Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-11 / 58. szám, szerda

Jó munka, megérdemelt pihenés Beszélgetés az efsz-tagok kedvezményes üdültetéséről A mezőgazdasági és az ipari dolgozók életkörülményei és szociális feltételei közti különbség megszűnését az üdülési lehetőségek kihasz­nálása is meggyőzően bizonyítja. Az idősebb nemzedékekhez tartozók jól emlékeznek még azokra az időkre, amikor a mezőgazdasági dolgozó nemigen tervezhetett maga és családja számára megfelelő téli vagy nyári kikapcsolódást. Ma azonban a csehszlovákiai egységes földmű­ves-szövetkezetek mintegy egymilliós tagsága üdülési igényeinek kielégítése alig különbözik más népgazdasági ágazatok, a vállalatok és intézmények szakszervezeti üdültetési lehetőségeitől. A kiterjedt üdül­tetési rendszer a szocialista életmód egyik kifejező megnyilvánulása. A Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyik fontos feladata, hogy az efsz-tagság üdülési feltételeinek megteremtésé­vel járuljon hozzá a dolgozók és családtagjaik pihenéséhez, kikap­csolódásához és erőgyűjtéséhez. A szövetkezeti tagok belföldi és kül­földi üdültetéséről a szövetség cseh­országi és szlovákiai üdültetési igaz­gatóságai gondoskodnak. Az efsz- tagság kedvezményes üdültetéséről dr. Pavol Kly korkával, a szövetség csehországi üdültetési igazgatósá­gának vezetőjével beszélgettünk.- A CSSZSZK városaiban és üdülőhelyein negyven, többségük­ben az idegenforgalmi intézmények kezelésébe tartozó szálloda áll ren­delkezésünkre. Ezen kívül a szövet­ségnek saját üdülőszállói is vannak. A CSSZK-ból belföldi egyhetes üdü­lésen évente közel negyvenezer, külföldi üdülésen tizennyolcezer szövetkezeti dolgozó vesz részt. Az efsz-ek és az illetékes szövetségi szervek a rendelkezésükre álló beu­talókat elsősorban a jó munkát vég­ző, áldozatkész és példás dolgozók­nak adják, figyelembe véve a szoci­ális körülményeket és a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében való részvételt is. Az efsz-tagok üdülteté­sének több típusa van. A téli és nyári, belföldi és külföldi üdülési for­mákon belül egy-egy szakterület megismerését célzó ún. tematikus üdüléseket is szervezünk, leginkább külföldön. Ilyen utak résztvevői pél­dául mezőgazdasági üzemekbe lá­togatnak el, megismerkednek a ba­ráti országokban folyó építőmunka eredményeivel. A mezőgazdasági szakmát tanuló fiatalok számára sí­tanfolyamokat rendezünk. A szövet­ség járási szervei és az efsz-ek által közösen szervezett nyári pionírtábo­rokban mintegy 24 ezer gyermek tölti a vakáció egy részét.- Belföldön hol üdülnek a szövet­kezeti dolgozók?- Egységes földműves-szövet­kezeteink tagjai közt télen például nagyon népszerűek a hazánk hegy­vidékein, a Jizerai hegyekben, az Orlicei hegyekben, a Beszkidekben és természetesen a Magas-Tátrá- ban eltöltött napok. A téli hónapok­ban ugyancsak nagy az érdeklődés a Prágában, Brnóban és Bratislavá­Ajánlója a SZISZ alapszervezet Többletmunka a köz javára- Mint villanyszerelő, a nálunk el­töltött évek alatt már többször bebi­zonyította, hogy érti szakmáját. Munkafeladatait példásan teljesíti, s ezen kívül ó a SZISZ üzemi alap­szervezetének az elnöke. Ez egyéb­ként pártfeladata, amit nagy felelős­séggel végez. Tavaly májusától ugyanis párttagje­lölt, egyik ajánlója a SZISZ alapszer­vezet - mondta a sládkovičovói Major István Cu­korgyár l-es szá­mú pártalapszer- vezetének elnöke előzetes tájékoz­tatásul, mielőtt elindultam volna Burian Ede után. A cukorfőző részleg elárvult gép­sorai között találkoztunk, ahol most a főzőmesterek helyett a karbantar­tók szorgoskodnak.- A kazánszivattyú villanymotor­jait javítjuk - kezdte, miután bemu­tatkoztunk egymásnak, s kérdés nélkül is aprólékosan elmagyarázta, hogy milyen rejtett hibák fordulhat­nak elő, amelyek elnézése a kam­pány idején komolyabb kiesést okozhat. Viszont annál szerényebb lett, amikor felidéztem a pártelnök dicsérő szavait.-Azért jön az ember a munka­helyre, hogy dolgozzon. Képessé­géhez és tudásához mérten a lehető legjobban elvégezze azt a munkát, amit rábíztak.- És a SZISZ-tisztség?- Mondhattam volna, azt is, hogy bejáró vagyok, naponta ingázom, ezért nem vállalhatom - felelte rövid gondolkodás után, majd szünetet tartva, saját kérdésére adott felelet­tel folytatta. - De ez megoldás? Szerintem nem. Meg kell próbálni, és a vezetőség többi tagjának a se­gítségével talán sikerül az ifjúsági alapszervezet munkáját érdekeseb­bé és vonzóbbá tenni. Rövidebb szünet után már kérde­zés nélkül is sorolta a teendőket, a huszonhárom éves fiatalember.- Szerintem a tömegszervezetek, így az ifjúsági alapszervezet tevé­kenységének is lényeges fokmérője a tagok aktivitása. Ha a munka sok­rétű és vonzó, akkor a tagok is aktívak. Célunk, hogy mind a negy­venhét tagunk kivegye részét a kö­zös munkából. Érjen rá, ha felkérik, hogy segítsen a konzervrészlegen, vagy ha például hulladékgyűjtést szervezünk. De akkor is legyen ide­je, amikor sportrendezvényre hívjuk, vagy mi szervezünk, mondjuk aszta­litenisz-versenyt. A saját rendezvé­nyeinken túl a korábbiaknál nagyobb arányban akarjuk bekapcsolni tagja­inkat a városi SZISZ alapszervezet rendezvényeibe, és a szolnoki cu­korgyár fiataljaival is szeretnénk az együttműködésünket kibővíteni. Kü­lön munkatervet dolgoztunk ki a nyári hónapokra, amikor a kon­zervrészlegen sok fiatal dolgozik. Szeretnénk, ha az idénymunkát végző közép- és főiskolások a jól végzett munka után szórakozhatná­nak és sportvetélkedőkön is részt vehetnének, s valóban kellemes emlékekkel mennének haza.- A legközelebbi cél és feladat?- Januárban vállaltam el az elnöki tisztséget, ez, tudom, többletmunkát jelent számomra, de szívesen csiná­lom. Mint párttagjelölt örömmel ta­pasztaltam a párttaggyűléseken, hogy a problémákról, gondokról nyíl­tan kell beszélni, s hogy a konkrét és névre szóló kritika sokat segíthet a feladatok jobb elvégzésében. Sze­retném ezt a szemléletet a SZISZ- munkában is érvényesíteni. Ha min­denki pontosan és jól elvégzi a mun­káját, akkor az ifjúsági szervezet is jobb eredményeket mutathat majd fel, mint korábban. Szeretném, ha a jövőben jutna bőven időm a barká­csolásra, az olvasásra és főleg az önművelésre. EGRI FERENC ban rendezett ún. városi üdülés és egyes nagyobb fürdőközpontokban, mint pl. Karlovy Varyban, Marianske Láznéban, Luhačovicében, Pieš- t’anyban és Trenčianske Teplicében szervezett üdülés iránt. Jellemző, hogy a szlovákiai efsz-tagok a téli hónapokban előszeretettel választ­ják a cseh- és morvaországi, a CSSZK-beli mezőgazdasági dol­gozók pedig a szlovákiai üdülést. Egyes helyeken, ahol együtt pihen­nek a csehországi és a szlovákiai efsz-tagok, érdekes és hasznos ta­pasztalatcserére kerül sor.-És milyenek a külföldi üdülési lehetőségek?- Különösen nagy az érdeklődés a szocialista országok iránt. A leg­többen a Szovjetunióba jutnak el. A szocsi, bakui, ukrajnai, kaukázusi és szibériai üdülőközpontokban, il­letve turisztikai útvonalakon évente közel hatezer efsz-tag fordul meg. A szövetség kedvezményes beuta­lóival sok ezer csehszlovákiai mező­gazdasági dolgozó jutott el a bolgár, román, jugoszláv és görög tenger­partra, Magyarországra és az NDK- ba. Elmondható, hogy kifogástalan az együttműködésünk a szocialista országok utazási irodáival. Kiváló szolgáltatásokat nyújt a szovjet Intu- riszt, a magyar Ibusz, a bolgár Bal- kanturist, az NDK-beli Reisebüro, a lengyel Orbis és a romániai Carpa- tia. Szolgáltatásaikkal szerfölött elé­gedettek vagyunk. Az efsz-tagság külföldi üdülteté­sével kapcsolatban több újdonságról is szólhatok. Például a bulgáriai tur­nusokat gyermeküdültetéssel, a ma­gyarországiakat pedig Balaton parti üdüléssel bővítettük ki. A választék lengyelországi és görögországi tur­nusokkal is gazdagodott. Először szervezünk az idén Jugoszlávia és Ausztria területén sítúrákat, s a bul­gáriai turnusok résztvevőinek egy része Görögországba is elláto­gathat.- Említette a szövetség saját üdülőszállóit. Hol vannak ezek?- A csehországi üdültetési igaz­gatóság három üdülőszállóval ren­delkezik. A Beszkidek nyúlványai­nál, a Kroméŕíži járásban, erdők övezte környezetben van a Rusava Szálló, Železná Rudához közel, a Šu- mavában a Brčálník és a Jeseníky- hegység déli részén a Václavov szö­vetkezeti üdülóház. Ezek befogadó- képessége együttvéve 400 személy, s olcsóbbak, mint a bérelt szállodák.- Tehát az üdültetési igazgatóság még nem képes az efsz-tagság va­lamennyi igényének kielégítésére...- Még nem vagyunk erre képe­sek, annyira megnőttek az utóbbi években az efsz-tagok igényei a kü­lönféle üdültetési lehetőségek iránt. Illetékes szerveink azonban állandó­an szem előtt tartják az üdültetési feltételek javítását, az üdülési léte­sítmények befogadóképességének bővítését. SOMOGYI MÁTYÁS i ’ i A munkaerő-gazdálkodás távlatai Manapság, amikor már természetes jelenségként nyugtázzuk azt a tényt, hogy a termelőüzemekben a hatékonyság növelésé­vel jelentős munkaerő-megtakarítást érnek el (és ennek a jövő­ben méginkább így kell lennie), akkor azonnal feltűnik egy ilyen statisztikai adat: Szlovákiában a 8. ötéves tervidőszak során 119 ezer 400 fővel nő a^dolgozók létszáma. Ha ugyanis e két körülményt egymás mellé állítjuk, akkor felmerül a kérdés, nem vezet-e ez a fejlődés munkaerő-fölösleg kialakulásához? Nos, kétségtelen, hogy a következtetésekből ezt a lehetőséget sem lehetne kizárni, azonban az is kijelenthető, hogy ma még ettől aligha kell tartanunk. Ennek, persze, azért feltétele is van, mégpedig az, hogy e kérdésben tudatos társadalmi hatásoknak kell érvényesülniük, mert csakis ezek vezethetnek célszerű megoldáshoz. Még akkor is, ha már jó ideje tudják a szakem­berek azt a tényt, miszerint a foglalkoztatottság struktúrájában jelentős - és folyamatos - változásnak kell beállnia. Ennek igazolására számos markáns példát is felhozhatunk. Például Szlovákia erdőgazdálkodásában, ahol egyébként az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán jelentős létszámcsökkenés volt tapasztalható, az évtized végéig mintegy 1900 dolgozóval növekszik a létszám. Az építőiparban - elsősorban a közös szovjetunióbeli nagyberuházások következtében - több mint 6 ezer 800 fős létszámemelkedéssel számolnak. De említhetnénk a terciális szférát is, a helyi gazdálkodási üzemeket, a szolgálta­tásokat, kereskedelmet, vendéglátóipart is. Mindez természetesen nem megy önmagától, és komoly fela­datokat ró elsősorban az illetékes nemzeti bizottságok dolgozó­ira. Rajtuk múlik, hogy a kiemelt jelentőségű népgazdasági ágazatokban, a tüzelőanyag- és energetikai iparban, a gép­iparban, valamint azokban a gazdasági szervezetekben, amelyek a szovjetunióbeli nagyberuházások sikerét biztosítják, ne legye­nek munkaerőgondok. Ezt biztosítandó, elmélyül az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériumának együttműködése a nemzeti bizottságokkal, hiszen a gépipar, a bányászat, az atomenergetika, valamint az építőipar jelentős nagyságrendű fel­adatnövekedése kizárja a munkaerő-gazdálkodás esetlegessé­geit. Hogy ez mennyire így van, az már az idei év követelményei­ből is kitűnhet: az említett ágazatokban az idei terv teljesítése csaknem négy és félezres létszámnövekedést feltételez! Ebből a bányászat részesedése országos viszonylatban mintegy 2600 fő. Szlovákia bányáiba mintegy félezerrel több bányász kell az eddiginél. Ha külön vizsgáljuk Szlovákia építőiparának munkaerőigé­nyét, akkor nagyjából évi hatszáz fős átlagnövekedéssel kell számolni, és a dolgozók elsősorban a mohi (Mochovce) atom­erőmű, a dunai vízlépcsőrendszer, valamint a temelíni atome­rőmű építésén jutnak munkalehetőséghez. A már említett szov­jetunióbeli nagyberuházásokhoz 810 dolgozóra van szükség Szlovákiából ebben az évben. Számottevő strukturális változás áll be a 8. ötéves tervidőszak során Bratislava iparában. A tervek szerint mintegy 13 és félezerrel növekszik a fővárosi dolgozók létszáma a három szlovákiai kerületből. Az ő feladatuk a már említett szerkezeti változás végrehajtásán belül a közlekedés jelentős javítása, a lakáskultúra növekvő követelményeihez igazodó feltételeik megteremtése. Számottevő létszámnövekedéssel számol a Bra­tislavai Autógyár is. Ami pedig a már említett ipari szerkezetátalakítást illeti, ez nemcsak Bratislavát érinti, hanem fokozatosan átrendeződik majd az egész népgazdaság eddigi struktúrája is. Ez pedig eddig még soha nem tapasztalt méretű munkaerőmozgást követel meg, s nem képzelhető el, hogy azokat, akiket érint, a korábbi mércével mérjük- A föltételezések szerint az évezred utolsó öt évében csak Szlovákiában mintegy félszázezer dolgozó változtat majd munkahelyet - sokan közülük szakmát is - anélkül, hogy bárki is a szó klasszikus értelmében „vándormadárnak“ tekint­hetné majd őket. Mindezt az átcsoportosítást ugyanis az illetékes nemzeti bizottságok irányítják majd. Idővel tehát eljutunk odáig, amikor például egy esztergályos­nak kitanult szakmunkás esetleg villanyszerelőként megy nyug­díjba, de akár több szakmát is el kell sajátítania. Annak a dolgo­zónak nő tehát az ázsiója, aki egyre többet tud, több munkahe­lyen is alkalmazható. Az ilyen dolgozók létszámának növeke­dése tehát kiemelt népgazdasági érdekké válik. MÉSZÁROS JÁNOS ISKOLÁSOK LESZNEK Mire mutatnak rá az iskolaérettségi vizsgálatok? Néhány hete annak, hogy az iskolákban befejeződött az elsősök beíratása. Ha a gyermek augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, nincs gond, ám ha nem, iskolaérettségi vizsgálaton vesz részt. A témával kapcsolatos kérdéseinkre dr. Halko Márta, a Bratislavai Kerületi Peda­gógiai és Pszichológiai Tanácsadó pszichológusa válaszolt.- Mi a vizsgálat célja, s kinek az ajánlására kerül a gyermek a ta­nácsadóba?- A gyermek értelmi, érzelmi fej­lődése, alkalmazkodó képessége egyénenként változó. A kicsik több­sége könnyen teremt kapcsolatot, köt barátságot, készségesen segít, s az óvodában is gond nélkül sajátít­ja el az előírtakat. Ám akadnak las­súbb, visszahúzódóbb, félénkebb, gátlásosabb gyerekek is, akik bevo­nása a közösségbe nehezebb. Kü­lönböző pszichodiagnosztikai vizs­gálatok segítségével, melyek alapja a játék, a rajzolás, kapunk képet a gyermek személyiségéről. A vizs­gálat legfontosabb célja nemcsak a gyermek értelmi szintjének, ha­nem társadalmi, érzelmi érettségé­nek, alkalmazkodó képességének a megállapítása is. Ha az eredmé­nyek összesítéséből az derül ki, a gyermek nem elég fejlett, vagyis éretlen, akkor annak érdekében, hogy ne érjék az iskolában soroza­tos kudarcok, nem ajánljuk iskolába járatását. A vizsgálat szerves részét a szülőkkel folytatott beszélgetés képezi. A tanácsadót tulajdonkép­pen az óvoda ajánlja a szülőnek, ám megteheti a körzeti gyermekorvos is. Természetesen a szülő egyedül is kérheti a kivizsgálást. Legtöbben mégis már a beíratás után jönnek, ilyenkor az alapiskola javaslatára.- Közismert tény, hogy a szülők felértékelik gyermekeik képességeit, s gyakran azért, hogy minél előbb túl legyenek a nehezén, beíratják a még nem hatéves gyermeküket. A szakember véleménye befolyásol­ja eredeti elhatározásukat?- A még nem hatéves gyermek és a hatéves társai közötti különb­ség, ha látszólag, alkatilag nem is, de mégis nagy. Minél idősebb a gyermek, annál jobb az összpon­tosító és teherbíró képessége, annál könnyebben sajátítja el a tananya­got. Pszichológus kollégáim az óvo­dai szülői értekezleteken nyíltan be­szélnek a gyermekek esetleges adaptációs nehézségeiről, éppúgy, mint tanulmányi eredménytelensé­gükről. A jó start a sikeres életút alapvető követelménye - szoktuk mondani, s ezt szerencsére egyre többen tudatosítják. Ugyanis meg­szűnt a lehetőség, mely szerint, ha a gyermek nem bírja a megfeszített iramot, s képtelen megfelelni a kö­vetelményeknek - visszahelyezhető az óvodába. Nincs visszaút.- Az elmondottakból kitűnik, a nem iskolaérett gyermek sokkal nagyobb erőkifejtéssel sajátítja el a nem könnyű és nem kevés tan­anyagot. Képes ledolgozni hátrányát és ha igen, milyen áron?- Egyértelmű választ nem adha­tok. A gyakorlatban találkoztam ilyennel is, olyannal is, és természe­tesen ez a már hatévesekre is vo­natkozik. Aki elsős korában éretlen­sége következtében lemarad, kevés a sikerélménye, s így a tanulás is teherré válik számára. Rendszerint sokat küszködik a továbbiakban is. A pedagógus többnyire nem tudja figyelembe venni, hogy osztályában értelmes, ám kora miatt lassúbb di­ákja is van. Igaz, a szülő sokat tehet gyermekéért. Okos hozzáértéssel, türelmes segítséggel be lehet hozni a lemaradást. Persze, ide kívánko­zik a kérdés, vajon ilyen áron érde­mes-e? A szülők többsége, amikor ellenőrzésre jön gyermekével, rend­szerint bevallja, nem hitte, hogy az egy-két hónap ennyire hiányozhat.- Eddig csak a még nem hatéves gyerekek beilleszkedési, tanulási nehézségeiről beszéltünk! Ám van­nak hatéves, s mégis éretlen iskola- köteles gyerekek. Velük mi történik?- A szülő rendszerint tudja, látja (gyakran az óvodában is figyelmez­tetik), hogy gyermeke túl mozgé­kony, illetve túl lassú, nagyon játé­kos, nem tud összpontosítani stb. Ilyen esetben is elvégezzük a szük­séges vizsgálatokat, s ha bebizo­nyosodik a gyermek éretlensége, az általunk kiállított jellemzés egyévi halasztást eredményez. Az egész­ségesen fejlődő gyermek számára ez elég is.- A kisiskolások megterhelése közismert. Mint ahogy az is, hogy a gyermekek többsége különórákra is jár. Mi erről a pszichológus véle­ménye?- A gyerek számára nagy erőpró­ba az első s még a második osztály is. A gondatlan óvodáskor után ne­hezen szokja meg, hogy kötelessé­gei vannak, időbe telik, míg megta­nul tanulni, okosan gazdálkodni sza­badidejével. Ne feledkezzünk meg arról sem, életeleme még a gondta­lan játék. Kollégáim véleményét is tolmácsolom, amikor kijelentem, nem veszítenek, ha a megterhelő, ám szükséges különórákat egy év- vei elhalasztják. pÉTERF| SZ0NYA ÚJ SZÚ 4 1987. III. 11. \

Next

/
Thumbnails
Contents