Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-14 / 87. szám, kedd
Levelezőink írják Világszínvonalú termék Aranyjelvényesek A kassai (Košice) Tatrasvit konfekciórészlegén dolgozó varrónők kiváló eredményeket érnek el. A Mária Jánošiková vezette szocialista munkabrigád tagjai már elnyerték a mozgalom bronz, ezüst- és aranyjelvényét. A normát 105 százalékra teljesítik, ami napi 200 ezer korona értékű áru elkészítését jelenti. A vállalat textilipari szakmunkás- képző intézetében tanuló lányok sokszor választják munkahelyükül a konfekciórészleget. Több közöttük cigány származású. Egy részük jól beilleszkedett, másoknál viszont a munkafegyelem még kívánnivalót hagy maga után. A brigád tagjai mindig segítenek, hogy ők is megértsék, munkájuk fontos a kollektíva és a vállalat számára. Jolana Nováková A vágsellyei (Šaľa) Duslo új gyáregysége az antioxidáns CD gumiipari. adalékanyag gyártása terén az elmúlt esztendő tervfeladatait sikeresen teljesítette. Új terméket hozott forgalomba, amely a Dusantox elnevezést kapta. A termék iránt, melynek minősége eléri a hasonló gumiipari adalékanyagokat illetően a világszínvonalat, nagy az érdeklődés külföldön is. Túlnyomó többségét a Szovjetunióba és a többi szocialista országba szállítják, de számottevő a piaca a tőkés országokban is. A Dusantoxot gumiipari anyagokhoz adagolják, s ez óvja őket a korai elhasználódástól, az oxidálástól és a különféle anyagok kedvezőtlen hatásától, akárcsak a terhelés közbeni apró repedések képződésétől. Valamennyi gumiipari termék rugalmasságát tartósítja. A felvételen Fótyi Dezső művezető és Vladimír Szabó gépkezelő a berendezést beállítják az antioxidáns massza adagolására. František Celeng Matusek János felvétele Tettrekész fiatalok A SZISZ galántai (Galanta) városi szervezete 103 alapszervezetben több mint 3200 fiatalt tömörít. Stern György elnök a SZISZ városi konferenciáján elhangzott beszámolójában kiemelte a társadalmi munkákban elért eredményeket. A fiatalok a járási ifjúsági építkezésen, a sport- csarnok építésén az eltelt három év alatt 21 826 órát dolgoztak. Rendkívüli műszakok vállalásával, melyek során 71 263 órát dolgoztak, több mint 1 millió korona értéket hoztak létre. Benyújtottak 61 újítási javaslar-1_ ■ ■ ■ ■ ■ Gomori képek A gömöri múzeumok vezetői és a Csemadok rozsnyói (Rožňava) és rimaszombati .(Rimavská Sobota) járási bizottságának vezetői meghívást kaptak a miskolci Herman Ottó Múzeum vezetőségétől, hogy vegyenek részt az újonnan alapított putnoki múzeum Gömöri képek című kiállításának megnyitásán. Dr. Új- váry Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár már több alkalommal járt hazánk gömöri tájain, s végzett csoportjával a Magyar és Szlovák Tudományos Akadémia közös megállapodása alapján néprajzi gyűjtést. Ennek a gyűjtésnek az eredménye is hozzájárult a most létrehozott putnoki múzeum megnyitásához. A megnyitón dr. Dám László diafilmvetítéssel mutatta be Dél-Gömör népi építészeti stílusát. A múzeum három termében helyet kaptak a régmúlt idők használati tárgyai, amelyek feltárják a gömöri tájegység gazdag örökségét. Sok korabeli fénykép látható. Egy részük a fejlődést követi. Láthatók harci felszerelések, olyan eszközök, amelyeket Gömör vidékén használtak, s ezek között van egy gömöri huszár értékes naplója 1849-ből, amelyben aprólékosan leír minden harci megmozdulást. Van egy végelbocsátási okmány is, melyet a Rozsnyói járásban Jolsván (Jelšava) állítottak ki a katonai laktanyában 1878-ban. Megtalálhatók a kenderfeldolgozás és a kékfestőmesterség eszközei, a fonás, szövés és a vászonnemű készítési módja. Helyet kaptak a járás falvaiból összegyűjtött cserépedények, köztük mellétei (Meliata), licei (Licince), süvetei (Šivetice) és egy dereski (Držkovce) vászonfazék. Bányász Ida tot, amelyek révén 200 ezer korona hasznot értek el. Szép eredményeket értek el a kulturális nevelő munkában, amelyben fontos szerepet tölt be a G klub, ahol hetente számos rendezvényre kerül sor. Hozzájárulnak a tömegsport fejlesztéséhez is. A szervezet jó munkájáról tanúskodik az 1985-ös évi aktiv munkájukért a Nyugat-Szlovákiai Knb-től kapott elismerő oklevél, s tavaly a járás legjobb városi szervezeteként értékelték. A galántai fiatalok az idén vállalták, hogy a termelésben 74 457 órát, a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében pedig 25 675 órát dolgoznak. 271,7 tonna vasat és 30 tonna egyéb hulladékanyagot gyűjtenek. Benyújtanak 124 újítási javaslatot, valamint 75 700 korona értékű nyersanyagot és 42 142 korona értékű tüzelőanyagot takarítanak meg. Oláh Gyula Gyermekszínpadok seregszemléje Az amatőr művészeti mozgalom keretében tartotta a Csemadok Tő- keterebesi (Trebišov) Járási Bizottsága a gyermek-bábegyüttesek, kisszínpadok és színjátszócsoportok járási versenyét a nagykaposi (Veľké Kapušany) művelődési házban. A több mint kétszáz főnyi szereplő fele a helybeliek közül került ki. A gyermekszínpad-mozgalom fellendítéséért mindenekelőtt a csoportvezető pedagógusokat illeti elismerés, akik fejlesztik a gyerekek mozgás- és kifejezéskultúráját, ápolják anyanyelvűket. A helyi alapiskola Vadrózsa bábegyüttese Jencső Jánosné vezetésével a Tavaszcsalogató című játékot mutatta be, a művelődési központ Napsugár bábcsoportja Bukó Anikó rendezésében állatmeséket vitt színre. A múlt évben a Duna Menti Tavaszon is sikerrel szerepelt Kikelet kisszínpad Sponták György- né szakszerű irányításával versesjátékos műsorszámot adott elő. A folyamatos és gördülékeny előadásban nem kis szerepe volt a szereplők magabiztos színpadi mozgásának. A vajáni (Vojany) alapiskola Szivárvány bábegyüttese Kocsis Éva vezetésével A világ legszebb fája című összeállítást mutatta be. A színjátszócsoportok kategóriájában öt csoport hat produkciója közül a bolyi (Bol) alapiskola Napraforgó csoportja volt a legsikeresebb, Sza- niszló Ferencné rendezésében Az elvarázsolt királykisasszony című mesejátékot adta elő, ötletes, egyéni megoldással. A bírálóbizottság értékelése alapján a 12 versenyző csoport közül a kerületi versenyen a járást ezek képviselik majd. D. Varga László Ostrov nad Ohŕi-ban (Karlovy Vary-i járás) március elején az új pionír- és ifjúsági házban, amely a legkorszerűbb a járásban, helyet kapott az ifjú technikusok szakköre is. A 17 tagú csoport a mikroszámítógépekkel és a kibernetikával ismerkedik. Az ifjú technikusok nemcsak a járási, hanem a Plzeňben megrendezett kerületi versenyen is nagy sikert értek már el. Kovács Árpád felvétele Milicisták vállalták A Népi Milícia dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásbeli tagjai gyakorlaton vettek részt, ahol a járási törzskar vezetőjének jelenlétében értékes kötelezettségvállalást jelentettek be. A milicisták tizennyolc alapiskolával fognak kapcsolatot tartani. A gyakorlatok lefolyásáról és a kiképzési program teljesítéséről rendszeresen tájékoztatják a párt sajtóorgánumait. A tagok 90 százaléka bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. Munkahelyük és környezetük szépítése során 7301 órát dolgoznak társadalmi munkában, s ötvenhatan adnak önkéntesen vért. Beszélgetéseket szerveznek az alapiskolák tanulóival, és szakmai segítséget nyújtanak húsz honvédelmi és sportrendezvényen. Kartai Edit Osztatlan közös tulajdon H. I.: 40 éve vagyunk házasok Hivatalosan minden a férjem nevén van; a közös pénzből vásárolt telek és a rajta épült ház, s ugyanígy a közösből vásárolt autó. Eddig ez nem okozott nekem gondot. Úgy tudtam, hogy a házasság fennállása alatt szerzett ingó és ingatlan dolgok közös tulajdonban vannak. A férjem azonban azt hangoztatja az utóbbi időben, hogy a sajátjának tekint mindent, ami a nevén van. Azt szeretném tudni, jogi szempontból igaza van-e, s hogy származhat-e ebből nekem vagy a gyermekeinknek valamilyen hátrányunk. A házasság fennállása alatt szerzett dolgok a házastársak osztatlan közös tulajdonában vannak. Az osztatlan közös tulajdon pedig azt jelenti, hogy még olyan értelemben sem létezik „megosztás“, hogy a törvény meghatározná a házastársakat megillető tulajdoni hányadokat (azt a mértéket, amelyen a tulajdonostársak részesednek a dologhoz fűződő jogokon és kötelességeken), esetleg, hogy a házastársak határozhatnák meg, melyik dolog kinek a tulajdona, vagy a már említett tulajdoni hányadokat. Mindketten teljes egészében tulajdonosai az osztatlan közös tulajdonba tartozó dolgoknak, ezért a közösből még csak nem is ajándékozhatnak egymásnak olyan módon, hogy a törvény is elismerje az ajándékozás érvényességét (a tulajdonost nem lehet megajándékozni a tulajdonába tartozó dologgal). A fent említett értelemben a férje tehát joggal tekint mindent a sajátjának, de ugyanilyen joggal tekintheti ön is a házasságuk fennállása alatt szerzett dolgokat a sajátjának. A lakás „ára“ K. M.: 1982 augusztus elején kaptam szövetkezeti lakást az üzemtől. Akkor aláírtam tíz évet és mindmáig nem fizettem a lakásért semmit, kivéve persze a lakbért. A rossz fizetési lehetőségek miatt beadtam a felmondásomat és az üzemben el is fogadták. Van azonban egy kikötésük, mégpedig az, hogy csak akkor engednek el, ha én kifizetem nekik a lakás eredeti árát. Azt szeretném tudni, jogos-e a követelésük, mármint az, hogy a teljes árat akarják velem megfizettetni annak ellenére, hogy a lakás minden évben veszít az értékéből, vesztett tehát az alatt az öt év alatt is, míg ott laktunk. A munkáltatója nem követelheti öntől a szövetkezeti lakás árát A szövetkezeti lakásnak ugyanis nincs ára, és nem lehet adásvétel tárgya a munkáltatója és ön között, mert a lakás a lakásépítő szövetkezet tulajdonában van. Előfordult már azonban, hogy a munkáltató a dolgozóitól követelte azt az összeget, melyet elsőként a dolgozói szövetkezeti tagrészére átutalt a lakásépítő szövetkezetnek. Ugyanis, amikor a szövetkezet építeni kezdi a későbbi stabilizációs szövetkezeti lakásokat, az már ismeretes, hogy melyik vállalat dolgozóinak lesznek ezek kiutalva, de az még nem, hogy pontosan kinek. A vállalat ilyenkor átutalja a szövetkezeti tagrésznek (tévesen ,,a lakás árának“) megfelelő összeget. Ezzel az előleggel kapcsolatban voltak a gyakorlatban problémák. A lakás- szövetkezet nem fizette vissza a vállalatnak, s a vállalat is „leírta“ ezt a pénzt, ám hogy valami haszna mégiscsak legyen belőle, a dolgozóval aláíratott egy tíz évre szóló munkaszerződést (vagyis „tíz évet“), s ha a dolgozó mégis el akart menni a tíz év letelte előtt, az előlegként átutalt összeget tőle követelték visz- sza. Ez azonban jogsértő eljárás. A munkáltató (vállalat) csak a lakásépítő szövetkezettől követelheti ezt az előleget, illetve a lakásépítő szövetkezet kötelessége, hogy visszafizesse az előleget, miután a dolgozó befizette a szövetkezet számlájára a szövetkezeti tagrészt. A szövetkezeti lakást illetően a munkáltató és a dolgozó is csak a lakásszövetkezettel állnak jogviszonyban, de egymással nem és így nem is követelhetnek egymástól semmiféle anyagi térítést. A munkáltatója tehát csak a lakásszövetkezettől követelhetné a „lakás árát“ (az előleget), s a lakásszövetkezet pedig öntől a szövetkezeti tagrészt már csak azért is, mert a tagrész befizetése a lakás- használati jog létrejöttének nélkülözhetetlen előfeltétele. Egészen más a helyzet azonban akkor, ha nem tíz évre szóló munkaszerződést irt alá, hanem egy stabilizációs hozzájárulásról, kölcsönről szóló szerződést, melynek alapján a munkáltatója az ön nevében átutalta a szövetkezeti tagrészt a lakásépítő szövetkezetnek, s ön cserébe kötelezettséget vállalt, hogy tíz évet ledolgozik a munkáltatójánál, és egyben arra is kötelezte magát, hogy amennyiben megszegi a kötelezettségvállalását, az átutalt összeget visszatéríti a vállalatnak, mégpedig teljes összegében, tekintet nélkül arra, hogy a tízéves kötelezettségvállalásból hány nap, hónap vagy év hiányzott. Ha ilyen szerződést írt alá, a munkáltatója követelése jogos, mert ebben az esetben nem a „lakás árát“, hanem a hozzájárulást (kölcsönt) követelik vissza Amortizációt pedig a kölcsönből levonni nem lehet, a világon mindenütt inkább hozzáadnak valamit - a kamatokat. Üzemi baleset C. A.: Nyugdíjas édesapámat munkába menet elgázolta egy kamion. Édesapám a helyszínen meghalt. Hallottam, hogy az ilyen balesetet üzemi balesetnek kell tekinteni. Ha ez így van, kérhet az édesanyám valamilyen kártalanitást édesapám volt munkáltatójától? Jogrendünk jelenleg két párhuzamos szabályozást tartalmaz az üzemi balesetekre vonatkozóan. A munkajogi szabályozás elsősorban a munkáltató felelőssége szempontjából határozza meg, mit kell üzemi balesetnek tekinteni, a társadalombiztosítási jog pedig a nyugdíjellátás szempontjából. Ez a két szabályozás párhuzamos ugyan, de egyben eltérő is. A munkajog nem tekinti üzemi balesetnek azt a balesetet, melyet a dolgozó munkába menet szenved el (lásd a Munka Törvénykönyve 190 § (3) bekezdését), a társadalombiztosítási jog viszont a rokkantsági nyugdíjra való jogigény létrejötte szempontjából elismeri az ilyen baleset üzemi jellegét. Az édesanyjának tehát nem keletkezett jogigénye kártalanításra férje egykori munkáltatójával szemben. Jubileumi alkalom G. J.: Hallottam arról, hogy van valamiféle jubileumi jutalom, melyet akkor adnak, amikor a dolgozó először megy nyugdíjba. Én tavaly 1986 januárjában mentem nyugdíjba. Azt szeretném tudni, kérhetem-e a volt munkáltatómtól ezt a jutalmat, s ha igen, milyen módon? A jubileumi jutalomra senkinek sincs jogigénye. Ez tehát nem olyan járandóság, mint a munkabér vagy az öregségi nyugdíj, amelyet perelni is lehet. Többé-kevésbé a munkáltatón múlik, hogy megítéli-e a dolgozójának a jubileumi jutalmat az első nyugdíjba menetelekor, s ha igen, milyen összegben. A kérésével azonban elkésett. Ezt a jutalmat ugyanis csak abban az évben lehet megítélni, melyben a dolgozónak jubileuma volt (tehát először ment nyugdíjba, betöltötte 50. életévét stb.). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. IV. 14.