Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-14 / 87. szám, kedd

Levelezőink írják Világszínvonalú termék Aranyjelvényesek A kassai (Košice) Tatrasvit kon­fekciórészlegén dolgozó varrónők kiváló eredményeket érnek el. A Má­ria Jánošiková vezette szocialista munkabrigád tagjai már elnyerték a mozgalom bronz, ezüst- és arany­jelvényét. A normát 105 százalékra teljesítik, ami napi 200 ezer korona értékű áru elkészítését jelenti. A vállalat textilipari szakmunkás- képző intézetében tanuló lányok sokszor választják munkahelyükül a konfekciórészleget. Több közöttük cigány származású. Egy részük jól beilleszkedett, másoknál viszont a munkafegyelem még kívánnivalót hagy maga után. A brigád tagjai mindig segítenek, hogy ők is meg­értsék, munkájuk fontos a kollektíva és a vállalat számára. Jolana Nováková A vágsellyei (Šaľa) Duslo új gyár­egysége az antioxidáns CD gumi­ipari. adalékanyag gyártása terén az elmúlt esztendő tervfeladatait sike­resen teljesítette. Új terméket hozott forgalomba, amely a Dusantox elne­vezést kapta. A termék iránt, melynek minősé­ge eléri a hasonló gumiipari adalék­anyagokat illetően a világszínvona­lat, nagy az érdeklődés külföldön is. Túlnyomó többségét a Szovjetunió­ba és a többi szocialista országba szállítják, de számottevő a piaca a tőkés országokban is. A Dusanto­xot gumiipari anyagokhoz adagolják, s ez óvja őket a korai elhasználó­dástól, az oxidálástól és a különféle anyagok kedvezőtlen hatásától, akárcsak a terhelés közbeni apró repedések képződésétől. Vala­mennyi gumiipari termék rugalmas­ságát tartósítja. A felvételen Fótyi Dezső műveze­tő és Vladimír Szabó gépkezelő a berendezést beállítják az antioxi­dáns massza adagolására. František Celeng Matusek János felvétele Tettrekész fiatalok A SZISZ galántai (Galanta) városi szervezete 103 alapszervezetben több mint 3200 fiatalt tömörít. Stern György elnök a SZISZ városi konfe­renciáján elhangzott beszámolójá­ban kiemelte a társadalmi munkák­ban elért eredményeket. A fiatalok a járási ifjúsági építkezésen, a sport- csarnok építésén az eltelt három év alatt 21 826 órát dolgoztak. Rendkí­vüli műszakok vállalásával, melyek során 71 263 órát dolgoztak, több mint 1 millió korona értéket hoztak létre. Benyújtottak 61 újítási javasla­r-1_ ■ ■ ■ ■ ■ Gomori képek A gömöri múzeumok vezetői és a Csemadok rozsnyói (Rožňava) és rimaszombati .(Rimavská Sobota) já­rási bizottságának vezetői meghí­vást kaptak a miskolci Herman Ottó Múzeum vezetőségétől, hogy ve­gyenek részt az újonnan alapított putnoki múzeum Gömöri képek cí­mű kiállításának megnyitásán. Dr. Új- váry Zoltán tanszékvezető egye­temi tanár már több alkalommal járt hazánk gömöri tájain, s végzett cso­portjával a Magyar és Szlovák Tudo­mányos Akadémia közös megálla­podása alapján néprajzi gyűjtést. Ennek a gyűjtésnek az eredménye is hozzájárult a most létrehozott put­noki múzeum megnyitásához. A megnyitón dr. Dám László diafilm­vetítéssel mutatta be Dél-Gömör né­pi építészeti stílusát. A múzeum há­rom termében helyet kaptak a rég­múlt idők használati tárgyai, ame­lyek feltárják a gömöri tájegység gazdag örökségét. Sok korabeli fénykép látható. Egy részük a fejlő­dést követi. Láthatók harci felszere­lések, olyan eszközök, amelyeket Gömör vidékén használtak, s ezek között van egy gömöri huszár érté­kes naplója 1849-ből, amelyben ap­rólékosan leír minden harci meg­mozdulást. Van egy végelbocsátási okmány is, melyet a Rozsnyói járás­ban Jolsván (Jelšava) állítottak ki a katonai laktanyában 1878-ban. Megtalálhatók a kenderfeldolgozás és a kékfestőmesterség eszközei, a fonás, szövés és a vászonnemű készítési módja. Helyet kaptak a já­rás falvaiból összegyűjtött cserépe­dények, köztük mellétei (Meliata), licei (Licince), süvetei (Šivetice) és egy dereski (Držkovce) vászonfa­zék. Bányász Ida tot, amelyek révén 200 ezer korona hasznot értek el. Szép eredménye­ket értek el a kulturális nevelő mun­kában, amelyben fontos szerepet tölt be a G klub, ahol hetente szá­mos rendezvényre kerül sor. Hozzá­járulnak a tömegsport fejlesztésé­hez is. A szervezet jó munkájáról tanúskodik az 1985-ös évi aktiv munkájukért a Nyugat-Szlovákiai Knb-től kapott elismerő oklevél, s ta­valy a járás legjobb városi szerveze­teként értékelték. A galántai fiatalok az idén vállal­ták, hogy a termelésben 74 457 órát, a Nemzeti Front választási program­jának teljesítésében pedig 25 675 órát dolgoznak. 271,7 tonna vasat és 30 tonna egyéb hulladékanyagot gyűjtenek. Benyújtanak 124 újítási javaslatot, valamint 75 700 korona értékű nyersanyagot és 42 142 ko­rona értékű tüzelőanyagot takaríta­nak meg. Oláh Gyula Gyermekszínpadok seregszemléje Az amatőr művészeti mozgalom keretében tartotta a Csemadok Tő- keterebesi (Trebišov) Járási Bizott­sága a gyermek-bábegyüttesek, kisszínpadok és színjátszócsopor­tok járási versenyét a nagykaposi (Veľké Kapušany) művelődési házban. A több mint kétszáz főnyi szerep­lő fele a helybeliek közül került ki. A gyermekszínpad-mozgalom fel­lendítéséért mindenekelőtt a cso­portvezető pedagógusokat illeti elis­merés, akik fejlesztik a gyerekek mozgás- és kifejezéskultúráját, ápolják anyanyelvűket. A helyi alapiskola Vadrózsa báb­együttese Jencső Jánosné vezeté­sével a Tavaszcsalogató című játé­kot mutatta be, a művelődési köz­pont Napsugár bábcsoportja Bukó Anikó rendezésében állatmeséket vitt színre. A múlt évben a Duna Menti Tavaszon is sikerrel szerepelt Kikelet kisszínpad Sponták György- né szakszerű irányításával verses­játékos műsorszámot adott elő. A fo­lyamatos és gördülékeny előadás­ban nem kis szerepe volt a szerep­lők magabiztos színpadi mozgásá­nak. A vajáni (Vojany) alapiskola Szivárvány bábegyüttese Kocsis Éva vezetésével A világ legszebb fája című összeállítást mutatta be. A színjátszócsoportok kategóriájá­ban öt csoport hat produkciója közül a bolyi (Bol) alapiskola Napraforgó csoportja volt a legsikeresebb, Sza- niszló Ferencné rendezésében Az elvarázsolt királykisasszony című mesejátékot adta elő, ötletes, egyéni megoldással. A bírálóbizottság értékelése alap­ján a 12 versenyző csoport közül a kerületi versenyen a járást ezek képviselik majd. D. Varga László Ostrov nad Ohŕi-ban (Karlovy Vary-i járás) március elején az új pionír- és ifjúsági házban, amely a legkorszerűbb a járásban, helyet kapott az ifjú technikusok szakköre is. A 17 tagú csoport a mikroszámítógépekkel és a kibernetikával ismerkedik. Az ifjú technikusok nemcsak a járási, hanem a Plzeňben megrendezett kerületi versenyen is nagy sikert értek már el. Kovács Árpád felvétele Milicisták vállalták A Népi Milícia dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásbeli tagjai gyakorlaton vettek részt, ahol a járá­si törzskar vezetőjének jelenlétében értékes kötelezettségvállalást jelen­tettek be. A milicisták tizennyolc alapiskolával fognak kapcsolatot tar­tani. A gyakorlatok lefolyásáról és a kiképzési program teljesítéséről rendszeresen tájékoztatják a párt sajtóorgánumait. A tagok 90 száza­léka bekapcsolódik a szocialista munkaversenybe. Munkahelyük és környezetük szépítése során 7301 órát dolgoznak társadalmi munká­ban, s ötvenhatan adnak önkénte­sen vért. Beszélgetéseket szervez­nek az alapiskolák tanulóival, és szakmai segítséget nyújtanak húsz honvédelmi és sportrendezvé­nyen. Kartai Edit Osztatlan közös tulajdon H. I.: 40 éve vagyunk házasok Hivatalosan minden a férjem nevén van; a közös pénzből vásárolt telek és a rajta épült ház, s ugyanígy a közösből vásárolt autó. Eddig ez nem okozott nekem gondot. Úgy tudtam, hogy a házasság fennállása alatt szerzett ingó és ingatlan dolgok közös tulajdonban vannak. A férjem azonban azt hangoztatja az utóbbi időben, hogy a sajátjának tekint min­dent, ami a nevén van. Azt szeret­ném tudni, jogi szempontból igaza van-e, s hogy származhat-e ebből nekem vagy a gyermekeinknek va­lamilyen hátrányunk. A házasság fennállása alatt szer­zett dolgok a házastársak osztatlan közös tulajdonában vannak. Az osz­tatlan közös tulajdon pedig azt jelen­ti, hogy még olyan értelemben sem létezik „megosztás“, hogy a törvény meghatározná a házastársakat megillető tulajdoni hányadokat (azt a mértéket, amelyen a tulajdonos­társak részesednek a dologhoz fű­ződő jogokon és kötelességeken), esetleg, hogy a házastársak hatá­rozhatnák meg, melyik dolog kinek a tulajdona, vagy a már említett tulajdoni hányadokat. Mindketten teljes egészében tulajdonosai az osztatlan közös tulajdonba tartozó dolgoknak, ezért a közösből még csak nem is ajándékozhatnak egy­másnak olyan módon, hogy a tör­vény is elismerje az ajándékozás érvényességét (a tulajdonost nem lehet megajándékozni a tulajdonába tartozó dologgal). A fent említett értelemben a férje tehát joggal tekint mindent a sajátjá­nak, de ugyanilyen joggal tekintheti ön is a házasságuk fennállása alatt szerzett dolgokat a sajátjának. A lakás „ára“ K. M.: 1982 augusztus elején kaptam szövetkezeti lakást az üzemtől. Akkor aláírtam tíz évet és mindmáig nem fizettem a lakásért semmit, kivéve persze a lakbért. A rossz fizetési lehetőségek miatt beadtam a felmondásomat és az üzemben el is fogadták. Van azon­ban egy kikötésük, mégpedig az, hogy csak akkor engednek el, ha én kifizetem nekik a lakás eredeti árát. Azt szeretném tudni, jogos-e a kö­vetelésük, mármint az, hogy a teljes árat akarják velem megfizettetni an­nak ellenére, hogy a lakás minden évben veszít az értékéből, vesztett tehát az alatt az öt év alatt is, míg ott laktunk. A munkáltatója nem követelheti öntől a szövetkezeti lakás árát A szövetkezeti lakásnak ugyanis nincs ára, és nem lehet adásvétel tárgya a munkáltatója és ön között, mert a lakás a lakásépítő szövetke­zet tulajdonában van. Előfordult már azonban, hogy a munkáltató a dolgozóitól követelte azt az összeget, melyet elsőként a dolgozói szövetkezeti tagrészére átutalt a lakásépítő szövetkezetnek. Ugyanis, amikor a szövetkezet épí­teni kezdi a későbbi stabilizációs szövetkezeti lakásokat, az már is­meretes, hogy melyik vállalat dolgo­zóinak lesznek ezek kiutalva, de az még nem, hogy pontosan kinek. A vállalat ilyenkor átutalja a szövet­kezeti tagrésznek (tévesen ,,a lakás árának“) megfelelő összeget. Ezzel az előleggel kapcsolatban voltak a gyakorlatban problémák. A lakás- szövetkezet nem fizette vissza a vál­lalatnak, s a vállalat is „leírta“ ezt a pénzt, ám hogy valami haszna mégiscsak legyen belőle, a dolgozó­val aláíratott egy tíz évre szóló mun­kaszerződést (vagyis „tíz évet“), s ha a dolgozó mégis el akart menni a tíz év letelte előtt, az előlegként átutalt összeget tőle követelték visz- sza. Ez azonban jogsértő eljárás. A munkáltató (vállalat) csak a lakás­építő szövetkezettől követelheti ezt az előleget, illetve a lakásépítő szö­vetkezet kötelessége, hogy visszafi­zesse az előleget, miután a dolgozó befizette a szövetkezet számlájára a szövetkezeti tagrészt. A szövetke­zeti lakást illetően a munkáltató és a dolgozó is csak a lakásszövetke­zettel állnak jogviszonyban, de egy­mással nem és így nem is követel­hetnek egymástól semmiféle anyagi térítést. A munkáltatója tehát csak a lakásszövetkezettől követelhetné a „lakás árát“ (az előleget), s a la­kásszövetkezet pedig öntől a szö­vetkezeti tagrészt már csak azért is, mert a tagrész befizetése a lakás- használati jog létrejöttének nélkülöz­hetetlen előfeltétele. Egészen más a helyzet azonban akkor, ha nem tíz évre szóló munka­szerződést irt alá, hanem egy stabi­lizációs hozzájárulásról, kölcsönről szóló szerződést, melynek alapján a munkáltatója az ön nevében átu­talta a szövetkezeti tagrészt a la­kásépítő szövetkezetnek, s ön cse­rébe kötelezettséget vállalt, hogy tíz évet ledolgozik a munkáltatójánál, és egyben arra is kötelezte magát, hogy amennyiben megszegi a köte­lezettségvállalását, az átutalt össze­get visszatéríti a vállalatnak, mégpe­dig teljes összegében, tekintet nélkül arra, hogy a tízéves kötelezettség­vállalásból hány nap, hónap vagy év hiányzott. Ha ilyen szerződést írt alá, a munkáltatója követelése jo­gos, mert ebben az esetben nem a „lakás árát“, hanem a hozzájáru­lást (kölcsönt) követelik vissza Amortizációt pedig a kölcsönből le­vonni nem lehet, a világon mindenütt inkább hozzáadnak valamit - a ka­matokat. Üzemi baleset C. A.: Nyugdíjas édesapámat munkába menet elgázolta egy kami­on. Édesapám a helyszínen meg­halt. Hallottam, hogy az ilyen bal­esetet üzemi balesetnek kell tekinte­ni. Ha ez így van, kérhet az édesa­nyám valamilyen kártalanitást édes­apám volt munkáltatójától? Jogrendünk jelenleg két párhuza­mos szabályozást tartalmaz az üze­mi balesetekre vonatkozóan. A munkajogi szabályozás elsősor­ban a munkáltató felelőssége szem­pontjából határozza meg, mit kell üzemi balesetnek tekinteni, a társa­dalombiztosítási jog pedig a nyug­díjellátás szempontjából. Ez a két szabályozás párhuzamos ugyan, de egyben eltérő is. A munkajog nem tekinti üzemi balesetnek azt a bal­esetet, melyet a dolgozó munkába menet szenved el (lásd a Munka Törvénykönyve 190 § (3) bekezdé­sét), a társadalombiztosítási jog vi­szont a rokkantsági nyugdíjra való jogigény létrejötte szempontjából elismeri az ilyen baleset üzemi jelle­gét. Az édesanyjának tehát nem keletkezett jogigénye kártalanításra férje egykori munkáltatójával szemben. Jubileumi alkalom G. J.: Hallottam arról, hogy van valamiféle jubileumi jutalom, melyet akkor adnak, amikor a dolgozó elő­ször megy nyugdíjba. Én tavaly 1986 januárjában mentem nyugdíj­ba. Azt szeretném tudni, kérhetem-e a volt munkáltatómtól ezt a jutalmat, s ha igen, milyen módon? A jubileumi jutalomra senkinek sincs jogigénye. Ez tehát nem olyan járandóság, mint a munkabér vagy az öregségi nyugdíj, amelyet perelni is lehet. Többé-kevésbé a munkálta­tón múlik, hogy megítéli-e a dolgo­zójának a jubileumi jutalmat az első nyugdíjba menetelekor, s ha igen, milyen összegben. A kérésével azonban elkésett. Ezt a jutalmat ugyanis csak abban az évben lehet megítélni, melyben a dolgozónak ju­bileuma volt (tehát először ment nyugdíjba, betöltötte 50. életévét stb.). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. IV. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents