Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-02 / 50. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1987. III. 2. Személyre szóló bírálatok Állattenyésztők évzáró párttaggyűlése A farkasdi (Vlčany) Haladás Efsz állattenyésztői elmúlt évi eredmé­nyeikről inkább hallgatnak, mint be­szélnek. A néhány részsiker mellett ugyanis olyan számottevő lemara­dások és veszteségek vannak az ágazat számláján, amelyek a szö­vetkezet gazdasági mérlegén is éreztetik hatásukat. Nem teljesítet­ték a tejtermelés tervét, az eladott tejnek pedig csak 68 százaléka volt első osztályú. Az élve született bor­júk száma is kevesebb az előirány­zottnál, és ebből is aránytalanul sok pusztult el. Némi öröm az ürömben a terven felül elválasztott malacok száma, de a folytatás már itt sem kielégítő, mivel az állatok az elóhiz- laldában és a hizlaldában sem gya­rapodtak a kívánt mértékben. Emberi mulasztások Az ágazat éves gazdálkodási mérlege az állattenyésztésben dol­gozó 45 kommunista és 4 tagjelölt évzáró taggyűlésének jellegét is meghatározta. A pártelnök a beszá­molóban értékelte az elért eredmé­nyeket, de ezek felesleges részlete-’ zése helyett elsősorban azt elemez­te, hogy a kiesések mögött milyen emberi mulasztások vannak. A be­számoló nem rekedt meg az általá­ros megállapításoknál. Név szerint megdicsérte az igyekvőket, de azok nevét sem hallgatta el, akik kommu­nistához méltatlanul dolgoznak. Be- recky György pártelnök szavai sze­rint elsősorban ez utóbbiakat ösztö­nözték, hogy a jövőben jobban igye­kezzenek és nagyobb felelősségér­zettel teljesítsék munkafeladataikat. A beszámolóból többek között megtudtuk, hogy a negyedi (Neded) részlegen Ján Oravec, Pelikán Vil­mos, Tóth Dénes és Kocsis András a gondjaira bízott kocáktól átlagosan csak 15,49 malacot választott el. Velük szemben Juraj Sák és Tóth Ferenc 20,24 leválasztási átlagot ért el. A farkasdi tehéntelep tejeladási tervét csak háromnegyed részben teljesítette, és az eladott tejnek csak 44 százaléka volt első osztályú. Eb­ben sajnos az itt dolgozó kommunis­ták is részesek Például Búza Mag­dolna és Zuzana Záčeková tejeladá-^ si tervüknek csak alig hetven száza-'* lékon felül tettek eleget, ugyanakkor a velük azonos feltételek mellett dol­gozó párton kívüli társuk, Bitter Ilona 116,5 százalékra teljesítette tervét. Búza Gyula és Szalai István kom­munista fejőktől is többet várnak. Ugyancsak név szerint hasonlította össze a beszámoló a negyedi te­héntelepen dolgozók eredményeit, ahol Csillag Imre, Matej Károly és Anna Lengyelová kommunistáknak kell jobb, társaikat is ösztönző ered­ményeket elérniük. A kiesések és a problémák okai között az első helyen a felületesen megtisztított fejőberendezéseket, a gondatlan fejést, etetést és a pisz­kos teheneket említette a beszámo­ló. Jogosan tette fel a kérdést, hogy ott ahol ilyen bajok vannak, mit csi­nálnak a kommunisták? Mulasztást követnek el, ha a hiányosságokat látva nem figyelmeztetik társaikat, de még ennél is nagyobb baj, ha saját munkájukkal sem mutatnak példát. Az eredményesebb munka feltételei A beszámolóban említett számos negatívum mellett azokra a tartalé­kokra is fel kell figyelni, amelyek kiaknázásával lehet csak egy év múltán jobb eredményekről beszá­molni. Elismerésre méltó, hogy a pártbizottság saját tevékenységét is önkritikusan elemezte. Megállapí­totta, hogy nem volt kielégítő a tag­gyűléseken való részvétel, és a ta­gok aktivitás^sem megfelelő. Mind­ez bizonyára’ összefügg a pártcso­portok tevékenységével, amely el­marad a vártnál. Ugyancsak össze­függ a pártbizottság munkájával a nem kielégítő szemléltető agitáció, amely az eredmények, valamint a példásan, illetve rosszul dolgozók közszemlére tételével sokat segít­hetne. Kár, hogy e résznél elmaradt a hiányosságok okainak feltárása, így azt sem tudta meg a tagság, hogy ilyen vonatkozásban kiktől és miben várnak jobb munkát. További javulást eredményezhet az érdem szerinti munkadijazás el­mélyítése, elsősorban a brigádrend­szerű munkaszervezés és javadal­mazás kiszélesítése. Ennek előnyeit a negyedi telepen elért eredmények egyértelműen bizonyítják. Nagy Gé­za hattagú kollektívája marhahús­eladási tervét magasan túlteljesítet­te, és a gondjaira bízott állatoknál a tervezettnél lényegesen nagyobb napi súlygyarapodást ért el. Azon a munkahelyen, ahol a brigádrend­szerű munkaszervezés és javadal­mazás bevezetése előtt tizenegyen dolgoztak kevésbé eredményesen. A munka hatékonyságának és minőségének javításában az emberi tényező is fontos, amit a negyedi telep 1-es számú tehénistállójában elért eredmények is bizonyítanak. Ondrej Sák vezetésével Jobbágy János, Jaroslav Jagri, Mészáros An­na, Kovács Jolán és Forró Jusztina teljesen azonos feltételek mellett társaiknál lényegesen jobb fejési át­lagokat ér el. Erre is hivatkozva hangsúlyozta Pavel Lipták, az üzemi pártbizottság elnöke és Dezider Ko- lečáni mérnök, az efsz elnöke, hogy mindenkinek elsősorban saját mun­kájában kell keresnie a tartalékokat. Ugyanakkor természetesen az elv­társi kritika sem hiányožhat. Ha jo­gos, rá kell mutatni a hiányossá­gokra. Tartalékok és objektív nehézségek A vitában felszólalók megszívlel­ték a bíráló szavakat. Az állatte­nyésztők munkájában lévő tartalé­kok mellett az eredmények javítását nehezítő objektív nehézségekre is rámutattak. Mindez csak növeli a re­ményt, hogy hosszabb idő után a farkasdi efsz állattenyésztő ágaza­tában is kedvezőbb időszak követ­kezik. Kürthy Benjámin, a farkasdi te­héntelep vezetője többek között fel­hívta a figyelmet a fejőházakban lévő hidegre, de arra is, hogy az új, korszerű istállóban sem könnyű jó eredményeket elérni. Peter Franko mérnök, helyettes zootechnikus a sertéstenyésztésben is beveze­tésre kerülő brigádrendszerű mun­kaszervezéssel és javadalmazással kapcsolatosan a telepvezetők fele­lősségét részletezte. Olyan egyé­nek, akik nem képesek vagy nem akarják meglátni a rosszat, ezt a munkakört nem tölthetik be. Juraj Karkus mérnök, a negyedi tehén­farm vezetője a tejtermelés gazda­sági szempontjait elemezte, de töb­bek között a sertésfarmon beépített és kihasználatlan nedvesetető­rendszerre is felhívta a figyelmet. Michal Sléger, a negyedi tehéntelep egyik vezetője figyelmeztetett rá, hogy néhány istállónak rossz a tete­je, becsurog az eső, és az is baj, hogy a kifutókban nagy a sár. Jagrik Pál karbantartó az anyaghiányról beszélt, amely szerinte a nem meg­felelő tervezésre is visszavezethető. * Mindez bizonyítja, hogy a kom­munista állattenyésztők évzáró taggyűlésén elhangzottakból nem­csak a párttagoknak, hanem a párt- bizottságnak is le kell vonnia a meg­felelő tanulságokat. A felelős gazda­sági vezetőknek feleletet kell adni valamennyi felvetett kérdésre, fel kell tárni az említett hibák okait, s azt is, mikorra és kiknek feladata azok eltávolítása. Ez azért is fontos, mivel a jobb munkát nehezítő körülmé­nyek az eredmények javulását is késleltetik EGRI FERENC Végéhez közeledik Kassán (Košice) a Kelet-szlovákiai Vasmű 1-es számú kokszolójának nagyjavítása. A B blokk kamráinak a kiszárítását a napokban kezdik meg. A szárítás 75 napig tart, s utána - még május 1-je előtt - megindulhat a termelés. Az A blokk nagyjavításával 1988 októberében készülnek el. A képen a felújításban részt vevő lengyel vállalat szerelői egy szénszállító kocsi alvázát szerelik. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Más hozzáállást követel Üvegcsövek használata az iparban Ma már nem újdonság a vegy- vagy az élelmiszeriparban a folyékony és szemcsés anyagok, esetleg porok üvegcsőben való szállítása, a régi acél- vagy színesfémcsövek helyett. Ennek előnye egyértelmű. Az üvegcsőrendszer mutatósabb, és ami nem mellékes, mondjuk a tejipar­ban, átlátszó, tehát nemcsak azt látni, mi folyik benne, hanem azt is, nem piszkosak-e véletlenül a csövek. De csak azért, mert valami mutatósabb és szebb, még nem kerül felhasználásra, ha pénzben is kifejezhető haszna nincs. Az üvegcsövek ipari alkalmazásáról Miloš Šiškával, a bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár kereskedelmi és műszaki szolgáltató részlegének vezetőjével beszélgettünk. A Moldva a második folyó a világon, amelyen úszó villanyerőmú található. A Moldvai Folyókarbantartó Vállalat vízgazdálkodási és műszaki fejlesztési részlege az Első Brnói Gépgyár mikulovi üzemével közösen fejlesztette ki. Szárazon és vizen egyaránt szállítható, alkatrészei hazai gyártmányúak. Az erőmű több célra is felhasználható. Két Bánkí-turbinával látták el, amelyek aszinkron motorokat hajtanak. A prototípus két métertől kilenc méterig terjedő vízszintkü­lönbség esetén alkalmazható. Teljesítménye 35 kilowattóra. Próbaüzemelése májusig tart. Az idei kemény tél ellenére az erőmű eddig hibátlanul működött. A képen OIdŕich Sýkora, a rögzítést ellenőrzi. (Michal Doležal felvétele - ČTK) • Milyen előnyei származnak a beruházónak abból, ha a terme­lésben a fémcsöveket üvegcsövek­kel helyettesíti?- Ezeket az előnyöket több pont­ban lehet megfogalmazni. Elsősor­ban a korrózióállóságot hangsúlyoz­nám. Az üvegcső anyaga ellenáll a víz, a vízgőz, a savak hatásának. Kivételt csak a folysav (hidrogén- fluorid vizes oldata), a szilícium-tet- rafluorid, a foszforsav és a koncent­rált forró hidroxidok képeznek, ame­lyek károsítják az üvegcső anyagát. Az üvegcső további jó tulajdonsága a simaság, az, hogy nincsenek felü­leti pórusai, így 15, de akár 30 százalékkal is növelhető az átfolyás sebessége a hagyományos csövek­kel szemben. Az üveg a katalízissel szemben közömbös, steril, nem be­folyásolja az átfogó közeg ízét, sza­gát, színét, összetételét és lehetővé teszi az állandó, vizuális ellenőrzést. Ezenkívül, mivel a csőrendszer tipi­zált elemekből építhető fel, könnyen fel- és leszerelhető, vagy tetszés szerint kiegészíthető. Azt hiszem, itt kell elmondanom azt is, hogy ezek a jó tulajdonságok nem kis mértékben annak az üveg­fajtának köszönhetők, amelyből a csövek készülnek. A SIMAX véd­jegyet mindenki ismeri, ebből ké­szülnek a háztartási tűz- és hőálló üvegedények, s ebből készül a mű­szaki üveg is. Szakmai körökben bórszilikát üvegnek nevezzük, az egyéb anyagokon kívül általában 81 százaléknyi szilíciumdioxidot és 13 százaléknyi bórtrioxidot tartalmaz. Alapvető tulajdonsága az is, hogy kicsi a hótágulása és jól bírja a hirte­len hőmérsékletváltozásokat. • Mióta terjed az üvegcsövek használata az ipari technológiákban és milyen sikerük van?- Valótlanságot állítanék, ha azt mondanám, hogy kezdettől fogva rajongtak érte a felhasználók, s van­nak helyek, ahol még ma is bizal­matlanul néznek az üvegcsövekre. 1970 óta azonban, főleg a vegyipar és az élelmiszeripar, de más ipará­gak is, jó néhány száz kilométert felhasználtak belőle. A Slovnaftban például mintegy tízezer méter üveg­csövet szereltünk fel, építettünk be. Egy-egy vállalat általában 5, de akár 20 tonna fémet is megtakaríthat üvegcső használatával. Persze, a megtakarított összeg nem a beru­házás megvalósításának pillanatá­ban jelentkezik, hanem azt a megte­remtett jobb technológiai feltételek, a termékminőség javulása és az üvegből készült elemek hosszabb élettartama biztosítja. Az üvegcső olyan helyen is alkalmazható, ahol a külső, vagy a csőben folyó közeg agresszivitását még az ötvözött acé­lok sem viselik el. • Az előnyei ellenére sem fogad­ják egyértelmű örömmel az üveg­csöveket. Miért?- Az üveggel ugyanis meg kell tanulni bánni. Van egy olyan tulaj­donsága, amely nem viseli el a fe­gyelmezetlenséget, a rendetlensé­get, a szakértelem hiányát, vagy a durva bánásmódot. Az üveg a fé­mekkel ellentétben törékeny. Ahol üvegcsövekben vezetik a vegysze­reket, ott nem lehet csak úgy ledobni egy kalapácsot vagy fogót, nem le­het vascsővel ütögetni a csapot, ha kissé beszorult. Egyszóval ez az anyag egészen más hozzáállást kö­vetel meg a kezelőszemélyzettől, yagy a szerelőktől. A bizalmatlanság másik oka a tö- mítő anyagok minősége. A csöveket a nemzetközi normákban előírt hosszúságokban és átmérőkben gyártjuk. Nem forraszthatok, ezért a cšatlakc»ásnál, vagy a különböző idomrészek és leágazások beépíté­sénél bakelitből vagy alumíniumból készült, csavarral vagy menettel rögzíthető összekötő elemeket, to­vábbá gumiból, vagy teflonból ké­szült tömítőgyűrűket használunk. A teflontömítés a leginkább ellenál­ló, a legtöbb helyen felhasználható, az egészségre nem káros, anyaga ízetlen, szagtalan, csak sajnos ke­vés van belőle. Egyelőre keressük azt a vállalatot vagy üzemet, amely számunkra elegendő tömítést készí­tene. Alapanyag van elég a gyártás­hoz. Véleményem szerint jó minősé­gűek a gumitömítések is, hiszen négyféle speciális kivitelben készül­nek, az élelmiszeripari anyagok, az olajok és savak, az agresszív gőzök és gázok, valamint magas hőmér­sékletű savak és oldatok szállításá­hoz, ahogy azt a széles körű fel- használás megkívánja. Ma már jó- néhány helyen, a sör-, a tej-, a szesz-, a konzerviparban, a borászati üze­mekben üvegcsövek biztosítják azt, hogy a tej, tejföl, a gyümölcslé, a bor vagy a sör semmit se veszítsen szállítás közben ízéből, szagából, színéből vagy bukójából. A vegy­iparban a végtermékek, az agresz- szív oldószerek szállítására, a hulla­dékelvezető csatornák anyagaként használják. A laboratóriumokban is már szinte nélkülözhetetlen, de eb­ben folyik a cserzőanyag a bőrfel­dolgozó műhelyekben és ez szállítja a festéket és az oldószert a gépipari üzemek festőrészlegein is. • Keresnek-e új lehetőségeket az üvegcsövek felhasználására, és jelentkeznek-e megrendelők saját elképzeléseikkel?- Újnak számít még alkalmazá­suk a kazánok hőcserélőinek cső­rendszerében, ilyenekből már soro­zatban gyártunk. Ezekhez nagy mennyiségű üvegcső szükséges és csak akkor érik el a megkívánt ha­tásfokot, ha a hőhordozók gáz hal- mazállapotúak, mivel a folyadékok jobban leadják hőjüket a fémeknek. Elkészültek már a tervek üvegcsö­vekből épített napkollektorok gyártá­sára is, amivel növelni lehetne ezek hatásfokát. A gyártáshoz most kere­sünk partnert. Szeretnénk alkalmazni az üveg­csöveket a lakásfűtésnél is, de az építőipar egyelőre nem tanúsít ér­deklődést e módszer iránt. Mi ezen a területen az NDK-beli tapasztala­tokra építünk, ahol a módszer széle­sebb körben elterjedt, igaz, ott ag­resszívabb a fűtéshez használt víz. Nagyon sok helyen van termálvíz­forrás Szlovákiában. Itt is előnyösek lehetnének az üvegcsövek. Köny- nyebben tisztítható lenne például vegyileg a lerakódott vízkó, de a ter- málkutak használói egyelőre ide­genkednek az üvegcsövektől Gyors ütemben terjednek viszont a szem­csés anyagok és a porok szállításá­nál. A modern malmokban például már üvegcsövekben továbbítják a lisztet. Ennél a módszernél azon­ban problémát jelent az elektroszta­tikus feltöltódés megszüntetése. Er­re próbálunk most megoldást találni. Egyébként minden tekintetben ké­pesek vagyunk a felhasználók igé­nyeit kielégíteni, biztosítjuk a csöve­ket és a szerelvényeket, a tervdoku­mentáció elkészítését, a helyszínen a felszerelést és a szervizszolgálta­tást is. Szólnom kell még az exportról. Szállítunk Svédországba, Francia- országba és Belgiumba, nagy téte­leket vásárol a Szovjetunió is, Bul­gária pedig jelentős megrendelője az említett hőcserélőknek. (szénási)

Next

/
Thumbnails
Contents