Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-13 / 36. szám, péntek

Szovjet törvénytervezet az állami vállalatról (egyesülésről) ÚJ SZÚ 5 % 1987. II. 13. élvez. Az önköltségből fedezett beruházások esetén a vállalatnak joga van múszaki terve­ket és költségvetést készíteni, vagy a meg­rendelt terveket, és ezeknek kivitelezési idejét jóváhagyni, illetve elutasítani a korszerűtlen műszaki terveket. Szociális fejlesztés A vállalat tevékenységének legfontosabb területe az aktív szociálpolitika megvalósítása - állapítja meg a törvénytervezet. Kötelessé­ge a vállalatnak, hogy javítsa az élet- és munkakörülményeket, kielégítse dolgozói, azok családjai, az érdemes dolgozók és a há­borús veteránok érdekeit és szükségleteit. A dolgozók kollektívája munkájával megte­remti az eszközöket a szociális fejlesztéshez. A kollektíva szociális szükségleteinek kielé­gítése a vállalat munkájának végeredményei­től függ és a szociális fejlesztés kérdéseinek megoldásában közvetlenül részt vesznek a dolgozók kollektívájának tagjai. A vállalat szociális tevékenységében szorosan együtt- múködik a helyi szovjetek képviselőivel. A törvénytervezet szerint a vállalatnak akti­vizálnia kell az emberi tényezőt, javítani a munkafeltételeket és a munkát fokozatosan elsődleges létszükségletté kell változtatnia. Ezért korlátozni, illetve távlatilag ki kell küszö­bölni a nehéz testi, az egyhangú és a szak- képzettséget nem igénylő munkákat, olyan technológiai eljárásokat kell alkalmazni, ame­lyek megfelelnek a higiénia és a munkavéde­lem követelményeinek, széleskörűen érvé­nyesíteni kell az automatizációt és gépesí­tést, javítani a munkaszervezést, kedvező feltételeket teremteni a nők munkájához és sokoldalú segítséget nyújtani a fiataloknak. A közvetlenül a termelésben dolgozók szá­mára a vállalat megszervezi a közétkeztetést, azt, hogy mindenki meleg ebédhez jusson és ennek érdekében fejleszti mezőgazdasági melléküzemágát. Továbbá a vállalat tökélete­síti az orvosi ellátást, fejleszti a fizetett szol­gáltatásokat és hozzájárul ahhoz, hogy a dol­gozók racionálisan használják ki szabad ide­jüket. A szociális szféra anyagi alapjának gyors fejlesztése érdekében a vállalatok a szociális fejlesztési alap legnagyobb részét lakóházak, gyermekintézmények és más szociális léte­sítmények építésére fordítják. Arra töreksze­nek, hogy minden családnak saját lakása vagy családi háza legyen, segítséget nyújta­nak a magánépítkezésekhez. Fejlesztik a gyermekintézmények hálózatát, üdülőket, művelődési házakat, sportlétesítményeket építenek és üzemeltetnek, támogatják a kert­barátok mozgalmát. Anyagilag ösztönözhetik azoknak az egészségügyi, kulturális, gyer- i mek- és sportlétesítményeknek a dolgozóit,' amelyek nem tartoznak a vállalathoz, de a dolgozók kollektívájának nyújtanak szolgál­tatásokat. A dolgozók kollektívája hozzájárul a csalá­dok megszilárdításához is, kedvező feltétele­ket teremt a nők munkahelyi és közéleti tevékenységéhez. Feladatai közé tartozik az érdemes dolgozókról, a háborús veteránok­ról, a nyugdíjasokról, a rokkantakról és a gyermekekről való gondoskodás. Részt vesznek a vállalatok házak építésében az öregek és rokkantak számára, és patronátust vállalnak a gyermekotthonok fölött. A vállalatok kötelességei közé tartozik az iskoláknak nyújtott segítség, így például fe­dezhetik az iskolaépületek építésének, javítá­sának, az iskolák felszerelésének költségeit. Azok a vállalatok, amelyek alapiskolákat vagy szaktanintézeteket patronálnak, megszerve­zik a tanulók felkészítését a munkára. Munka és bér, anyagi-műszaki ellátás A törvénytervezet a továbbiakban kiemelt figyelmet szentel a munka és a bérezés kérdésének. Hangsúlyozni kívánja, hogy a szovjet állampolgárok a vállalatok keretein belül érvényesíthetik a munkára és az érte járó bérre való alkotmányos jogaikat - össz­hangban munkájuk mennyiségi és minőségi eredményeivel. Minden dolgozónak köteles­sége becsületesen és lelkiismeretesen dol­gozni, növelni a munkatermelékenységet, ja­vítani a termékek minőségét, óvni, növelni a népvagyont és megtartani a munkafe­gyelmet. A termelőerők minél teljesebb kihasználá­sa érdekében a vállalatok alaposan átgondolt normákat határoznak meg, s a növekvő ter­melési feladatokat fokozatosan csökkenő lét­számmal teljesítik. A jövőben a fölösleges munkahelyeket meg kell szüntetni a vállalata-- kon belül, és a munkarendnek megfelelően progresszív munkamódszereket kell alkal­mazni. A vállalat kötelessége, hogy megfele­lően honorálja a becsületes munkát, és olyan munkahelyi légkört teremtsen, amely nem tűri a fegyelmezetlenséget, elítéli a selejtgyártó- kat, akikkel szemben szigorú fegyelmi eljárást kell indítani, anyagi és társadalmi elmaraszta­lásban kell részesíteni őket. Uralkodó javadalmazási formává kell elő­lépnie a brigádrendszerú önelszámolásnak, amit szerződésekkel kell biztosítani. A tör­vény szerint a béralapot a vállalat a befejezett munkák eredményei révén alakítja ki, és azt köteles az irányelveknek megfelelően a mun­katermelékenység növelésére ösztönzően felhasználni. A törvény szabályozza a veze­tők és az adminisztratív dolgozók béralapját, miközben kötelezővé teszi a vállalatvezetés számára az adminisztrációs személyzet lét­számának fokozatos csökkentését. Előnyös anyagi elismerésben részesíti a konstruktőrö­ket, a múszaki dolgozókat és mindenkit, aki közvetlenül részt vesz a legújabb berendezé­sek és technológiai eljárások kidolgozásában és alkalmazásában. Lényeges kérdés a vállalatok anyagi-mű­szaki ellátása, amit a vállalat hatáskörén belül úgy biztosít, hogy hatékonyan és folyamato­san termel, takarékosan gazdálkodik anyagi eszközeivel, amelyeket a nagykereskedelmi hálózatból szerez be. A nagykereskedelem pedig fokozatosan a vállalatok anyagi-mű­szaki ellátásának fő forrásává válik. Ha egy vállalat szállítójától rendszeresen nem megfelelő minőségű terméket kap, jogá­ban áll a szerződést egyoldalúan felmondani, és az így keletkező kárt megtéríttetni. * Értékesítési és pénzügyi kérdések Törvény szabályozza a vállalatokban elő­állított termékek értékesítési formáit is. A vál­lalat termékei gazdasági szerződések alapján jutnak el a fogyasztóhoz, emellett lehetősége nyílik termékeit saját üzlethálózatán keresztül is értékesíteni. A szerződéses kötelezettségek hiánytalan teljesítése kötelező érvényű minden vállalatra nézve. Ez vonatkozik a szerződés minden részletére: a termékskála arányaira, a szállí­tási határidőre, a minőségre és a további feltételekre is. A vállalatok kötelessége a pi-' ackutatás és a termékek reklámozása. Jogukban áll a vállalatoknak a szerződés­ben foglalt kötelezettségeik teljesítése esetén a termékfelesleget saját céljaikra felhasznál­ni, eladni más vállalatoknak, szervezeteknek vagy a lakosságnak. Ha azonban a vállalat nem teljesíti szerződéses kötelességeit, anyagi felelősséggel tartozik a megrendelővel szemben, és az előre megállapított módon köteles a kárt megtéríteni, bár ez nem mente­síti a teljesítés kötelezettsége alól. Ezzel szemben a megrendelő - vállalat, intézmény, szervezet - köteles azonnal megtéríteni a ter­mék (munka vagy szolgáltatás) árát, ha azt a szerződésnek megfelelően időben megkap­ta. Mindezt saját anyagi eszközeiből, vagy esetenként bankhitel révén. A vállalatok pénzügyi tevékenységének pénzügyi források létrehozására kell össz­pontosulnia, aminek a termelést és szociális fejlesztést, a nyereség növekedésének bizto­sítását, a munkatermelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítá­sát kell szolgálnia - a termelési alapok jobb kihasználásával. A vállalat és a költségvetés pénzügyi vi­szonyait hosszú lejáratú gazdasági irányel­vek szabályozzák. Törvénybe foglalt köteles­sége a vállalatnak veszteség nélkül dolgoz­nia. Bizonyos ideiglenes veszteséges terme­lés indokolt esetben megengedhető, s ezt a felsőbb gazdasági szerv anyagi eszközeiből kell pótolni. A vállalat központilag megállapított, szer­ződésben rögzített vagy önállóan meghatáro­zott árak szerint adhatja el termékeit, de az utóbbi lehetőséggel nem indokolható az eset­leges, nyilvánvalóan kimutatható árdrágítás. A gazdasági tevékenység önállósodása so­rán azonban lehetősége nyílik a vállalatnak bizonyos árucsoportok esetében szerződé­ses árakat alkalmazni. A mezőgazdasági üzemeknek jogukban áll a terven felüli terme­lésből származó termékeik árát önállóan megszabni. A teljes vállalati önelszámolás és pénzügyi önellátás keretei közt működő vállalatoknak joguk van bankhitelre, miközben szigorúan be kell tartani a hitelnyújtás szabályait, s hosszú- lejáratú hitel csakis termelésfejlesztésre, lakóházak építésére és járulékos szociális építkezésekre vehető fel. Valamennyi vállalati elszámolást időben, a kötelezettségek naptári sorrendjében kell végrehajtani. Azt a vállalatot, amely sorozato­san megsérti a fizetési fegyelmet, a bank fizetésképtelenné nyilváníthatja. Külgazdasági tevékenység A vállalat külgazdasági tevékenysége rendszerint a devizajövedelmezőség és az önfinanszírozás elveire épül, eredményei az egész vállalati tevékenység eredményeinek szerves részét alkotják. Ily módon a külgazda­sági tevékenységtől közvetlenül függ a gaz­dasági ösztönzés és a devizajuttatások alap­jainak a képzése. Elsődleges jelentőségű a vállalatok külke­reskedelmi tevékenységében a többi szocia­lista ország vállalataival való együttmúködés, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése és bővítése, a hatékony kooperáció fejlesz­tése. A vállalat létesíthet ilyen közvetlen kapcso­latokat, megoldhatja a termelési és tudomá- nyos-múszaki kooperációval összefüggés­ben felmerülő kérdéseket, beleértve az együttműködés gazdasági feltételeinek a meghatározását, például a szerződéses árakat, gazdasági szerződéseket köthet, megállapodhat a kooperációban gyártott ter­mékek export- és importszállításának volu­menéről és szerkezetéről, A közvetlen kap­csolatra lépő vállalat továbbá tudósokból és szakemberekből álló közös kollektívákat hoz­hat létre kutató és fejlesztőmunkák végzése céljából, a megállapodott feltételek alapján tudományos-műszaki tervdokumentációkat cserélhet, segítséget nyújthat a szakem­berképzéshez. A vállalat a kapitalista és fejlődő országok cégjeivel a kölcsönös előnyök és egyenjogú­ság elvei alapján alakítja ki gazdasági kap­csolatait. E kapcsolatok legfőbb formái közé tartozik a hosszú távú és kiegyensúlyozott termelési, valamint tudományos-múszaki ko­operáció, továbbá közös vállalatok és üzem­részlegek létesítése. A Szovjetunió területén létesülő ilyen közös vállalatok tevékenységé­nek összhangban kell lennie a szovjet törvé­nyekkel. A jelentős exportszállításokat lebonyolító vállalat export-importjogot kaphat, ami feljo­gosítja őt közvetlen export-import műveletek végrehajtására, (beleértve a kapitalista és fejlődő országok piacait is), és e célból önel­számoló külkereskedelmi vállalattá alakulhat. Az export-import műveletek során az önel­számolás erősítése, a gazdasági érdekeltség fokozása és az önállóság bővítése céljából a vállalat együttmúködhet külföldi partnerekkel gazdasági szerződések alapján, devizaalapot létesíthet, a banktól külföldi pénznemben hi­telt vehet fel azzal a feltétellel, hogy a köl­csönt az exportból származó devizabevéte­lekből törleszti. A vállalat gazdasági felelős­séget visel a devizaeszközök ésszerű felhasz­nálásáért, amelynek elő kell segítenie a ter­melés fejlesztését és múszaki színvonalának emelését. Viszont saját devizaeszközeiből kell megtérítenie azt a kárt, amelyet szerző­déses kötelezettségei teljesítésének elmu­lasztásával okozott partnerének. A termelés műszaki korszerűsítését és rekonstrukcióját szolgáló termékek importját, kutatási, fejlesztési és egyéb munkákat a vál­lalat devizaalapjából biztosíthatja, ezek nagy­sága azonban nem haladhatja meg az alap nagyságát. A devizabevételekből képzett alap eszkö­zeit nem szabad a vállalattól elvenni, ezeket a vállalat felhalmozhatja a későbbiekben való felhasználás céljából. A vállalat a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankjától a hitelnyújtási feltételek alapján köl­csönt vehet fel transzferábilis rubelben és a szocialista országok nemzeti pénzegysége­iben tudományos-múszaki tevékenység és hatékony kooperáció céljaira. T ermészetvédelem és közös tevékenységek A törvénytervezet ezzel kapcsolatos cikke­lye egyebek között arra kötelezi a vállalato­kat, hogy szavatolják a természeti erőforrá­sok hatékony kihasználását és megújítását, a környezet szennyezéssel szembeni védel­mét és a termelés szervezését a hulladék- mentes technológia bázisán. A feladatok egyike a termőtalaj védelme és újramúvelése is. A vállalatok természetóvó intézkedéseinek teljes mértékben semlegesíteniük kell terme­lésük természetkárosító hatását. A természeti erőforrások igénybe vételéért a vállalat meg­határozott térítést ad, illetve a saját anyagi eszközeiből, vagy hitel igénybevételével való­sítja meg természetvédelmi lépéseit. Ezen túlmenően anyagi felelősséggel tartozik a ter­mészetvédelmi törvények megszegéséért. Igen fontos a cikkelynek az a része, amely kimondja, hogy a természet kihasználásának meghatározott rendjét durván sértő vállalat üzemeltetése a károkozás megszüntetéséig leállítható. Általános szabály, hogy a vállalat a környezetvédelemmel és a természeti erő­források kiaknázásával kapcsolatos tevé­kenységében alá van rendelve a népi képvi­selők helyi szovjetjének és az illetékes állami ellenőrző szerveknek. A következő cikkely szabályozza a vállala­tok közös termelési és szociális tevékenysé­gét. Kifejezetten rögzíti jogukat: saját kezde­ményezésükből vagy a helyi szovjetnek, illet­ve más szervezeteknek a javaslatára ezzel kapcsolatos együttműködésre lépni az adott terület más vállalataival. A közös cél a terme­lési potenciál jobb kihasználása, az áruterme­lés és a szolgáltatások bővítése, a tudomá­nyos-műszaki problémák megoldása és az infrastruktúra fejlesztése. Együttműködhet­nek a tárcaközi, a tárca- és a regionális feladatok megoldásában. A törvénytervezet ezzel összefüggésben pontosan meghatá­rozza a vállalatok konkrét jogait. Többek között azt is, hogy részt vehetnek az olyan ágazat- és vállalatközi területi-termelési egyesülések munkájában, amelyeket a szö­vetségi és az autonóm köztársaságok minisz­tertanácsai, valamint a helyi szovjetek végre­hajtó bizottságai hoznak létre. A közös tevé­kenységre vonatkozóan szerződéses kap­csolatba lépnek egymással. Az eredmények nyilvántartásával, kimuta­tásával és ellenőrzésével foglalkozó cikkely a vállalatokat kötelezi a korszerű számítás- technika bázisán a haladó munkaformák és -módszerek alkalmazására, a határidőknek és a kimutatások adatai hitelességének meg­tartására. Törvényben rögzített további köve­telmény, hogy a vállalat szigorúan ellenőrizze az anyagi, a munkaerő- és a pénzforrások ésszerű és gazdaságos felhasználását, eré­lyesen harcoljon a pazarlás ellen, törekedjen megelőzésére. A társadalmi tulajdon megká­rosítását, a törvények durva megsértését ille­tően az ügyészségi és a belügyminisztériumi szerveknél éljen bejelentési kötelességével. A törvénytervezet szó szerint rögzíti: „A válla­latok igazgatói és a szervezeti egységek vezetői személyes felelősséget viselnek az állami kimutatások meghamisítása, a csalá­sok és az egyéb torzítások eseteiben s ezért fegyelmi, anyagi vagy büntetőjogi felelősség­re vonják őket.“ A törvénytervezet értelmében a vállalat tevékenységét a felettes szervek mellett elle­nőrizhetik a pénzellátó-bankszervek és az egyéb irányító szervek is, mégpedig törvény­szabta szerepüknek megfelelően. Felülvizs­gálatra és ellenőrzésre sor kerülhet a tör­vényvédelmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok indítványára is. Minden felülvizs­gálatnak és ellenőrzésnek azonban hozzá kell járulnia a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és nem szabad zavarólag hatnia a vállalat normális üzemmenetére. A vállalat létrehozása és megszüntetése A vállalat létrehozásának módját a Szovjet­unió Minisztertanácsa határozza meg. Tevé­kenysége megszüntethető, ha szükségtelen­né vált és nem szervezhető át. Továbbá abban az esetben, ha huzamos ideje veszte­séges, fizetésképtelenné válik, gyártmányai iránt nincs kereslet s a helyzet jobbítására tett intézkedések eredménytelenek. A törvénytervezet kifejezetten megállapít­ja, hogy a vállalat átszervezése vagy meg­szüntetése esetében dolgozóinak a felettes szerv szavatolja a Szovjetunió alkotmányá­ban és törvényeiben biztosított jogokat. Ne­vezetesen legkésőbb két hónappal korábban az adott vállalat dolgozóit személyesen fi­gyelmeztetni kell ennek a lépésnek az idő­pontjára. Miközben új munkahelyet keresnek, de legfeljebb három hónap időtartamára, megkapják átlagos havi jövedelmüket és ez az idő beleszámít ledolgozott éveikbe is. Az átszervezéssel vagy a megszüntetéssel kapcsolatos döntést hozó szerv - olvashatjuk a törvénytervezetben - valamint a helyi szov­jet a felszabaduló dolgozóknak sokoldalú se­gítséget nyújt az új munkahely keresésében. Az állampolgárok a vállalat felszámolásával kapcsolatos ellenvetéseiket és igényeiket a felettes szerv elé terjeszthetik. Azokat a dol­gozókat, akik nem találnak hivatásuknak, szakmájuknak és képesítésüknek megfelelő foglalkozást, új munkahelyükre azzal a felté­tellel veszik fel, hogy a munkaszerződésben rögzített határidőben átképzésben vesznek részt. A vállalatnak a felettes szerve által jóvá­hagyott statútuma, alapszabályzata van. Jó­váhagyása pillanatától jogi személynek szá­mít, felruházva a tevékenységéből következő jogokkal és teljesítve az ebből eredő kötele­zettségeket. A tervezet magába foglalja azt a tételt is, hogy a népgazdasági ágazatokban és a vál- lalatoban e törvény alkalmazásának sajátos­ságait a Szovjetunió Minisztertanácsa hatá­rozza meg.

Next

/
Thumbnails
Contents