Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-30 / 74. szám, hétfő
K önyvhónapi gondolatok - írom „e sorok fölé, holott annyi bennük a könyvhónapi, hogy éppen márciusban vetem papírra őket, s ha majd a szerkesztő úgy találja jónak (és érdemesnek), talán a kcnyvhó- nap után kerülnek a lap hasábjaira Mert számomra máskülönben az év minden hónapja könyvhónap, a tizenkét hónap mind a háromszázhatvanöt napja könyvnap. Leírtam már (egészen biztosan többször is), hogy a nyomtatott betű számomra előbbinél pontosan húsz esztendővel korábban jelent meg, tehát 1934- ben, s ami talán nemzetiségi kultúrtörténetünk szempontjából is érdekes lehet, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó kiadásában a mai Šafári- kovóban. Élet és álom címen eredeti magyar népmesék gyűjteménye. Számomra viszont nem ezért érdekes elsősorban. Az első könyvemnél ugyan jóval régebbi keletű, de a vele kapcsoltos élményem jóval közelebbi, pár éves mindössze. A fővárosban járva ritkán szoktam elkerülni egyik vagy másik antikváriumot, régi könyvkereskedést. Egy ilyen antikváriumi búvárkodásom során akadtam rá véletlenül erre a könyvre is. Először persze elsősorban éppen a „Tornalja-Tornal’a-i kiadó szokatlan, illetve számomra addig ismeretlen mivolta miatt figyeltem fel rá. Már csak azért is megvették volna (mindössze tizenkét koro- ná-i kértek érte). Ám a nagyobb meglepetés akkort ért, amikor bele akartam lapozni a könyvbe. Ez ugyanis Ünnepi rendezvények Könyvhónapi gondolatok nélkülözhetetlen dolog, maga a könyv pedig ereklye. A gondolatok, az élmények, melyeket alább közrebocsátok majd, egyáltalán nem újkeletűek, két régi könyvvel kapcsolatosak, s ha bármikor végignézek otthonom könyvsorain, hol rövidebben, hol hosszabban elidőzöm ezeknél... Az első könyvem Ma is jól emlékszem, hogy elsőosztályos koromban jutottam hozzá életem első könyvéhez. Ott van ma is, vékonyka, betű nélküli barna gerincével kifelé, szerényen meghúzódva a színesebbnél színesebb borítójú könyvek sorában. Idegennek még sohasem akadt meg rajta a szeme, jómagam bármikor, keresés nélkül, csukott szemmel is kiveszem a sorból. Jutalomkönyv tulajdonképpen. Az első osztály befejezésekor kaptuk, de (ha ma már bármily hihetetlennek tűnik is) meg kellett fizetnünk az árát. Vagyis: ki mennyi pénzt vitt be, olyan értékű volt a jutalomkönyve. Én már a szocialista társadalom szülötte vagyok, s apám egész életében keményen dolgozott (dolgozhatott volna-e másként mint mezőgazdasági munkás?), mégsem dúskáltunk sosem a pénzben. Arra és annyi jutott mindig - anyám máig csodált, okos gazdálkodásának köszönhetően - amire és amennyi éppen kellett. Egy fillérrel se több, egy fillérrel se kevesebb. így ma is tisztán látom magam előtt, amint anyám, miután a jutalomkönyv-históriát elújságoltam, reggel, iskolába induláskor a markomba nyomott két darab kékszínű, papír háromkoronást a jutalomkönyvre. Ma is érzem kibuggyanó könnyeim égető forróságát, hogy csak ennyit. Újra érzem a nem sokkal későbbi keserűséget is, látván, hogy osztálytársaim többsége ná- lamnál bizony jóval több pénzt kapott. Dehát, nem volt mit tenni, az én jutalomkönyvem így hatkoronás lett. Egy vékonyka könyvecske, fedelén a szerző és a cím: Illyés Gyula A csudafurulyás juhász. Alatta: Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Bratislava. Belül a kiadás éve: 1954. A borítón és a belső lapokon: Fe- renczy Béni illusztrációi. Persze mindez akkor nem sokat mondott számomra, inkább keseregtem a silányságán, de azért csak habzsoltam a benne leírtakat az állatok nyelvén tudó juhászról, a diákká vált szamárról. A Bárányka című román népballadát, Burns Szegény Méli\é\, Puskin Pópáját meg a szolgálóját, Baldát ki tudja hányszor elolvastam. Elsősorban A csudafurulyás juhászt szerettem, aki „hol tettével, / hol kedvével? vagy egyszerre mindkettővel / javította, amit látott, / szépítette a világot." Persze a könyvecske külsejéből fakadó keserűségem azért még sokáig megmaradt, s hosszú évek kellettek ahhoz (ki tudja, egykori osztálytársaim jóval „becsesebb“ jutalomkönyvei megvoltak-e még akkor), hogy az én hatkoronás könyvecském értéke egyre nőjön, majd az akkor már magam pénzén egyre gyarapodó könyvtáram mind becsesebb, mind inkább féltve őrzött példányává váljék. Bezárt gondolatok A másik könyv, mely a szokásostól eltérő gondolatokra késztet, az lehetetlen volt. Hogy miért? Csupán azon egyszerű oknál fogva, hogy annak idején, a könyv készítésekor vagy a nyomdában vagy a könyvkötészetben (mivel a könyvkészítés menetével nem vagyok tisztában, nem tudom eldönteni) kifelejtettek, kihagytak egy műveletet, mégpedig a kinyomtatott, majd a megfelelő nagyságúra összehajtogatott és bekötött íveknek a körbevágását. így tizenhat vagy harminckét oldalanként lehetett lapozni a könyvet. Persze - mondhatná bárki -, ilyesmi ma is előfordul, főleg újságoknál. Az ember ilyenkor fog egy kést és szépen körülvágja a hajtásokon az íveket. Igen ám, csakhogy ezt az általam felfedezett könyvet jó fél évszázaddal korábban nyomták, s ki tudja, hány ember kezében fordult meg, míg eljutott a fővárosi boltba. Úgy látszik, senki sem volt kíváncsi a benne foglaltakra. Hazafelé utazva, egész úton kerülgetett a kísértés, hogy föltépdessem a lapokat, ám a betű és a könyv iránti tiszteletem mégiscsak erősebb volt a kíváncsiságomnál. így csupán otthon, szertartásos előkészület után fogtam neki az annak idején elmaradt művelet elvégzéséhez. A kés élének nyomán egymás után nyíltak szét a könyv lapjai, kiszabadultak sokéves fogságukból a gondolatok. A szabaddá tett lapokról szép sorjában előlépett: Szép Palkó, Az aranyvirágot lépő leány, Mátyás király aranyszőrű báránya, Tündér Erzsébet, Erős János, A kis kondás, A tollas ördög, A kis ködmön, és még ki tudja hány élő és élettelen hőse elődeink meséinek. Egyikük-mási- kuk Harmos Károly mindmáig kevéssé ismert metszetein megörökítve. Most, amikor negyedik osztályos fiam már kéri a könyvet, hogy lefekvés előtt olvasson még egy mesét, tán éppen Szép Palkó vagy Az aranyvirágot lépő leány történetét, én ismét azon tűnődöm, hogy ötven éven át a könyv egyetlen előző gazdája sem érezte szükségét a nép ajkán született, épp ezért örökérvényű igazságoknak. NÉMETH GYULA Az idei, sorrendben a 33. könyvhónap eseményei átfogó képet adtak kiadóink elmúlt évi tevékenységéről, és egyúttal lehetővé tették, hogy könyvkiadói szakembereink kerekasztalbeszélgetések, előadások, szemináriumok keretében vitassák meg a területet érintő legidőszerűbb feladatokat. A könyvhónap központi eseménye a CSSZK-ban a Žafva 86 elnevezésű kiállítás volt, melyen a 34 cseh kiadó mintegy 3000 művet mutatott be. A tárlatot műsoros irodalmi délutánok színesítették, melyek rendezésében mindenekelőtt a Lyra Pragensis stúdiószínház vállalt oroszlánrészt. A Rodné číslo Homéra (Homérosz személyi száma) című összeállítás a Mladá Fronta ifjúsági könyvkiadó gondozásában megjelent legújabb verseskötetekből készült (Miroslav Holub, Karel Sýs stb.). A Práce kiadó Tvár (Arc) műsorával František Halasra, a huszadik századi cseh költészet kiemelkedő egyéniségére emlékezett. Az Odeon világirodalmi könyvkiadó az O neopétované lásce ( viszonzatlan szerelemről) című zenés irodalmi műsorában Makszim Gorkij és Iszaak Babel müveiből válogatott. Természetesen ezúttal sem maradhattak el a legkisebbek számára készített szórakoztató, játékos irodalmi műsorok; s a gazdag választékban megtalálhatta az ízlésének megfelelő programot a régebbi korok irodalmát vagy akár a tudományos-fantasztikus műfajt kedvelő közönség is. A könyvhónap másik rangos eseménye - a Gyermekkönyv Hete (Týden détske knihy) volt. Ennek ezúttal az észak-csehországi kerület járási székhelyei adtak otthont. A rendezvénysorozaton mintegy 60 hazai író, illusztrátor és számos külföldi vendég vett részt, akik az egyes városokban találkoztak és beszélgettek az ifjú olvasókkal. Az idei év egyik jelentős művelődéstörténeti eseménye a prágai könyvnyomtatás 500. évfordulója, s bár a tárlatra még az őszig várnunk kell, már a könyvhónap keretében is megemlékeztünk a könyv- nyomtatás cseh úttörőiről. A könyvhónapra megjelenő kötetek is jelzik könyvkiadóink széles körű tevékenységét. Az Academia kiadó például a nagy érdeklődéssel várt Malá československá encyklo- pedie (Kis csehszlovák enciklopédia) 4. kötetével jelentkezett március hónapban. A Svoboda kiadó könyvei közül a Déjiny Kanady (Kanada története) és a Déjiny Japonska (Japán története) kiadványok a legfigyelemreméltóbbak. Az Odeon tovább folytatja csodálatos kiállítású, képzőművészeti tárgyú könyveinek sorozatát, melyben ezúttal Joan Miró életével és művészetével ismerkedhet meg az olvasó. A Móricz Zsigmond életművét bemutató sorozatukban A nap árnyéka jelent meg. F. M. Dosztojevszkij a Neobyčejné prí- béhy (Szokatlan történetek) című művével szerepelt a márciusi kiadói tervben. Az írószövetség kiadója, a Československý spisovatel gondozásában a 20 kötetre tervezett Karéi Čapek életmüsorozat újabb kötete látott napvilágot, amely a világhírű cseh író művészeti tárgyú esszéit tartalmazza. Emellett kiemelkedik még a Šalduv slovník náučný (Šalda lexikona) című kiadványuk, ez azokat az irodalmi vonatkozású szócikkeket foglalja kötetbe, melyeket az ötven éve elhunyt neves cseh irodalomkritikus írt a mindmáig legteljesebb Ottűv slovník náučný (Otto Lexikon) általános cseh lexikon köteteihez. Ugyancsak értékes kiadványokkal jelentkezett a közkedvelt Albatros ifjúsági és gyermekkönyvkiadó. A Rozum do kapsy (Egy zsebnyi ész), illetve a Veliká obrázková knižka (Nagy képeskönyv) kötetek lexikonszerűen dolgozzák föl a legkisebbek számára nélkülözhetetlen alapismereteket. Valamennyi kiadó megemlékezik a noszf 70., az első csehszlovák űrrepülés 10., Josef Čapek születésének 100., Božena Némcová halálának 125., Jan Evengelista Purkyné születésének 200., Vladislav Vanču- ra halálának 45., Josef Kainar születésének 70. és A. Sz. Puskin halálának 150. évfordulójáról is. A könyvhónap további fontos ocoményei voltak a csehországi könyvtárak rendezvényei, melyek az idén a tudományos-műszaki haladás, a természetvédelem és az esztétikai nevelés kérdéseinek szenteltek megkülönböztetett figyelmet. A Prágai Fővárosi Könyvtár Szabadegyeteme például A kék bolygó - közelről címmel rendezett előadássorozatot. Hagyományosan népszerűek a könyvtárak által szervezett író-olvasó találkozók is. Érdekes irodalmi műsorokat illetve vetélkedőket rendeztek az iskolás korú gyermekek részére is a CSSZK számos városában. A zbraslavi könyvtár dolgozói Mikor a nagyok kicsik voltak címmel Josef Čapek, Josef Lada és František Hrubín gyermekkoráról készítettek tartalmas irodalmi műsort a 4. és 5. osztályos tanulóknak. A trutnovi járási könyvtárban Josef Kainar, Jaroslav Ježek, Petr Bezruč és Stanislav Kostka Neumannra emlékeztek zenés irodalmi műsorral. Jindrichűv Hradecben pedig Dél-csehországi művészek címmel szerveztek műsoros találkozót, melyen megjelent Vladimír Klevis író és Adolf Born festőművész is. A könyvhónap keretében számos tárlatot nyitottak meg. A CSSZK Állami Könyvtárának, a Klementínum- nak a kiállítása A. Sz. Puskinról emlékezik meg, a Szlovák Kultúra Házában pedig a martini Osveta kiadó könyveiből rendeztek tárlatot. GÁL JENŐ UJ KÖNYVEK KAREL SABINA: Élet a sírban A múlt században élt bátor hangú cseh publicista, az osztrák hatóságok által üldözött radikális demokrata kisregénye megrendítő életkép az osztrák börtönökben sínylődő politikai foglyok remény és kétségbeesés közt váltakozó napjairól. 1848-49- es forradalmi események cseh, olasz, magyar és más résztvevőinek elbeszélése nyomán megelevenedik a szabadságharcosok hősies küzdelme az idegen zsarnokság és elnyomás ellen a népek és nemzetek boldogabb jövőjéért. Olvasok, írok, rajzolok (Gyökeres György felvétele) HIZSNYAI ZOLTÁN: Rondó Hizsnyai Zoltán elsőként jelentkezik önálló kötettel azoknak a fiatal költőknek, prózaíróknak a sorából, akik együtt léptek az olvasók elé a Próbaút című antológiában. Nem véletlen ez az elsőség, hiszen már az antológiában közölt versanyaga világossá tette, hogy Hizsnyai személyében érett, kiforrott és határozott profilú költő kér szót. Verseit olvasva, hamar szertefoszlik az az esetleges benyomásunk, mintha elvontan filozofikus lírával volna dolgunk. Hizsnyai versei mindig alapkérdésekről szólnak: célokról, vágyakról, kudarcokról, jelenről és jövőről - és mindennek értelméről, hiszen a fiatal költő semmit sem hoz szóba úgy, hogy el ne gondolkodna rajta, s meg ne próbálná értelmezni, Karéi Habimi Etet a sírban nuiddvh / euró pa Hizsnvűi Zdtán • nélkül a meghatározhatatlanban meghatározott valaki nélkül meghatározhatatlan volnék Rondó Maddcb KAREL ČAPEK: Harc a szalamandrákkal Anatole France Pingvinek szigete óta aligha jelent meg a világirodalomban olyan maró szatíra a korabeli kapitalista társadalomról, mint Karéi Čapek egyik legnagyobb műve, a Harc a szalamandrákkal. Ferde, de utánozhatatlanul hű tükre ez a könyv a társadalom erkölcseinek, minden jogtalanságának, bűnének és embertelen cinizmusának. Az olvasó előtt teljes egészében kibontakozik a „szalamandrakorszak“ ijesztő képe. Ezek a lények elsajátítják ugyan a technikát, de a kultúra idegen marad tőlük, nem ismerik az irodalmat, a zenét, a művészetet, a szerelmet, nincsenek emberi érzéseik. persze önmaga szemszögéből, személyisége hitelével, továbbá jelen- téssürítő stílusának, képalkotó és megjelenítő készségének nyelvi erejével. ÚJ SZÚ 4 1987. III. 30.
