Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1987-04-29 / 99. szám, szerda
Az alkotó gondolkodás fóruma Jan Fojtík elvtárs beszéde a Nová mysl folyóirat megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen Az elmúlt napokban emlékeztünk meg a Nová mysl folyóirat megalakulásának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból Prágában ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Jan Fojtík elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára mondott beszédet, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk. Nem azért gyűltünk itt össze, hogy a múltra emlékezzünk - mondotta bevezetőben. - A múlt tanúl- ságai arra ösztönöznek bennünket, hogy a lehető legnagyobb felelősségtudattal lássunk hozzá napjaink feladatainak megoldásához. A Nová mysl különleges helyet foglal el sajtórendszerünkben. Feladata az, hogy az alkotó marxista- -leninista gondolkodásmód és a születő kommunizmusért folytatott harc fóruma legyen. Az előttünk álló feladatok mindannyiunktól megkövetelik az ideológiai munka intenzívebbé tételét. Át kell alakítanunk, különben aligha tud majd helytállni a nehéz próbákon, amelyek az elkövetkező időszakban várnak rá. Az ideológiai munkának egyfelől le kell vetkőznie mindazt, ami eddig elválasztotta az élettől, s rutinszerű népművelésre, valamint a gyakorlatot lebecsülő elvek kinyilatkoztatására késztette. Másfelől viszont fel kell számolnia a gyakorlattal szembeni „szolgálati alárendeltségét“ is, ha a gyakorlat az ideológiai munkában az apológia eszközét és az elavult sikerpropagandát látja. Az ideológiai munka mindhárom formáját - az elméletet, a propagandát és az agitációt - az új igényeknek megfelelően kell fejleszteni, és mindháromnak teljesítenie kell sajátos feladatait. Különösen fontos tudatosítanunk, hogy az ideológiai munka alapját az elméleti alkotómunka képezi. „Egyetlen egy fontos politikai kérdés sem oldható meg, ha elméletileg nincs kellően tisztázva“. Mihail Gorbacsov elvtárs idézett szavai a szűk prakticizmus, az elmélet durva lebecsülése ellen irányulnak. Forradalmi mozgalmunk és pártunk történetéből jól tudjuk, hogy milyen nagy károkat okozott nemegyszer az elmélet lebecsülése és az ezzel együtt járó ideológiai munka elhanyagolása. Ez a revizionisták és opportunisták malmára hajtotta a vizet. Elsőrendű történelmi feladat a szocialista ember tudatának formálása, a tudományos világnézettel és a szocializmus egységes értékrendszerére, a szocialista etikára és szocialista eszmékre támaszkodó szilárd meggyőződéssel való felvértezése. Ezek közül büntetlenül semmit sem lehet elhagyni. A dogmatizmus káros hatása abban rejlik, hogy gyakorlatilag nem fejleszti, hanem csak imitálja a kizsákmányoló társadalmak „hamis tudatának“ radikális leküzdésére, a születő kommunizmus szakaszának megfelelő társadalmi tudat megteremtésére irányuló ideológiai tevékenységet. Védőpajzsa azoknak, akik konjunkturális okokból hirdetik a forradalmi ideológiát (ha egyáltalán nem tartják fölöslegesnek), de apolitikusan, technokrata és pragmatista módon gondolkodnak és cselekszenek. A dogmatizmus, valamint a tech- nokratikus gondolkodás és a pragmatizmus rokon egymással. Szociális bázisukat ugyanazok az erők alkotják: azok, amelyek figyelmen kívül hagyják a nép aktív szerepét, részvételét a társadalom irányításában és azt a kulcsfontosságú tényt, hogy a szocializmusban a nép a politikának nem objektuma, hanem szubjektuma. Sokan felteszik a kérdést: nem túlzás a dogmatizmus elleni harc hangsúlyozása? Hiszen sokan vannak eszmék nélkül, akik semmilyen nagy életcélt nem tűznek ki maguk elé, miért kell tehát felháborodni a dogmatizmus valamilyen megnyilvánulása miatt? De azt is megkérdezik, hogy a technokratikus szemlélet és a pragmatizmus bírálatával egyesek nem azt leplezik-e, hogy nem hajlandók az élet szükségleteire reagálni, nem hajlandók hatékonyan és energikusan megoldani a tudományban és a technikában mutatkozó lemaradás okozta problémákat. Ezek a kérdések elárulják, hogy sokan nem értették meg a dolog lényegét. A dogmatizmus nem a tudományos elmélet egy fajtája, hanem életszemlélet, amelyre az autoritativ gondolkodás a jellemző. Épp oly elv nélküli, mint csupán a személyes, vagy csoportérdekeket szem előtt tartó technokratikus és pragmatikus gondolkodásmód. Mindkettő akadályozza a társadalom fejlődését. Az egyik azért, mert nem képes, vagy nem akarja megérteni az objektív világ realitásait, a másik pedig azért, mert elveszítette a távlatokat, elvtelen politikát folytat, amely akadályozza a dolgozó tömegeknek a társadalmi kérdések megoldásába való széles körű bekapcsolódását és az emberi tényező sokoldalú aktivizálását. Nehéz eldönteni az adott pillanatban, hogy mi a rosszabb: a szocializmus lejáratása dogmatikus deformációkkal, vagy a fogyasztói szemlélet, anyagi javuk kultusza és olyan életforma táptalaját jelentő eszmenélküliség, melynek alapja a magán- tulajdonosi kapzsiság és a könyörtelen individualizmus. Végső soron az egyik a másik kezére játszik. Nem fér kétség ahhoz, hogy a forradalmak idején, amikor gyökeres szociális változások mennek végbe, amikor szembekerülnek egymással az ellentétes erők, különösen igényesnek kell lenni az elmélet és az egész ideológiai munka jellegét illetően. Fel kell mérni, hogy képes-e rugalmasan és gyorsan reagálni az új szükségletekre és igényekre, tud-e határozott lenni az élet új formáinak érvényre juttatásában. A marxiz- mus-leninizmus sohasem tévesztette össze a demokratizálást a liberalizálással. Az érdekek különbözőségét tiszteletben tartó szocialista pluralizmusnak semmi köze sincs a burzsoá pluralizmushoz, amely a munkásosztály, a kizsákmányolt néptömegek egysége megbontásának eszköze a burzsoá uralom alóli felszabadulásért vívott harcukban. Egy elv sem lehet számunkra bálvány, amely előtt szertartásosan leborulnánk. Kötelező volta senkit sem ment fel az alkotó gondolkodás, a döntéshozatal és annak kötelessége alól, hogy bátran és kezdeményezően keressük a fejlődés új útjait, a kérdések alternatív megoldását, kritikusan tekintsünk a valóságra, ' újra és újra meggyőződjünk a kollektíva által hozott határozatok helyességéről. Az ilyen újszerű, rugalmas gondolkodás a szilárd kommunista meggyőződésű és a kommunista erkölcsű emberekre a jellemző. Nem véletlen tehát, hogy a bürokratizmus a formalizmusban látja a fegyelem lényegét: az utóbbi viszont nem más, mint a közömbösség és a valóságban elválaszthatatlan a dogmatizmustól. S ha komolyan vesszük saját szavainkat, miszerint az átalakítás a szocialista demokrácia elmélyítésének, a népi önigazgatás a rendelkezés megteremtésének, a társadalmi ügyekbe való hatékonyabb bevonásának folyamata, akkor világos, hogy az ideológiai fronton a fő csapást a bürokratizmusra, s ezzel együtt a dogmatizmus minden megnyilvánulására kell mérnünk. Ezt természetesen a CSKP KB elméleti és politikai folyóiratának, a Nová myslnek is tükröznie kell. A folyóirat előtt álló teendők felsorolása helyett említsük meg a feladatok feladatát: a materialista dialektika elsajátítását. Ezt az SZKP KB ülésének határozata is rögzíti. A társadalommal kapcsolatos ismeretek szüntelen gyarapításának és tökéletesítésének kulcsa a társadalmi valóság dialektikus elemzési módszerének szüntelen érvényesítése. Ezzel kapcsolatban két szempontra szeretném felhívni a figyelmet: Először a realitás, az igazság szigorú tiszteletben tartásán alapuló, bátor elméleti általánosítások szükségességére, másodszor pedig arra, hogy a kutatás tárgyát konkrét valóságában kell értelmezni, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az igazság mindig konkrét. Erre már Lenin is figyelmeztetett. Azok szemében, akik véghezvit- ték a forradalmat, s meghirdették az új társadalom felépítésének programját, nincs veszélyesebb az általánosságok szajkózásánál és annál, ha nem vagyunk képesek kidolgozni és következetesen, lépésről lépésre megvalósítani a szocialista változások programját az adott ország fejlődési sajátosságaival, a konkrét történelmi körülményekkel összhangban. A tartalmuktól megfosztott absztrakt igazságok, amelyek köny- nyen válnak frázisokká, s amelyekkel az emberi tudat manipulálói is élnek, a szocializmus fejlődésének legnagyobb veszélyei közé tartoznak. Az absztrakt igazságok köny- nyen elhihetök és a különböző radikális elemek malmára hajtják a vizet. Ezen erőkre a fekete-fehér látásmód a jellemző. Azt az illúziót keltik, hogy könnyű az út a szocializmus felé, de ezek az illúziók az első komolyabb sikertelenségek és nehézségek esetén - nem is beszélve a válsághelyzetekről - szertefoszlanak és ez demoralizálóan hat, különösen azokra, akik sokáig ingadoztak, míg sikerült őket megnyerni a szocializmus ügyének. Sokan vannak ilyenek és ők azok, akik képesek a forradalom és a szocializmus iránti elragadtatásukból a kapitalizmus iránti csodálatba esni. A lényeg azonban számukra - ilyen vagy olyan oknál fogva - rejtve marad. Úgy tűnhet, hogy a dogmatikus álelvhűség kritikáját, a szkepticizmus és a relativizmus, a szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett meggyőződés elvesztése időszakának kell követnie. A helyzetet azonban csak az látja így, aki nem képes észrevenni a születő kommunizmus igazságát, konkrét ellentmondásosságával, a fejlődés bonyolultságával és minden lényeges összefüggésével együtt, amely összefüggések meghatározzák a nagy októberi szocialista forradalom által megindított történelmi fejlődés alapvető irányvonalát. A Szovjetunióban végbemenő változások, amelyek a nemzetközi helyzetre is jótékonyan hatnak, azt jelzik, hogy a szocializmus ismét erőt gyűjt a fejlődéshez, s ez végérvényesen meghatározhatja haladó jellegét, az emberiséget pedig mozgósíthatja a béke megőrzéséért és a boldogabb életért folytatott harcra. A tervteljesítés fő hajtóerői Ezekben a hónapokban mind gyakrabban foglalkozunk pártunk stratégiai irányvonalának egyik kulcsfontosságú kérdéskörével, általában a 8. ötéves terv, időszerűbben pedig második éve feladatainak teljesítésével. Mégpedig mint a gazdaságiszociális fejlődésünk meggyorsításának ez idő szerinti legfontosabb feltételével. S természetesen a benne megnyilvánuló dialektikus kölcsönhatásokról, miként azokról a CSKP KB 5. ülésének megállapításai is szólnak. A tervteljesités megítéléséhez-értékeléséhez nélkülözhetetlen támpontok természetszerűleg a mutatószámok lehetnek mindenütt. Mint például a Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében is, amely a járás termelőüzemei között ilyen szempontból is figyelemre, sőt követésre méltó példát mutathat a többinek. Az évzáró pártgyűlésük értékelő beszámolója, határozati javaslata és egyéb hivatalos kimutatásai mind arról tanúskodnak, hogy ez az üzem valóban jelentős feladatokat vállalt- s részben már teljesített eddig is. Ezek szerint a múlt évben az árutermelésük 351 millió 235 ezer korona, a kiskereskedelmi eladásuk tervét pedig 196 millió 996 ezer korona értékben teljesítették, s csupán az utóbbi 27 millió koronával volt több az 1985-ös évinél. Az idei tervelőirányzatuk igényességét egyetlen mutatószám is jól érzékeltetheti. Árutermelési tervük 369 millió korona értékű teljesítéssel számol, ami közel 18 millió korona értékkel haladja meg a tavalyit, s emellett 21 millió korona nyereséget is terveztek. Már csupán az említettekből is világosan kitűnik, hogy ebben az üzemben nemcsak szilárd tervfegyelem uralkodik, hanem annál többről is van szó: tervfeladataik jelentős mérvű túlteljesítéséről. Mindebből azonban főként azt szeretnénk kiemelni, hogy az említett eredmények elérésében döntő szerepük az üzem kommunistáinak van. Az üzem négyszáztíz-négyszázhúsz dolgozója- zömükben fizikai munkások - között nyolcvanegyen párttagok, illetve párttagjelöltek. Ez a kedvező tény ugyan magában véve még nem lenne elég a sikereik megokolásához. Ezért szükséges hozzáfűzni, hogy - miként az helyénvaló - az üzem kommunistái minden taggyúlésükön és pártbizottsági ülésükön, de még minden termelési és brigádértekezleten s más megbeszéléseiken is folyamatosan foglalkoznak a tervteljesítés időszerű kérdéseivel, ellenőrzéseik alapján rendszeresen értékelik mindenkori eredményeit, és erről széleskörűen tájékoztatják a dolgozókat. Mi több, mindemellett a gazdasági tematikájú pártoktatáson kívül külön - s igen hatékony - gazdasági propagandát és agitációt is kifejtenek közöttük. Sikereik okát egyébként legmeggyőzőbben a következő tömör megállapítással jellemezte Horváth Tamás, az üzemi pártszervezet elnöke: ,,A tervteljesítés a kommunisták elsőrendű kötelességei közé tartozik, és mivel nálunk jószerint minden ötödik dolgozó kommunista, az ahhoz szükséges politikai munka sem jelent problémát, - a ráhatás szempontjából egy-egy kommunistára mindössze négy párton kívüli munkatárs meggyőzésének- ösztönzésének feladata hárul. Persze mi ehhez nem jelöljük ki az embereket, az együttgondolkodás úgyszólván spontánul, a munkatársi együttműködésben alakul ki.“ Ezek tehát azok a tényezők, amelyek a méltatáson túl követendő példaként szolgálhatnak az ország bármelyik más termelőüzeme számára is, minthogy valamiképp a fentiekben említett vagy hasonló módon lehetnek leginkább a kommunisták a tervteljesítés fő hajtóerői mindenütt. MIKUS SÁNDOR SZAKEMBERKÉPZÉS A GARAM MENTÉN A zvoleni Prior drogéria részlegén fiatal elárusítónőre lettem figyelmes. Kedvesen állt a tájékozatlan vásárlók rendelkezésére, szolgálatkészen' segített a polcokon elhelyezett árurengetegben megtalálni a keresett cikket. Egyre ritkábban találkozhat a vásárló ilyen hozzáállással, ezért is szólítottam meg és érdeklődtem: hol sajátította el ismereteit, melyik iskolában oltották bele a vásárlók iránti figyelmességet.- Szerintem semmi rendkívüli sincs ebben - mondta - csak úgy igyekszem viselkedni a vásárlókkal szemben, ahogy velem szemben szeretném hogy viselkedjenek, ha vásárlóként érkezem Erre tanítottak a Garamkálnai (Kalná nad Hronom) Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben, amelyre - bár több mint egy évtizede, hogy kikerültem onnan - szívesen emlékszem vissza. Hálával gondolok az ottani pedagógusokra, Berkes Antal igazgatóra, akik, ha nem éppen kedvező feltételek között is, igyekeztek olyan ismeretekkel felruházni minket, amelyek birtokában megálljuk a helyünket. Jozefína Očenášová munkájával bizonyítja, hogy nemcsak megjegyezte az iskolában hallottakat, hanem igyekszik aszerint végezni munkáját. Becsülettel, lelkiismeretesen, hogy a vásárlók szívesen gondoljanak rá, és az iskolára, amely felkészítette a szakmára, ne hozzon szégyent. A beszélgetés után kíváncsi voltam az iskolára, elmentem hát Ga- ramkálnára. Az iskola igazgatójával, Ján Bachňákkal (egy éve vette át a szaktanintézet igazgatását) beszélgettem az intézmény életéről.- Szakmunkásképzőnk több mint harminc évvel ezelőtt költözött ide Garamkálnára. Nagy utat tett meg, hiszen a Magas-Tátrából, Tatranská Lomnicából helyezték ide ebbe a Garam menti községbe. Feladata: szakembereket nevelni a Prior-üzlethálózat részére.- Milyen részlegek részére készítik fel az elárusítókat?- Több féle szakismeretet sajátíthatnak el itt a tanulók. Elárusítókat nevelünk a drogéria-cikkeket, textilt, konfekciót, cipót, bőrdíszműt, háztartási cikkeket és villamossági cikkeket árusító üzletek részére. Idén kirakatrendező osztály is nyílt. Természetesen elsősorban a Prior részére, mivel szakmunkásképzőnket a Prior vezérigazgatósága üzemelteti.- Mekkora a vonzáskörzete a tanintézetnek?- Szlovákia minden részéből vannak tanulóink, de zömében a Nyugat-szlovákiai kerületből, az Érsekújvári (Nové Zámky), Komáromi (Komárno), Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Trnavai járásból érkeznek. A tanulók többsége lány, fiúk mindössze tizenöten vannak. Ők főleg a kirakatrendezői szakmát sajátítják el, illetve a villamossági szaküzletekben lesznek eladók. Negyvenhónapos tanulás után záróvizsgán adnak számot ismereteikről, majd megkapják a szakmunkás-bizonyit- ványt. Évente mintegy 500 fiú és lány ismerkedik itt a kereskedelmi szakmával.- Milyenek a feltételek az oktató- nevelő munkához? - kérdeztem Miroslav Čamek igazgatóhelyettestől.- Iskolánk felszereltsége kielégítőnek mondható, segédeszközökben sincs hiány, ám komoly gondjaink vannak sl helyiségekkel. Ez az épület - magyarázza - nem erre a célra épült, csak jelentős átalakítással lehetett alkalmassá tenni oktatási célokra, igy sem felel meg azonban, a 18 osztály számára csak 10 tantermünk van, így két műszakban oktatunk. Gondot okoz a testnevelés, mivel tornaterme és sportpályája sincs iskolánknak. Szükség esetén a helyi alapiskola sportlétesítményeit vesz- szük igénybe. A kedvezőtlen feltételek ellenére több sportágban is szép eredményeket értünk el. Ez főleg Tóth Mihály és Marta Števková tanár érdeme. A szakmunkásképző tanulói a második évfolyamtól kezdve gyakorlati oktatáson is részt vesznek. Erróľßottka Éva igazgatóhelyettes, a szakmai gyakorlat felelőse tájékoztatott.- Tanulóink gyakorlati oktatását több helyen valósítjuk meg, - mondja, - Trenčínben, Nitrán, Partizán- skéban, Piešťanyban, Komáromban, Stará Túrában. Tanulóink a gyakorlatban is találkoznak azzal, amit az elméleti oktatás keretében hallottak. Meg kell azonban mondani, hogy néhány vonatkozásban nem érjük el a kívánt eredményt. El kell érni, hogy az üzletekben töltött időt minél hasznosabban töltsék el. Az iskolában megtudtam, hogy eredményes kulturális tevékenységet is végeznek a tanulók. A különféle beszélgetések, vetélkedők is gyakoriak, de több figyelemre méltó eredményt elérő szakkör is működik az iskolában. Még jobb eredményeket is elérhetnének, ha a tanulók mintegy 45 százaléka nem lenne bejáró. Egyelőre nincs megoldva minden tanuló részére a diákotthoni ellátás, sokan kénytelenek naponta utazni az iskola és lakóhelyük között. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a szakmunkásképző nincs gondok nélkül, de a pedagógusok problémákkal küzdve igyekeznek jól felkészített szakembereket nevelni az üzlethálózat részére. BÖJTÖS JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1987. IV. 29.
