Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-13 / 36. szám, péntek
Szovjet törvénytervezet az állami vállalatról (egyesülésről) A szovjet napilapok vasárnap tették közzé az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvény tervezetét. Az össznépi vitára bocsátott dokumentum a vállalatok és egyesülések gazdasági tevékenységének gazdasági és jogi alapjait fekteti le. Testvérlapjaink, a Rudé právo és a Pravda a tervezet teljes szövegét szerdán közölte. Mi az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a tervezetet. A törvény a Szovjetunió Alkotmányával összhangban meghatározza az állami vállalatok (egyesülések) gazdasági tevékenységének közgazdasági és jogi alapjait, megszilárdítja a termelőeszközök állami (össznépi) tulajdonát az iparban, az építőiparban, a mezőgazdasági-ipari komplexumban és más ágazatokban, kiszélesíti a dolgozókollektívák részvételének lehetőségeit a vállalat igazgatásában, valamint az állami és a társadalmi ügyek intézésében. A törvény elmélyíti a központi alapelvek érvényesítését a népgazdaság egységes fejlesztésére irányuló legfontosabb feladatok teljesítésében, erősíti a gazdasági irányítás módszereit, lehetővé teszi a teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás széles körű érvényesítését, a demokratikus alapok kiszélesítését, az önigazgatás fejlesztését, s meghatározza a viszonyokat a vállalatok (egyesülések) és az államhatalmi, valamint az államigazgatási szervek között. Az állami vállalatok (egyesülések) a szövetkezeti vállalatokkal együtt az egységes népgazdasági komplexum alapvető láncszemeit képezik. A vállalatok (egyesülések) fő feladata az ország gazdasági potenciáljának a fejlesztése, valamint a társadalmi termelés legmagasabb céljának az elérése - az emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek legteljesebb kielégítése. A törvény meghatározza a vállalatok és egyesülések szervezésének és tevékenységének alapjait és jogi helyzetüket. Az állami vállalatban az össznépi tulajdonnal gazdálkodó dolgozókollektíva gyarapítja a nemzeti vagyoni, gondoskodik a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolásáról. A vállalat szocialista árutermelő szervezet, terv szerint és szerződések alapján gyártja a termékeket, munkálatokat végez és szolgáltatásokat nyújt, a teljes önálló elszámolás, az önfinanszírozás és az önigazgatás feltételei között. A vállalat párhuzamosan többféle tevékenységet is végezhet (mezőgazdasági-ipari, kereskedelmi-ipari, ipari-építőipari, tudományos-termelési stb.) A vállalat és az egyesülés (a továbbiakban csak vállalat) jogi személy, az össznépi tulajdon meghatározott részével rendelkezik és önálló költségvetése van. Fő rendeltetése az, hogy nagy használati értékű, kiváló minőségű és minimális költségekkel előállított termékeivel, illetve munkájával és szolgáltatásaival sokoldalúan elégítse ki a népgazdaság és az állampolgárok társadalmi szükségleteit, hozzájáruljon az ország gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsításához, s ezen az alapon saját dolgozóinak az életszínvonalát is emelje. A fogyasztói szükségletek a vállalat számára kötelezően mérvadóak, s ezek teljes és idejében való kielégítése a dolgozókollektívák tevékenységének legfőbb értelmét adja. A vállalat tevékenysége a gazdasági és szociális fejlődés állami tervéből indul ki, amely a kommunista párt és a szovjet állam gazdaságpolitikája megvalósításának legfontosabb eszköze. A vállalat az irányszámokkal, a hosszú távú gazdasági normatívumok- kal, az állami megrendelésekkel és a fogyasztók megrendeléseivel összhangban terveket készít és szerződéseket köt. Teljes önálló elszámolással A vállalat a teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás alapelvei szerint dolgozik, termelési és szociális tevékenységének a költségeit, valamint a munkabéreket a dolgozókollektíva által létrehozott eszközökből fedezi. A nyereség vagy a bevétel a vállalat gazdasági tevékenységének legáltalánosabb mutatója. A vállalat nyereségének (bevételének) egy részét köteles felhasználni a költségvetéssel, a bankokkal és a felettes szervvel szembeni kötelezettségeinek teljesítésére. Másik részével teljes mértékben rendelkezik, s a javadalmazási alappal együtt létrehozza belőle a kollektíva felhasználható jövedelmét, amely a vállalat létezési forrását képezi. A teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás alapján gazdálkodó vállalat tevékenységében a szocialista önigazgatás alapelve érvényesül. A dolgozókollektíva a vállalat teljes jogú gazdájaként dönt a termelési és a szociális fejlesztés minden kérdésében, a vállalat munkájából következő sikerek vagy veszteségek közvetlenül kihatnak a kollektíva felhaszálható jövedelmének színvonalára, s minden egyes dolgozó anyagi helyzetére. A vállalatok tevékenységében növekszik a vállalatok közti gazdasági verseny szerepe, amely a fogyasztói kereslet minél teljesebb és hatékonyabb kielégítésére irányuló szocialista verseny legfontosabb formáját képezi. A hatékonyabban és eredményesebben termelő vállalat nagyobb felhasználható jövedelmet ér el, s így előnyösebb helyzetbe kerül a termelési és szociális fejlesztésben, valamint a dolgozók javadalmazásában. Az állam a tervezés területén, a versenytárgyalásos módszerek alkalmazásával, a pénzügyi- és hiteleszközök, valamint az árak segítségével sokoldalúan támogatja a vállalatok közti gazdasági verseny fejlesztését, s ezzel korlátozza az egyes termékek gyártásában (munkák és szolgáltatások nyújtásában) megnyilvánuló monopolhelyzetüket. A vállalat a szocialista törvényesség alapján működik, a teljes önálló elszámolás és az önfinanszírozás keretei között széles jogkörrel rendelkezik, a termelés és a szociális fejlesztés kérdéseiben önálló döntéseket hozhat, ha ezek nincsenek ellentétben a törvényekkel. Az állam nem visel felelősséget a vállalat kötelezettségeiért, s a vállalat sem felelős az állam, más vállalatok, szervezetek vagy intézmények kötelezettségeiért. A vállalat teljes mértékben felelős az állami érdekek és az állampolgári jogok tiszteletben tartásáért, a szocialista tulajdon megőrzéséért, a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, a veszteségmentes gazdálkodásért, s szilárdítja a termelési és a munkafegyelmet. A felhasználható jövedelem elosztása A kollektíva felhasználható jövedelme a vállalat termelési és szociális fejlesztésének, valamint a javadalmazásnak a forrását képezi, ezt önállóan használja fel, s nem lehet tőle elvenni. A vállalat a felhasználható jövedelemből az érvényes normatívumok alapján béralapot, ösztönzési és fejlesztési alapokat hoz létre. A béralap a tarifarendszerek és a besorolási rendszerek szerinti javadalmazásra, valamint a különböző bérpótlékok kifizetésére szolgál. Az anyagi ösztönzési alapból fizetik ki a prémiumokat, a jutalmakat, s a kollektívának folyósított egyéb anyagi juttatásokat. A termelési és a tudományos-műszaki fejlesztés alapját a vállalat a kutatási és fejlesztési munkák finanszírozására, az állóalap műszaki korszerűsítésére, a forgóeszközök volumenének növelésére, s más fejlesztési célokra használja. A dolgozókollektíva a szociális fejlesztési alapot a szociális és kulturális ellátás anyagiműszáki alapjának sokoldalú erősítésére, az ilyen létesítmények fenntartására, a dolgozók üdültetésével, szociális és kulturális szükségleteik kielégítésével járó költségek fedezésére használja. A vállalat ezekre a célokra a dolgozókollektíva beleegyezésével az anyagi ösztönzési alapból is meríthet. A vállalat anyagi-műszaki alapja és szervezete A termelési alapok teljes kihasználása érdekében a vállalat két műszakban szervezi a termelést. Ahol különleges és drága berendezéseket üzemeltetnek, ott ezeket három, esetleg négy műszakban használják ki. Más üzemeltetési rendszert csak a felettes szerv, vagy a helyi szovjet engedélyével lehet bevezetni. A népgazdaság egyes ágazataiban a gazdasági tevékenység céljainak és feladatainak megfelelően az egyesülések és az önálló vállalatok különböző típusai működnek. A termelési egyesülések a tudományos- műszaki potenciál hatékonyabb kihasználása alapján, a fejlett gyártásszakosítás és kooperáció feltételei között bizonyos célfeladatokat teljesítenek, szervezeti egységeik ipari, építőipari, szállítási, kereskedelmi és egyéb tevékenységet is folytathatnak. A termelési egyesüléshez kutatási-fejlesztési szervezetek is tartozhatnak. A tudományos-termelési egyesülés tevékenysége arra irányul, hogy minél rövidebb idő alatt korszerű gépcsoportokat, berendezéseket, műszereket, technológiai eljárásokat és alapanyagokat fejlesszen ki és gyártson a népgazdasági ágazatok tudományos-műszaki haladásának elősegítésére. Ezek korszerűen ellátott kutatási és fejlesztési szervezetek és vállalatok egyesülésével jönnek létre. A vállalat a vállalaton belüli önálló elszámolás elvének megfelelően a dolgozók különböző alakulataira, üzemekre, üzemegységekre, részlegekre, szakaszokra, farmokra, brigádokra, irodákra, laboratóriumokra stb. tagozódik. Ezek az egységek a rendelkezésükre bocsátott alapokkal és eszközökkel a vállalaton belüli önelszámolás értelmében gazdálkodnak. Az egyesülés szervezeti egységei szintén az önálló elszámolás alapelveit, valamint az egyesülés által jóváhagyott munkarend szerint gazdálkodnak. A külső partnerekkel folytatott együttműködésben az egyesülés irányelvei szerint járnak el, ilyen értelemben gazdasági szerződéseket is köthetnek. A vállalat igazgatása A vállalat igazgatásában a demokratikus centralizmus alapelve, valamint a központi irányítás és a dolgozókollektíva szocialista önigazgatása összekapcsolásának az alapelve érvényesül. A szocialista önigazgatás az egész vállalati kollektíva és társadalmi szervezeteinek a részvételével valósul meg, s a legfontosabb döntések előkészítésére, teljesítésük ellenőrzésére, a vezető dolgozók megválasztására, s a vállalat egy személyű igazgatásának érvényesítésére irányul. A vállalatban működő pártszervezet a kollektíva politikai magvát képezi, a Szovjetunió Alkotmányának megfelelően fejti ki tevékenységét, irányítja az egész kollektíva, az ön- igazgatási szervek, a szakszervezeti és a Komszomol-szervezetek, s más társadalmi szervezetek munkáját, valamint ellenőrzi a gazdasági vezetés tevékenységét. A vállalatban a vezető dolgozókat a kollektíva választja meg, ami biztosítja a vezető káderek összetételének a javítását s növeli a munka eredményességéért viselt felelősségüket. A vállalat és az egyesülési szervezeti egység igazgatóját a dolgozókollektíva közgyűlésén (konferenciáján) titkos vagy nyilvános szavazással (a közgyűlés, vagy a konferencia határozata szerint) öt évre választják meg, s a választást a felettes szerv hagyja jóvá. Azonos eljárás érvényesül a felmentésénél is. A felettes szerv az egyesülés alapvető szervezeti egységének (alapvállalatának) megválasztott igazgatóját az egyesülés igazgatói funkciójával is megbízza. Az önigazgatási rendszerben az egy személyű igazgatás egyaránt kifejezi a dolgozókollektíva akaratát és az állam érdekeit. Az igazgató bizonyos jogokkal rendelkezik a vállalat tevékenységének a szervezésében, felelősséget visel annak eredményeiért a dolgozókollektíva és az állam előtt. A dolgozókollektíva közgyűlése (konferenciája) megválasztja a vállalati igazgatót, a vállalati dolgozók tanácsát, megtárgyalja a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének terv- javaslatait, meghatározza a munkatermelékenység és a nyereség növelésének, a hatékonyság és a minőség javításának módszereit, jóváhagyja a kollektív szerződést, a vállalaton belüli munkarendet, s szocialista kötelezettségvállalásokat fogad el. Megtárgyalja a vállalat tevékenységével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. A dolgozókollektíva közgyűlését a vállalati dolgozók tanácsa hívja össze, szükség szerint. de legalább kétszer egy évben. A dolgozók részvétele az irányításban A vállalati dolgozók tanácsa a dolgozók kezdeményezőkészségének fejlesztésére, a vállalat eredményességének fokozására és az önálló elszámolású gazdálkodásból eredő maximális jövedelem biztosítására összpontosítja figyelmét. Ellenőrzi a konferenciák határozatainak végrehajtását, a munkások bírálatainak és javaslatainak figyelembe vételét és informálja a dolgozókat a feladatok teljesítéséről. Megtárgyalja a vállalatvezetésnek a tervteljesítésről és a vállalati gazdálkodásról szóló jelentéseit, intézkedéseket foganatosít a vállalati munka hatékonyságának növelése érdekében. Beleszólása van az irányítás tökéletesítésébe, a vállalatszervezési struktúra kialakításába, a szociális juttatások igazságos elosztásába, a munkások bérezési feltételeinek kialakításába. Dönt a fejlesztésre szánt alap felhasználásáról, a munkafeltételek és a munkavédelem javításáról, a dolgozókról való egészségügyi és szociális gondoskodás formáiról. A tanács döntései kötelező érvényűek a kollektíva minden tagjára. Ha a vállalatvezetés nem egyezik bele a tanács döntésébe, akkor a vitás kérdést a vállalati konferencia dönti el. A tanács tagjai a megbízatásukkal kapcsolatos munkát az önkéntesség alapján végzik. A vállalatvezetésnek kötelessége biztosítani a tanács hatékony munkájához szükséges feltételeket. A káderek kiválasztását, elhelyezését és nevelését a vállalatvezetés és a pártszervek biztosítják a vállalati dolgozók tanácsának, a szakszervezetnek, a Komszomolnak és más társadalmi szervezeteknek a hathatós közreműködésével. A vállalatvezetésnek olyan stabil munkáskollektívát kell kialakítania, amely az önelszámolás, a pénzügyi önellátás és az önigazgatás feltételei között jó eredményeket képes elérni. Fejleszti a vállalkozó szellemet, törekszik arra, hogy a dolgozók megbecsüljék munkahelyüket. A vállalat biztosítja a szakmai továbbképzés anyagi feltételeit és annak folyamatosságát. Az irányító kádereknek kiemelkedő szakmai és politikai ismeretekkel, erkölcsi tulajdonságokkal, elvhűséggel, szocialista vállalkozó szellemmel kell bírniuk, hogy a vállalati kollektíva érdekeit összehangolják az össznépi érdekekkel. A vezető dolgozók a szakemberek és az alkalmazottak besorolásáról rendszeresen minősítő vizsgák alapján döntenek. A vállalatok irányítása elsősorban gazdasági szabályozókkal történik, a tervszámok, az állami megrendelések és a hosszú távú gazdasági irányelvek alapján, a tervszerű irányításra, az önelszámolási rendszerre, a pénzügyi önellátásra és az önigazgatásra támaszkodva. A törvényjavaslat többek között kimondja: ,,A felsőbb szerv köteles minden erejével biztosítani a vállalat hatékony munkájához szükséges feltételeket, tiszteletben tartani a vállalat jogait, elősegíteni azok érvényesítését és kerülni a vállalat operatív gazdasági tevékenységébe való beavatkozást.“ A vállalat nyereségének egy részét a központi alapba fizeti be, amelyből részesülhet a felsőbb szervek döntése alapján az ágazat fejlesztéséhez szükséges beruházások finanszírozására. A felsőbb szerv ellenőrzi a vállalat tevékenységét, a szocialista tulajdon gondozását, a termelés gazdasági és pénzügyi eredményeit. A vállalat az adott területi egység komplex szociális és gazdasági fejlesztése érdekében aktívan részt vesz a helyi népképviseleti tanácsok (a helyi szovjetek) tevékenységében. Tervezés és tudományos-műszaki fejlesztés A vállalati tervezés alapját a gazdasági és szociális fejlesztés fő irányvonalából adódó mutatók képezik. A tervben számolni kell a termelés bővítésével, műszaki színvonalának emelésével, a termékek minőségi színvonalának a hazai és a világpiaci igényeknek is megfelelő emelésével és a tudományos ismeretek gyakorlati felhasználásával. Az alapul szolgáló ötéves tervet a vállalat önállóan, a tervszámok, a hosszú távú gazdasági irányelvek, az állami és piaci megrendelések, valamint az anyagi erőforrások központi elosztása alapján dolgozza ki. Az éves tervek az ötéves terv alapján készülnek a kereslet, az állami megrendelések és a megkötött gazdasági szerződések figyelembevételével. Az éves terv alapján köti meg a vállalat a konkrét szállítási szerződéseket. Az ötéves tervben a vállalat számára előírt gazdasági mutatók, szabályozók és keretek számát a Szovjetunió Minisztertanácsa állapítja meg (az ötéves tervfeladatokból következnek) és más felettes szerveknek nincs joguk ezeken változtatni. A tudományos-műszaki fejlesztés és a minőségi színvonal javítása érdekében a vállalat „köteles állandóan növelni a gyártás műszaki és szervezési színvonalát, tökéletesíteni a technológiai folyamatot a jó minőségű, világszínvonalú termékek gyártásának érdekében, ezeket a termékeket időben innoválni és lehető legteljesebb mértékben kielégíteni a fogyasztók igényeit“. A műszaki fejlesztés terveit a vállalat saját erőforrásainak igénybevételével és más tudományos és tervezőintézetekkel együttműködve valósítja meg. A munka, a termék vagy a szolgáltatás minősége minden dolgozókollektíva tevékenységének értékelésénél döntő súllyal bír. A tudományos és műszaki ismeretek széles körű és komplex alkalmazása, a hatékony és magas színvonalú termelés legfontosabb eszköze. A vállalatok és a tudományos-termelési egyesülések tevékenységükben kihasználják a tudományos-műszaki versenyek különböző formáit, alkotó légkört teremtenek a dolgozókollektívákban. A vállalatok a gyártás- és gyártmányfejlesztésre, s a tudósok, szakemberek és munkások kezdeményezőkészségének fejlesztése céljából, pályázatokat írnak ki, szervezik az újítómozgalmat, biztosítják a nemzetközi tapasztalatcserét. A termelés korszerűsítését és bővítését a vállalat a tudományos-műszaki fejlesztési alapból, vagy bankhitelből fedezi. A felújítási beruházások anyagi fedezése elsőbbséget új sa 4 1987. II r
