Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-13 / 36. szám, péntek
Szovjet törvénytervezet az állami vállalatról (egyesülésről) ÚJ SZÚ 5 % 1987. II. 13. élvez. Az önköltségből fedezett beruházások esetén a vállalatnak joga van múszaki terveket és költségvetést készíteni, vagy a megrendelt terveket, és ezeknek kivitelezési idejét jóváhagyni, illetve elutasítani a korszerűtlen műszaki terveket. Szociális fejlesztés A vállalat tevékenységének legfontosabb területe az aktív szociálpolitika megvalósítása - állapítja meg a törvénytervezet. Kötelessége a vállalatnak, hogy javítsa az élet- és munkakörülményeket, kielégítse dolgozói, azok családjai, az érdemes dolgozók és a háborús veteránok érdekeit és szükségleteit. A dolgozók kollektívája munkájával megteremti az eszközöket a szociális fejlesztéshez. A kollektíva szociális szükségleteinek kielégítése a vállalat munkájának végeredményeitől függ és a szociális fejlesztés kérdéseinek megoldásában közvetlenül részt vesznek a dolgozók kollektívájának tagjai. A vállalat szociális tevékenységében szorosan együtt- múködik a helyi szovjetek képviselőivel. A törvénytervezet szerint a vállalatnak aktivizálnia kell az emberi tényezőt, javítani a munkafeltételeket és a munkát fokozatosan elsődleges létszükségletté kell változtatnia. Ezért korlátozni, illetve távlatilag ki kell küszöbölni a nehéz testi, az egyhangú és a szak- képzettséget nem igénylő munkákat, olyan technológiai eljárásokat kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a higiénia és a munkavédelem követelményeinek, széleskörűen érvényesíteni kell az automatizációt és gépesítést, javítani a munkaszervezést, kedvező feltételeket teremteni a nők munkájához és sokoldalú segítséget nyújtani a fiataloknak. A közvetlenül a termelésben dolgozók számára a vállalat megszervezi a közétkeztetést, azt, hogy mindenki meleg ebédhez jusson és ennek érdekében fejleszti mezőgazdasági melléküzemágát. Továbbá a vállalat tökéletesíti az orvosi ellátást, fejleszti a fizetett szolgáltatásokat és hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók racionálisan használják ki szabad idejüket. A szociális szféra anyagi alapjának gyors fejlesztése érdekében a vállalatok a szociális fejlesztési alap legnagyobb részét lakóházak, gyermekintézmények és más szociális létesítmények építésére fordítják. Arra törekszenek, hogy minden családnak saját lakása vagy családi háza legyen, segítséget nyújtanak a magánépítkezésekhez. Fejlesztik a gyermekintézmények hálózatát, üdülőket, művelődési házakat, sportlétesítményeket építenek és üzemeltetnek, támogatják a kertbarátok mozgalmát. Anyagilag ösztönözhetik azoknak az egészségügyi, kulturális, gyer- i mek- és sportlétesítményeknek a dolgozóit,' amelyek nem tartoznak a vállalathoz, de a dolgozók kollektívájának nyújtanak szolgáltatásokat. A dolgozók kollektívája hozzájárul a családok megszilárdításához is, kedvező feltételeket teremt a nők munkahelyi és közéleti tevékenységéhez. Feladatai közé tartozik az érdemes dolgozókról, a háborús veteránokról, a nyugdíjasokról, a rokkantakról és a gyermekekről való gondoskodás. Részt vesznek a vállalatok házak építésében az öregek és rokkantak számára, és patronátust vállalnak a gyermekotthonok fölött. A vállalatok kötelességei közé tartozik az iskoláknak nyújtott segítség, így például fedezhetik az iskolaépületek építésének, javításának, az iskolák felszerelésének költségeit. Azok a vállalatok, amelyek alapiskolákat vagy szaktanintézeteket patronálnak, megszervezik a tanulók felkészítését a munkára. Munka és bér, anyagi-műszaki ellátás A törvénytervezet a továbbiakban kiemelt figyelmet szentel a munka és a bérezés kérdésének. Hangsúlyozni kívánja, hogy a szovjet állampolgárok a vállalatok keretein belül érvényesíthetik a munkára és az érte járó bérre való alkotmányos jogaikat - összhangban munkájuk mennyiségi és minőségi eredményeivel. Minden dolgozónak kötelessége becsületesen és lelkiismeretesen dolgozni, növelni a munkatermelékenységet, javítani a termékek minőségét, óvni, növelni a népvagyont és megtartani a munkafegyelmet. A termelőerők minél teljesebb kihasználása érdekében a vállalatok alaposan átgondolt normákat határoznak meg, s a növekvő termelési feladatokat fokozatosan csökkenő létszámmal teljesítik. A jövőben a fölösleges munkahelyeket meg kell szüntetni a vállalata-- kon belül, és a munkarendnek megfelelően progresszív munkamódszereket kell alkalmazni. A vállalat kötelessége, hogy megfelelően honorálja a becsületes munkát, és olyan munkahelyi légkört teremtsen, amely nem tűri a fegyelmezetlenséget, elítéli a selejtgyártó- kat, akikkel szemben szigorú fegyelmi eljárást kell indítani, anyagi és társadalmi elmarasztalásban kell részesíteni őket. Uralkodó javadalmazási formává kell előlépnie a brigádrendszerú önelszámolásnak, amit szerződésekkel kell biztosítani. A törvény szerint a béralapot a vállalat a befejezett munkák eredményei révén alakítja ki, és azt köteles az irányelveknek megfelelően a munkatermelékenység növelésére ösztönzően felhasználni. A törvény szabályozza a vezetők és az adminisztratív dolgozók béralapját, miközben kötelezővé teszi a vállalatvezetés számára az adminisztrációs személyzet létszámának fokozatos csökkentését. Előnyös anyagi elismerésben részesíti a konstruktőröket, a múszaki dolgozókat és mindenkit, aki közvetlenül részt vesz a legújabb berendezések és technológiai eljárások kidolgozásában és alkalmazásában. Lényeges kérdés a vállalatok anyagi-műszaki ellátása, amit a vállalat hatáskörén belül úgy biztosít, hogy hatékonyan és folyamatosan termel, takarékosan gazdálkodik anyagi eszközeivel, amelyeket a nagykereskedelmi hálózatból szerez be. A nagykereskedelem pedig fokozatosan a vállalatok anyagi-műszaki ellátásának fő forrásává válik. Ha egy vállalat szállítójától rendszeresen nem megfelelő minőségű terméket kap, jogában áll a szerződést egyoldalúan felmondani, és az így keletkező kárt megtéríttetni. * Értékesítési és pénzügyi kérdések Törvény szabályozza a vállalatokban előállított termékek értékesítési formáit is. A vállalat termékei gazdasági szerződések alapján jutnak el a fogyasztóhoz, emellett lehetősége nyílik termékeit saját üzlethálózatán keresztül is értékesíteni. A szerződéses kötelezettségek hiánytalan teljesítése kötelező érvényű minden vállalatra nézve. Ez vonatkozik a szerződés minden részletére: a termékskála arányaira, a szállítási határidőre, a minőségre és a további feltételekre is. A vállalatok kötelessége a pi-' ackutatás és a termékek reklámozása. Jogukban áll a vállalatoknak a szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítése esetén a termékfelesleget saját céljaikra felhasználni, eladni más vállalatoknak, szervezeteknek vagy a lakosságnak. Ha azonban a vállalat nem teljesíti szerződéses kötelességeit, anyagi felelősséggel tartozik a megrendelővel szemben, és az előre megállapított módon köteles a kárt megtéríteni, bár ez nem mentesíti a teljesítés kötelezettsége alól. Ezzel szemben a megrendelő - vállalat, intézmény, szervezet - köteles azonnal megtéríteni a termék (munka vagy szolgáltatás) árát, ha azt a szerződésnek megfelelően időben megkapta. Mindezt saját anyagi eszközeiből, vagy esetenként bankhitel révén. A vállalatok pénzügyi tevékenységének pénzügyi források létrehozására kell összpontosulnia, aminek a termelést és szociális fejlesztést, a nyereség növekedésének biztosítását, a munkatermelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását kell szolgálnia - a termelési alapok jobb kihasználásával. A vállalat és a költségvetés pénzügyi viszonyait hosszú lejáratú gazdasági irányelvek szabályozzák. Törvénybe foglalt kötelessége a vállalatnak veszteség nélkül dolgoznia. Bizonyos ideiglenes veszteséges termelés indokolt esetben megengedhető, s ezt a felsőbb gazdasági szerv anyagi eszközeiből kell pótolni. A vállalat központilag megállapított, szerződésben rögzített vagy önállóan meghatározott árak szerint adhatja el termékeit, de az utóbbi lehetőséggel nem indokolható az esetleges, nyilvánvalóan kimutatható árdrágítás. A gazdasági tevékenység önállósodása során azonban lehetősége nyílik a vállalatnak bizonyos árucsoportok esetében szerződéses árakat alkalmazni. A mezőgazdasági üzemeknek jogukban áll a terven felüli termelésből származó termékeik árát önállóan megszabni. A teljes vállalati önelszámolás és pénzügyi önellátás keretei közt működő vállalatoknak joguk van bankhitelre, miközben szigorúan be kell tartani a hitelnyújtás szabályait, s hosszú- lejáratú hitel csakis termelésfejlesztésre, lakóházak építésére és járulékos szociális építkezésekre vehető fel. Valamennyi vállalati elszámolást időben, a kötelezettségek naptári sorrendjében kell végrehajtani. Azt a vállalatot, amely sorozatosan megsérti a fizetési fegyelmet, a bank fizetésképtelenné nyilváníthatja. Külgazdasági tevékenység A vállalat külgazdasági tevékenysége rendszerint a devizajövedelmezőség és az önfinanszírozás elveire épül, eredményei az egész vállalati tevékenység eredményeinek szerves részét alkotják. Ily módon a külgazdasági tevékenységtől közvetlenül függ a gazdasági ösztönzés és a devizajuttatások alapjainak a képzése. Elsődleges jelentőségű a vállalatok külkereskedelmi tevékenységében a többi szocialista ország vállalataival való együttmúködés, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése és bővítése, a hatékony kooperáció fejlesztése. A vállalat létesíthet ilyen közvetlen kapcsolatokat, megoldhatja a termelési és tudomá- nyos-múszaki kooperációval összefüggésben felmerülő kérdéseket, beleértve az együttműködés gazdasági feltételeinek a meghatározását, például a szerződéses árakat, gazdasági szerződéseket köthet, megállapodhat a kooperációban gyártott termékek export- és importszállításának volumenéről és szerkezetéről, A közvetlen kapcsolatra lépő vállalat továbbá tudósokból és szakemberekből álló közös kollektívákat hozhat létre kutató és fejlesztőmunkák végzése céljából, a megállapodott feltételek alapján tudományos-műszaki tervdokumentációkat cserélhet, segítséget nyújthat a szakemberképzéshez. A vállalat a kapitalista és fejlődő országok cégjeivel a kölcsönös előnyök és egyenjogúság elvei alapján alakítja ki gazdasági kapcsolatait. E kapcsolatok legfőbb formái közé tartozik a hosszú távú és kiegyensúlyozott termelési, valamint tudományos-múszaki kooperáció, továbbá közös vállalatok és üzemrészlegek létesítése. A Szovjetunió területén létesülő ilyen közös vállalatok tevékenységének összhangban kell lennie a szovjet törvényekkel. A jelentős exportszállításokat lebonyolító vállalat export-importjogot kaphat, ami feljogosítja őt közvetlen export-import műveletek végrehajtására, (beleértve a kapitalista és fejlődő országok piacait is), és e célból önelszámoló külkereskedelmi vállalattá alakulhat. Az export-import műveletek során az önelszámolás erősítése, a gazdasági érdekeltség fokozása és az önállóság bővítése céljából a vállalat együttmúködhet külföldi partnerekkel gazdasági szerződések alapján, devizaalapot létesíthet, a banktól külföldi pénznemben hitelt vehet fel azzal a feltétellel, hogy a kölcsönt az exportból származó devizabevételekből törleszti. A vállalat gazdasági felelősséget visel a devizaeszközök ésszerű felhasználásáért, amelynek elő kell segítenie a termelés fejlesztését és múszaki színvonalának emelését. Viszont saját devizaeszközeiből kell megtérítenie azt a kárt, amelyet szerződéses kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával okozott partnerének. A termelés műszaki korszerűsítését és rekonstrukcióját szolgáló termékek importját, kutatási, fejlesztési és egyéb munkákat a vállalat devizaalapjából biztosíthatja, ezek nagysága azonban nem haladhatja meg az alap nagyságát. A devizabevételekből képzett alap eszközeit nem szabad a vállalattól elvenni, ezeket a vállalat felhalmozhatja a későbbiekben való felhasználás céljából. A vállalat a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankjától a hitelnyújtási feltételek alapján kölcsönt vehet fel transzferábilis rubelben és a szocialista országok nemzeti pénzegységeiben tudományos-múszaki tevékenység és hatékony kooperáció céljaira. T ermészetvédelem és közös tevékenységek A törvénytervezet ezzel kapcsolatos cikkelye egyebek között arra kötelezi a vállalatokat, hogy szavatolják a természeti erőforrások hatékony kihasználását és megújítását, a környezet szennyezéssel szembeni védelmét és a termelés szervezését a hulladék- mentes technológia bázisán. A feladatok egyike a termőtalaj védelme és újramúvelése is. A vállalatok természetóvó intézkedéseinek teljes mértékben semlegesíteniük kell termelésük természetkárosító hatását. A természeti erőforrások igénybe vételéért a vállalat meghatározott térítést ad, illetve a saját anyagi eszközeiből, vagy hitel igénybevételével valósítja meg természetvédelmi lépéseit. Ezen túlmenően anyagi felelősséggel tartozik a természetvédelmi törvények megszegéséért. Igen fontos a cikkelynek az a része, amely kimondja, hogy a természet kihasználásának meghatározott rendjét durván sértő vállalat üzemeltetése a károkozás megszüntetéséig leállítható. Általános szabály, hogy a vállalat a környezetvédelemmel és a természeti erőforrások kiaknázásával kapcsolatos tevékenységében alá van rendelve a népi képviselők helyi szovjetjének és az illetékes állami ellenőrző szerveknek. A következő cikkely szabályozza a vállalatok közös termelési és szociális tevékenységét. Kifejezetten rögzíti jogukat: saját kezdeményezésükből vagy a helyi szovjetnek, illetve más szervezeteknek a javaslatára ezzel kapcsolatos együttműködésre lépni az adott terület más vállalataival. A közös cél a termelési potenciál jobb kihasználása, az árutermelés és a szolgáltatások bővítése, a tudományos-műszaki problémák megoldása és az infrastruktúra fejlesztése. Együttműködhetnek a tárcaközi, a tárca- és a regionális feladatok megoldásában. A törvénytervezet ezzel összefüggésben pontosan meghatározza a vállalatok konkrét jogait. Többek között azt is, hogy részt vehetnek az olyan ágazat- és vállalatközi területi-termelési egyesülések munkájában, amelyeket a szövetségi és az autonóm köztársaságok minisztertanácsai, valamint a helyi szovjetek végrehajtó bizottságai hoznak létre. A közös tevékenységre vonatkozóan szerződéses kapcsolatba lépnek egymással. Az eredmények nyilvántartásával, kimutatásával és ellenőrzésével foglalkozó cikkely a vállalatokat kötelezi a korszerű számítás- technika bázisán a haladó munkaformák és -módszerek alkalmazására, a határidőknek és a kimutatások adatai hitelességének megtartására. Törvényben rögzített további követelmény, hogy a vállalat szigorúan ellenőrizze az anyagi, a munkaerő- és a pénzforrások ésszerű és gazdaságos felhasználását, erélyesen harcoljon a pazarlás ellen, törekedjen megelőzésére. A társadalmi tulajdon megkárosítását, a törvények durva megsértését illetően az ügyészségi és a belügyminisztériumi szerveknél éljen bejelentési kötelességével. A törvénytervezet szó szerint rögzíti: „A vállalatok igazgatói és a szervezeti egységek vezetői személyes felelősséget viselnek az állami kimutatások meghamisítása, a csalások és az egyéb torzítások eseteiben s ezért fegyelmi, anyagi vagy büntetőjogi felelősségre vonják őket.“ A törvénytervezet értelmében a vállalat tevékenységét a felettes szervek mellett ellenőrizhetik a pénzellátó-bankszervek és az egyéb irányító szervek is, mégpedig törvényszabta szerepüknek megfelelően. Felülvizsgálatra és ellenőrzésre sor kerülhet a törvényvédelmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok indítványára is. Minden felülvizsgálatnak és ellenőrzésnek azonban hozzá kell járulnia a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és nem szabad zavarólag hatnia a vállalat normális üzemmenetére. A vállalat létrehozása és megszüntetése A vállalat létrehozásának módját a Szovjetunió Minisztertanácsa határozza meg. Tevékenysége megszüntethető, ha szükségtelenné vált és nem szervezhető át. Továbbá abban az esetben, ha huzamos ideje veszteséges, fizetésképtelenné válik, gyártmányai iránt nincs kereslet s a helyzet jobbítására tett intézkedések eredménytelenek. A törvénytervezet kifejezetten megállapítja, hogy a vállalat átszervezése vagy megszüntetése esetében dolgozóinak a felettes szerv szavatolja a Szovjetunió alkotmányában és törvényeiben biztosított jogokat. Nevezetesen legkésőbb két hónappal korábban az adott vállalat dolgozóit személyesen figyelmeztetni kell ennek a lépésnek az időpontjára. Miközben új munkahelyet keresnek, de legfeljebb három hónap időtartamára, megkapják átlagos havi jövedelmüket és ez az idő beleszámít ledolgozott éveikbe is. Az átszervezéssel vagy a megszüntetéssel kapcsolatos döntést hozó szerv - olvashatjuk a törvénytervezetben - valamint a helyi szovjet a felszabaduló dolgozóknak sokoldalú segítséget nyújt az új munkahely keresésében. Az állampolgárok a vállalat felszámolásával kapcsolatos ellenvetéseiket és igényeiket a felettes szerv elé terjeszthetik. Azokat a dolgozókat, akik nem találnak hivatásuknak, szakmájuknak és képesítésüknek megfelelő foglalkozást, új munkahelyükre azzal a feltétellel veszik fel, hogy a munkaszerződésben rögzített határidőben átképzésben vesznek részt. A vállalatnak a felettes szerve által jóváhagyott statútuma, alapszabályzata van. Jóváhagyása pillanatától jogi személynek számít, felruházva a tevékenységéből következő jogokkal és teljesítve az ebből eredő kötelezettségeket. A tervezet magába foglalja azt a tételt is, hogy a népgazdasági ágazatokban és a vál- lalatoban e törvény alkalmazásának sajátosságait a Szovjetunió Minisztertanácsa határozza meg.
