Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-14 / 37. szám, szombat

Bíznak a fiatal szakemberekben KIALAKÍTOTTÁK AZ EGYENLETES TERMELÉS FELTÉTELEIT A Komáromi (Komárno) járásban a hatékony politikai és gazdasági propagandamunka eredményeként egyre több mezőgazdasági vállalat sorolható a jól gazdálkodók közé. Kiemelhetjük a Martosi (Martovce) Egységes Földműves-szövetkeze- tet, amely az elmúlt évben nagyon jó termelési eredményeket ért el. Meg­teremtette a feltételeket a 8. ötéves tervidőszak második évére jutó fela­datok sikeres teljesítéséhez. A járási mezőgazdasági igazgatóság szer­a taggyűléseken és a zárszámadó közgyűléseken ezeket mindig jóvá­hagyták, illetve támogatták. Nagy szó ez, mert a vezetőség ebből azt a következtetést vonja le, hogy ki­alakult az irányítók és az egyes szakaszokon dolgozó tagok egy­sége. Az elnök fiatalokkal vette körül magát, akikben nem csalódott. Fe­gyelmezettek és másoktól is fegyel­met követelnek. Nem nézik el a mu­lasztásokat. Ennek köszönhető, vezési osztálya dolgozóinak véle­ménye szerint ez a szövetkezet pél­daképül szolgálhat a gyengén gaz­dálkodó szövetkezeteknek. Ezekkel az értesülésekkel felvér­tezve érkeztem a szövetkezetbe. Finta Nándort, az efsz elnökét, iro­dájában irathalmazokkal körülvéve, elmélyült munkában találtam. Az el­múlt év termelési és pénzügyi mér­legét tanulmányozta, s a tapasztala­tokat így foglalta össze:- A mi szövetkezetünkben is elég sok problémát kellett megoldani. Az aszály nehézségeket okozott a nö­vénytermesztésben. Az öntözésre még nincsenek meg a legjobb felté­teleink. Mégis azt mondhatom, hogy eredményes fejlődésről szóló be­számolót terjeszthetek a tagság elé. Gazdálkodásunk fellendült és elég jelentős a nyereségünk is. Feltölt­hetjük az alapokat és a tagok is megkaphatják jó munkájukért a ne­kik járó osztalékot. Persze nálunk sem volt könnyű. Véleményem sze­rint azért kerülhettünk az élenjárók közé, mert lényegesen javítottuk az- Nem volt köny- nyü az elmúlt év, de a jó szervező­munka eredmé­nyeként mégis si­keresen zártuk- mondotta Finta Nándor, az efsz elnöke hogy kialakult az egyenletes terme­lés. Az elmúlt évben a szerződésben feltüntetett időpontokban teljesítet­ték az állattenyésztési termékek el­adásának tervét. Beszélgetés közben egy iratot tesznek az elnök elé. Novák Dénes ösztöndíjat kér tanulmányainak foly­tatásához. Gépészmérnöki oklevelet akar szerezni.- A szövetkezet fejlődésének ér­dekében támogatjuk ezt a fiatalem­bert - mondja az elnök, miután aláír­ta a kérvényt. - Azzal számolunk, hogy a gépesítési ágazatot vezeti majd. Az agronómust és a zootech- nikust is mi nevelgettük, támogattuk erkölcsileg és anyagilag is. A mi embereink, tehát a mezőgazdaság­hoz is jó lehet a viszonyuk. A zoo- technikus szülei például fejők voltak. A fiuk egyrészt sok tapasztalatot szerzett tőlük, másrészt elkötelezte magát, hogy olyan jó munkát végez, ami szüleinek, az egész rokonság­nak, sőt tovább folytathatnám, az egész falunak tetszik. ízig-vérig jó szakember, sokat nyertünk vele. Ha Molnár József zootechnikus (balról) és Horváth Zsigmond fóagronómus alapos számításokat végezve állapítja meg, hogy a termelés gyorsításához megvannak a kedvező feltételek (Kádek Gábor felvételei) ÚJ SZÚ irányítás színvonalát, rugalmasab­ban szerveztük a munkát és a szö­vetkezetnek szinte minden tagja jó gazda módjára végezte a feladatát. Ezzel kapcsolatban hosszan fej­tegette, hogy milyen módon lehet hatékonnyá tenni az irányítást. Ami­kor az 1965-ös évben idejött, elő­ször alaposan megismerkedett a dolgozókkal. Velük együtt átvé­szelte a nagy dunai árvizet is. Rájött arra, hogy az itteni földművesek ha kell, az éjt is nappallá teszik, ha tudják, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. A vezetőségtől elvárják, hogy őszintén tárja fel a helyzetet. Ilyen esetben még ha kevesebbet keresnek, akkor is helyt­állnak. Ezzel szemben, ha észreve­szik, hogy a vezetők igyekeznek szépíteni az egyes szakaszokon ki­alakult helyzetet, akkor elvesztik bi­zalmukat irányítóikkal szemben. Szinte egész évben kételkednek ab­ban, hogy a feladatokat megvalósít­hatják-e. Az őszinteségre, a nyílt­ságra alapozva hozza meg a veze­tőség minden határozatát. A tagok működve olyan jó hibridek vetőmag­ját sikerült beszerezniük, amelyek az itteni éghajlati és talajviszonyok között bő termést adnak. A betakarí­tást is jól megszervezték. A széna nagy része első osztályba sorolható. A tárolt silókukorica szintén megfelel a legigényesebb követelményeknek. A minták azt bizonyítják, hogy nincs másodosztályú minőségű belőle. Az agronómus az őszi munkák közül kiemeli, hogy idejében és nagyon jó földbe vetették el a búzát. A vastag hótakaró sűrű gabonát védett meg a hideg ártalmaitól. Jobb a búzájuk, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Molnár József mérnök, zootech­nikus szintén elégedett a tárolt ta­karmányok minőségével. Igaz, néha az agronómussal összezördülnek a jó ügy érdekében, mert nem nézik el egymás hibáját. Az állattenyész­tésben magas szintű termelékeny­séget csak úgy lehet elérni, ha jó a takarmányalap. Ha ez megvan, akkor már a takarmányelőkészítő­kön, a gondozókon és az etetőkön van a sor. Az elmúlt évben a tej 83,17 százaléka első osztályú volt. Rendkívüli eredményeket értek el a sertéstenyésztésben. A sok utasí­tás ellenére sem csökkentették le túlságosan az állományt. Ellenkező­leg, minden évben annyi kocát tar­tottak, hogy a tervezett selejtezést végrehajthassák. így kialakulhatott az a gyakorlat, hogy csak a legter­melékenyebb állatokat hagyták meg. Egy kocától az elmúlt évben közel 20 malacot választottak el. Fedezték a hizlalda és a tagok szük­ségletét, és emellett még 238 dara­bot eladtak a járási termelési igaz­gatóságon keresztül más mezőgaz­dasági vállalatoknak. A gondozók igazán jó munkát végeznek. Az istál­lókban nagy a rend, a tisztaság. A kocák és malacok alatt mindig száraz az alom. A nagy hidegben sem voltak különösebb problémáik. Nem hullt el több malac, mint más időszakban. Ezért idén januárban is 150 malacot adhattak el. Horváth Ferenc mérnök, üzem­gazdász, az adathalmazokat vizs- gálgatva elmondotta, hogy a jöve­delmezőség aránya 14,3 százalé­kos. összesen 3 791 000 korona tiszta nyereséget értek el. Igaz, töb­bet szerettek volna, de a növényter­mesztésben az aszály okozta károk miatt jelentős kiesés keletkezett. Ez­zel szemben az állattenyésztés min­den feladatát teljesítette és a jöve­delmezőség aránya is kedvezően alakult. A Martosi Egységes Földműves­szövetkezet tehát a jó irányító- és szervezőmunka eredményeként a Komáromi járásban az élenjárók közé került. Gazdag zárszámadó közgyűlésen vehetnek részt a tagok. Jó eredményekre építve határozhat­ják meg az új feladatokat a 8. ötéves tervidőszak második évében. BALLA JÓZSEF Több mint egymillió koronát takarítottak meg tavaly a svidníki élelmiszer-ipari gép­gyárban az újítási ja­vaslatok hasznosításá­val. A dolgozók össze­sen 65 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 22-t használtak fel. Az újítómozgalom elsősorban alapanya­gok megtakarítására, a termelés munkaigé­nyességének csökken­tésére és az üzem- anyag- takarékosságra irányul. A képen Michal Vojtanič látható, aki az élelmiszeripari gép­gyárak versenyében a legeredményesebb újítónak bizonyult. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) élni, tanulni és küzdeni...“ Az első pionír-fogadalomtétel 65. évfordulójára Az őrsök, a rajok megszervezésével, a pionírok fogadalmának elfogadá­sával kezdődött. A gyermekeknek a kommunisták előtti hangos, ünnepélyes Ígéretével: „Úgy fogok élni, tanulni és küzdeni, ahogyan azt a nagy Lenin kívánja, ahogyan arra bennünket a kommunista párt tanít“. Moszkva forradalmi hagyomá­nyokban gazdag munkásnegyedé­ben, a Vörös Presznya városkerület sztrájkharcairól híres textilüzemé­ben meg a szomszédos gépgyárban dolgozók gyermekeit szervezték őr­sökbe, rajokba a komszomolisták. És 65 évvel ezelőtt elsőkként ők tettek pionírfogadalmat. 1922. május 1 -én Moszkvában már négyezer, a Szovjetunió területén pedig kilenc­ezer tagja volt a pionírszervezet­nek, mely megalakulását hivatalo­san 1922. május 19-én, a komszo­molisták kongresszusán hirdette ki. Néhány évvel később, 1924-ben, a Lenin halálát követő gyásznapok­ban, amikor a pionírszervezet a Komszomol Központi Bizottságá­nak javaslatára megkapta a nagy októberi forradalom vezérének ne­vét, már 161 000 tagja volt. Napja­inkban pedig mintegy 18 millió 9 és 15 év közötti gyermek a tagja. Az első pionírfogadalom évfordu­lója kapcsán azért emlékeztetjük er­re a mai pionírokat és azokat a fiata­lokat, ifjú, vagy idősebb kommunis­tákat, akik a mai pionírok szervezé­sével és nevelésével foglalkoznak, mert a szovjet példa követésére kí­vánjuk őket bíztatni. Mégpedig a szovjet oktatásügy megszervezé­sében, a szocialista oktatás alapel­veinek kidolgozásában résztvevő Nagyezsda Krupszkaja ma is idő­szerű figyelmeztetésével: „nem az a fontos, hogy a jelszavakra emlé­kezzenek a pionírok, és azok beta­nulásával foglalkozzanak, hanem az, hogy zsenge, ifjú koruktól fogva érezzék magukban az elvtársi, bará­ti összetartozás erejét". Az első pionírfogadalom óta eltelt hat és fél évtizedes szovjet tapasz­talat számunkra tanulsággal szolgá­ló, néhány jellegzetességéről is ér­demes szólni. Alkalmazásuk segíti azoknak a feladatoknak a teljesíté­sét, melyek a gazdasági és szociális fejlődés ütemének gyorsításában a SZISZ Pionírszervezete működé­sének és tevékenységének irányítá­sában reánk várnak. A legfontosabb, hogy a párt min­denkor felelősséget vállalt és vállal a pionírok mozgalmáért. Ha szüksé­ges, a kommunista gyermeknevelés kérdéseinek megoldása érdekében dönt, és a határozat teljesítését is magára vállalja. A pionírok nevelé­sében legfontosabbnak a lenini el­vek és elképzelések megvalósítását tartja. A pionírszervezetet pedig olyan alakulatnak tekinti, melynek keretében feltétlenül alkalmazni kell a kommunista nevelés legkorsze­rűbb formáit és módszereit. Ügyelve arra, hogy ne csorbuljon meg a szer­vezet önállósága, s a tevékenység­ben a tömeges részvétel, és az idősebbek, a pionírvezetők segítsé­gével kellő mértékben érvényesüljön a gyermekek kezdeményezése is. Ugyanakkor, tartson a pionírszerve­zet élénk és gyümölcsöző kapcsola­tot a világ haladó szellemű gyermek­mozgalmának különféle szervezetei­vel, adja át nekik a szerzett tapasz­talatokat, segítsen nekik, és vegye át tőlük az előnyösnek, hasznosnak bizonyuló ismereteket. Ehhez, ha stílusosak akarunk maradni, már csak a szovjet és a csehszlovák pionírok köszöntésé­nek két szavát kell hozzáfűznünk: Mindig készen! HAJDÚ ANDRÁS NEHÉZ, FELELŐSSÉGTELJES MUNKÁT VÉGEZNEK Tudásuk legjavát adva a kádernevelési tervet továbbra is sikeresen teljesítjük, akkor minden ágazat élén igazán jól képzett veze­tők dolgozhatnak majd. / Visszatérve az elmúlt évi eredmé­nyekre elmondja, hogy a feladatokat sikeresen megvalósították. Biztató, hogy a januári rendkívüli hideg idő­járás alatt sem csökkent a termelés az állattenyésztésben. Az irányító és a fizikai munkát végző dolgozók egyaránt helytálltak. így lehet re­ménykedni abban, hogy az évi tervet' is teljesítik majd. Az elnököt a helyi nemzeti bizott­ságra hívták. Amíg az ügyes-bajos dolgokat intézte, számos vezetővel beszélgettem a szövetkezetben. Azt a következtetést vontam le, hogy nagyon értik szakmájukat és jól szervezik a munkát. Horváth Zsig­mond agrármérnök, fóagronómus a napraforgó-termelésben elért eredményeiket emelte ki. A színvo­nalas növényápolási munkának kö­szönhető a 3,41 tonnás hektárho­zam. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer szakembereivel együtt­A Kelet-szlovákiai Vasmű egész­ségügyi központjának részeként működik az égési sérüléseket gyó­gyító központ. Harminchat ágyán évente mintegy 600 beteget gyógyí­tanak, 37 százalékuk gyerek. Ebbe a kórházba olyan égési sérüléseket szenvedett betegek kerülnek, akik gyógyítása különös gondot igényel. Nem ritka, hogy a súlyos sérülteket Szlovákia különböző részeiből heli­kopterrel szállítják Kassára (Košice). Az itt dolgozók munkája nehéz, felelősségteljes, nagy odaadást kö­vetel. Az egyik példás kollektívát, amelynek tagjai már meg is kapták az aranyjelvényeket, Orosz Mária műtős nővér vezeti. Az ifjúsági szó- . cialista munkabrigád élén Tóth Anna áll, tagjai már kiérdemelték az ezüst jelvényeket. A két kollektíva eredményei közül meg kell említeni, hogy sokat tesz­nek a szakemberek képzéséért. Az itt dolgozó orvosok még tankönyvet is szerkesztettek, hogy átadhassák tapasztalataikat, amelyeket az égési sérülések gyógyítása során szerez­tek. Rövidesen megjelenik az orvo­sok számára írt tankönyvük is. Az egyik szobában lehetővé tették a betegek intenzív megfigyelését, ami természetesen megkövetelte, hogy megtanulják a különféle gépek és berendezések kezelését. A két kollektíva legértékesebb fel­ajánlása egy sajátságos gyógymód bevezetése. A Xena módszer alkal­mazása keretében a sérült felülete­ket ideiglenesen sertések bőrével fedik be. Ezenkívül jó eredményeket érnek el a véradók toborzásában, sok betegük hozzátartozói is adnak vért. Ezen a részlegen ugyanis ha­vonta 80 liter vért használnak fel. A két kollektíva példásan vezetett krónikáiban lapozgatva sok mindent megtudhatunk még róluk. így példá­ul jelentős mennyiségű devizát taka­rítottak meg azáltal, hogy meghosz- szabbítják egyes alkatrészek élet­tartamát. Azt is vállalták, hogy az osztályon gyógyuló gyermekekkel tanulnak, nehogy túl nagy legyen a lemaradásuk, mindenekelőtt ma­tematikából és anyanyelvből veszik át velük a tananyagot. Sokszor segí­tenek az elsősegély-tanfolyamok Orosz Mária, az egyik szocialista munkabrigád vezetője (Vladimír Hák felvétele) szervezésében, iskolákban és üze­mekben is. Meg kell még említeni részvételü­ket az újítómozgalomban. Számos javaslatukat fogadták már el. így például dr. Jaroslav Bláha főorvos- helyettes egy hálós ágyat szerkesz­tett a súlyos sérültek számára, amely megakadályozza a fertőzések keletkezését. JOLANA NOVÁKOVÁ

Next

/
Thumbnails
Contents