Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1987-03-21 / 67. szám, szombat

A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) kusok és a munkások. Ez vonatkozik a Sezi- movo Ústi-i Finomgépipari Müvekre, a mar­tini Nehézgépipari Művekre, a prágai Aritma üzemre, a Banská Bystrica-i Számítástechni­kai Vállalatra, a brnói Formázótechnikai Kuta- tási-Termelési Egyesülésre, az Ústí nad La- bem-i Setuza, a neratovicei Spolana, a brnói Lachema üzemre és számos mezőgazdasági vállalatra. Úgy tűnik, hogy ehhez hozzájárult számos olyan intézkedés, amelyet a CSKP KB 8. ülésének határozatai alapján dolgoztak ki és fogadtak el. Ezek elsősorban arra ösztö­nözték a kutatási és a fejlesztési bázis dolgo­zóit, hogy tökéletesítsék az általuk megoldott feladatok műszaki-gazdasági paramétereit, érintették az új technika alkalmazásának árvi­szonylatait, s összefüggtek a pénzügyi, a hi­telnyújtási, stb. rendszerrel. Ezeket az intéz­kedéseket haladéktalanul alkalmazni kell. A jelenlegi fogyatékosságok kiküszöbölése döntő lépésének tekintjük a gazdasági me­chanizmus átalakítását, kidolgozását és kö­vetkezetes gyakorlati megvalósítását. A vál­lalatok és üzemek jogkörének és felelősségé­nek növelése, a teljes önálló elszámolás alkalmazása és minden dolgozókollektíva függőviszonya a megteremtett erőforrásoktól változtat majd a tudományos- és műszaki fejlődés hasznosítása iránti viszonyon, és a nagyobb termelési hatékonyság elérése módozatainak feltárásán is. Feltétlenül és alapvetően javítani kell a tudományos-mű­szaki fejlesztés tervezését és irányítását. A feladat az, hogy a műszaki építés tervét összehangoljuk a gazdasági és pénzügyi tervvel, az irányítás a lehető leghatásosabb, rugalmas és mindennemű bürokratikus eljá­rástól mentes legyen. Következetesen halad­ni kell a kutatás és a termelés gazdasági és önelszámolási kapcsolata elmélyítésének út­A szociális-gazdasági fejlődés gyorsításá­nak feladatai csak akkor teljesíthetőek, ha a dolgozók cselekvően részt vállalnak ebből. Ennek alapvető előfeltételeit teremti meg ná­lunk az emberek szocializmus iránti bensősé­ges viszonya, a műveltség és a képesítés magas színvonala. Jelenleg a népgazdaságban 2,5 millió a szakmunkások, 1,5 millió a közép-, és 535 ezer a főiskolai képesítéssel rendelkező dol­gozók száma. 1990-ben a dolgozóknak hoz­závetőleg az egynegyede teljes közép- és több mint 8 százaléka főiskolai képesítéssel fog rendelkezni. A tudományos-műszaki fej­lődés intenzív kihasználása szükségletei szemszögéből jobban kell élni a műveltség­gel, a szakképzettséggel, s azt fejleszteni kell. Ez új feladatokat állít a nevelési-oktatási intézmények és az irányító szervek elé. Ebből a szemszögből az a helyzet, hogy az iskolák valamennyi szintjén és típusában las­san és nem átfogó módon valósulnak meg a minőségi változások a nevelés és oktatás folyamatában. Koncepciózusabban kell elér­nünk azt, hogy a nevelés és az oktatás hosszú távon nyitott legyen minden új és haladó előtt, jobban megfeleljen a tudomá- nyos-műszaki haladás gyorsabb érvényesü­lése nemcsak jelenlegi, hanem jövőbeli szük­ségleteinek is. A nevelési-oktatási folyamat célja legyen az iskolák végzett tanulóinak magas fokú felkészültsége a gyakorlati fela­datokra, a munkaköri alkalmazkodásra és a mobilitásra. A CSKP XVII. kongresszusa is hangsú­lyozta, hogy mindmáig fogyatékosságok for­dulnak elő a munkásosztály utánpótlásának felkészítésében. Nem eléggé hatékony a fia­talok felkészítése a magas fokú szaktudásra. E tekintetben feltétlenül szükséges gyorsan tökéletesíteni a középfokú szakmunkásképző intézetek munkáját, anyagi és személyzeti ellátottságukat. A termelő szervezeteknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk tevé­kenységükért, és a népgazdaság szükségle­tei szakképzett káderekkel történő kielégíté­sének biztosításáért. Következetesen kell eljárni a főiskolai okta­tás tartalmában a minőségi változások meg­változtatásában, hangsúlyt helyezve a vég­zett hallgatók széles látókörére. Felkészülé­süket az eddiginél jobban kell orientálni az alkotó gondolkodásmódra, a közösségi mun­kára, arra a képességre, hogy hatékonyan hasznosítsák az információkat és szüntelenül művelődjenek. A főiskolákat egyben a tudo­mány fontos központjaivá kell kiépíteni. Gyor­sított ütemben, végérvényesen ki kell dolgoz­ni a posztgraduális tanulmányokról szóló tör­vényt. 4 A feladat az, hogy minden tanító, a szak­mai nevelés minden mestere és minden ne­velő határozottabban és az eddiginél na­gyobb időelőnnyel reagáljon pedagógiai és szakmai munkájában a dinamikus tudomá­nyos-műszaki fejlődésre. Feltétlenül tökélete­ján. Ugyanakkor fontos hasznosítani a vég­bemenő kísérletek tapasztalatait, és előké­szíteni elterjedésüket a kutatóintézetekben is. Meggyőződésünk, hogy jobban dolgozha­tunk majd az új gazdasági feltételek között. Viszont nem ringatjuk magunkat olyan elkép­zelésekkel, hogy akár a legjobb mechaniz­mus pótolhatja a feladatok teljesítése iránti öntudatos hozzáállást és a vezető dolgozók közvetlen irányítását. A CSKP KB Elnöksége döntést hozott a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos munkálatok prog­ramjáról és megvalósításának ütemtervéről, amelyet átadtunk önöknek. Az év első felé­ben kidolgozzuk a komplex dokumentum ja­vaslatát, hogy tüzetesebben megítélhessük a mechanizmus működésével kapcsolatos valamennyi összefüggést, s a jogszabályok módosításának igényeit. Ezt a dokumentumot szeretnénk az év végéig jóváhagyni. Most az a feladat, hogy további vállalatok vegyenek részt a kísérletben, a mechanizmus egyes elemei általában érvényesülhessenek már ebben az ötéves tervidőszakban, s a 9. öt­éves terv előkészítése már teljesen új feltéte­lek között menjen végbe. Ugyanakkor az év derekáig kidolgozzuk és vitára előterjesztjük az állami vállalatról szóló törvényjavaslatot. Ebben a törvénytervezet­ben teljes mértékben hasznosítani kívánjuk a Szovjetunióban az állami vállalatokról (egyesülésekről) szóló, nálunk is nyilvános­ságra hozott törvénytervezet ösztönzéseit. Nincs sok időnk. A gazdasági mechaniz­mus átalakításában résztvevő valamennyi szervtől elvárjuk, hogy ezt a munkát megfele­lőképpen egyeztessék és az alapvető kérdé­seket megtárgyalásra idejében a CSKP KB Elnöksége elé terjesszék. Számolunk azzal, hogy a komplex javaslatot a CSKP KB ezzel a kérdéssel foglalkozó ülésén fogjuk megtár­gyalni. síteni kell a tanítók felkészítését az egyes karokon, növelve a főiskolai tanítók pedagó­giai, de egyben tudományos képesítését is. Az alapkutatás munkahelyeivel együttműkö­désben jobban kell foglalkozni a tehetséges tanulókkal. A népgazdaság szükségletei megkívánják, hogy a felelős állami szervek, elsősorban az Állami Tervbizottság, valamint a Tudomá- nyos-Müszaki Állami és Beruházási Állami Bizottság, a szociális és munkaügyi miniszté­riumokkal karöltve, megegyezve az illetékes tárcákkal, kidolgozzák a képesített káderek szükségletének és összetételének terveit, összhangban a társadalom szociális-gazda- sági és tudományos-műszaki fejlesztésének hosszú távú programjával. Ügyelnünk kell arra, hogy a fiatalok érvényesülhessenek azokban a szakágazatokban, amelyekre fel­készültek. A szaktudás tökéletesítéséhez az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárul­niuk az illetékes hírközlőeszközöknek, vala­mint a rádió és a televízió sajátos programjai­nak, s a rugalmasabb könyvkiadásnak. A tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsítása nem kötődik csupán a kutatáshoz, a termelést megelőző szakaszokhoz, a ter­melés irányításáért felelős gazdasági dolgo­zók tevékenységéhez. Helyettesíthetetlen és növekvő szerepe van a dolgozók alkotó kez­deményezésének. E tekintetben építhetünk az FSZM, a SZISZ, valamint a Csehszlovák Műszaki-Tudományos Társaság aktivitásá­nak jó eredményeire. Ebben a tényben kifeje­zésre jut dolgozóink cselekvő hozzájárulása pártunk politikájához. Ezért erélyesen ki kell küszöbölnünk a továbbra is tapasztalható adminisztratív módszereket és mentesülni kell a formalizmustól. Elsősorban a gazdasági dolgozóknak és a pártszervezeteknek a lehető legnagyobb mértékben támogatniuk kell az igényes, elkö­telezett és kezdeményező dolgozókat. A fela­dat az, hogy mindenütt érvényesítsék a java­dalmazás szocialista alapelveit, leküzdjék az egyenlősdit, kimagaslóan értékeljék azokat, akik a legjobb eredményeket érik el. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a munka és a ja­vadalmazás szervezése brigádrendszerű for­májának fejlesztése és alkalmazása. A gazdasági mechanizmus átalakítása, életünk széles körű demokratizálása, a dol­gozók jobb tájékoztatása - mindez megte­remti a kezdeményezést fejlesztő új ösztön­zéseket és lehetőségeket. Az a körülmény, hogy növekedni fog a vállalatok önállósága, az önálló elszámolás keretében felelősségük az elért eredményekért és érvényesül az önfinanszírozás, lehetővé teszi a dolgozók gazdálkodásban való érdekeltségének foko­zását, amitől javadalmazásuk is függni fog. Jóval konkrétabb lesz a dolgozókollektívák részvétele a termelés irányításában, a vezető dolgozók kiválasztásában, a jutalmazásban, a szociális kérdések megoldásában. Kell hogy ideológiai munkánk és gazdasági pro­pagandánk tartalmává váljon e kérdések tisz­tázása. Tömören kifejezve, kialakulnak annak új előfeltételei, hogy a „Mindenki váljon munka­helyének gazdájává“ jelszó új tartalmat kap­jon, s hozzájáruljon ahhoz, hogy az egyén érdeke szorosabban összefonódjon a társa­dalom érdekeivel. Értékeljük és becsüljük feltalálóink, újító­ink, ésszerűsítöink hozamát. Aktivitásukat ta­núsítja az egy év leforgása alatt benyújtott csaknem 9 ezer találmány és a 400 ezer újítási javaslat. Évek óta alacsony fokú a hasznosításuk, s ennek következtében népgazdaságunk jelentős értékeket veszít el. Ez vonatkozik a legjobb dolgozókollektívák ta­pasztalatainak elterjesztésére is. Ez a helyzet megkívánja, hogy az illetékes tárcák, a szak- szervezeti szervek, valamint a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság lépéseket tegyen a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Ezzel egyidóben feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok és üzemek vezetése megfelelő anyagi, de egyben erkölcsi támogatásban is részesítse a feltalálókat és az újítókat. A talál­mányi hivatal, valamint a tárcák és a gazdál­kodó szervezetek hatékonyabb intézkedése­ket foganatosítsanak a találmányi és az újító­mozgalom irányításának, a témaköri terve­zésnek tökéletesítésére, hogy ez a tevékeny­ség a tudományos-műszaki fejlődés fontos feladatainak megoldására orientálódjon. A tu­domány és a technika gyors érvényesülése szempontjából fontos szerepük van a komp­lex racionalizációs brigádoknak. Jelenleg 200 ezer dolgozóval több mint 22 ezer ilyen brigád működik. Ezt a formát, amelynek keretében együttműködnek a tudósok, a technikusok és a munkások, fejleszteni kell. A vállalatvezetőségek, a szakszervezetek­kel karöltve, főleg a műszaki fejlesztés terv­feladatainak teljesítésére orientálják a kezde­ményezést és a munkaversenyt. Teljes támo­gatást érdemel az SZKT kezdeményezése, amelynek célja a munkatermelékenység nö­velése, a költségek csökkentése, a minőség lényeges javítása. E kezdeményezés ered­ményei és résztvevőinek száma arról tanús­kodik, hogy jelentőségét nem mindenütt érté­kelték eléggé, noha fő célja a hatékonyság növelése és eredményei pagyon konkrétan felmérhetőek. Főleg a szocialista munkabri­gádoknak kellene e kezdeményezés élére állniuk és ezzel egyidejűleg hozzájárulniuk a munka új módszereinek az elterjesztésé­hez. A tudományos-műszaki fejlődés meg­gyorsítása szempontjából nagy szerepet ját­szik a prágai felhívás, amely kiterjedt a többi kerületre is. Az egyes vállalatokban kialakult helyzet konkrét elemzéséből kiinduló helyes érvényesítése a termelési bázis korszerűsíté­séhez, a termékek innovációjához, a munka- szervezés tökéletesítéséhez, a munkafeltéte­lek javításához és a tudományos-műszaki haladást gátló adminisztratív akadályok elhá­rításához vezet. Fontos, hogy ne csak a ha­sonló felhívások elfogadására összpontosít­sunk, hanem elsősorban a versenykészséget fejlesszük, következetesen ellenőrizzük az elfogadott kötelezettségvállalások teljesíté­sét, mégpedig abból a szempontból, hogy milyen részük van az elért gazdasági ered­ményekben. A gyorsítás stratégiájának megvalósítása és az a szándékunk, hogy továbblépünk a társadalom átalakításában, új és nagy igé­nyeket támaszt a társadalom vezető politikai erejének, a CSKP-nak a munkájával szem­ben. Pártunk mindig a feladatok teljesítésé­nek élén állt és kereste azokat az utakat, hogyan lehet őket megoldani a dolgozók érdekében. Amint azt az évzáró taggyűlések is megmutatták, a pártszervek és -szerveze­tek ma is a társadalmi változásokért vívott küzdelem élére állnak és támogatják a céltu­datos és széles alapokra helyezett szervező, ideológiai, tömegpolitikai és ellenőrző mun­kát. Ennek kell biztosítania, hogy nem ismét­lődnek meg a régi hibák és ez a folyamat nem áll meg félúton, a jó határozatok és célkitűzé­sek szintjén, hanem hogy a leghatározottab­ban elhárítjuk a gyorsítás stratégiájának, a tu­domány és a technika fejlődésének, eredmé­nyeik gyakorlati alkalmazásának és az átala­kítás megvalósításának az útjában álló aka­dályokat. Elvi politikai, valóban forradalmi feladatról van szó. Teljesítése szempontjából döntő a párt vezető szerepének elmélyítése, e ve­zető szerep - az új feltételek, a szocialista demokrácia fejlesztése, a nagyobb gazdasági önállóság és felelősség, a dolgozókollektívák és a káderpolitika növekvő fontossága mellett történő - érvényesítési formáinak a tökélete­sítése. Az irányítás minden szintjén az arra meg­érett problémák időben való elvi megoldását kell megkövetelni. Ebben az értelemben szá­mos ösztönzést és tapasztalatot meríthetünk a szovjet kommunistáktól. A párttagoktól a gyorsítás stratégiájának megvalósítása so­Pozitívan értékeljük, hogy a fiatal nemze­dék érdeklődése a tudományos-műszaki ha­ladás iránt egyre nő. A SZISZ KB és a CSSZSZK kormánya által elfogadott prog­ram meghozza első konkrét eredményeit. Megkezdte működését a SZISZ KB Tudomá­nyos és Technikai Központja. A kerületekben és a járásokban fiatal technikusok és termé­szettudósok állomásai jönnek létre, különbö­ző szakkörök és klubok alakulnak, ahol a munkásfiatalok, a diákok és a gyermekek tudományos-műszaki tevékenységet folytat­hatnak. A fiatal nemzedék egyre több mun­kával mutatkozik be a ZENIT-kiállításokon. Konkrét eredményeket hoz a fiatalok kez­deményezéseinek felkarolására létrehozott számla. Jelentős mértékben bővül a középis­kolai és főiskolai szakmai tevékenység. Je­lenleg különösen nagyra értékelhető, hogy a fiatalok aktivitása az elektronikára összpon­tosul. Nem lehetünk azonban elégedettek az árban elfogadható számítógépek, műszaki segédeszközök és tudományos-műszaki já­tékok fejlesztésének és gyártásának biztosí­tásával, márpedig ezek nagyban elősegítik, hogy az iskolákban és a szabadidős tevé­kenységben felébredjen a gyerekek és a fia­talok érdeklődése a technikai fejlődés iránt. Ugyancsak nem lehetünk elégedettek a tudo­mány és a technika legkülönbözőbb ismere­teit terjesztő folyóiratok és könyvek példány­számával. Az ifjúság körében rendkívül nagy az érdeklődés irántuk, tehát itt nem lehet helye a takarékoskodásnak. Azt szeretnénk, hogy mindenütt támogas­sák az ifjúság természetes érdeklődését a tu­domány és a technika iránt, s létrejöjjenek a feltételek ennek az érdeklődésnek a teljes kielégítéséhez. Ez nem lehet csupán az ifjú­ság ügye, az iskoláknak, az üzemek vezető­ségének, a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front szervezeteinek is nagy gon­dot kell rá fordítaniuk. Az utóbbi években fokozódott a Csehszlo­vák Műszaki-Tudományos Társaság aktivitá­sa. Pozitívan értékeljük a társaság részvéte­lét a tudományos-műszaki ismeretek terjesz­tésében és a szakoktatásban. Azzal számo­lunk, a további tevékenységében elsősorban arra összpontosítja figyelmét, hogy tagjai ak­tívabban vegyenek részt a tudományos-mű­szaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában, s úgyszintén elvárjuk, hogy a társaság segít­séget nyújtson az ún. ésszerűsítési műhelyek és mintául szolgáló tervezőirodák létrehozá­sának meggyorsításában. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy segítséget nyújtson a KGST-országok tudományos-műszaki ha­ladása 2000-ig terjedő komplex programjából és a kétoldalú együttműködési, főleg a Szov­jetunióval kötött megállapodásokból eredő feladatok teljesítése során. Nagyra értékeljük a nagy októberi szocia­lista forradalom 70., és a győzelmes február 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott kez­deményezéseket és szocialista versenymoz­galmat, s ezzel együtt a fejlődő nemzetközi versenymozgalmat is. A következő időszak­ban mindezt az idei állami terv feladatainak sikeres teljesítésére, mindenekelőtt a minő­ségi mutatók teljesítésére kell irányítani. rán aktív részvételt és személyes példamuta­tást kell megkövetelni. A további munka kiindulópontja mindenek­előtt a kritikus és önkritikus elemzés kell hogy legyen, annak vizsgálata, hogyan vannak kihasználva a gyakorlatban, az üzemek és a munkahelyek konkrét feltételei közepette a tudomány és a technika eredményei. Kö­vetkezetesen kell összpontosítani azokra a helyekre, ahol döntő módon befolyásolják a gazdaság intenzifikálásának folyamatát. Fontos előfeltétel az összes illetékes szerv és szervezet egységes, egyeztetett eljárása. Fontosnak tartjuk, hogy az átalakítással párhuzamosan fokozódjon a párt- és állami szervek törekvése a rend, a társadalmi és munkafegyelem, a szervezettség megszilár­dítására, a jogtalan jövedelmek, a beosztás­sal való visszaélés és más negatív jelensé­gek elleni harcra, ahogyan azt a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének levele is meg­határozza. Ez állandó feladat, megoldása hozzájárul a közéleti és társadalmi aktivitás fokozásához, ahhoz, hogy az emberek széle­sebb körben kapcsolódjanak be az átalakítás folyamatába. Úgyszintén hozzájárulni a szo­cialista demokrácia fejlesztéséhez és pártunk tekintélyének megszilárdításához. Magas követelményeket fogunk támaszta­ni a pártszervek tisztségviselőivel szemben, minden szinten. Minél magasabb a tisztség, annál nagyobbnak kell lennie a gyorsítás stratégiája gyakorlati megvalósításáért viselt felelősségnek, annál nagyobbaknak kell len­niük a politikai és szakmai felkészültséggel, az erkölcsi profillal és jellembeli tulajdonsá­(Folytatás az 5. oldalon) VII. Aktivizáljuk az emberi tényezőt és maradéktalanul hasznosítsuk képességeit VIII. A kor követelményeinek megfelelő pártmunkát ÚJ SZÚ 4 1987. III. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents