Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-27 / 72. szám, péntek
A népi ellenőrzés tapasztalatai egy építővállalatnál Mire jó a munkaidő?!.. Milliós értékek őrizet nélkül • „Kikölcsönzött“ betonkeverők • A könyvelés és a nyilvántartás fogyatékosságai • Jogtalan prémiumok — , KOMMENTÁLJUK . « ‘ Egy újsághír: ,,Egy szolgáltató és egy építóvállalat vagyonvédelmének és munkaidókihasználásának helyzetét, az elvégzett munkák számlázásának helyességét, a könyvelési, nyilvántartási és bérgazdálkodási előírások betartását vizsgálták meg a losonci (Lučenec) Járási Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrző osztályának dolgozói az elmúlt esztendő második felében." A z ellenőrzés egyik objektuma a losonci Városi Építővállalat Vörös Hadsereg utcai telepe, illetve raktárépülete volt, ahol az ellenőrzés estéjén - 1986. szeptember 22-én - nem biztosították megfelelően a vagyonvédelmet. Az üzemőr hiányán kivül azt is megállapították, hogy az egyébként használatos őrhelyről nem lehet nyomon követni a ki- és befelé irányuló személyi és autóforgalmat sem. A raktár- épület és az udvar körülkerítése sem megfelelő. A hiányos drótkerítés ugyanis szabad bejárást tesz lehetővé az illetéktelenek számára, akik könnyűszerrel hozzájuthatnak az őrizetlenül hagyott építőanyagokhoz. Az adminisztratív épület védelmét sem oldották meg, hiszen a pénztárhelyiség ablakáról is hiányzott a védőrács. A későbbiek folyamán az is kiderült, hogy az üzemben nem minden érintett dolgozót köteleztek anyagi felelősségre, legalábbis írásban nem. A nyilvántartás sem erős oldala az üzemnek, hiszen még az egy évvel korábban a Mototechnán keresztül értékesített GAZ típusú személygépkocsi, az AVIA típusú tehergépkocsi, a füleki (Fiľakovo) állami gazdaságnak átutalt lánctalpas traktor, valamint az ócskavasként értékesített Praga V3S típusú teherautó és egy Ostrowek típusú kotrógép is a leltári kimutatásokban szerepelt. Pedig a korábbi év végén egy négytagú bizottság elkészítette az ún. fizikai leltárt. Tagjaik - mint az utólag kiderült - nem győződtek meg személyesen mindenről, több esetben kielégítette őket a felelős személyek tájékoztatása is... így fordulhatott elő, hogy abban az esztendőben egy betonkeverőt hosszú időre kölcsönadtak egy magánépítőnek (nem is a vállalat dolgozójának!), négy keverőbői hiányzott a motor, kettő pedig egyéb fontos alkatrészek híján árválkodott üzemképtelenül. A következő évben már négy betonkeverő szolgálta a magánerős építkezést, amit kifejezetten tiltanak az előírások. Ha használatukért naponta csupán a minimális öt koronás díjat számolták volna el, - amit saját dolgozó esetében megenged a kollektív szerződés - a vállalat 5845 koronás bevételhez juthatott volna. Csakhát a közpénz senkinek sem hiányzott...! E gyetlen, amolyan szúrópróbás ellenőrzéssel megállapították, hogy a Honvédelmi Szövetség helyi autósiskolája számára végzett ácsmunkákért lényegesen többet számláztak a megengedettnél, s ily- módon 1405 korona jogtalan többletjövedelemhez jutottak. Az elmúlt év október másodikán végzett munkahelyi ellenőrzés is érdekes tanulságokkal járt. A járási ŐRSÉGVÁLTÁS A központi szervek már megtették a kellő lépéseket Március utolsó és április első napjai a néphadseregben az őrségváltás ideje. Azok a fiúk, akik becsülettel leszolgálták a két évet, hazatérnek lakhelyükre, helyettük újak vonulnak be. Évente kétszer váltják egymást az újoncok a kiszolgált katonákkal. így van ez évtizedek óta, s így is lesz addig, amíg a katonákra szükség van. Számos községben, településen ünnepi külsőséget adnak ennek az eseménynek. A polgári ügyek testülete elbúcsúztatja a be- vonulókat, fogadja a leszerelőket. Ezzel nincs is baj, hiszen az ilyen rendezvényeken a fiatalok ünneplőben, szüleikkel együtt és józanul vesznek részt. . A baj az utazás előtti időszakban és annak napján kezdődik. Aki bevonuláskor, vagy a leszereléskor utazott vonaton, járt a pályaudvaron, az tudja, mi is megy ilyenkor végbe. Jó hangulatban utaznak a leszere- lók, ami érthető is, de az már nem, hogy a mértéktelen italozás miatt rongálják a vasúti kocsikat, egyesek kivetkőznek emberi mivoltukból, nemegyszer a törvény szigorával találják szemben magukat. A másik esemény, a bevonulás, amely túlzott alkoholfogyasztás miatt nemegyszer közbotrányba torkollik. Egy-egy be- vonulót tíz-húsz hozzátartozó, barát is elkísér, s a kísérők sokszor addig kínálják magukat és a bevonulót is, amíg le nem részegednek. Például 1984-ben 165 egyént kellett ezekben a napokban kijózanítóba vinni, közülük kevés volt a bevonuló fiatal, nagy részük a kísérők sorából került ki. Tavalyelőtt és a múlt évben kevesebben lépték túl a mércét, de ennek ellenére beszélni kell róla. Tavaly a Považská Bystrica-i állomáson az ittasság volt az oka annak, hogy a különvonat érkezésének bejelentése után a tömeg a síneken keresztül akarta elérni a meghatározott peront, holott aluljárók vannak az állomáson. Nem vették figyelembe az állomáson áthaladó gyorsvonatot, s az eset tragikusan végződött: három ember meghalt, négyen pedig súlyos sérülést szenvedtek. A tanulságot le kell vonniuk, főleg a bevonulóknak, a kísérőknek, de a hatóságoknak is. A leszerelések és a bevonulások idejére a vasúti állomások, az autóbuszpályaudvarok környékén alkoholtilalmat kell elrendelni. A központi szervek meg is tették a kellő lépéseket. Ezen a hat napon a gyorsvonatok étkezőkocsijaiban is tilos alkoholt felszolgálni, eladni. Ez vonatkozik a hálókocsikra is. Természetesen sokkal jobb lenne, ha az italozásnak a szülök, a munkaközösségek, a SZISZ-szerveze- tek tagjai igyekeznének elejét venni. Jókedvűen, vidáman, nótaszóval kísérhetik el a bevonulót, de nem lerészegedve. Bízunk abban, hogy a leszerelés és a bevonulás úgy zajlik le, hogy a fiatalok és a kísérők is mértéktartók lesznek az italozásban, s nem az alkohol miatt, hanem baráti gesztusból lesznek ott az állomásokon. N.J. könyvtárépület . javítására küldött négy kőműves illetve segédmunkás közül az egyik 60, a másik 150 perces késéssel kezdte meg a munkát, ugyanakkor valamennyien 10 perccel a munkaidő lejárta előtt távoztak. A munkaidőt nyilvántartó füzet formális kezelését bizonyítja, hogy a munkahelyére hatvan perc késéssel érkezett és tíz perccel a munkaidő letelte előtt korábban távozott szakmunkás nyolc és félórás tiszta munkaidőt mutatott ki erre a napra. A bérezés terén is akadtak fogyatékosságok. Az üzem vezetője jogtalanul különjutalomban részesítette azokat a dolgozókat, akik a leltározást végezték, s nem illette meg a honorárium azt az anyagbeszerzőt sem, aki állítólag hiánycikket szerzett be. Beosztásukból eredő kötelességüket teljesítették csupán! Fura eset az igazgató titkárnőjének soron kívüli megjutalmazása is, amiért lemásolta a kollektív szerződést. Állítólag túlórában gépelt. Csakhogy ennek nyoma sem volt a jelenléti ívben. Nem volt átgondoltabb a fizikai dolgozók jutalmazása sem: a kifizetett 24 354 koronás összegnek ugyanis nem volt munkafedezete. A városi építóvállalat dolgozói több esetben kötöttek munkaidő utáni szerződést, vállaltak különmunkát. Az egyik építésvezető ténykedése kapcsán kiderült, hogy a betonozási munkálatokat nem is végezhette munkaidő után, hiszen az alapanyag abból a betonkeverő- egységből származott, mely csak egy műszakban üzemel. Hasonló turpisságot fedeztek fel az apátfalvai (Opatová) városrész kanalizációjá- nak építésénél is, ahol ilymódon több mint 1200 korona ütötte a vállalkozó markát. A fenti példák is mutatják, hogy az üzem vezetősége dolgozóinak szerződéses munkavállalásainál túlzott nagyvonalúságot tanúsított, s ezzel sokan visszaéltek. A vizsgálat befejeztével a népi ellenőrző szerv 12 pontból álló intézkedéstervezetet hagyott jóvá, s az észlelt fogyatékosságok megszüntetésére kötelezte a vállalatot. Javasolták ugyanakkor a vétkes dolgozók felelősségrevonását illetve meg- dorgálását is. -h.aKorszerűsítés és gondok A tudomány legújabb ismereteinek mielőbbi alkalmazása, a múszaki-fejlesztés gyakorlati megvalósítása életünk minden területén szükségessé vált, fontos feltétele lett sikeres előrehaladásunknak. Népgazdaságunk többi ágazata mellett a kereskedelem sem maradhat le, hisz a termelés és az értékesítés összhangja ezt diktálja. Ezt várják el a fogyasztók, de a kereskedelem alkalmazottjai is. A fogyasztót a vásárlási körülmények is érdeklik. Természetesen az az elsődleges, hogy megkapja-e a keresett árut, de jogosan igényli, hogy a kiszolgálás színvonalas legyen. Az előadók készségén kívül ehhez hozzátartozik például az élelmiszerek - a hús, a sajtok, a gyümölcs és a zöldségfélék - megfelelő csomagolása. Ahol gépek segítségével esztétikusán csomagolva, az automata mérleg árcédulájával kerül a pultra az áru, az érdeklődés szemmel láthatóan nő. Az ilyen gépek, berendezések (többnyire tőkés behozatalból származnak) száma viszont korántsem kielégítő. Régi vágya a kereskedelemnek, a termelőktől úgy kapja az árut, hogy a minimumra csökkenthesse az anyagmozgatást. Szorosabb együttműködéssel azt kellene elérni, hogy legalább a kiválasztott hálózatba, a nagyobb kereskedelmi egységekbe konténerekkel oldják meg az áruszállítást. Ily módon sok esetben kiküszöbölnék, hogy a nőknek a megengedettnél nagyobb terheltet kelljen emelniük. A terminál pénztárgépek széles körű alkalmazását a tárca vezetői szintén a fontos feladatok között tartják nyilván. A fejlett külföldi kereskedelmi hálózatok már évek óta alkalmazzák, nálunk előreláthatólag 1988-ban kezdik el gyártani ezeket a pénztárgépeket a Stará Turá-i Chiranában. De az elsőnek - kísérletképp - már a következő évben meg kellene jelennie a bratislavai Priorban. Egy kísérlet viszont már volt, a prágai Družba áruház nehéz milliókkal fizetett rá. Tapasztalatuk szerint, amíg valamennyi forgalomba került áru nincs ellátva vonalkódokkal, - melyekről mindent leolvas a számítógép - ennek «alkalmazása ráfizetéses. Igaz ugyan, hogy az exportcikkeknél már 1983-ban kötelezővé tették a „vonalazást“, a hazai piacra mindeddig ilyen megjelölés nélkül kerül az áru. A számítógép alkalmazása kétségkívül előnyös, hisz a fogyasztók érdekvédelmét, a szocialista vagyon őrzését segíti elő és nem utolsósorban egyszerűsíti a készletgazdálkodást. Kérdéses viszont, szükséges-e kísérletképpen egy munkahelyen alkalmazni. Természetesen ahhoz, hogy a kereskedelemben sikeresen alkalmazhassuk a számítástechnikát, korszerűsíteni kell a nagykereskedelmi raktárakat is. Az Otex trenčíni raktára után az 1985 óta épülő Bratislava-Račai élelmiszerraktár is hasonló korszerű berendezéseket kap. Ebben az ötéves tervidőszakban épül fel Banská Bystricában a háztartási cikkeket forgalmazó vállalat nagyraktára, melybe szintén a levočai Strojsmalt készíti a számítóközponttal irányított berendezést. És nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kis- és a nagykereskedelmet összekötő láncszemet, a szállítást sem. Ezen a téren is számítógépek segítik majd az áruszállítás optimális ciklusának megtartását. Mindez keveset ér azonban, ha az alapellátás hiányos. Amint a kereskedelmi miniszterhelyettes a közelmúltban hangsúlyozta, a kiöregedett gépkocsipark felújítását és az olyan apróságot, mint a gumiabroncsok hiányát a legkorszerűbb technika sem pótolhatja. A korszerűsítéssel egyidőben tehát a régi fogyatékosságokat is fel kell számolni a kereskedelem valamennyi területén. DEÁK TERÉZ " ORVOSI TANÁCSADÓ- ' ■ / ■ ’ ' Testedzés a gyermekkorban A plzeňi 1-es számú alapiskolában tavaly novemberben új, 25 x 8 méteres fedett medencét adtak át. A harmadik és negyedik osztályos gyerekek itt tanulnak meg úszni. A képen Erich Freisieben a harmadikosok úszótanfolyamát vezeti. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) A testedzés hosszantartó folyamat, amelynek eredményeként a szervezet igyekszik alkalmazkodni a környezet káros hatásaihoz, változásaihoz. Hogy ki mennyire edzett, az attól függ, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni valamely külső változáshoz. Ezek a környezeti hatások, változások lehetnek fizikai (hideg, meleg), kémiai (a levegőben, vízben jelenlevő káros anyagok, ve- gyületek) és biológiai (mikroorganizmusok, virágpor stb.) eredetűek, sőt az utóbbi évtizedekben előtérbe került az egyén alkalmazkodásának problémája a társadalmi-szociális változásokhoz is. Az edzettség nem az egyénnel veleszületett képesség, hanem az élet folyamán fokozatosan fejlődik ki. Az alkalmazkodóképesség első nagy próbatétele a születéssel kezdődik. Az újszülött egyik pillanatról a másikra teljesen új környezetbe kerül, számára addig ismeretlen hatásoknak van kitéve: hideg, fény-, zaj-, íz-, tapintási-, szagingerek. Éppen az állandó és fokozatos testedzés segítségével érhető el, hogy az alkalmazkodóképesség az egyén szempontjából a lehető legeredményesebb legyen. Például a környezet hőmérsékletváltozásainak következtében javul a szervezet hőregulációs központjának működése, mert megtanul gyorsan reagálni a hóingadozásokra, a légáramlás és a levegő páratartalmának változásaira, s így megvédi az egyént a károsodástól. A testedzésnél három alaptételt kell szem előtt tartani:- a fokozatosság szabályát (az enyhébb ingerektől az erősebbig)- állandóan edzeni (az egész év folyamán, nem szabad kihagyni egyik évszakot sem)- sokoldalúan edzeni (minden lehető eszközzel). Kezdjük az öltözködéssel. Lényeges tudnivaló, hogy a különböző korú gyerekek hőtermelése, hőregu- lációja nem egyforma. Nagyon fejletlen a hőregulációjuk a koraszülötteknek, valamivel jobb csak az időre született újszülötteknek, viszonylag jó az idősebb csecsemőknek. A hőreguláció - az állandó testhőmérséklet megtartásának képessége- javul az egyén fejlődésével és az izommunka növekedésével. Ezért különbözően kell öltöztetni ugyanabban a környezetben pl. egy kéthónapos csecsemőt és egy kétéves gyereket. Általánosan érvényes azonban, hogy a ruhadarabok egyszerűek, könnyűek és szellősek legyenek. Sajnos, a legtöbb szülő túlöltözteti gyermekét, aminek következtében a bőr jobban izzad és veszít ellenállóképességéböl. Ezzel ellentétben a szabadabb, szellós öltözködés edzi a testet. Gyermekeink öltöztetésénél ne a saját hideg-me- leg érzéseink szerint járjunk el, hanem a gyermeket korától és mozgási lehetőségeitől függően öltöztessük. A babakocsiban fekvő csecsemő védett az időjárási viszonyoktól, de azt is figyelembe kell venni, hogy mozgási lehetősége kicsi. A nagyobb, már iskolás korú gyerekeket általában könnyebben öltöztessük mint ahogy magunk öltözködünk, mivel többet is mozognak, mint a felnőttek. A testedzés szempontjából lényeges a lakásban levő levegő hőmérséklete is. Csak a legkisebb gyermekeknek, újszülötteknek szükséges, hogy a szobahőmérséklet 22-25 °C legyen, de már a csecsemőkortól elégséges a 18-20 °C. A levegő legyen nedves és a gyakori szellőztetéstől mindig friss. Alváskor a hőmérséklet 15-18 °C között mozogjon. A szabad levegőn való tartózkodás is nagyon fontos. Az érett újszülöttet már az első hét végétől kivihet- jük a szabadba, télen az időjárástól függően a második, harmadik héten. A koraszülötteket a negyediknyolcadik héten, a születési súlytól és az időjárástól függően. A szabad levegőn való tartózkodás az első napon kb. 30 perc, majd fokozatosan néhány hét után hat órára terjedhet naponta. Egyedül a nagyon száraz és a szeles időjárásban nem ajánlatos a kijárás. Nyáron napoz- tatjuk a gyerekeket, természetesen a kisebb csecsemőket is, akiknek azonban kendövei, sapkával védjük fejüket az erős napsugaraktól. Itt sem szabad megfeledkezni a fokozatosság szabályáról, mivel a gyermekek bőre sokkal érzékenyebb az ibolyántúli sugarakra mint a felnőtteké. Hogy megelőzzük a bőr fájdalmas felégését, az első napfürdőzésre ne engedélyezzünk 5 percnél hosszabb időt. A vízzel való testedzéshez csak a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz alkalmas. A gyerekeket újszülött koruktól naponta fürdetjük. Teljesen elegendő a 27-30 °C hőfokú víz, amit később fokozatosan csökkentünk, miközben a fürdetés időtartamát növeljük. A meleg fürdő után következő hideg zuhany végső hőmérsékletéig (15-18 °C) is csak fokozatosan szabad eljutni, nehogy kellemetlen ingert keltsünk a gyereknél, ami a következőkben félelmet és ellenállást váltana ki. DR. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1987. III. 27.
