Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-23 / 118. szám, szombat

ÚJ szú 3 % 1987. V. 23. Az elmúlt két hónap során Szomália központi területein több mint 6 ezer ember halt éhen. Az ország 16 tartománya közül tavaly december óta 12-t súlyos aszály sújtja, aminek következtében az állatállomány 80 százaléka elpusztult. Az itt élő lakosság nagy részét pásztorok alkotják, akik számára a megélhetés legfőbb, s leggyakrabban egyetlen forrása az állattenyésztés. Képünkön: közép-szomáliai asszony éhező gyerme­keivel. (Telefoto — ČSTK) Whitehead a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokról Amerikai űrfegyver-kísérlet (ČSTK) - John Whitehead ame­rikai külügyminiszter-helyettes csü­törtökön Washingtonban értékelte a szovjet-amerikai leszerelési tár­gyalásokat. Véleménye szerint an­nak ellenére, hogy a két fél hozzáál­lásában vannak különbségek, ,,Reyk­javíkban és Genfben is jelentős előrelépés történt“. Külön foglalko­zott, a közepes hatótávolságú euró­pai rakétákkal. Kijelentette, az ezek­ről szóló megállapodás megkötése „fontos lépést jelentene globális felszámolásuk irányába“. Ugyanak­kor beismerte: az USA egyelőre nem képes világos választ adni a szovjet javaslatokra, mert először NATO-szövetségeseivel kíván kon­zultálni. Világosan értésre adta azt is, hogy ami a hadászati támadóesz­közöket illeti, a megállapodást e té­ren továbbra is Reagan „csillaghá­borús“ programja akadályozza, xxx Az USA csütörtökön New Mexico államban újabb kísérletet hajtott végre, amely a „csillagháborús“ program részét alkotja. A Pentagon szóvivőjének tájékoztatása szerint a kísérleti hiperszonikus rakéta re­pülés közben találta el a Lance har­cászati rakétát. Azt akarták kipróbál­ni, milyen esélyei vannak annak, hogy egy rakétát röppályájának utol­só szakaszán találnak el. Egyébként ez volt az USA-ban a második ilyen jellegű próbálkozás, a múlt év júniu­sában repülőgépről indították a hi­perszonikus rakétát az előre megha­tározott célpont felé. Szakértők véle­ménye szerint ez a fegyver az égyik legfontosabb űrfegyverré válhat. Jellemző, hogy az új fegyverek kipróbálása mellett Washington ki szeretné dolgozni a világűr militari- zálásának jogi alapjait is. Weinber­ger hadügyminiszter - mint már be­számoltunk róla - csütörtökön ismét követelte a rakétaelhárító rendsze­rekről 1972-ben megkötött szov­jet-amerikai szerződés (ABM-szer- ződés) „tágabb“ értelmezését. Az ilyen értelmezés szerinte lehetővé tenné az űrfegyverek telepítését. Reagan-Vranitzky találkozó Az USA nem vonja vissza a Kurt Waldheimmel kapcsolatos döntést (ČSTK) - Ronald Reagan ameri­kai elnök csütörtökön a Fehér Ház­ban fogadta Franz Vranitzky oszt­rák kancellárt. A félórás megbeszélés után Vranitzky újságíróknak el­mondta, egyebek között a kelet -nyugati viszonnyal kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Reagan elnök a találkozót követő nyilatkoza­tában reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti „baráti kapcsolatok“ tovább szilárdulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy az USA nem vonja vissza korábbi döntését, miszerint Kurt Waldheim osztrák elnök ma­gánszemélyként nem léphet az Egyesült Államok területére. Emlékezetes, Washington Wald­heim tisztázatlan második világhá­borús múltjára hivatkozva hozta döntését, bár erről egyelőre nem kerültek elő dokumentumok. Az osztrák kancellár tévényilatkozatá­ban kijelentette: „Ausztriát felhábo­rítja“ ez a lépés. Szabad tájékoztatás - amerikai módra Washington lépése a szocialista országok tudósítói ellen (ČSTK) - A szocialista orszá­gok washingtoni nagykövetségei megkapták az amerikai külügy­minisztérium jegyzékét. Eszerint eltörölték a szocialista országok Washingtonba akkreditált tudó­sítói számára kiadott belépő ér­vényességét. Az újságírók en­nek az engedélynek a felmutatá­sával juthattak be az amerikai külügyminisztérium sajtóosztá­lyára. A továbbiakban ezt csak előzetes megbeszélés után te­hetik, s kísérőket kapnak maguk mellé. Amerikai állítások szerint az intézkedést a „kölcsönös ér­dekek“ motiválták. A Szovjetunió washingtoni nagykövetségének munkatársai a TASZSZ tudósítójának el­mondták, hogy Moszkvában nem hoztak hasonló döntést az amerikai újságírók ellen. Ök to­vábbra is - szintén a kiadott engedély alapján - látogathatják a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályát. Charles Wick, az amerikai tájékoztatási hivatal (USIA) igaz­gatója az ügyet úgy próbálta ma­gyarázni, mintha az intézkedés­nek „kölcsönös jellege“ lenne, mert az amerikai újságírók tevé­kenységét Moszkvában állítólag korlátozzák. Charles Redman, az amerikai külügyminisztérium szóvivője viszont beismerte: Moszkva nem foganatosított in­tézkedéseket az amerikai új­ságírók ellen, s hogy a szocialis­ta országok tudósítóival kapcso­latban hozott döntést „a bizton­ság megszilárdítása indokolta“. Moszkvában több újságíró is olyan értelemben nyilatkozott, hogy az amerikai diszkriminá­ciós lépésnek taktikai indokai vannak. A szovjet külügyminisz­térium sajtóosztályán ugyanis gyakran nyújtanak olyan tájé­koztatást, amelyek az USA szá­mára „kéňyelmetlenek“, s az USA-ban egyáltalán nem kíván­ják közlésüket. Tehát azért ötlöt- ték ki a szoqialista újságírók elle­ni lépést, mert abban remény­kedtek, hogy a Szovjetunió ha­sonló módon válaszol. Ennek kö­vetkeztében az amerikai újság­írók nem járnak majd a sajtótá­jékoztatókra és „nem fogják ter­jeszteni a szovjet propagandát“. A washingtoni döntés ismét vilá­gosan bizonyítja, mit érnek az amerikai kormány szavai a de­mokráciáról, a nyitott társada­lomról... Kádár János fogadta Szergej Szokolovot (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP főtitkára tegnap fogadta Szergej Szoko­lov ma.rsallt, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagját, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterét. Jelen volt Lázár György, az MSZMP KB PB tagja, magyar kormányfő. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón részt vett még Horváth István, az MSZMP KB titkára, Kárpáti Ferenc, magyar honvédelmi miniszter, Jegor Li- zicsov hadseregtábornok, a szovjet had­sereg és haditengerészet politikai főcso­portfőnöke és Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Szovjet - indiai megbeszélések (ČSTK) - Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, aki az indiai kormány és a kongresszus párt meghívására tartóz­kodik Delhiben, tegnap találkozott Nara­jan Datt Tivari külügyminiszterrel. Leszö­gezték, hogy a nemzetközi helyzettel és a két ország együttműködésével kapcso­latos megtárgyalt kérdésekben vélemé­nyük közeli vagy megegyezik. Nagyra értékelték, hogy mindkét országban jelen­tős munkát végeznek azon megállapodá­sok teljesítése érdekében, amelyeket Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Radzsiv Gandhi kormányfő tavaly no­vemberi találkozója alkalmából kötöttek, többek között a kereskedelmi, a gazdasá­gi és a tudományos-műszaki együttmükö­dés terén. Anatolij Dobrinyin az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt számos vezetőjével is tárgyalásokat folytatott. Indiai részről elmondták, hogy az országban jelenleg bonyolult a helyzet, s a kormánynak, valamint az egész indiai népnek szembe kell szállnia az ellenséges erők nyomásá­val, a külső és belső reakció azon kísérle­teivel, hogy csökkentsék India nemzeti függetlenségét és szuverenitását. A szov­jet fél támogatásáról biztosította az indiai kormány békeszerető külpolitikai törekvé­seit. A FORRADALOM ÚTJA 1917. május 24-én kezdett ta- párt a saját osztályérdekei szerint nácskozni az Ideiglenes Kormány akarta megoldani. Az Ideiglenes három, a birodalom nemzetgazda- ^ Kormány az adóterhek általános ságáért felelő minisztere, mivel a munkájukkal elégedetlen pa­raszti és munkástömegek egyre következetesebben követelték a februári forradalomban megígért problémák megoldását. A kor­mány viszont állandóan elodázta a földkérdés forradalmi rendezé­sét, és válaszul a parasztok föld­foglaló mozgalmára „hivatalos megtorlást“ kezdett emlegetni. Az eszerek „rendre“ és a „törvények betartására“ figyelmeztették a for­rongó tömeget. A kormány a föld­kérdés megoldását az ún. „békél­tető bizottságokra“ bízta, miköz­ben tudva levő volt, hogy ezek a földbirtokosok érdekeit védik. A kormány és a polgári pártok vezetői is kénytelenek voltak beis­merni, hogy 1917 májusában az országot gazdasági összeomlás fenyegeti. Ezt a válságot minden emelését és a kamatok eltörlését tervezte. A Pravda szerint ez a „fenyegetés“ nem más, mint nyílt kísérlet a tőke hatalmának megóvására úgy, hogy a kormány átmeneti időre feláldozza a tőkések nyereségét. A másik alapvető kérdést, az ipar állami támogatását a bolsevik párt vetette fel, de az ezzel való foglalkozásra rákényszerítették a polgári pártokat is. Ezek állandó­an halogatták a konkrét feladatok kidolgozását. Egyedül a bolsevik pártnak volt olyan tervezete, amely részletezte az ipari állami irányí­tást és ellenőrzést, a munkaköte­lezettséget és a trösztök államosí­tását. A kormány és a polgári pár­tok elutasították ezeket a javasla­tokat, ami a válság további elmé­lyüléséhez vezetett. -va­Kabuli intézkedés A nemzeti megbékélés politikájának szellemében (ČSTK) - Kabulbag közzétették az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa Elnökségének dekrétumát. Ez tovább bővíti a volt afgán menekültek, szabadon bocsá­tott foglyok jogi garanciáit, amelye­ket a forradalom oldalára átállt ellen­zéki fegyveres csoportok számára elrendelt amnesztia keretében kap­tak. A dokumentum szavatolja, hogy ezek a személyek ugyanolyan mun­kát kaphassanak, amilyen munka­kört azelőtt Afganisztánban betöltőt­Mennyibe kerül egy látogatás az elnöknél? Az iráni-kontra botrány újabb részletei (ČSTK) - Oliver North alezre­des, az Egyesült Államok nemzet- biztonsági tanácsának égykori mun­katársa személyesen győzött meg három amerikai milliomost, hogy já­ruljanak hozzá a nicaraguai ellenfor­radalmárok segélyezéséhez. Jo­seph Coors sörgyártulajdonos, El­len Garwood texasi dúsgazdag örö- kösnő és William O’Boyle New York-i üzletember dollárjai a svájci bankok kontóin gyűltek össze, s az összeget onnan utalták át a kontrák­nak. Ellen Garwoodot, aki 2 millió dollárt adományozott, Reagan elnök személyesen is fogadta. North sze­rint az elnök bárkit fogadott, ha az illető legalább 300 ezer dollárt ado­mányozott. Ezeket a tényeket O’Boyle tárta fel, akit csütörtökön hallgatott meg a botrány részleteit vizsgáló kong­resszusi bizottság. Ö „csak“ 160 ezer dollárt adott, s éppen ezért nem is fogadták a Fehér Házban. „Juta­lomként“ azonban North bizalma­san ismertette vele a Nicaragua északi részének elfoglalására és a sandinista rezsim megdöntésére irányuló amerikai tervet. A meghallgatások újabb és újabb leleplező vallomásokat hoznak. tek. Biztosítja a volt menekültek, foglyok és ellenzéki csoportok tagjai számára a nyugdíjra való jogot, ha elérték a korhatárt, s felújítja a nyug­díj folyósítását, ha azelőtt már nyug­állományban voltak. Az afgán párt központi lapja, a Hakikate Inkilabe Szaur tegnapi számában arra figyelmeztet, hogy a pakisztáni kormány egyre na­gyobb akadályokat gördít az Afga­nisztánba visszatérni kívánó mene­kültek elé. Miután az afgán vezetés meghirdette a nemzeti megbékélés politikáját, Pakisztán szigorította a területén levő menekülttáborok őrizetét, és az ellenőrzést azokon az útvonalakon, amelyeket a hazatérő menekültek szoktak használni. A cikk szerint az iszlamabadi kor­mány közvetlenül az Egyesült Álla­mok utasítására hozta ezeket az intézkedéseket, hogy megnehezítse a nemzeti megbékélés politikájának a megvalósítását. A pakisztáni akci­ók az amerikai neoglobalista politi­kát támogatják - szögezi le a pártlap. Honduras új harci repülőgépeket kapott az USA-tól Ortega: Nicaraguának is joga van vadászbombázók vásárlására (ČSTK) - Honduras F 5-ös ameri­kai harci repülőgépeket kapott az Egyesült Államoktól. Daniel Ortega nicaraguai elnök csütörtökön Mana- guában ezzel kapcsolatban azt han­goztatta, a többi közép-amerikai or­szágnak, tehát Nicaraguának is jo­gában áll ezek után hasonló repülő­gépek beszerzése. A Hondurasnak szóló repülőgép-szállítások a jelen­legi feszült helyzetben a fenyegetés jellegét öltik - mondotta Ortega, s hozzáfűzte: Nicaragua sosem mondott le arról a jogáról, hogy olyan vadászbombázókat vásárol­jon, amelyek megakadályozhatják az ellenforradalmárok légi úton tör­ténő ellátását. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép-ameri­kai országok közelgő csúcstalálko­zójának előkészületei idején az Egyesült Államok azért rendez a tér­ségben hadgyakorlatot, hogy mér­gezze a légkört és bizalmatlanságot hintsen el a térség államai között. A guatemalai Esquilasban június 25-én ülnek össze a közép-amerikai államfők. xxx A sandinista hadsereg május 12-e és 18-a között 20 sikeres akci­ót hajtott végre az ellenforradalmi csoportok ellen. A managuai nem­zetvédelmi minisztérium közlemé­nye szerint a legsúlyosabb harcok Nueva Segovia, Jinotega és Zeleya tartományban zajlottak le. Az emlí­tett időszakban 183 somozistát tet­tek ártalmatlanná. A sandinista hadsereg alakulatai az utóbbi időben fokozták tevékenysé­güket az ellenforradalmi csoportokkal szemben. Képünkön: Matagalpa tartományban a sandinista katonák bevetésre készülnek. (Telefoto - ČSTK) A delhi hatok nyilatkozata (ČSTK) - Az ún. delhi hatok csoportja megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából a tagállamok legfelsőbb veze­tői nyilatkozatot adtak ki, amelyben hang­súlyozzák: reális lehetőség van arra, hogy az európai közepes hatótávolságú raké­tákról szóló szovjet-amerikai tárgyalások eredményesek lesznek. Az Argentínát, Indiát, Mexikót, Görög­országot, Tanzániát és Svédországot tö­mörítő csoport nyilatkozata az esetleges szovjet-amerikai megállapodást az összes atomfegyver felszámolásához ve­zető első lépésként értékeli. A hat állam vezetői egyben felszólítják a Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, tegyenek meg mindent azért, hogy a következő nemzedékek sose ismerjék meg a termo­nukleáris katasztrófa szörnyűségeit. Eltűnt adatok A Herald of Free Enterprise brit komp­hajó balesete előtti utolsó pillantokat rög­zítő adatok a legnagyobb valószínűség­gel eltűntek. A londoni The Times a ka­tasztrófa okait vizsgáló belga állam­ügyészre hivatkozva közölte, hogy a „fe­kete dobozt“ ugyan megtalálták, de a leg­gondosabb nyomozás ellenére sem került elő annak tartalma. A benne levő magne­tofonszalagok eltulajdonítása nyilván azt a célt szolgálja, hogy megnehezítse a La Manche csatornában bekövetkezett eddigi legsúlyosabb katasztrófa okainak feltá­rását. A szakemberek többségének az a vé­leménye, hogy a komphajó a legénység hibájából borult fel, s a tulajdonos Towsen Thoresen társaságot is felelősség terheli a vízijármű műszaki állapotának elhanya­golása miatt... (č)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents