Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-13 / 86. szám, hétfő

Nagyra értékeljük magyar nemzetisegu polgartarsaink társadalomépítö munkáját «Július Hanus elvtárs beszéde a Csemadok XIV. országos közgyűlésén Tisztelt Elvtársak, kedves Bará­taim! Először is engedjék meg, hogy köszöntsem a Csemadok XIV. or­szágos közgyűlésének résztvevőit, éš egyúttal tolmácsoljam Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának, a Szlovák Szocialista Köz­társaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, az SZSZK kormá­nyának, valamint párt- és kormány- küldöttségünk elvtársi üdvözletét, egyúttal pedig átadjam Lenárt és Colotka elvtárs jókívánságait. Kí­vánjuk, hogy tanácskozásuk tartal­mas és eredményes legyen. A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetségének legfel­sőbb szintű tanácskozása számotte­vő kulturális és társadalmi esemény­nek számít, s a szövetség életében is jelentős határkőt jelent. E mostani közgyűlésnek kiemelkedően fontos feladata van: számvetést kell készí­tenie az előző közgyűlés határoza­tainak teljesítéséről, értékelnie kell a Csemadok tevékenységének eredményeit, ám ezzel együtt szük­séges is, hogy felmérjék a hibákat és a fogyatékosságokat, s a mélyre­ható elemzést követően a szövetség és a tagság figyelmét azokra az új feladatokra irányítsák, amelyek a kor igényéből adódnak. Töretlen lendülettel Szeretnék köszönetét mondani, tisztelt barátaim, az elért eredmé­nyekért. Nagyra értékeljük tanács­kozásuk bíráló és önkritikus hangvé­telét, s azt a tényt, hogy felelősség- teljesen elemzik eddigi munkájukat, a meglévő gondokat. Erőt, céltuda­tosságot, elszántságot, töretlen len­dületet kívánunk azoknak a felada­toknak a sikeres megoldásához, amelyeket ez a közgyűlés hagy majd jóvá. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő ma­gyar nemzetiség kulturális és társa­dalmi életének további fejlesztését célzó konstruktív erőfeszítéseik a párt- és állami szervek teljes meg­értésére és támogatására találnak. Erre a közgyűlésre jelentős idő­szakban kerül sor. Napjainkban egész társadalmunk nagy erőfeszí­téseket tesz a CSKP XVII., valamint az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak következetes meg­valósításáért. Egy év távlatából sok­kal jobban tudatosítjuk az említett tanácskozáson jóváhagyott prog­ramnak, a társadalmi fejlődés gyor­sításának forradalmi jellegét. Ezt a stratégiát nem lehet csupán a tem­pó fokozásaként, a különböző muta­tók javításaként, tehát az elavult gyakorlat alapján értelmezni. A stra­tégiát a minőségi változások hosszú távú programjaként, a társadalmi élet minden területének átalakítása­ként kell felfogni. Az átalakítás, min­den igyekezetünk központja az em­ber, az ő boldog, tartalmas élete. Támogatjuk a szovjet testvérpárt irányvonalát Hanus elvtárs beszédének továb­bi részében arról szólt, hogy a szo­cializmus építése nem valamiféle gondtalan sétálgatás a rózsaliget­ben. Ez az út forradalmi, amely első­sorban becsületes, céltudatos mun­kát, következetes magatartást, kellő szerénységet és tisztességet kíván meg valamennyiünktől. Ezen az úton bizonyos kockázatok, gondok és tévedések is előfordulhatnak. Hangsúlyozta, hogy stratégiai célja­inkat új gondolkodásmód és alkotó hozzáállás nélkül nem tudjuk elérni. Az új gondolkodásmód korunk köve­telménye, erre mutatott rá az SZKP XXVII. kongresszusa is. Az ott el­hangzott magvas és forradalmi je­lentőségű gondolatok számunkra is az ösztönzés erejével hatnak. Mi is teljes mértékben tudatosítjuk a szovjet társadalom átalakítási programjának elvi és történelmi je­lentőségét, amelyben Október forra­dalmi hagyatékának következetes megvalósítását, alkotó továbbfej­lesztését, a szocializmus előnyeinek jobb kihasználását látjuk.- Ezt az irányvonalat teljes mér­tékben támogatjuk - hangsúlyozta a továbbiakban Hanus elvtárs. Az SZKP KB januári ülésének határo­zatait, a tanácskozáson elhangzott mélyenszántó gondolatokat iparko­dunk a mi körülményeink közepette, a mi gondjaink megoldásában minél szélesebb körben, alkotó módon ér­vényesíteni. Ennek az irányvonal­nak a jelentőségét még inkább tuda­tosítjuk e napokban, amikor Gorba­csov elvtársat, az SZKP KB főtitká­rát hazánkban köszönthetjük. E helyről is szívélyesen üdvözöljük öt, s egyúttal mélységes tiszteletün­ket fejezzük ki a testvéri szovjet nép és a szovjet testvérpárt iránt. Az átalakítás fontosságáról azért beszélünk a Csemadok közgyűlé­sén is, mert ezt a jelentős lépést minden társadalmi folyamat dialekti­kus egységében kell értelmezni. E feladatok nem esnek kívül a kul­turális élet és a nemzetiségi politika kontextusán sem. El akarjuk érni, hogy társadalmi rendszerünk belső gazdasági, politikai és erkölcsi ösz­tönzéseink alapján működjék, ész­szerűen formálja és elégítse ki az emberek igényeit. Mindez természe­tesen semmiképpen sem jelenti azt, hogy hátat fordítunk annak a mun­kának, amelyet eddig végeztünk, s azoknak az eredményeknek, ami­ket idáig elértünk. Kimagasló eredmények Hanus elvtárs a továbbiakban a szocialista társadalom építése so­rán elért kimagasló eredményekről beszélt. Kiemelte, hogy Csehszlo­vákia a nyolcvanas évek második felébe modern, politikailag szilárd, szociális szempontból pedig kon­szolidált államként lépett. A nép életszínvonala, műveltségi szintje a legfejlettebb államokéval mérhető, s mindezek a tények tovább növel­ték hazánk nemzetközi tekintélyét.- Hazánk minden dolgozója nem­zetiségi hovatartozásától függetle­nül hozzájárul az ország gazdasági és szociális fejlődését célzó felada­tok sikeres megoldásához. Pártunk, és vezető képviselői, Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, továb­bá Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB első titkára számos alkalommal kiemelte, hogy közös hazánk ki­emelkedő sikereiben a magyar nem­zetiségű kommunisták és más ál­lampolgárok - a többi dolgozóval együtt - is jelentős részt vállaltak, s hogy Dél-Szlovákia ma hazánk egyenrangú része. A CSSZSZK eredményeihez nem kis mértékben járult hozzá a magyar nemzetiségű dolgozók szorgalmas, áldozatos munkája. A magyar nemzetiségű dolgozók - a munkásosztály, a szö­vetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség tagjainak - élete szerve­sen összekapcsolódott a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság társa­dalmi rendszerével, munkájukkal aktívan járulnak hozzá hazánk to­vábbi felvirágoztatásához. Megváltozott Dél-Szlovákia arculata A továbbiakban részletesen szólt Dél-Szlovákia történelmi jelentősé­gű fejlődéséről, az iparosításról, a szocialista mezőgazdaság kima­gasló eredményeiről, s arról, hogy minden területen gyökeresen meg­változott Dél-Szlovákia arculata. E vidék és egész köztársaságunk számára rendkívüli jelentőségű a dunai vízlépcső-rendszernek, an­nak a grandiózus műnek az építése, amely a Magyar Népköztársasággal szoros együttműködésben készül. A létesítmény közös tulajdont képez a két baráti ország között, s ez az elv a munkálatok megkezdése idején a maga nemében úttörő jelentőségű volt. Ezek az eredmények egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a párt- és az állami szervek politikája hazánk általános szükségleteinek és az or­szágos érdekek keretén belül mindig figyelembe vette a magyar nemzeti­ség sajátos helyzetét és igényeit is. Az elért eredmények - s ez a leglé­nyegesebb - igazolják nemzetiségi politikánk elvszerűségét, felelős­ségérzetét és céltudatosságát. Az országunk egyes részei között egy­kor meglévő különbségek fokozatos felszámolása fontos szerepet töltött be hazánk nemzetei és nemzetisé­gei életében, fejlődésében, valamint kölcsönös közeledésében. Tudato­sítjuk, hogy a nemzeteink és nemze­tiségeink jelenlegi, s jövőbeli együttélésével kapcsolatos kérdé­sek megoldásában a gazdasági és a szociális szempont semmit sem veszít jelentőségéből. Éppen ezért az egységes csehszlovák népgaz­daság további fejlődése érdekében a jövőben is igyekszünk kihasználni a rendelkezésünkre álló eszközöket és erőforrásokat, s ezzel párhuza­mosan nemzeteink és nemzetisége­ink részére egyforma feltételeket te­remtünk a munkában való érvénye­süléshez, a művelődéshez, a kultu­rális élethez, az egyéni és a társa­dalmi igények kielégítéséhez. Pártunk és szocialista államunk következetes, lenini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredmé­nyeképpen a hazánkban élő nemze­tek és nemzetiségek együttélése a társadalmi élet minden területén megvalósuló egyenjogúságon és egyenrangúságon alapul. Nemzete­ink és nemzetiségeink helyzete lé­nyegesen megváltozott 1948 Febru­árjában, s ez a folyamat a csehszlo­vák szocialista föderáció létrejötté­vel tetőzött. A nemzetiségek helyzetét rögzítő alkotmánytörvény szellemében a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban - amely a csehek, a szlová­kok és a nemzetiségek közös hazája - a szocialista demokrácia és nem­zetköziség szellemében kellő felté­teleket teremtünk a magyar nemze­tiség sokoldalú fejlődéséhez is. A nemzetiségeknek létszámukkal arányos képviseletük van a különbö­ző választott szervekben, joguk van az anyanyelvi művelődéshez, kultu­rális élethez, s ahhoz is, hogy a hi­vatalokkal anyanyelvükön érintkez­zenek. Többek között a nemzetiségi sajtó is szolgálja tájékozódásukat és művelődésüket. Mindez nem csu­pán jogi meghatározás, hanem té­nyekkel, érvekkel és adatokkal kel­lően megalapozott társadalmi gya­korlat. Kellő feltételek az anyanyelvi művelődésben örülünk az anyagi szférában elért eredményeknek, s ugyanígy jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy emelkedik a magyar nemzetiség műveltségi színvonala, és szakkép­zettsége is javul. Kellő feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a magyar nemzetiségű fiatalokat anyanyelvü­kön neveljék és oktassák az óvo­dákban, az alapiskolákban és a kü­lönböző típusú középiskolákban. A magyar nemzetiségű iskolákban áldozatkész pedagógusok és más nevelők ezrei dolgoznak. Érdemdús munkát végezve formálják, nevelik az új, szocialista nemzedéket, amely mentes a nacionalista indulatoktól és elfogultságoktól, internacionalista módon gondolkodik, érez és cselek­szik, természetes nemzetiségi öntu­dattal rendelkezik, s ezzel együtt büszkén vallja hazájának a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságot. Szeretnénk, ha magyar polgártársa­ink még jobban érvényesülnének egész Csehszlovákia területén a kü­lönböző állami és gazdasági tisztsé­gekben, továbbá a tudományos élet­ben, a Csehszlovák Néphadsereg­ben, a Közbiztonsági Testületben, s ha tovább növekedne felsőoktatási intézményeinkben a magyar nemze­tiségű hallgatók száma. Ezért a ma­gyar tanítási nyelvű iskolákban biz­tosítjuk a szlovák nyelv hatékony oktatását, hogy ez a nyelv a maga kommunikatív funkciójával lehetővé tegye magyar polgártársaink szá­mára alkotmányos jogainak gyakor­lati és teljes mértékű érvényesítését. Érvényesítjük az arányos képviselet elvét Egészen természetesnek tartjuk azt is, hogy az alkotmánytörvény és más fontos dokumentumok értelmé­ben a képviseleti szervekben követ­kezetesen érvényesítik a nemzeti­ségek arányos képviseletének elvét, s ezáltal széles körű lehetőség nyílik arra, hogy magyar nemzetiségű pol­gáraink nagy létszámban vegyenek részt a közéletben, szocialista álla­munk politikájának formálásában, dolgozó népünk eredményekben gazdag építőmunkájában. Azok a si­kerek, amelyeket a Nemzeti Front választási programjának valóra vál­tásában értünk el a vegyesen lakott járásokban, városokban és falvak­ban, szintén a helyes utat igazolják. A nemzeti bizottságok versenyében például többek között a Komáromi (Komárno) Városi Nemzeti Bizott­ság, továbbá a Gellei (Holice), a Ne- mesócsai (Zemianska Olča), a Nagysallói (Tekovské Lužany) Nemzeti Bizottság az SZSZK kor­mányának elismerő oklevelét kapta. A magyar nyelvű ügyintézés gyakor­latát - ott, ahol erre szükség van - ugyancsak teljesen természetes­nek tartjuk. A nemzetiségi kultúra fejlődése Az önök szövetségének közgyű­lése alkalmat kínál nekünk arra, hogy külön szóljunk a magyar nem­zetiségű állampolgárok kulturális fej­lődésének a feltételeiről, amelyek a párt és a kormány állandó figyel­mének és gondoskodásának a tár­gyát képezik - mondotta a továb­biakban a szónok. Nemzetiségeink kultúráját a szocialista Csehszlová­kia kultúrája szerves részének te­kintjük. Megállapíthatjuk, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturá­lis életéhez biztosított minden esz­köz, amelyek révén a CSKP és szo­cialista államunk művelődéspolitiká­ja valósul meg. Széles körben te­remtődnek a feltételek á magyar dolgozók gazdag kulturális fejlődé­séhez, művészeti életéhez és köz­művelődési tevékenységéhez. A nemzetiségi szempontból vegyes­lakta területeken is megvan a lehe­tőség arra, hogy a magyar nemzeti­ségű ifjú és felnőtt realizálja önma­gát a művészeti szférában, éljen kedvtelésének, fejlessze tehetségét, kulturális intézményekben gazdagít­sa műveltségét; a könyvpiacon jó a nemzetiségi irodalom kínálata. A magyar nemzetiségű állampolgá­rok kulturális fejlődésének jelentős eszköze a művészet - hangsúlyozta a szónok, megemlítve a hivatásos társulatokat, valamint a több száz amatőr művészeti együttest. Ezt követően a csehszlovákiai magyar sajtótermékekről a Cseh­szlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásáról, továbbá a népművelési intézmé­nyekről, könyvtárakról, múzeumok­ról és galériákról szólt. Mindezek a kultuláris intézmények úgy működ­nek, hogy a magyar nemzetiségi kultúra szoros kapcsolatban fejlőd­jék a szlovák és a cseh kultúrával, és hogy széles skálán valósuljon meg a szocialista hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kulturá­lis értékeinek cseréje. Amint a tények jelzik, szocialista államunk egyenlő feltételeket terem­tett nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájának - és nemcsak kultúrá­jának - a fejlődéséhez. A jó politikai légkör, az emberek elkötelezettsége a CSKP politikája iránt, valamint ak­tív hozzájárulásuk társadalmi célja­ink eléréséhez - igazolja annak az útnak a helyességét, amely e terüle­ten a nemzeti és az internacionális érdekek közötti összhang elérésé­nek az útja, egyúttal biztosítéka a szocialista internacionalizmus alapelvei megszilárdításának kultú­ránkban is. Arról a figyelemről, melyet legma­gasabb párt- és állami szerveink szentelnek a nemzetiségi politiká­nak, tanúskodik az is, hogy létrejött és működik az SZSZK kormányának nemzetiségi tanácsa, amely figye­lemmel követi a nemzetiségi politika kérdéseit, konkrét megoldásokról ta­nácskozik és megfelelő javaslatokat ajánl az illetékes szerveknek. Az alkotmánytörvény jogot bizto­sít nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetek létrehozására, ame­lyekhez az önök kulturális szövetsé­ge, a Csemadok is tartozik. Az önök szövetségének, mint a munkások, földművesek és a szocialista értel­miség önkéntes társadalmi szerve­zetének jelentős szerepe: segíteni a CSKP és a szocialista állam politi­kájának megvalósítását, valamint a magyar nemzetiségű állampolgá­rok kulturális életének szervezését, a marxista-leninista nemzetiségi politika alapelveinek szellemében. Különleges jelentőségű feladatot tel­jesít a Csemadok azzal, hogy tagjait arra vezeti: öntudatosan vegyenek részt a fejlett szocialista társadalom építésében, nemzeteink és nemzeti­ségeink erkölcsi-politikai egységé­nek a megszilárdításában; mélyítsék el viszonyukat államunkhoz, mint saját hazájukhoz, valamint a többi szocialista ország nemzeteihez. Tekintély és felelősség A magyar dolgozók kulturális szö­vetsége 1987. január 1-jétöl ismét tagja lett az SZSZK Nemzeti Front­jának. Ezzel bizonyára nőtt a társa­dalmi jelentősége és tekintélye. De párhuzamosan növekszik a felelős­sége is a csehszlovák társadalom­mal szemben. Ne feledkezzünk meg erről a szövetség további munkája során. A Csemadok ezután is kul­turális szövetség marad. Fő fela­data a kulturális-közművelő tevé­kenység. Ezért kapcsolatban kell lennie azokkal a szervekkel, ame­lyek irányítják, módszertanilag szer­vezik a kulturális folyamatokat és a kulturális életet. Elvárjuk, hogy tovább erősödjenek a központi szer­vekkel és szervezetekkel, az irányí­tás alacsonyabb szintjén működő szervezetekkel, főként a nemzeti bi­zottságokkal, a hozzájuk tartozó kul­turális intézményekkel, valamint a többi társadalmi szervezetekkel kialakított harmonikus kapcsolatok. A szövetség életében a jövőben is időszerűek maradnak azok a fel­adatok, amelyeket az alapszabály­zat ír elő számára - mondotta a szó­nok, majd így folytatta:- Amikor az elért eredményekről beszélünk és egyúttal a mai és a holnapi feladatokra gondolunk, ér­tékelni akarjuk mindazt, amivel a magyar dolgozók kulturális szövet­sége hozzájárult a közös műhöz, a magyar nemzetiségű dolgozók közéleti és politikai aktivizálásához, a csehszlovák államiság, a szocia­lista hazafiság és a szocialista inter­nacionalizmus szellemében történő nevelésükhöz, az egységes büszke­ségérzet kialakításához az ország iránt, amelyben a magyar nemzeti­ség is él és dolgozik. A Csemadok- szervezetek segítenek megismertet­ni a dolgozókkal a CSKP politikáját, elkötelezett munkára és közéleti te­vékenységre ösztönzik őket, lehető­séget nyújtanak arra, hogy az embe­rek kielégíthessék sokrétű kulturális igényeiket. Kiemeljük a Csemadok érdemeit azzal kapcsolatban is, hogy a Szovjetunió békepolitikája az emberek szívügyévé vált, hogy eredményesen fejlődtek a csehszlo­vák és a szovjet nép baráti kapcso­latai, és azok a baráti kapcsolatok is, amelyek a szomszédos országok pártjaihoz és népeihez fűznek, azokhoz az országokhoz, amelyek ugyanúgy szocialista társadalmat építenek, mint mi. Nagyra értékeljük azt a tevékenységet is, amelyet a Csemadok-szervezetek és tagjaik fejtettek ki Szlovákia, és különösen a déli országrészek iparosításában, a dolgozók széles tömegeinek kulturális felemelkedésében. Elvárjuk, hogy a szövetség to­vábbra is következetesen összekap­csolja a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit a szocialista államunk előtt álló fela­datokkal, a szocialista és az interna­cionalista eszmékkel. Kifejezzük meggyőződésünket - mondotta be­szédének befejező részében Július Hanus -, hogy a magyar dolgozók kulturális szövetsége továbbra is harcolni fog a párt, a csehszlovák nép ügyéért, a szocializmusért, hogy szervezetei, tisztségviselői és tagjai minden erejüket latba vetik ennek érdekében. Legyen sikeres a békés mun­kánk, forradalmi művünk építése, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa program­jának, annak a programnak a teljesí­tését jelenti, amelyet a zászlajára tűzött a Nemzeti Front. Kívánunk önöknek sok sikert, erőt és egészséget. Alcímek: Új Szó ÚJ SZÚ 6 1987. IV. 13.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents