Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-10 / 33. szám, kedd

ÚJ szú 3 987. II. 10. Fokozódott a dolgozók bizalma és munkakedve Szovjet emberek az SZKP KB januári plénumának eredményeiről (ČSTK) - A moszkvai Pravda és a többi szovjet napilap szerkesztősé­geibe, de elsősorban az SZKP Központi Bizottságára számos levél érkezik, melyekben a szovjet dolgozók reagálnak a párt központi bizottságának januári plénumára. A dolgozók leveleikben hangsú­lyozzák, hogy a KB januári ülése történelmi esemény volt és óriási ösztönzést adott a szovjet társada­lom átalakításának és megújhodá­sának. Több levél rámutat arra, hogy a januári KB-ülés után egyértelműen növekedett a tömegek bizalma és munkakedve. A dolgozók megelé­gedéssel állapítják meg, hogy a ja­nuári plénum határozott lépés volt, rámutatott az átalakítás folyamatá­nak visszafordíthatatlanságára. Ko­rábban olyan véleményeket is lehe­tett hallani, hogy az átalakítás csak ideiglenes jelenség. A januári plé­num az ilyen állásfoglalásokat hatá­rozottan elutasította és megerősítet­te a párt szilárd irányvonalát az átalakítás végrehajtására. Számos levél érkezik a párton- kívüliektől is, akik kifejezésre juttat­ják készségüket, hogy aktívan részt vegyenek az átalakításban és üd- vözlik a párt irántuk tanúsított bizal­mát. A levelek gyakori témája a kol­lektívák megnövekedett jogköre és felelőssége. Az SZKP KB januári ülésének eredményeit lelkesedéssel fogadja a szovjet ifjúság is. Példaként lehet idézni a szuhumi egyetem diákjai­nak táviratát, amelyben azt írják, hogy a januári ülés és határozatai tovább növelték a bizalmat a párt iránt. Bár az átalakítás és a gyorsí­tás nálunk csak most kezd megnyil­vánulni - írják a diákok -, hisszük, hogy mindez sikeresen fejeződik be a párt terveinek megfelelően. Ma minden korábbinál jobban lehet ér­zékelni az emberek körében a forra­dalmi optimizmust, szögezik le. Szovjetunió Országos vitára bocsátották a vállalati törvény tervezetét (ČSTK) - A szovjet központi sajtó vasárnap közzétette az állami vál­lalatokról szóló új törvény terve­zetét, amely kimondja, hogy a válla­lat igazgatóját a dolgozók általános gyűlésén választják meg öt évre. A legfelsőbb tanács következő ülésszaka elé terjesztendő törvény- tervezetet ezzel országos vitára bo­csátották. A három fejezetből álló tervezet - mint bevezetője elmondja - sza­bályozza az állami vállalatok tevé­kenységének gazdasági és jogi alapjait. Megerősíti a termelőesz­közök állami - össznépi - tulajdo­nát, egyúttal pedig erősíti az irá­nyítás gazdasági módszereit, ösz­tönzi az önálló gazdálkodási el­számolás elterjedését, előirá­nyozza az önigazgatás demokrati­kus alapjainak szélesítését és fej­lesztését. A törvénytervezet kimondja, hogy az állami vállalat - a szövetkezetivei együtt - az ország egységes gazda­sági életének alapegysége. A válla­lat tevékenysége az állami tervre épül, és a teljes önelszámolás és önfinanszírozás elveivel valósul meg. A dokumentum külön kiemeli, hogy a fogyasztók igényei kötelező érvényűek a vállalatok számára, ki­elégítésük minden munkakollektíva legfőbb törvénye. A törvénytervezetnek az irányí­tásról szóló részei ötvözik a központi vezetés és a szocialista önigazgatás elemeit. E szerint bevezetik a veze­tők választását. Ezt a döntést a felet­tes szerv erősíti meg. Felmentést a felettes szerv a dolgozók általános gyűlésének vagy a dolgozók e gyű­lés által felhatalmazott tanácsának döntése alapján rendeli el. Az igaz­gatót öt, a vállalati részlegek vezető­it 2-3 évre választják. A dolgozók kollektívájának taná­csát a törvénytervezet szerint a dol­gozók általános gyűlése választja meg nyílt szavazással 2-3 éves idő­tartamra. A törvénytervezet szabályozza az állami vállalatok külkereskedelmi te­vékenységét is. Elsődleges jelentő­ségűnek minősíti a Szovjetunió és a többi szocialista ország vállala­tainak együttműködését, a szo­cialista gazdasági integráció bő­vítését és elmélyítését. A KGST- tagországok vállalataival a szovjet vállalat közvetlen kapcsolatot alakít­hat ki. A jelentős exportot lebonyolí­tó vállalatok önálló export-importjo- got kaphatnak, vagy önelszámolási alapon működő külkereskedelmi cé­get hozhatnak létre. Dél-Korea több nagyvárosában a hét végén tízezrek tüntettek a Csőn Tu Hvan- rezsim politikája ellen. Szöul központjában a tilalom ellenére megemlékeztek arról a diákról, akit a rendőrségen kihallgatás közben halálra kínoztak. Szöulban, Puszanban Kvangzsuban és más városokban a rendőrök 790 tüntetőt vettek őrizetbe. A megmozdulások során a rendőrök kegyetlenül beavatkoztak a tüntetők ellen. A szemtanúk szerint a sebesültek száma rendkívül magas. A hét végén több mint 100 ezer rendőrt helyeztek készültségbe. Képünkön: gázálarcos rendőr kíséri az egyik tüntetőt. (Telefoto - ČSTK) További francia katonák érkeztek Csádba (ČSTK) - ,,Csád feltartóztathatatlanul egy nagy katonai eszkaláció felé halad“ - irta tegnap a francia Liberation című lap. Ugyanúgy, mint a tájékoztató eszkö­zök többsége, a Csádban levő francia kontingens lényeges megerősítését a „lí­biai veszéllyel“ indokolja. A francia hadügyminisztérium szomba­ton közölte, hogy át akarja értékelni azt az akciót, amelynek keretében egy évvel ezelőtt 1400 ejtőernyőst és légionáriust küldtek Csádba. Ez a „átértékelés“ a va­lóságban a csapatok erősítését és újbóli elosztását jelenti. Tegnaptól ezer francia katona érkezik az országba, többnyire a Közép-afrikai Köztársaságban levő' támaszpontokról. A párizsi sajtó úgy vélekedik, hogy új radarokat is felszerelnek és módosítják a repülőtereket. Jelentések érkeznek ar­A Nimitz (balra) és a Kennedy amerikai repülőgép-hordozók a Földközi­tengeren a libanoni partok közelében (Telefoto - ČSTK) Weinberger megerősítette: Az amerikai hadihajók „szükség esetén“ azonnal közbeléphetnek (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok meg­erősíti flottakötelékét a Földközi-ten- ger keleti térségében és parancsot ad harci bevetésére, ha a térségben „válságos helyzet" alakul ki. A BBC brit rádió- és televízióállomásnak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az amerikai hadi­hajók száma „még nem haladja meg az ésszerű mértéket“, s azért tartózkodnak a libanoni partoknál, hogy „szükség esetén“ azonnal közbeléphessenek. Weinberger szerint több közel-keleti országban - így Libanonban, Szíriában, Irán­ban, Irakban - olyan helyzet alakult ki, amelyet „válságosnak“ lehet mi­nősíteni. Ha az Washington nézete szerint még inkább kiéleződik, az USA érdekeinek védelmében tovább növeli hadihajói számát a térségben. Egyelőre - Weinberger szerint - a flottakötelék a szokásos manővereket végzi és nem tervez­nek katonai akciót. Az izraeli Haifa kikötőbe további hat amerikai hadihajó érkezett és csatlakozott a már több napja ott horgonyzó Kennedy repülőgép-hor­dozóhoz és Nitro hadihajóhoz. A na­pokban még hat amerikai és két olasz hadihajó érkezik Haifába. Pa­rancsnokaik azt az utasítást kapták, hogy tartsanak állandó kapcsolatot az izraeli parti őrséggel. Nincs fordulat a túszügyben (ČSTK) - Rendkívüli feszültség uralkodott tegnap Libanonban, de más érintett országokban is a bejrúti egyetem négy tanárát elrablók ulti­mátumával kapcsolatban. Az ún. Iszlám Szent Háború Palesztina Fel­szabadításáért szervezet újból meg­erősítette fenyegetését, hogy „ki- végzi“ a négy amerikai pedagógust (egyikük indiai származású), ha Iz­rael nem bocsát szabadon négyszáz arab foglyot. Az emberrablók szerint ez az utolsó lehetőség követelésük teljesítésére, az izraeli kormány azonban nem volt hajlandó az ulti­mátumról tárgyalni. Bizonyos reményt keltett Nabih Berrinek, az Amal mozgalom elnö­kének szombati nyilatkozata, amely­ben felajánlotta, hogy a mozgalom a megegyezés elérése érdekében szabadon bocsátja azt az izraeli pi­lótát, akit októberben Szidon térsége felett lőttek le. Libanonban eközben tartanak a harcok Bejrút déli elővárosában a palesztin táborok környékén. A tá­borokban nagy az élelmiszerhiány, mert az Amal tagjai már több mint két hónapja megakadályozzák az élelmiszer-szállítást. Az Iszlám Szent Háború Paleszti­na felszabadításáért nevű szervezet tegnap Bejrútban újból nyomatéko­san megismételte, hogy ha Izrael nem bocsátja szabadon a 400 fogva tartott palesztinait, akkor a négy túszt kivégzik A szervezet nyilatko­zata óva inti az Egyesült Államokat is, hogy ne kövessen el semmilyen fegyveres akciót Libanonban. Simon 'Peresz izraeli külügymi­niszter tegnap az izraeli rádióban bejelentette, hogy az izraeli kormány nem tesz eleget a libanoni ember­rablók követelésének. Lapzártáig a túszok sorsáról nem érkezett je­lentés. Shultz beismerése (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter az ABC amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatá­ban igyekezett megindokolni, miért akarja az amerikai kormány felül­vizsgálni a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról szóló szovjet­amerikai szerződést. Rámutatott: a legfőbb ok az, hogy elhárítsák az ún. hadászati védelmi kezdemé­nyezés keretében tervezett rend­szerek fejlesztése útjában álló akadályokat. Hangsúlyozta, a „csil­lagháborús" programot az ABM- szerződés ún. szorosan vett értel­mezése alapján dolgozták ki. Köz­ben azonban megmutatkozott, hogy a program továbbfejlesztése csak új kísérletek segítségével képzelhető el és ezért - Shulz fogalmazása szerint - felmerült a szerződés szé­lesebb értelmezésének a kérdése. Egyhetes diáksztrájk (ČSTK) - A spanyol középiskolák felsőtagozatos diákjai tegnap egy­hetes általános sztrájkot hirdettek. A diákok követelik, hogy az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a tanulmányaikkal összefüggő költ­ségek fedezéséhez, csökkentse a tandíjakat és a felvételi vizsgáknál szüntesse meg a diszkriminációs in­tézkedéseket. Szerdán néhány na­gyobb városban diáktüntetést szer­veznek, amelyek pénteken Madrid­ban a diákok össznépi felvonulásá­val tetőznek. A diákokat támogatásá­ról biztosította a Munkásbizottságok Szakszervezeti Konföderációja. Ausztria és az EGK (ČSTK) - Alois Mock osztrák külügyminiszter az osztrák rádiónak adott interjújában nem időszerűnek minősítette Ausztriának az Európai Gazdasági Közösségbe való belé­pését. Az ország együttműködése a Közös Piaccal jelenleg csupán a gyakori konzultációkra és a brüsz- szeli bizottsággal való szorosabb együttműködésre szorítkozik, mon­dotta. Tárgyalások Manilában a muzulmánok lakta országrész autonómiájáról Japán klánok megállapodása A japán szervezett alvilág két legnagyobb klánja - a Jamagu- csigumi és az Icsivuakai - békét kötött, s ezzel véget ért két évig tartó véres háborújuk. A konfliktus 1985 januárjában robbant ki, amikor a Jamagucsi- gumi vezetőjét házának küszö­bén agyonlőtték. Idén február elején a tengerben találták meg az Icsivuakai család „keresztap­jának“ holttestét. A két esemény jközött a gengszterek 320 alka­lommal csaptak össze, minek következtében 24 ember életét vesztette, 70 megsebesült. A ja­pán rendőrség gyakorlatilag te­hetetlen volt velük szemben, s arra volt kárhoztatva, hogy re­gisztrálja az újabb és újabb fegy­veres összecsapásokat. A két klán 80 legfelsőbb veze­tője egyébként Kobe városában tegnap állapodott meg az,,ideig­lenes tűzszünetben“. Tokiói la­pok szerint az eddig csupán Ja­pán középső területein tevé­kenykedő csoportok a mostani tűzszünetet arra akarják kihasz­nálni, hogy kiterjesszék befolyá­sukat a szigetország déli részére is. Az utóbbi hónapokban a Ja- magucsigumi és a helyi gengsz­terek között délen több tucatnyi fegyveres összecsapásra került sor, a halottak száma egyelőre hat, a sebesülteké 12... (ČSTK) (ČSTK) - Manilában hétfőn tár­gyalások kezdődtek a Fülöp-szige- teki kormány és a Moro Nemzeti Felszabadítási Front képviselői kö­zött. A front a muzulmánok lakta déli országrész autonómiáját sze­retné elérni. A felek megállapodtak abban, hogy a front a február 19-i újabb tárgyalásokon nyújtja be az autonó­miára vonatkozó hivatalos javasla­tát, s a kormány azt követően 10 napon belül készíti el esetleges el­lenjavaslatát. A kormány és a muzulmán szer­vezet közötti fegyveres konfliktus már 14 éve tart, s megfigyelők sze­rint most alig van remény a gyors megoldásra. A manilai tárgyaláso­kon ugyanis nem volt hajlandó részt venni a Fülöp-szigeteki muzulmán ellenállás egyik szakadár szárnya, a Moro Iszlám Felszabadítási Front. Ennek képviselője önállóan szere­tett volna részt venni a tárgyaláso­kon, ám a Moro Nemzeti Felszaba­dítási Front ezzel nem értett egyet. A vita hátterében a két front vezetői­nek személyes ellentétei állnak. Kambodzsa Befejeződött a nemzetgyűlés ülésszaka (ČSTK) - Phnompenhben tegnap befejeződött a Kambodzsai Népi Köztársaság Nemzetgyűlésének 12. ülésszaka. A résztvevők jóváhagy­ták a gazdaság és a társadalom átalakításának ezévi feladatait, az 1987-es költségvetési javaslatot és más dokumentumokat. Értékelték a világhelyzetet is, amely az Egyesült Államok és más reakciós erők hibájából továbbra is feszült. Amint Chea Szim, a nem­zetgyűlés elnöke záróbeszédében rámutatott, míg a Szovjetunió fárad­hatatlanul törekszik a világbéke és a biztonság elérésére, az Egyesült Államok militarista politikát folytat és növeli az atomháborús veszélyt. A nemzetgyűlés a térség helyze­tével összefüggésben támogatta a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság jószándékát, amely megbe­széléseket kezdett Thaifölddel és Kínával a jószomszédi kapcsolatok megteremtéséről. Megerősítette: Kambodzsa ezért Vietnammal és Laosszal együtt kész tárgyalni az ASEAN-országokkal a jelenlegi helyzet megoldásáról és a kapcsola­tok normalizálásáról. Indiai-afgán külügyminiszteri eszmecserék (ČSTK) - Delhiben az indiai­afgán megbeszélések baráti légkör­ben zajlottak és rámutattak: mindkét fél megegyező, vagy egymáshoz közeli álláspontot képvisel a megtá- gyalt kérdésekben. Ezt Delhiben je­lentette ki sajtókonferenciáján Ab­dái Vakil afgán külügyminiszter, aki indiai kollégájával, Narajan Datti Ti- varival tárgyalt. Rámutatott: a nem­zeti megbékélés folyamatához az utóbbi hónapban 89 fegyveres cso­port, tehát több mint 10 ezer ember csatlakozott. Ez idő alatt csak Pa­kisztánból 20 ezren tértek haza. Saj­nálatos azonban, hogy Pakisztán és Irán akadályozza több tucat afgán hazatelepülését. Egyes országok, élükön az Egyesült Államokkal azon munkálkodnak, hogy az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háború a le­hető legtovább elhúzódjon. Az általa okozott eddigi károk már 50 milliárd afganira tehetők. ról is, hogy befejezték a leszállópálya építését Ndjamenában, s ez lehetővé te­szi a legnagyobb katonai repülőgépek, a Galax-típusú gépek biztonságos üze­melését is. Ezek a gépek a Pentagon szolgálatában haditechnikai felszerelést szállítanak Csádba. Az építkezés 70 mil­lió frankba került Franciaországnak. Ebben a feszült helyzetben, amikor a megfigyelők minden nap heves harcok kitörését várják, tegnap Párizsba érke­zett Denis Sassou-Nguesso kongói el­nök, az Afrikai Egységszervezet ügyveze­tő elnöke. A francia képviselőkkel három­napos látogatása folyamán elsősorban Csádról tárgyal, de semmilyen eredmény nem várható. Hissene Habré, a csádi Nyugat-barát rezsim elnöke már elutasí­totta Nguesso javaslatát, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Líbiával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents