Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-11 / 58. szám, szerda

ÚJ szú 5 % 1987. III. 11. Gazdag szövetkezetben színvonalas közgyűlés Eredményeket összehasonlító beszámoló • Konkrét és többtermelésre ösztönző vita • Nagy feladatokat kitűző határozat • Elképzelésekről a tanácskozás után Tágas, szép teremben kezdték meg a lakszakállasi (Sokolce) Cseh- szlovák-Magyar Barátság Egysé­ges Földműves-szövetkezet zárszám­adó közgyűlését Rákócza József alelnök, a termelés irányítója átfogó és eredményeket összehasonlító be­számolót olvasott fel. Egyben bírálta az irányításban, a szervezésben, a munka- és technológiai fegyelem­ben történt mulasztásokat. A tagok elégedetten vették tudomásul, hogy szövetkezetük a sok nehézség és probléma ellenére is megtorpanás nélkül fejlődik. Kedvezőek a feltéte­lek az idei feladatok teljesítésére. Az újratermeléshez jól feltöltötték az alapokat. Továbbra is magas szín­vonalon élhet az, aki nap mint nap lelkiismeretesen végzi a rábízott fel­adatokat. A beszámoló elemző része meg­állapította, hogy az aszály kedvezőt­len hatását annak ellenére sem le­hetett teljesen mérsékelni, hogy a szántóterület 72 százalékát öntöz­hetik. A kalászosok hektárhozama 5,2 tonna volt - ezzel az eredmény­nyel az 1 hektárra jutó termelésben a Komáromi (Komárno) járásban a 4. helyre kerültek -, de a tervezett­nél mégis 1385 tonnával kevesebbet takarítottak be. A borsó átlagos hek­tárhozama 3,1 tonna volt, a terve­zettnél 80 tonnával többet termeltek. Szemes kukoricából - 1200 hektá­ros területről - 6,5 tonnát takarítot­tak be hektáronként. A munkacso­portok jól alkalmazták a bajai kukori­catermelési rendszert. A hozamok még nagyobbak lettek volna, ha a szomjazó növényeknek mestersé­ges módon is juttathattak volna vi­zet. A cukorrépa átlagos hektárho­zama a nehéz körülmények ellenére elég jól alakult. Hektáronként 39 ton­nát takarítottak be. A kertészetben is születtek sikerek, a szabadföldi pap­rikán kívül teljesítették termelési ter­vüket. Amint a közgyűlésen elhang­zott, többféle módon könnyítik, kor­szerűsítik a termelést. Vásárolnak például egy Nibex típusú gépet, amellyel pontosan vethetik a hagy­mamagot. Almából 80 tonna helyett 103 tonnát, őszibarackból 20 tonna helyett 42 tonnát termeltek. Az állattenyésztésben a színvo­nalas irányítás és rugalmas szerve­zés eredményeként kedvező fordu­lat következett be. Az állomány úgy alakult, hogy az idei termelési és eladási terveket teljesíthetik. Az el­múlt évben a tervezettnél 43 ezer A hatékonyság elmélyítése Hasznos mű az agitáció irányításáról A politikai agitációt a kommunista párt mindig is az ideológiai tevé­kenység igen fontos részének tartot­ta. Jelentőségét szinte minden párt- kongresszus kiemelte. Napjainkban, a XVII. pártkongresszus által kitűzött feladatok megvalósításának idősza­kában az agitáció hatékonyságának növelésé elengedhetetlen. Ehhez pedig szükség van az agitáció irá­nyításának tökéletesítésére. Ebben igyekszik segítséget nyúj­tani a Pravda Könyvkiadó most megjelent kiadványa, melynek a cí­me: Vedecké riadenie agitácie (Az agitáció tudományos irányítása). Az orosz nyelvből szlovákra fordított mű szerzői P. V. Pozdnakov és J. N. Marihin. A 264 oldalas mű rámutat a politi­kai agitáció irányításának alapelvei­re, az ideológiai tevékenységnek e szerves részét képező munkát végző káderek előkészítésére. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az agitáció javításának számos tartalé­kára, főleg a pártszervezetek hatás­körében. A műnek különösen az agitációs tevékenységben közvetle­nül résztvevők, párt- és gazdasági tisztségviselők, pártoktatók vehetik hasznát. Jó szolgálatot nyújthat a különböző szintű pártbizottságok­nak és az agitációs központoknak is- (f) liter tejjel adtak el többet. A minőség nem minden időszakban volt kifo­gástalan. Egyes hónapokban első, más hónapokban másodosztályú te­jet adtak el. Nagyon találóan hang­zott el a beszámolóban, hogy a tej minőségének javítása minden tag érdeke. Marhahúsból 3 tonnát adtak el terven felül. A hízómarhák napi súlygyarapodása több mint 1 kilo­gramm volt, ami járási, sót kerületi méretben is nem mindennapi ered­mény. Kiemelték a legjobb dolgozó­kat is. Vermes Rudolf kollektívája 1,150 kilogrammos Németh Józsefé 1,078 kilogrammos, Bodó Ottóé 1,064 kilogrammos súlygyarapodást ért el átlagosan naponta. A verseny tovább folyik a még jobb eredmé­nyek eléréséért. A sertéstenyésztésben szintén jól alakult a helyzet. A tervezettnél 9 tonnával több sertéshúst termel­tek. A gondozók nagyon jó munkát végeztek és a takarmányt is gazda­ságosan etették fel. Elérték a napi átlagos, 56 dekagrammos súlygya­rapodást. A beszámoló az ezen a szakaszon elért eredményeket is részlegek és telepek szerint hasonlí­totta össze. A szövetkezet a malacelválasz­tásban is példás eredményeket ért el. Az elmúlt évben kocánként 18,2 malacot választottak el. A dolgozók közül a beszámoló megemlítette Deák Ferencet, Vendégh Ernőt és Bartalos Vincét, ők igazán lelkiisme­retesen végzik munkájukat és má­sokat is nagyobb teljesítményre ösz­tönöznek. Az állattenyésztésben még a juhtenyésztés is jól alakult. A ter­vet egy tonna hússal és 290 kilo­gramm gyapjúval teljesítették túl. A mezőgazdasági termékek el­adásából származó bevételek összege 107 millió 300 ezer korona volt. A pénzügyi helyzet igazán jól alakult, hisz a mérleget 14 millió 973 ezer korona nyereséggel zárták. A szövetkezetnek az elmúlt év vé­gén 24 millió 330 ezer koronája volt folyószámláján. Volt tehát miből fi­zetni minden hónapban és az év végén is jelentős osztalékban része­sültek a tagok. A vita a termelés további növelé­sére irányult. Többen hozzászóltak az irányításban, a munka szervezé­sében mutatkozó problémákhoz. Ar­ról is szó esett, hogy a munkaidőt minél jobban ki kell használni. Min­den tag vigyázzon magára, hogy baleset vagy betegség miatt ne kell­jen hosszú ideig otthon maradnia Lelkes Béla üzemgazdász, a szociá­lis bizottság titkára bírálta, hogy egyesek jogtalanul vették fel a táp­pénzt. Az ellenőrök két olyan esetet lepleztek le, amikor az úgynevezett beteg otthon fizikai munkát végzett. Plauter Gyula, a munkavédelmi bi­zottság elnöke szintén az ehhez ha­sonló problémákhoz szólt hozzá. Annyi napot hiányoztak baleset miatt a tagok, mintha 40-en egész évben nem dolgoztak volna. Dobosi Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy jobb körülmények között kell előkészíteni a takarmányt. Fitos Zol­tán és Ollós Károly véleménye sze­rint ösztönzőbb premizálási rend­szert kellene kifejleszteni. Bírálták, hogy a trágyalé nagy részét egy elhagyott kavicsbányába öntik. Szűcs László mérnök, a Csehszlo­vák Tudományos Műszaki Társa­ság alapszervezetének elnöke a nem hagyományos takarmányfé­lékkel való kísérletei eredményeiről tájékoztatta a tagokat. Rákócza Fe­renc, az üzemi pártbizottság elnöke, a személyzeti osztály vezetője a jó példamutatás erejét hangsúlyozta, mondván, ha mindenki teljesíti köte­lességét, akkor a jövőben még job­ban boldogulhatnak. A tartalmas vita után Antal Kál­mán, az efsz elnöke rövid összefog­lalójában a felszólalásokra válaszol­va hangsúlyozta, hogy minden sza­kaszon jobban ki kell használni a munkaidőt. A termelés szintjét csak akkor lehet magasabbra emel­ni, ha jobban dolgoznak. A vezetők mutassanak példát, legyenek meg- értőek a, tagok problémáival kapcso­latban, de ne nézzék el a mulasztá­sokat. összefogással lehet megva­lósítani az igényes feladatokat. A közgyűlés után az ágazatveze­tőkkel még egy kicsit elbeszélget­tünk a teendőkről és a kibontakozás lehetőségeiről. Király Zoltán főzoo- technikus új hűtőberendezések vá­sárlását szorgalmazta. A tej minősé­gét jelentős mértékben csak ezek beszerelése után javíthatják. Kürthy Sándor gépesítő az alkatrészellátás javítását tűzte ki feladatul. Sok szó esett a kettős termelés kialakításáról és az öntözőberendezések jobb ki­használásáról. A szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ezen a téren lé­nyeges javulást akarnak elérni, öt Fregatt típusú öntözőberendezésük már van és még további kettőt vásá­rolnak. Lehetővé teszik, hogy a be­rendezések könnyen átállíthatóak legyenek. Jelentős beruházásokkal korszerűsítik az istállókat. Az új 200 férőhelyes istállóban már csökkent a borjak elhullása. Lajtos Tibor mér­nök, főagronómus megjegyezte, hogy szívesen vásárolnának olyan berendezéseket, amelyekkel a ma­gas növényeket is öntözhetnék. Ket­tős termelést mintegy 350-400 hek­táron valósítanak meg. Elbeszélgettünk a zárszámadó közgyűlésen elfogadott igazán moz­gósító jellegű határozatról is, amely nagyon igényes feladatot tűz a tagok elé. Ennek elérése érdekében a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteletére 2 millió 393 ezer korona értékű köte­lezettségvállalást tettek. Több húst, szemesfélét kell termelniük, mint az elmúlt évben. A tömegtakarmányok termelésében és tárolásában is ked­vező változásokat kell elérni. Szín­vonalasabbá kell tenni az irányítást, rugalmasabbá a szervezést és meg­szilárdítani a munkafegyelmet. Az a cél, hogy minél jobb minőségű termékeket állítsanak elő és adjanak el, hogy tovább javuljon a jövedel­mezőség aránya. BALLA JÓZSEF A Banská Bystrica-i Smrečina vállalat dolgozói a XI. szakszervezeti kongresszus és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére 2,2 millió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Meg­ígérték, hogy a selejtból származó veszteséget 50 ezer koronával csökkentik, ésszerűsítő intézkedésekkel többek között ezer erdei köb­méter fát és 5 terajoule energiát takarítanak meg, ezenkívül tervfelada­taikat 1 millió koronával túlteljesítik. A képen Tibor Hraško keretfűrész- szel dolgozik. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Kisebb önköltséggel többet termelni Hétmillió korona nyereséggel zárták a tavalyi évet, mégsem elégedettek A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság már évek óta a Kassa- vidéki (Košice-vidiek) járás legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Az elmúlt esztendőt is nyereséggel zárta. Az igazgatóság kommunistáinak évzáró taggyűlésén mégis több bírálat és önbírálat hangzott el, mint dicséret. Elsősorban azért, mert igaz ugyan, hogy a gazdaság néhány termelési ágazatban - mint például a tejtermelésben és a gabonatermesztésben - jobb eredményt ért el a járási átlagnál, ám ugyanakkor voltak gyengébb teljesítmények is. Gabonatermesztőit nem érhette különösebb elmarasztalás, hiszen a hektáronkénti 4,56 tonnás hozam helyi csúcsnak számít. A szemes kukoricából elért 5 tonnás átlagtól ugyan volt már itt jobb, de az is igaz, hogy a tavalyinál jóval csapadéko­sabb esztendőkben. A kukorica jó magágyba került - és idejében -, ám a szépen kikelt növényzet ké­sőbb igen sokat szomjazott. Szom­jazott, mert a mesterséges öntözés még a Bódva mentén is gyermekci­pőben jár. Hogy a szepsi mezőgazdasági üzemnek a növénytermesztésben a tervezett 31,6 millió korona értékű termelés helyett csak 28 millió koro­nás teljesítményre futotta erejéből, az a gyenge burgonya-, tömegtakar­mány-, szőlő- és gyümölcstermés­nek tudható be. Az állattenyésztés 96,9 százalék­ra teljesítette a bruttó termelés ter­vét, s a 48,7 millió korona helyett 47,2 millió korona értékű terméket állított elő. Mérlege lehetett volna kedvezőbb is, ha jobb az eladott tej minősége, ha nagyobb a hízóállatok súlygyarapodása és kisebb az állat­elhullás. Magyarán: ha az állatte­nyésztők szakszerűbben végzik fel­adatukat. A tejhozamot illetően a tehéntele­pek dolgozói aránylag jól vizsgáztak, hiszen a zsarnói (Žarnov) Kerekes József munkabrigádjának, a rudníki Kardohelyi Mária vezette gondozó­csoportnak és a tornai (Turnianske Podhradie) Hacel Mária kollektívá­KÉK KARDOK FEHÉRBEN: MEISSEN Félelmetesnek tűnt az oroszlán, vakmerőnek a hátán ülő lány. Bal karja bokáig érő fodros szoknyáján pihent, jobb kezével az állat söré­nyét simogatta. Hogy honnan lehet egy nőnek ennyi bátorsága, arról sosem faggattam porcelángyújtö nagynénémet, de hogy miért félti meg a napfénytől is ezt a padláson talált szobrocskát, azt nemegyszer megkérdeztem tőle. Azért, mert meisseni, felelte tömören, de úgy, hogy abból meg kellett értenem: gyűjteménye legértékesebb darabját tartja kezében. Meisseni - micsoda varázsa volt a szónak; alig vártam, hogy egy nap, amikor senki sem látja majd, odatolhassam az asztalt az üvegszekrényhez, és hatévesen én is megérinthessem az oroszlán fejét. Ez jutott eszembe a minap, ami­kor az NDK bratislavai Kulturális és Tájékoztató Központjában a meis­seni porcelángyár drága mintada­rabjait nézegettem. A március 25-ig nyitva tartó kiállítás három évszázad kézzel festett étkészleteiből, virá­gokkal díszített bögréiből, vázáiból és legfőképpen: gazdagon színezett porcelánfiguráiból mutat be néhá­nyat. Krinolinba öltözött udvarhöl­gyek, császári lakájok, rizsporos pa­rókát viselő zenészek, kasztanyettá- zó spanyol lányok, esküvőre készülő szerelmesek, szőlőt szüretelő fiata­lok „sorakoznak“ a polcokon. Ked­ves, szemérmes mosolyok parányi porcelánarcokon .. mintha egy el­varázsolt világ kapujában állnánk. Meissenbe, a világhírű gyár mű­helyeibe a kiállítás szép kivitelezésű katalógusa kalauzol el. A több mint ezeréves múltra visszatekintő város félórányi autóút Drezdától: vára, édes szőlőt termő földjei már a XV. században híressé tették. Porcelán- gyárát 1710-ben Erős Ágost szász király egy évvel azután alapította, hogy Johann Friedrich Böttger gyógyszerészsegéd feltalálta az eu­rópai porcelánt, vagy ahogyan akkor nevezték: a fehér aranyat. Az első készítmények a kínai porcelánt utá­nozták, de később 1720-tól, amikor Johann Gregorius Höroldt került a gyár élére, már különböző jelene­teket és tarka virágcsokrokat festet­tek a tányérokra. Joachim Kándler idejében, 1706-tól 1775-ig már szobrokat és kis szoborcsoportokat is készítettek a meisseni műhelyek­ben, a XIX. század fordulóján pedig a klasszicizmus nyomta rá bélyegét a termékekre. Ma csaknem ezernyolcszáz dol­gozója és jó hírű szakmunkásképző­je van a gyárnak, s még a legna­gyobb méretű vázákat is kézzel fes­tik a mesterek. Ha a minta a máz alá kerül, 1450 fokon égetik a porcelánt, ha a máz fölé, akkor 1850 fokon. A gyár vezetői büszkén hirdetik: a meisseni porcelánnak sehol a vilá­gon nincs párja. A hagyományokat, a régi mintákat a herendi, a bécsi és a leningrádi gyár is őrzi, de ezekben a műhelyekben már nemcsak kézi festéssel díszítik a tárgyakat. Meis- senből azonban a jövőben sem ke­rülhet ki két egyforma tányér. Ezért is olyan kapósak például a kobaltkék színnel festett hagymamintás tár­gyak... Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban soha sincs belőlük elég az üzletekben. Kék kardok fehérben - ez a véd­jegy annyit jelent: Meissen. SZABÓ G. LÁSZLÓ jának köszönhetően az egy tehénre eső évi tejhozam 3700 liter volt, vagyis magasabb a járási átlagnál. A tej minősége is az említett telepe­ken volt a legkiválóbb, míg a somodi (Drienovec), a szepsi és a poproči telepeken a leggyengébb. Az eladott tejnek csak a 75 százalékát minősí­tették első osztályúnak. A másod- és harmadosztáiyba sorolt tej a gaz­daság anyagi mérlegét összesen 567 ezer koronával rontotta, illetve annyival kaphatott volna érte többet is a gazdaság. A párt- és gazdasági vezetés most a tejtermelésben elő­fordult, valamint még mindig előfor­duló hiányosságok felszámolására törekszik, s nemcsak a takarmány- készítőktől vár szakszerűbb, tökéle­tesebb munkát, hanem a fejőktől is. Kétségtelen, hogy az utóbbiaknak a tisztaságra s a rendre is jobban kell ügyelniük, mint eddig. Az állattenyésztés többi alágaza- tában is rengeteg a teendő. Renge­teg, hiszen a száz tehénre eső öbr- júszaporulat itt tavaly csak 90,7 da­rab volt, míg a járási átlag 95,5 darab. Ugyanakkor a sertésállo­mány feltöltése is sok gondot oko­zott, mert egy anyakocától csak 14,3 malacot neveltek fel. A járási átlag 15,8 darab. A hízósertések napi súlygyarapodása 0,52 kilogramm volt, ám az abrakfogyasztás jóval nagyobb az előírt mennyiségnél. Az évzáró taggyűlés beszámolója szerint a gépesítési részleg elisme­rést érdemel a tavalyi eredménye­kért. Azért viszont már nem kapott dicséretet, hogy az év végén a rak­tárkészlet értéke meghaladta a hat­millió koronát. Sok szó esett a termelés önkölt­ségének csökkentéséről. A felszóla­lók közül Štefan Hudák igazgató, továbbá Túróczi Gyula, Novák Sán­dor, Mikuláš Jakab és még sokan mások elmondták, hogy a hatéko­nyabb termelés alapja az egyes ágazatok munkájának összehango­lása, az üzemanyag, a műtrágya az építőanyag, az abrak- és tömegta­karmány ésszerűbb, gazdaságo­sabb felhasználása, s nem utolsó­sorban az anyagi érdekeltség foko­zása. Az elmúlt évet ugyan hétmillió korona nyereséggel zárta az állami gazdaság, de a haszon lehetett vol­na nagyobb is - s most több pénze lenne a termelés korszerűsítésére, valamint a szociális létesítmények építésére és berendezésére ha mindenki komolyabban veszi a taka­rékoskodást. A pártalapszervezet kommunistái azzal az elhatározással fejezték be az évzáró taggyűlést, hogy az idén a pártonkívüliekkel közösen próbál­nak meg gazdaságosabban, olcsób­ban termelni, s többet, jobbat mint taVa y GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents