Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-01 / 76. szám, szerda
Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 5 1987. IV. 1. (Folytatás a 4. oldalról) hogy az illetékesek legelőbb nem tisztázták teljes mértékben a beruházási célokat, ezt követte a hosz- szadalmas döntési folyamat - amely a beruházásokat az irányítás valamennyi fokán jellemzi - a vállalati szinttől egészen a minisztériumokig és a kormányig. Ezt tapasztalhattuk például a lizin termelésének bővítésekor, továbbá a videorekorderek gyártásának bevezetése idején, akárcsak Bratislavában a klinikai onkológia intézetének építése során, vagy- pedig az elektronika fejlesztésének olyan jelentős beruházásánál, mint amilyen a piešťanyi Tesla kapacitásának bővítése. Még most, a 8. ötéves tervidőszak eddigi időtartama során sem sikerült a meglévő alapeszközök korszerűsítése és rekonstrukciója folyamatában a beruházások terén a leghaladóbb útra lépni. Sót, éppen ellenkezőleg: az 1986-os esztendőben elkezdett beruházások kétharmada új építkezés volt A központilag ellenőrzött kiemelt beruházásokból- amelyeket 1987 és 1990 között kell elkezdeni -, alig 40 százalékát képezik a korszerűsítési és rekonstrukciós jellegűek. Az egyes ágazatok részéről továbbra is jellemző az új beruházások megvalósításának igyekezete, annak alapos vizsgálata nélkül, hogy vajon a szükségletek kielégítésének nem volna-e esetleg más lehetősége. Gondolunk itt elsősorban például a meglévő alapeszközök jobb kihasználására. Általánosan elterjedt rossz szokássá vált - és tulajdonképpen a régi gondolkodásmód megnyilvánulása -, hogy amint bármilyen új feladatról esik szó, ez azonnal az új beruházások iránti túlméretezett igényben nyilvánul meg, de vonatkoztathatnánk ezt akár a túlméretezett behozatali igényre is. Az állami szakvéleményezés tapasztalatai azt mutatják, hogy az 1987-1990-es esztendőre tér-, vezett ipari építkezéseknek alig egyharmada képviseli a világszínvonalat a végtermékek vagy pedig a technológiai folyamatok szemszögéből. Az is visz- szatetsző, hogy éppen a műszakilag és technológiailag korszerű beruházások esetében figyelhető meg a legkisebb hatékonyság Mindez arról tanúskodik, hogy hiányosságok vannak az árrendszerben és a további értékviszonyokban, amelyekből a hatékonyságot általában eredeztetjük. Meggyőződésünk, hogy azon gondok kiküszöbölésének folyamatában, amelyek már a beruházások előkészítése során jelentkeznek - beleértve a beruházási célok alapvető tisztázását - pótolhatatlan feladat hárul az előrejelzések kidolgozására, a fejlesztési elképzelések tisztázására és azok valamennyi összetevője kölcsönös viszonyának megállapítására. Csakis így képzelhető el, hogy a beruházási folyamatban megfelelő lépéselőnyt biztosítsunk a területi, beruházási és tervezési előkészületeknek. A központi tervező szervek feladata, hogy a tudományos-múszaki fejlesztési és beruházási bizottságokkal együttműködve a tervvel párhuzamosan biztosítsák a stratégiai célok elérését, s ennek során mellőzzék az ágazati, területi és egyéb érdekek kedvezőtlen hatásait. Egyúttal el kell érni, hogy az egyes, alapvetően fontos népgazdasági ágazatok, amelyek az energia- és anyagfelhasználás szempontjából igényes beruházások, valamint a feldolgozóipar - elsősorban az elektrotechnikai és gépipar- között meglegyen a megfelelő összhang. Itt különös hangsúlyt kell kapnia az elektrotechnikai és gépiparnak, mint a fejlődés egyik alapvető hordozójának. Szükségszerű, hogy a tervben szerepeljenek olyan