Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-20 / 115. szám, szerda

Jaromír Obzina beszédéből Gustáv Husák és az ausztrál külügyminiszter megbeszélései Eszmecsere a kölcsönös kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a hazánkban hivatalos láto­gatáson tartózkodó William G. Hayden ausztrál külügyminisztert. A megbeszélés során pozitívan értékelték a csehszlovák-ausztrál kapcsolatokban elért eredményeket és kiemelték a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővíté­sének és elmélyítésének szüksé­gességét. Az eszmecserén szó volt a nem­zetközi helyzetről s a kölcsönös bi­zalommal, a nemzetközi kapcsola­tok s a nemzetközi légkör javításával és a vitás kérdések békés úton való rendezésével kapcsolatban egyetér­tésüket fejezték ki. Kiemelték a Szovjetunió leszerelési javaslatai­nak jelentőségét és a tartós béke elérésének szükségességét. A fogadáson részt vett Bohuslav Chňoupek külügyminiszter és František Šalda, a köztársasági el­nök irodájának vezetője és Howard Ralph Seccombe, Ausztrália Var­sóban székelő csehszlovákiai ügyvi­vője. Gorbacsov-interjú a l’Unitának (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben hétfőn fogadta Gerardo Chiara­montét, az Olasz KP vezetősé­gének tagját, a l’Unitá főszer­kesztőjét, valamint a lap főszer­kesztő-helyettesét és moszkvai tudósítóját, és nyilatkozatot adott nekik. Mihail Gorbacsov interjújában a nemzetközi helyzettel, ezen belül a szovjet-amerikai kapcso­latokkal, továbbá a szovjet-kínai viszonnyal, az afgán kérdéssel foglalkozott és nagy teret szentelt a Szovjetunióban folyó átalakítás kérdéseinek. Szocialista jelenünket ábrázoló elkötelezett alkotásokat (Folytatás az 1. oldalról) jetunióban. Új szövetség alakult, amely fel akarja számolni a sablo­nosságot, sztereotípiát. Az új drámák is a mai ember jellemét és cseleke­deteit vizsgálják. Végezetül Kiril Lavrov azt az óhaját fejezte ki, hogy a szovjet és a csehszlovák dráma- művészet közötti együttmüködés a jövőben is őszinte, gyümölcsöző, formalizmustól mentes legyen. Napjaink balettmüvészetének fej­lődését ecsetelte Marta Drottnero- vá nemzeti művész, a prágai Nem­zeti Színház balettművésze. Nagy szerepet játszanak ebben a folya­matban a táncpedagógusok, akik­nek segíteniük kell a fiatalok művé­szi kibontakozását. Elsősorban al­kotó műveken, nem pedig határoza­tokon s tanácskozásokon kell mérni a szövetség tagjainak munkáját Jan Fojtik hazaérkezett Budapestről (ČSTK) - Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap befejezte baráti munkaláto­gatását Magyarországon és haza­utazott. A repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára búcsúz­tatta. Jan Fojtik tegnapi programja keretében a Magyar Távirati Iroda és a MagyarTelevíziótevékenységé­vel ismerkedett meg. A délutáni órák­ban a Magyar Újságírók Szövetségé­nek székházában külpolitikai szer­kesztőkkel találkozott, s válaszolt kérdéseikre. (Folytatás az 1. oldalról) mi szempontjaival foglalkozott. Blanka Hýková képviselő az ener­giagazdálkodás következetes ellen­őrzésével összefüggő jogszabályok alkalmazásának tapasztalatait is­mertette. Alois Huml képviselő az energia- és anyagtakarékossági versenyekben résztvevők jutalma­zásával, s ezen a téren a gazdasági mechanizmus átalakítását szolgáló munkakezdeményezések jelentősé­gével foglalkozott. Az energia- és anyagtakarékosságot célzó munka­verseny fejlesztésére, a SZISZ-nek és a szakszervezeteknek e verseny továbbfejlesztésében betöltött sze­repéről, a prágai felhívás és a szak- szervezeti kezdeményezés jelentő­ségéről Viera Gogová képviselő be­szélt. Jiŕina Veseiá a tömegtájékoz­tatási eszközöknek, a propaganda- munkának az emberek gondolkodá­sának átalakításában, a munkafe­gyelem megszilárdításában betöltött szerepét hangsúlyozta. Anton Mru- žic képviselő a Csehszlovák Nép­hadseregben alkalmazott energia- és anyagtakarékossági eljárások- hangsúlyozta felszólalásában Jirí Svoboda érdemes művész. Sokat beszélnek a művészek passzivitá­sáról, de már kevesebbet a passzivi­tás okáról. A szövetségnek teret kell adnia a valódi tehetségeknek, s nem szabad eltűrnie a dilettantizmust. A szövetség tanácskozását Ge­orgi Sztojanov, a Bolgár Filmművé­szek Szövetségének elnöke is üdvö­zölte. A fiatal nemzedék szakmai felké­szítéséről beszélt Karéi Bundálek, a brnói Janáček Művészeti Főiskola professzora. A művészeti főiskolák­nak feladatuk, hogy az új nemzedé­ket úgy készítse fel, hogy ne csak a színház, hanem a film, a televízió és a rádió által támasztott követel­ményeknek is megfelejen. Stanislav Párnický, a Csehszlo­vák Televízió rendezője többek kö­zött utalt az elavult formák és elvek felszámolásának fontosságára. Az operettek és musicalek sikeréről számolt be Ivó Osolsobé, a brnói Állami Színház dramaturgja. Az atomháború veszélyére figyelmezte- tet Miloslav Broumský, a Cseh­szlovák Televízió főszerkesztője. A művészek feladata, hogy segítse­nek a világ humanizálásában. Jirí Kubíček felszólalásában az animá­ciós filmekkel kapcsolatos kérdé­sekről beszélt. A szlovák operamüvészet jelenle­gi helyzetét vázolta fel Jaroslav Blaho. Többek között arra figyel­meztetett, hogy bár az utóbbi évek­ben nőtt az új operák száma, ezek azonban csak átlagosak vagy átla­gon aluliak voltak. Miloslav Luther eredményeit méltatta. A vita végén felszólalt Eduard Saul szövetségi kohó- és nehézgépipari miniszter is. Beszámolt a reszort fémtakarékos­sági eljárásairól, az új anyagok be­vezetésének tapasztalatairól. A vita során felvetett kérdések megválaszolása és Jaromir Obzina szövetségi miniszterelnök-helyettes zárszava után a képviselők egyhan­gúlag jóváhagyták a határozati ja­vaslatot. Ez számos ajánlást tartal­maz a szövetségi kormány, a kama­ra állandó bizottságai és a képvise­lők számára. A határozat felhívja a termelővállalatokat, a dolgozókol­lektívákat, a szocialista munkabrigá­dokat, az újítókat és feltalálókat s minden dolgozót, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a győzelmes február 40. évfordu­lója tiszteletére tett kötelezettségvál­lalásaikban tartós figyelmet szentel­jenek a tüzelőanyag, energia-, nyersanyag- és alapanyag-felhasz­nálás hatékonyabbá tételének. Ezzel a Nemzetek Kamarájának 3. önálló ülése véget ért. SOMOGYI MÁTYÁS rendező a kölcsönös tájékoztatás és a nyílt értékelés hiányát emelte ki a szövetség tevékenységének érté­kelésekor. Vladimir Štefko kritikus a művészi alkotásban a szilárd ér­tékrendszert hiányolta. A Csehszlo­vák Televízió munkájáról beszélt Li­bor Batrla a csehszlovák televízió központi igazgatójának helyettese. Pavol Janik filmkritikus felszólalá­sában arra mutatott rá, hogy a fiatal szlovák művészek nem érdeklődnek a vidéki színházak iránt, többségük a televíziónál szeretne elhelyezked­ni. A vidéki színtársulatoknak na­gyobb lehetőséget kellene kapniuk a tévé- és rádiószereplésre. A Csehszlovák Drámamüvészek Szövetségének kongresszusán összesen 31 küldött és vendég szó­lalt fel. Vitazárót Ján Kákoš érde­mes művész mondott. A mandátumvizsgáló bizottság je­lentése után a küldöttek megválasz­tották az 58 tagú központi bizottsá­got, annak 8 póttagját s a 8 tagú ellenőrző bizottságot. Az új központi bizottság élőnkévé Ján Kákoš érdemes művészt vá­lasztották. A Csehszlovák Dráma­művészek Szövetségének alelnökei: Jiŕina Švorcová nemzeti művész, Jaroslav Balík nemzeti művész, Ivan Petrovický és Osvald Zah- radník érdemes művészek, a szö­vetség központi titkára Jirí Matéji- ček lett. Az ellenőrző bizottság elnö­kévé Miroslav Zounar érdemes művészt választották. A tanácskozás résztvevői levelet küldtek a CSKP Központi Bizottsá­gának. Pártaktíva-értekezlet (ČSTK) - A közlekedésben, a távközlésben, a kereskedelem­ben, az építőiparban, az egészség­ügyben, a népi ellenőrzési szervek­ben és a szociális biztosítás szférá­jában dolgozó tisztségviselők szá­mára pártaktíva-értekezletet tartot­tak tegnap Prágában. A tanácsko­zást Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. A sokrétű vitában a jelenle­vők foglalkoztak a CSKP KB 5. ülése határozatainak lebontásával. A sorköteles fiatalok neveléséről (ČSTK) - A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának El­nöksége tegnapi ülésén a Szlovák Nemzeti Front szervezeteinek a sor­köteles fiatalok nevelésében való részvételével foglalkozott. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a Honvédelmi Szövetség egyik fő feladata a fiatalok katonai szolgá­latra való felkészítése, és ebben a Szlovák Nemzeti Front szerveze­teinek nagyobb mértékben kell részt venniük. A Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom és a Szocialista Ifjú­sági Szövetség, valamint a Honvé­delmi Szövetség közötti egyezmé­nyek értékelése azt mutatja, hogy a kiképzőközpontok munkájának a színvonalát magasabbra kell emelni, és kiküszöbölni azokat a ne­gatív jelenségeket, amelyek forma­lizmushoz vezetnek. Az elnökség kiemelte, hogy a társadalmi szerve­zeteknek az állami szervekkel együttműködve hatékonyabban kell hozzájárulniuk a fiataloknak a szoci­alizmus védelmére, hazafias és in­ternacionalista kötelességük teljesí­tésére való felkészítéséhez. A Szövetségi Gyűlés most öt éven belül immár másodszor vitatja meg az energia és a tüzelőanyagok, valamint a nyersanyagok ésszerű kihasználásának kérdését. Ez is jel­zi, hogy az említett probléma létfon­tosságú a CSSZSZK szempontjá­ból. Az a célunk, hogy a mostani tanácskozáson olyan intézkedése­ket fogadjunk el, amelyek megvaló­sítása nyomán a csehszlovák nép­gazdaság ebben a vonatkozásban is felzárkózik a világ legfejlettebb or­szágai közé. A szónok a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy ez a kérdés még nagyobb hangsúlyt kap a politikánk magvát képező gyorsítási stratégia megvalósításának folyamatában, amely felöleli a gazdasági növeke­dés ütemének a meggyorsítását és új minőségi szintjének az elérését. Ebből eredően az egész szocialista közösség feladata így hangzik: gaz­dasági területen is fölényre kell szert tenni a kapitalizmussal szemben, s ez nem érhető el, ha lemaradunk. Éppen ezért nálunk a gazdasági növekedés ütemének meg kell ha­ladnia a legfejlettebb tőkés országok gazdasági növekedésének tempó­ját. Máskülönben a kitűzött cél nem reális, csak olcsó jelszó íze van, és a CSKP nem reálisan megvalósítha­tó programját jelenti. A továbbiakban hangsúlyozta azt, hogy a termelés­ben a világszínvonal elérése és ter­melő bázisunk szerkezeti átalakítá­sa - a CSKP XVII. kongresszusának határozataival összhangban- a kommunista társadalom építése szocialista szakaszának a feladata, s ezt nem szabad halogatni. Ez napjaink egyik legfontosabb felada­ta. Ezzel összefüggésben idézte Klement Gottwald 1949-ben, a párt IX. kongresszusán elhangzott kije­lentését, amelyben sürgette: „Arról van szó, hogy a mi államosított ipa­runk többet, jobbat és olcsóbbat gyártson, mint a tőkés rendszer ide­jén.“ Jaromír Obzina leszögezte, igen, jobban kell gazdálkodnunk, mint a tőkések gazdálkodnak, mivel ennek elérése nélkül a mi politikai pozícióinkat mindig nagy veszély fogja fenyegetni. Érvényes volt ez negyven évvel ezelőtt is, de most is így van ez. Ennek elérését rendkívül igényes feladatnak minősítette, ami nem valósítható meg valóban forra­dalmi átalakítás, a gazdasági me­chanizmus gyökeres megváltoztatá­sa nélkül. ,,A gazdaságfejlesztés ütemének meggyorsítását célzó stra­tégia tehát nem a szocialista konver- genció, vagyis a szocializmus és a burzsoá társadalom egybeolvadá­sának programja, hanem kommu­nista pártjaink jelenlegi forradalmi politikai feladata, hogy világmére­tekben bizonyítsák a szocializmus előnyeit gazdasági területen is“ - ál­lapította meg. Jaromír Obzina a továbbiakban arról beszélt, hogy a hetvenes és a nyolcvanas években Csehszlová­kiát is közvetlenül érintette a két olajsokk, jóllehet a CSSZSZK-ban már 1971-ben megkezdődött az energiahordozók és nyersanyagok ésszerű felhasználása, objektív okok miatt a megvalósított intézke­dések nyomán mégsem értük el azokat a megtakarításokat, mint a tőkés országok. Az 1981 -ben elfo­gadott 02-es, illetve 03-as állami célprogram más intézkedésekkel együtt sem eredményezett mind ez idáig alapvető fordulatot, jóllehet fő célkitűzései a 7. ötéves tervidőszak­ban teljesültek, s a 8. ötéves időszak első évében is sikeresen valósulnak meg. Felmerül a kérdés, hogy miért értünk el csupán részsikereket? A szubjektív hibák és tévedések mellett mindenekelőtt kizárólag ész- szerűsítő intézkedésekkel és meg­takarításokkal a fő népgazdasági ágazatokat érintő szerkezeti átalakí­tások nélkül nem lehet elérni a világ- színvonalat az energia- és anyag­igényesség csökkentése területén. Továbbá a tüzelőanyag-energetikai források fejlesztését az elkövetkező két ötéves tervidőszakban nem lehet megoldani úgy, hogy fokozzuk az erre a területre irányuló beruházá­sok volumenét, mivel ezek a beru­házások már eddig is jelentősen korlátozták a beruházási lehetősé­geket más területeken. Mindezeket a körülményeket figyelembe kell venni az ezredfordulóig szóló gaz­dasági és szociális fejlesztési straté­gia megvalósításánál. Ezzel össze­függésben a szónok emlékeztetett arra: a jelenlegi tervidőszak feladatai meghatározzák, hogy az évtized vé­géig 2,9 százalékkal kell csökkente­ni az egységnyi nemzeti jövedelem­képzéshez szükséges energiafel­használást, együttvéve 2,5 millió tonnás megtakarítást kell elérni a fé­mek területén. Jaromír Obzina nyomatékkai hangsúlyozta, hogy az anyag- és energiaigényesség csökkentését nem lehet elérni csak az energetikát, vagy a kohászatot érintő részintéz­kedésekkel, hanem népgazdasági méretben átfogó változásokra van szükség. A továbbiakban kiemelte a műszaki fejlesztés fontosságát, amely a tervek szerint 2,9 százalék­kal járul hozzá az energetikai igé­nyesség, 3,5 százalékkal pedig a fémfelhasználás csökkentéséhez. Beszédének következő részében arról szólt, hogy a KGST-tagorszá­gok tudományos-műszaki együtt­működésének 2000-ig szóló komp­lex programja lényeges hozzájáru­lást jelent a nyersanyag- és tüzelőa­nyag-igényesség csökkentéséhez. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia a program mind az öt kiemelt fő irányának megvalósításában részt vesz, tehát bekapcsolódik a gazda­ság elektronizálását, a komplex au- tomatizációt, az atomenergetika fej­lesztését, az új anyagok és techno­lógiák gyártását, illetve alkalmazá­sát, valamint a biotechnológia gyor­sított ütemű fejlesztését célzó prog­ramok végrehajtásába. Hangsúlyozta: elejét kell venni annak, hogy a külkereskedelmi cse­rearányok szempontunkból tovább­ra is kedvezőtlenül alakuljanak, mert ez népgazdaságunknak nagy vesz­teségeket okoz abból kifolyólag, hogy az exportárak nagyon lassan növekedtek. 1985-ben egységnyi importra másfél egységnyi exportot kellett fordítanunk, ami összegezve több tucat milliárd koronás veszte­séget jelent. Ez azt eredményezte, hogy ily módon csökkentek azok a források, amelyeket új technika, technológiák és fogyasztási cikkek importjára fordíthattunk volna. Jaro­mír Obzina beszédének további ré­szében a nem hagyományos és megújítható energiaforrások fontos­ságáról, így a kis vízierőmüvek, a nap- és szélenergia és a geoter- mális energia kihasználásáról szólt. A jelenlegi helyzet és a korábbi fejlődés elemzéséből, valamint kü­lönféle összehasonlító módszerrel készült tanulmányokból az a követ­keztetés adódik, hogy Csehszlová­kiában az energetikai és tüzelő­anyag-potenciál fejlesztésének fő stratégiai iránya a legközelebbi évti­zedekre továbbra is az atomenergia kihasználása lesz. Ha lényegesen csökkenteni akarjuk az energiaigé­nyességet, akkor alapvetően korlá­tozni kell az elsődleges energiafor­rások felhasználását, mivel Cseh­szlovákiában a felhasznált ilyen energiaforrások 58 százaléka szén, míg például a legfejlettebb orszá­gokban ez az arány kb. 15-20 szá­zalék. A tervek szerint 1987-ben a villa­mosenergia 21 százalékát állítják elő atomerőmüvekben, míg 5 év múlva ez már eléri a 30 százalékot, az ezredfordulón pedig hozzávetőleg az 53 százalékot. Jaromír Obzina megállapítása szerint az anyagigé­nyesség csökkentésének követel­ményével összefüggésben a máso­dik kiemelt feladat lesz az elkövetke­ző években fokozott részvételünk a komplex program negyedik fő irá­nyának a megvalósításában, amely új anyagok, technológiák gyártására és felhasználására, vonatkozik. Ez­zel összefüggésben nagyobb mér­tékben ki akarjuk használni a porko­hászat területén szerzett eddigi ta­pasztalatainkat, a mesterséges gyé­mánt kifejlesztésével és gyártásával kapcsolatos eredményeinket, a plazmatechnológia alkalmazását annak érdekében, hogy az alkatré­szek ellenállóbbak legyenek a korró­zióval szemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy ennek a programnak a megvalósítá­sa nagy jelentőségű a hatékony nyersanyag-felhasználás szem­pontjából, s ugyanakkor befolyásolja a csehszlovák ipari termelés szerke­zeti átalakítását is. Jaromír Obzina végezetül rámutatott arra, hogy a jö­vőben döntő fontosságú tényező­ként befolyásolja majd a takarékos, ésszerű és hatékony energia- és anyagfelhasználást az árképzés is. A nagy október hatásáról és időszerű tanulságairól (Folytatás az 1. oldalról) megnyilvánult törekvések méltó foly­tatása, és a marxizmus-leninizmus eszméi elméleti és gyakorlati jelen­tőségének bizonyítéka. Rámutattak, hogy századunk fő jellemzője a szo­cialista forradalom, amely kiteljesíti a tudományos-műszaki fejlődést, és utaltak arra, hogy a szocialista átala­kulás éppen az októberi forradalom­mal vette kezdetét. A konferenciát a napjainkban fo­lyó útkereséssel összhangban az előadásokhoz kötődő, azokra köz­vetlenül reagáló nyílt véleménycsere jellemzi. A konferencia első napján a hazai szakemberek mellett kilenc ország - a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Magyaror­szág, Mongólia, a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba és Görögország - 18 küldötte vett részt. (jen) A hatékony energia- és anyaggazdálkodás a gazdaságfejlesztés fontos eszköze ÚJSZ 2 1987. V.

Next

/
Thumbnails
Contents