Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-03 / 51. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1987. március 3. XL. évfolyam 51. szám Ára 50 fillér Történelmi esély Az Európában levő közepes hatótávolságú rakéták felszámolá­sára és a nukleáris fegyverzet lényeges csökkentésére irányuló szovjet javaslat a gyakorlatban bizonyítja, milyen a Szovjetunió hozzáállása az emberiség sürgető és halaszthatatlan szükségletei­hez. Ez a hozzáállás a következő elveken alapul.- A nukleáris leszerelés előfeltétele a világ békés jövőjének, amelyet komolyan veszélyeztet a gyorsuló fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverek területén.- A két leghatalmasabb katonai-politikai csoportosulás - a Varsói Szerződés és a NATO -, amelyek a nukleáris fegyverek legnagyobb arzenáljával rendelkeznek, éppen Európában állnak egymással szemben.- A reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó teljesen új helyze­tet teremtett, bebizonyította, hogy a nukleáris leszerelés lehetséges és feltárta azt is, hogyan lehet ezt közösen elérni. Mint ismeretes, a Szovjetunió 1986. január 15-én tett javaslatot arra, hogyan lehet megszabadítani a világot 2000-ig a nukleáris fegyverektől. E terv megvalósítása ideális állapot lenne. Ha a nem­zetközi közvélemény szavazhatna a szovjet terv végrehajtásáról, akkor az elsöprő többséget szerezne. Ennek ellenére a nyugati nukleáris hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, olyan állás­pontra helyezkedtek, miszerint a terv - megvalósíthatatlan. Senki sem tagadja - s naponta vagyunk ennek tanúi milyen nehéz folyamatról van szó. De éppen azért, mert alkotó ez a folyamat, új hozzáállásokat és új útkeresést követel meg. Mihail Gorbacsov rámutatott, jól ismert, mi történt Reykjavikban. Ki törekedett a találkozó sikerére és ki okozta meghiúsulását. Éppen ott, Izlandon állapodtak meg az egyik pillanatban abban, hogy a legközelebbi öt évben a Szovjetunió és az USA felszámolja európai közepes hatótávolságú rakétáit, s ezzel párhuzamosan a Szovjet­unió ázsiai területén száz ilyen rakétát tart meg, s ugyanennyi robbanófej marad az amerikai határokon belül is. Megjelent tehát a közös pont, s nem ez volt az egyedüli, hasonló volt a helyzet a hadászati fegyverek kérdésének megoldását illetően is. A remé­nyek azonban szertefoszlottak, mert az amerikai fél elutasította a világűr militarizálásának megakadályozására vonatkozó jogos követelést. A nukleáris leszerelés problémái kölcsönösen összefonódnak, ez érthető és logikus. Négy területről van szó - a támadó hadászati fegyverekről, a közepes hatótávolságú rakétákról, a világűr militari- zálásáról és az atomkísérletekröl. Ez tehát az a problémakör, amelyet gyakran neveznek „csomagnak“. A Szovjetunió arról igye­kezett meggyőzni az amerikai partnereket, hogy a nukleáris leszere­léssel párhuzamosan keressenek megoldást a „csomag“ minden részére vonatkozóan, hiszen ez a leggyorsabb út a célba, és ezen felül tiszteletben tartja az egyenlő biztonság elvét, nem billenti ki az említett négy kérdés alkotta mérleg karját. Az Egyesült Államok a tárgyalások szétaprózásának taktikáját választotta. Az egyik kérdésben hajlandó megállapodni, a másikban nem, megint másutt csak bizonyos feltételek mellett, s mivel a „csomaggal“ kapcsolatban egyetértés amúgy sem lesz, a nukleá­ris leszerelést el lehet temetni. Washington deffenzívába került a nemzetközi közvélemény előtt, szaporodnak a politikáját ért bírálatok, és így a Fehér Házban propagandamanőverhez folyamod­tak: a Szovjetunió a hibás, mert a nukleáris leszerelés négy kérdésé­ről csak mint egészről hajlandó tárgyalni. A Szovjetunió most felbontja a „csomagot“. Azt javasolja az Egyesült Államoknak: állapodjunk meg az európai közepes hatótá­volságú rakéták felszámolásáról úgy, ahogy azt Reykjavíkban meg­beszéltük, s ha erre sor kerül, kivonjuk Európából azokat a harcá­szati-hadműveleti rakétáinkat, amelyeket az NDK és Csehszlovákia területén helyeztünk el az amerikai Pershing rakéták és a robotrepü- lőgépek telepítésére a szocialista közösség által adott válaszként. Ha a közepes hatótávolságú rakéták kérdésével kapcsolatos szovjet álláspontot elemezzük, látható az elismerésre méltó rugal­masság, az álláspontok és javaslatok fejlődése, módosulása az alacsonyabb minőségtől a magasabbig. Ez önmagában kifejező példája annak, miként viszonyul a szovjet külpolitika a nukleáris leszereléshez. A Szovjetuniót nem vezetik konjukturális érdekek, presztízs okok vagy nagyhatalmi számítások. A Szovjetunió azt az utat keresi, amelyen az emberiség eljuthat a legfőbb célig. Ez a vitás problémák szétbogozásának politikája, s azoknak a szálaknak a keresése, amelyek a megállapodáshoz vezetnek. A nyugati nukleáris hatalmak nem készültek fel a radikális globális megoldásra és ezért a négy fő kérdés egyikében tett konkrét lépések politikája is hozzájárulhat a végső cél eléréséhez. A szovjet diplomácia nyilvánosan az amerikai tárgyalófél tudtára adta - itt a javaslatunk abban a kérdésben, amelyről azt állítják, hajlandók megállapodni, tárgyaljunk hát, de ne csak szavakban, hanem tettekben, a cél az atomfegyverektől mentes Európa! Az első visszhangok is azt jelzik, hogy Európában és a világban az egyetértés hulláma emelkedik a magasba, s az a követelés, hogy az amerikai fél fogadja el a szovjet javaslatot. A genfi szovjet-ameri­kai tárgyalások az indítványnak köszönhetően új ösztönzést kaptak, amely lehetővé teszi a mesterségesen felállított akadályok elhárítá­sát minden területen. Rendkívül fontos a megállapodás a hadászati fegyverek korlátozásáról és felszámolásáról, s ennek feltétele az űrfegyverkezés betiltása. A két kérdés szerves összefüggése nem kerülhető meg, a probléma egységes magvát alkotja. Az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolása nehéz küzdelem lesz. Kulcsszerepet játszhat azonban az egyetemes nuk­leáris leszerelésre tett erőfeszítésekben. És ez az az ok, amiért a szovjet javaslat nemcsak Európa, hanem az egész emberiség számára is történelmi esély. (Rp) Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára táviratban üd­vözölte Jean Spielmannt a Svájci Munkapárt főtitkárává való megvá­lasztása alkalmából. Kifejezte meg­győződését, nagy a két párt közötti elvtársi együttműködés a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozga­lom, a békéért való harc és a világ haladása érdekében tovább mélyül. Nemzeti ünnep alkalmából (CSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait II. Hasszán marokkói királynak az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Plenáris ülés Genfben (ČSTK) - A nukleáris és az ürfegyve- rekről folytatott szovjet-amerikai tárgyalá­sokon Genfben a szovjet fél javaslatára a két küldöttség plenáris ülést tartott. A szovjet delegáció Mihail Gorbacsov február 28-i nyilatkozatával összhangban előterjesztette az európai közepes ható- távolságú rakétákról önállóan kötendő megállapodás javaslatát. Hazánkba érkezett Lev Zajkov Tapasztalatcsere az együttműködés bővítése érdekében Miloš Jakeš, Josef Haman és Miloslav Hruškovič megbeszélései a szovjet vendéggel (ČSTK) - Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára tegnap munkalátogatás­ra hazánkba érkezett. A Ruzynéi repülőtéren a szovjet vendég fogadásán megjelentek: Mi­loš Jakeš, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Josef Ha­man, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, az SZLKP KB titkára, Zbynék Soják és Karéi Erbes, a CSKP KB osztályvezetői, valamint más személyiségek. Jelen volt Vik­tor Lomakin, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövete és a nagykö­vetség többi dolgozója. Miloš Jakeš, Josef Haman és Mi­loslav Hruškovič tegnap Prágában Lev Zajkovval munkatanácskozást folytatott. Jelen volt Viktor Lomakin nagykövet. A találkozón Lev Zajkov részlete­sen tájékoztatta a jelenlevőket az Csehszlovák - magyar tárgyalások Jozef Lenárt fogadta Pozsgay Imrét (ČSTK) - A magyar Hazafias Népfront Országos Tanácsának kül­döttsége Pozsgay Imrének, a szer­vezet országos tanácsa főtitkárának vezetésével tegnap baráti munkalá­togatást tett Csehszlovákiában. A vendégekkel Bratislavában To­máš Trávniček, a Csehszlovák Szocialita Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alel­nöke, Daniel Futej, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Nemzeti Front­ja Központi Bizottságának alelnöke és más személyiségek tárgyaltak. Az elvtársi légkörű találkozón át­tekintették a kétoldali kapcsolatokat és a két szervezet nemzetközi akti­vitása terén követett közös eljárást. A találkozón részt vett Kovács Béla, Magyarország csehszlovákiai nagy­követe. Az egynapos látogatás végén Pozsgay Imrét Tomáš Trávniček és Daniel Futej társaságában fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára, a Szlovák Szocialista Köztár­saság Nemzeti Frontja Központi Bi­zottságának elnöke. Jelen volt Jan Švéda, az SZLKP KB osztályveze­tője. A szívélyes légkörű találkozón időszerű feladatként emelték ki, hogy a politikai rendszer segítségé­vel a dolgozók és a fiatalok minél szélesebb rétegeit kell aktivizálni a világbéke megőrzésére, valamint a két ország szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítására. SZKP jelenlegi tevékenységéről és a szovjet társadalom által az SZKP XXVII. kongresszusán elfoga­dott határozatok végrehajtása terén követett eljárásról. Ezzel kapcsolat­ban kiemelte az SZKP KB januári ülésének jelentőségét a szovjet tár­sadalom és a szocialista közösség további szociális és gazdasági fej­lesztése szempontjából. Felhívta a figyelmet a párt-, az állami és a gazdasági szervek által ki dolgo­zott intézkedésekre, amelyek célja a tervszerű irányítás rendszerének tökéletesítése. Miloš Jakeš hangsúlyozta, hogy a CSKP KB 4. ülése értékelte a CSKP XVII. kongresszusán kitű­zött számos politikai, gazdasági és szociális feladat eddigi teljesítését. Kiemelte, hogy tovább kell fejleszte­ni a kölcsönös politikai és gazdasági együttműködést, a KGST tevékeny­ségének formáit, elsősorban a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fej­lesztési programjának következetes megvalósításával összefüggésben. Akadnak azonban problémák is, amelyeket mielőbb meg kell oldani. Lev Zajkov a délutáni órákban a prágai A. S. Popov Híradástechni­kai Kutatóintézetbe látogatott, este pedig Kassára (Košice) utazott. Munkatalálkozó Bécsben (ČSTK) - Bécsben a magyar nagykövetségen tegnap munkatalál­kozót tartottak a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak képvise­lői. A találkozó része volt az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet korlátozásáról folyó nem hivatalos konzultációknak. A szocialista országokat az euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia bécsi utótalálkozóján résztvevő küldöttségek vezetői és tagjai képviselték. AKTÍVAÉRTEKEZLET PRÁGÁBAN A gazdasági mechanizmus átalakításának kérdéseiről A tanácskozáson Ľubomír Štrougal mondott beszédet (ČSTK) - Aktívaértekezletet tartottak tegnap a prá­gai Lucernában a főváros párttisztségviselői és gaz­dasági vezetői a csehszlovákiai gazdasági mecha­nizmus átalakításának elveiről és más időszerű poli­tikai feladatokról. A tanácskozáson részt vett Ľubo­mír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövet­ségi miniszterelnök, Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, valamint több más politikai és közéleti személyiség. •> Az aktívaértekezletet Václav Kučera, a prágai váro­si pártbizottság titkára nyitotta meg. A fő beszédet Ľubomír Štrougal mondta. Ľubomír Štrougal elvtárs beszédéből Bevezetőben Štrougal elvtárs hangsú­lyozta: éppen az SZKP KB januári ülése helyezte új és sokkal élesebb megvilágí­tásba a XXVII. szovjet pártkongresszus határozatait és az SZKP politikáját, ame­lyet a központi bizottság 1985 áprilisi ülése óta követ. Vizet hordanánk a Duná­ba, ha most arról beszélnénk bőven, mek­kora intenzitással és terjedelemmel kíséri népünk abszolút többsége figyelemmel ezeket a folyamatokat, Gorbacsov elv­társnak és más szovjet vezetőknek a be­szédeit. Ez vitathatatlan tény, nálunk valóban így van. Az emberek beszélnek és elgon­dolkodnak róla, azt mondhatjuk, hogy ez a valóban forradalmi folyamat jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi tudat lényeges felélénküléséhez nálunk, a poli­tikai gondolkodás aktivizálódásához. En­nek csak örülhetünk, ez valóban jelenlegi helyzetünk nagyon pozitív vonása, és csak természetes, hogy a Szovjetunióból érkező gondolatok hatalmas vonzóereje új módon megnöveli a Szovjetunió Kom­munista Pártjának tekintélyét, a csodála­tot és nagy elismerést, e párt, az ország, és vezetősége iránt. Ezzel egyidejűleg sok ember felteszi a kérdést. És mi hogyan? Annyira eltérő­ek, annyira sajátosak a mi belső feltétele­ink, hogy ezek a dolgok bennünket nem érintenek? Megmaradhatunk annak meg­állapításánál, hogy-az SZKP XXVII. kong­resszusának határozatai, a párt új prog­ramja és a központi bizottság januári ülésének határozatai értékes ösztönzést jelentenek számunkra? Bizonyára érté­kes ösztönzést, de nemcsak ösztönzést. Ezeknek a határozatoknak és gondola­toknak számunkra útmutatást kell jelente­niük, hogy új módon gondolkodjunk el az itthoni dolgok és a nagyvilág helyzetéről, útmutatást jelentenek a cselekvéshez, az előrehaladás irányához és módszereihez Többször is hallhatjuk a kérdést, ho­gyan is alkakul a helyzet tulajdonképpen a Szovjetunióban. Ezek kizárólag az ő dolgaik, amelyek sajátos feltételeikből adódnak, vagy pedig talán szélesebb, általánosabb érvényűek? Ezzek kapcsolatban egészen világo­san és nyíltan kell állást foglalni. A Szov­jetunióban rendkívül fontos folyamat zajlik le, amelyet a szocializmus sokoldalú tö­kéletesítése, minőségileg magasabb szintre emelése forradalmi folyamatának nevezhetnénk, amely lehetővé teszi, hogy az ember javára sokkal jobban felhasz­nálják e társadalmi rendszer előnyeit és lehetőségeit. Tudjuk, hogy számos más szocialista országban is hasonló módon törekszenek a szocializmus teljesítőképességének nö­velésére, főleg a gazdaság területén, es hasonló igyekezetet mi is kifejtünk. Ter­mészetesen ezeknek az országoknak megvannak az eltéréseik és a sajátossá­gaik, amelyeket a szociális és a gazdasá­gi fejlődés szintje a történelmi helyzet, a hagyományok adnak meg. Aki egy kicsit közelebbről figyelemmel kíséri ezeket a dolgokat, azonban tudja, hogy lényegé­ben azonosak azok az alapvető okok, amiért mindezek az országok társadalmi fejlődésük meggyorsítására törekszenek. Vonatkozik ez Csehszlovákia és (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents