Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-28 / 98. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. IV. 28. A legmegtisztelöbb hazafias kötelesség Április elején sok fiatal vonult a Csehszlovák Néphadsereg alaku­lataiba, hogy teljesítse legmegtiszte­löbb állampolgári kötelességét, a sorkatonai szolgálatot. Minden fia­tal természetes vágya, hogy katona legyen. A katona a férfiasság, a jó egészség, a fizikai erőnlét jelképe. Ha valamelyik családban katonafiú van, ez bizonyos fokig jó bizonyít­ványt állít ki magáról a családról is, arról, hogy katonai szolgálatra alkal­mas és képes fiatalt nevelt fel. Ter­mészetes, hogy a család büszke a bevonuló fiatalokra. A katonai szolgálat semmivel sem pótolható életiskolát jelent. Hangsú­lyoznunk kell, hogy abban az idő­szakban kell bizonyítania a fiatalnak, amikor megkezdi önálló életét. Na­gyon sok hasznos ismeretet és tulaj­donságot szerezhet a hadseregben. Megszokja a rendet, a fegyelmet, a kollektív életmódot. Fokozza fizikai erőnlétét, megtanul a nyilvánosság előtt szerepelni és szervezetten tel­jesíteni kötelességeit. Magáévá te­szi a korszerű haditechnikát és a taktikai harc módozatait. Ezenkívül politikailag is éretté válik, jobban tudatosítja állampolgári felelősségét hazájáért, anyagi és szellemi érté­keinek megóvásáért. A sorkatonai szolgálat nem áll azonban csupán kötelességekből. Rendkívüli lehetőségei nyílnak a fia­taloknak a kulturális, sport és társa­dalmi élet területén is. Új barátságo­kat, ismeretségeket kötnek, amelyek gyakran egész életre szólnak. A ka­tonai szolgálat velejárója a vidám­ság, a fiatalokat jellemző tréfálko­zás. Olyan élményekben van részük a fiúknak, amelyek egész életükre kihatnak. Tapasztalatból tudjuk, a hadse­regben azok a fiúk tudnak elsősor­ban helytállni, akik politikai, fizikai, erkölcsi, egészségi és szakmai szempontból is fejlettek. Ezeket a tulajdonságokat az ember meg­Jubileumi békenagygyűlés Terezínben A Terezíni Emlékhely létrehozá­sának 40. évfordulója alkalmából az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Csehországi Központi Bizottságá­nak, a CSSZK Kulturális Minisztériu­mának és a CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának égisze alatt május 17-én békenagygyűlést ren­deznek a terezíni nemzeti temető­ben - tájékoztatta a sajtó képviselőit Prágában Jan Turek, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Csehországi Központi Bizottságának titkára. Az idei, immár 40. békenagygyü- lés jelszavának ,,A békéért - a fasiz­mus és a háború nélküli világért" különös jelentősége van. Az össze­jövetel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára által előterjesztett leg­újabb békejavaslatok támogatását is kifejezésre juttatja. A terezíni nagygyűlés idején az emlékhely kiállítótermeiben két tárlat is megtekinthető. Václav Novák igazgató elmondta, hogy a hagyományokhoz híven szá­mos beszélgetést, kiállítást szervez­nek, melyek a fasizmus elleni, a bé­kéért folytatott harc elsőrendű fon­tosságára hívják fel a figyelmet, hi­szen korunkban, amikor egyre töb­bet fordítanak a fegyverkezésre, rendkívül jelentőségű a békekezde­ményezések támogatása. 1987-ben négy időszaki - 1939. november 17, Gyermekrajzok a te­rezíni koncentrációs táborból, Ivan Sekanina 1900-1940, A nürnbergi per - és tíz állandó kiállítás - így többek között április 4-én nyílt meg a Lengyelek a hitleri koncentrációs táborokban című tárlat, június 1-én nyílik a Gyermekek, béke, művészet elnevezésű bemutató - tekinthető meg. A békenagygyűlést megelőzően április 30-án Mérföldek a békéért elnevezéssel két és félezer észak­csehországi fiatal részvételével bé­ke futóversenyt rendeznek, majd ezt követően megemlékeznek az Élcsa­pat ifjúsági ellenálló csoport tagjai kivégzésének 42. évfordulójáról. (tar) születésétől kezdve sajátítja el és szerepet játszik ebben maga a kato­nai szolgálat is. Ahhoz, hogy fiatalja­ink valóban fejlettek legyenek, össze kell fognia a családnak, az iskolá­nak, a munkakollektíváknak, a társa­dalmi szervezeteknek és közvéle­ménynek, vagyis az egész társada­lomnak. Ebben a folyamatban részt kell venniük a testnevelőknek, az egészségügynek, a pszicholgusok- nak, az ésszerű táplálkozással fog­lalkozó szakembereknek. Nem néz­hetjük ugyanis közömbösen azokat a jelenségeket, amelyekkel az ala­kulatokban a sorkötelesek bevonu­lása során találkoznak. A fiatalok jelentős része elhízott, kezdetben nehézségeik vannak erőnlétükkel. Még mindig sokan vannak, akik nem tudnak úszni. Nő azoknak a fiúknak a száma, akik nem egészen egész­ségesek, közülük a legtöbben ér- s idegbetegségben szenvednek, il­letve látási zavarokkal küzdenek. Olyanok is vannak köztük, akik bűn­cselekmények vagy kihágások elkö­vetése miatt szembekerültek a tör­vényekkel. Előfordul, hogy pszichi- kailag labilisak és erkölcsi profiljuk sem kifogástalan. Ezek a jelenségek megnehezítik beilleszkedésüket, de szerepet játszanak abban is, hogy különféle helytelen nézetek alakul­nak ki a katonai szolgálatról. Egyesek úgy vélekednek, hogy a férfiak fiatal nemzedékéről való gondoskodás kizárólag a Honvédel­mi Szövetség feladata. Igaz, hogy két évvel a katonai szolgálat meg­kezdése előtt a Honvédelmi Szövet­ség veszi kezébe a fiatalok politikai és szakmai felkészítését, de elkép­zelhetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt olyan fiatalokat formáljanak, akik megfelelnek a Csehszlovák Nép­hadsereg szükségleteinek. Ehhez átfogó céltudatos, rendszeres hatás szükséges. Minden fiúnak éreznie kell, hogy sokoldalú figyelem kíséri annak érdekében, hogy felkészüljön a szocialista állam polgára legmeg­tisztelöbb kötelességének teljesíté­sére. Ennek a célnak kell alávetni a honvédelmi nevelés rendszerét, a sorkötelesek viszonyát a kiképző- központokhoz, a bevonulók búcsúz­tatását, a katonai szolgálat alatt a katonákkal fenntartott kapcsolato­kat, illetve visszatérésüket munka- és lakóhelyükre. A társadalom figyelme bizonyára javítja a katonai szolgálat iránti vi­szonyt, pozitívan befolyásolja a kö­telességek teljesítését és bővíti a példás katonák sorait. Hozzájárul a szabálysértések számának csök­kenéséhez és kedvezően hat nem­csak a katonai alakulatokra, hanem a családokra és munkahelyekre is. Egy másik szempontból is fontos ez. A kedvező feltételek hatására a katonák egy része a katonai szol­gálat után nem tér vissza munkahe­lyére, mert megkedvelte a katonai hivatást. A társadalom nagyra érté­keli az ilyen döntést, amely a hazafi­asság, a politikai öntudat és az ál­lampolgári példamutatás megnyilvá­nulása. Akik a katonai hivatást vá­lasztják rendkívüli szolgálatot tesz­nek a szocialista hazának és a dol­gozóknak. Ez a pálya nagy igénye­ket támaszt a fiatalokkal szemben. A társadalom tiszteli azokat, akik a Csehszlovák Néphadsereg egyen­ruháját hordják. Szép, vonzó és perspektív hivatás a katonai pálya. Ezt tanúsítja az alap- és középisko­lások érdeklődése a katonai iskolák iránt. A legjobb feltételek között ta­nulhatnak, szakképzett mérnökök, doktorok, kutatók és pedagógusok oktatják őket. Sok iskolába többen jelentkez­nek, mint amennyit felvehetnek. Ez azzal is magyarázható, hogy nem befolyásolják mindenütt helyesen a pályaválasztást, nem tájékoztatják mindenütt megfelelően a szülőket és a tanulókat arról, milyen lehetősé­gek vannak a katonai iskolákban. Hadseregünk emiatt sok tehetséges tanulót veszít el. Hadseregünk, népünk fegyveres ereje, a szocialista élet megbízható védelmezője, rendelkezik mindaz­zal, amire szüksége van feladata teljesítéséhez. Osztályellenségünk­nek nincs reménye a sikerre a Var­sói Szerződésben egyesült hadse­regekkel szemben Ezt a hadiipari komplexum képviselői egyre jobban tudatosítják. Ezt tanúsítják a nem­zetközi események, naponta tanúi lehetünk a Szovjetunió újabb és újabb békejavaslatainak, illetve az imperialista nagyhatalmak antihu- mánus politikájának. Azok a fiatalok, akik most kezdték meg katonai szol­gálatukat is bekapcsolódnak dolgo­zóink békés élete, hazánk békéje szavatolásába. RAKSÁNYI ISTVÁN az SZLKP KB munkatársa A Prágai Baromfifel­dolgozó Vállalat dolgozói elhatároz­ták, hogy hasznosí­tani fogják a baromfi feldolgozásakor ke­letkező hulladéko­kat. A csirkelábak­ból jó minőségű élelmiszer-ipari zse­latint készítenek, mely a különböző édességek és az aszpik alapanyaga. Évente 300 tonna zselatin gyártását tervezik. A képen Jaroslav Klégr a tisztitotartalyokat tölti fel. (Jaroslav Heizlar felvétele - CTK) Felelőtlen károkozók Tartsuk meg a tűzvédelmi szabályokat Szlovákiában a száraz tavaszi napokban minden évben sok tűze­setet okoznak azok, akik felelőtlenül égetik az. avart, illetve a kiszáradt füvet. Sokan ezt tartják a legalkalma­sabb módnak, hogy kertjükben, a ré­teken vagy más mezőgazdasági te­rületeken rendet teremtsenek. Nem veszik figyelembe milyen óriási kárt okoznak az erdőkben, az állatállo­mányban, pusztítják á madarakat és a hasznos rovarokat. Megsértik a tűzvédelmi törvényt, amely leszögezi: az állampolgárok alapvető kötelessége úgy cseleked­ni, hogy azzal ne okozzanak tüzet. A Belügyminisztérium rendelete tiltja az avarégetést, és általában tüzet rakni olyan területen, ahol az tovább terjedhet. A legtöbb kárt azzal okoz­zák, hogy kiégetik a füvet az erdők közelében, felügyelet nélkül hagyják az izzó, égő avart, nem tesznek óvintézkedéseket a tűz elterjedésé­nek megakadályozására. Szlovákiában tavaly márciusban, illetve áprilisban néhány nap alatt 18 nagyobb tűzesetet okoztak ilyen módon. így például Šenkvicében ta­valy április 3-án a Prior áruház két alkalmazottja és az Autóközlekedési Vállalat kocsikísérője két hulladék­kal megtöltött papírdobozt helyezett el a raktár kerítése mögött, meggyúj­tották és eltávoztak. Meggyulladt a száraz fű, és a tűz a raktárépületre is átterjedt, ahol 10 vagon burgonyát, 50 mázsa zellert és csomago­lóanyagokat tároltak. A Zelenina vál­lalatnak 134 500 korona kára kelet­kezett. A Bratislava-vidéki Járásbí­róság mindhármukat bűnösnek mondotta, és feltételesen hét havi szabadságvesztésre ítélte. Ugyancsak tavaly áprilisban a Lo­sonci (Lučenec) járásban Podkrivaň községben a fű égetésével 17 ezer korona kárt okozott a Kriváň erdő­gazdaságnak Klenovec határában Ján és Zuzana H. Két hektárnyi erdöiskola pusztulását idézték elő, 16 405 korona értékben. Mindket­tőjüket feltételes szabadságvesztés­re és a kár megtérítésére ítélték. Az ország más részeiben is ha­sonló okokból több erdőtűz keletke­zett. így például Alžbeta Š. Trebejov község határában, Milan Š. pedig Nováčany község határában okozott figyelmetlenségével erdőtüzet. Mindkettőjüket a Kassa (Košice) vi­déki Járásbíróság vonta felelősség­re. Folytathatnánk az esetek felsoro­lását. -Tudatosítanunk kell, hogy a hasonló felelőtlenséget szigorúan megbüntetik. El kell érnünk, hogy a közvélemény elítélje az ilyen cse­lekedeteket, figyelmeztessék azokat a polgártársaikat, akik önkényes és felelőtlen magatartásukkal környe­zetvédelmi károkat okoznak. M. K. - J. B. 'sssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssysssssss/srsssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssss A KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN... A legveszélyesebb bűnözők a rablógyilkosok. Azok, akik más személy, illetve közösség tulajdonának jogtalan eltulajdonítása előtt vagy közben még emberölésre is képesek. Kelet-Szlovákiában is előfordul évente néhány ilyen bűncselekmény. A kerületi bíróság által tavaly tárgyalt ilyen ügyekről dr. Ján Borovský bírósági tanácselnökkel beszélgettünk. Kútba dobták a ház tulajdonosát Az eset a Poprádi járás Ihlany községében történt. Két munkakerü­lő és büntetett előéletű testvér, a 23 esztendős Ján és a 18 éves Kolo- man Mišalko tavaly nyáron lopásra adták fejüket. Június 6-án Jurské községben az egyik ház udvarából elvittek egy ott száradó nadrágot. Ügyességükön felbátorkodva két napra rá ugyanott betörtek egy csa­ládi házba, ahonnan száz korona készpénzt, egy karórát és más apró­ságot sikerült elvinniük. A „próbafo­gások“ kevés hasznot eredményez­tek, éppen ezért elhatározták, hogy nagyobb, értékesebb zsákmányra tesznek szert. Mindketten tudták, hogy a faluvégi utolsó házban egy idős néni lakik, ót szemelték ki. Mielőtt elindultak hozzá, megbeszél­ték a haditervet. Egyebek között ab­ban is megállapodtak, ha a néni netán tetten érné őket, akkor elte­szik láb alól, elrejtik, bedobják a kút­ba. A hetvenegy esztendős Mária Compol’ová lakásába éjszaka pró­báltak behatolni fejsze és feszítővas segítségével. Amikor a zajra a tulaj­donos felébredt és mit sem sejtve ajtót nyitott, „vendégei" azonnyom- ban cselekedtek. Egy gyors horog­ütéssel leterítették, majd a kúthoz cipelték és fejjel lefelé beleeresztet­ték. Utána senkitől sem zavartatva átvizsgálták a lakást, s ami megtet­szett nekik, azt magukhoz vették. Pénzt nem sokat találtak, mindössze 180 koronát. Azon felül két táskará­diót és egy zseblámpát loptak, összesen 1195 korona értékben. Éjjeliőrt ölt A következő eset színhelye Tőke- terebes (Trebišov) volt, „főszereplő­je" pedig a 25 esztendős Anton Balog. Amikor az egyik februári este hazatért a vendéglőből, felesége az­zal fogadta, hogy fázik a család, mert a tüzelőjük elfogyott. A „gon­dos" és borgőzös apa nem sokat gondolkodott, fogott egy zsákot és elindult szénért. No, nem a saját pincéjébe, hanem a Slovšport válla­lat helyi üzemébe. Átmászott a kerí­tésen, megkereste a széntárolót és munkához látott. Óvatosan dolgo­zott, ám az őr mégis észrevette és szép szóval megpróbálta öt kitessé­kelni onnan. Balog azonban nem akart üres kézzel távozni és kérlelte a felvigyázót, hogy hagyja neki el­vinni a szenet. Amikor látta, hogy a közvagyon védelmezője hajthatat­lan, rátámadt. Előbb csak ököllel ütötte, majd egy lécdarabbal. Mind­addig, amíg az idős férfi a földre nem rogyott és eszméletét nem vesztette. Utána visszament a ka­zánházba, felkapta a zsákot és eltá­vozott. A sértett később magához tért és hazavánszorgott. Az orvosok napokig kezelték külső és belső se­beit, de hiába... Ütött, szúrt, fojtott Az 1965-ben született királyhel- meci (Kráľovský Chlmec) Balog Mik­lós szintén rablógyilkosságért került a vádlottak padjára. 1985. augusz­tus 20-án elvitte Ferko Margit mosó­gépét a javítóműhelybe, majd meg­javítva visszavitte. Beszélgetés köz­ben összeszólalkoztak. A vádlott ál­lítása szerint a későbbi áldozat ci­gánynak nevezte, és azt állította, hogy a nővére meglopta. Az elhang­zott szavakon annyira felbőszült, hogy nekiugrott a nőnek. Előbb ököl­lel kétszer az arcába csapott, majd amikor a földre zuhant, egy késsel támadt rá és többször is megszúrta. Ezt követően hamutálcát kapott a kezébe és azzal ütlegelte, majd torkon ragadta és megfojtotta. Ami­kor meggyőződött róla, hogy Ferko Margit már nem él, lehúzta újjárói a gyűrűt és kiszedte fülbevalóját. Az értéktárgyakat később 900 koroná­ért eladta... Az ítélet-Bíró elvtárs, milyen büntetést kaptak az említett bűncselekmények elkövetői?- A Mišalko fivérek közül a fiata­labbikat, Kolomant, aki a gyilkosság előtti napon töltötte be a tizennyol­cadik életévét, huszonegy esztendő szabadságvesztésre ítélte a kerületi bíróság, Jánt pedig húsz évre. Úgy érzem, hogy a kivételesen szigorú büntetés jogos, hiszen megérdemel­ték, elvégre többrendbeli bűncselek­ményt követtek el. Betörtek, rabol­tak, korlátozták embertársuk szemé­lyi szabadságát, rátámadtak egy védtelen, egyedül élő idős állampol­gárra és előre kitervelt módon öltek. Törvényeink többek között előírják, hogy a döntésnél minden enyhítő és súlyosbító körülményt figyelembe kell venni, ugyanakkor pedig lehető­vé teszik, hogy a társadalomra való fokozott veszélyességet akár ilyen büntetéssel is sújtsuk.- Mi is az a kivételes büntetés?- Nos, a Büntető Törvénykönyv szerint a legmagasabb szabadság- vesztés 15 év lehet, de kivételes esetekben - amint azt a Büntető Törvénykönyv 29. paragrafusa ki­mondja - rendkívüli büntetést, vagy­is 25 évig terjedő szabadságvesz­tést vagy halálbüntetést is kiszabhat a bíróság, például gyilkosságért. Az említett bűnelkövetőkre halálbünte­tést is kiszabhattunk volna, de figye­lembe vettük, hogy mindketten fiata­lok és van remény arra, hogy a bör­tönben két évtized alatt megváltoz­nak és később józanabb életmódot folytatnak.- Anton Balog éjjeliőrt ölt...- Nála azt is figyelembe vettük, hogy hivatalos személy ellen köve­tett el erőszakos bűntettet. A Bünte­tő Törvénykönyv 155. paragrafusá­nak negyedik bekezdése alapján őt az elsőfokú bíróság tíz évi börtön- büntetésre ítélte. Azon felül az ál­lamnak kártérítést fizet, és megtéríti a temetkezési költségeket. A király- helmeci Balog Miklós szintén több- rendbeli bűncselekményt követett el, hiszen embert ölt, lopott, ezért együttvéve a büntetése tizennégy évi szabadságvesztés. •> - Az ítéletek jogerősek?- Ján Mišalko nem fellebbezett, így a 20 évi börtönbüntetése azon­nal jogerőre emelkedett. Az öccse viszont, aki tulajdonképpen kezde­ményezője volt ennek a tettnek, és a „munka" nagyobbik részét magá­ra vállalta, a kerületi bíróság ítélet- hozatalával nem volt meglégedve. Enyhítésért fellebbezett, de a Leg­felsőbb Bíróság azt elutasította, így a 21 év szabadságvesztés jogerős. Anton Balog esetében a kerületi ügyész fellebbezett, mert kevésnek találta a tíz év szabadságvesztést. A Legfelsőbb Bíróság 12 évre vál­toztatta a korábbi ítéletet. Balog Mik­lós büntetését a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents