Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-26 / 47. szám, csütörtök

ŕ Dolgozó népünk képességeibe és alkotóerejébe vetett hittel Ignác Janák elvtárs beszéde Abban az évben emlékezünk meg a februári győzelem 39. évfordulójá­ról, amikor az egész haladó emberi­ség a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának megün­neplésére készül - mondotta Ignác Janák elvtárs. Október és a leniniz­mus eszméi nagymértékben befo­lyásolták fejlődésünket. Hatásukra vált forradalmivá munkásmozgal­munk és megszületett Csehszlová­kia Kommunista Pártja. A CSKP egész tevékenységét a leninizmus gondolatainak alkotó érvényesítésé­re alapozta. Ezért a párt, nemzete­ink élén állva, győzelemre vezethet­te politikai küzdelmét, egészen a szocialista forradalomig és a szo­cializmus eredményes építéséig. A győzelmes február után minő­ségileg új feladatokat kezdtünk megoldani, ezeket a kommunista párt a IX. kongresszuson a szocia­lista építés fő irányvonalában dol­gozta ki. A felejthetetlen Klement Gottwald által vezetett CSKP irány­vonala kiválóan példázza a forradal­mi elmélet alkotó módon történő al­kalmazását a mi viszonyaink között. Megvalósítása nem volt egyszerű. Merítettünk forradalmi történelmünk, a nehéz küzdelmek nagy tapaszta­lataiból. Pártunk tevékenységében felbe­csülhetetlen gazdagságot jelente­nek a Szovjetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatai. Nem zárkózunk el a szocialista és a nem szocialista világ más testvérpártjainak tapasz­talatai elől sem. Mindent kihaszná­lunk, ami elősegíti, hogy társadal­munkat magasabb szintre emeljük, hogy megszilárdítsuk állampolgára­ink létbiztonságát, nemzeteink és nemzetiségeink egyenlőségét. A CSKP, a győzelmes február nagy érdeme, hogy a cseh mun­kásosztály aktív segítségével Szlo­vákiában hatalmas ipari alapot léte­sítettünk, amely a munkásosztály számbeli gyarapodásának és öntu­datosodásának döntő feltétele lett. Ez lehetővé tette, hogy Szlovákiá­ban alapjában megváltoztassuk az emberek életét. A februári győzelem hagyatéká­nak megvalósítása nem volt zökke­nőmentes és könnyű. Mindig a leg­optimálisabb utakat és eszközöket kerestük. Járatlan úton haladtunk, amelyen hibákat, sőt tragikus téve­déseket is elkövettünk. Kommunista pártunk azonban idejében leleplezte ezeket, nagy erőfeszítéseket tett helyrehozásukra, a fogyatékossá­gok megszüntetésére. Ez lehetővé tette, hogy pártunk és társadalmunk fokozza aktivitását és tovább fej­lődjön. 1968-ban a CSKP KB januári ülé­se kifejezte, hogy meg kell oldani a megérett problémákat. A januári ülés jelentős, megalapozott volt, megnyitotta az utat ahhoz, hogy job­ban és sokoldalúbban használjuk ki szocialista lehetőségeinket. Sajnos, a pártvezetőség egyes hibái és határozatlansága miatt a jobboldali opportunisták, revizio- nisták és szovjetellenes erők a feb­ruár utáni emigrációval és az imperi­alista központokkal együttműködve visszaéltek ezzel. A hibák és fogya­tékosságok kiküszöbölése helyett ellenforradalmi támadást intéztek a februárban kiharcolt vívmányok, a szocializmus vívmányai, a Szov­jetunióhoz fűződő barátságunk és szövetségünk ellen. Próbálkozásaik nem jártak siker­rel. A CSKP Központi Bizottsága, élén Gustáv Husák elvtárssal, a párt dicső hagyományaiból kiindulva fel­újította a párt egységét és akcióké­pességét, forradalmi erejét, a társa­dalmat kivezette a mély válságból, felújította és elmélyítette internacio­nalista szövetségünket a Szovjet­unióval és a szocialista közös­séggel. A szocializmus ellenségeivel foly­tatott harcban szerzett tapasztalata­inkat A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című do­kumentum általánosítja. Ez a doku­mentum örökérvényű. Egyesek meg szeretnének feled­kezni a Tanulságokról, azt állítják, hogy már nem időszerű. Hamisan azt hirdetik, hogy azok a változások, amelyekért ma társadalmunkban a kommunista párt kezdeményezé­sére és vezetésével törekszünk, azonosak azokkal, amelyeket hat­vannyolcban akartak megvalósítani. Sőt, arra vetemednek, hogy így akarják jellemezni az átalakítás fo­lyamatát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja valósít meg, megpróbálkoznak azzal, hogy el­kendőzzék szocialistaellenes tevé­kenységüket. Tudjuk, azonban, hogy céljuk a szocializmus aláásása volt és marad napjainkban is. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocializmus megszilárdításáért, sokoldalú fejlesztéséért, a demokra­tizmus széles körű érvényesítéséért küzd. Ezt az utat a CSKP is sajátjá­nak tartja és ezért mi is teljes mér­tékben támogatjuk és megértjük. A CSKP és az SZKP politikája a szocializmus fejlesztésére, elő­nyeinek kibontakoztatására, a szo­cialista közösség egységének és erejének megszilárdítására irányul. Az október hagyatékát megvaló­sító szovjet nép napjainkban a gaz­dasági és szociális fejlődés meg­gyorsításának tudományosan meg­indokolt stratégiája megvalósítására törekszik. Ezt a stratégiát az SZKP XXVII. kongresszusa tűzte ki. Szov­jet barátaink átalakítják a társadalmi élet valamennyi területét egy olyan megbízható, hatékony mechaniz­mus létrehozása érdekében, amely meggyorsítja a szovjet társadalom gazdasági és szociális fejlesztését. Számunkra nemcsak tanulságot jelent, de egyúttal nagy ösztönző erőt is az a lelkesedés és határozott­ság, amellyel a szovjet kommunis­ták, a szovjet nép arra törekszik, hogy a társadalmi szervezés legkor­szerűbb formáit adja a szocializmus­nak «és maximálisan kihasználja minden döntő területen a szocialista rendszer humánus jellegét, ami- ahogy azt Mihail Gorbacsov elv­társ, az SZKP KB főtitkára mondta- az átalakítás végső célja. Pártunkban és társadalmunkban megérett a meggyőződés: már nem elegendő valamit tökéletesíteni vagy helyrehozni, a dolgokat valóban le­nini módon meg kell változtatni és nemcsak szavakkal, hanem határo­zott tettekkel, olyanokkal, amelyek megfelelnek korunk szellemének és forradalmi hagyományainknak. A CSKP XVII. kongresszusa tár­sadalmunk helyzetének elemzése alapján kitűzte a gazdasági és szo­ciális fejlesztés meggyorsításának stratégiáját, társadalmi és politikai rendszerünk tökéletesítésének irányvonalát, mindenekelőtt a szo­cialista demokrácia elmélyítése és a népnek az irányításban való rész­vétele alapján. A kongresszusi határozatok meg­valósításával kapcsolatos eddigi ta­pasztalataink azt mutatják, hogy bo­nyolult, igényes folyamatról van szó. Meg kell vele birkóznunk, követke­zetesen valóra váltani feladatainkat, ezzel is bizonyítva hűségünket 1948 februárjának örökségéhez. A 8. ötéves tervidőszak első évé­nek eredményei nem rosszak. Szo­rosan megközelítettük a kitűzött cé­lokat és több mutatót illetően jobb eredményeket értünk el a tervezett­nél. Ehhez hozzájárultak a Szlovák Szocialista Köztársaság dolgozói is az SZLKP kongresszusa határoza­tainak megvalósításával. Amint a CSKP KB 4. ülése és az SZLKP KB azt követő ülése megál­lapította, nem sikerül azonban még mindent úgy megoldanunk, ahogyan azt a társadalom szükségletei meg­követelik. Az intenzifikálás folyama­ta nem valósul meg mindenütt elég következetesen. Az embereken múlik a helyzet megváltoztatása. Ez főleg azért szükséges, mert az irányításban, a döntéshozatalban, a munkaszer­vezésben előforduló fogyatékossá­gok, a munka- és a technológiai fegyelem megsértése, a köteles­ségekkel szembeni felelőtlenség mi­att nagy értékeket vesztünk el. Ebbe nem törődhetünk bele! Az idén és a következő években a gazdasági és szociális fejlesztés feladatainak megoldása megkövete­li, hogy jobban kihasználjuk lehető­ségeinket és feltételeinket. Megkö­veteli az elkötelezettséget, a bátor­ságot, a fogyatékosságok határo­zott, halaszthatatlan kiküszöbölését. Kommunista pártunk a gyorsítás stratégiájának következetes megva­lósítása érdekében, kommunista pártunk kongresszusa határozatai­nak alapján, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja által ösztönözve, újabb intézkedéseket foganatosít, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés irányítása megfeleljen a mai feltéte­leknek és a távlati fejlődés szükség­leteinek. Erre irányulnak a gazdasá­gi mechanizmus átalakításának alapelvei is. A változatlan értékek­ből, a termelőeszközök szocialista tulajdonából indulnak ki, céljuk en­nek a tulajdonnak a megszilárdítása és annak a megakadályozása, hogy a mechanizmusban a szocializmus­tól idegen elemek érvényesüljenek. El kell érnünk, hogy a gazdasági mechanizmus hatékonyabban mű­ködjön, hogy jobban megnyilvánul­janak a szocialista gazdálkodás elő­nyei és ezáltal jobban kielégítsük valamennyiünk szükségleteit. Az olyan alapelvek érvényesítéséről van szó, mint a népgazdaság fej­lesztésének tervszerűsége, a szociális igazságosság érvényesí­tése az elosztás során, a demokrati­kus centralizmus, a szocialista állam funkciójának és a kommunista párt vezető szerepének következetes ér­vényesítése. Egyúttal hangsúlyoznunk kell, hogy a régi, túlnyomórészt admi­nisztratív, centralizált értelmezéstől az áttérés az irányítás gazdasági szabályozóinak, vagyis az önálló el­számolásnak, az önfinanszírozás­nak és az önigazgatásnak az érvé­nyesítésére, nem jelenti, hogy le­mondanánk a szocialista alapel­vekről. A kívánt eredményeket csak ak­kor érhetjük el, ha az 1948 februárját jellemző forradalmi lelkesedést és erőfeszítéseket a gondolkodás és cselekedetek megváltoztatásáért folytatott mai harcban is érvénye­sítjük. Haladásunkban pótolhatatlan je­lentősége van a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folyta­tott egytüttműködésünk elmélyítésé­nek. örülünk, hogy a gazdaságpoli­tika megvalósítása során új közös vállalatok születnek, mint pl. a pre- šovi ROBOT és a nitrai csehszlo­vák-szovjet biotechnológiai labora­tórium. Bizonyára sok probléma és nehézség merül fel, de ezek azok a szikrák, amelyekből remélhetőleg fellobban merész forradalmi haladá­sunk lángja. Ezeknek a példáknak arra kell ösztönözniük a vállalatokat és a termelési-gazdasági egysége­ket Szlovákiában, hogy lényegesen nagyobb mértékben létesítsenek közvetlen kapcsolatokat, gyorsab­ban alapítsanak közös vállalatokat és társulásokat a szovjet gazdálko­dó szervezetekkel. A februári győzelemmel a cseh­szlovák dolgozó nép végérvényesen döntött a nagy osztályharc kimene­teléről, arról, hogy köztársaságunk melyik oldalra áll. A politikai erő, az öntudat és az eltökéltség győzelmét jelentette, hogy az újonnan alakuló szocialista világhoz csatlakoztunk a Szovjet­unió és az akkori többi népi demok­ratikus ország oldalán. Ezzel kedvező nemzetközi felté­teleket teremtettünk hazánkban a szocializmus további fejlődéséhez. Megváltoztak a háború utáni Euró­pában kialakult erőviszonyok is. A burzsoá kommunistaellenes propaganda hosszú éveken keresz­tül azt hirdette, hogy 1948 februárjá­val nálunk a nemzetközi viszonyok­ban hidegháború kezdődött. Közis­mert tény azonban, hogy a nyugati imperialista államok már 1946-tól nyíltan különböző katonai tömböket alakítottak a Szovjetunió ellen, kü­lönféle fondorlatokkal próbálták megfékezni és elfojtani a születőiéi­ben lévő szabad és demokratikus világot. Az eddigieknél még jobban tuda­tosítjuk, hogy erről a céljukról még ma sem mondtak le. Új módszereket alkalmaznak, azt akarják elhitetni, hogy társadalmi rendszerünk ag­resszív, antidemokratikus és meg­sérti az emberi jogokat. Az igazság azonban az, hogy csakis a szocializmus tesz meg min­dent a dolgozók jólétéért. Az imperializmus embertelenül sárba tiporja a dolgozók jogait. Mun­kanélküliséget és szenvedést okoz. Nem válogatja meg eszközeit, ter­rorral, háborúkkal nyom el minden forradalmi megmozdulást. Megfélemlítéssel, erőfitogtatással akarja megoldani a világ problémáit. A szocializmus megszüntette az imperializmus atommonopóliumát, egyensúlyt teremtett a katonai stra­tégiai területen, aktívan harcol a bé­kéért, az atomfegyvermentes vilá­gért, amint azt 1986. január 15-i nyilatkozatában Mihail Szergejevics Gorbacsov elvtárs, az SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta. Az emberiség egyre jobban tuda­tosítja a Szovjetunió béketörekvése­inek lényegét. A csehszlovák nép is aktívan érvényesíti ezt a politikát, mindennapi munkájával bizonyítja, létérdeke, hogy békében éljen. Ezért ítéljük el felháborodottan az imperia­lizmus agresszív militarista erőinek álláspontját, amellyel visszautasítják Gorbacsov elvtárs és Reagan ame­rikai elnök genfi tanácskozásainak eredményét, és szabotálják a genfi és bécsi leszerelési tárgyalásokat. Megakadályozták a történelmi for­dulat elérését Reykjavíkban. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és szocialista köztársaságunk részt vesz a szocialista országok aktív, lenini, egybehangolt békepoli­tikájában. Határozottan támogatjuk az atomkísérletek beszüntetését. Azt követeljük, hogy szüntessék be a fegyverkezési versenyt és a világ­űr kizárólag békés célokat szol­gáljon! Tudatosítjuk, hogy az atom- és vegyi fegyverektől mentes világ elé­réséhez bonyolult, hosszú, kanyar­gós út vezet. Javaslatainkkal is hoz­zá akarunk járulni ennek az útnak a megkönnyítéséhez. Az NDK-val és az SPD-vel javaslatot tettünk a közép-európai atomfegyvermen­tes folyosó kialakítására, a vegyi fegyverek betiltására. Javaslatunkat nemcsak a szocialista szövetsége­seink, hanem más kommunista, szocialista és nemzeti demokratikus pártok és a széles nyugati közvéle­mény is támogatja. Meggyőződésünk, hogy a szocia­lista országok békepolitikája, amint azt a moszkvai békefórum is bizo­nyította, a világ békeszeretö erőinek támogatásával találkozik és a hadii­pari komplexum minden igyekezete ellenére fokozatosan érvényesülni fog. Nemegyszer hangsúlyoztuk, hogy a szocializmus és a béke elvá­laszthatatlan. Ez világszerte a dol­gozók széles tömegeit nyeri meg a szocializmus és a béke védelmé­re. A béke és a szocializmus az emberiség jövőjét jelenti. A szocia­lizmus az emberiség békés jövőjét, az emberi civilizáció megmentését tekinti elsődleges céljának. Ignác Janák elvtárs beszéde be­fejező részében hangsúlyozta, hogy a februárhoz utat törő forradalmárok iránti tisztelet azok tisztelete, akik a forradalmárok hagyatékához hűen áldozatos munkájukkal járultak hoz­zá a szocializmus építéséhez, arra kötelez bennünket, hogy alkotóerőn­ket korunk forradalmi feladatának megoldására, életünk dinamikájá­nak meggyorsítására fordítsuk. Arra kötelez bennünket, hogy tovább fej­lesszük a szocializmust, szavatoljuk népünk boldog és békés életét. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik becsületes és áldozatos munkájukkal hozzájárultak a szocia­lizmus megszilárdításához, szocia­lista létbiztonságunk kialakításához. Mindenekelőtt köszönet illeti a mun­kásokat, a szövetkezeti parasztsá­got, az értelmiséget, a Csehszlovák Néphadsereget, a Nemzetbiztonsá­gi Testületet, a Népi Milíciát, a többi dolgozót és az ifjúságot. ÖT SZAKKIÁLLÍTÁS NYÍLT BRNÓBAN A külkereskedelem fejlesztése és a műszaki ismeretek cseréjének jegyében František Pitra a megnyitó ünnepségen • Miroslav Toman mondott beszédet (Tudósítónktól) - Tegnap a brnói vásárterületen öt nemzetközi szakkiállítás nyílt. A SALIMA élelmiszeripari, az EMBAX-PRINT csomagolási és nyomdatechnikai, az INTRAMA anyagmozgató és raktározási technikát bemutató kiállítás, az INTECO kereskedelmi és vendéglátóipari berendezéseket felvonultató bemutató és az ARBIEN a kirakatrendezők munkáját, ügyességét demonstráló rendezvény. Az ünnepélyes megnyitón részt vett František Pitra, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, a KB titkára. A szövetségi kormány küldöttségét Miroslav Toman, a CSSZSZK kormányának alelnöke, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezette. Megjelentek a szövetségi, a cseh és a szlovák párt- és állami szervek képviselői, a diplomáciai testület tagjai és további vendégek, akiket, Alois Skoupy Brno polgármestere üdvözölt. Beszédében egyebek között megálla­pította, hogy ezek alkalmat adnak szemé­lyi kapcsolatok kiépítésére a jobb kölcsö­nös megismerésre, szemléltetik különbö­ző országok dolgozóinak szaktudását, s alkalmat adnak a kölcsönös bizalom és együttműködés elmélyítésére. Egyúttal jelentős mértékben hozzájárulnak a köl­csönösen hasznos kereskedelmi kapcso­latok fejlesztéséhez, árucikkek és terme­lőeszközök cseréjéhez. Hangsúlyozta, hogy a kormány számos intézkedést tett a nemzetközi gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés lehetőségeinek teljes kihasználására. Mindenekelőtt töre­kedni kell a csehszlovák vállalatok és a KGST-tagországok szervezetei közti közvetlen kapcsolatok felvételére. Az üz­letkötések terén szerzett tapasztalatok alapján más országokkal is fejlesztjük a közvetlen kapcsolatokat. A mezőgazda­ság és az élelmiszeripar terén, valamint más ágazatokban már számos kooperá­ciós szerződést kötöttünk európai és ten­gerentúli országok gazdaságilag és mű­szakilag fejlett cégeivel. Miroslav Toman kifejezte meggyőző­dését, hogy a csehszlovákiai szerveze­tek, valamint a külföldi termelők és kiállí­tók képviselőinek jelenlegi találkozóját maximálisan felhasználják a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésére és a hatékony együttműködés formáinak alkalmazására. A most megnyitott kiállítások célja egy­részt a kölcsönösen előnyös kereskede­lem fejlesztése és a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek cseréje, más­részt az, hogy növekedjék a széles szak­mai közönségnek és a kiállítások más látogatóinak tájékozottsága az élelmisze­ri-ipari gépek és gyártmányok, valamint csomagolás-, nyomda, árukezelés- és tá­rolástechnikai eszközök előállításának hazai és nemzetközi fejlődéséről, a ke­reskedelmi és a közétkeztetési létesítmé­nyek számára készülő berendezések fej­lesztésének és korszerűsítésének irány­zatairól. Ezért nagyon örülünk annak, hogy az idei Salima kiállításon mintegy negyven európai, ázsiai, valamint észak- és dél­amerikai ország mutatja be termékeit. Ez tág teret biztosit a világszínvonalú techni­kával, valamint a csehszlovák mezőgaz­daság és élelmiszeripar eredményeivel való megismerkedéshez, elősegíti élelmi­szer-önellátásunk megteremtését és a csehszlovák exportképesség növelését. Bár Csehszlovákia nem tartozik a mező- gazdasági alapanyagok és termékek leg­nagyobb exportőrei közé, fontos szerepe van egyes hagyományos árucikkek, pél­dául a cukor, a komló, a maláta és a sör, valamint más termékek kivitelében. E té­ren tovább szeretnénk szilárdítani pozíci­ónkat, és további sikereket elérni, mégpe­dig mindenekelőtt a kivitelre gyártott ter­mékek minőségének további javításával. Ez a beruházási eszközök és az élelmi- szeripari gépek kivitelére is vonatkozik. A Salima vásárral szorosan összefügg az Embax-print kiállítás, amely áttekintést nyújt az európai csomagolás- és nyomda- technikai termelésről. A kiállított berende­zések és más tárgyak remélhetőleg ösz­tönzőleg hatnak termelőinkre, arra ser­kentik őket, hogy meggyorsítsák a tudo­mányos-műszaki fejlesztést ezen a terü­leten. Teljesen tisztában vagyunk a tudo­mányos-műszaki forradalom eredménye­inek felhasználása terén kifejtett nemzet­közi együttműködés jelentőségével - hangsúlyozta Miroslav Toman. ­A kiállítások március 3-ig tartanak. D. T. ÚJ SZÚ 4 1987. II. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents