Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-26 / 47. szám, csütörtök

Hogy élet zengje be az iskolát Egy évzáró pártgyűlés tanulságai ÚJ szú 5 1987. II. 26. Ezekben a napokban már minde­nütt befejeződnek az évzáró párt- gyűlések, amelyeken a CSKP XVII. kongresszusának határozataiból rá­juk háruló feladatok eddigi teljesíté­séről és további törekvéseikről adtak számot önmaguknak a kommunis­ták százezrei. Ezek a kérdések és követelmények álltak a Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) Magyar Ta­nítási Nyelvű Mezőgazdasági Szak- középiskola pártszervezete évzáró taggyűlésének középpontjában is. A tanácskozás tanúsága szerint a pártszervezet az iskola igazgató­ságával együttműködve és a párton kívüli tanerőkkel vállvetve, valamint az ott működő tömegszervezetekre is támaszkodva mindent megtesz azért, hogy a kongresszusi határo­zatokkal összhangban a tantervi kö­vetelményekre alapozott színvona­las oktató-nevelőmunka a lehető legjobb kölcsönhatásban fejlődjön a valóságos élettel és azokkal a leg­újabb igényekkel, amelyeket a párt stratégiája állít társadalmunk - így annak kis sejtje, az érintett iskola elé is. Ez legmeggyőzőbben az oktató­nevelőmunka konkrét eredményei­ben jut kifejezésre, de az iskola társadalmi kisugárzásának különféle megnyilvánulásaiban is kimutatható. Az elmúlt tanévben a tanulóifjúság 10,82 százaléka kitűnően, 22,42 százaléka jelesen felelt meg, s csak 3,35 százaléka nem felelt meg. Az elért tanulmányi eredmények ese­tükben nemcsak a közvetlen szak­mai érvényesüléshez, hanem a to­vábbtanuláshoz is megbízható ala­pokat jelentenek, mert például a ta­valy végzett 105 növendék közül 13 került főiskolára, 92 munkába lépett, ami jórészt a végzett középkáderek iránt hatványozottan jelentkező tár­sadalmi-gazdasági igényekkel, amellett azonban a tanulók egyéni adottságaival-ambícióival, sőt még a családi körülményeikkel is magya­rázható. Mindazonáltal a termelésbe kerülő fiatalok semmiképp sem ké­peznek a továbbtanulókkal szemben valamiféle kisebb értékű kategóriát. Számtalan visszajelzés érkezik az iskolába, amelyek szerint mind szakmailag, mind társadalmi és poli­tikai szempontból derekasan meg­állják a helyüket. Mert például túl azon, hogy jó szaktudású állatte­nyésztési és növénytermesztési ve­zetők vagy szövetkezeti elnökök, közéleti tisztségeket is készségesen vállalnak. Csak alkalomszerű példa­ként említve: a járás 5-6 községé­ben ilyen fiatal mezőgazdasági szakemberek töltik be a nemzeti bizottsági elnök tisztségét is. Egye­bek között már ez is tanúsítja, hogy az iskola nem csupán jó tudású szakembereket, hanem komoly tár­sadalmi elkötelezettségű fiatalokat is nevel. Elsősorban Bárczi András igazgató, Molnár Ferenc pártelnök, valamint a név szerint itt felsorolha- tatlan 28 kommunista, tehát az isko­lai pártszervezet és a vezetésükkel mind eredményesebben dolgozó tantestület s diákotthoni nevelők jó­voltából, de az iskolai SZISZ-szer- vezetnek és a többi tömegszerve­zetnek köszönhetően is. A korszerű szakemberképzésnek úgyszólván minden lényeges felté­telével és eszközével rendelkezik a tanintézet. A szaktantermek, gya­korlótermek, kabinetek és laborató­riumok a legkorszerűbb technikai berendezésekkel vannak felszerel­ve, így az általánosan ismert tanítási segédeszközökön kívül film- és dia­vetítőkkel, epidiaszkópokkal, mag­netofonokkal, televíziókkal, vetítő­mikroszkópokkal, sőt egy KP 8-as jelzésű szupervetítővel, amelybe filmgyűrű és magnetofontekercs fel- használásával egy óra nyolc perces tananyagot lehet beprogramozni. A programot egy szinkronizátor dia- flexbe veti - s ezzel élő anyagból mintegy házilag készített hangosfil­met pergethetnek, akár a tanítási órákon is. Hasonlóan korszerű di­daktikai technika határozza meg az oktatás módszereit például a nyelvi szaktanteremben. A felsoroltakon kívül saját kisebb házi számítóközpontjuk is van a leg­modernebb számítógépekkel és kü­lönféle kibernetikai eszközökkel-tar- tozékokkal felszerelve. Ugyanakkor a mintegy 450 hektáros tangazdasá­gukban a nélkülözhetetlen kézi szer­számokon kívül traktorokkal s más talajművelő gépekkel dolgoznak és permetezőgépeket kezelnek, tehe­neket, sertéseket és szárnyas jószá­gokat gondoznak, ahol tulajdonkép­pen az elméleti anyag gyakorlati elsajátítása céljából szakoktatóik végigvezetik növendékeiket minden technológiai folyamaton. Ámbár az említett technikai ellá- tottság-felszereltség önmagában mit sem ér - amint ez hangsúlyos megállapítást nyert az évzáró párt­gyűlésen is hiszen csak az embe­rek, vagyis az oktatók és diákjaik állíthatják a tanítás és a tanulás szolgálatába. Az elért eredmények tanúsága szerint azonban ezt nem csekély hatásfokkal teszik. Az iskola pártszervezete ebben a vonatkozásban is mindig töreke­dett és törekszik hatékonyan közre­működni, azonban legfőbb figyelmét a mostanság gyakran emlegetett emberi tényező kibontakoztatására összpontosítja. És távolról sem jel- szavasan vagy deklaratív felfogás­ban, hanem a lényegre törekedve. Az iskola igazgatóságával, a tömeg­szervezetekkel, főként a szakszer­vezettel kialakított hatékony együtt­működésben erre mozgósít minden erőt, az egész tantestületet és neve­lői kart, valamint ugyanezért tart jó kapcsolatokat az iskolán kívüli párt­ós társadalmi szervekkel, szerveze­tekkel is. A tanulóifjúság széles körű aktivitásának bizonyságául, elég megemelíteni, hogy az ún. nyári ak­tivitáson kívül a járás különböző földműves-szövetkezeteiben, ahol termelési gyakorlatokon vesznek részt, segítenek a csúcsmunkák végzésében - de ott vannak minde­nütt a városszépítési akciókban és más társadalmi munkákban is. így egyebek közt különböző helyeken kulturális műsorokat is adnak állami ünnepségek vagy jeles társadalmi események alkalmából. Mindent összevetve: a pártszer­vezet az iskola politikai vezető ereje, a korszerű szakemberképzés előse­gítésén túl a politikailag öntudatos és harmonikusan fejlett, szocialista típusű ifjúság kinevelése az egyik fő célja. Ennek megvalósítására össz­pontosítja egész pártéleti, tehát poli- tíkai-szervező, eszmei-nevelő és ellenőrző tevékenységét is. Ehhez a tantestület szervezettsége ugyan csak 25 százalékos, de a pártszer­vezet messzemenően gondoskodik arról, hogy minden munkaterületen ott legyenek a kommunisták, mint hajtóerők, ugyanakkor a pártépítési tervük szerint számukat évenként legalább egy tag jelölésével és fel­vételével gyarapítják. De nem hagy­ható figyelmen kívül az a törekvésük sem, hogy a párton kívüli pedagógu­sok és a SZISZ-tagok eszmei-politi­kai képzését is a pártbefolyás maxi­mális erősítésére igyekeznek ki­használni. Ugyanúgy a nyilvános pártgyűléseket, amelyekből négyet rendeznek évente, hogy a tömegpo­litikai munkájuk egyéb formáiról ne is szóljunk. Mindezek meggyőzően bizonyít­ják, hogy az iskola pártszervezete a legjobb úton jár szerepe betöltésé­ben. Különösen, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy elég nehéz körül­mények közt kell kifejtenie értékes aktivitását. Jelenleg ugyanis az ed­dig nyolc osztálytermes iskola tovább bővül, emeletráépítéssel nö­velik a tantermek számát, de azalatt is, utána pedig még inkább érvénye­síthető közös munkájukra Ady End­re csak időben távoli, aktualitásában közeli üzenete: ,,Ha élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz. “ MIKUS SÁNDOR Ma már szinte mindenki számára közismert tény, hogy az ország hosszú lejáratú gazdasági stratégiá­jának egyik alapvető feladata a gaz­daságfejlesztés energiatakarékos módjának biztosítása. Mindezt ha „lefordítjuk“ a tüzelőanyag- és energetikai ipar feltételeire, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, hogy jelenleg a leggazdaságosabb az atomenergetika fejlesztése és a központosított hőellátás. Ez utóbbi esetében a hőenergia előállításának legkifizetőbb módja a nagy teljesít­ményű hőközpontokban történő hő- fejlesztés, illetve az ott keletkező hő eddiginél sokkal gazdaságosabb fel- használása. Az eddig elmondottak és a jelenleg ismert technológiák önmaguktól kínálják a kérdést, vajon a követelményeket miként valósítjuk meg idehaza, hiszen közismert tény, hogy a fűtésre, a lakások és munka­helyek hóellátására fogy el a teljes energiaszükséglet jelentős hánya­da. A hőszolgáltatásban a „hogyan“ kérdése már csak azért is aktuális, mert mintegy két év óta a belorusz főváros, Minszk mellett üzemel a Szovjetunió első nukleáris fűtőmű­ve. Ebből a szempontból megvála­szolásra vár az is, vajon a hazai energetikai ipar milyen utat választ? A válaszra Szathmáry Ernő gépész- mérnököt, a Szlovák Energetikai Művek központi hőellátás-fejlesztési osztályvezetőjét kértük föl:- Már elöljáróban el kell monda­nom, hogy az említett szovjet példát nem tudjuk követni, számunkra kü­lön nukleáris fűtőmű létesítése nem lenne kifizetődő. Ellenben a Jas- lovské Bohunice-i atomerőmű építé­sekor már gondoltunk az esetleges hőszolgáltatás lehetőségére is. Ezt indokolta Trnava közelsége is, vala­mint az a tény, hogy a lakosság és az ipar fokozódó hőenergia-igényét minél olcsóbban oldjuk meg. Ezek a szempontok végül döntőek voltak az elhatározás megszületésekor, így a V-2-es atomerőmű szolgáltat majd első ízben hőenergiát lakások fűtéséhez is. • Manapság, amikor minden nagyberuházás megvalósításánál egyre fokozottabb igényként jelent­keznek a környezetvédelmi szem­pontok, nyilván ezúttal is szerepet játszottak a döntés meghozata­lakor. ..- Ebben az esetben kifejezetten természetkímélő tényezőként kell elkönyvelnünk Trnava távfűtésének ily módon történő megoldását, mert így eltekinthettünk a város közvetlen közelébe tervezett fűtőmű megépí­tésétől, amelyben lengyelországi kőszénnel tüzeltünk volna. Tehát úgy fűtjük majd a város jelentős részét a jövőben, hogy közvetlen környezetét tovább nem szeny- nyezzük. • Az építkezés sosem jár gond nélkül, s a legtöbbször váratlan aka­dályok is felmerülnek. Miként volt ezúttal?- Nagyon igényes volt az építés megkezdését megelőző előkészületi fázis. Mielőtt 1983 augusztusában hozzáfoghattak az illetékes vállala­tok a megvalósításhoz, számos ne­hézséget kellett leküzdeniük. Nehéz volt biztosítani a kivitelező kapacitá­sokat, az előkészületi és tervdoku­mentációkat egyaránt. Egész sor vi­tás tulajdonjogi kérdést kellett elren­dezni, mert például a Trnava és Jaslovské Bohunice közötti falvak­ban nem kevesebb mint 240 telek tulajdonjogi, helyzetét kellett meg­nyugtatóan megoldani, hiszen eny- nyit érint az áthaladó hóvezeték. Mindez - a később esedékes terü­letrendezéssel együtt - csaknem 25 millió koronát emésztett fel. • Ha már számadatoknál tartunk, akkor néhány alapvetően jellemzőt is megemlíthetnénk...- Elsősorban azt, hogy a maxi­mális hóátvitel 240 megawattnyi tel­jesítmény lehet, amit nagyjából 23 kilométeres távolságra „szállítunk“. Az építkezés műszaki kérdéseit, a nukleáris biztonságot a szovjet szakemberekkel történt számos ala­pos ellenőrzés utáni eszmecserét követően oldották meg és szavatol­ják, s az építők a Csehszlovák Atomenergetikai Bizottság jóváha­gyásával is rendelkeznek. • Mibe került mindez az építte­tőknek?- Először is meg kell említenem, hogy menet közben történtek bizo­nyos változások. A beruházó szere­pét a Nyugat-szlovákiai Energetikai Üzemek vette át, és ez a vállalat üzemelteti és végzi a karbantartást a későbbiek során ebben a fűtő- rendszerben, amely mintegy félmil­liárdos költséggel épül... • Mindez mintha azt sejtetné, hogy nem ment minden rendben. ..-Kezdetben, 1983 és 1985 kö­zött minden rendben volt. Ekkor az építkezés harmadik szakaszán tör­tént egy szerencsétlenség, és ezt követően mintha elpártolt volna az építőktől a szerencse. Késtek az építési munkák, aztán a nyomáspró­bák is, de a kivitelezők közös kötele­zettségvállalásával sikerült a csú­szást pótolni. Azonban a fűtést még­sem sikerült a tervezett időben el­kezdeni. • Miért?- A gondok abból adódtak, hogy a hőszolgáltatást merőben más ala­pokra kell helyezni. Eddig gőzzel fűtöttek a lakótelepek lakásainak túl­nyomó többségében, mi pedig forró­vizet „hoztunk“. így a vezetékeket és a hőcserélő-állomást át kell épí­teni, amire április 15-től október 15- ig mindenképpen sort kell keríteni. Mi egyébként készek lettünk volna az ütemtervnek megfelelően fűteni, hőt szolgáltatni, csak éppen ennek nincsenek meg a városban a feltéte­lei. Jelenleg mindössze mintegy 20 megawattnyi teljesítménnyel tud­nánk üzemeltetni a fűtőrendszert, azért meg nem érdemes. Idén az év vége felé rákapcsolhatunk bizonyos ipari üzemeket, az mintegy 60-70 megawattot jelent, jövőre a kommu­nális szférát is ellátjuk, de ez még mindig nem a teljes kapacitás, arra csak körülbelül két év múlva lesz szükség. Sajnos, a városnak nincs rá pénze, pedig kár, mert addig is a klasszikus fűtőanyagot fogyaszt­ják, ami pedig sokszorosan drá­gább, mint az atomerőműből szár­mazó hő lenne. Csak összehasonlí­tásként: egy gigajoule gázból szár­mazó hőenergia-mennyiség megkö­zelítőleg 100 koronába kerül, míg ugyanannyi hőért atomerőműből legfeljebb 5-10 koronát kell fizetni. 0 Nyilvánvaló a különbség... A távlatokat tekintve mi következik azután, hogy az első ,, atomerőmű- megcsapolást" végrehajtották?- Hangsúlyozom, hogy mind ez idáig ez a hővezeték egyedülálló nálunk a maga nemében, így építé­se közben szerzik az érintettek a szükséges tapasztalatokat. Ennek ellenére ennek a távfűtési módnak a bővítése továbbra is az Energeti­kai Művek egyik fontos célfeladata . maradt. A közeljövőben Hlohovec és Leopoldov városok hőellátását old­juk meg. A későbbiek során pedig Nyitra (Nitra) és Léva (Levice) kerül sorra, igaz, ezek a városok majd a mohi (Mochovce) atomerőműből kapják a meleget. Most az a döntő feladat, hogy az érintettek szervezé- sileg és káderszempontból legyenek úrrá a helyzeten, s biztosítani tudják az építkezések folyamatosságát, hi­szen azokon jelentős népgazdasági haszon múlik. Mindettől pedig a 2000-ig előirányzott gazdasági és szociális fejlesztés sikere is múlik, ahogy azt a CSKP XVII. kongresz- szusán is hallhattuk. Nem szabad tehát lemaradni! Mintegy 10-12 ezer nyércet és 500 sarki ró­kát nevelnek fel évente a Žilinai Törzstenyész- tö Vállalat matúákovói (Galántai - Galanta - járás) központjában. Az állatok egy részét továbbtenyésztésre közületeknek és kisál- lattenyésztöknek adják el. A képen: Alžbeta Konečná állatgondozó a nyérceket eteti. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) D élelőtt egy szót se tudok kihúzni belőle. Meg­értem. Lámpaláz, izgalom. Adat- és szám­halmaz kavarog a fejében. Leül, ideges mozdulatok­kal még bele-beletúr a jegyzetfüzetbe. Vibrál körülöt­te a levegő, összeszorul a gyomra. Még egy utolsó vigasztalást kérő mosoly, aztán becsukódik mögötte a terem ajtaja. A felvételi vizsga részeként pillanato­FELVÉTELIN kon belül megkezdődik az írásbeli. Egyedül van. A képletekre koncentrálva lassan oldódik a görcs a példák láncolatának levezetésével. Délután már újra a farmernadrágos, pajkos ka­maszfiú. A fotel támlájára ül. Izgó-mozgó. Vállat von. ,,Nem tudom, megtaláltam-e már önmagam.“ Kü­szöbön a felnőttkor, ki kell szúrni a tévedéseket, félre tenni a játékot. A pöttömnyi kócbohócot, a kabalát azért mégsem. Becsapja az utazótáskába. A negye­dikes gimnazista hetekig távol van a szülővárosától, Štúrovótól, családjától, gyermekkori cimboráktól, egykori osztálytársaitól. Új közösségben, új környe­zetben, Banská Štiavnicában készül a külföldi egye­temre. A kócbohóc barátja Filakovszky György Magyar­országra készül matematikát és számítástechnikát tanulni.- Hogy érzed magad a számok világában?- Pompásan. Csupa idegenség. Csupa varázs. Fárasztó elbolyongani benne, de öröm a végére érni a megoldásban. Kétkedővé tettek az egyenlőségje­lek. Igazságkeresővé.- Erre gondoltál írásbeli közben is?- Már nem emlékszem, mire gondoltam.- Milyen érzés utána lenni?- Pocsék. Fáj a fejem, fáradt vagyok. Majd akkor lesz jó, ha megjön a boríték, benne, hogy felvettek.- És aztán?- Nem lesz idő lazítani. Előttem az érettségi.- Félsz?-Az orosz nyelvtől. A matektól nem. Nemcsak a középiskolás anyaggal foglalkozom. Úgy éreztem, az nem elég. Sokszor egész éjjel számolok. Lazításként gitárt veszek a kezembe. Vagy sportolok: cselgáncs, atlétika, nyáron kerékpártúrák.- Előfordulhat, hogy nem vesznek fel.- Gondoltam erre is. Akkor megpróbálom nálunk ugyanezt a szakot.- Bízunk benne, hogy sikerül. Ebben az esetben szeptembertől új környezet vár, új szokások, új emberek. Nem riaszt meg?- Tudok alkalmazkodni.- így legyen! -si­MÉSZÁROS JÁNOS Lakásfűtés - atomerőműből Környezetkímélő és gazdaságos megoldás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents