Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-10 / 84. szám, péntek
A Rudé právo és a Pravda brigádjának kijevi és szúrni naplójából ÚJ szú 5 ♦ 1987. IV. 10. III. Mindent az emberekért, a dolgozók érdekében A kommunisták egyetlen joga - az újítók első soraiban haladni • A magas hatékonyság a dolgozók alapvető érdeke • Sokoldalú gondoskodás a fiatal munkásnemzedék neveléséről Az önfinanszírozás és a teljes önálló elszámolás szúrni rendszerének a lényegét csak az értheti meg, aki azt is megértette, hogy ebben a munkásoknak van döntő szerepük. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a kísérlet kezdeti szakaszában egyesek elégedetlenségével is számolni kellett. A szumi rendszer ugyanis többek között a műszakszám növelését és a munkaidő jobb kihasználását is feltételezte. Olyan igényes célt tűztek maguk elé, hogy a gépek és berendezések többségét két-három műszakban használják ki, vagyis, hogy üzemeltetésük ideje napi átlagban elérje a 20 órát, s a maradék négy óra a karbantartásra, a beállításra, a műszaki ellenőrzésekre és a kisebb javításokra maradjon. Az igazsághoz tartozik, hogy a munkások közül sokan nem nagyon lelkesedtek ezért. Az első eredmények azonban az aggályoskodókat is meggyőzték az intézkedések szükségességéről és az ilyen megoldás sokoldalú előnyösségéről. Lehetővé vált többek között mintegy 2000 elavult és elhasználódott szerszámgép kiselejtezése. Ezeket korszerű gépekkel cserélték fel, amelyekkel a munkások sokkal jobb minőségű és hatékonyabb munkát végezhettek. Ezek az eredmények természetesen a munkabérek és a prémiumok színvonalában is megmutatkoztak.- De nemcsak a bérszínvonal emelkedésében érezhettük az önfinanszírozás és a teljes önálló elszámolás kedvező hatását - magyarázza Alekszandr Georgijevics Kulakov, az egyik fiatal munkás, - hanem abban is, hogy az egyesülés jobban és sokoldalúbban gondoskodhatott dolgozóiról és azok családtagjairól, gyorsabban és hatékonyabban szerelhette fel a munkahelyeket új technikával, jobban kielégíthette az emberek szociális szükségleteit. Ha ezt az emberek, amint azt mondani szokás, saját bőrükön tapasztalják, valódi érdeküknek érzik, hogy jobban, színvonalasabban, eredményesebben dolgozzanak. Ez a fiatal munkás saját szemszögéből közelítette meg a gyorsítás stratégiáját, közvetlen tapasztalatai alapján fogta fel a teljes önálló elszámolás jelentőségét, amely többek között a termelés rugalmasabb korszerűsítését is elősegíti. Az egyre kedvezőbb munkafeltételek a munkafolyamatok megfelelő szervezése és ellenőrzése mellett a munkatermelékenység állandó növeléséhez vezetnek. Nyilvánvaló az egyesülésnek az a törekvése, amely a munka végső eredményeinek szüntelen fokozására, javítására irányul.- A jelenlegi vállalaton belüli irányítási rendszerből, amely az utóbbi évek folyamán fokozatosan alakult ki, illetve a teljes önálló elszámolás bevezetéséből számos előny származik - mondja meggyőzően Viktor Taraszovics Mamotyenko is, a 2. számú üzemegység vezetője. - Én például legtöbbre becsülöm azt, hogy lényeges mértékben meggyorsult az új gépek kifejlesztése és gyártása. Amikor például a nyolcvanas évek kezdetén a nyugati cégek az Egyesült Államok kormányának nyomására leállították az Urengoj -Uzsgorod gázvezeték építéséhez megrendelt berendezések szállítását, nem volt más megoldás, saját magunknak kellett megbirkóznunk ezzel a feladattal. A párt- és a szak- szervezeti szervek vezetése alatt mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a földgáz szállításához szükséges különleges szivattyútelepeket mielőbb legyártsuk. Ezek kifejlesztéséhez dolgozóink több mint 40 saját találmányát is felhasználtuk. E berendezések gyártása ma már állandóan növekszik, műszaki színvonaluk is állandóan javul, s azt is elmondhatjuk, hogy számos tekintetben előnyösebbek a külföldi cégek termékeinél. A gyors, jó minőségű és újító munkát ebben az esetben is a végső eredményekben való anyagi érdekeltség egyes elemeinek „kipróbálása" segítette elő. Közvetlenül a kísérlet bevezetése előtt az üzemegység dolgozói egy további, nem kevésbé igényes új feladatot is kaptak, a gázszivattyúk egy részét villamos meghajtásra kellett átalakítaniuk. A korábbi szállítói-megrendelői viszonyok között ennek a feladatnak a teljesítése legalább egy évig tartott volna. Az önfinanszírozás előnyei ezúttal is megmutatkoztak, az egyesülés gyorsan megállapodott az egyes részegységek szállítóival, s késedelem nélkül sikerült minden problémát megoldani az új gyártás előkészítésében. A dolgozók részletes és pontos tájékoztatásával A szumi egyesülésben nem hanyagolták el a dolgozók tájékoztatását a termelés és a gazdálkodás új feltételeiről. A pártszervezet és az egyesülés gazdasági vezetősége sok időt fordított arra, hogy a dolgozókkal pontosan és részletesen megismertesse a kísérlet alapelveit és céljait.- Rendkívüli figyelmet fordítottunk arra - mondta ezzel összefüggésben Mária Fjodorovna Balanova- hogy az önfinanszírozás jelentőségét, a teljes önálló elszámolás lényegét és feltételeit minden dolgozónk pontosan megértse, hiszen csak úgy érhettünk el eredményeket a kísérlet bevezetésében, ha nemcsak az üzemgazdászok, hanem a konstruktőrök, a normázók, a bri- gádvezetök, a mesterek és a munkások is tudták, hogy miről van szó.- Ennek a célnak rendeltük alá a pártoktatás tartalmi felépítését is- magyarázta beszélgetésünk alkalmával Nyikolaj Pavlovics Szkliar, az üzemi pártbizottság titkárhelyettese.- Az egyes alakulatokat megkülönböztetett módon szerveztük, az egyes munkahelyek, üzemegységek vagy brigádok helyzetéhez igazodva. Arra törekedtünk, hogy a dolgozók is kedvet kapjanak saját képességeik teljes érvényesítéséhez. Tapasztalataink szerint a dolgozók munkakezdeményezésének a kibontakoztatása döntő mértékben függ a pártalapszervezetek munkájától. Az átalakítás természetesen a pártmunka stílusát is megváltoztatta. A több mint 3500 kommunistát számláló pártszervezetünk munkáját úgy szerveztük át, hogy a pártélet alapsejtjeiként a pártcsoportok kerüljenek a figyelem előterébe. Jelenleg 69 alapszervezetünkben 292 pártcsoport működik, olyan optimális taglétszámmal, amely közvetlen hatást gyakorolhat a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésére is. A kommunistáknak a szumi tudo- mányos-termelési egyesülésben is csak egyetlen joguk van, az, hogy a munka területén elsőkként haladjanak az úttörők soraiban. A kommunisták nemcsak az új, önelszámolású brigádok kialakítását segítették elő, hanem újítókként is példát mutattak. Grigorij Molcsanov például, az egyik pártcsoport vezetője öt különböző típusú szerszámgép kezelését sajátította el. Példáját további kommunisták követték, közöttük Andrej Goncsarenko, Andrej Korcs és Viktor Titarenko, s fokozatosan a többi pártcsoport is bekapcsolódott ebbe a kezdeményezésbe. A több korszerű gép párhuzamos kiszolgálására irányuló kezdeményezés hatására 13 százalékkal javult a gépek kihasználása, s 10 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. A pártgyüléseken és a brigádok tanácskozásain előterjesztett ésszerűsítési javaslatok csupán az atomenergetikai szivaty- tyúkat gyártó üzemegységben 120 munkahelyet takarítottak meg, s a felszabadított dolgozókat más, újabb munkahelyekre irányították. Érdekeltség a feladatok növekedésében Az utóbbi időszakban egyre több külföldi tanulmányi csoport látogatott a szumi gépipari egyesülésbe, hogy megismerkedjen az irányításban és a gondolkozásban bekövetkezett változásokkal. Nemcsak a szocialista országokból, hanem az iparilag fejlett tőkés országokból, az Egyesült Államokból, az NSZK-ból, Angliából és főleg Japánból is. Különböző kérdéseket tesznek fel, például azt is, hogy a munkások, a brigádok és az üzemegységek számára miért előnyös a magas havi vagy évi tervek kitűzése, hiszen ez teljes ellentétben áll a korábbi gyakorlattal. Amint azt az egyes üzemegységekben magyarázták, régebben a dolgozók számára az volt előnyös, ha a terv minél könnyebben teljesíthető feladatokat tartalmazott, mert a prémiumokat a terv túlteljesítésének az arányában fizették. Most az egyes dolgozók és kollektívák munkáját a végső eredmény, a realizált termék szerint értékelik. A dolgozók tehát érdekeltek abban, hogy a tervek minél nagyobb, a termelés anyagi ellátása szempontjából reálisan alátámasztott, s az értékesítés szempontjából is biztosított feladatokat kapjanak. A munka minőségéért kifizethető prémiumok összege az alapbér 20 százalékát is elérheti. Ez a munkafeladat határidőn belüli teljesítésénél további 5 százalékkal növekszik. A munkatermelékenység növelésére viszont >az az alapelv ösztönzi a dolgozókat, hogy a megtakarított munkaköltségek fele a brigádnál marad. Az egész egyesülés keretében ugyanilyen arány érvényesül, vagyis a munkatermelékenység egy százaléknyi növekedésénél fél százalékkal növekszik a béralap. A konstruktőrök, a technológusok és a mesterek számára hasonló jellegű bérszabályozási rendszert dolgoztak ki. A műhelyek és üzemegységek vezetőinél, főmérnökeinél a prémiumok elsősorban a szerződéses szállítási feladatok teljesítésétől, az előirányzott műszakszám elérésétől, a napi teljesítményektől, a termékek minőségi színvonalától, a technológiai korszerűsítésben előirányzott gazdasági eredménytől, valamint az anyag- és munkaráfordítási költségek alakulásától függnek. Az elmondottakhoz hozzá kell még tenni azt az általános légkört is, amely az egész szumi gépipari egyesülésben uralkodik, azt, hogy az emberek megértették a szerződéses szállítások határidőben és jó minőségben való teljesítésének, a legújabb tudományos-műszaki ismeretek kihasználásának a jelentőségét, s hogy az így elért nyereség tömegétől függ saját boldogulásuk, személyi jövedelmük, a róluk és családjaikról való társadalmi gondoskodás színvonala. Ennek a légkörnek nem kis szerepe van abban, hogy a kísérlet bevezetése óta rendkívüli mértékben meggyorsult a termelési alapok műszaki felújítása. Két év alatt több száz műszakiszervezési intézkedést valósítottak meg, 135 programvezérlésű szerszámgépet, valamint 20 megmunkáló központot helyeztek üzembe, az utóbbiak mindegyike 32 önálló automatizált munkaműveletet tud elvégezni. A kompresszorállomások készítésénél például bevezettek egy új hegesztési technológiai eljárást, amit a kijevi E. O. Paton Villamoshegesztési Intézettől vettek át. Ezzel 50 különleges acélok hegesztésére képesített hegesztőmunkást takarítottak meg, s évente 200 ezer rubel értékű gazdasági hasznot értek el. Valaki azt gondolhatná, hogy a maximális nyereség elérésére irányuló törekvés a szumi gépgyártókat minél drágább termékek előállítására is ösztönözheti. Az egyesülés látogatói gyakran feltették ezt a kérdést az egyesülés vezérigazgatójának.- Nálunk ez értelmetlen és kizárt dolog - válaszolja Gyjacsenko elvtárs. - A felhasználók sem bolondok, hogy drága, de műszaki szempontból nem tökéletes, esetleg csak divatosan kivitelezett termékeket vegyenek át. Emellett mi csak teljesen komplett berendezéseket készítünk, kezdeményezöen magunkra vállaltuk ezek szervizelésének, műszaki kezelésének és javításának a gondját is az üzemeltetés egész ideje alatt, így saját magunknak ártanánk, ha a minőség nem felelne meg az árnak. A nyereség növelésének egyébként is bőséges forrásai vannak a gyártási kapacitások minél teljesebb kihasználásában, a munkatermelékenység növelésében, a nyersanyagok takarékosabb fel- használásában, a tudományos-műszaki fejlesztésben és a munkaszervezés állandó tökéletesítésében. Ezekből a forrásokból az elmúlt évben például a tervezett 71 millió rubel helyett 109 millió rubeles nyereséget értünk el. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a számunkra is sokat mondó tapasztalatot, hogy amikor a jelenlegi egyesülést alkotó három üzemet, valamint az egyik kutatási-fejlesztési intézetet összevonták, egyúttal a pénzügyi, tervezési, anyagi-műszaki ellátási és személyzeti osztályokat is egyesítették. A korszerű számítástechnikai berendezések kihasználása lehetővé tette ezek összpontosítását a vezérigazgatóság szintjén. Hasonlóan összpontosították a különböző szolgáltatásokat, a karbantartást és az építkezési tevékenységet, valamint a raktár- gazdálkodást. Ezeknek a munkaterületeknek a koncentrálásával több mint 500 dolgozót szabadítottak fel, akik a progresszívan fejlődő termelési részlegeken kaptak képességeiknek megfelelő elhelyezést. Hangsúlyozni kell, hogy mindez olyan körülmények között valósult meg, amikor alapvető mértékben megnőtt az egyes szintek irányításával megbízott vezetők jogköre és felelőssége, s elmélyült a szocialista demokrácia a több mint 20 ezer dolgozót foglalkoztató egyesülésben. Bizonyára hasznos lenne, ha az ilyen átalakítás sikerességében kételkedő vállalati vezetőink tanulmányi utat tennének a szumi egyesülésbe. Nemcsak kenyérrel él az ember Az M. V. Frunze Tudományos Termelési Egyesülésnek saját lakásgazdasága is van, amely több mint 60 ezer állampolgár számára biztosít színvonalas lakásellátást. A mi viszonyainkhoz hasonlítva ez egy igen tekintélyes nagyságrendű szervezet, hiszen évente 200-250 lakással bővítik az egyesülés lakás- állományát. Ennek a szervezetnek azonban szélesebb küldetése is van, a szociális és kulturális ellátás más területeire is kiterjed. Többek között a gyermekintézmények, bölcsődék és óvodák, napközi otthonok építéséről és fenntartásáról is gondoskodik, hogy a dolgozók számára ne okozzon gondot a több műszakos termelésben való részvétel. A dolgozók a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak erről a gondoskodásról, ami érthető is, hiszen a 82 üzemi gyermekintézmény kétharmadánál fedett fürdőmedencéket is létesítettek. Alkalmunk volt megtekinteni az üzemi üdülőközpontok egyikét is, amelyet nem messze a várostól, egy erdei tó partjánál építettek ki. Egyszerre 500 dolgozót tudnak itt elhelyezni, kényelmes szobákban, családtagjaikkal együtt, a három tóparti fürdőhelyen kívül egy 25 méteres fedett uszoda, szauna, tágas moziterem, számos társalgó és játékterem áll az üdülők rendelkezésére. Az egyesülésnek a Fekete-tengernél is van egy üdülőközpontja, igy ezekben az üzemi intézményekben a dolgozóknak körülbelül a fele nyaralhat évente, kéthetes turnusokban, méghozzá valóban csak szimbolikus díjért, személyenként 5-10 rubelért. A gyermekek évente egy hónapot töltenek az úttörőtáborban, itt az ellátás teljesen ingyenes. Az egyesülésnek saját éjjeli, illetve műszak utáni szanatóriuma is van, ahol a 21 napig tartó gyógykezelés 8-14 rubelbe kerül. A fiatal nemzedékről szóló gondoskodás az egyesülés eszközeiből létesített napközi otthonok színvonalas munkájában is megnyilvánul. Amíg nálunk az ilyen napközi otthonok csak egy bizonyos fiatalabb korosztály ellátására szolgálnak, s valamiféle kényszermegoldásként működnek, Szumiban ezen a területen is nagyvonalúság, koncepciós jelleg tapasztalható. Jelenleg mintegy 1800 tanuló látogatja ezeket az üzemi napközi otthonokat, amelyek el vannak látva a legkülönbözőbb szakköri tevékenységekhez szükséges kellékekkel, s a foglalkozás szakképzett pedagógusok vezetésével történik. Nemrég adtak át egy új napközi otthont egy 10 emeletes, 13 bejáratú lakótömb egész földszinti térségében, amit már az építésnél úgy terveztek és úgy alakítottak ki, hogy az alkalmas legyen a fiatalok iskolán kívüli tevékenysége számára. Bizony, ez is követésre méltó példa. Megérné, ha a fiatal nemzedék nevelésével foglalkozó szakembereink tanulnának belőle, xxx Az önfinanszíroszás, a teljes önálló elszámolás, a munka végső eredményeiben való érdekeltség, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, az önelszámoló brigád és a nyereség fogalmát nálunk is egyre gyakrabban emlegetjük. Azok a fogalmak is egyre jobban terjedni fognak, amelyek a tudomány és a termelés integrálódását fejezik ki, mint például a tudomá- nyos-termelési egyesülések, a mérnöki központok, s az önálló elszámolás alapjain fejlődő tudományos kutatóintézetek esetében. Mindez érthető, hiszen mi is célul tűztük a társadalom gazdasági és szociális fejlődésének a meggyorsítását, s az átalakítás programja nálunk is egyre konkrétabb tartalmat kap. A Rudé právo és a Pravda brigádjának kijevi és szumi naplóját is azért tettük közzé, hogy közelebb hozzuk olvasóinkat ahhoz, ami napjainkban a Szovjetunióban a tudomány és a termelés szorosabb összekapcsolása, valamint a teljes önálló elszámolás fokozatos bevezetése terén történik. Úgy igyekeztünk leírni a tényeket, hogy a szovjet elvtársak tapasztalatai az átalakítás pártos irányításában és szervezésében ösztönző hatást gyakoroljanak az előttünk álló feladatok sikeres megvalósításához. Amint azt ugyanis Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 5. ülésén hangsúlyozta, fel kell rá készülni, hogy ,,a vállalatokra terjedelmes jogkör és felelősség fog hárulni, s tevékenységüket az önálló elszámolás és az önfinanszírozás alapelveire kell építeni.“ A szumi egyesülésben a gázkompresszorokat szerelő üzemegységet tizenkét évvel ezelőtt létesítették. Dolgozói mesterségüket kiválóan értő, lelkes fiatalok, akik élen járnak a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás állandó tökéletesítésében. Miroslav Polakovič felvétele
