Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-18 / 91. szám, szombat

A XI. szakszervezeti kongresszus hatarozata c (Folytatás a 3. oldalról) gatív jelenségekkel, főleg az egészségügyi intézményekben az etikai elvek megszegésével szem­ben, mégpedig az illetékes szak- szervezeti szervek hatékony se­gítségével. 6. Szorgalmazni és segíteni kell az olyan előfeltételek megterem­tését, hogy az üzemi étkezésben részt vehessen - munkahelyre és műszakra való tekintet nélkül - minden dolgozó. Ez vonatkozik a diétás étkeztetés fejlesztésére is. Erre a célra igényelni kell a ha­ladó technológiák gyorsabb alkal­mazását. Arra kell törekedni, hogy a gaz­dasági szervezetek az étkezés fel­javításához ugyanolyan mérték­ben járuljanak hozzá, mint ami­lyen a kulturális és a szociális szükségletek alapjából való hoz­zájárulás, és támogassák a nyug­díjasok étkeztetését, tekintet nél­kül arra, hogy hol volt korábbi munkahelyük. 7. Hatni kell arra, hogy minden családnak, főleg a gyermekes családoknak legyen saját laká­suk, s a lakásköltségekben job­ban érvényesüljenek a szociális szempontok az ifjú házasok, a gyermekes családok és a nyug­díjasok javára. A CSSZSZK kor­mányának javasolni kell a lakásé­pítésben és a lakásállomány kor­szerűsítésében a vállalatok, vala­mint a lakosság részvételének új, hatásosabb formáit, a szerveze­tek erőforrásainak és kapacitásá­nak bevonásával. A lakások mun­kásoknak, ifjú házasoknak és többgyermekes családoknak való kiutalásában jobban kell élni az FSZM üzemi bizottságainak jog­körével. 8. Fejleszteni és javítani kell az FSZM jutalomüdültetési létesít­ményeinek üzemelését és anyagi műszaki bázisukat, hogy az ez­redfordulóig erre a célra 20 ezer ágy álljon rendelkezésre, ennek 90 százaléka az első kategóriá­ban. Az üdülési területeken integ­rálni kell az üdülési gondoskodás minőségét és hatékonyságát javí­tó berendezéseket és szolgáltatá­sokat. A vállalati intézményekkel együttműködésben növelni kell a dolgozók egészségét és a csalá­di üdülésüket szolgáló rekreációs lehetőségek hányadát. A külföldi jutalomüdülés volu- menjét évi 90 ezres volumenben kell stabilizálni, fejlesztve a szö­vetségek és a vállalatok kölcsö­nösségi alapra épülő külföldi juta­lomüdülését. Következetesen iga­zodni kell az érdemek alapelvéhez az FSZM jutalom-' és vállalati üdü­lése résztvevőinek megválasztá­sánál. A vállalatok üdülési intézmé­nyeinek, a sátor-, a vándor-, a vá­rosi és a téli táborok jobb kihasz­nálásával és a gyerekek üdülteté­se további formáinak fejlesztésé­vel a XII. szakszervezeti kong­resszusig meg kell teremteni an­nak feltételeit, hogy évente az FSZM pionirtáboraiban több mint 600 ezer gyerek üdülhessen, mi­közben az állami és a gazdasági szervek nagyobb mértékben já­rulnak hozzá az FSZM pionírtábo­rainak üzemeltetéséhez. 9. Az FSZM beruházásait illető­en felső határnak kell tekinteni a 8. ötéves tervidőszakra megha­tározott volument. A figyelemnek ezért összpontosulnia kell az FSZM állóalapjainak rekonstruá­lására, korszerűsítésére és ren­des karbantartására. Előnyben kell részesíteni az FSZM egész tagállományát szol­gáló beruházási szándékokat. Rendszeres figyelmet kell for­dítani azokra a beruházásokra, amelyektől az üdülési területeken az ellátottság komplex jellege és az üzemeltetés hatékonysága függ. Erre a célra össze kell vonni az FSZM, az állam és további üze­melők eszközeit. Művelődési létesítményeket az FSZM 8. ötéves tervidőszakra vo­natkozó beruházási szándékaival összhangban kell kivitelezni. 10. A kereskedelemben, a szol­gáltatásokban, az egészség­ügyben, a közlekedésben és az állami szervekben dolgozók szo­cialista munkaversenyének fej­lesztésével hozzá kell járulni a la­kossági szolgáltatásoknak és a dolgozók egyéb szükségletei­nek idejében történő, színvonalas biztosításához. El kell mélyíteni a szakszervezeti szervek együtt­működését a nemzeti bizottsá­gokkal a szolgáltatási központok, az egészségügyi létesítmények, a boltok munka- és eladási idejé­nek meghatározásánál, a töme­ges személyszállítás menetrend­jeinek kidolgozásánál és megtar­tásuk ellenőrzésénél. 11. Jelentősebben hozzá kell járulni a környezeti viszonyok for­málásához és védelméhez, főleg jobban ellenőrizve a szervezetek­ben a technológiai fegyelem meg­tartását. 12. Hatékonyabban formálni kell az FSZM tagjainak és tisztség­viselőinek jogtudatát. Ennek so­rán összpontosulni kell a munka­jogi előírásoknak, főleg a novelli- zált Munka Törvénykönyvnek és a végrehajtási előírásoknak ma­gyarázatára. Tökéletesíteni kell a döntőbizottságok tevékenysé­gét, a munkajogi vitás kérdések megelőzésére és arra orientálva őket, hogy teljes mértékben beil­leszkedjenek a dolgozók szak- szervezeteken belüli jogi oktatá­sának rendszerébe. Rendszere­sen hatékony és differenciált módszertani segítséget kell nekik nyújtani. Következetesen társa­dalmi ellenőrzést kell gyakorolni a munkajogi és a bérelőírások megtartása fölött. A gazdasági szervezetek vezetőitől szorgal­mazni kell, hogy hatékony intéz­kedéseket foganatosítsanak az ellenőrzés által feltárt fogyatékos­ságok kiküszöbölésére, a munka­jogi és a bérelőírások megsértése helyrehozásának biztosítására. Az FSZM jogsegélyszolgálatát úgy kell rendezni, hogy hatáso­sabban és rugalmasabban szava­tolja a dolgozók törvényes jogai­nak védelmét. IV. Az FSZM politikai-nevelő és kulturális munkáját a kor követel­ményeinek szintjére kell emelni, biztosítva a dolgozók és az ifjú­ság politikai öntudatosságának szakmai és kulturális fejlettségé­nek további növekedését. El kell mélyíteni a világnézeti, a hazafias és az internacionalista nevelést, meg kell világítani a Szovjetunió, a CSSZSZK és további szocialista országok békepolitikáját. 1.Arra kell törekedni, hogy a nevelő munka hatásos eszközé­vé váljon a dolgozók egyesítésé­nek és mozgósításának a CSKP XVII. kongresszusa programi­rányvonalának megvalósítására, a szociális és a gazdasági fejlő­dés meggyorsítására, a társadal­mi élet átalakítása céljainak eléré­sére. A tervezés további tökéletesíté­sére, a nevelő munkának és a szakszervezeti tevékenység to­vábbi területeinek összehangolá­sára hasznosítani kell ,,A szocia­lista nevelés fejlesztéséért“ elne­vezésű mozgalom gazdag tapasz­talatait és tökéletesíteni kell a szocialista munka iskoláinak te­vékenységét. Rendkívüli figyel­met kell fordítani a munkafegye­lem szilárdítására, a szocialista törvényesség megtartására és a dolgozókat arra kell vezetni, hogy tanúsítsanak meg nem alku- vást a szocialista erkölcstől ide­gen negatív jelenségekkel szemben. 2. Az FSZM tömegpolitikai, mű­velődési és kulturális tevékenysé­gével hasson a dolgozókra ügy, hogy elsajátítsák az új gondolko­dásmódot, cselekvően részt ve­gyenek a társadalmi élet átalakítá­sában és a szocialista demokrá­cia fejlesztésében. A propaganda, az agitáció, valamint a tisztségvi­selők és a tagok oktatása orientá­lódjon a gazdasági mechanizmus átépítése alapelveinek és megva­lósítási módozatainak megvilágí­tására. 3. Aktívan befolyást kell gyako­rolni a dolgozók és a fiatalok kép­zettségével kapcsolatos problé­mák megoldására. Tartós figyel­met kell fordítani a szakmunkás- képzés fejlesztésére. Törekedni kell a középfokú szakmunkáskép­ző intézetek műszaki és szociális ellátottságának javítására. Hozzá kell járulni a dolgozók nevelése és oktatása programjának kidol­gozásához és megvalósításához. 4. Meg kell teremteni a feltéte­leket a fiatal szakszervezeti tagok sokoldalú társadalmi és munka­aktivitásához. A gazdasági veze­tőségekkel, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve meg kell teremteni a feltételeket a gyermekek és a fiatalok műszaki érdeklődésének kibontakoztatá­sához a Zenit mozgalom és az Ifjúsági Fényszóró mozgalom fej­lesztéséhez, a szocialista mun­kabrigádok leendő tagjai és az ifjúsági védnökök tevékenységé­nek fellendítéséhez. Támogatni kell az iskolák, a pionírcsapatok fölött vállalt védnökség kiterjesz­tését, és társadalmilag meg kell becsülni azokat a dolgozókat, akik a fiatalok és a gyermekek körében tevékenykednek. 5. A kulturális nevelömunkát egybe kell kapcsolni a szakszer­vezeti alapszervezetek további te­vékenységével. Ennek segítségé­vel hatni kell az emberi kapcsola­tok és a családi nevelés javításá­ra, a dolgozók és a fiatalok alkotó képességeinek fejlesztésére, a munka kulturáltabbá tételére, valamint a munka- és a lakóhelyi környezet javítására. Emelni kell az amatőr művésze­ti tevékenység eszmei színvona­lát. A gazdasági vezetőségekkel és a nemzeti bizottságokkal közö­sen meg kell teremteni a káder- és az anyagi feltételeket a kulturális nevelömunka fejlődéséhez, fő­ként a szakszervezeti kulturális intézmények tevékenységéhez. Növelni kell a szakszervezeti szervek részvételét a kulturális nevelőtevékenység egységes ter­veinek és az esztétikai nevelés társadalmi programjának kidolgo­zásában és végrehajtásában. 6. Nagyobb mértékben kell hozzájárulni a tömegsport fejlő­déséhez. A Csehszlovák Testne­velési Szövetséggel, a SZISZ- szel, a Honvédelmi Szövetséggel és a nemzeti bizottságokkal együttműködve meg kell teremte­ni a feltételeket ahhoz, hogy foko­zódjon a szakszervezeti tagok részvétele a testnevelési, a sport-, az üdülési, a turisztikai és a hon­védelmi tevékenység különböző formáiban. 7. El kell érni azt, hogy a szak- szervezeti sajtó a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsí­tását célzó stratégia feladatainak teljesítése és a társadalom életé­nek átalakítása kapcsán a szocia­lista demokrácia szellemében a széles körű tájékozottság és eszmecsere eszközévé váljon, hogy szakavatottan reagáljon a dolgozók javaslataira, észrevé­teleire és nézeteire, s hogy a pozi­tív tapasztalatok népszerűsítésén kívül kipellengérezze a negatív je­lenségeket, és megmutassa kikü­szöbölésük útját. A könyvkiadók tevékenységé­ben tovább kell emelni az iroda­lom eszmei-művészeti és szakmai színvonalát, és lényegesen javíta­ni kell a szakszervezetek tisztség­viselői gárdája számára kiadott publikációkat. V. A szakszervezetek szerepeinek betöltése és sokoldalú tevékeny­ségük megszervezése érdekében tovább kell demokratizálni és sokoldalúan tökéletesíteni kell a szakszervezetek életét, emelni kell a szakszervezeti szervek irá­nyító- és szervező munkájának színvonalát, fokozni kell az alap­szervezetek aktivitását, meg kell szilárdítani a program- és az ak­cióegységet; ehhez továbbra is fel kell használni a szakszervezeti munkaterveket. 1. A szakszervezeti szervek és szervezetek irányító- és szervező­tevékenységében fel kell számol­ni a formalizmust, az általánossá­gokat, a sztereotípiákat és a kam­pányszerűséget. Lényeges fordu­latot kell elérni a munka stílusá­ban és módszereiben, ki kell kü­szöbölni az irányításhoz való ad­minisztratív viszonyt, el kell mé­lyíteni a felsőbb szervek tisztség­viselőinek és dolgozóinak szemé­lyes kapcsolatát az alapszerveze­tekkel és tagjaikkal. Hatékonyabb segítséget kell nyújtani a szak- szervezeti alapszervezeteknek te­vékenységük minden területén. 2. Meg kell szilárdítani a szak- szervezeti részlegszervezetek helyzetét, és teljes mértékben ki kell bontakoztatni szerepüket. Tö­kéletesíteni kell az üzemi bizott­ságoknak a részlegszervezeti és más bizalmik körében végzett munkáját, hogy a szakszervezeti élet aktív szervezőivé váljanak a munkahelyi kollektívákban. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy minden tag részt ve­hessen szervezeteik és kolektí- váik lényeges kérdéseinek elbírá­lásában és a róluk szóló döntések meghozatalában. Ennek érdeké­ben növelni kell az alap-, a mű­hely- és a részleg szervezetek taggyűléseinek jelentőségét és szerepét. Nem szabad megenged­ni, hogy a taggyűléseket indoko­latlanul konferenciákkal helyet­tesítsék. 3. Növelni kell az egyes szak- szervezetek szerepét azon felada­tok teljesítése terén, amelyek a társadalom gazdasági és szo­ciális fejlesztésének meggyorsí­tását célzó stratégiából és a gaz­dasági mechanizmus fokozatos átalakításából hárulnak a szak- szervezeti mozgalomra. Az egyes szakszervezetek szerveinek tevékenységét nyo­matékosan arra kell orientálni, hogy szervezzék a dolgozók rész­vételét az irányításban, a külön­böző ágazatokban, termelési ágakban, és megoldják a dolgo­zókról való gondoskodás minden kérdését, és szervezzék meg a fel­adatok teljesítését az ágazati irá­nyító szervekkel együttműködve. Magasabb színvonalra kell emelni az egyes szakszervezetek központi bizottságainak irányító-, szervező és ellenörzömunkáját, amelyet a szervezeti felépítés ala­csonyabb szintű szervei, köztük az alapszervezetek körében vé­geznek. 4. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom program- és akcióegy­ségének megszilárdítása érdeké­ben el kell mélyíteni az FSZM szerveinek egybehangoló és ellenőrző szerepét, kezdeménye­zésre van szükség azon feladatok teljesítéséhez, amelyek a politikai, az állami és a gazdasági szervek­hez fűződő kapcsolatokból adódnak. A csehszlovákiai gazdasági mechanizmus átalakítása elvei­nek megvalósításával kapcsolat­ban intézkedéseket kell javasolni és végrehajtani a szakszervezeti munkának és szervezeti felépíté­sének további tökéletesítése ér­dekében. Egyidejűleg ki kell dol­gozni a Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalom új alapszabályzatá­nak tervezetét. 5. Tartós figyelmet kell fordítani a szakszervezeti tisztségviselők főleg a munkások soraiból való kiválasztásának és felkészítésé­nek javítására. Tökéletesíteni kell a tisztségviselői gárdának és a szakszervezetek apparátusa dolgozóinak szakmai felkészíté­sét. Meg kell teremteni a kellő káder- és anyagi feltételeket a szakszervezeti nevelés kabi­nettjei és központjai munkája színvonalának emeléséhez és ha­tékonyságának növeléséhez. Az Antonín Zápotocký Közpon­ti Szakszervezeti Iskola és a Fran­tišek Zupka Szlovákiai Szakszer­vezeti Iskola tevékenységét a végzettek politikai és szakmai felkészültsége színvonalának emelésére, valamint az FSZM és az egyes szakszervezetek szerve­inek a tisztségviselők oktatása te­rén nyújtott módszertani segítség fokozására kell orientálni. 6. A szakszervezetek tevékeny­ségének továbbfejlesztése érde­kében meg kell teremteni a szük­séges pénzügyi és materiális fel­tételeket. Nagyobb mértékben kell társítani a szakszervezeti béresz­közöket az állami és vállalati esz­közökkel. Következetesen kell ér­vényesíteni a maximális haté­konyságot és gazdaságosságot, a szakszervezeti pénzeszközök és tulajdon felhasználása terén. Nö­velni kell a gazdálkodás ellenőr­zésének hatékonyságát, vonatko­zik ez az irányító szakszervezeti szervek és revíziós bizottságaik, valamint a tagság ellenőrzéseire egyaránt. VI. A dolgozóknak, mint valameny- nyi anyagi és szellemi érték alko­tóinak alapvető joguk, a békés élethez és legjobb képességeik­nek munkakörnyezetükben törté­nő érvényesítéséhez való joguk. 1. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország szakszervezeteivel szorosan együttműködve hatni kell a háborús veszély csökkené­sére, aktívan együtt kell működni a haladó és a békeszerető erők­kel, az imperializmus ellen, a fe­szültség enyhítéséért és a nem­zetközi megértésért vívott harc­ban. Hozzá kell járulni a szakszer­vezetek és minden dolgozó akció­egységének megszilárdításához, a békéért és a leszerelésért folyta­tott küzdelemben. Sokoldalúan fejleszteni kell az együttműködést a Szovjetunió és a többi szocialista ország szak- szervezeteivel. Fokozni kell a szakszervezeti szervek és szer­vezetek részvételét a nemzetközi­gazdasági együttműködésben, főleg a vállalatok közvetlen kap­csolatainak fejlesztésében. Céltu­datosan szervezni kell a tapaszta­latcserét a szocialista országok szakszervezetei tevékenységének alapvető kérdéseiről, a szerzett ismereteket általánosítani kell, és sokkal következetesebben kell felhasználni a szakszervezeti te­vékenység tökéletesítésére. 3. El kell mélyíteni az osztály­szolidaritást a tőkés országok dolgozóival és a kapitalizmus el­mélyülő válságának következmé­nyei elleni harcukkal. Erősíteni kell az akcióegységet és a nem­zetközi szakszervezeti együttmű­ködést minden földrész dolgozói­nak közös érdekei alapján. Külön figyelmet kell fordítani az osztály­szolidáris és a haladó nyugat­európai szervezetekkel kifejtett együttműködésre. 4. Sokoldalú politikai, erkölcsi és anyagi támogatásban kell ré­szesíteni az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai fejlődő országok haladó szakszervezeteit, nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmait. Főleg a szocialista orientációjú országok szakszer­vezeti szerveivel kell szilárdítani a kapcsolataikat. 5. Erősítenie kell a dolgozók­ban azt a tudatot, hogy a szolida­ritás a munkásmozgalom egyik leghatékonyabb fegyvere. A test­véri szakszervezeteknek nyújtott internacionalista segítség érde­kében tovább kell gyarapítani az FSZM szolidaritási alapját. 6. Maximális mértékben részt kell venni a Szakszervezeti Világ- szövetség és a nemzetközi szak- szervezeti egyesülések munkájá­ban. Elő kell segíteni a XI. szak- szervezeti világkongresszus do­kumentumaiban kitűzött célok elérését. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetben kifejtett aktív tevékeny­séggel törekedni kell struktúrái­nak demokratizálására, a haladó erők befolyásának a szervezet minden szférájában történő növe­lésére és e szervezet hatéko­nyabb felhasználására a dolgozók érdekeinek érvényesítése cél­jából. Hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szocialista országok szakszer­vezetei, a Szakszervezeti Világszö­vetség és tagszervezetei egybe- hangoltan járjanak el a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezetben. ÚJ SZÚ 4 IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH 1987. IV. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents