Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-13 / 36. szám, péntek

ÚJ szú 3 % 1987. II. 13. A nemzetközi érdeklődés középpontjában a moszkvai fórum Hat zártkörű kerekasztal-konferencián neves közéleti személyiségek vesznek részt (ČSTK) - Különrepülőgépen ér­kezett tegnap Washingtonból Moszkvába az amerikai tudósok, művészek és közéleti személyisé­gek népes csoportja, amely a hét végén a békefórumon vesz részt. A moszkvai fórum már megkezdése előtt is a nemzetközi érdeklődés kö­zéppontjában áll, egyrészt azért, mert nagyon reprezentatív lesz, de főleg azért, mivel sorsdöntő a fórum központi témája, amely a vendéglátó ország külpolitikájának állandó súly­pontja. Az elkövetkező napokban Moszk­vában valójában hat önálló nemzet­közi konferencia lesz, mindegyik sa­ját szervezési szabályzattal, saját kezdeményezőkkel rendelkezik. Egyvalami azonban közös lesz ta­nácskozásaikban: a hat kerekasztal résztvevői nyílt vitában konstruktív és tárgyszerű légkörben reális képet akarnak alkotni a mai világ helyzeté­ről és távlatairól. A szervezők olyan személyiségeket hívtak meg a fó­rumra, akik aktív társadalmi elköte­lezettségükről ismertek, tudatosítják a nukleáris háború veszélyét, tekin­tet nélkül arra, hogy különböznek nézeteik a háború és a béke kérdé­seinek megoldására vonatkozóan. Moszkvában a hét végén szó lesz a „nagypolitika“ problémáiról és a kelet-nyugati kapcsolatokról, a művészek felelősségéről a civilizá­ció erkölcsi állapotáért, a nemzetkö­zi gazdasági együttműködésről és az emberi jogok védelméről, az úgy­nevezett nukleáris tél következmé­nyeiről, és a világegyházak békefel­hívásáról. A fórum szervezői felhív­ják a figyelmet arra, hogy nincs szó a társadalmi mozgalmak tömeges manifesztációjáról és nem számol­nak valamilyen közös záródoku­Az SDI program felgyorsítása miatt Washington szövetségesei aggódnak (ČSTK) - A nyugat-európai szö­vetségesek után Japán is aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a Penta­gon a „csillagháborús“ program ke­retében meg akarja gyorsítani az előkészületeket egyes elemek mi­előbbi kozmikus telepítésére. Ez de­rül ki a japán külügyminisztérium képviselőjének tegnapi nyilatkoza­tából. A diplomata elmondta, hogy Ma- cunaga Nobuo, Japán washingtoni Izraeli légitámadás libanoni palesztin létesítmények ellen (Folytatás az 1. oldalról) még mindig nem szállítanak élelmi­szereket. A szállítmányt szerdán az utolsó pillanatban mégis feltartóztat­ták a tábort körülvevő Amal-tagok, azzal az indokkal, hogy a paleszti­nok nem teljesítették az előző meg­állapodás valamennyi feltételét. A hozzáférhető információk szerint a táborokban, különösen Burdzs Ba- razsnában kritikus a helyzet. Az éhség arra kényszeríti a táborlakó­kat, hogy kutyákat és macskákat egyenek, nincs ivóvíz és terjednek a betegségek. A táborok folytatódó blokádja ellen több arab ország és nemzetközi humanitárius szervezet is tiltakozott. A Libanonban levő palesztin tá­borok helyzete volt a vezető téma a szerda este befejeződött damasz­kuszi szíriai-jordániai csúcstalálko­zón is. A másik fontos kérdés az iraki-iráni háború befejezésének le­hetősége volt. Az AI Baath szíriai napilap beje­lentette, hogy az izraeli hadsereg kiterjedt hadgyakorlatot kezdett Izra­el északi részén. A különböző fegy­vernemek együttes támadásait gya­korolják. A hadgyakorlatot a szíriai sajtó összefüggésbe hozza a térségben fokozódó amerikai katonai jelenlét­tel, a „stratégiai szövetségesek“ újabb katonai kalandjának előkészí­tésével. Az idézett lap hangsúlyoz­za, hogy az USA katonai előkészü­letei és Izrael erőfitogtatása Libanon és Szíria ellen irányul. Libanoni vonatkozású az a szer­dai brüsszeli bejelentés is, miszerint a Közös Piac a Nemzetközi Vörös- kereszttel együttműködve létfontos­ságú cikkeket fog vásárolni Dél-Li- banon lakossága számára. Erre a célra kb. 300 ezer dollárt folyósíta­nak, - közölte a Közös Piac végre­hajtó szervének, az Európai Közös­ségek Bizottságának szóvivője. Egyben felszólította az érdekelt fele­ket, tegyék lehetővé a küldemények eljuttatását a rászorulókhoz. A szavak és tettek egységéről A moszkvai Pravda vezércikke (ČSTK) - A moszkvai Pravda teg­napi vezércikke a pártalapszerveze­tek feladataival foglalkozott. Megál­lapította, az SZKP KB januári plénu- ma meghatározta a demokrácia, ezen belül a párton belüli demokrá­cia továbbfejlesztésének irányvona­lát. Ez a demokrácia a pártalapszer- vezetekben kezdődik. Minden párt­tag felelős szervezete tevékenysé­géért, és minden pártszervezet fele­lős minden egyes tagjáért. Éppen ez a kölcsönös felelősség teszi lehető­vé a pártmunka magasabb szintre emelést. Még nagyon sok kollektívában tartanak formális gyűléseket, előre meghatározott forgatókönyv szerint, ahol mindig ugyanazok szólalnak fel és ismétlik az üres, semmitmondó frázisokat. Milyen haszon származik Salvadort amerikai intervenció fenyegeti (ČSTK) - A salvadori hazafiak a közvetlen amerikai katonai inter­venció veszélyére hívták fel a fi­gyelmet. A Radio Venceremos, a partizá­nok rádióadója arról tájékoztatott, hogy a hondurasi-salvadori határ közelében amerikai csapatokat von­tak össze, s ugyanakkor azt is közöl­te, hogy a hazafiak készek az eset­leges intervenció visszaverésére. A Radio Venceremos azt is tudni vélte, hogy az országhatár közelébe helyezték át a Grenada ellen 1983- ban intézett intervencióban hírhedté vált 82-es amerikai ejtőernyős had­osztályt. Az említett divízió tagjai a hondurasi La Paz tartományban folyó hadgyakorlaton vesznek részt, amelynek célját közelebbről nem határozták meg. » az ilyen vitákból - teszi fel a kérdést a Pravda. Természetesen még rosszabb, ha a gyűlések határozatait az embe­reknek csak egy szűk köre teljesíti. Erre az úgynevezett aktívára nehe­zedik a pártmunka döntő része, míg a többiek távol tartják magukat a kol­lektíva legfőbb gondjaitól. A kommunisták figyelmének min­denre ki kell terjednie, az alapszer­vezetnek kell állnia a dolgozókollek­tíva fő ügyei és tervei központjában. Egyesek azonban még távolról sem tartják magukat a szavak és a tettek egységének elvéhez, egyesek töb­bet beszélnek, mint dolgoznak. Eb­ből az következik, hogy a „fentről“ jövő ellenőrzés kétségtelen fontos­sága mellett a társadalom demokra­tizálása feltételei között elvi jelentő­ségű az „alulról“ jövő ellenőrzés színvonalának és hatékonyságának növelése, hogy minden tisztségvise­lő, minden felelős dolgozó tudatosít­sa tartós felelősségét a néppel szemben - állapította meg a Pravda. EGYIPTOMI NÉPSZAVAZÁS (ČSTK) - Egyiptomban tegnap népszavazást tartottak a parlament feloszlatásáról. Hoszni Mubarak el­nök rendeletével február 4-én füg­gesztették fel a törvényhozó testület tevékenységét. A népszavazás megrendezéséről hozott döntést az érvényben lévő választási törvény megváltoztatásá­ra vonatkozó követelések tették szükségessé. Ha a választók több­sége a parlament feloszlatása mel­lett dönt, úgy két hónapon belül törvényhozási választásokat ren­deznek. nagykövete felkereste Michael Ar- macost amerikai külügyminiszter­helyettest és tolmácsolta a Naka- szone-kormány aggodalmait. A Pentagon képviselője azzal az állítással válaszolt, hogy egyelőre nem számolnak olyan washingtoni döntéssel, ami lehetővé tenné az SDI program keretében az űrpajzs egyes elemeinek a közeljövőben történő telepítését. Az SDI program felgyorsítására irányuló Pentagon-törekvések ag­godalommal töltik el az USA atlanti szövetségeseit és a Kongresszus­ban is nyugtalanság lett úrrá. Ken­neth Adelman, a leszerelési tárgya­lásokon az Egyesült Államokat kép­viselő diplomata washingtoni sajtó- értekezletén arogánsan elutasította a szövetségesek aggodalmait, akik szerinte olyan ügyekbe ütik az orru­kat, amelyek nem rájuk tartoznak... Irak-Iran Kiújult a városok háborúja (ČSTK) - Irán szerda este újabb rakétatámadást hajtott végre Bag­dad ellen. Az ÍRNA iraki hírügynök­ség szerint a föld-föld rakéta egy lakónegyedben robbant és több há­zat romba döntött. A támadás halá­los áldozatokat követelt és sok a se­besült. A hírügynökség szerint Te­herán a Bagdad elleni, idén immár 10. rakétatámadást megtorlásnak szánta az iráni városok elleni szer­dai iraki légitámadásokért. A harcoló felek így néhány napos szünet után ismét felújították a „vá­rosok háborúját“. Bagdadban egy magas rangú katonai képviselő szerdán bejelentette, mindaddig folytatják a légitámadásokat Irán el­len, amíg Teherán nem egyezik bele a béketárgyalásokba. Ugyanezen a napon Mohammed Ali Khamenei' iráni államfő azt hangoztatta: a há­borút a teljes győzelemig folytatják. Egyébként az iraki repülőgépek tegnap kora reggelig bombázták Te­heránt. Több személy életét vesz­tette, köztük két gyermek. Az iraki vadászgépek tegnap reggel az észak-iráni Tabrizt is bombázták. Fából vaskarika ,,Tavaly az amerikaiak a SALT-II szerződésről mondtak le, az idén pedig az ABM van soron. Nyilvánva­ló tehát, hogy nem érdekük a fegy­verzetellenőrzés“ - irta a napokban a Reuter hírügynökség. Az utóbbi időben ismét fellángolt Washington­ban a SALT-I részét képező, a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés (ABM: Anti-ballistic Missile - rakétaelhárító rakéta) ún. szükebb vagy tágabb értelmezése körüli vita. Nem újkeletű ez, hiszen az amerikai kormányzat kb. két év­vel ezelőtt már megpróbálta elfo­gadtatni a tágabb értelmezést, azonban erőteljes ellenállásba ütkö­zött - a szövetségesei részéről is. A szűkebb értelmezés hívei köve­telik az ABM szerződés megtartását úgy, ahogy az egyes cikkelyeket annakidején megfogalmazták és ér­telmezték. A legreakciósabb körök, Reagan elnökkel az élen a tágabb értelmezés mellett kardoskodnak, szerintük ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a szerződés „megszegése nélkül“ telepíthessék a világűrbe az SDI egyes elemeit. Weinberger had­ügyminiszter a közelmúltban ismét úgy nyilatkozott, hogy a kilencvenes évek elején már telepíteni lehet az ürfegyvereket, s lényegében erről tanácskoztak a múlt hét keddjén - szigorúan zárt ajtók mögött - a Fe­hér Házban a kormányzat legfőbb katonai és külpolitikai szakértői. A lapok csak két-három napos ké­séssel közöltek adatokat az ülésről, ami elég érzékenyen érintette a kor­mányzatot. Az FBI azonnali utasítást kapott: vizsgálja ki, hogyan jutott a sajtó a titkos információkhoz. A tágabb értelmezés nem más, mint fából vaskarika, hiszen egy­másnak homlokegyenest ellentmon­dó dolgokat akar összeházasítani: a „csillagháborús“ programot az azt tiltó szerződéssel. Igaz, hogy a SALT-I aláírásakor, 1972-ben még nem volt SDI, de már akkor előre látták a haditechnika fejlődésének lehetséges hiányait, ami az ötödik cikkelyből is kitűnik. Mi volt az ABM szerződés lénye­ge? A nagy hatótávolságú balliszti­kus rakéták ellen jelenleg nincs ha­tékony védelem, s mivel a felek képesek egymás kölcsönös elpusz­títására, ezért amikor lemondtak a védelem kiépítéséről, azzal egy­ben meg akarták könnyíteni a táma­dófegyverek csökkentésének folya­matát. Az SDI-vel az USA pedig éppen a hatékony védelmet szeret­né biztosítani a maga számára, ami­vel kiprovokálja a másik fél válaszin­tézkedéseit, ezek egyike pedig ép­pen a támadóerők növelése lehetne. (Főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az űrbe telepített eszközök képesek lennének a földi objektumok elleni első csapás mérésére is.) Vagyis a szerződés felrúgása, az űrfegyve­rek telepítése egyértelműen az atomfegyverkezés újabb, magasabb szintű fordulójához vezetne, hiába állítják képmutató módon Washing­tonban, hogy „fölöslegessé tenné az atomrakétákat“. A szerződés V. cikkelyének első pontja ugyanis ki­mondja: ,, Mindkét fél kötelezettsé­get vállal arra, hogy nem hoz létre, nem kísérletez ki és nem fejleszt ki olyan ABM-rendszereket, vagy azok elemeit, amelyek tengeri, légi. világ­űrbeli vagy szárazföldi támasz­ponttal rendelkeznek“. Ezért hamis minden olyan propa­ganda, hogy „jogi alapot“ keresse­nek az űrfegyverkezéshez a szerző­dés felülvizsgálatával. Weinberger és a többi „héja“ kampányának cél­ja, hogy még most, Reagan elnök­sége idején dűlőre vigyék a dolgot, s így az 1988-as választások után az új amerikai elnök már ne léphes­sen vissza az SDI-től. A keddi titkos ülésen állítólag Shultz külügyminisz­ter sem tiltakozott Weinberger néze­tei ellen, hanem időt kért, mivel sze­rinte legalább fél évre van szükség ahhoz, hogy a kérdést a szövetsé­gesekkel és a Kongresszusban is meg lehessen vitatni. Ennyi idő alatt pedig a külügyminisztérium jogászai elkészülnek a szerződés szövegé­nek „újraelemzésével“. Vasárnapi tévébeszédében pedig már úgy nyi­latkozott, hogy az USA a közeli jövő­ben nem hoz döntést az új típusú űrfegyverek telepítéséről, de mie­lőbb ki akarja próbálni azokat a világ­űrben, még akkor is, ha ezt a sző­kébb értelmezés tiltja. Tegnapelőtt már elutasították az amerikai vezetők, hogy a nyugat­európai szövetségesek beavatkoz­zanak az értelmezés körüli vitába. -Ez az arrogancia a szövetségesek számára lehet sértő, de meglepő semmi esetre sem - lassan hozzá­szokhatnak. Ugyanis maguk az amerikai lapok (pl. a Washington Post is) számoltak be arról, hogy Belgium, Nagy-Britannia, Kanada, s állítólag az NSZK is fellépett a tá­gabb értelmezés ellen. De nemcsak a szövetségesek, hanem az ameri­kai politikai élet sok személyisége is. Ezt tették a képviselőház hadügyi bizottságának tagjai az elnökhöz in­tézett levelükben, s ezt tette Sam Nunn, a szenátus hadügyi bizottsá­gának elnöke, aki szintén levelet írt Reagannek. A tengerentúlon tovább folytató­dik ez ügyben a vita. A tágabb értelmezésben, vagyis a szerződés felrúgásában rejlő veszélyeket akkor tudjuk igazán felmérni, ha ezt a szándékot beleágyazzuk az USA legutóbbi katonai-politikai lépései­nek láncolatába (a múlt hét keddi és a tegnapelőtti nevadai robbantás, az MX-ek telepítése, a Trident-prog- ram, a SALT-II felmondása stb.). Tudjuk, az SDI hiúsította meg a Re­ykjavík kínálta lehetőséget is. Nem kétséges, a Szovjetunió olcsóbb és hatékony választ tud adni a „csillag­háborús“ programra, hiszen az amerikai haditechnika fölényének mítosza már rég megdőlt, az SDI veszélyeit mégsem lehet lebecsülni. Mert a katonai szempontokon túlme­nően erkölcsi és politikai téren is beláthatatlan következményekkel járó romboló hatása lenne. Csak két szempontot említve: egyrészt maxi­mális bizalmatlanságot váltana ki a felek között, ilyen légkörben szinte lehetetlen bármilyen megegyezés. Másrészt pedig: az SDI birtokában a „tökéletes védelem" illúziója fele­lőtlen, elhamarkodott és veszélyes politikai döntésekre bátoríthat. MALINÁK ISTVÁN Csehszlovák felszólalás a bécsi tárgyalásokon (Folytatás az 1. oldalról) zessék a zsákutcából, jóval szeré­nyebb célokat tűztek ki. Ezek azon­ban szintén olyanok, amelyek végső célja a-lényeges csökkentés, illetve a fegyverzet és a haderők felszámo­lása. Új javaslataikba belefoglalták a nyugati résztvevők elfogadható ál­láspontját is. A NATO-országok viszont hom­lokegyenest ellenkezőleg viszonyul­nak a bécsi fórumhoz. Aránytalan csökkentést indítványoznak és meg­alapozatlanok az ellenőrzésre vo­natkozó követeléseik. Az 1985 de­cemberében előterjesztett javasla­tukban például a csökkentést váltot­ták fel a csökkentés ellenőrzésével. Az ellenőrzésnek azonban össz­hangban kell lennie a fegyverzetkor­látozás méreteiből eredő kötelezett­ségekkel. A Nyugat a bécsi tárgyalá­sok eredménytelenségéért a felelős­séget a szocialista országokra pró­bálja hárítani, hogy ezzel leplezze a megállapodás elérésére irányuló törekvések akadályoztatását. A szo­cialista országok javaslatait és állás­pontjait helytelenül értelmezi, s azok egyes elemeit önkényesen kiszakít­ja az indítványok egészéből. Vonat­kozik ez például a szovjet és az amerikai katonák létszáma kezdeti csökkentésének nagyságára és módjaira a megállapodás első sza­kaszában, vagy a fegyverzetcsök­kentés, illetve a befagyasztás kérdé­seire is. A csehszlovák küldöttség vezetője megerősítette, hogy a szo­cialista országok készek minden vi­tás kérdést kölcsönösen elfogadha­tó alapon megoldani. Hajlandók ugyanakkor az ésszerű kompro­misszumra, és ellenőrzésre is, azonban egy feltétel mellett: semmi­lyen megállapodásból nem veszhet ki a lényeg, az, hogy hozzájárul a leszereléshez, tehát a közép-eu­rópai katonai szembenállás szintjé­nek a csökkentéséhez is. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának arra a kérdésére válaszolva, hogy a tárgyalások jelenlegi forduló­jában van-e kilátás valamilyen meg­állapodásra, Jozef Šesták, a cseh­szlovák küldöttség sajtótitkára így válaszolt: erre megvan a lehetőség, méghozzá a térségben tartózkodó bizonyos szovjet és amerikai csa­patkontingensek csökkentését elői­rányzó megállapodás első részének a kimunkálásával. Ennek alapját a szocialista országok tavaly febru­árban ismertetett indítványa és to­vábbi kiegészítő javaslatai teremtet­ték meg. Egyelőre ebben a kérdés­ben bizonyos mértékig eltér a Kelet és a Nyugat álláspontja, de ezek az ellentétek áthidalhatók. Görögországi sztrájk (ČSTK) - Görögországban ötna­pos sztrájksorozat kezdődött, amelyben több mint 1 millió dolgozó vesz részt. A sztrájkolok a bérek befagyasztása és az athéni kormány rendkívül kemény, „nadrágszíjmeg- szorító“ gazdaságpolitikája ellen til­takoznak. Tegnap Görögország szerte szü­netelt a vasúti és közúti forgalom, s az Olympic Airways görög légitár­saság menetrendszerű járatait sem indították. Az ötnapos sztrájksoro­zatban a banktisztviselők is részt vesznek mentum elfogadásával sem. A viták résztvevői a maguk nevében fognak beszélni, saját lelkiismeretük, meg­győződésük és felelősségtudatuk szerint. Mind a hat kerekasztal tanácsko­zása - a résztvevők megállapodá­sának értelmében - zart körű lesz. Hazánkat Moszkvában népes küldöttség fogja képviselni, amely­nek tagjai a tudomány, a kultúra személyiségei, a gazdaság és az egyház képviselői, s részt vesznek mind a hat kerekasztal munkájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents