Új Szó, 1987. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1987-04-16 / 89. szám, csütörtök

Sokrétű, tartalmas vita (Folytatás az 1. oldalról) cseréjének hasznosságára Michael Geuenich, a Német Szakszervezeti Szövetség Elnökségének tagja a nyugatnémet szakszervezetek üd­vözletét tolmácsolta. Jeanine Ma­rest asszony, a francia Általános Munkásszövetség titkára nagyra ér­tékelte azt a szerepet, amelyet a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a szocialista demokrácia fej­lesztésében betölt. Jana Boušová, a bratislavai Prior áruház eladónöje a szlovákiai keres­kedelem problémáit elemezte. Fran­tišek Mašek, a plzeňi Škoda Művek vállalati szakszervezeti bizottságá­nak elnöke azokról az eredmények­ről tájékoztatott, amelyeket az SZKT kezdeményezése nyomán értek el. Jan Pavlik, a Csehszlovák Autóköz- lekedéši Vállalat trnavai üzeme szakszervezeti bizottságának elnö­ke a közlekedési dolgozók szak- szervezeti tevékenységéről beszélt. Jana Šimeková, a bratislavai Slov­naft vállalat üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke a nagyvállalat 9 ezer szakszervezeti tagjának tevé­kenységét ismertette. Karéi Pendl, a sušicei Solo vállalat munkása a vállalat termelési problémáira hív­ta fel a figyelmet. A Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség 2 millió tagja nevében Anto­nin Himl, a szövetség központi bi­zottságának elnöke üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Franti­šek Volejnik, az Északnyugati Vas­úti Igazgatóság technikusa a fiatal munkásnemzedék nevelésének problémáit fejtegette. Ludvik Ople­tal, a Szakszervezetek Dél-morva- országi Kerületi Tanácsának elnöke azokkal a feladatokkal foglalkozott, amelyek a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomra a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósítása terén há­rulnak. Mikuláš Rafaj, a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Vállalat üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke szociális és gazdasági kér­désekről szólt. Petr Chodounský, a Kladnói Járási Egészségügyi Inté­zet igazgatója a csökkent munkaké­pességű személyek rehabilitációjá­nak fontosságára mutatott rá. Ezután Ivan Goňko, a választóbi­zottság elnöke javaslatot terjesztett elő a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának és Revíziós Bizottságá­nak összetételéről. Az FSZM legfel­sőbb szerveibe 54,8 százalék arányban munkásokat, 41,1 százalék arányban nőket és 15,7 százalék arányban 30 éven aluli fiatalokat javasolnak. A délutáni órákban a tanácskozás hat munkacsoportban folytatódott. A küldöttek a szakszervezeti tevé­kenység különböző területeit tekin­tették át. A Jirí Neubert, az SZKT titkára vezette munkacsoport megtárgyalta a szakszervezeti szervek és szerve­zetek helyzetét és a fejlett szocialis­ta társadalom építésében rájuk váró feladatokat. A csoport tagjai hang­súlyozták, hogy a szakszervezetek a fejlődés új, minőségileg igényes szakaszába lépnek. A továbbiakban értékelték a szakszervezeteknek a tudományos-múszaki fejlesztés­hez való hozzájárulását. A Miloslav Stancel, az SZKT titkára vezette munkacsoport á szakszervezetek gazdasági szerepével foglalkozott. A több mint 600 kongresszusi küldött részvételé­vel tartott tanácskozáson kiemelték, hogy a szakszervezetekre fontos feladatok há­rulnak a CSKP XVII. kongresszusán jóvá­hagyott határozatoknak a gazdasági szfé­rában való végrehajtása terén. A vitában a felszólalók ismertették üzemük konkrét feltételeit. A harmadik munkacsoportot Jiŕina Ve­selá, az SZKT titkára vezette. E csoport tanácskozásának fö témája a dolgozók­ról való gondoskodás helyzete és törvé­nyes jogaik védelme volt A vitában a kül­döttek kifejtették nézeteiket a dolgozókról való gondoskodás időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a munkahelyi körülmé­nyekről. A Miloslav Španiel, az SZKT titkára vezette munkacsoport a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom politikai nevelő és kulturális tevékenységét értékelte. Hang­súlyozta, hogy a szocialista ember neve­lése minden szakszervezeti szerv és szervezet feladata. A további munkacsoport tanácskozá­sát František Brabenec, az SZKT titkára vezette. E csoport a szakszervezetek fel­építése és szervezetek élete tökéletesíté­sének kérdésével foglalkozott. A küldöt­tek kiemelték, hogy a gazdasági mecha­nizmus átalakítása és a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése e téren is új feladatokat rö a szakszervezetekre. Mun­kájukból ki kell küszöbölni a sablonossá­got, a formalizmust, a bürokratizmust, növelni kell részvételüket a népgazdaság irányításában, s egyúttal a gazdasági fel­adatok teljesítéséért való felelősségüket is. Egy másik munkacsoport a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi te­vékenységét értékelte. Tanácskozását Viliam Kožik, az SZKT titkára vezette A küldöttek ezenkívül áttakintették a szakszervezeti világmozgalom időszerű kérdéseit és azokat a fő feladatokat, ame­lyeket a csehszlovákiai szakszervezetek a nemzetközi szakszervezeti szolidaritás és akcióegység megszilárdítása, valamint a világbékéért és a társadalmi haladásért vívott harc terén teljesítenek. A kongresszus ma folytatja munkáját. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit királynőnek a Dán Királyság nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ľubo­mír Štrougal szövetségi minisz­terelnök tárivatban gratulált Poul Schlüternek, Dánia miniszterelnö­kének. A dán nemzeti ünnep alkalmából Bohuslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött dán kol­légájának, Uffe Ellemann-Jen- sennek. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fogadta René Ha- nouseket, Csehszlovákia rendkívü­li és meghatalmazott kolumbiai nagykövetét hivatalba lépése alkal­mából. Győzelmes Február Érdemrend (ČSTK) - A köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta Mikuláš Uhernek, a Népi Milícia szlovákiai törzskara parancsnokának 60. születésnapja alkalmából. A magas állami kitünte­tést, melyet Mikuláš Uher a kommu­nista pártért és a szocialista társa­dalomért végzett sokéves áldozatos munkájáért kapott, Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára adta át teg­nap Bratislavában. Az átadáson jelen volt Ladislav Sádovský, az SZLKP KB osztályve­zetője. Az újabb csúcstalálkozónak pozitív eredmény esetén van értelme Értékes tapasztalatokkal tér haza A XI. szakszervezeti kongresszus második napja a vita jegyében zaj­lott. A szorgosan jegyzetelő küldöt­tek egyikével, Juhász Jánossal, a Ri­maszombati (Rimavská Sobota) Cu­korgyár sofőrjével, az üzemi szak- szervezeti bizottság tagjával a kong­resszus légköréről és a szakszerve­zeti mozgalomban szerzett tapaszta­latairól beszélgettem.- Tizennyolc éve vagyok szak- szervezeti tag, és négy éve dolgo­zom a vezetőségben. Egy éve a tár­sadalombiztosítási bizottság elnöke­ként tevékenykedem, ezt megelőző­en a lakáskérdésekkel foglalkozó bi­zottságnak voltam a tagja. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bi­zalmat kaptam, és részt vehetek a kongresszuson. Nagyon jól érzem magam, már az utazás is kellemes volt, a különvonatot a nagyobb váro­sokban feldíszített pályaudvarok, fú­vószenekarok köszöntötték. A Kultúrpalota impozáns épületé­ben nagy érdeklődéssel hallgatom nemcsak a felszólalásokat, hanem a szünetben elhangzó baráti beszél­getéseket, vitákat is, és szorgalma­san jegyzetelek, hiszen odahaza is be szeretnék számolni az itt hallottak­ról, tapasztaltakról. Az egyik szekció ülésén én is szólok majd a járás szakszervezeti mozgalmának ered­ményeiről és gondjairól. A kongresszuson nagy érdeklő­déssel hallgattam Husák elvtárs fel­szólalását, és az eddigi vitából min­denekelőtt azok az észrevételek vol­tak számomra rendkívül fontosak, melyek a mezőgazdaságban dolgo­zók problémáit érintették. A Rima- szombati Cukorgyárban 1965-től fo­kozatosan javul a dolgozók szociális ellátása. Van saját konyhánk, ebéd­lőnk, orvosi rendelőnk, munkásszál­lónk. A jövőben szeretnénk egy saját üdülőt építeni, és bővíteni fogjuk a munkásszállót is. Határ menti járás lévén jó kapcsolatot építettünk ki magyarországi üzemekkel, falvakkal, városokkal, amely nem merül ki a kölcsönös látogatásokban, üdülte­tésekben; kisegítjük egymást a mun­kában is: például aratáskor vagy ve­téskor. Nálunk is a fluktuáció okoz gon­dot. Véleményem szerint a szakmun­kások anyagi megbecsülése ma nincs egészen összhangban a társa­dalmi érdekekkel. Ezért különösen örültem, hogy ezt a problémát na­gyon erélyesen itt a kongresszuson is többen fölvetették. Remélhetőleg a gazdasági mechanizmus átalakítá­sa változást eredményez majd, és a szakma a fiatalok számára újra vonzóvá válik. Ehhez természetesen nekünk, szakszervezeti dolgozóknak is hozzá kell járulnunk. (jen) (Folytatás az 1. oldalról) hogy nem értek el lényeges hala­dást a stratégiai rendszerek és az ürfegyverek kérdésében. Rámu­tatott: az Egyesült Államok azonos nézetet vall a szovjet féllel arra vo­natkozóan, hogy Mihail Gorbacsov esedékes látogatásának az Egye­sült Államokban pozitív és kézzel­fogható eredményeket kell hoznia. (George Shultz második napi, keddi moszkvai tárgyalásait a 3. oldalon részletesen ismertetjük.) ,,A Mihail Gorbacsovval folytatott meg­beszélésen a kérdések széles köréről volt szó és a beszélgetés hozzájárult bizo­nyos előrehaladáshoz a kívánatos irány­ba. Valamennyi találkozóra az intenzív és érdekes párbeszéd volt jellemző ", - mon­dotta továbbá. A tárgyalásokon gyakorlatilag minden jelentős kérdés - gazdasági, politikai és biztonsági kérdések, a kétoldalú kapcso­latok, regionális problémák és az emberi jogok is - szerepelt, állapította meg Shultz Központi kérdés volt a fegyver­zetellenőrzés, főként a közepes hatótá­volságú rakéták problémája. Ezen a té­ren - Shultz szavai szerint - jelentős haladást értek el és körvonalazódik a ne­héz, de termékeny tárgyalások perspektí­vája. A reykjavíki megállapodással össz­hangban a Szovjetunió és az Egyesült Államok 100 nukleáris robbanófejet hagy meg közepes hatótávolságú rakétáin- a Szovjetunió területének ázsiai részén és az Egyesült Államok a saját területén- állapította meg George Shultz. Kidol­gozták a közepes hatótávolságú rakéták négy-öt év alatti felszámolásának tervét azzal, hogy ez a folyamat gondos ellenőr­zés mellett valósul meg. A Szovjetunió egyetért a szigorú ellenőrző intézkedé­sekkel és javaslatait a genfi tárgyalások következő fordulójában terjeszti elő. Genfben április 23-án kezdi meg tárgya­lásait a közepes hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoport. Jelentős hala­dás következett be a harcászati-hadmű­veleti rendszerekről folyó tárgyalások so­rán is. Egyetértünk e fegyverfajták meny- nyiségi korlátozásával, jelentette ki Shultz, de az egyenlőség alapelvét „glo­bális mértékben" kell értelmezni. A szov­jet fél kijelentette, hogy a közepes hatótá­volságú rakétákról szóló megállapodás aláírása után kivonja az NDK-ban és Csehszlovákiában elhelyezett rakétáit és megsemmisíti őket. A Szovjetunió meg­győződése, hogy a többi harcászati-had­műveleti rakétát egy éven belül meg kellene semmisíteni. Erőteljes haladást értünk el és körvo­nalazódik a megállapodás kidolgozásá­nak lehetősége Mint erős katonai szö­vetségek tagjai, ilyen fontos kérdése­ket nem oldhatunk meg magunk és ezért nem reagálhattunk azonnal a szovjet álláspontra, jelentette ki Shultz miniszter. Közölte, hogy csütör­tökön Brüsszelben az ö részvételével konzultációt tartanak a NATO-or- szágok. Ami a stratégiai fegyvereket illeti, Shultz egyetértését nyilvánította számuk felére való csökkentésével, összhangban a reykjavíki megállapodással, de arról nem tett említést, hogy az amerikai állás­pont e kérdés megoldását megakadá­lyozza az SDI-program megvalósításával. Shultz miniszter rámutatott, hogy az ürfegyverek terén nem értek el számotte­vő haladást és a két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz. Azt állította, hogy az amerikai előkészületek az ún. stratégi­ai védelmi kezdeményezés programjának megvalósítására nincsenek ellentétben a rakétaelhárító rendszereket korlátozó szerződéssel (ABM) Elégedettek va­gyunk az ABM-szerződés szövegével és ehhez akarunk igazodni, jelentette ki Shultz. Beismerte: még Reykjavíkban az USA azt javasolta, hogy tíz évig igazodja­nak az ABM-szerződés szövegéhez, most ezt az időszakot három évvel lerövi­dítették. Az atomfegyver-kísérletek jövőjéről folytatott vita mindenekelőtt az ellenőrzés kérdéseire vonatkozott, mondotta a to­vábbiakban. Megállapította, hogy a két fél fontosnak tartja a vegyi fegyverek felszá­molását, habár szavaiból kitűnt, hogy az amerikai fél e probléma megoldását a „megbízható ellenőrzéstől" teszi füg­gővé. Shultz szólt a legmagasabb szintű szovjet-amerikai találkozó távlatairól is. Kijelentette, az USA egyetért a Szovjetunió azon nézetével, hogy a találkozót gondosan elő kell készíte­ni, hogy gyümölcsöző legyen, eredmé­nyeket hozzon. George Shultz kitért a válasz elől arra a kérdésre, amely Nagy-Britannia és né­hány más nyugat-európai ország elutasí­tó álláspontjára vonatkozott az atommen­tes Európa távlatával összefüggésben. Az újságírók előtt a brüsszeli konzultációk eredményeire hivatkozott, amelyekre a következő napokban kerül sor és beis­merte, hogy a NATO-államok e problé­mával kapcsoltban nincsenek azonos né­zeten. Shultz tolmácsolta az Egyesült Álla­mok elnökének nézetét az USA moszkvai nagykövetsége biztonságával kapcsola­tos problémákról" Meghallgatta a szovjet fél nézetét, de egyetértés nem született - jelentette ki Shultz. Hozzáfűzte, hogy míg „nem lesz kellőképpen szavatolva a biztonság", az USA moszkvai nagykö­vetségének új épületében, az Egyesült Államok nem teszi lehetővé a szovjet fél számára a Szovjetunió washingtoni nagy- követsége új komplexumának haszná­latát. Az amerikai külügyminiszter tegnap elutazott a szovjet fővárosból. Miloš Jakeš újságírókkal találkozott (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában újságírókkal talál­kozott. Sajtóértekezletének fő témá­ját a CSKP KB 5. ülésének határo­zatai, a tudományos-műszaki fej­lesztés és a gazdasági mechaniz­mus átalakítása képezték. Bevezetőjében röviden foglalko­zott Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának csehszlová­kiai látogatásával. Kiemelte, hogy hazánkban nemcsak a Szovjetunió vezetőjeként, hanem ideológusként, az átalakítás „motorjaként“ is üdvö­zölték. A tudományos-műszaki fejlesztés azért került a CSKP KB legutóbbi ülésének napirendjére, mert nép­gazdaságunk egyik gyenge pontja. Számos probléma megoldása csak az új gazdasági mechanizmus felté­telei között válik lehetővé, de már most intézkedéseket kell tenni, ame­lyek javítanak a helyzeten. Ezek kö­zé fog tartozni a tudományos-kuta­tási alap helyzetének felmérése. Ezenkívül intézkedések történnek arra, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek hatékonyan kapcsolódjanak be a tudományos-műszaki fejlesztés­be, megfelelő feltételeket teremtse­nek a tehetséges fiataloknak, s biz­tosítsák a tudományos, az irányító és a műszaki dolgozók atesztálását. A gazdasági mechanizmus átala­kítását hatékonyabb gazdaságpoliti­kának kell megelőznie. A központ által a népgazdaság szerkezetére gyakorolt elégtelen hatás tipikus pél­dájaként a kohóipart említette meg, ahol az új kapacitások felépítésével egyidejűleg nem számolták fel a régi kohókat. Az ésszerű népgazdsági arányok érvényesítése konfliktusok­kal járó folyamat lesz, de a különféle helyi és reszortérdekekre hivatkozó személyek szembeszegülése elle­nére is meg kell valósítani. A továb­biakban kiemelte, hogy a népi ellen­őrzési bizottságok jó irányban tudják befolyásolni a termelés minőségét. E téren már eddig is kedvező ered­ményeket értek el. Néhány esetben sokéves problémákat pár hét alatt sikerül megoldani. Végezetül Miloš Jakeš válaszolt az újságírók számos kérdésére. NÉHÁNY SORBAN A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége Miroslav Zavadilnak, a CSKP KB Titkársága tagjának, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa elnöké­nek, a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. E kitüntetést a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti barátság és együttműködés megszilárdításában szer­zett nagy érdemeiért ítélték oda neki. WOJCIECH JARUZELSKI, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke április har­madik harmadjának elején rövid baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. A láto­gatásra az SZKP KB meghívására kerül sor A NYUGATON az utóbbi napokban rágalomhadjáratot indítottak azzal kap­csolatban, hogy ott a műszerek állítólag a radioaktivitás bizonyos fokozódását mérték a légkörben, amit radioaktív anya­gok kiszivárgása okozott a Szovjetunió­ban. Ez az állítás teljesen alaptalan és provokatív koholmánynak minősíthető, mutatott rá tegnap a TASZSZ hírügynök­ség. A Szovjetunió Külügyminisztériumá­nak szóvivője sajtótájékoztatóján hivata­losan kijelentette, hogy a Szovjetunióban a radiometrikus ellenőrző állomások háló­zata normálisan működik, s az utóbbi időben nem észlelt semmilyen radioaktív szivárgást szovjet területen. ÚJ szú 2 1987. IV. 16. Sajtótájékoztató az új szociális intézkedésekről egyedüli bevételi forrást jelentő legala­csonyabb nyugdijak, egyén esetében ezer koronára és házaspár esetében 1700 koronára. Ez mintegy 455 ezer nyugdíjast érint, és 300 millió korona többletkiadást igényel. A nemzeti bizott­ságok a továbbiakban is segélyben ré­szesíthetik azokat, akiknek alacsony a nyugdíjuk, akiknek szociális helyzete ezt indokolja. így például hozzájárulhat­nak diétás étkeztetési költségeikhez, a lakbérhez, stb. A második szakaszban, 1988. október 1-jétől valamennyi nyugdíj emelkedik. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy enyhítsék a nyugdíjak közti indokolatlan különbségeket, amelyeket az okoz, hogy a nyugdíjak összegét más­más időszakban határozták meg. Mivel a nyugdíjbiztosítási rendszerben jobban kell érvényesíteni az érdemek elvét, ugyancsak 1988. október 1 -jétől új módon határozzák meg az új nyugdíjak összegét. A harmadik szakaszban, vagyis az ötéves tervidőszak végén, amennyiben azt a gazdasági lehetőségek megengedik, a nyugdijak és a bérek alakulását egybe­hangolják. (ČSTK) - A CSSZSZK Munka- és Szociális Ügyi Minisztériumának munka­társai tegnap Prágában az új szociális intézkedésekről tájékoztatták az újságíró­kat. Rámutattak, a gyermekes családok támogatása szempontjából a most hozott intézkedések a legjelentősebb módosí­tást jelentik az utóbbi tizenöt évben. Javul több mint 1 millió fiatal család helyzete. Megteremtik a feltételeket a szülök, főleg az anyák szabadidejének növeléséhez, a legkisebb gyermekekről való gondosko­dás javításához, valamint az anyák és gyermekek egészségének védelméhez. Áz utóbbi szempont érvényesül a szülési segély és a gyermekgondozási segély módosításában. A szülési segélyt az ed­digi 26 hét helyett 28 héten keresztül folyósítják, vagyis hat héttel a szülés előtt és 22 hétig a szülés után. így minden asszony két héttel korábban kezdi meg a „fizetett szülési szabadságot“, ami ked­vezően befolyásolja majd az anyák és az újszülöttek egészségi állapotát. A módo­sítás mintegy 220 ezer anyára vonatko­zik, és évi 140 millió korona többletkiadást igényel. A gyermekek egészségének megőrzését segíti elő egy további intéz­kedés, az, hogy a beteg családtag ápolá­sa esetében fizetett segély az eddigi 3 munkanap helyett 5 napra jár. 1987. július 1-jétől a harmadik gyer­mekre fizetett gyermekgondozási segélyt 200 koronával emelik. Ezenkívül a gyer­mekgondozási segély folyósítását a má­sodik és minden további gyermek után 1987. december 31-től két évről három évre hosszabbítják meg. A gyermekgon­dozási segély bevezetése óta ez a legje­lentősebb módosítás. A gyermekgondo­zási segély összege állandó, és azzal a feltétellel folyósítják, hogy az anya ren­desen gondoskodik gyermekéről. Az összeg módosítása következtében az anyák július 1 -jétől 800 korona gyermek- gondozási segélyt kapnak (ez 200 koro­nával több, mint eddig), már abban az esetben is, ha egy kétévesnél kisebb gyermekről gondoskodnak, azzal a felté­tellel, hogy egyúttal két további kiskorú gyermeket is ellátnak. A két intézkedés életbe léptetése évente több mint egy milliárd koronát igényel. A fiatal házasok számára nagy segít­séget jelent, hogy 20 ezer koronával emelkedik a fiatal házasoknak nyújtott kölcsön maximális összege, miközben növekedik a kölcsön folyósításának felté­teleként meghatározott bevétel maximális szintje, és a törlesztés ideje öt évvel hosszabb lesz. Július elseje után az is növelheti kölcsöne összegét, aki már fel­vette a hitelt, és az idén betöltötte vagy betölti a 30. életévét. Az új intézkedések a nyugdíjbiztosítás­ra is vonatkoznak. Az első szakaszban, 1987. október 1-jétől emelkednek az

Next

/
Thumbnails
Contents