Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-21 / 67. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 3 1987. III. 21. V. A beruházások mint a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának, a termelési alap korszerűsítésének és a szerkezeti átalakításnak aktív eszközei (A beszámoló első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) A párt XVII. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a beruházásoknak. Hangsúlyozta, hogy ez az a terület, ahol a döntéshozatalnál nagyfokú felelősségtudatra van szükség, szüntelenül a társadalom érdekeit és fejlesztésének távlatait kell szem előtt tartani. Ezentúl átgondoltabban, gyorsabb ütemben, jobb minőségben és olcsóbban kell építkeznünk. Az utóbbi években e tekintetben intézkedések egész sorát fogadtuk el. Megszilárdult az építőipar anyagi-műszaki bázisa, javulás történt a beruházási terv teljesítésében, és számos fontos létesítmény épült fel. Ezek közé tartoznak például a Jaslovské Bohuni- ce-i és a Dukovany-i Atomerőmű, a Sokolovi Vegyi Művek akrilsavgyártó kapacitásai, a pragovkai sebességváltó-szekrénykészítő üzem, a vágsellyei (Šaľa) Dusló antioxidáns részlege és továbbiak. Teljesítettük a lakásépítés feladatait is. Mindezek ellenére a beruházási tevékenység változatlanul gazdaságpolitikánk tartósan gyenge pontja. A beruházások mértéke továbbra is magas. A legfőbb probléma változatlanul a beruházások gazdasági hozamának a növelése. A beruházásokkal szemben támasztott igények egyre nagyobbak, jóllehet a termelésben továbbra is alacsony a műszakszám. Az állóalapok kihasználása csökken, sőt az idei évre indítványozták további csökkentésüket. Az elavult gépeket és technológiákat nem a kellő mértékben selejtezik ki, továbbra is állandósulnak az új munkaerők szerzésére irányuló törekvések ahelyett, hogy az új technikát használnák ki nagyobb mértékben. A befektetett beruházási eszközök nem térülnek meg arányosan és időben. Évente több tucat milliárd koronás veszteségeket könyvelünk el abból eredően, hogy megkésett kapacitásokban nem kezdődik meg a termelés. Ez egyrészt ebből ered, másrészt pedig abból, hogy a létesítmények nem érik el a tervekben előírt műszaki-gazdasági paramétereket. Példaként említhetnénk a Valašské Meziŕíčíben gyártott színes tévé- képernyőket, a hostivari festékgyárat és egyéb létesítményeket. A legkomolyabb gondnak azt tartjuk, hogy a beruházások szerkezete nincs összhangban a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött előirányzatokkal. Kicsi a rekonstrukció részaránya, mégpedig annak ellenére, hogy a műszaki korszerűsítés közismerten legalább kétszer hatékonyabb, mint az új építkezés. Ezekről a hiányosságokról már régóta beszélünk, sürgetjük felszámolásukat, azonban alapvető fordulatra mind ez idáig nem került sor. Nyíltan meg kell mondani, hogy radikális fordulat híján a befejezetlen építkezések tovább burjánzanának és a későbbiekben ebből adódóan nehezen megoldható problémák adódhatnak. Eljött az ideje annak, hogy a társadalmi érdekek érvényesítése szempontjából felelősségre vonunk mindenkit, aki ezen a területen nem teljesíti az elfogadott határozatokat. A CSKP KB Elnöksége ezért megköveteli az illetékes központi szervektől, hogy az Állami Tervbizottsággal, valamint a Tudományos- Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottsággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki javaslatokat a kevésbé hatékony megkezdett beruházások leállítására, valamint az 1987-es és 1988-as évekre tervezett új építkezések 15-20 százalékának az elhalasztására. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell, hogy az új beruházásokat csak akkor engedélyezzék, ha a meglevő kapacitásokat több műszakban is kihasználják. A vállalatoknak és a nemzeti bizottságoknak ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Idén szükség van arra, hogy az Állami Tervbizottság, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság a nemzeti bizottságokkal közösen ellenőrizze a műszaki-gazdasági színvonalat, valamint azt, hogy a mostani ötéves tervidőszakban elengedhetetlenül szükség van-e az illető beruházásokra, s ne engedjék meg olyan kapacitások beindítását, amelyek nincsenek összhangban a népgazdaság hatékony fejlesztésének szükségleteivel és a fokozatos szerkezeti változásokkal. Ez lehetővé teszi a beruházási eszközök és az építőipari kapacitások közötti feszültség csökkentését. A megtakarított eszközök egy részét a feldolgozó ipar, mindenekelőtt a gépipar korszerűsítésére kell fordítani. Egyidejűleg el kell érni a beruházások nagyobb mértékű összponto- ' sítását a legprogresszívebb területekre, a kiválasztott országrészekbe, valamint mindenekelőtt a Prágában megvalósuló hatékonyabb korszerűsítés meggyorsítására. Emellett a jelenlegi ötéves tervidőszakban a feldolgozóiparban megkezdett beruházásokra szánt eszközök legkevesebb 50 százalékát rekonstrukcióra és korszerűsítésre kell fordítani és ilyen célra kell felhasználni azoknak a gépekre és berendezésekre szánt eszközöknek a 75 százalékát, amelyeket nem foglal magába az építkezések költségvetése. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a leghatékonyabbak azok a beruházási akciók, amelyek helyes hosszú távú fejlesztési koncepcióból indulnak ki és a termékválaszték innoválását, a technológiák korszerűsítését és a termelési költségek csökkentését tartják szem előtt. Az állami bizottságok szakértői részlegeinek, amelyeket megerősítettünk, szavatolniuk kell a beruházási szándékok minőségi elbírálását különös tekintettel a világszínvonalra és a magas fokú társadalmi hatékonyságra a megvalósítás időszakában. Ezeknek a szakértőknek nem szabad meghátrálniuk a helyi érdekek előtt és nem szabad engedniük a progresszív megoldások csökkentésére irányuló különböző nyomásoknak,. A beruházási politikában átgondoltan, következetesen és a lehető legnagyobb gazdasági haszon szem előtt tartásával kell eljárni. Határozottabban kell érvényre juttatni a beruházások összevonását, és nem szabad megengedni szétforgácsolódásukat. A beruházások szerkezetében fontos helyet foglal el a szovjetunióbeli integrációs akciókban való részvételünk. Mindenekelőtt a Krivoj Rog-i Ércdúsító Kombinátról, az Uráli Gázipari Komplexumról, a Haladás gázvezetékről van szó, amelyek biztosítják számunkra a szükséges tüzelő- és nyersanyagokat. Szükséges, hogy e közös beruházásokon részt vevők biztosítsák az említett létesítmények időben és jó minőségben történő átadását és lehető leggazdaságosabb üzemelését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az előirányzatoknak megfelelően a beruházásokra szánt 900 milliárd koronás összegből 340 milliárd koronát fordítunk ipari célokra. A tüzelőanyag-energetikai komplexumra több mint 136 milliárd korona, vagyis hozzávetőleg az ipari beruházások 40 százaléka jut, beleértve a földgázszállítások biztosítására szolgáló integrációs akciók kiadásait. Ez az összeg viszont nem öleli fel a tüzelőanyag- és ener- g:atakarékosságra szánt beruházásokat (18 milliárd korona). Az említett beruházások nagy volumene csökkenti a feldolgozóipari korszerűsítés lehetőségeit, mindenekelőtt a gépipari és az elektrotechnikai ipar területén. Éppen ezért szükséges, hogy újra elbíráljuk a Csehszlovákia területén megvalósuló beruházások méreteinek szükségességét, s ugyanakkor elérjük a beruházási költségek csökkentését, mindenekelőtt az építkezések kivitelezőinél és a technológiai berendezések szállítóinál, továbbá az eszközök gazdaságosabb befektetését a megelőző beruházások területén. A nem kis összegeket kitevő kohóipari beruházásokat a legnagyobb határozottsággal a rendkívül hatékony akciókra kell összpontosítani. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az egyes kohóipari folyamatok korszerűsítésére fordított eszközök nagyságánál abból induljunk ki, hogy fokozatosan csökkenteni kell a nyersvas- és acélgyártást. A gép- és elektrotechnikai iparnak az importált gépekkel és berendezésekkel együtt kell képeznie a termelés műszaki átalakítása, a beruházások színvonala és hatékonysága emelésének az alapját. A 8. ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy népgazdasági méretekben beruházásokra az alábbi tételeket fordítjuk: 330 milliárd koronát hazai gyártmányú gépek és berendezések előállítására, 45 milliárd koronát szocialista országokból származó importra és több mint 55 milliárd koronát nem szocialista importra. A gépeknek és berendezéseknek ez a mennyisége lehetővé teszi azt, hogy jelentősen előrelépjünk a népgazdaság termelési bázisának a korszerűsítésében, elsősorban a gépipar területén. Annak nem lenne semmi értelme, hogy csak egyszerű rekonstrukciót és korszerűsítést hajtsunk végre a műszaki színvonal emelése nélkül. Az állami szakértői csoport elemzései azt mutatják, hogy kellő mértékben nem sikerül biztosítani a beruházások magas műszaki- gazdasági paramétereit. Például a gépiparikohászati komplexumban az állami terv az 1987-90-es évekre 148 ilyen építkezést rögzít, s ezek mindössze egyharmadánál számoltak a termékek csúcsszínvonalával, míg a technológiai eljárások esetében ez szintén csak 21 százalék. A beruházók továbbra is megengedik, hogy jelentős eszközöket fordítsanak műszaki szempontból átlagos és átlagon aluli építkezésekre, és megtűrik az elért paraméterek lényeges elmaradását a tervben szereplő paraméterektől. A 7. ötéves tervidőszakban például az új kapacitások mindössze 76 százalékánál szerepelt a tervelőirányzatokban a termelés volumene is. A létesített kapacitások kihasználtsági foka nem emelkedik. így van ez például a Kladnói Egyesült Acélművek hengerdéjének két részlegén, a Klement Gottwald Újkohó középfi- nom hengerdéjében, a michalovcei Vihorlat- ban és más helyeken. A CSKP XVII. kongresszusán nagy gondot fordítottunk a komplex lakásépítésre, amelyre ebben az ötéves tervidőszakban több mint 105 milliárd koronát szánunk, egyéni lakásépítésre és a Z-akció keretében megvalósulókra 52 milliárd koronát. Jóllehet tartósan nagy összegeket ruházunk be ezen a területen és megfelelő számú építőművésszel rendelkezünk, mégis a lakótelepek arculata nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Határozottabban kell korszerűsíteni a lakásalapot. Modernizálásának tervét az elmúlt ötéves tervidőszakban csak 50 százalékra teljesítették. Igen nehéz megérteni, hogy a lakásigényeket legjobban ismerő nemzeti bizottságok miért tanúsítanak ezzel kapcsolatban passzív magatartást. Mérlegelni kell annak lehetőségét is, hogy Prágában még a 8. ötéves tervidőszakban néhány ezerrel több lakást építsünk. A tudomány és a technika gyorsabb alkalmazásával és magas fokú szervezettséggel biztosítani kell a lakásépítési költségek stabilizálását, a fajlagos hőfogyasztás csökkenését, a falak és a tető jobb megoldását, a lakások tökéletesebb beosztását és esztétikai A tudományos-műszaki haladás bíráló szemléletű értékelése súlyos fogyatékosságokat tárt fel irányításának minden szintjén. A műszaki fejlesztés tervfeladatai nem eléggé igényesek és nem minden esetben felelnek meg a világ csúcsmércéinek. Távolról sem élünk a beruházási aktivitás fejlesztésének a kutatási és fejlesztési bázis, valamint a vállalatok rendelkezésére álló lehetőségeivel. Továbbra is túlsúlyban vannak az alacsonyabb rendű, lényegében kockázatmentes, vagyis csekély eredménnyel járó innovációs folyamatok. A tudomány és a technika eredményeinek alkalmazása nem vált a tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok vezető gazdasági dolgozóinak elsőrendű ügyévé. A 8. ötéves tervidőszakban lényegesen növelnünk kell a tudományos-műszaki fejlesztés végleges hozamával szembeni igényességünket. Ennek érdekében feltétlenül tökéletesíteni kell a szervező, az irányító és az ellenőrző munkát, növelve a miniszterek, a vezér- és a vállalati igazgatók felelősség- vállalását a kutatás és a termelés magas fokú hatékonyságáért, a gyártmányok műszaki színvonaláért és kiváló minőségéért. Teljes mértékben fel kell használni a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsítására hozott minden intézkedést. A tudományos-műszaki és a beruházási fejlesztés állami, illetve nemzeti bizottságainak tökéletesíteni kell tevékenységüket, mentesülve az irányítás adminisztratív jellegű megközelítésétől, a részkérdések megoldásától. A figyelmet az egységes állami tudományos-műszaki politika kimunkálása és megvalósítása, illetve a kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés és a komplex program feladataiból következő kulcsfontosságú, koncepciózus kérdésekre kell összpontosítaniuk. Elsősorban azt igényeljük, hogy nagyobb követelményeket támasztanak a megoldásra kerülő feladatok műszaki és gazdasági paramétereivel szemben, s következetesen induljanak ki a népgazdaság szükségleteiből, valamint világviszonylatban a tudomány és a technika fejlődésének tendenciáiból. E tekintetben az Állami Tervbizottsággal karöltve biztosítani kell az állami programok minőségi javítását, egyeztetve irányításukat és pénzellátásukat. Az Állami Tervbizottság a Szövetségi Pénzügyminisztériummal együtt pénz-, deviza- s egyéb eszközöket nyújt a Tudományos- Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottságnak a tudomány és a technika állami fejlesztési terve feladatai költségeinek és a komplex programban való részvételüknek fedezésére. Feltétlenül szükséges, hogy a Tudományos-Műszaki Beruházási Állami Bizottság az illetékes tárcákkal együttműködésben biztosítsa és ellenőrizze a kitűzött feladatok ellenőrzését, érvényesítse a felelősségvállalást a kitűzött célok elérésére és ösztönözzön a feladatok túlteljesítésére. Határozottabban kell áthidalnia a reszortizmust és következetesebben kell ügyelnie a társadalmi szükségletek kielégítésére, eredményesebben elrendezését. A műépítészektől, a tervezőktől és a kivitelezőktől elvárjuk, hogy felelősségteljesebben és kezdeményezően korunkhoz méltó alkotásokat teremtsenek. A beruházási folyamat lerövidítése és hatékonyságának növelése érdekében az állami bizottságnak az év végéig le kell egyszerűsítenie a vonatkozó előírásokat. Nagyobb mértékben kell hasznosítani a belorussziai tapasztalatokat, amelyek arra ösztönzik a beruházókat, a tervezőket és a kivitelezőket, hogy idejében fejezzék be az építkezéseket, s azokat a tervezett műszaki és gazdasági paraméterekkel adják át rendeltetésüknek. Ezzel egyidejűleg szilárdítani kell a beruházók helyzetét. A tervező szervezetek értékelése során azt igényeljük, hogy érdekeltségük jobban kötődjön a tervezési megoldások műszaki és gazdasági színvonalához. A CSKP XVII. kongresszusa nagy súlyt helyezett a környezetet javító beruházásokra. Az ökológiai beruházások állami programja ebben az ötéves tervidőszakban 17 milliárd korona ráfordítással számol. Sajnos, a kivitelezés tervezett határideje sok esetben nem biztosított, ezek a beruházások gyakran a sereghajtók közé kerülnek, esetleg megvalósításukat elodázzák a további ötéves tervidőszakra. Pedig például egyes veszélyeztetett területek, vízkészletek védelme és az elegendő ívó-, illetve haszonvíz biztosítása a további fejlődés meghatározó tényezőjévé válik. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége hangsúlyozza, hogy ezen a területen nem hátrálhatunk meg a tervfeladatok teljesítésétől. Környezeti viszonyainknak nemcsak hogy nem szabad rosszabbodniuk, hanem fokozatosan javulniuk kell. egyeztetve az alap- és az alkalmazott kutatás irányítását. Erre a célra élnie kell törvényes jogkörével. Alapvető tökéletesítést igényel a termelési tárcák műszaki politikájának irányítása. A minisztériumok többségében is érvényesül az adminisztratív megközelítés. Az alájuk rendelt intézetek tevékenységével, a feladatok kitűzésével és megoldásával szemben alacsony fokú igényességet tanúsítanak. Nem eléggé koncepciózusak és felkészültek ágazataik műszaki politikájának fejlesztésében, irányításában és megvalósításában. Ennek gyakorlása többnyire a minisztériumok műszaki szakosztályainak a feladata, amelyek gyakran a többi szakasztól elszigetelten működnek, s ennek következtében munkájuknak alacsony fokú a hatékonysága. Személyzeti és képesítési összetételük a CSKP KB 8. ülése óta nem javult. Az egyes miniszterektől azt igényeljük, hogy az év derekáig tegyenek lépéseket a jelen helyzet alapvető megváltoztatására, hogy a minisztériumok az ágazat műszaki haladását irányító, nagy teljesítőképességgel rendelkező stábokká váljanak. A tudomány és a technika eredményeinek lassú gyakorlati alkalmazására hatással van az, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok alacsony szinten irányítják a műszaki fejlődést Ugyanakkor a fejlesztési feladatok többségéről, s a felhasznált eszközöknek csaknem 70 százalékáról, a gyártmányok innovációjáról, műszaki színvonaláról és minőségéről is döntenek. A vállalatok vezető gazdasági dolgozóinak a tudományos-műszaki haladás iránti viszonya lassan változik. A műszaki fejlesztésnek, valamint az alájuk rendelt kutatóintézeteknek a tervei még mindig sok esetben csak a kutatóintézetek és az egyének javaslata alapján jönnek létre, s ebben nincs szerepük az irányító szerveknek. Hiányát érezzük annak is, hogy következetesen nem szorgalmazzák az olyan megoldásokat, amelyek összeegyeztethetöek a világ élenjáró termelőinek a színvonalával. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, maradéktalanul eleget téve a CSKP XVII. kongreszusa követelményének, miszerint a vezér- és a vállalatigazgatók közvetlenül felelnek a tudomány és a technika eredményeinek gyors termelési alkalmazásáért, s hogy éppen nekik kell a vállalatokban és az üzemekben elérniük - megfelelő időelőnyben - az innovációs aktivitást és végső eredményeit. Persze nem akarjuk a problémákat leegyszerűsíteni. A vezető gazdasági dolgozók magatartása nem minden esetben magyarázható hajlandóságuk hiányával, avagy érdektelenségükkel. Ez nagy mértékben függ a vállalatok gazdálkodásának jelenlegi gazdasági eredményeitől, amelyek nem ösztönöznek eléggé az intenzív fejlesztésre, a tudomány és a technika gyakorlati alkalmazására. Ennek ellenére számos vállalat eredményei megerősítik, hogy napjainkban, az adott irányítási rendszer körülményei között is, jó eredmények érhetők el a műszaki fejlesztésben, ha aktívak a vezető dolgozók, a techni(Folytatás a 4. oldalon) VI. Tökéletesítsük az irányítást - igényesen fogjunk hozzá a gazdasági mechanizmus átalakításához