Új Szó, 1987. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1987-03-20 / 66. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) programok megoldásában egyre nagyobb szerepet játszanak az alapkutatásokat végző munkahelyek. Ezt az alapkutatás során szerzett számos ismeret erősíti meg, megemlíthetnénk például a fényvezető üvegszálak kutatását, a plazmatechnológiák fejlesztését, az élesztőfehérjék előállítását, a génsebészethez szükséges enzimek kutatását stb., ezeket az akadémiai munkahelyek együttműködése során dolgozták ki komplex módon, egészen a gyakorlati alkalmazásig. A tudományban még erősebben kell összekapcsolni az alap- és az alkalmazott kutatást, és olyan tudományos központokat kell létrehozni, amelyek a kijelölt területeken képesek elérni a világszínvonalat. Ehhez nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a főiskolák potenciáljának is. Nem szabad megengedni, hogy a kapacitások csak azért aprózódjanak szét, mert a kutatóintézetek különböző szervek illetékességébe tartoznak. Itt nagyobb szerepet kell játszania a tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási állami bizottságnak. A prioritást élvező feladatok megoldására kell összpontosítani, s határozottabban kell kiiktatni, illetve fékezni azokat a kutatásokat, amelyek sem a termelési és a társadalmi gyakorlatban, sem a tudomány fejlődésében nem ígérnek többletet. Ezzel kell fokozni a tudományos-kutató munka intenzitását és hatékonyságát. Főleg ezeket a szempontokat figyelembe véve követeljük, hogy a tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási állami bizottság irányítása alatt valósuljon meg az egységes állami tudományos-műszaki politika, és az akadémiák, az oktatási minisztériumok és más szervek alá rendelt intézetek és munkahelyek együttműködése. Ezzel párhuzamosan 1988 végéig ki kell dolgozni ennek a politikának a hosszú távú koncepcióját. Vitathatatlan, hogy a tudományos-kutató bázis munkájának eredményességéről mindenekelőtt az ott dolgozók döntenek. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy a tudományos dolgozók számának növekedése ellenére nem sikerült tervszerűen befolyásolnunk szakmabeli összetételük fejlődését a tudomány és a technika fejlődésének távlataival és a népgazdaság szükségleteivel összhangban. Ugyanakkor számos szakágazat, mint például a biotechnológia, a mikroelektronika, az informatika és néhány más ágazat esetében nincs biztosítva sem a tudományos dolgozók szükséges létszáma, sem pedig felkészültségük. Az aspirantúrára pályázók kiválasztását, főleg ezekben az ágazatokban, egyelőre gyakran határozzák meg a tehetséges diákok szisztematikus nevelésében, ezen belül a nyelvi felkészítésükben mutatkozó hiányosságok, és maguknak az oktatóknak a hiányosságai. Olyan diákokat kell kiválasztani, akik már diákként érdeklődést mutattak az alkotó tudományos munka és más tevékenység iránt, s megvannak a képességeik is. Nagyobb mértékben kell kihasználni az alkalmazott kutatásban és a termelési szférában dolgozók aspirantúrájának lehetőségét is. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálni, hogyan lehetne javítani az aspiránsok anyagi körülményeit nevelésük során. Ha a tudományos dolgozónak a kor színvonalán kell állnia, akkor egész élete folyamán növelnie kell szakismereteinek szintjét. Ehhez a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben kell kihasználni a világhírű tudományos munkahelyeken tett tanulmányutakat és a kiválasztott szimpozionokon való részvételt. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a káderek minősége javításának és széthelyezésének. Az eddigi módszerek nem mindig biztosították, hogy az intézetek és kollektívák élén a legrátermettebb dolgozók álljanak. Ezért elengedhetetlen, hogy az intézetek igazgatói tisztségét és a kutatás területén dolgozó más vezetők posztját pályázat útján töltsék be, s nem szabad itt megengedni semmiféle protekciót. A szakismereteket, az erkölcsi kvalitásokat, a vezetői képességet és a szocializmushoz való odaadást kell előnyben részesíteni. Valamennyi kutatásban dolgozó esetében javítani kell a szakvizsgák rendszerét és át kell térni az időben korlátozott munkaszerződésekre, melyek meghosszabbítását a valóban elért eredményekhez kell kötni. Ezzel kell ösztönözni a kutatók alkotó tevékenységét és teljesítőképességét, a másik oldalon pedig így kell lehetővé tenni a célszerű kádercserét. Sokkal nagyobb mértékben fogjuk érvényesíteni a kollektíváknál és az egyéneknél az érdemek elvét, s következetesen fogunk gondoskodni arról, hogy a kutatómunka konkrét eredményei és ne csak a diplomák és címek szerint legyenek jutalmazva. A kutatási szervezetekben fokozatosan át kell térni az önelszámolási rendszerre. A tudományos és a műszaki dolgozók társadalmi tekintélyének fokozása érdekében az elnökség szükségesnek tartja, hogy a kiváló eredményeket elért, kimagasló dolgozókat többször javasolják állami kitüntetésekre, állami vagy nemzeti díjakra és ugyancsak szükséges a kitüntető címekkel járó pénzjutalom növelése. Az intenzív elemek érvényesítése kutató és fejlesztési bázisunkban megköveteli a mű- szer- és információellátás minőségének javítását is. Az intézetek műszerellátása a fejlett tőkés országokkal összehasonlítva lényegesen alacsonyabb, s ez csökkenti kutatásunk és fejlesztésünk munkájának hatékonyságát. Senki sem számít arra, hogy ez az áíiapot egyik napról a másikra megváltozik, s hogy mindenki megkapja azt, amit kér. Előnyben kell részesíteni azokat a munkahelyeket, amelyek a prioritást élvező feladatokon dolgoznak, és azokat, ahol a szükséges eredményekre lehet számítani. Mindent azonban az elfogadott határozatok következetes teljesítésétől kell kezdeni. A szövetségi kormány 1984-ben határozatot hozott a tudományos műszerek termelésének és a kísérletek automatizálásának fejlesztéséről, ám e határozat teljesítése lassan halad. Ugyancsak szükség van arra, hogy az illetékes szervek egyeztessék a műszerek gyártását a többi szocialista országgal. Ezzel párhuzamosan egyszerűsíteni kell az adminisztrációt, lerövidíteni a műszerbehozatallal kapcsolatos határidőket és jelentős mértékben javítani kell a műszerek kihasználását. Példaként szolgálhat a brnói kutatási agglomeráció, ahol egyetlen központban összpontosulnak a korszerű és nagy teljesítményű tudományos műszerek. Ugyancsak fel kell számolni a Kutatási Szolgáltatások tevékenységében mutatkozó hiányosságokat, hogy időben és a szükséges mennyiségben lássa el a kutató munkahelyeket speciális anyagokkal, műszerekkel, s itt kell megemlíteni, hogy bővíteni kell e műszerek kölcsönzésének lehetőségeit is. Mint már elhangzott, ma egyre nagyobb jelentősége van az egyetemes tudomány eredményei alapos megismerésének és gyors kihasználásának. Ezért oly fontos a jól működő információs rendszer és annak a maximális kihasználása, oly módon, hogy az információs források ne képezzenek holt tökét a könyvtárakban vagy a számítógépek agyában. Jobban és hatékonyabban kell kihasználni a nemzetközi információs bázisokban való csehszlovák tagság adta lehetőségeket és mindenekelőtt a csehszlovák és a szovjet információs rendszer összefonódását. Ez megköveteli, hogy a prágai és a bratislavai adatbankot, ahol tudományos, műszaki és gazdasági információkat tárolnak, jobban lássák el a szükséges műszaki eszközökkel. így az információk gyorsabban állhatnának a tudomány, a kutatás és a termelés rendelkezésére. Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy a tudományos és szakirodalom, valamint a szakfolyóiratok hozzáférhetőbbek legyenek. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának fontos forrását képezik a licencek, amelyek még mindig nincsenek céltudatosan kihasználva. Átgondoltabban kell folytatni a licencvásárlást az iparilag fejlett országokból. A vásárlásokat elsősorban azokra az ágazatokra kell összpontosítani, amelyek fejlesztése számunkra gazdaságilag előnyös. Ugyanakkor arra is tekintettel kell lenni, hogy a vásárolt licencek alapján van-e reális lehetőségünk arra, hogy saját kutatással folytassuk a műszaki színvonal javítását. Saját licenceink eladásával párhuzamosan kell felkínálni a bevált technológiai eljárásokat, ezen belül a gépi technológiai berendezések szállítását is, úgy, ahogy az a világban szokásos. Az eladást megelőzően azonban alaposan meg kell vizsgálni, hogy a technikai megoldás mennyire használható saját termelésünkben, termékeink és technológiáink kivitelében. A licenceladások bővítésére az eddigieknél nagyobb mértékben kell kihasználni a találmányokat. Növelni kell továbbá a licenceladások ösztönzését és egyszerűsíteni az érvényes előírásokat. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása szempontjából nagy jelentőségű a tudomány és a technika, valamint a termelés hatékony összekapcsolásának valamennyi formája. A 8. ülés határozataival összhangban adtuk ki a kutató-termelési egységek és kutató-termelési egyesülések létrehozásának és tevékenységének szabályait. Ezek alapján néhány új egység jött létre, amelyek lerövidítik az innovációs ciklust. Bevált például a Nové Mesto nad Váhom-i Kutatóintézet és a nyitrai (Nitra) termelővállalat egyesülése. Az ilyen formák hasznosságára való tekintettel nem vagyunk megelégedve fejlődésük eddigi ütemével. A tudományos akadémiák és főiskolák területén bevált az alkalmazott kutatást végző munkahelyekkel és a termeléssel folytatott ideiglenes vagy tartós szerződéses együttműködés, a tudományos-termelési társulások vagy kihelyezett munkahelyek létrehozása formájában. Kísérleti jelleggel tudományostermelési egységek működnek. Mindezeket a formákat, figyelembe véve hasznosságukat tovább kell bővíteni. Nagyobb mértékben kell fejleszteni a főiskolák és akadémiai intézetek együttműködését a termelő szervezetekkel, mégpedig a kölcsönösen kötelező érvényű gazdasági szerződések alapján, s e célból minél hamarabb meg kell oldani a különböző módon gazdálkodó szervezetek eszközei összevonásának lehetőségét. A kutató szervezetektől megköveteljük, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsítása érdekében konkrét formában, modellek, prototípusok stb. formájában terjesszék elő javaslataikat. Elengedhetetlen, hogy a gazdasági vezetők lényegesen nagyobb érdeklődést mutassanak a tudomány és a technika eredményei iránt, konkrét igényekkel forduljanak a kutatóintéA tudománynak és a technikának még a legjobb eredményei sem tölthetnek el bennünket megelégedéssel, ha nem változnak gyorsan új termékekké, progresszív berendezésekké és technológiákká, a munkaszervezés és az irányítás hatékony formáivá. A CSKP KB 8. ülésén meghatároztuk az e folyamat meggyorsításához vezető feladatokat és intézkedéseket. Meg kell azonban állapítanunk, hogy alapvető fordulat nem állt be, a tudomány és a technika gyakorlati bevezetése, amint az az önökhöz eljuttatott írásos beszámolóból is nyilvánvaló: továbbra is gyenge láncszem. A határidők sok esetben lényegesen hosz- szabbak, mint a világ gazdaságilag legfejlettebb országaiban. Ez nem eredményezi a legfejlettebb országok előnyének behozását, hanem sok esetben tovább mélyül a lemaradás. Az egy helyben topogás, a lassú előrehaladás jelentős károkat okoz a népgazdaságnak. Ugyanakkor sok az olyan példa is, amikor gyorsan meg tudjuk oldani az igényes tudományos-műszaki problémákat, és közvetlenül, hosszú huzavona nélkül vagyunk képesek bevezetni őket a gyakorlatba. Ezt tanúsítja például a szulfitlúgokból készített takarmányfehérjék termelésének bevezetése a páskoví kombinátban végzett alapkutatás során szerzett ismeretek alapján, továbbá az Interkozmosz keretében folyó, a Vega program végrehajtásához szükséges alkatrészek elkészítése, az orvostudományok területén elért számos siker, a rugalmas termelési rendszerek bevezetése az olomouci TOS vállalatnál és másutt. Ezzel azonban nem elégedhetünk meg, mivel az ilyen esetek a gyakorlatban még nem váltak általánossá. A jelenlegi helyzeten alapvetően változtatni kell. Az egyik legfontosabb út ehhez a termeléselőkészítő szakaszok kapacitásai bővítésének az elérése. Ez annyit jelent, hogy növelni kell a konstruktőrök, tervezők, technológusok és termelésszervezők létszámát és munkájának hatékonyságát. A munkájuk hatékonyságának a fokozásához azonban korszerűbb berendezésekre van szükség, mindenekelőtt automatizált konstrukciós és tervezőközpontok építése révén, amelyekből eddig mintegy százat létesítettünk már. El kell érni, hogy 1990-ig legkevesebb 2000 ilyen munkahely működjön. Ez nem kis feladat, s a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottságnak, a Szövetségi Elektrotechnikai Ipari Minisztériumnak és további minisztériumoknak elő kell készíteni és biztosítani kell ilyen új progresszív technika alkalmazását, mégpedig haladéktalanul. Ezzel párhuzamosan rendszeresen bővíteni kell a konstruktőrök, tervezők és technológusok szükséges szakmai ismereteit, mégpedig kötelező posztgraduális továbbképzés útján. Elvárjuk, hogy az oktatási minisztériumok még az idén kidolgozzák és előterjesztik az erre vonatkozó indítványokat. A termeléselőkészítő részlegek dolgozóinál az eddiginél következetesebben kell alkalmazni azt az elvet, hogy keresetük teljesítményüktől függjön, s ezen a téren fel kell számolni az egyenlősdit. Jogosan vagyunk büszkék arra, hogy ezekben a szakmákban számos kiváló dolgozóval rendelkezünk Megteremtettük a lehetőségeket ahhoz, hogy nekik kiemelt fizetést és magas jutalmakat biztosítsanak. Ezzel a lehetőséggel azonban csak egyes esetekben éltek. A legfőbb akadály az, hogy nem alkalmazzák kellő bátorsággal és következetességgel a szocialista javadalmazás elveit. Egyidejűleg nagyobb figyelmet kell szentelni a kezdeményezés és a versenyszellem kibontakoztatásának ezeken a munkahelyeken, javítani kell az erkölcsi elismerés rendszerét, mérlegelni kell a kitüntetések odaítélését (érdemes konstruktőr, tervező, technológus), és erősíteni kell ezeknek a szakmáknak a társadalmi presztízsét. A CSKP Központi Bizottságának 8. ülésén célként tűztük ki az ésszerűsítő műhelyek létesítését a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb termelési alkalmazása érdekében. Ezeknek a műhelyeknek hozzá kell járulniuk az új termékeknek a gyártási folyamatban való gyorsabb alkalmazásához, a terzetekhez és a másik oldalon a tudományoskutató munkahelyek aktívabban reagáljanak a gyakorlat szükségleteire. Nagy felelősség hárul mindazokra, akik befolyással vannak a tudomány és a kutatás eredményességére. A feladatok teljesítése az aktivitás széles körű fejlesztését, új hozzáállásokat, demokratikus alkotó légkört, kölcsönös igényességet követel meg, s arra van szükség, hogy ne elégedjünk meg az átlagos munkával és harcoljunk a világszínvonal eléréséért. w melőberendezések korszerűsítéséhez és automatizálásához, a racionalizációs eszközök és eqvcélú qépek gyártásához, a találmányok és újítási javaslatok alkalmazásához. 1983- tól azonban az üzemekben és vállalatoknál mindössze néhány száz létesült. Ez egyáltalán nem elégséges mennyiség. A vállalatok vezérigazgatóinak és igazgatóinak e tekintetben nagyobb kezdeményezőkészséget kell tanúsítaniuk és nem szabad várniuk arra, hogy valaki más megoldja helyettük ezeket a problémákat. Szükségesnek tartjuk, hogy az ötéves tervidőszak végéig a termelővállalatok és nagy üzemek túlnyomó többségében a meglevő nagy létszámú karbantartó kapacitások kihasználásával létrehozzák az ésszerűsítő műhelyeket. A termékek magas műszaki-gazdasági színvonalának és minőségének is rendkívül nagy figyelmet kell szentelni. A minőség területén tapasztalható hiányosságok nem kis anyagi, politikai és erkölcsi károkat okoznak - idehaza és külföldön egyarát. Éppen ezért minden vállalatnál haladéktalanul intézkedéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a meghatározó fontosságú termékek tekintetében elérjük a világszínvonalat. A gépgyártásra vonatkozóan programot kell kidolgozni annak érdekében, hogy fokozatosan 1993-ig a perspektivikus, dinamikusan fejlődő ágazatokban előállított termékek elérjék a világszínvonalat. A szövetségi kormány számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzethez viszonyítva javulás történjen a termelés minőségét illetően. Pontosították azokat a gazdasági eszközöket, amelyek a rossz minőségű termelés ellen hatnak, s ugyanez vonatkozik az árakra és a pótlóla* gos elvonásokra is. A népi ellenőrzés szövetségi és nemzeti bizottságait azoknál a vállalatoknál és üzemekben, amelyekben tartósan alacsony a termelés minősége, felruházták olyan jogkörrel, hogy a vezető beosztású dolgozókkal szemben gazdasági büntetésekre épülő különleges rendszert alkalmazhatnak. Ezek megvalósításához határozott és kompromisszumot nem tűrő hozzáállásra van szükség, mivel a termelés területén mutatkozó hiányosságokkal szemben nem viseltetünk közömbösen, és ezeket nem tűrjük meg. Egyidejűleg a Szövetségi Gyűlés elé terjesztettük annak a törvényjavaslatnak a tervezetét, amely az állami minőségellenőrzésre vonatkozik és a termékek értékelésének sokkal igényesebb megítélésére épül. Halaszthatatlan feladat az állami minőségellenőrzés rendszere kiépítésének a befejezése, továbbá az, hogy lényegesen bővítsék a legközelebbi években az ellenőrzés alá kerülő termékek körét. Emellett kiemelt feladatként kell szem előtt tartani az exportra szánt, illetve a tartós fogyasztási cikkek igényesebb kipróbálását. Ezzel párhuzamosan az egységes országos minőségirányítás komplex javaslata kidolgozásának gyorsabb ütemű befejezése céljából fel kell dolgozni az egységes irányításra, illetve az ellenőrző szervek létrehozásának a befejezésére vonatkozó javaslatokat. A Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság feladata, hogy az erre vonatkozó komplex javaslatot mielőbb elkészítse. A termékek minőségének szerves része esztétikai és funkciós megoldásuk is. Országunkban e téren gazdag hagyományokkal rendelkezünk. Éppen ezért most sem feledkezhetünk meg arról, hogy eladhatóság nemcsak a műszaki-gazdasági színvonaltól, hanem a termékek külsejétől, felületi megmunkálásától és funkciós megoldásuktól is füqq. Ezen a téren az eddiginél nagyobb szerephez kell jutniuk az ipari formatervezéssel foglalkozó dolgozóknak. Megengedhetetlen, hogy ók ebbe a folyamatba csak a kilépő ellenőrzésnél kapcsolódjanak be, ellenkezőleg, idejében be kell őket vonni a termékek kifejlesztésébe oly módon, hogy azok összhangban legyenek a jelenlegi magas követelményekkel. (A beszámoló befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) IV. A tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb megvalósítása a gyakorlatban DJ SZÓ 6 1987. III. 20.