lényeges tartalékok biztosításának feltételei, amelyek a tudományos-múszaki fejlesztés előre nem látható eredményeinek bevezetését is lehetővé teszik, akárcsak bizonyos gyorsan megtérülő beruházások beiktatását. Szükségszerű, hogy végérvényesen megszüntessük az olyan jelenségeket, mint például a külföldről behozott drága gépek és technológiai berendezések elégtelen kihasználása. Az eddiginél hatékonyabban kell alkalmaznunk olyan gyorsan megtérülő megoldásokat, amelyek elsősorban azokban az ágazatokban jönnek szóba, amelyek exportra és a hazai piacra egyaránt termelnek. Ebben a tekintetben olyan gépek és berendezések beszerzéséről van szó, amelyek kiadásai nem szerepelnek a költségvetésben, és ide tartozik az olyan jellegű kölcsönök folyósítása, amelyek rövidlejáratú devizamegtérülése biztosított. Nagyobb teljesítményt kell megkövetelnünk az újonnan felépített termelési kapacitások esetében. Ez vonatkoztatható például a Trnavai Autógyárra, a bánovcei Tatra vállalatra, vagy pedig a nagykürtösi (Veľký Krtíš) UAZ-üzemre. El kell távolítanunk azokat az indítékokat, amelyek a meglevő kapacitások hatékonyságát csökkentik. Ebben a tekintetben megemlíthetjük a Banská Bystrica-i Automatizációs és Számítástechnikai Vállalatot, az oravai, vagy a Liptovský Hrádok-i Tesla vállalatot. Annak ellenére, hogy sikerült javítanunk az állami szakvéleményezés munkájának hatékonyságát, továbbra is fennáll annak követelménye, hogy mindenekelőtt az össztársadalmi érdekeket tartsuk szem előtt, és a beruházásokkal biztosítsuk a jelentős tudományos-műszaki fejlesztést. A beruházások előkészítésének és megvalósításának bonyolultsága, valamint e folyamatok hosszadalmassága elsősorban arra a mintegy háromszáz rendeletre vezethető vissza, amelyek még mindig érvényesek a beruházáspolitikában. Nemcsak a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságnak, hanem elsősorban az ágazatoknak kell a fennálló kérdést megoldaniuk, amelyek hatáskörébe tartozik a szóban forgó rendeleteknek mintegy háromnegyed része. Annak érdekében, hogy a beruházások terén előrelépjünk, alkalmaznunk kell a KGST-országok különösen az ún. ,,belorusz kísérlet“ tapasztalatait, amelyek az idei évtől fogva a Szovjetunió egész területén érvénybe léptek Részünkről igyekeznünk kell, hogy egységesítsük a különböző előírások és normák követelményeit a többi KGST-országok vonatkozó rendeleteivel és normáival, így a progresz- szív javaslatok és tervek átvétele során a közös beruházások folyamatában nem léphetnek föl akadályok. Nem teljesítjük a CSKP KB 8. ülésének határozatait, amelyek, különösen a Szovjetunió hasonló szervezeteivel, a közös tervezőintézetek létrehozását szorgalmazzák. Ezek a tervezőintézetek elsősorban a közös nagyberuházások előkészítésében játszhatnának fontos szerepet. Jelentősen meg kell növelnünk a beruházók hatáskörét A beruházók ugyanis mind ez ideig nem egyenrangú partnerei a tervezőknek és a szállítóknak. Ennek ellenére a beruházó a felelős az előkészített beruházás múszaki színvonaláért, a megállapított és elért műszaki illetve gazdasági paraméterekért, akárcsak a beruházási és működtetési kiadásokért, s természetesen az építkezések határidejének megtartásáért. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben az SZSZK területén sikerült jelentős tervezési kapacitásokat létrehoznunk, javult a beruházások előkészítése. A tervezési szakemberektől azonban komplex megoldásokat kell követelnünk, amelyek egyesítik magukban a korszerű műszaki és gazdasági gondolkodásmódot. A tervezőnek felelősséget kell vállalnia, de egyúttal anyagilag ösztönözni is kell öt a műszaki-gazdasági paraméterek megtartásáért, az építkezések szervezéséért és építészeti követelményeinek betartásáért. Nem léptünk előre az olyan - sem állandó, sem ideiglenes - munkahelyek létesítése területén, amelyek biztosítják a kutatás, a tervezés és a termelés folyamatának szoros összekapcsolását. Ez vonatkozik ezeknek a munkahelyeknek a korszerű műszaki ellátására, például a számítástechnikai berendezésekkel, ami biztosítja a nagyobb termelékenységet, a munkának és eredményének a jobb minőségét. Hiányosság továbbá az is, hogy mind ez idáig nem oldottuk meg megnyugtatóan az egyes beruházások esetében a technológia fő kivitelezőjének kérdését. Az SZSZK kormányának hatáskörébe tartozó beruházók - amelyek a kiemelt építkezések kategóriájába tartozó beruházásokért felelnek- esetében nem oldottuk meg kielégítően sem a generálkivitelező, sem a fókivitelezó kérdését mintegy 50 százalékban, és ezeket a feladatokat- kényszermegoldásként - a beruházók vállalták magukra. Ez vonatkozik a kiemelt építkezésekre is, s akkor még nem szóltunk az olyan építkezésekről, amelyek nem élveznek semmilyen előnyöket. Ilyen például Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Tesla új üzeme, amelyet a járási építőipari vállalat épít a helyi építőipari üzemek jellemző problémái közepette. Ily módon az az üzem, amely megfelelő körülmények között két év múlva termelhetne, legfeljebb a következő ötéves tervidőszakban üzemel majd A CSKP XVII. kongresszusa határozataival összhangban az a feladatunk, hogy biztosítsuk, illetve megállapítsuk a fökivitelezői teendőket, beleértve a tervező tevékenységet is. A csehszlovák elektrotechnikai és gépipartól meg kell követelni, hogy jelentősen növelje a beruházások kivitelezésénél alkalmazott berendezéseinek műszaki színvonalát. A korszerűsítések során az eddiginél sokkal inkább igénybe kell venni a licence- ket, és meg kell vásárolni - a KGST-országokból és a tőkés piacról egyaránt - a csúcsszínvonalat jelentő berendezéseket. A beruházáspolitika új irányait figyelembe kell vennie az építőiparnak is, mégpedig elsősorban saját termelési-műszakj bázisának átépítése során az olyan korszerűsítési és rekonstrukciós munkálatokban, amelyek garantálják a magas energiaigény csökkentését, az acél-, cement- és egyéb anyagigények csökkentését. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amikor az építőiparban bekövetkező tudományos-műszaki fejlesztés - és természetesen vonatkozik ez a többi kivitelezőre is mindig maga után vonja az építkezés megdrágulását anélkül, hogy ezáltal javulnának annak használati tulajdonságai, vagy pedig meggyorsulna - illetőleg olcsóbbá válna- az építési folyamat. Mind ez idáig nem sikerült kidolgoznunk olyan gazdasági ösztönzőket, amelyek a beruházások kivitelezőinek esetében úgy befolyásolnák a gazdasági érdekeltséget, hogy az mindenekelőtt a minőséget, a határidők betartását és a gazdaságosságot tartsa szem előtt. A tudományos-műszaki fejlesztés nem nyilvánult meg jelentősebben a lakóépületek kivitelezésében sem. Ez a megállapítás vonatkozik az épületek építészeti megvalósítására; színvonaluk javítására; a hő és vízszükséglet csökkentésére; az új anyagok, termékek és szerkezetek alkalmazására - az egy lakásra eső költségek állandósulásának követelményére. A lakásépítés valamennyi említett területén továbbra is érvényes az átalány, az állandósult és megcsontosodott formák, s háttérben marad az alkotó hozzáállás. A környezet óvása és formálása során fokozatosan az előtérbe kerül a 8. ötéves tervidőszakra beütemezett ökológiai beruházások kivitelezésének állami programja, különös hangsúllyal azok határidejének és minőségének megtartása. Ezen a területen mutatkoznak meg azonban a legmarkánsabban az egész beruházási folyamatra jellemző hiányosságok. A környzet gondjait ugyanis komplex módon kell megoldani, tekintve, hogy ezek a lakosságot közvetlenül érintik Példa erre a lakosság vízellátásának állandóan megkéső és koncepció nélküli biztosítása. Az ökológiai kérdések megoldása során a tudománytól, a kutatók, tervezők, építészek és várostervezők képviselőitől várjuk, hogy új módon oldják meg nemcsak az eddig felgyülemlett problémákat, hanem javaslataikkal előzzék meg az újabb nehézségek keletkezését. A nem termelői szférában történő beruházások során a nagyfokú gazdaságosságot és az össztársadalmi érdekeket kell szem előtt tartanunk. Meg kell előznünk az olyan kedvezőtlen jelenségeket, amelyek elsősorban az egészségügyi létesítmények építése során tapasztalhatók. Ezek túlnyomó többségénél ugyanis az építkezés időtartama alatt mintegy duplájára nőttek a kiadások és kitolódtak a határidők. Azok a hiányosságok, amelyek továbbra is tapasztalhatók a nem termelési jellegű beruházásoknál - például a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság épületének kivitelezésénél, a lakásépítésben, vagy a közlekedési építkezéseken - a jövőben sokkal határozottabban kell megoldanunk. A beruházáspolitikában szükségszerű, hogy mielőbb kidolgozzuk a tartós hiányosságok megoldásának komplex javaslatát, mégpedig megalapozottan, és jóváhagyásra előterjesszük az SZLKP KB Elnöksége és a kormány elé. Mindezt olyan értelemben, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a gazdasági mechanizmus átépítésének alapelveivel a beruházási folyamatban. VI. Az irányítás hatékonyságát a gazdasági mechanizmus átalakításával növeljük Elvtársak! A gazdasági és társadalmi fejlődésünkben fennálló komoly problémák megoldásánál olyan eljárást kell követnünk, hogy az összhangban legyen a gazdasági mechanizmus átépítésének és a szocialista demokrácia elmélyítésének jóváhagyott alapelveivel Most elsősorban azt kell tudatosítanunk, hogy az átalakítással nem lehet létrehozni valamilyen önműködő mechanizmust. Arról van szó, hogy a párt gazdaságpolitikai stratégiájára erős hatás! fejtsenek ki a gazdasági és társadalmi érdekek. A gazdasági mechanizmus átalakítása bonyolult és igényes feladat. Gazdaságunk sikeres fejlődése attól függ, hogy mennyire használjuk ki a tudományos-műszaki haladás adott lehetőségeit. Az erre vonatkozó koncepciókat a gyakorlat és a tudomány fejlődésével összhangban időszerűsítve úgy kell kidolgozni, hogy azok szerves egységet képezzenek a gazdasági mechanizmus elmélyítésével és fejlesztésével. További jelentős kérdés a termelési-műszaki alap szervezeti átépítése, melynek keretében lényeges mértékben módosítani kell a jogkör és a felelősség elosztását a központi szervek és a gazdasági szféra között. A nemzetközi szocialista integrációban a közvetlen kapcsolatok kialakításának még csak a kezdeténél tartunk. Hasonló a helyzet a tudomány és a termelés újszerű összekapcsolásában is, tudományos-kutatási alapunk belső és külső integrálódásában, a termelésnek a kül- és a belkereskedelemhez, valamint más célszervezetekhez fűződő kapcsolataiban. Eközben nem valamiféle mechanikus összekapcsolásról, felosztásról van szó, hanem egy új tartalomról. Az új, gyorsan bővülő ismereteket, az új technikát és technológiát, a hatékonyabb szervezési és VII. Magasabb szintre emeljük a dolgozók alkotó munkáját és aktivitását Elvtársak! A tudományos-múszaki haladás meggyorsításában csak a dolgozók aktív és széles körű részvételével érhetünk el alapvető minőségi fordulatot. Bizonyos pozitív eredményeket már elértünk a dolgozók alkotó kezdeményezésének és irányításban való részvételének a fejlesztésében. Ebben az irányban a párt szerveinek és szervezeteinek vezetése alatt jelentős politikai-szervező feladatokat teljesített az FSZM, a SZISZ és a Csehszlovák Műszaki-Tudományos Társaság. Elkezdődött az olyan új progresszív formák érvényesítése, mint például a Szakszervezetek Központi Tanácsának a kezdeményezése, amely a munkatermelékenység növelésére, a termelési költségek csökkentésére és a minőség lényeges javítására irányul. Megemlíthetjük a prágai felhívás terjedését is az ország többi kerületébe, valamint a közös feladatok megoldására létesített komplex racionalizációs brigádokat. Az utóbbi években kibővült az önkéntes műszaki alkotó dolgozók létszáma. Az újítók és feltalálók száma Szlovákiában elérte a 70 ezret. Nagyra becsüljük azt a 14,4 milliárd korona értékű társadalmi hasznot, ami az elmúlt ötéves tervidőszakban a találmányok és újítások felhasználásából keletkezett. Nem értünk el azonban kellő fordulatot a beterjesztett megoldások kihasználásában. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség aktívabban bekapcsolódott az össztársadalmi intenzifikációs folyamatokba. Főleg az ifjúsági kezdeményezési számla kísérleti bevezetéséről van szó a SZISZ nyolc szlovákiai alapszervezetében. Nem nyugodhatunk bele azonban, hogy a 14-18 éves fiatalok jelentős része nem kapcsolódik be a szakköri tevékenységbe. A pionírszervezetek múszaki és természettudományi szakköreiben is kevés tanuló dolgozik. Hasonló a helyzet a középiskolákon, ahol a szakkörök közül a műszakiakból van a legkevesebb. Társadalmunk megfelelő feltételeket alakít ki a fiatal nemzedék alkotó képességeinek fejlesztéséhez és érvényesítéséhez. A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek ilyen szellemben kell kibontakoztatnia további formákat is, amelyek növelni fogják a fiatalok tudományos-műszaki aktivitását. A tudományos-múszaki haladás meggyorsításában jelentős segítséget várunk a Csehszlovák Műszaki-Tudományos Társaságtól is. Egyrészt olyan vonatkozásban, hogy tagjaik közvetlenül részt vesznek a tudományos-múszaki ismeretek gyakorlati hasznosításában, segítséget nyújtanak a racionalizációs műhelyek építéséhez és kihasználásához, a tudományos-múszaki információk felhasználásához, másrészt pedig hatékonyan elősegítik az állami célprogramok, az állami tudományos-műszaki progirányítási módszereket, s ezzel összefüggésben a korszerű informatikai eszközök használatát csak úgy lehet elsajátítani, s a nemzetközi együttműködést és munkamegosztást, a szocialista demokráciát csak úgy lehet elmélyíteni és fejleszteni, ha idejében gondoskodunk a magas szinten szakképzett káderekről. Habár a gazdasági mechanizmus átalakítását úgy készítjük elő, hogy az teljes mértékben a következő tervidőszak előkészítésére és végrehajtására gyakoroljon hatást, széles lehetőségek mutatkoznak az alapelvek kísérleti bevezetéséhez is. Fokozatosan ki akarjuk szélesíteni a kísérletező szervezetek skáláját, hogy ezek az újszerű gondolkozás és cselekvés gyakorlati iskoláit képezzék. Úgy tapasztaljuk, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei már most is pozitívan hatnak nemcsak a kísérleti bevezetésre készülő szervezetekben, hanem a nem kísérletezőknél is. El akarjuk érni, hogy az alapelvek nagyobb hatást gyakoroljanak már az idei tervfeladatok és az egész ötéves terv teljesítésére is. Az átalakításra vonatkozó dokumentumot magas elméleti színvonalon és mély gyakorlati ismeretek alapján kell kidolgozni. Elvárjuk, hogy a felelős vezető gazdasági dolgozók, valamint a gazdaság- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó munkahelyek teljes mértékben bekapcsolódjanak a CSKP XVII. kongresszusán előirányzott feladatok egyik legjelentősebbikének a teljesítésébe Hasonló eljárást követel meg az új törvények előkészítése. Ezekben rögzíteni kell azokat az alapelveket, amelyek áttekinthetőek, érthetőek és hatékonyak lesznek, szilárd jogi alapokat fognak képezni, annak ellenére, hogy lényegesen egyszerűbbek lesznek a gazdasági élet jogi viszonyai. ramok megvalósítását és a KGST-országokkal folytatott nemzetközi együttműködést. Továbbra is elvárjuk tőlük a legújabb tudományos-múszaki ismeretek terjesztését és népszerűsítését. Ez főleg a Társaság szakképzési tevékenységére, az ipari robotok '?s manipulátorok, valamint a mikroszámító- gépes rendszerek kezelését végző szakemberek felkészítésére vonatkozik. Jelentős szerepet kell betöltenie a tanácsadói és műszaki-konzultációs tevékenységben, valamint a minőségi kabinetek munkájában. Amikor a társadalmi szervezetek jó eredményeit értékeljük tagságuknak a tudományos-műszaki haladás meggyorsításába való bevonása terén, nerrt hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a dolgozók kezdeményezését, alkotókészségét és lelkesedését a bürokratizmus különböző jelenségei fékezik, amelyek különböző tiltó és utasító előírásokból erednek. A nyilvántartás aránytalanul nagy gyarapodása végső fokon áttekinthetetlenséghez, papírháborúhoz, formalizmushoz vezet. A társadalmi szervezetek, a reszortok, a termelé- si-gazdasági egységek és az irányítás egyéb szervei kötelesek megoldani ezeket a nemkívánatos jelenségeket. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfecséreljük a dolgozók kezdeményezését és aktivitását. Megfelelő figyelmet fogunk fordítani a társadalmi szervezetek és szervek tömegpolitikai és szervező munkájára a dolgozók alkotó aktivitásának és kezdeményezésének a fejlesztésében. A munkakezdeményezés fejlesztését a szocialista javadalmazásnak is elő kell segítenie, amely az egyes dolgozók munkájának mennyiségéből, minőségéből és társadalmi hasznosságából indul ki. Elégedetlenek vagyunk azért, hogy főleg a felelős szervek nem dolgoztak ki még hatékonyan ösztönző és motiváló javadalmazási modelleket, valamint azzal, hogy a vezető dolgozók, főleg szubjektív okokból, még azokat a lehetőségeket sem használják ki, amelyeket az eddigi előírások nyújtanak nekik. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink döntő többsége kedvezően fogadja az érdem szerinti elvek érvényesítését, s elő fogja segíteni ezek érvényesítését. A mai kor megköveteli, hogy magasabb minőségi szintre emeljük a nevelést és a művelődést, a káderek képzettségét, átképzését. Az ifjúságnak a munkásszakmákra történő felkészítésében tovább tartanak a fogyatékosságok. Az egész oktatási-nevelési folyamatban biztosítani kell a szakmailag jól képzett, a szocializmus ügye iránt odaadó dolgozók nevelését. Ehhez kell hozzáigazítani az oktatás tartalmát, (Folytatás a 6. oldalon)
