Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1987-02-26 / 47. szám, csütörtök
Josef Haman elvtárs beszédéből (Folytatás az 1. oldalról) ban február mindig a forradalmi következetesség, a dolgozók egységének példája marad. A februári győzelem gyümölcseit szocialista jelenünk és jövőnk alapjaként védelmezzük és fejlesztjük tovább. Népünk levonta a tanulságot a tőkés kizsákmányolás éveiből, a náci megszállás nehéz időszakából, a nemzeti felszabadító küzdelmekből és a háború utáni évekből. A csehek és szlovákok milliói megértették, hogy sorsunkról, hazánk jövőjéről kell dönteni, hogy a fasisztaellenes küzdelem hagyatékát a legkövetkezetesebben a kommunisták fejlesztik tovább. Ezért támogatták őket. A februári győzelemmel elválaszthatatlanul összefonódik Klement Gottwald elvtárs szerepe. Azokban a napokban pártunk bölcs vezéreként, neves államférfiként, a csehszlovák forradalom stratégájaként bizonyított. Nagy érdeme van abban, hogy februárban meghiúsítottuk a reakció ellenforradalmi kísérletét, és a nép javára oldottuk meg a hatalmi kérdést. Elértük, hogy békés úton nyitottuk meg a szocializmus felé vezető utat. A februári győzelem az ellenséges propaganda állítása ellenére nem volt külső manipuláció eredménye. Népünk szabad akarataként született meg. Népünk döntő többsége világos választ adott, visszautasította a bur- zsoá viszonyok visszatértét és a szocialista út mellett döntött. A kommunisták vezetésével népünk kihasználta a történelmi lehetőséget. Külön ki szeretném emelni február két alapvető tanulságát. Elsősorban azt - mondotta Josef Haman elvtárs hogy a kapitalizmus megdöntéséért, a néphatalomért folytatott küzdelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmi szerepével. A kommunista párt nélkül nem lett volna februári győzelem és szocialista jelenünk is elképzelhetetlen nélküle. Ebből ered vezető szerepének történelmi jogosultsága. Ugyanúgy ki szeretném emelni a Szovjetunióval való testvéri és szövetségi kapcsolatunk jelentőségét hazánk szabad, független, haladó fejlődésében. A hős szovjet hadsereg megmentette nemzeteinket a megsemmisüléstől, meghozta számunkra a szabadságot és lehetővé tette, hogy nemzeteink maguk döntsenek sorsukról. A csehszlovák-szovjet együttmü- ködés teljes mértékben bevált a háború utáni nehéz években, a szocialista építés egész időszakában, és jelentősége egyre nő. A győzelmes február jelmondata - örök időkre a Szovjetunióval - napjainkban egyre mélyebb tartalmat kap. Joggal emeljük ki a februári győzelem és a nagy októberi szocialista forradalom osztály- és eszmei összefüggését. Az az út, amelyet népünk a februári győzelem óta tett meg, nem volt könnyű. Mély, valóban forradalmi társadalmi változásokat hajtottunk végre, új társadalmi rend alakult ki, új emberek formálódtak. Ez rendkívüli erőfeszítéseket, áldozatos munkát, milliók lelkesedését követelte meg. Valamennyiüknek köszönetét kell mondanunk. Menet közben kellett megtanulnunk uralkodni, irányítani a gazdaságot és a társadalmat, tapasztalatokat kellett gyűjteni. A szocialista építés történelmi létjogosultságát erősíti meg az elvégzett munkánk nagysága, a végrehajtott mélyreható társadalmi változások. Felszámoltuk a kapitalizmus alapvető igazságtalanságait, megoldottuk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatait, megteremtettük a szocializmus alapjait és a feltételeket a szocialista társadalom további fejlődéséhez. Az állam valamennyi területén fejlesztettük az ipart, s új, a haladó technikával kapcsolatos ágazatok alakultak ki, új ipari központok létesültek. Eredményesen oldottuk meg az egyik legbonyolultabb feladatot, áttértünk a korszerű, gépesített szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Az elmúlt évtizedekben emelkedett a nép életszínvonala, a dolgozók széles rétegei megmenekültek a létbizonytalanságtól. Szavatoltuk a teljes foglalkoztatottságot, megteremtettük a szociális biztonság rendszerét, a művelődés hozzáférhetővé vált a legszélesebb rétegek számára, jelentősen emelkedett a kulturális színvonal. Jogosan lehetünk büszkék a nagy forradalmi műre, amely szilárd, megbízható kiindulópontot jelent a nyolcvanas és kilencvenes évek szükségleteinek kielégítéséhez. Pártunk a történelmi igazsággal összhangban nemegyszer nyíltan rámutatott, hogy az új társadalom építésének bonyolult útján tévedtünk, hibákat is elkövettünk, nem tudtuk elkerülni azt, hogy leegyszerűsítve vélekedjünk a szocialista célok elérésének módjáról. A hatvanas években a fejlődés szükségleteinek meg nem értése, az erős szubjektivizmus és a következetlenség mély válságot okozott, amely teret nyitott a jobboldal, az opportunista és szocialistaellenes erők előtt. A párt lenini erőinek sikerült kivezetniük a pártot és a társadalmat a válságból és megnyitni a további szocialista fejlődéshez vezető utat. A XVII. pártkongresszus értékelte az 1969 áprilisi plénum óta eltelt időszakot. A változó, egyre igényesebb belső és külső feltételek közepette nem könnyű feladatokat kellett megoldani, de ennek ellenére vitathatatlan sikereket értünk el. Stabilizáltuk a fejlődést, leküzdöttük a világgazdaságban végbement változások következményeit, megszilárdítottuk a szocialista rendszert, emelkedett a nép életszínvonala, megerősödött a nép, a nemzetek és nemzetiségek egysége a szövetségi államrendezés alapján, megszilárdult Csehszlovákia nemzetközi helyzete. Csehszlovákia ma politikailag szilárd, szociális szempontból stabil, gazdaságilag és kulturálisan fejlett szocialista állam. A párt politikájának alapvető jellemvonásai közé tartozik, amint azt a XVII. kongresszus is megerősítette, hogy bíráló igényességgel foglalkozunk a megoldatlan feladatokkal, a fogyatékosságokkal, mindazzal, amit gyorsabban kell megoldanunk annak érdekében, hogy a gazdaság és tevékenységünk más területein alkalmazkodjunk a megváltozott feltételekhez. A CSKP XVII. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs a központi bizottság politikai beszámolójában kiemelte, kulcsfontosságú feladatunk, hogy meggyorsítsuk társadalmunk szociális és gazdasági fejlődését, lényegesen növeljük a népgazdaság hatékonyságát és teljesítőképességét. Erre kell mozgósítanunk egész anyagi és szellemi erőnket. Miért vette fel a XVII. kongresz- szus szükségszerű feladatként a gyorsítást? Ennek az a fő oka, hogy a fejlődés új szakasza megköveteli. új ösztönzéseket és célokat adjunk a társadalmi fejlesztésnek, hatékonyabban mozgósítsuk az emberek energiáját, tehetségét, ismereteit és tapasztalatait. A belpolitikai szükségletek szempontjából meg kell teremteni a feltételeket az élet- színvonal további emeléséhez, egyes szociális problémák, környezetvédelmi teendők megoldásához, az emberek élet- és munkafeltételeinek általános javításához. Nem kevésbé fontos a tudományos-műszaki haladás, a termelési-rpűszaki alap korszerűsítésének és rekonstrukciójának meggyorsítása, és ennek alapján a nemzeti jövedelemnek több mint kétharmadával való emelése 2000-ig. Ez lehetővé teszi, hogy a személyi fogyasztást mintegy felével növeljük. Ennek érdekében javítani kell a gazdasági fejlődés minőségét, meg kell gyorsítani az intenzifikálást és jobban ki kell használni minden lehetőségünket. A fejlődési dinamika meggyorsítása szükségszerűségének nemzetközi összefüggései is vannak. Ezt diktálja a nemzetközi fejlődés új szakasza, a két világrendszer versenye, felelősségünk a szocializmus pozíciójáért és a béke sorsáért. Eredményeinket össze kell vetni a világszínvonallal, ezért nem lehetünk önelégültek, nem törődhetünk bele a középszerűségbe, nem értékelhetjük eredményeinket a tegnapi mércék alapján. Vezető pártszerveink nyíltan rámutattak, hogy feladatainkat nem oldhatjuk meg az eddigi módszerekkel, hogy minden területen emelnünk kell az irányítás színvonalát. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy rendelkezünk azokkal a forrásokkal és tartalékokkal, amelyek lehetővé teszik kitűzött céljaink elérését. A XVII. pártkongresszus ebben a szellemben tűzte ki a gazdasági mechanizmus átalakításának feladatát, a szocialista demokrácia és a nép önigazgatásának elmélyítését, az olyan munkamódszerek és irányítási módszerek alkalmazását, amelyek fejlesztik a nép alkotó energiáját a társadalom dinamikus fejlődése érdekében. Irányvonalunk reális volta abban is rejlik, hogy minőségi szempontból új helyzet alakult ki a sžocialista közösség együttműködésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának történelmi érdeme van abban, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa elvszerűen, bí- rálóan és alkotóan elemezte az új korszak jellegét és levonta ebből a következtetéseket. Az új irányvonal optimista távlatokat állít a szocializmus győzelméért és a világbéke megvédéséért folytatott harc elé. Új szintre emeli a nemzetközi szocialista integráció folyamatát. Ezzel kapcsolatban külön ki kell emelni Mihail Szergejevics Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását ennek az irányvonalnak a kidolgozásához és érvényesítéséhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a CSKP és Husák elvtárs vezette központi bizottsága kezdettől teljes mértékben támogatja az SZKP eljárását. Az új forradalmi gondolatok, a marxizmus-leninizmus alkotó értelmezése és érvényesítése a kiindulópontot jelentette a CSKP XVII. kongresszusa irányvonalának kidolgozásában. A nyolcvanas és kilencvenes években a társadalmunk előtt álló feladatok megkövetelik, hogy átalakítsuk munkamódszereinket, • de mindenekelőtt az emberek gondolkodásmódját. Ez az átalakítás nem megy végbe automatikusan. Ellenkezőleg, határozottan küzde- nünk kell érte, kiküszöbölve a mara- diságot, a kényelemszeretet és az óvatoskodást. Arra kell törekednünk, hogy határozottan felszámoljuk a bürokráciát, a formalizmust, az emberek iránti közömbösséget, ami gyengíti politikai és munkaaktivitásukat és kezdeményezésüket. Korunk megköveteli, hogy mindenki kezdeményezóen, következetesen, felelősségteljesen viszonyuljon feladataihoz. Új tettekre, alkotó gondolkodásmódra, új munkastílusra van szükségünk valamennyiünk részéről a munkásoktól a mestereken keresztül egészen a miniszterekig, a párttagoktól a központi bizottság tisztségviselőiig. Ezekből a belső és külső összefüggésekből kiindulva értékelte a CSKP KB 4. ülése azt, amit eddig a XVII. kongresszus határozatainak teljesítésében elértünk. Joggal emlékeztetett arra, hogy meg kell gyorsítanunk lépteinket. Ami a gazdaságot illeti, az elmúlt évben folytatódott az 1983-ban megkezdett emelkedő irányzat. A fő stratégiai területeken azonban az eredmények nem felelnek meg a szükségleteknek. Ez mindenekelőtt az intenzifikálásra, a tudományos-műszaki fejlesztés ütemére, a termelés minőségének javítására, a szervezés tökéletesítésére vonatkozik. Az elemzések azt mutatják, hogy a régebbi és az újabb problémákat azért nem sikerült megoldani, mert a társadalom elért anyagi, műszaki, szociális színvonala mögött lemarad a gazdasági mechanizmus, az irányítási módszerek tökéletesítése és átalakítása. Ezért rendkívül fontos, hogy a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya jóváhagyta a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit. Ezekről részletesen beszélt Ľubomír Štrougaf elvtárs a közelmúltban megtartott országos aktíván. A pártévzáró gyűlések, a szakszervezeti tanácskozások azt tanúsítják, hogy a munkakollektívák egyetértenek a szociális-gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának irányvonalával és tudatosítják annak szükségességét, hogy alapvető változásokat hajtsunk végre a gazdasági mechanizmusban. Az átalakítás során következetesen a szocialista alapelvekből indulunk ki. Világosan leszögezzük, hogy érvényesítjük a párt vezető és ellenőrző szerepét, a szocialista állam szerepét a gazdaság irányításában. Továbbra is érvényesek számunkra a demokratikus centralizmus, a termelőeszközök társadalmi tulajdonának és a tervszerű irányításnak az alapelvei. Ugyanakkor alapvetően javítanunk kell a központi tervezést. Korunk megköveteli, hogy ezzel párhuzamosan az önálló elszámolás és az önfinanszírozás elvei alapján növeljük a vállalatok jogkörét és felelősségét a termelési és más feladatok megoldásáért. Meg kell szüntetni a bürokrácia terjedését, az adminisztrációs apparátus növekedését, és ami a legfontosabb, fokozni kell a dolgozókollektívák érdekeltségét a hatékony gazdálkodásban. Az átalakítástól idegen a piaci ösztönösség koncepciója. Az elméletben és a gyakorlatban le kell küzdenünk az áru-pénz kapcsolatok szerepére és az értéktörvény hatására vonatkozó előítéleteket. Abból indulunk ki, hogy az önálló elszámolás és a felelősség következetes évényesítése fokozni fogja az emberek aktivitását, megszilárdítja a fegyelmet és a rendet, a szocialista igazságosság elvének érvényesítését, az egyenlösdi kiküszöbölését a javadalmazásban és hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista erkölcs szabályai mindenkire egyformán vonatkozzanak. Teljes mértékben tudatosítjuk, az átalakítás komoly feladat, de ugyanakkor elkerülhetetlen. Más úton egyszerűen nem tudjuk megoldani az intenzifikálás meggyorsításának a tudományos-múszaki haladás feladatait, nem tudjuk aktivizálni enél- kül azt a hatalmas erőt és tartalékot, amely a vállalati kollektívák kezdeményezésében rejlik. Nyíltan meg kell mondanunk, tévednek azok, akik azzal számolnak, hogy az átalakítás kényelmes életet, a feladatok könnyebb teljesítését, több jogot és kevesebb kötelességet jelent majd a vállalatok számára. Tűrhetetlen az az állapot, hogy a rosz- szul gazdálkodó vállalatok nemegyszer a jó gazdálkodókon élősköd- nek, hogy inkább azt gyártják, ami a termelők számára előnyös, és nem azt, ami a fogyasztóknak kell. Ezzel számolnunk kell, erre fel kell készülnünk. Jobban kell teljesítenünk az idei terv feladatait, mindent meg kell tenni azért, hogy az erős tél okozta lemaradásokat és a fogyatékosságokat minél előbb felszámoljuk. Az átalakítás nagyobb igényeket támaszt a vezetők szakmai, politikai felkészültsége, szervezőképessége és erkölcsi magatartása iránt. Sok függ attól, hogyan viszonyulnak majd az irányítási módszerek megváltozásához, a feladatok teljesítéséhez, a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez. Aszerint értékeljük majd őket, hogyan birkóznak meg ezekkel a feladatokkal. Az, aki várakozó álláspontra helyezkedik, kényelmesen akar élni, aki nem akar aktívan harcolni a kongresszusi határozatok megvalósításáért, inkább idejében adja át a helyét annak, aki készen áll ezeknek a feladatoknak a következetes, alkotó megvalósítására. Az irányítás, a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása terén tett valamennyi lépésünket össze kell kapcsolnunk a nemzetközi szocialista integráció új szintjére való áttéréssel. A szocialista országok kooperációjának és szakosításának új gazdasági tényezőiről van szó, mindenekelőtt a vállalatok és társulások közti közvetlen kapcsolatokról, a közös vállalatok kialakításáról. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-tagországok irányítási mechanizmusa is közeledik egymáshoz. Ugyancsak fontos kérdésként áll előttünk az egész társadalmi rendszer, a szellemi és kulturális élet, az ideológia, az életmód stb. további fejlesztése. A legfontosabb útnak a szocialista demokrácia elmélyítését, a nép alkotó aktivitásának fejlesztését tekintjük. Egyre fontosabbá válik a XVII. pártkongresszusnak az a követelménye, hogy teljes mértékben kihasználjuk szocialista demokráciánk sokoldalú, széles rendszerét. Politikai rendszerünk valamennyi láncszemének, a nemzeti bizottságoknak és a többi képviseleti testületnek tökéletesítenie kell munkáját, bővíteni kell az emberek részvételét a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. El kell érni, hogy az irányítás minden szintjén nagy fontosságot tulajdonítsanak az emberekkel való kapcsolatoknak, a dolgozókkal és az állampolgárokkal folytatott élő párbeszédnek, figyelmesen reagáljanak az észrevételekre és javaslatokra és javítsák a tájékoztatást. A központi bizottság elnöksége a közelmúltban foglalkozott azzal, •hogyan kamatoztathatjuk a XVII. kongresszus irányvonalának megvalósítása során azokat a gondolatokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának januári ülése vetett fel. Arra a következtetésre jutott, hogy a politikában, a gazdaságban és más területeken el kell mélyíteni a demokratikus alapelveket, fejleszteni kell a szocialista önigazgatást, és a párt vezető szerepét. Azt, hogy ez a fejlődés szocialista társadalmunk érdekeivel összhangban megy majd végbe, szilárdan szavatolja az a tény, hogy a párt, a Husák elvtárs vezette központi bizottság kezdeményezésére és irányításával valósul meg. Az ellenséges erők kísérletei, hogy élösködjenek foganatosított intézkedéseinken, kudarcra vannak ítélve. Nem fékezhetnek meg bennünket, nem téríthetnek el bennünket a XVII. kongresszus által megkezdett út következetes folytatásától. A győzelmes február hagyatéka szellemében a szocialista társadalom fejlesztése meggyorsításának forradalmi útján haladunk tovább. A szocialista építés és a szocialista közösség együttműködése új szükségleteinek alkotó megoldásáért folytatott küzdelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik a háborús veszély elhárításáért, a leszerelésért és a nemzetközi kapcsolatok javításáért folytatott harccal. Ezen a területen is rendkívül erőteljesen érvényesül az új gondolkodásmód, az új megoldások bátor felvetése, ami az SZKP eljárását jellemzi. A Szovjetunió offenzív békepolitikája, a szocialista közösség közös békejavaslatai, Gorbacsov elvtárs békekezdeményezései, természetesen a belső átalakítás folyamatával együtt, azokat a fő tényezőket jelentik, amelyek befolyásolják a nemzetközi eseményeket, egyre nagyobb hatást gyakorolnak a világközvélemény állásfoglalására, a reálisan gondolkodó nyugati burzsoá körök nézeteire, leküzdik az előítéleteket, elősegítik a józan gondolkodás és a jóakarat érvényesülését napjaink legégetőbb problémáinak megoldása során. Az emberiség túlélése humánus programjának keretében valóban történelmi jelentőségű javaslatnak tartjuk az atom- és más tömegpusztító fegyverek felszámolásának tervezetét, amelyet Gorbacsov elvtárs 1986. január 15-i nyilatkozatában ismertetett. Rendkívül jelentős volt a reykjavíki csúcstalálkozó, amelyen Gorbacsov elvtárs reális, mindkét fél számára elfogadható, mindkét fél szempontjából hasznos javaslatot terjesztett elő a nukleáris leszerelés megoldására. Közvéleményünk nagyra értékeli, hogy a Szovjetunió következetesen megvalósítja ezeket a jelentős javaslatokat. Csehszlovákia békés külpolitikájával teljes mértékben részt vesz ebben a törekvésben. Ezt tanúsítja például részvételünk a Német Szocialista Egységpárt és az SPD közös kezdeményezésében a közép-euró- pai atomfegyvermentes övezet kialakítására. Támogatjuk a helsinki folyamat konstruktív fejlesztését. Az európai együttműködés bővítéséhez járulunk hozzá az európai gazdasági fórum összehívására tett javaslatunkkal, az ázsiai, afrikai és latinamerikai nemzetek igazságos, imperialistaellenes harcának támogatásával. A mai bonyolult nemzetközi helyzet ellenére egyre többen tudatosítják, hogy fel kell számolni a nukleáris veszélyt és keresni kell a konstruktív megoldásokat. Az emberiség nem hajlandó nukleáris öngyilkosságot elkövetni és védekezik azokkal szemben, akik erre provokálnak. A szocialista közösség növekvő erejéből, a háborúellenes erők fokozódó aktivitásából, a világközvéleményben végbement változásból táplálkozik optimizmusunk, hogy sikerül felszámolnunk a nukleáris konfliktus veszélyét, hogy győz a béke, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A jövő a szocializmus előtt áll, az előtt a szocializmus előtt, amelynek 39 évvel ezelőtt utat nyitott dolgozó népünk februári győzelme. ÚJ SZÚ 3 1987. II. 26.
