Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-20 / 66. szám, péntek
/ A CSKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 5 1987. III. 20. (Folytatás a 4. oldalról) időszakban azonban a szén fejtésében és az acélgyártásban nem értük el az előirányzott csökkenést. Továbbra is tapasztalható volt a termelési feladatok túlteljesítésének tendenciája az anyag- és energiaigényes ágazatokban. Nem sikerült szerkezetváltást elérnünk a könnyűiparban a kiváló minőségű áruk javára, és ezáltal csökkenteni a nyersanyag- és az importigényességet. Ezeket a kedvezőtlen tendenciákat sokkal határozottabban kell kiküszöbölnünk. A szerkezetváltások kidolgozása és céltudatos megvalósítása nemcsak a jelen időszakban, hanem a hosszú távú stratégiát tekintve is egyike a leggyengébb láncszemeknek. Amíg hálunk újratermelődnek a sok tüzelőanyagot, energiát, fémet és egyéb nyersanyagot fogyasztó ágazatok, addig sohasem lesz elegendő eszközünk az olyan leghaladóbb ágazatok fejlesztésére, amelyek népgazdaságunkat mentesítik a magas fokú termelési fogyasztástól, növelik a hatékonyságot és a külkereskedelemben biztosítják a kedvező cserearányokat. Nem számolhatunk azzal, hogy új, haladó ágazatokat hozunk létre és fejlesztünk majd olyan klasszikus ágazatok mellett, amelyek elnyelik erőnk és eszközeink aránytalan nagy hányadát. A szerkezetváltás előkészítése és megvalósítása elsősorban a tervbizottságok és a kormányok elsőrendű feladata. Mégpedig mind a népgazdaság hatékonyságának növelése és műszaki színvonalának emelése, mind pedig a szociális következmények, főleg a munkaerő átképzése szempontjából. Nem becsüljük le a lehetséges kockázatot sem. Nem azért, hogy a konfliktusoktól tartva elodázzuk az éretté vált problémák megoldását, hanem azért, hogy minden döntést gazdaságilag tüzetesen mérlegeljünk és politikailag jól előkészítsünk. A haladó gazdasági szerkezet fejlesztésében döntő fontosságú a mély áttörés a tudományos- és a műszaki haladás olyan leghaladóbb irányaiban, amilyen az elektronika, főleg a mikroelektronika, a komplex, rugalmas automatika és robotika, az informatika, a mezőgazdasági és a gyógyászati biotechnológia, a magasfokúan hatékony új alapanyagfajták gyártása stb. Ezekben a szakágazatokban hozzuk létre a korszerű termelési szerkezetet. A gazdaság alapvető szerkezeti változásaival egyetemben meg kell gyorsítani a vállalati változásokat, főleg a gyártmányok innoválá- sával, a haladó technika és technológia gyorsabb ütemű alkalmazásával. 2. A CSSZSZK szerves beilleszkedése a szocialista gazdasági integrációba A szerkezeti átépítés XVII. kongresszuson kitűzött irányvonala gyorsabb megvalósítási módjának tekintjük a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. A KGST-országok legfelsőbb pártképviselői tavaly novemberi munkaértekezlete következtetéseivel összhangban cselekvően részt veszünk a nemzetközi munkamegosztás következő 15-20 évre szóló koncepciójának kidolgozásában. Ezzel kapcsolatban a központi szerveknek még ez idén ki kell dolgozniuk a csehszlovák gazdaság jövőbeli profiljának javaslatát. Elsőrendű feladat a KGST tagállamai tudományos-műszaki haladása komplex programjának megvalósítása. Ennek a programnak stratégiai célja öt kiemelt irányban az ezredfordulóig elérni a világ csúcsszintjét, sikeresen versengeni a kapitalizmussal. A szocialista társadalmi rend megteremti annak kedvezőbb politikai előfeltételeit, hogy a tudomány, a technika és a termelés haladása a nemzetközi méretekben összevont hatalmas erőkre és eszközökre támaszkodhasson. Teljes mértékben ki kell használni részvételünket a termelés minőségi színvonala emelésével, a kooperáció és a szakosítás útján választéka csökkentésével összefüggő komplex program megvalósításában! Ez a gondolat vezéreljen bennünket az alkotó tudományos-műszaki és a gazdasági együttműködés valamennyi formájának megközelítésében. A komplex program feladatai sikeres teljesítésének előfeltétele a termelési-gazdasagi egységek, a vállalatok és a kutatóintézetek sokkal cselekvőbb megközelítése. A központi szerveknek gyorsan fel kell mérniük és el kell dönteniük a termelés szakosításában és kooperációjában a komplex programból következő kölcsönös áruszállításban részvételünk tárgyi orientációját és méreteit, s ezeket a kötelezettségeinket rögzíteniük kell a tervekben. Döntő fontosságú, hogy ez a program olyan konkrét feladatokba és szerződésekbe torkolljon, amelyek megteremtik a munkamegosztás szilárd szerződéses bázisát. Intenzívebben kell kihasználni a csehszlovák szervezetek közvetlen kapcsolatát további KGST- országok, főleg a Szovjetunió szerveivel. A közvetlen kapcsolatok jóváhagyott szabályai szervezeteinknek lehetővé teszik a közvetlen hatékony együttműködést. A központi szerveknek a termelési-gazdasági egységekkel, a vállalatokkal és intézetekkel karöltve az eddiginél határozottabban kell leküzdeniük a felmerülő akadályokat és megoldaniuk a problémákat. Gazdasági együttműködésünk további dinamikus fejlődése megkívánja a jelentős előrelépést a termelés szakosításában és kooperációjában, főleg az ágazatokon és a szakágakon belül, elsősorban a Szovjetunióval. Az illetékes minisztériumoknak, termelési- gazdasági egységeknek és vállalatoknak főleg a közvetlen kapcsolatok fejlesztése keretében kezdeményezőbben kell eleget tenniük ennek a követelménynek. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista közösség számos országával, főleg a Szovjetunióval kötött, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programok megvalósításának. Külkereskedelmi forgalmunkban a Szovjetunió részesedése 45 százalékos. Ennek az együttműködésnek keretében hosszú távon fedezzük a csehszlovák gazdaság döntő fontosságú nyers-, alap- és tüzelőanyag szükségletét. Alapvető jelentősége van a korszerű szovjet gépek és gépi berendezés behozatalának is. Gyorsabban kell megvalósítani aCSSZSZK és a Szovjetunió kormánya között a KGST 42. ülésszaka alkalmából aláírt egyezményt, amely a két ország vállalatai és szervezetei közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatairól szól. Ez több mint 100-100 vállalatnak és intézetnek teszi lehetővé a közvetlen együttműködést a tudományos-műszaki fejlesztés és a termelés fontos feladatainak megoldásában. Az egyezmény számol további közös vállalatok létrehozásával. Egyelőre 13 közös csehszlovák-szovjet kollektíva és 9 közös vállalat létrehozásáról van szó. Az illetékes minisztériumok feladata gondoskodni arról, hogy még ebben a félévben megkössék az idevágó szerződéseket és további szerződéseket készítsenek elő. Van már néhány kedvező tapasztalatunk. Az elmúlt időszakban a Szovjetunióval együttműködésben, prešovi székhellyel létrehoztuk a ROBOT elnevezésű tudományostermelési egyesültést ipari robotok és manipulátorok gyártására. Fontos szerepe lesz az automatizált üzemekbe és munkahelyekre irányuló szállítások tekintetében. Az Általános Gépipari Minisztérium kell hogy rendszeres figyelmet szenteljen fejlődésének, s más központi szervekkel együtt gyorsan megoldja problémáit. A tapasztalatokat hasznosítani fogjuk további szervezetek létrehozásában. Továbbá közös színező laboratóriumot létesítettünk Pardubicében, illetve közös állattenyésztési biológiai laboratóriumot Nyitrán (Nitra), amelyek már megkezdték tevékenységüket. A nemzetközi szocialista munkamegosztás új formái szükségessé teszik a KGST-orszá- gok együttműködési mechanizmusának megváltoztatását és tökéletesítését. Cselekvően részt veszünk ebben a tevékenységben. Olyan kérdésekről van szó, amilyen például a pénz- és deviza-, valamint az áreszközök hatékonyabb alkalmazása, beleértve az árfolyamok kölcsönös reálissá tételét, a transzferábilis rubel szerepének növelését. Súlyt helyezünk a KGST szerepének átalakítására, elmélyítésére, tevékenysége stílusának és módszereinek tökéletesítésére, a jóváhagyott egyezményekből következő kötelezettségek teljesítése ellenőrzésében az igényes formák alkalmazására. Mindez lehetővé teszi országaink alkotó erejének és termelési potenciáljának jobb integrálását az eddiginél jóval magasabb szinten. A nem szocialista államokkal kapcsolatos hatékony gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataink elmélyítésével is számolunk, beleértve közös vállalatok létesítését nyugati cégek tőkéjének bevonásával. 3. Teljes mértékben élni az integráció folyamataival a gépipar és az elektrotechnika szerkezeti módosításában A legmagasabb szintű társadalmi munkatermelékenység elérése elsősorban attól függ, hogy miképp tudjuk mozgósítani a döntő fontosságú termelőeszközöket gyártó ágazatok potenciális erejét. Elsősorban a gép- és az elektrotechnikai iparról van szó, mivel a legkorszerűbb gépek nélkül nem érhetjük el a többi ágazatban sem a munkatermelékenység világszintjét. A párt kongresszusán, s ezt megelőzően a KB 8. és 10. ülésén súlyt helyeztünk az iparunk gerincét képező ágazatok intenzív fejlesztésére. Szakmai és képesítési színvonaluk jelentős alkotó potenciál. Ezeknek az ágazatoknak egyes szakágaiban jó eredményeket értünk el. Sok vállalatban és intézetben jelentős innovációs fejlődés következett be. így például a prágai ČKD elektrotechnikai üzemében 25 megawatt teljesítményű, magas fordulatszámú, csúcsszintet elérő villamos hajtóművet fejlesztettek ki és gyártanak a tranzit gázvezetékek kompresszorállomásai számára. Nem állíthatjuk azonban, hogy túlsúlyban van az ilyen megközelítés. Még mindig előfordul a gépipari és az elektrotechnikai termelés lemaradása a világszint mögött, ami megnyilvánul exportunk hatékonyságának csökkenésében is. Komoly probléma fejlett gépipari termelésünk túl széles szakági szerkezete és választéka. Ezért elsőrendű fontosságúnak tekintjük ennek leszűkítését, ami előfeltétele az erők és az eszközök összpontosításának, beleértve a beruházási eszközöket is, valamint a termelésben és a kutatásban a hatékonyság növelésének is. A hatékony gépipari termelés szükségleteihez kell hogy igazodjék a kohászat is. Biztosítanunk kell jóminőségű acélfajták, pontos profilok, új, jó minőségű alapanyagok gyártását, beleértve a fémkerámiái, valamint az elektronikai alapanyagokat és meg kell gyorsítanunk a porkohászat fejlesztését. Ennek módját abban látjuk, hogy gépiparunkat szervesebben beillesztjük a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, főleg a Szovjetunió viszonylatában. Arra törekszünk, hogy a gépipar exportágazatból export-import ágazattá váljon. Ez csak úgy érhető el, ha jelentősen elmélyítjük a termelés szakosításának és a kooperációnak minőségileg magasabb rendű formáit és eredményesebben egyeztetjük a népgazdasági terveket. Ezekből a szempontokból kiindulva, feltétlenül szükségesnek tartjuk az elmélyültebb tanácskozást a szocialista közösség országaival, elsősorban a Szovjetunióval, olyan gépek és gépi berendezések kivitelét illetően, amelyekben magas műszaki színvonalat érünk el. Ezzel egyidejűleg növelnünk kell az importot, s korlátoznunk a hazai termelést ott, ahol ezt a színvonalat nem érjük el. E koncepció megvalósítását illetően teljes megértésre találunk a legfelsőbb szovjet képviselőknél. Feltétlenül szükségesnek tartjuk azt, hogy gyorsabban korszerűsítsük gépipari és elektrotechnikai termelésünk technológiáját. Gépipari termelésünk óriási, s nem mindig kihasznált termelési felülettel és sok esetben elavult gépparkkal rendelkezik. A határozott intenzifi- kálás érdekében azt szorgalmazzuk, hogy az illetékes minisztériumok, vezér- és vállalati igazgatók előnyben részesítsék az olyan hatékony szakágak rekonstrukcióját, amelyeket a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján fejleszteni fogunk. A beruházásoknak legalább 80 százalékát gépekre, gépi berendezésekre, a termelési technológia innoválá- sára kell fordítani. A korszerűsítést átfogó módon, a kiválasztott üzemekbe összpontosítva kell megvalósítani. Még ebben az ötéves tervidőszakban ki kell választani néhány üzemet - ebből legalább kettőt Prágában - és gondoskodni kell átfogó automatizálásukról. A tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításában - az egyetemes tudomány és technika eredményeinek sokkal magasabb szintű kihasználása mellett - nagy szerepet kell játszania saját kutató és fejlesztő bázisunk potenciáljának. A tudomány és a technika fejlesztésére a 7. ötéves tervidőszakban mintegy százmilliárd koronát fordítottunk. Tavaly év végén több mint 196 ezren dolgoztak a kutatásban, ami az egyetemes potenciál hozzávetőleg 1,5 százaléka. Ebből csaknem 17 ezren a tudományos akadémiák munkahelyein és több mint 7 ezren a főiskolákon vannak. Az ipar számára csaknem 117 ezren dolgoznak. Ez nem kis erő, sajnos azonban jelentősen szétszórt, s ehhez hozzájárul ipari termelésünk széles választéka is. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy kutató és fejlesztő bázisunk potenciálját a KGST-vel való együttműködésben céltudatosan összpontosítsuk a népgazdaság első rendű feladataira, határozottabban vonjuk össze ennek érdekében eszközeinket és erőinket. Hogy milyen komoly problémáról van szó, azt a következő adat is bizonyítja: egyetlen kutatási feladat megoldására ma átlagban mintegy 2,5 alkotó dolgozó jut. A konkrét eredmények ezután ahhoz vezetnek, hogy például az elektrotechnikai ipar és az általános gépipar minisztériumaiban meghosszabbítják számos feladat megoldásának határidejét és emellett tovább növekszik e feladatok száma, s nem sikerül korlátozni a duplicitást sem. A jövőben nem lehet eltűrni ezt az állapotot. Vannak példák a megoldás módjára is. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban például sikerül fokozatosan koncentrálni a kutatási és a fejlesztési kapacitásokat a biotechnológia növénytermesztési és állattenyésztési kihasználásának megjelölt irányaira. Hasonlóan kell eljárni az új, perspektivikus irányok fejlesztésében és végre kell hajtani a tudományos-kutató bázis szerkezeti átépítését. E célból a párt XVII. kongresszusa megszabta az alap- és alkalmazott kutatásokat végző munkahelyek célszerűségének és szerkezetének, valamint hatékonyságának az átfogó felülvizsgálatát. A tudományos kutató bázis irányításáért felelős szervekben még az idén konkrét döntéseket kell hozni és azokat következetesen meg kell valósítani. 4. Az intenzív gazdaságfejlesztés hosszú távú terve A szerkezeti változások megvalósítására, a szocialista gazdasági integrációba való szervesebb beilleszkedésünkre és gazdaságunk hatékonyabb profiljának kialakítására gyorsabban kell kidolgoznunk a gazdasági és a szociális fejlesztésnek a gyorsítás stratégiájának követelményeiből következő prognózisait és hosszú távú tervét. Az Állami Tervbizottság a Tudományos Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a minisztériumok közösen dolgozzák ki az ehhez szükséges dokumentumokat és azokat 1988 végéig terjesszék a CSSZSZK kormánya és a CSKP KB Elnöksége elé, hogy ennek alapján felelősségteljesen és idejében előkészíthessük a 9. ötéves tervet. A gazdasági szférának is jóval inkább mint bármikor a múltban, cselekvő részt kell vállalnia a távlati tervek kimunkálásából. Hiszen közvetlenül felel a jövő hatékony tét íneléséért, a gyártmányok világszínvonaláért. A prognózisok és a hosszú távú tervek munkáját úgy kell irányítani, hogy növekedjék a gazdasági hozam, s egyidejűleg megoldjuk a szociális fejlesztésnek, főleg a környezeti viszonyoknak fontos problémáit. Ehhez a munkához nagy felelősségtudattal és tárgyilagossággal kell hozzáfogni, minden tárcavagy helyi érdektől mentesen. Az elengedhetetlen strukturális átalakítás elvi jelentőségét mindeddig nem tudatosították megfelelően a vezető dolgozók. A reszortok jelenlegi elképzelései a hosszabb távú jövőről még mindig az eddigi struktúrák fogságában vannak. Ezen gyorsan változtatni kell, mivel az ilyen hozzáállás ahhoz vezetne, hogy a beruházások túlnyomó többsége továbbra is a tüzelőanyag- és az energiaipar, a kohászat és a nehézvegyipar területére összpontosulna, folytatódna a gépipar rendkívül széles skálájú, szétdarabolt termelése, beleértve az energia és alapanyag szempontjából számos igényes termék gyártásának folytatását, amelyeknek sem a termelése, sem a kivitele nem nagyon kifizetődő. Megköveteljük a hosszabb távra szóló dokumentumok szüntelen aktualizálásának biztosítását is, hogy állandóan kéznél legyen a megfelelő kitekintés, s ezzel párhuzamosan a beruházások előkészítésének és megvalósításának területi tervezése. Amint arról szó volt, a megoldást össze kell kapcsolni az egyetemes tudomány hatékony kihasználásával, mindenekelőtt azonban a Szovjetunió és a többi szocialista ország hatalmas kutatási potenciáljával. Sokkal aktívabban kell fellépnünk ezen a téren, a szocialista országokkal közösen kell felszámolnunk a lemaradást, a tudomány és a technika számos területén, velük együtt kell elérnünk, hogy sebezhetetlenek és a fejlett tőkés államoktól függetlenek legyünk. Ezért a legfőbb ’ figyelmet a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig terjedő komplex programjából eredő feladatok megoldására összpontosítjuk. Mindezek a feladatok arra köteleznek bennünket, hogy a tudomány, a technika és a termelés világszínvonalú teljesítményeit biztosítsuk. Sokkal határozottabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés, s munkamegosztás magasabb formáit, főleg az új, perspektivikus szakágazatokban, amelyekben gyakorlatilag egyetlen ország sem építette még ki megfelelő kutató és termelési hátterét. Mindenekelőtt közös munkahelyek, laboratóriumok, tudományostermelési társulások és vállalatok létrehozásáról van szó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítására mozgósítani kell tudományunk, az alapkutatásokkal foglalkozó munkahelyek minden erejét. A párt központi bizottságának elnökségében megvitattuk a tudomány fejlesztésének és a tudományos eredmények érvényesítésének programját, amely a kiválasztott stratégiai irányokban pontosítja a legfőbb feladatokat és kitűzi a tudományos akadémiák és a főiskolák munkájának jobb minőségéhez és nagyobb eredményességéhez vezető utakat, figyelembe véve társadalmunk fejlődésének távlati szükségleteit. A tudományos eredményeknek azonban, főleg a természet- és a műszaki tudományok területén, az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell elősegíteniük az egyes népgazdasági ágazatok hatékonyabb fejlesztését és fel kell tárniuk a tudomány és a technika új lehetőségeit. Nagyra értékeljük, hogy az állami célprogramok és az állami tudományos-műszaki (Folytatás a 6. oldalon) III. A tudományos kutató bázis hatékonyságának fokozása és az egyetemes tudomány eredményeinek jobb kihasználása
