizű uszoda épül, a šafári­kovói strandfürdőben pedig bővítik a vendéglőt. A járás északi, erdős­hegyes részén különösen a téli sportolási feltételek javultak, hiszen Tisovec-Bánovo térségében újabb felvonót adtak át. A Teplý Vrch-i víztározó mellett is lesz uszoda, s üdülőkörzetet hoznak létre Budiko- vany, Ratkovské Bystré, Krokava és Ratkovská Zdychava térségében. A pihenést és a felüdülést szolgálják a kertbarátok hétvégi házai is. A já­rás huszonöt helyén összesen 1435 víkendházat tartanak nyilván, főként a városok és nagyobb települések közelében. Mint megállapították, az elmúlt évben nem javult, hanem romlott a folyóvizek minősége. Az állandó­sult szennyezés mellett 1980 és 1985 között összesen tizenöt ko­moly mérgezést jegyeztek fel a víz­ügyi hatóságok, ezek a halállomány és az élővilág jelentős pusztulásá­hoz vezettek. Az ivóvízellátás javítására vonat­kozó korábbi határozatok sem való­sultak meg maradéktalanul. A járás lakosságának csupán az 51,1 szá­zalékához jut el a vezetékes víz, s ez jóval kevesebb a kerületi átlag­nál. Különösen a járás déli részén a hanvai (Chanava) vízgyűjtő kör­zetben súlyos a helyzet a talajvíz szennyezettsége miatt. A vízellátás zavarai az utóbbi időben már Rima­szombat városában is jelentkeztek, így meg kell gyorsítani a hrachovói második fővezeték építését, mely egyébként is késésben van. A termőföld védelmének látvá­nyos eredménye, hogy megszűnt fogyatkozása, sőt 160 hektárnyit újonnan művelés alá vettek. Az el­múlt ötéves tervidőszakban 5277 hektárnyi területen csapolták le a vi­zet, öntözésre pedig 6686 hektárnyi területet tettek alkalmassá. A gömöri erdők védelme is fölöt­tébb időszerű feladat. A helyi szeny- nyezések és a savas esőzések okozta károkon kivül az erdők egy­fajta tudatos pusztítására is akadt - sajnos - példa. Az 1985-ben kiter­melt 198 ezer köbméternyi fa ugyan­is jóval több a maximális mennyi­ségnél, s mivel ezt egyelőre nem helyettesítik az újabb telepítések, a természeti egyensúly megbomlá­sa fenyeget. Az élet- és munkakörülmények védelmének eddigi gyakorlata a Ri­maszombati járásban sem mutatko­zott minden szempontból jónak, ha­tásosnak, éppen ezért a nyolcadik ötéves terv fejlesztési koncepcióján bizonyos változtatásokat eszközöl­tek. Szigorúbbnak, következete­sebbnek ígérkezik a módosított program, melynek végrehajtása im­már a legnagyobb mértékben min­denki ügye lesz. HACSI ATTILA A Honvédelmi Szövetség munkája két közép-szlovákiai városban Az építkezéseknél használt daruk országszerte keresett termékei az 1949-ben termelését megkezdő Breznói Hídelemgyárnak. Az üzem­nek 3800 dolgozója van és itt műkö­dik 125b taggal a Banská Bystrica-i járásban a Honvédelmi Szövetség legnagyobb alapszervezete.- Szervezetünk - mondja Jozef Parašín, a Honvédelmi Szövetség üzemi szervezetének elnöke - ki­lenc szakterületen, kilenc klubbal működik. Legelsőnek talán a tartalé­kos csapattisztek klubját említeném Tagjai Peter Laubert vezetésével az idén 140 sorkötelest képeznek. Pol­gári védelemből is ők tartanak előa­dásokat a lakosság részére és a környező iskolák diákjainak. A szervezet tagságának 30 szá­zaléka az autós- és motoros klub­ban dolgozik. A nagy érdeklődésre való tekintettel, az idén szeretnék megalakítani a női autós klubot. Kö­zel 100 nő kapcsolódik be a szerve­zet munkájába. A honvédelmi sportklub tagjai rendezik meg a honvédelmi sportna­pokat. Ezeken más vállalatok dolgo­zói is részt vesznek. A klub tagjai szervezik a sífutó versenyeket a szlovák nemzeti felkelés harcainak helyszíneire. Különféle ügyességi versenyekre kerül sor ezeken a na­pokon, többek között a honvédelmi többtusában mérhetik össze erejü­ket 'a versenyzők. De az érdeklődők megtekinthetik a Honvédelmi Szö­vetség egyéb klubjainak valamint a harcászati technika katonai bemu­tatóit is. Tavaly a honvédelmi tö­megsportokba 4110-en kapcsolód­tak be.- Munkánkba minél nagyobb számban szeretnénk bevonni a fia­talokat - folytatja Jozef Parašín. - Ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a vállalatunk szakközépis­kolájában tanuló 350-400 diákra. Ök a motoros sportok mellett legin­kább a számítástechnikai klub tevé­kenysége iránt érdeklődnek. A klub munkáját Peter Laubert és Milan Voľká mérnökök irányítják. Többek között négy Delta tipusú számító­géppel dolgozhatnak, de audiovizu­ális technika is rendelkezésükre áll. Szeretnénk a lőteret korszerűsí­teni, központilag irányítható céltáb­lákat felszerelni. így fokozni a hon­védelmi lövészszakkör iránti érdek­lődést a fiatalok körében. Rádiósa­ink megpróbálják gazdag tapaszta­lataikat átadni az ifjú generációnak, ezért a klub szorosan együttműködik TERVEK ÉS KÉRDŐJELEK Borús arccal ül előttem Paszter­nák Antal, a tanyi (Tőn) Len- és Kenderipari Üzem termelésvezetője.- Elmondok én mindent, úgy, ahogy van, aztán döntse el, mit ír meg belőle. Ismeri jól az üzemünket, többszór is járt már nálunk - mi az elmúlt nyolc évben sosem panasz­kodtunk. Még akkor sem, amikor ko­moly gondjaink voltak. Mert nem­egyszer megtörtént, hogy kevés volt a nyersanyag és arra is volt bizony példa, hogy pótalkatrészhiány miatt tehetetlenül álltunk a lerobbant gép mellett. De bárhogy is volt, a tervtel­jesítést mindig szem előtt tartottuk. Munkára termett, erős emberek él­nek ezen a tájon, nálunk senkit sem kell nógatni, hogy becsületesen dol­gozzon. Holiči vállalatunk hét üzeme közül a miénk mindig ott állt az élen. Nézze csak meg a tavalyi, a tavaly- előtti, vagy a még régebbi kimutatá­sokat, mindig többet termeltünk, mint amennyit elvártak tőlünk. Bú­torkárpitunk minőségével nemcsak a hazai, hanem a szovjet és a len­gyel megrendelők is elégedettek voltak. A nyolcvanhetes év már nem a mi évünk. A holiči vállalat a csőd széléről üzent hadat nekünk.- Ezt hogy értsem?- Úgy ahogy mondom. A holičiak 1986-ban nem teljesítették az áru­termelés tervét. Körülbelül 25 millió koronás lemaradást könyveltek el év végén. Ez borzasztó nagy összeg. Ennyivel nem szabad lemaradni! A vállalat vezetősége ezért még ta­valy úgy határozott, hogy rajtunk, pontosabban általunk hozza majd be a veszteséget.- Azt a lovat ütik, amelyik húz, ezt biztosan tudja.- Igen, erre már sokszor rádöb­bentünk. De annyit talán megérde­meltünk volna, hogy odafigyeljenek a véleményünkre, s csak utána döntsenek. Elvégre rólunk volt szó! Arról, hogy ezentúl három műszak­ban dolgozzanak majd a nők. De kérdezem én: hogyan? Először is honnan toborozzunk munkásokat? Száz nőt kellene felvennünk, amikor a szomszéd faluban, a nemesócsai (Zemianska Olča) cipőgyárban még a második műszakban sincs meg a kellő munkáslétszám. A nyers­anyagellátásról meg jobb, ha nem is beszélek. A véleményünk azonban pusztába kiáltott szó maradt, így az idei terv már háromműszakos ter­meléssel számol. Eddig bármit kért is tőlünk a vállalat, sosem mondtunk nemet - most az egyszer azonban lehetetlent várnak tőlünk.- Az üzem pártbizottsága hogyan reagált minderre?-Tavaly, amikor a negyedik ne­gyedévben kész tények elé állítottak bennünket, azonnal összeült a párt- bizottság. Mindent megvitattunk, amit meg kellett tárgyalnunk. Közöl­tük is a vállalat vezetőségével, hogy a harmadik műszak bevezetése egyszerűen nem áll módunkban, de ha kapunk néhány új kötőgépet, nö­velni tudjuk a termelést. Azt hittük, ezzel meg is oldódik minden Nem így történt. Válasz helyett megkap­tuk az 1987-re szóló tervet. Azt a tervet, amelyet akkor sem tudunk teljesíteni, ha megfeszülünk. Idő­közben persze megtudtuk: a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács nem is engedélyezi a nők harmadik mű­szakba való bevonását. A tervfel­adatokat azonban már rég szétírták ekkor, s a számokon senki sem volt hajlandó változtatni.- Gépeket kaptak azóta?- Nem kaptunk. Újakat azért nem, mert pillanatnyilag egyetlen hazai gépgyár sem gyárt ilyen nagy teljesítményű kötőgépeket. Holičon tudomásom szerint négy gép áll ki­használatlanul, de azzal sem szá­molhatunk. Egyszerűen nem hajlan­dók lemondani róluk.- Vagyis minden marad a ré­giben.- A vállalat közgazdásza újra és újra azzal köszön el tőlem, hogy a tervet ha törik, ha szakad, teljesí­tenünk kéll.- A járási iparügyi osztálynak és a járási pártbizottságnak milyen az állásfoglalása?- Ez is, az is a mi oldalunkon áll, értekezlet értekezletet követ, de megoldás egyelőre nem született. Komáromban (Komárno) szeren­csére jól ismerik az eredményeinket, tudják rólunk, hogy évek óta jól dol­gozunk. Hogy a szocialista munka­versenyben mindig az élen járunk. Hogy tavaly 17 millió koronás nyere­séget mutattunk ki. Hogy az idén 4 millió koronával akarunk többet termelni, mint nyolcvanhatban. Gyártási programunk 90 százalékát idén is a bútorkárpit teszi ki, ebből 1 millió 100 ezer métert szeretnénk gyártani, a maradék tíz százalék pedig kenderrost (265 tonna) és kenderkóc (310 tonna).-Az első negyedév eredményei mit mutatnak? Egyáltalán: milyen terv szerint dolgoznak január 1-től?- Operatív terv szerint, amit mi állítottunk össze. Ha a vállalattól kapott tervet nézzük: március 31-ig 26 millió korona értékű árut kellett termelnünk három műszakban. Mi két műszakban dolgozva 22 millió 300 ezer korona értékű árut termel­tünk. A lemaradásunk: 3 millió 700 ezer korona.- Hä jól értesültem, márciustól Jugoszláviához is üzleti szerződés köti az üzemet.- Igen. Eddig csak a Szovjet­unióba és Lengyelországba szállí­tottunk bútorkárpitot, a szovjet piac tavaly 600 ezer, a lengyel pedig 200 ezer métert kapott tőlünk. Jugoszlá­via autószőnyeget kér, s a jelek szerint egyre nagyobb mennyi­ségben.- A termelés tehát egyetlen perc­re sem szünetel.- Miért is szünetelne? Csak sze­retnénk megnyugodni végre. Tudni, hogy hogyan tovább. Mert a rossz terv rossz kedvet szül, s mi nyugodt körülmények között akarunk dolgoz­ni SZABÓ G. LÁSZLÓ az ifjúsági- és pionírházzal. A pioní­rokat leginkább a modellezés vonzza. A különleges sportokat kedvelők részére is lehetőséget nyújt a Hon­védelmi Szövetség üzemi szerveze­te. Szép eredményeket mondhatnak magukénak a búvárkör tagjai, vala­mint Dušan Švantner vezetésével az a hét pilóta, aki a sárkányrepülést választotta kedvtelésének.- Szervezetünk tevékenysége ki­terjed az ismeretterjesztő előadá­sokra, rendezvényekre is - mondja Jozef Parašín. - A Szlovák Állami Biztosítóval és a Nemzetbiztonsági Testület tagjaival együtt évente elő­adássorozatot tartunk a város gép­járművezetőinek. A cél, ismereteik felújítása a biztonságos közlekedés érdekében. A szövetség munkájának jobb fel­tételeket ad majd a Lúčkyban Z akci­óban épülő honvédelmi sportköz­pont, ahol helyet kap majd a szerve­zet valamennyi klubja. De 40 sze­mélyes szálloda és étterem is épül. 1988 nyarára tervezik az építkezés befejezését. A Piesoki Gépgyárban 1952-ben megalakult a Honvédelmi Szövetség alapszervezete. Abban az időben aktívan kezdett dolgozni a szerve­zet, főleg az ejtőernyősök képzése folyt magas színvonalon, de jól dol­gozott a lövészek, a motorosok és a repülősök klubja is.- Nem akarok büszkélkedni- mondja Norbert Seemann, a szer­vezet elnöke de a Felsőgaram vidékén a Honvédelmi Szövetség munkájának alapjait, a fejlődés felté­teleit a mi akkori szervezetünk te­remtette meg. Később sokáig a stagnálás volt jellemző a szervezet munkájára. A vállalat gazdasági és politikai ve­zetősége igyekezett mielőbb megol­dani a kedvezőtlen helyzetet. 1985- ben új vezetőség került a szervezet élére.- Fokozatosan újjáéledt a munka- folytatja Norbert Seemann. - Egyik legnagyobb sikerünknek a saját au­tójavító műhelyünk felszerelését könyveljük el, hisz a legnagyobb érdeklődés tagjaink részéről az au­tós és motoros sportok iránt nyilvá­nul meg. A szervezet tagjainak 60-70 százaléka kapcsolódik be a klub tevékenységébe. Kezdetben csak kisebb, nem túl költséges akci­ók megszervezését szorgalmaztuk. Munkánkkal főleg az ifjúság felé ori­entálódtunk, velük, az ő aktivitásuk­kal számítottunk, hogy fellendíthes­sük munkánkat. A gyerekeknél talál­tuk meg azt az alapot, amelyre épí­teni tudtunk és tudunk továbbra is. Akkor kezdtük el, és azóta is rend­szeresen tartunk a tanulóifjúság ré­szére gyakorlattal összekötött előa­dásokat a közlekedéssel kapcsola­tos tudnivalókról. Ezenkívül honvé­delmi sportversenyeket rendezünk, amelyek nagy népszerűségnek ör­vendenek iskolásaink körében. Rög­tön az új vezetőség megválasztása után megnyílt a pionírok modellező klubja. Közülük sokan képviselik a Piesoki Gépgyárak alapszerveze­tét a modellezők szlovákiai bajnok­ságán is. Büszkék vagyunk rá, hogy búváraink szép eredményeket érnek el a sportmerülésben.- A közelmúltban klubot létesítet­tünk az elektrotechnika iránt érdek­lődök részére. A foglalkozásokhoz nyolc személyi számítógépet vásá­roltunk. Ezenkívül van videomagne- tofonunk és ebben az évben tervez­zük egy videokamera beszerzését. A klubot hetente 80 gyerek látogatja. Igyekszünk minél szorosabb kap­csolatot felvenni a Honvédelmi Szö­vetség breznói alapszervezetével. Tapasztalatainkat összemérve, le­hetőségeinket kölcsönösen kihasz­nálva javítani kívánjuk munkánkat- zárja beszélgetését Norbert See­mann. Meggyőződésünk, hogy a kap­csolatok bővítése mindkét szerve­zetnék csak javára válhat. TALLÓSI BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents