Új Szó, 1987. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1987-02-24 / 45. szám, kedd

ÍJ szú 3 87. II. 24. A szír rendfenntartó erők elfoglalták állásaikat Bejrútban (ČSTK) - Nyugat-Bejrútban tegnap megkezdődött a szír kato­nai kontingens elhelyezése, ame­lyet a libanoni kormány és a politikai csoportok kérésére küldtek oda, hogy az egy hétig tartó harcok után helyreállítsa a rendet és a nyu­galmat. Az egymással szembenálló felek fegyveresei elhagyták ottani állásai­kat és a fontos pontokon a szír katonai járőrök pedig elfoglalták ál­lásaikat. A libanoni hadsereg pa­rancsnoksága, amely segítséget nyújt a szír kontingensnek rend- fenntartó küldetéséhez, bejelen­tette, hogy Nyugat-Bejrútban felosz­latják az összes fegyveres harci csoportok és stábjaik székhelyeit bezárják. A szír katonák megérke­zése a libanoni főváros muzulmánok lakta nyugati szektorába nem ütkö­zött semmilyen ellenállásba. Nabatija dél-libanoni városban vasárnap ismeretlen fegyveresek saját házában agyonlőtték Anisz Musztafa 35-éves kommunista or­vost. Személyében a Libanoni Kom­munista Párt újabb tagját gyilkolták meg, s a párt az utóbbi időben terrorcselekményeknek van kitéve, főként a síita Amal mozgalom által ellenőrzött körzetekben. Az Irangate bonyolult helyzetbe juttatta a Reagan-kormányzatot Alekszandr Bovin a szovjet-amerikai viszonyról (ČSTK) - Alekszandr Bovin, az botrány kapcsán a szovjet-amerikai kozik. Bovin leszögezi, hogy a botrány az elnököt, barátait és az egész Republikánus Pártot bonyolult hely­zetbe juttatta, Reagan elnök tekinté­lye csorbát szenvedett, befolyása csökkenőben van, s a washingtoni kormánykörökben olyan gondolatok és javaslatok nemhivatalos pályáza­tát írták ki, amelyek megerősíthet­nék az elnök pozícióit. A latolgatott változatok között van annak lehetősége is, hogy Ronald Reagan, ha arra szükség lesz, két- három lépéssel meghátrál az „orosz követelések“ elől és beleegyezik a nukleáris fegyverkezést korlátozó megállapodásokba. Henry Kissin­ger volt külügyminiszter még azt is feltételezi, hogy Mihail Gorbacsov már az idén Washingtonba utazik és aláírja az európai „nullaváltozatot“, s 1988-ban pedig Ronald Reagan lesz Moszkva vendége, s a hadá­szati erők 50 százalékos korlátozá­sáról szóló megállapodást látja el kézjegyével. „Nagyon szép lenne, ha mindkét látogatásra sor kerülne és mindkét megállapodást aláírnák. A washingtoni helyzet azonban sok­kal bonyolultabb“ - írja Bovin. Izvesztyija szemleírója az Irangate- viszony várható alakulásával foglal­Az USA a Moszkvával való „bé­kés kapcsolatok“ mellett van, ám e viszony jellegét pusztán az ameri­kai pozíciókból, kizárólag saját érde­keit figyelembe véve értelmezi. A „békés kapcsolatok“ tervének ré­sze e szerint a változat szerint a Szovjetunió és szocialista szövet­ségesei közötti viszony megzavará­sa, a Szovjetunió harmadik világbeli barátai elleni támadás, a Szovjet­unió befolyásának gyengítése a vi­lág különböző térségeiben és a Szovjetunió kereskedelmi kapcso­latainak a korlátozása. A békés viszony fejlesztését Wa­shington gazdasági korlátozásként, ideológiai háborúként, politikai nyo­másként és a lázas fegyverkezés folytatásaként képzeli el. Reagan Reagan marad. A konzervativizmus egyik bástyájának számító Heritage Foundation véleménye szerint „az elnöknek elég ideje van arra, hogy megszilárdítsa az amerikai külpoliti­kát az általa választott irányban“. S ez az irány egyértelmű - az ameri­kai kormány a hidegháború lövész­árkait mélyíti - írja cikke végén Alek­szandr Bovin. Salvadori hazafiak az országos párbeszédért (ČSTK) - A salvadori Duarte-re- zsim ellen harcoló Forradalmi De­mokratikus Front egyetértett a kato­likus egyháznak azzal a javaslatá­val, hogy rendezzenek országos párbeszédet a fegyveres konfliktus megszüntetésének lehetőségeiről. Ezt Gregoria Rosa Chavez San Salvador-i püspök közölte vasárnap. A Salpress és a Notisal salvadori hírügynökségek ezzel összefüggés­ben értésre adták, hogy a javaslatot elfogadja a másik ellenzéki szerve­zet, a Farabundo Márti Nemzeti Fel- szabadítási Front (FMLN) is. Az FMLN főparancsnoksága már 1985 végén országos politikai vitát indít­ványozott a politikai rendezés előse­gítése érdekében. Duarte államfő közölte, csak ak­kor vesz részt a párbeszédben, ha az FMLN kötelezettséget vállal arra, hogy lemond a fegyveres harcról és leteszi a fegyvert. A teherűrhajó levált a Mir űrkomplexumról (ČSTK) - Moszkvai idő szerint 14 óra 29 perckor a közös repülési program befejeztével tegnap a Progressz-27 automatikus teher­szállító űrhajó elvált a Mir űrkomple­xumtól. A szétkapcsolódás folyama­tát szakértők ellenőrizték az irányító központból Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin űrhajósokkal. A közös repülés folyamán teljesí­tették az összes tervezett feladato­kat, beleértve a teherszállítmány ki­rakását, a fűtőanyag- és ivóvízkész­letek kiegészítését. A Progressz-27 űrhajó hajtóberendezésének segít­ségével két módosítást végeztek az űrkomplexum föld körüli pályáján. Haughey kisebbségi kormányt alakít (ČSTK) - Az ír Köztársaságban egy héttel ezelőtt rendezett parla­menti választásokon győztes Fianna Fail párt vezetője, Charles Haug­hey úgy döntött, kisebbségi kor­mányt alakít, s nem igényli a függet­len képviselők támogatását. A Fianna Fail a választásokon a 166 mandátum közül 81 -et szer­zett meg, tehát nem érte el az ab­szolút többséget, s igy a parlament­ben legalább három független képvi­selő támogatására lenne szüksége ahhoz, hogy probléma nélkül vihes- se keresztül elképzeléseit. A Sun­day Press című lapnak adott nyilat­kozatában Haughey kijelentette, nem ért egyet az esetleges idő előtti parlamenti választások kiírásával. Haughey 1982-ben már állt ki­sebbségi kormány élén. Mostani kormányának legfőbb feladata az lesz, hogy megbirkózzon a magas állami adóssággal és a nagyarányú munkanélküliséggel, amely mintegy 250 ezer embert sújt az ír Köztársa­ságban. A krikett (a gyeplabda mellett) talán a legnép­szerűbb sportág Indiában és Pakisztánban. Hozzá kell tenni, ez is a közös gyarmati múlt „örök­sége“: a britek honosították meg. Sajnos azonban, az elmúlt harminc esztendőben ez a két ország nem csak a krikettpályákon mérte össze erejét, hanem a harctéren is. Az eddigi három indiai-pakisztáni háború okai szintén a gyarmati múltban gyökerez­Krikett és diplomácia nek: amikor 1947-ben a történelmi Indiát vallási alapokon kettéválasztották a muzulmán többségű Pakisztánra és a túlnyomórészt hindu Indiára, az új határvonalak hagyományosan egybetartozó területe­ket szeltek ketté (pl. Pandzsáb) és milliók voltak kénytelenek menekülni mindkét irányba. Az indulatok azóta fel-fellobbannak. Legutóbb ja­nuárban alig egy szikra hiányzott az újabb fegyveres konfliktus kirobbanásához. A határ mindkét oldalán hatalmas erőket vonultattak fel, megkezdődött a la­kosság evakuálása is, tehát minden készen állt a háborúra. A külügyminiszter-helyettesek azonban még időben tárgyalóasztalhoz ültek, s a február eleji megállapodásuk nyomán épp a múlt héten fejezte be a két fél csapatainak kivonását a határtérségból. A több évtizede beidegzódött bizalmatlanságon ezút­tal felülkerekedett az a józan felismerés, hogy az indiai-pakisztáni kapcsolatok normalizálása mindkét fél érdeke, és egész Dél-Ázsia biztonságát erősí­tené. A hét végén újabb lépés történt a normalizálás irányában: Ziaul Hakk pakisztáni elnök a két ország krikettválogatottjának mérkőzése alkalmából Delhi­ben járt, s találkozott Radzsiv Gandhi indiai miniszter- elnökkel is. A megbeszélés, igaz, nem volt hivatalos, de azon nyilván nem csupán a krikettcsapatok győ­zelmi esélyeit latolgatták. Erre utal a delhi kormány- képviselő szombati kijelentése, miszerint a Gandhi -Hakk találkozón elhatározták a viszony további normalizálását, s ennek érdekében támogatják a köl­csönös kereskedelmet, az emberek közötti kapcsola­tokat és felújítják az illetékes közös bizottságok munkáját. A sportban maximum a döntetlennel lehet elkerül­ni, hogy valamelyik csapat vereséget szenvedjen. A politikában viszont mindkét fél győztes lehet: elég hozzá az önmérséklet, a kölcsönös megbecsülés, a másik érdekeinek tiszteletben tartása. Az indiai külügyminiszter-helyettes ez ügyben bizonyos hala­dást sejttetett, amikor a szombati csúcs után vasár­nap, még a meccs előtt, azt nyilatkozta: „Tegnap este volt az előjáték a kriketthez, ma van a krikett és holnap lesznek az eredmények“. Arról nem érkezett jelentés, hogyan végződött az indiai-pakisztáni krikettmérkőzés, de a hírek szerint a „krikett-diplomácia“ folytatódik: legközelebb Rad­zsiv Gandhi utazik a csapattal Pakisztánba... P. G. Moszkvában ma kezdődik a szovjet szakszervezeti kongresszus Aktivitásuk döntően befolyásolja az átalakítás sikerét M oszkvában ma kezdődik a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa. A szovjet szakszervezetek 140 millió tagjá­val az ország legnépesebb társa­dalmi szervezete. Tagjainak akti­vitásától és következetességétől nagy mértékben'függ az átalakítás sikere a gazdasági és a szociális szférában egyaránt. A kezdeményezőkészség, a bírá­lat és az önbírálat új hulláma, amely magára vonja minden dolgozó fi­gyelmét, nagymértékben jellemez­te a szakszervezeti kongresszus előkészítését is. A kongresszust megelőző tanácskozásokon 24 mil­lió szakszervezeti tag szólalt fel. Ez a magas szám önmagában azonban nem fejezi ki mindazt az újat, ami ma a szovjet szakszervezeteket jellem­zi. Az egész tevékenységhez való új hozzáállás a lényeges, a szakszer­vezeti tagok gondolkodásmódjának megváltozása fokozatosan levetkő­zi a formalizmust, kezdeményező ja­vaslatokat tesznek, munkahe­lyük valódi gazdáinak érzik ma­gukat és jó gazdákhoz méltóan akarnak közvetlenül részt venni azokban a folyamatokban, amelyek befolyásolják munkájuk eredmé­nyeit. A kongresszus megvitatja az új szerkesztésű alapszabályzat javas­latát. Ennek célja a jelenlegi lelkese­dés ösztönzése és a szakszervezeti mozgalomban a demokrácia to­vábbfejlesztése. A dokumentum konkrétabban fogalmazza meg a központi és helyi szakszervezeti szervezetek jogait és kötelességeit a termelésben és a szociális szférá­ban. Intézkedéseket tartalmaz a fe­gyelem és a felelősség megszilárdí­tására, kiterjeszti a szakszervezeti mozgalom szerveinek jogkörét, nö­veli az alulról jövő ellenőrzés jelen­tőségét és lehetőségét. A_ SZKP XXVII. kongresszu- ľ\Ĺ. sa után egy évvel össze­ülő szakszervezeti tanácskozás iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés. A szovjet szakszervezetek je­lentős szerepet játszanak már hosz- szú évek óta a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban, s a jelen­legi tanácskozás minden bizonnyal új ösztönzést ad az ilyen irányú munkának is. A szovjet szakszerve­zeti tagok szívükön viselik Földünk sorsát és minden haladó emberrel együtt készek erőfeszítéseket tenni a béke megőrzéséért és a kölcsönös megértésért. (ČSTK) A Szovjetunió a katonai potenciál minimális szintre való korlátozását sürgeti Szokolov marsall cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) - A szovjet hadsereg és haditengerészet napja alkalmából közölte a moszkvai Pravda Szergej Szokolov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének cikkét. Ebben a szerző hangsúlyozza: a pártnak és a szovjet államnak a háború és a béke kérdéseihez való felelős és konstruktív hozzáállásá­nak felel meg a szovjet katonai dokt­rína, amely egyértelműen védelmi jellegű. Fő célja a háborús konflik­tus megakadályozása és politikai eszközökkel való megelőzése, s úgyszintén a szovjet fegyveres erők harckészültsége szükséges szintjének megőrzése. A szovjet katonai doktrína a kato­nai-hadászati egyensúly szüksé­gességéből indul ki. A Szovjetunió nem törekszik a más országokkal szembeni katonai fölény megszer­zésére, de nem engedi meg, hogy vele szemben fölénybe kerüljenek. Sosem volt az új fegyverfajták létre­hozásának és kifejlesztésének kez­deményezője. Szergej Szokolov rámutat: orszá­ga egyoldalúan kötelezte magát, hogy nem alkalmaz elsőként nukleá­ris fegyvert. Emellett a Varsói Szer­ződés többi tagállamával együtt kije­lentette: soha, semmilyen körülmé­nyek között sem indít háborút más ország ellen, kivéve azt az esetet, ha maga, vagy szövetségesei táma­dás célpontjává válnak. A Szovjetunió annak a híve, hogy a katonai potenciált a véde­lemhez elkerülhetetlenül szüksé­ges minimális szintre csökkent­sék, és teljesen iktassák ki a nuk­leáris és más tömegpusztító fegy­vereket. A szerző végezetül emlékeztet arra, hogy az átalakítás a Szovjet­unióban érinti a fegyveres erőket is. Célja a gyakorlati kiképzés fokozása azáltal, hogy a felkészítést maximá­lisan közelítik a harci szituációhoz. A japánok elvetik Nakaszone adóreformját (ČSTK) - A japánok többsége nem támogatja a kormányt és ma­gát Nakaszone Jaszuhirót, a kor­mány elnökét sem. Nakaszonét olyan embernek tartják, aki „nem szolgál rá a bizalomra“. Mindez ab­ból a közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet a Mainicsi Simbun na­pilap a legnagyobb japán városok­ban végzett. A megkérdezettek 54 százaléka, a kormánnyal szemben foglalt állást, s elsősorban az új 5 százalékos forgalmi adó tervét kifogásolta. A sajtó véleménye szerint ez az árak, s a lakossági adók növekedé­séhez vezet. A japánok kétharmada úgy vélekedett, Nakaszone meg­szegte azt az ígéretét, hogy nem vezet be újabb adókat, holott többek közt ennek az ígéretének köszönhe­tően győzött a tavalyi választá­sokon. • Az új adóreform ellen nemcsak a legnagyobb szakszervezeti köz­pontok, hanem üzletemberek és a kormányzó Liberális Demokrata Párt tagjai is felléptek. Az adóreform elleni mozgalom miatt a hatalmon lévő pártot nagy szavazatveszteség érheti a tavaszi helyhatósági válasz­tásokon - állapítja meg a napilap. A Bejrút környéki hegyekben tartózkodó szír egységek fokozatosan bevonultak a libanoni fővárosba (Telefoto ČSTK) Az ukrajnai Kijevi Rádiótechnikai Üzem szakszervezete nagy gondot fordít dolgozói gyermekeinek orvosi ellátására. A képen: O. Melnyi­csenkova, a „Szolnyecsnyij“ óvoda orvosnője a bölcsődei részleg egyik megelőző kivizsgálásán. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents